Biztonságpolitika

A főügyészi tisztség azt követően üresedett meg július 9-én, hogy Klaus Iohannis román elnök leváltani kényszerült egy alkotmánybírósági döntés miatt Laura Codruta Kövesit, aki hat évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

Júliusban is jelentkeztek négyen a tisztségre, de pályázatok alapján Tudorel Toader igazságügyi miniszter közölte, hogy egyik jelölt sem teljesítette a követelményeket és nem alkalmas funkció betöltésére.

A másodszor meghirdetett versenyvizsga határideje pénteken járt le. A jelöltek között van Paula Nicoleta Tanase, a galaci fellebbviteli bírósági vádhatóság ügyésze, Nicolae Lupulescu katonai ügyész, Gabriela Scutea volt legfőbb ügyész-helyettes, Andrei Bodean a konstancai DNA ügyésze, Adina Florea, a konstancai törvényszéki vádhatóság ügyésze és Sorin Armeanu, a vaslui-i törvényszéki vádhatóság vezető ügyésze.

Az igazságügyi minisztérium várhatóan szeptember 6-án hirdet eredményt. Toader egy vagy több jelöltet fog javasolni a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak véleményezésre, majd az államfő fogja kinevezni a DNA új főügyészét.

Kövesi tevékenysége elnyerte az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és több nyugat-európai ország tetszését, amelyek a DNA megfelelő működését a román igazságszolgáltatási reform kulcselemének tekintik. Kövesi leváltását az igazságügyi miniszter kezdeményezte, aki azt rótta fel neki egyebek mellett, hogy többször megsértette az alkotmányt és nem volt hajlandó megjelenni a parlament vizsgálóbizottsága előtt.

Ukrajnában március végén tartják az elnökválasztás első fordulóját. Bolton megerősítette, hogy Porosenkóval folytatott megbeszélésén és “a két ország biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó képviselőinek különböző találkozóin” megvitatták az ukrajnai választásokba való lehetséges orosz beavatkozás kérdését.

Bolton – mint fogalmazott – óva intette az oroszokat, hogy úgy az Egyesült Államokban, mint Ukrajnában vagy bármely más országban beavatkozzanak a választások folyamatába. A tanácsadó szerint Ukrajna és az Egyesült Államok a választásokba való esteleges külső beavatkozás megakadályozása érdekében együttműködhet a szokásos csatornákon a belügyi szerveken keresztül.

“Ez olyan fenyegetés, amely ismert egy sor nyugati országban. Pontosan elmagyaráztuk, mi az álláspontunk. Éppen ebből kiindulva készek vagyunk együttműködni Ukrajna kormányával, hogy megakadályozzunk egy efféle beavatkozást itt, Ukrajnában – húzta alá az amerikai tanácsadó.

Bolton előző nap Genfben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával találkozott, akit figyelmeztetett: Washington nem tűri el, hogy Oroszország beavatkozzon a novemberi képviselőházi és szenátusi választásokba.

Porosenko augusztus elején arra utasította az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), hogy külön ülésen tekintse át, miként semlegesíthető Oroszország beavatkozása a jövő évi ukrajnai választásokba.

Olekszandr Turcsinov, a közvetlenül az államfő alá rendelt,
befolyásos védelmi tanács vezetője nemrég szintén azon véleményének adott hangot, hogy Oroszország minden bizonnyal megpróbál majd beavatkozni az ukrajnai választási folyamatokba. Hozzátette még azt is: ha viszont nem sikerül befolyásolnia a választások eredményét, nem zárható ki az sem, hogy újabb agresszív katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben.

Toader ilyen vizsgálat eredményeként kezdeményezte korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes főügyész leváltását is, akit végül Klaus Iohannis államelnök július elején volt kénytelen meneszteni egy alkotmánybírósági döntés értelmében.

Toader már korábban kilátásba helyezte a legfőbb ügyész tevékenységének szakmai vizsgálatát, most azt követően jelentette be az eljárás elindítását, hogy Darius Valcov, a román miniszterelnök tanácsadója nyilvánosságra hozott egy titkos megállapodást, amely a Román Hírszerző Szolgálat és a legfőbb ügyészség között köttetett meg 2016 decemberében.

Toader felidézte: a dokumentum szövegéből kiderült, hogy ez a megállapodás hatályon kívül helyezte a 2009-ben megkötöttet, amit március végén hozott nyilvánosságra a legfőbb ügyészség. A miniszter kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész egy olyan megállapodás szövegét hozta nyilvánosságra akkor, amely már nem volt hatályban és elhallgatta az újabbat. Toader megállapította: az a tény, hogy a megállapodásban a “hatályon kívül helyezés” kifejezést használták, azt mutatja, hogy a felek törvényként tekintettek a tikos megállapodás szövegére.

Ez a most nyilvánosságra került megállapodás is azt szabályozta, hogy bizonyos büntetőjogi eljárásokban miként együttműködik egymással a legfőbb ügyészség a belföldi hírszerzés.

A román szociálliberális kormánykoalíció szerint a titkosszolgálat és az ügyészség összefonódása nyomán létrejött úgynevezett párhuzamos állam a titkos megállapodások alapján működött és megteremtette az alapot a visszaélés lehetőségére bizonyos büntetőjogi eljárásokban.

A Mediafax hírügynökség emlékeztetett, hogy május 4-én Iohannis elutasította, hogy érdemben kommentálja a titkos megállapodásokat arra hivatkozva, hogy egyet se kötöttek az ő elnöki mandátuma idején, amely 2014-ben kezdődött, viszont ezt a mostanit 2016-ban írták alá. Az elnök pénteken az ellenzéki liberálisok egyik tanácskozása alkalmából újságíróknak elmondta: teljes mértékben megbízik a legfőbb ügyészben és a hírszerzés vezetőjében, és meggyőződése, hogy nem írtak alá olyan dokumentumot, amely törvénytelen lenne.

Eduard Hellvig, a belföldi hírszerzés vezetője pénteken este egy sajtónyilatkozatban arról biztosította a közvéleményt, hogy nincs már hatályban egyetlen olyan titkos megállapodás sem, amely az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Hellvig szerint a különböző jogszabályokat a megállapodások nélkül is alkalmazni lehetett volna, de korábban ez volt az állami intézmények egyik “hagyományos eszköze”, amellyel pontosították az együttműködésük keretét.

Az ellenzéki pártok megalapozatlannak nevezték Toadernek a legfőbb ügyész tevékenységének kivizsgálására irányuló kezdeményezését, és szerintük a miniszter célja az, hogy Lazart leváltsa és a helyére olyan legfőbb ügyész kerüljön, aki teljesíti a kormány parancsait.

A közlemény szerint a bíróság K. I.-t különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés és rablás bűntettében mondta ki bűnösnek. A férfi legkorábban 25 év múlva szabadulhat feltételesen.

Miután 2006-ban leégett a lakóháza, a vádlott hajléktalan lett. 2015-ben egy idős, mozgásában korlátozott férfi fogadta be vámospércsi lakóházába. A vádirat szerint mindketten italozó életmódot folytattak. Tavaly január 21-én a vádlott felszólította a szállásadóját, hogy rakjon tüzet a kályhában, de nem volt hajlandó rá. K. I. emiatt ideges lett, és a kályha közelében lévő baltával háromszor nagy erővel fejen ütötte a sértettet, majd faággal bántalmazta és egy fűrésszel is fejbe vágta. A vádlott ezután a faágat felvágta, begyújtott vele a kályhába és visszafeküdt aludni. Másnap reggel észlelte ugyan, hogy a férfi nem mutat életjeleket, de nem tett semmit. Január 23-án délután látogatók fedezték fel a holttestet.

A törvényszék hangsúlyozta, hogy a vádlott rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, emberi mivoltából kivetkőzve vitte véghez tettét. Az elkövető előbb beismerő vallomást tett, később viszont már tagadta a bűncselekmény elkövetését, de a bizonyítékok ellene szóltak. A vádlott agresszív és domináns volt a sértettel szemben, aki többeknek is panaszkodott, hogy a lakója rendszeresen bántalmazza.

A szakértő munkáját nehezítette – tették hozzá -, hogy a házban két napon át fekvő holttestet állatok, valószínűleg patkányok kezdték ki, ezért a külsérelmi nyomokat nehezebb volt azonosítani, vizsgálni.

K. I. a törvényszék döntése értelmében letartóztatásban marad – írták.

A hatóságok közlése szerint az őrizetbe vettek száma várhatóan nőni fog. A fesztiválon harminchét kést, maróanyagot, egy fémcsövet és egy sokkolót koboztak el. Az említett késelésben nem életveszélyes sebesülést szenvedett az áldozat.

A londoni rendőrség háromszázhetvenhárom embert, a brit közlekedési rendőrség további huszonkettőt vett őrizetbe. Tavaly háromszáztizenhárom, míg 2016-ban négyszázötvennégy embert vettek őrizetbe az évente mintegy egymillió látogatót vonzó karneválon.

A Scotland Yard a kétnapos fesztivál idejére engedélyezte a rendfenntartóknak, hogy bárkit indok nélkül megállítsanak és átkutassanak.

A brit fővárosi rendőrség tudatta: legalább tizennyolc embert vettek őrizetbe hatósági személy elleni támadás gyanújával, legalább száznegyvenegyet kábítószeres visszaélés miatt, hatvanötöt fegyverbirtoklásért, valamint nyolcat nemi jellegű bűncselekményért.

Az idén másodjára hallgatott el a karneváli zsivaj, hogy tisztelettel adózzanak a nyugat-londoni Grenfell Tower toronyházban tavaly nyáron kitört tűzvészben elhunyt hetvenkét embernek. Helyi idő szerint hétfő délután három órakor elhallgattak a hangszórók, és hetvenkét másodpercnyi néma csenddel emlékezett meg a többezres tömeg a katasztrófa áldozatairól. A toronyház a karnevál útvonalának közelében található.

Az utolsó nyári hónaptól búcsúzva, augusztus utolsó hetére éjszakai repülést tervezett be a kecskeméti Gripen közösség. A késő délutáni órákban kezdődő és a késő estébe nyúló repülést a központi zónából bonyolították le három együléses és egy kétüléses Gripennel. 

Visszaérkeznek az első sor hajózói. 

Kerékcsere a 32-esen. 

Csendélet a szomszédban, az An-26-os soron.

Egy Rosenbauer gyorsbeavatkozó kocsi, a vontató, szerszám és alkatrész szállító Volvo, és egy Gripen a központi zóna szélén.

Visszakerül a gépágyút takaró lemez. 

Készülődik a második sor. 

Német lajstromú civil gép érkezik, egy légcsavaros-gázturbinás Cessna F406-os. 

A Gripenek a 30-as pályavég felé gurulnak.

A második sor első felszállója a 32-es. 

Másodikként a 40-es indul. A kacsaszárny húzott helyzetben van, az orrfutón látszik, hogy a gép orra már emelkedik.

Emelkedés 300 fokos irányon, a lemenő nap fénye mellett.

Harmadikként a 38-as emelkedik levegőbe, fülrepesztő robaj kíséretében.

A 44-es körül is készülődik a személyzet. 

Előkészületek az indításhoz. A napfény szétszóródik, nem túl markáns a napnyugta.

A 44-esen egyelőre csak az APU jár.

A központi zónában annak idején még a MiG-29-eseknek építették ki az üzemanyag feltöltő rendszert. 

Némi csúszással - leállítás, majd újra indítás - elindul a bázis feletti feladatára a kétüléses is. 

A kétüléses Gripen is utánégetővel gyorsít.

A leszállást követően a pályán fordul meg és gurul állóhelye felé a 604-es Airbus. Az a gép, amelyet augusztus 20-án a Duna felett láthatott a nagyközönség. 

A második sor gépei már sötétben érkeznek vissza. 

A 32-esen a kötelékfények csíkjai is világítanak.

Egy érdekes jelenség a hajtómű leállításakor. 

Rövidesen indul a nap harmadik sora, a 44-esben bent ül a személyzet.

Az erős, fehér fény a műszaki elemlámpájától származik. A központi zóna egyébként saját világítással rendelkezik, itt nincs szükség a mobil reflektorokra. 

A töltés után a tűzoltó mellé parkol az egyik tartálykocsi. 

A zónába egy ötödik Gripent vontatnak ki. 

A műszaki fejhallgatója még össze van kötve a repülőgéppel, kétoldalú kapcsolatot biztosítva a hajózó és a műszaki között. 

Gripen a 30-as pálya várópontján.

Indulás az éjszakába. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A központi és a keleti katonai körzet csaknem összes lőterén szeptember 11. és 15. között megrendezendő manőverekben csaknem háromszázezer katona – beleértve az egész légideszant haderőt -, 36 ezer harckocsi és páncélozott harci jármű, több mint ezer repülő és helikopter, valamint az Északi és a Csendes-óceáni Flotta vesz részt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban kijelentette: nem kizárt, hogy a hadgyakorlatot Vlagyimir Putyin is megtekinti. Sojgu augusztus 20-án azt mondta, hogy mind az érintett terület nagysága, mind a rajta részvevő erők száma szempontjából “példátlan léptékű” – az 1981-ben tartott Zapad-81 óta a legnagyobb – hadgyakorlaton részt vesznek majd a kínai és a mongol hadsereg egységei is.

A tavaly a fehérorosz egységekkel közösen megtartott Zapad-2017 hadgyakorlaton 12,7 ezer katona vett részt.

Bogdán elmondta: a posztra Benkő Tibor honvédelmi miniszter még vezérkari főnökként jelölte. A NATO ACT vezénylőzászlósaként szeptember elsejétől az Egyesült Államokban, Norfolkban fog szolgálni. Megbízatása három évre szól. A vezénylőzászlós fő feladata a vezetés tevékenységének támogatása, a parancsnokok munkájának segítése – mondta el Bogdán.

Az Egyesült Államokkal csak úgy lehet elérni egy “új, kiegyensúlyozott partnerséget, ha növekszik Európa világpolitikai súlya”, ezért az uniós tagországoknak össze kell fogniuk ott, ahol a nemzetállamok önállóan már nem tudnak kifejteni akkora erőt, mint egy egységes Európa – mondta a miniszter.

A nemzetállami szuverenitást mindenekelőtt a biztonságpolitikában és a védelempolitikában kell a közösségi, európai szintre helyezni. A katonai együttműködés erősítése mellett azonban a fegyveres erő nélküli válságkezelésben is össze kell fogni. Ezért a német kormány kezdeményezi egy “európai civil stabilizációs erő” létrehozását. Ennek a szervezetnek lehet az alapja egy úgynevezett civil válságkezelési kompetencia központ, amelyet Berlinben alapítanak meg – mondta Maas.

Európa “szuverenitását és autonómiáját” a kereskedelem-, a gazdaság- és a pénzügypolitikában is erősíteni kell, ezért dolgozik a német kormány a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszertől független rendszerekre és megoldásokra, valamint egy “Európai Valutaalap” kiépítésére irányuló javaslatokon.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa Donald Trump amerikai elnökre utalva hangsúlyozta, hogy a Berlin által javasolt irányvonal a “Europe United” (Egységes Európa) politikája, amelynek középpontjában nem a “Europe first” (Európa az első) gondolata áll.

Éppen ellenkezőleg, a szuverén és erős Európai Unió felépítésével a multilateralizmust, a többoldalú, kölcsönösen előnyös, méltányos megállapodásokon alapuló nemzetközi rendet kell megóvni.

“Minél inkább törekednek mások a politikai vagy gazdasági erő jogának érvényesítésére, annál inkább kell nekünk erősítenünk Európát és a multilateralizmust” – fejtette ki a német diplomácia vezetője.

Mint mondta, a német külpolitika egyáltalán nem az Egyesült Államok ellen irányul, de “tiltakozunk vagy új alternatívákat követünk, ha az értékeink és az érdekeink sérelme fenyeget Washingtonban”.

A nemzetközi rend “elvadulásának” feltartóztatására létre kell hozni a multilateralizmus mellett kiálló országok szövetségét, amely nem “exkluzív klub”, és nem irányul senki ellen, hanem a globális problémák közös megoldására irányuló együttműködés. A közös munka területei közé tartozik az éghajlatváltozás, az egyre növekvő protekcionizmus vagy éppen a “globális menekültválság” kezelése – mondta Heiko Maas.

A tanácskozás díszvendége, Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter aláhúzta, hogy hazájának és Németországnak közös érdeke a liberális demokrácia és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme. Helmut Schmidt néhai német kancellár szavait idézve kiemelte: a piac olyan, mint egy ejtőernyő, csak akkor működik, ha nyitva van.

Macron: Európának meg kell szerveznie a saját védelmét az Egyesült Államok nélkül
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország a következő hónapokban programot készít elő az európai biztonság és védelem megerősítésére, amely a jövőben nem épülhet kizárólag az Egyesült Államokra. “Európa nem helyezheti többé a biztonságát kizárólag az Egyesült Államok kezébe. Nekünk maguknak kell vállalni a felelősséget és szavatolni a biztonságot, azaz az európai szuverenitást” – mondta a francia köztársasági elnök a nagykövetek hagyományos éves értekezletét megnyitó beszédében, hétfőn Párizsban. “Le kell vonnunk minden következtetést a hidegháború végéből” – tette hozzá, jelezve, hogy a kérdésről valamennyi európai partnerrel és Oroszországgal együtt közösen kell gondolkodni.

“Jóllehet az első naptól úgy tekintem, hogy az Iszlám Állam az elsőszámú ellenségünk, és soha nem tartottam a szíriai diplomáciai vagy humanitárius akciónk előfeltételének Bassár el-Aszad távozását, most úgy gondolom, hogy egy ilyen forgatókönyv végzetes tévedés lenne” – mondta Macron a nagykövetek hagyományos éves értekezletének megnyitó beszédében hétfőn Párizsban.

“Ki az oka a menekültek ezreinek? Ki mészárolta le a saját népét? Nem Franciaország dolga kijelölni Szíria új vezetőit, de a mi feladatunk és érdekünk biztosítani azt, hogy a szíriai nép olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt meg tudja tenni” – hívta fel a figyelmet a francia államfő.

A köztársasági elnök szerint “a helyzet jelenleg riasztó, miután a rezsim újabb humanitárius katasztrófa megteremtésével fenyeget Idlíb tartományban, és semmilyen szándékot nem mutat arra, hogy hajlandó lenne bármilyen politikai átmenetről tárgyalni”.

A hét éve tartó szíriai konfliktusban több mint 300 ezren vesztették életüket és 5,6 millióan menekültek el a szomszédos vagy az európai országokba.

Párizs álláspontja szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni a rezsimre és a szövetségeseire, s Macron “sokat vár ezen a téren Oroszországtól és Törökországtól, tekintettel a szerepükre és a kötelezettségvállalásaikra”.

A szíriai rezsim azt hangoztatja, hogy eltökélt az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány visszavételére, amely a lázadó csoportok utolsó fellegvárának számít Szíriában.

“Elérkeztünk az igazság órájához, s úgy hiszem, hogy a konfliktus utolsó hónapjai következnek” – mondta Macron, aki a 61 éves Francois Sénémaud volt iráni nagykövet személyében új szíriai megbízottat nevezett ki júniusban.

Franciaország 2012-ben bezárta damaszkuszi nagykövetségét tiltakozásul a rezsimnek a felkelőkkel szembeni megtorlásaira, de a diplomáciai kapcsolatokat nem szakította meg teljesen Szíriával. Benjamin Griveaux kormányszóvivő júniusban jelentette be, hogy Párizs hamarosan újranyitja a nagykövetségét Damaszkuszban.

A francia elnök jelezte, hogy a következő hetekben “konkrét kezdeményezésekkel” fog élni a közel-keleti stabilitás érdekében, amely szerinte “csak a pluralizmus jegyében valósulhat meg”. Megemlítette, hogy a nagyköveti értekezletet megelőzően telefonon egyeztetett Haszan Róháni iráni elnökkel, s azt is elmondta, hogy a közeljövőben Kairóba látogat abból az alkalomból, hogy Egyiptom fogja ellátni az Afrikai Unió soros elnöki tisztét.

Macron bejelentette, hogy 2019 nyár elején a dél-franciaországi Marseille-ben ismét mediterrán csúcstalálkozót tartanak.

A Mediterrán Unió tíz évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy akkori francia államfő kezdeményezésére Párizsban ült össze az Európai Unió valamennyi tagállamának és 15 észak-afrikai, közel-keleti és az EU-n kívüli dél-európai ország részvételével. Az arab forradalmak kitörését követően a 2010-es évek elején a szervezet teljesen elvesztette a befolyását, Macron az egy évvel ezelőtti megválasztása óta azonban már ellátogatott Algériába, Tunéziába és Marokkóba is.

“Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a karbantartó személyzetet megtanítsa arra, hogy munkájuk minden egyes része fontos” – közölte a JR West vasúttársaság szóvivője az AFP francia hírügynökséggel. Az illetékes hozzátette, hogy a vállalatnak nem áll szándékában változtatni a gyakorlaton.

A vasúttársaság mintegy 190 karbantartója vett már részt a gyakorlaton, amelyet 2016-ban vezettek be azután, hogy előző évben a szuperexpressz egy külső borítója menet közben lerepült a szerelvényről. A vasúti pálya menti tartózkodással azt akarják érzékeltetni a karbantartókkal, hogy milyen gyorsan halad a sinkanzen, és ezért milyen komolyan kell venni a munkájukat.

A helyi sajtó szerint a gyakorlat nem nyerte el számos alkalmazott tetszését. “Ez egy borzalmas tapasztalat” – idézte egyiküket a Tokyo Shimbun napilap. A Mainichi napilap által idézett karbantartó szerint a gyakorlat nem más mint “nyilvános közostorozás”.

A naponta több százezer utast szállító, 1964 óta működő sinkanszen híres a menetidő pontos betartásáról és biztonságosságáról. Működésének több mint ötven éve alatt egyetlen súlyos baleset sem történt vonalain.

Dmitrij Peszkov emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette: a barátságtalan intézkedésekre az orosz érdekeknek legjobban megfelelő módon fog válaszolni.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter szintén Kemerovóban közölte, hogy Moszkva intézkedések sorát készítette elő arra az esetre, ha az amerikai szankciók kiterjednének az Oroszország által a piacon újonnan értékesítendő állampapírokra is. A tárcavezető ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez nem fog megtörténni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján hétfőn megjelent állásfoglalásában azt írta, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz-amerikai párbeszédet, és nem fogják Moszkvát rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. A diplomata szerint a szankciók a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök meggátlását – egyebek között a vegyi fegyverek betiltását – szolgáló nemzetközi struktúra szétzilálására irányulnak.

Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Oroszország hű marad nemzetközi kötelezettségeihez, és teljes mértékben, nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítette vegyifegyver-készleteit.

A hétfőn életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát.

Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án Salisbury közelében, Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint az első két áldozatot. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.

A Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett – eredetileg szeptember 22-re meghirdetett – amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából “érzékeny” eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak. Tilossá vált továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelnyújtás és pénzügyi támogatás.

A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén.

Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása.

A romániai korrupcióellenes harc túlkapásaira figyelmeztetett egy Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levélben Rudolph Giuliani, Donald Trump jogászcsapatának a vezetője. A levelet a Mediafax hírügynökség hozta nyilvánosságra.

Levelében Giuliani a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban “aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) túlkapásai”.

A túlkapások közé sorolta a bírák, az ügyvédek és a tanúk megfélemlítését, az alkotmányellenes telefonlehallgatásokat, a kierőszakolt tanúvallomásokat és a nem korrekt bírósági eljárásokat. Közölte: sajnálattal értesült az utóbbi hónapokban azokról a titkos szerződésekről, amelyeket a román legfelsőbb bíróság, a főügyészség és a Legfelsőbb Bírói Tanács kötött a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).

“Értem és elismerem a korrupcióellenes harc fontosságát. Ebben a vonatkozásban arra biztatom Romániát, hogy erősítse meg a korrupció tisztességes átlátható és törvényes kivizsgálására és elítélésére tett kötelezettségvállalását. Ugyanakkor amnesztiában kellene részesíteni mindazokat, akiket a DNA-nak a titkos megállapodások alkalmazásakor elkövetett túlkapásai során helyeztek vád alá és ítéltek el” – áll a levélben.

Giuliani ugyanakkor azt javasolta a román kormánynak, hogy hozzon létre egy jogászokból és szakértőkből álló független nemzetközi bizottságot a titkos megállapodások megszületésének, és az igazságszolgáltatásra mért hatásainak a kivizsgálására. A bizottság javaslatokat tehetne a romániai törvények alkalmazásának a megerősítésére, és a büntető törvénykönyv reformjára, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló túlkapások.

Trump jogászcsapatának a vezetője szerint a román kormánynak meg kellene győződnie arról, hogy a DNA és a SRI nem félemlíti meg a bírákat. Giuliani olyan felelős szakmai részlegek létrehozását is javasolta a legfőbb ügyészségen, a DNA-nál, a SRI-nél és más intézményeknél, amelyek meghatározzák a viselkedési és felelősségi normákat, illetve kivizsgálják az intézmények ellen emelt panaszokat.

“Romániának tisztáznia kell, hogy továbbra is elkötelezett a korrekt, átlátható és a törvényeket tiszteletben tartó bíráskodás mellett. Ez szükségessé teszi a DNA és a SRI által elkövetett számos visszaélés orvoslását, és kegyelem részesítését a gyanús vádemelések és ítéletek esetében. A törvények betartásának ilyenszerű vállalása egyúttal meghozná a beruházók kedvét is arra, hogy hozzájáruljanak Románia fejlesztéséhez” – zárul Giuliani levele.

A levél a román nagykövetek éves értekezlete napján került nyilvánosságra. A bukaresti eseményen előadást tartó Calin Popoescu Tariceanu, a szenátus elnöke úgy vélte: egyes romániai politikai csoportosulások ténykedésének következtében Románia brandjévé vált a korrupt országként való meghatározás.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerint a levél ugyanazokat a megállapításokat tartalmazza, amelyeket a román kormány korábban is hangoztatott.

George Maior, Románia washingtoni nagykövete – akit Giuliani a SRI korábbi elnökeként és a titkos megállapodások egyik aláírójaként név szerint is említ levelében – egyes lobbicsoportok megnyilvánulásaként értelmezte a levelet. Szerinte a levélnek olyan személyek megvédése a célja, akik Romániában összeütközésbe kerültek a törvénnyel.

A román Külügyminisztérium közölte hétfőn, hogy beidézte magyarázatot adni – a nagyköveti értekezleten épp Bukarestben tartózkodó – George Maior washingtoni nagykövetet. A minisztérium hozzátette: Maior előzetes jóváhagyás nélkül nyilatkozott, és véleménye nem tükrözi a külügyminisztérium álláspontját.

Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Codruta Kövesi nevével fémjelzett romániai korrupcióellenes harcot.

Ezt Musztafa Dzsemiljev ukrán parlament képviselő, a krími tatárok ügyeivel foglalkozó elnöki megbízott közölte az UNIAN ukrán hírügynökséggel hétfőn. Szavai szerint a listát nagyjából egy hete adták át. A krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek az ügyvivője vette fel a kapcsolatot Törökország ukrajnai nagykövetével, akit megkért a lista Ankarának való továbbítására.

Dzsemiljev a múlt héten az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva mondta el, hogy nemrég a török külügyminisztérium kérte tőle az Oroszországban bebörtönzött ukránok listáját.

A krími tatár politikus kifejtette: ennek előzménye az volt, hogy június 12-én Petro Porosenko ukrán elnök delegációja tagjaként részt vett Törökországban a transzanatóliai földgázvezeték (Tanap) eddig elkészült törökországi szakaszának megnyitásán, ahol szót váltott Erdogannal. Szavai szerint a török államfőnek elmondta, hogy jelenleg több mint hetven, politikai okból bebörtönzött ukrán állampolgárt tartanak fogva orosz börtönökben, és kérte, hogy állapodjon meg Putyinnal a szabadon engedésükről. A török államfő azt válaszolta, hogy kész lépéseket tenni, de kérte, hogy nevezzen meg legalább néhányat a foglyok közül. Ezt követően érkezett a megkeresés a török külügyminisztériumtól.

Néhány nappal a júniusi törökországi találkozó után Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter is megerősítette egy tévéinterjúban, hogy a török államfő segítséget ígért Ukrajnának az orosz börtönökben lévő ukrán politikai foglyok kiszabadításában, de részletek nem volt hajlandó elárulni.

Törökország már nyújtott korábban segítséget hasonló ügyben Ukrajnának. A medzslisz két helyettes vezetőjét, Ahmet Csijgozt és Ilma Umerovot – akiket 8, illetve 2 év börtönbüntetésre ítéltek állítólagos felforgató tevékenység szervezéséért az Oroszország által megszállt Krím félszigeten – Moszkva 2017. október 25-én kiadta Törökországnak, ahonnan két nappal később hazatértek Ukrajnába. A Habertürk tévécsatorna bírósági dokumentumokra hivatkozva akkor arról számolt be, hogy a török kormány két orosz állampolgárra cserélte ki a két krími tatár politikust – emlékeztetett az UNIAN.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában hangsúlyozta, a javasolt tűzszünet akkor jelenthet előrelépést a békés rendezés felé, ha a konfliktusban résztvevő valamennyi fél, kezdve a tálibokkal, szükséges elszántságot és politikai bátorságot mutat annak tiszteletben tartásához.

Mint írta, a mindenki által tiszteletben tartott tűzszünet igazolhatja csak az afgánok béke iránti vágyát, amint az a legutóbbi tűzszünet esetében is jól látható volt. A foglyok szabadon bocsátása a tálibok részéről szintén fontos előrelépést jelentene – húzta alá Mogherini.

Az Európai Unió hisz az afgán vezetésű, feltétel nélküli béketeremtés lehetőségében és készen áll arra, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek megnyithatják a békés Afganisztán felé vezető utat. Minden érdekelt félnek csatlakoznia kell a megbékélés érdekében tett erőfeszítésekhez – tette hozzá a főképviselő.

Asraf Gáni afgán elnök a kedden kezdődő iszlám áldozati ünnep, az íd al-adha alkalmából kezdeményezett fegyvernyugvást. Azt üzente a táliboknak, hogy a tűzszünet hétfőn kezdődik, és addig tart, amíg a tálibok tiszteletben tartják.

Az afgán kormány ellen harcoló tálibok elutasították Kabul tűzszüneti javaslatát.

Az országot 1996-tól a 2001-es nemzetközi beavatkozásig irányító vallási szélsőségesek kitartóan küzdenek a nemzetközi erők és a kabuli kormányzat ellen, és az ország jelentős részén komoly befolyással bírnak. A múlt héten több katonai tábort lerohantak, és általános támadást indítottak Gazni városa ellen, amely stratégiai helyen, a Kabult az ország déli részeivel összekötő autópálya mentén fekszik.

Az íd al-adha idején a muszlimok arra emlékeznek, hogy a zsidó-keresztény kultúrkörben Ábrahámként ismert Ibráhim, Isten parancsának engedelmeskedve hajlandó lett volna feláldozni saját fiát. A zsidó-keresztény hagyományokkal ellentétben azonban az iszlám vallás követői szerint nem Izsák, hanem az elsőszülött Ismáél lett volna az áldozat.

A Gilád Erdan belbiztonsági és stratégiai ügyi miniszter által hétfőn aláírt új kritériumok jelentősen kiterjesztik a fegyverviselésre jogosultak körét, elvileg több mint félmillió további izraeli civil kérheti ezek alapján a lőfegyverhez jutást.

A Háárec című újság honlapja szerint a belbiztonsági minisztériumban harmincötezer új kérelemre számítanak a jelenleg már kiadott, három évre szóló, száznegyvenöt ezer engedély mellé.

A rendelet kinyilvánított célja, hogy javítsa a terrortámadásokra adott közvetlen válaszokat, de bírálói szerint veszélyeket hordoz, mert könnyítheti a bűnözők fegyverhez jutását, az öngyilkosságokat, és a Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten megszólaltatott nőszervezet vezetője szerint az új szabályozás első áldozatai a családon belüli erőszaktól szenvedő nők lesznek.

A rendelet szerint ezentúl jogosultak lesznek az otthoni fegyvertartásra a harci egységektől leszerelt, és ott fegyveres kiképzésben részesített katonák, valamint a hozzájuk hasonló kiképzést kapott rendőri egységek volt dolgozói.

Ezen túlmenően őrmesteri rangtól fölfelé a tiszteknek nem kell majd leadniuk fegyverviselési engedélyeiket a tartalékos szolgálat végeztével, és a mentőknél, valamint a mentésben és a rendőrség bizonyos egységeinél dolgozó önkéntesek is jogosultak lehetnek a lőfegyver tartására.

A korábbi szabályok alapján a kérvényezéshez bizonyítani kellett a fegyver szükségességét, – általában a veszélyesnek tekintett lakóhelyet vagy munkahelyet, – és rendszeresen kiképzésen és teszteléseken kellett részt venni.

Az új rendelettel viszont azok, akik már több mint tíz éve, még a régi kritériumok alapján fegyverhez jutottak, ezentúl határozatlan időre megtarthatják engedélyüket, újabb vizsgák és tréningek nélkül.

Az Egyesült Államok hajlandó tovább mélyíteni partneri viszonyát minden olyan állammal, amely a terrorizmus ellen küzd – tette hozzá az amerikai diplomata.

A BT terrorizmusról rendezett vitájában Haley szólt arról is, hogy amerikai álláspont szerint az Iszlám Állam ideológiája a világban olyan térségekben is gyökeret vert, ahol eddig nem volt jelen. Ezzel nyilvánvalóvá lett, hogy – mint fogalmazott – “olyan ellenségről van szó, amely alkalmazkodóképes és olyan helyet keres magának, ahol nincs kormányzás”.

Az amerikai diplomata arra kérte a világszervezet tagállamait, hogy járjanak túl az Iszlám Állam dzsihadistáinak eszén, tagadják meg tőlük azokat a helyeket, ahol biztonságban érezhetnék magukat, vessenek véget azoknak a konfliktusoknak, amelyek a szélsőséges csoportok melegágyai, és hozzanak szankciókat a terrorista csoportokat pénzügyileg támogatók ellen.

“A terrorizmusnak különböző formái lesznek ugyan, de a végeredmény bizonyos” – szögezte le, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok mindig is a terrorizmus elleni küzdelem vezető ereje lesz. “Mindaddig amíg le nem győzzük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.

Vlagyimir Voronkov, az ENSZ-főtitkár terrorellenes küzdelemért felelős helyettese a BT-vitában arra mutatott rá, hogy az Iszlám Állam változatlanul komoly kihívást jelent, kivált, mert titokban működő hálózattá alakult át és a különböző térségekben hozzájuk kapcsolódó csoportok működnek. Ez megnehezíti a csoport pénzügyi hátterének feltárását is – mondta. Voronkov szerint különösen összetett fenyegetést jelent a külföldről visszatérő terroristák és családjaik új helyekre települése. Arra is figyelmeztetett, hogy az Iszlám Államot ugyan Irakban legyőzték és a terroristái Szíriában visszavonulóban vannak, de a most erőre kapó különféle terrorista csoportok harcosai újfajta, előre megjósolhatatlan és kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek.

Michéle Coninsx, az ENSZ terrorellenes bizottsága igazgatóságának tavaly kinevezett belga vezetője az Iszlám Állam bebörtönzött terroristáinak várható szabadon bocsátásával járó veszélyekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy egyes kormányok amiatt aggódnak, hogy a szabadlábra kerülők ismét terrorcselekményeket követnek el, miközben a rácsok mögött ülve más rabokat is radikalizálhatnak.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja a beszédében így fogalmazott: “a globális terrorizmus Bábel-tornya darabokra hullott. Mindazonáltal az Iszlám Állam sejtjei változatlanul egy nyelven beszélnek, és sikeresen egyeztetnek egymás között”. Nyebenzja szerint miután az olaj-, és gázcsempészetből eredő jövedelemforrásaikat elvágták, a terroristák újfajta pénzügyi és logisztikai támogatás után néznek, és tagjaik tőzsdéken spekulálnak, alapokat fektetnek be egy sor ország gazdasági szektoraiban. Az orosz diplomata a turizmust, a vendéglátóipart, sőt, a mezőgazdaságot is olyan ágazatként említette, mint amelyekben terrorcsoportok befektetnek.

Nyebenzja utalt arra is, hogy a szélsőséges csoportok egymás között is harcot folytatnak egyes pénzszerzési lehetőségek ellenőrzéséért. Példaként az Afganisztánból származó kábítószer piaca feletti ellenőrzést említette. Hangsúlyozta azt is, hogy a terroristák változatlanul kapnak anyagi segítséget filantróp alapítványok, vallási szervezetek és más, nem-kormányzati szervek (NGO) mögé bújt támogatóktól.

Az izraeli hadsereg azon osztálya, amely az 1967-ben elfoglalt területek civil ügyeiért felelős (COGAT), magyarázatot kért a Hani Madzslavi nevű gázai ápoló tettére a Orvosok Határok Nélkültől, akik egyelőre vizsgálják a történteket.

A segélyszervezet elismerte Madzslavi halálát, noha a gázai hatóságok erről sem nyilatkoztak, mert ehhez szükségük lenne a holttestre, amely szerintük Izrael birtokába került. Erről viszont Izrael nem kíván információt szolgáltatni.

Madzslavit egyik fegyveres palesztin frakció sem nevezte meg tagjának. A 28 éves, nős férfi a palesztin szervezetektől függetlenül járt el, és saját pénzéből vásárolta lőfegyverét – állította Oszama nevű testvére egy Facebook-bejegyzésben.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet felügyeletével március óta zajló határ menti zavargásokban öt hónap alatt mintegy 170 palesztin vesztette életét, akik megpróbáltak átkelni izraeli oldalra a határkerítésen, vagy erőszakos akciókat próbáltak elkövetni a határ túloldalán állomásozó izraeli katonákkal szemben.

A minisztérium szerint Lavrov arra szólított fel az amerikai kezdeményezésre létrejött eszmecsere során, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel Butyina kitalált ürügy alapján való üldöztetésével, ismételten felhívta a figyelmet Jarosenko, But és más olyan oroszok helyzetére, akik az 1999-ben megkötött bűnügyi jogsegélyegyezmény ellenére kerültek amerikai börtönökbe.

“Pompeo érintette a büntetését terrortevékenységben való részvétel vádja miatt töltő Oleh Szencov ügyét, amire megkapta a megfelelő magyarázatot” – állt az orosz külügyi közleményben.

A nemzetközi témák közül a két miniszter beszélgetésében a fő figyelmet a szíriai helyzet kapta. Lavrov hangoztatta, hogy a nemzetközi kihívások és fenyegetések megkövetelik a két ország erőfeszítéseinek összehangolását, amelyet – fogalmazott – akadályoz az Oroszország és az Egyesült Államok viszonyának aláaknázására irányuló, destruktív amerikai irányvonal. A két miniszter megbeszélte a jövőbeni kétoldalú tárgyalások menetrendjét is.

Lavrov és Pomepo először július 16-án, a kétoldalú csúcson találkozott, legutóbb pedig augusztus 10-én, szintén az amerikai fél kezdeményezésére.

Butot fegyverkereskedelem, Jarosenkót pedig kokaincsempészés címén ítélték hosszú börtönbüntetésre az Egyesült Államokban, mindkettőjüket harmadik országban kerítették kézre. Butyinát be nem jegyzett, Oroszország javára végzett ügynöki tevékenységgel vádolták meg az Egyesült Államokban, valamint kémkedéssel gyanúsítják.

Szencovot azért ítélték el Oroszországban, mert a vád szerint “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a második világháborús lőszerről augusztus 19-én kaptak bejelentést. A tűzszerész szolgálat augusztus 23-án akarta elszállítani a gránátot, de ismeretlen személy azt eltulajdonította.

A rendőrség az élet és vagyonbiztonság megóvása érdekében kéri, aki a robbanótestet elvitte, vagy tárolási helyéről információval rendelkezik, haladéktalanul jelentkezzen a rendőrségen. Bejelentés névtelenség megőrzése mellett is tehető a 06/80-555-111-es számon, vagy a 107-es, 112-es központi segélyhívó számokon.