Biztonságpolitika

A tényállás szerint a vádlott 2018. augusztus 3-án, nappal a XXI. kerületben felfigyelt az egyik járdán fekvő, erősen ittas, és ebből adódóan védekezésre képtelen állapotban lévő nőre. A férfi kiszállt az autójából, odalépett a nőhöz, majd kihasználva a védekezésre képtelen állapotát, lehúzta az ujjáról a mintegy ötezer forintot érő gyűrűt. Ezután visszaült az autóba, amivel sietve elhagyta a helyszínt.

A vádlott a sértett gyűrűjét 1500 forintért eladta egy régiség kereskedőnek. Egy szemtanú által adott személyleírás alapján a rendőrök a vádlottat rövid időn belül elfogták. A Budapesti XXI. Kerületi Rendőrkapitányság által teljesített nyomozás eredményeként a kerületi ügyészség a férfit a ma gyorsított eljárásban, a gyanúsítástól számított egy hónapon belül bíróság elé állította.

A tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság váddal egyezően állapította meg a vádlott bűnösségét, és ezért őt kifosztás bűntette miatt két év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal megállapította, hogy a többszörösen büntetett előéletű férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős.

A múlt heti "Mi-17-ijedtségre" reagálva az új hírbejegyzés címlapképén szerepeljen itt a 702-es, melytől nagyszerű bemutatót láthattunk augusztus 20-án, többek között a budai várból. A technikát bizony nem elég megvenni, nagyjavítani, repíteni és repülni. Amikor a rosszabbik énjét (rejtett hibák, atipikus jelenségek) adja elő, akkor is tudni kell vele mit kezdeni, ami nem lehetséges koncentrált repülőműszaki szakmai tudás, és autoritás nélkül. Amit egy tollvonással fel lehet számolni, de hosszú évek munkájával lehet csak helyreállítani, s kitartó, mindennapos erőfeszítéssel megtartani.

Zord

A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót. A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.

A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette. A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Ez a támadás “nemcsak a szíriai rendezésre mérne súlyos csapást, de a globális biztonságra is. A tűzzel való játszadozás következményei megjósolhatatlanok” – figyelmeztetett a szóvivő.

Zaharova szerint a csapást hadászati és harcászati harci gépek – mintegy hetven hordozó, mintegy 380 “szárnyas rakétával” – hajthatják végre jordániai, kuvaiti és krétai bázisokról, és a térségben tartózkodik két amerikai romboló is, fedélzetén 28-28, Tomahawk típusú manőverező repülőgéppel. A szóvivő megismételte a Moszkva és Damaszkusz által korábban is hangoztatott állítást, hogy a szíriai kormányerők nem rendelkeznek vegyi fegyverekkel, mert 2014-2015 során nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítették ezeket.

Korábban az orosz védelmi tárca közölte, hogy nyugati országok újabb Szíria elleni katonai csapásra készülnek, amelyhez az ürügyet egy Idlíb tartományban, vegyi fegyverekkel végrehajtandó provokáció szolgáltatná. Moszkva szerint a megrendezendő incidens célja az, hogy a támadás miatt a gyanút Damaszkuszra terelje. Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet helyi idő szerint szerdán kiadott közleménye szerint a provokációt brit titkosszolgálatok készítik elő.

Az orosz diplomáciai tárca közleményt adott ki arról, hogy Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes “konstruktív” megbeszélést folytatott a szíriai rendezésről Naszra al-Haríri szíriai ellenzéki vezetővel.

Partnerkapcsolatok

2018. augusztus 25-28.: Lettország fehérorosz fegyverzetellenőrzési szakértőket fogad (Sánta György)

Fehérorosz fegyverzetellenőrzési szakértők érkeztek Lettországba, akik a jelenleg is futó “Namejs 2018” hadgyakorlatot figyelték meg, meggyőződvén arról, hogy a hadgyakorlat összhangban van az EBESZ Bécsi Dokumentumával, amely a katonai átláthatóságról szól.

A 2011-ben aláírt dokumentum arra kötelezi az EBESZ tagállamait, hogy minden évben fogadják más tagállamok megfigyelőit, akik megbizonyosodhatnak arról, hogy a fogadó ország fegyveres ereje betartja a nemzetközi szabályokat. A NATO aktívan támogatja a katonai átláthatóságra épített közös bizalmat és mindig is nyilvánosan kezelte hadgyakorlatait.

Műveletek

2018. augusztus 10.: A NATO tengeri aknát keres Norvégia partjainál (Petróczki Márk)

A NATO egyes számú aknamentesítő flottaegysége (Standing NATO Mine Counter-Measures Group 1 – SNMCMG1) az észak-norvégiai Trondheim városába érkezett, ahonnan kihajózik az Északi-tengerre a második világháborúból fennmaradó aknákat és egyéb robbanótesteket keresni. Ezzel a belga, lett, litván és norvég hajókból álló egység a hajózást és halászatot teszi biztonságosabbá. Az eredményeiket közlik majd a norvég hatóságokkal, akik ennek megfelelően felkutatják vagy lezárják a veszélyesnek ítélt helyeket. Az egység idén a balti, brit és francia partoknál végzett eddig kutatást.

2018. augusztus 16.: A Baltikum légvédelméért mostantól Belgium és Németország felel (Szabó Orsolya Réka)

A 48. váltása közeledik a NATO balti légvédelmi missziójának. 2018 szeptemberétől a belga légierő veszi át a vezetői szerepet Litvániában, miközben a német légierő Észtországban terjeszti ki az ellenőrzési körzetét. Ez lesz a hetedik alkalom, amikor Belgium légiereje F-16-os vadászgépekkel támogatja a missziót, a különítmény két bázisról érkezik és az év végéig maradnak. 2004 márciusában első nemzetként lett Belgium felelős a Balti államok légterének védelméért.
A német légierő kiterjeszti a missziót az Ämari Légibázisról (Észtország) Eurofighter Typhoon típusú vadászgépekkel és kezelőszemélyzetükkel megerősítve. Kilencedik alkalommal vesznek részt a misszióban 2018 szeptemberétől 2019 áprilisáig.

A két nemzet a portugál, a spanyol és a francia légierőt fogja váltani, akik idén májustól teljesítettek szolgálatot a NATO légvédelmi missziójában. Ez a misszió egy folyamatos kollektív békeidőbeli misszió, amit a Szövetséges Légiparancsnokság ellenőriz és a német uedemi és a spanyol torrejoni műveleti központból irányítják. Azon szövetségesek számára, akik nem tudják a légterüket ellenőrizni – mint péládul a három balti állam –, az alapvető biztonsági ellenőrzést a NATO tartja fent.

2018. augusztus 21.: Japán Önvédelmi Haderő és a NATO egyes számú Számú Készenléti Haditengerészeti Köteléke közös hadgyakorlatot hajtott végre a Balti-tengeren (Lendvai Tünde)

A NATO flottaegysége egy egész napos vizsgagyakorlat (Passing Excercise – PASSEX) végrehajtásában működött közre a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erő (JMSDF) hadihajórajával, a JS Kashima kadét kiképző egységgel és a JS Makinami rombolóval. A gyakorlat lehetőséget teremtett a japán kiképző hajóraj parancsnoka, Hiroyuki Izumi ellentengernagy és az egyes számú Készenléti Haditengerészeti Kötelék parancsnoka, Carsten Fjord-Larsen kapitány közti, közös eljárási procedúrákat érintő konzultációra.

Hasonló haditengerészeti tréningre legutóbb a hónap elején került sor, amikor a JMSDF a spanyol partoknál a NATO kettes számú Készenléti Haditengerészeti Kötelékének HMCS Ville de Québec egységével gyakorlatozott. A Japánnal fenntartott partnerség (ún. euroatlanti térségen kívüli kooperáció, vagyis „Partners Across The Globe”) további működési területe, olyan közös érdeklődésre számot tartó biztonsági és védelmi ügyekben nyilvánul meg, mint a nukleáris non-proliferáció, a kiberbiztonság valamint az afganisztáni Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission in Afghanistan) misszióban való részvétel.

2018. augusztus 22.: Megvan az iraki NATO misszió parancsnokjelöltje (Sánta György)

Az idei brüsszeli csúcson vált biztossá az, hogy a NATO létrehoz egy kiképzőmissziót Irakban, amelynek az elsődleges célja az Iszlám Állam ellen harcoló iraki fegyveres erők kiképzése és mentorálása lesz. Harci cselekményekben nem fog részt venni a NATO-kontingens.

A missziót Kanada fogja vezetni, így a parancsnok is onnan kerül ki; a kanadai védelmi minisztérium pedig augusztus 22-én Dany Fortin vezérőrnagyot választotta ki a pozícióra. Dany Fortin az 1. Kanadai Hadosztály parancsnoka jelenleg, amely egy speciális parancsnoki formáció a Kanadai Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság közvetlen irányítása alatt azzal a céllal, hogy különböző kanadai vagy nemzetközi  műveletek során azonnal egy bevethető, hadosztály-szintű parancsnokság álljon rendelkezésre.

A hírportálnak az ügyvéd megerősítette: a Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levelét a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából írta.

A portál szerint az amerikai kormányzat hivatalos álláspontját nem tükröző levelet egyes román politikusok arra használják fel, hogy a korrupcióellenes ügyészség erejét gyengítsék.

A cikkben megemlítették az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselőjének nyilatkozatát, amely szerint Románia a jogállamiság és az intézmények függetlenségének tekintetében válságközeli szinthez közeledik, azonban a Giuliani és a Freeh által képviselt szempontok ellentétesek az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontjával.

A külügyminisztérium egyik szóvivője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy Románia egészen a közelmúltig jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, és hatékonyan cselekszik a jogállamiság kialakításáért. “Bátorítjuk a románokat, hogy kövessék ezt az utat” – idézte a neve elhallgatását kérő szóvivőt a brüsszeli hírportál.

Giuliani hétfőn nyilvánosságra került levelében a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban “aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség túlkapásai”.

Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Codruta Kövesi nevével fémjelzett korrupcióellenes harcot.

A 101. Felderítő Repülő Század április közepén bajtársi találkozóval ünnepelte megalakulásának és a Szu-22-es üzembe állításának 35. évfordulóját. Az évforduló jó alkalom arra, hogy folytassuk a század mindennapjait bemutató sorozatot. 

Mint minden típuson, a Szu-22-esen is külön szakág foglalkozott a repülőgép elektromos, műszer és oxigén rendszereivel. A gyakran emlegetett, de mégis kevéssé ismert szakágnál - amely a három rendszer alapján az EMO rövidítést kapta - dolgozott Dobor István. A repülőműszaki tiszt szakmai életútja annyiban indult másként, mint az eddig megismert szuhojos műszakiaké, hogy nem a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, hanem Moszkvában végezte felsőfokú tanulmányait és a Szu-22-es előtt dolgozott már a MiG-21-esen és egy másik változtatható szárnynyilazású típuson, a MiG-23-ason is.

- Miért éppen EMO-s lettem? A gimnáziumban kémia-fizika szakon végeztem, kémikusnak indultam. Aztán megtört a lelkesedésem a kémia iránt és maradt a fizika. A repülést, és a különleges részek, vagyis az elektromos rendszerek, a műszerek és az oxigénellátás együttesét érdekesnek találtam, talán ez fogott meg és így indult az egész – kezdte visszaemlékezését a ma is Kaposváron élő Dobor István. 

Dobor István főhadnagy a pápai években.

- 1971-ben rögtön a gimnázium után kerültem a Zsukovszkij Repülő Akadémiára, ahol egy plusz öt évet húztam le. Kiutazásunk előtt két hónapos alapkiképzést kaptunk Szentendrén, ahol megpróbáltak katonát faragni belőlünk. A két hónap után megkaptuk az első csíkot a váll-lapra és úgy mentünk ki Moszkvába a Zsukovszkijra. A csoportunk egyfajta kivétel volt, talán a mérnökhiány, talán a fiatalítás vagy a tervezett fejlesztések motiválhatták a döntést, hogy a Kilián helyett közvetlenül a Zsukovszkijra mehettünk. Végzettségem, a diploma megnevezése szerint „Ember által vezetett repülőeszközök elektromos-műszer-oxigén berendezéseinek mérnöke” lett.

MiG-23-as a levegőben, 16 fokra állított szárnyakkal.

- 1977-ben a pápai ezredhez kerültem EMO szakágvezető mérnökként. Akkoriban ott még MiG-21BiSz-ek repültek, az RSzBN-s és AP-s változatok, és a 96-sok. A 96-osokat akkor már tervezték átadni Kecskemétnek, de végül csak 1979-ben kerültek el onnan. A munkám része volt eleinte, hogy rengeteg bulletin anyagát kellett fordítani oroszból magyarra. 1979 tavaszán jött a MiG-23-as, mi pedig kiutaztunk a Szovjetunióba, a kirgíziai Frunzéba (ma Biskek, Kirgizisztán), ahol mindenki tiszta lappal indult, ez a típus mindenkinek új volt. Frunzéban annyi nehézségem volt, hogy a három hónap alatt nem csak a típust kellett elsajátítanom, hanem külön tolmács híján annak az 5-6 embernek, akik szakágon belül volt, én fordítottam. A tolmácsolás és a típus elsajátítása együtt elég fárasztó volt.

A MiG-23-as szép gép a levegőben, de a földön kicsit kajla, ezért is lett ez a hazai beceneve. A legtöbb gondunk a robotpilótával volt. A típus a fordulékonyság miatt aerodinamikailag elég instabil volt. Bakó ezredes, az ezredparancsnok úgy mondta, hogy ha a SzAU (Automatikus Vezérlő Rendszer, köznyelven a robotpilóta) rossz vagy nincs bekapcsolva, akkor a gép egy “hulló falevél”. Ezzel a berendezéssel eleinte rengeteg probléma volt. Ráadásul más szériának a viszonyszámait kaptuk meg és még az orosz specialista is csak egy év után jött rá, hogy miért kínlódunk vele annyit. A viszonyszám egy szorzószám, ami beállítja, hogy egységnyi bemenőjelek változására (pl.: botkormány, állásszög, bólintás, bedöntés) mekkora kormányfelület kimozdulással reagáljon a rendszer. A szerelése, szabályozása is nagyon problémás volt. A gerinc alatt, a szívócsatornák között elhelyezett egyes blokkokról le kellett kötni a vezetékeket, hidraulikával kellett kiemelni a blokktömböt majd kifordítani, hogy hozzáférjünk a SzAU blokkjaihoz. Csak ezután lehetett fejjel lefelé belógni és szabályozni a SzAU-t.

A MiG-23-as robotpilótáját a kabin mögött, felülről lehetett elérni, ha szabályozni kellett.

Egy héten 2-3 vegyes repülés volt 20-30 géppel, amikor a MiG-21-es és a 23-as is repült. Ezen kívül természetesen voltak századrepülések is, amikor csak egy típus repült. Ügyeletes mérnök a vegyes váltásnál csak az lehetett, akinek mindkettőhöz volt jogosítása. A 23-ason, ahogy később a Szuhojon is csak egy-két év után jöttek meg a magyar nyelvű könyvek, addig az üzemeltetési utasítások csak orosz nyelven voltak. Az elején még volt garanciális orosz segítség, utána csak magunkra számíthattunk. Időben és energiában sok pluszt igényelt a fordítás, tolmácsolás.

*

1983-tól Taszáron folytatódott Dobor István pályafutása, immár a Szu-22-es típuson, szintén EMO szakágvezetői beosztásban. Újabb három hónapos átképzés várt rá, ezúttal Krasznodarban és most már tolmáccsal.

- Eredetileg Taszárra kértem magam már az akadémia után is, de végül Pápára kerültem. Pápáról öten jöttünk át. Sokan egyenesen a főiskoláról érkeztek. Harmincegy évesen én már az idősebbek közé tartoztam. Akkor úgy láttam, hogy Pápán rugalmasabban szervezték a repüléseket, Taszár „szabályosabb” volt, jobban tartotta magát a tervezetthez. Ha Pápán elkezdődött a repülés, a tervtábla általában a második sornál borult, de Bakó ezredesnek az volt a hozzáállása, hogy a feladatokat végre kell hajtani. Gépet vagy gépeket kellett cserélni vagy javítani a repülés kiszolgálása közben, ami jelentős pluszmunkával, feszültséggel járt. 

Az elhelyezésünk eleinte elég szűkös volt Taszáron. A három század elfoglalta a gázfűtéses épületeket és a nagyhangárt, nekünk maradt egy faház irodának, öltözőnek, pihenőnek és egy új üveghangár. A faház olajfűtéses volt, a hangárt meg olyanok tervezték, akik nem tudták mi a követelmény. A műhelyeknek olyan volt az energiaszükséglete, mint ami a Szu-22-esnek, 27V egyenáram, 115V/400Hz váltóáram, 208V/400Hz háromfázisú váltóáram, de még a vezetékek sem voltak kialakítva a műhely felé. Részben saját erőből, részben központilag utólag került kialakításra.

A három hónap Krasznodar nekem annyira nem hozott sok újdonságot, mert dolgoztam már két típuson, és a műszerek többsége, ha más szériába is tartoztak, ugyanazon elv alapján működött. Amikor az első váltással megjöttünk Krasznodarból, kezdték szállítani a gépeket. Az összeszerelésnél nekünk EMO-soknak olyan rettenetesen sok dolgunk nem volt, mert pár blokkot küldtek csak külön, a többi már benne volt a gépekben. Azért természetesen, belefolytunk az összeszerelésbe, így láttuk, hogy mi hol van a gépben, mi hova kerül, hogy szerelhető.

 A 01-es Szu-22 kabinja és műszerfala.

A Szu-22-esen a MiG-21-essel és a 23-assal ellentétben két egyenáramú generátor volt. Több áramot is igényelt a gép a felderítő konténer és a fegyverrendszer miatt. A 21-esen és a 23-ason a váltóáramnál egy fázist használtak, a Szuhojon mindhárom fázist (208V/400Hz). Kisebb kapacitású (NiCd), de hosszabb élettartamú akkumulátor került bele, mert az egyik egyenáramú generátor meghibásodása esetén a másik generátor átvette az elektromos fogyasztók zömét. Ami viszont egészen új volt, az a navigációs rendszer, az IKV. A MiG-eken az irány, bólintás és bedöntés szögeket három szabadságfokú giroszkópos berendezések adták. A Szu-22-esen a rendszer három tengely mentén a gyorsulás mérésével és integrálásával, sebességet és megtett utat is szolgáltatott. Ha kiesett a földi adó, akkor a tehetetlenségi navigációs rendszer 25-30 percig nagy pontossággal tudta adni a navigációs számításokhoz szükséges adatokat. A 21-es és 23-as régebbi berendezéseinél a giroszkóp körül a kereteken levő szögadók mérték az irány, bólintás és bedöntés értékeket. A Szuhoj berendezésénél volt egy „asztal” és azon három, két szabadságfokú giroszkóp. Ezek stabilizálták és tartották vízszintesen az asztalt. A körülötte lévő keretek tengelyein lévő szögadók szolgáltatták a bedöntés, bólintás, irány értékeket, hasonlóan a korábbi rendszerekhez. Az asztalon gyorsulásmérők, akszelerométerek voltak elhelyezve. Amikor a gép bármelyik irányba gyorsult, a jeleik integrálás után (sebesség, út) mentek az RSzBN-hez. A giroszkópok felpörgetése még a hajtóműindítás előtt kezdődött. Mire bekötötték a pilótát és elkészült az ellenőrzéssel és a bejelentkezéssel, addigra fel is pörgött. A súrlódások csökkentése érdekében a mechanikus rész egy héliummal töltött gömbben volt. A napi üzemeltetésben a számítóegység elég problémás volt és érzékeny volt a párára. Gyakran cseréltünk és javítottunk is őket, akárcsak a giroszkópokat. Először persze az orosz gyári szakember megmutatta hogyan kell, aztán már mi végeztük. Ilyen blokkon belüli javítás elég ritka volt egy csapatnál.

Az egyik műszaki a gép előtt áll, a másik a pilótának segít a beülésnél. 

A hagyományos navigációs rendszereket a mágneses északhoz állítottuk be. A gép függőleges vezérsíkjában lévő mágneses berendezés (ID) mérte az északot és ahhoz képest tudta a rendszer, hogy milyen irányban áll a gép orra. Arra az esetre, ha vasércmező van a gép alatt, vagy más okból mágneses zavar keletkezik, a Szu-22-es navigációs rendszerét úgy tervezték, hogy képes volt bemért tájolási pont szerinti beállításra. A tájolási pont szerinti beállításhoz néhány kilométerre ki kellett helyezni a tájolási pontokat, amelyek magas oszlopok voltak. Nagyon macerás beállítási mód volt ez, mert a gépet a felfestett indítási helyre kellett állítani, utána a célzókészülékkel mért eltéréssel korrigálni kellett a beállított irányt. Nem is csináltuk sokáig, maradtunk a mágneses tájolásnál. Vasércmező sem volt alattunk, nem volt értelme ezzel kínlódni.

A Szu-22-es SzAU-ja összehasonlíthatatlanul jobb, problémamentesebb volt a 23-asénál, bár ugyanúgy háromcsatornás volt ez is. Könnyen hozzáférhető és szabályozható volt, de ahogy a hajózóink mondták, a gép egyébként is egy „vasaló” volt, nagyon stabilan repült. A Szuhoj rendezettebb, könnyebben szerelhető volt a MiG-eknél. Az oxigén rész nem nagyon változott a vadászokhoz képest. A katapultülés oxigénrendszere, a hajtómű légi indításához szükséges oxigénrendszer és a hajózó létfenntartását biztosító oxigénrendszer. A korábban üzemeltetett rendszerekhez hasonlítva lényeges különbség nem volt. A Szuhojnál kicsivel nagyobb tartályok voltak, de funkcionálisan nem változott semmi. A repülési adatrögzítő rendszer, a TESZTER, már digitálisan rögzített, a MiG-eknél nagyságrenddel több repülési paramétert, amelyeknek a száma az üzemeltetés évei során még tovább lett növelve.

*

- A külföldi gyakorlatok az EMO részéről különleges felkészülést nem igényeltek. Kelet-Németországban (NDK) és Lengyelországban is meg volt minden, hiszen ők is üzemeltették a típust. Egy-két tartalék blokkot, szerszámkészleteket, a fontosabb dokumentációt vittünk csak magunkkal. Az igazi nagy sztorik is elkerültek minket, de más szakágakkal közös érdekes, néha komoly, néha vicces pillanatok azért adódtak.

NDK-s Szu-22M4 indul a taszári zónából.

- Például, amikor kint az NDK-ban egyik gépen a sebességfokozóval (GSF) akadt probléma, és a javítás után hőálló drót kellett a biztosításhoz. Szóltak nekem, hogy én tudok oroszul, a hajtóműves mechanikus kolléga tud németül, menjünk át a német századhoz drótért, mert kifogytunk. Ott kiderült, hogy ott senki sem beszél oroszul, ahogyan az is, hogy a kolléga is elfelejtett már németül. Magyaráztunk kézzel-lábbal, hogy „drót” de nem értették. Végül megláttunk egy asztali lámpát. Mutattuk a vezetéket, hogy az a drót, olyan kell, csak hőálló. Á, hogy „Draht”! Igen, ugyanaz, csak hát a magánhangzó kiejtése más. Így az asztali lámpa segítségével végül megoldódott a dolog.

Voltak persze ennél komolyabb esetek is. Egy nap ellenőrzést kaptunk a hangárba, felső műszaki vezetés részéről, ezredesi rendfokozatban. Közben azért ment a munka, a hangár előtt egy gép felemelve, hidraulika próbán. Épp a folyamatábráinkat védtük, amikor berohannak kintről, hogy baj van! Egy, akkor még kezdő technikus, aki az ellenőrzést végezte, előreállította a szárnyat a felemelt, emelőkön lévő gépen. A szárny tette a dolgát, ment előre, és beakadt a mellette, túl közel álló kiszolgáló gépkocsiba, a vezetőfülke és a felépítmény közé. A kocsi nem mozdult, a szárny viszont megtolta a gépet, ami behúzott futókkal megbillent oldalra az emelőkön. Ledermedt mindenki. Az irodában ellenőrző elöljáró, mi meg kint a hangár előtt hasra vágunk egy gépet. Szerencsére a technikus észbe kapott és megállította a szárnyat. Szerintem levegőt se mert venni, de mi se nyúltunk a géphez, nehogy dőljön. Jött egy daru, heveder került a Szuhoj alá, és oldalirányban odébb vontattuk az útban levő gépkocsit, ami szépen csúszott oldalra a kerekek alá öntött hidraulika folyadékon. Ha előre vagy hátra mozdul, lebillenthette volna a gépet az emelőkről, ezért ez a megoldás tűnt a leginkább kockázatmentesnek. Közben persze a daru biztosította a Szuhojt.  Bejött, megúsztuk, de érthető módon dicséretet nem kaptunk érte.

Szu-22-es behúzott futókkal az emelőn.

- Történt egyszer, hogy behoztak egy gépet időszakos vizsgára, és vagy fél kiló szalonnát találtak a blokkok és vezetékek között. Egy másik gépben egy döglött patkányt és szalonnabőrt. Először az elhárítás is kijött, hogy miről is van szó, szimplán szívatásról vagy szabotázsról. Aztán egyszer, amikor hajnalban a kollégák mentek ki a gépekhez, látták, hogy az orrfutóktól kiugrik egy-egy nyest. Kiderült, hogy az orrfutónál be tudnak menni a berendezéstérbe. Hideg téli idő volt, a gép meg úgy látszik otthonosnak tűnt nekik. Amikor a gép bekerült a hangárba, a nyest spájzolt kajatartaléka is előkerült. Utána csináltattunk az orrfutóra külön takarót, hogy ezt később már elkerüljük.

*

- A századnál, majd később az összevonás után az ezrednél az EMO szakágvezető mérnöki feladatkörön kívül, hosszabb-rövidebb időre elláttam javító részleg parancsnoki, mérnök műszaki szolgálat főnöki, technikai helyettesi beosztásokat is. Az igazi azért mindig az EMO maradt.

Szuhoj-géppár, valahol a Dunántúl felett.

- Amikor 1995-ben jöttek az amerikaiak, el kellett hagynunk a hangárt, épületeink egy részét, és a járműveink telephelyét is. A gépek átkerültek Pápára, majd 1997-ben kivonták a Szu-22-eseinket is a rendszerből. A taszári ezredből egy bázis lett. Az EMO-s társaság szétszéledt, sokan átmentek Kecskemétre, Szolnokra, illetve akinek meg volt az ideje, az elment nyugdíjba, vagy leszerelt. Én már nem akartam máshova költözni. A taszári bázisnál dolgoztam elhelyezési részlegvezetőként, logisztikai műveleti központ parancsnokként majd logisztikai főnökként. Akkoriban Taszáron megmaradt még egy szakasz repülőműszaki is, akik fel voltak készülve volt arra, hogy fogadják és az ismételt előkészítést elvégezzék azokon a repülőgépeken és helikoptereken, amelyek valamilyen okból leszálltak nálunk. Végül 2005-ben, alezredesi rendfokozattal mentem nyugdíjba. Polgáriként még pár évig visszajártam a repülőterekre, de akkor már egy civil, kiszolgáló cég alkalmazottjaként - fejezte be emlékei felidézését Dobor István, az „Ember által vezetett repülőeszközök elektromos-műszer-oxigén berendezéseinek mérnöke”.  

* * *

Fotó: Dobor-archív, Gál József, Balogh-archív, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. augusztusi számában jelent meg.

A bázist az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítik, elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza annak keretében, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben – írta a lap.

Az SCMP rámutatott: ez az első alkalom a modern történelemben, hogy az ázsiai óriás katonai jelenlétet létesít Afganisztánban, amelyet széles körben “birodalmak temetőjének” neveznek, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni és béklyóban tartani.

A tizenhét éve háború sújtotta Afganisztán azonban fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságának, valamit Hszi Csin-ping kínai elnök az Egy Övezet – Egy Út kezdeményezésének tekintetében.

Kína első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.

A lapnak nyilatkozó források közölték: bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban. Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány közelében épül, amelyet Peking a nemzetbiztonságot fenyegető “terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus” legfőbb forrásának tekint – mondták a források.

Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösképpen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam terrorszervezet kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása.

A tárca szerint a manővereket a fegyveres erők kiképzési tervének megfelelően és a nemzetközi joggal összhangban hajtják végre. Az érintett övezeteket veszélyesnek nyilvánítják a hajózás és a repülés számára.

A hadgyakorlat vezérhajója a Marsal Usztyinov lesz. A műveletben rész vesznek majd egyebek között Tu-160-as hadászati rakétahordozó, Tu-142MK típusú és Il-38-as tengeralattjáró-vadász gépek, valamint a haditengerészeti légierő Szu-33-asai is.

A hadgyakorlatot olyan időszakban tarják, amikor Szíria miatt kiéleződtek az ellentétek Oroszország és a Nyugat között. Moszkva azt állítja, hogy terroristák brit segédlettel vegyi támadást készítenek elő Idlíbben, hogy ürügyet szolgáltassanak egy Szíria elleni újabb rakétatámadásra, nyugati fővárosokban viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szíriai kormányerők offenzívára készülnek a túlnyomórészt a Damaszkusz ellen harcoló erők által ellenőrzött tartományban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán likvidálandó “terrorista tályognak” nevezte a Bassár al-Aszad elnök ellen Idlíbben harcoló, megbékélésre nem hajló csoportosulásokat.

Az orosz védelmi tárca ugyancsak csütörtökön közölte, hogy sikeresen tesztelt egy új elfogó rakétát Kazahsztánban. A rakétát a minisztérium szerint korábban sikerrel próbálták ki februárban, áprilisban és júliusban is.

A júliusi teszteléssel kapcsolatban a Krasznaja Zvazda című katonai lap azt írta, hogy a rakéta másodpercenkénti négy kilométeres sebességre képes, ami egyedülálló a világon.

Elmondása szerint a Dunából kilátszó repülőroncsról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, valamint a Magyar Roncskutató Egyesülethez érkezett bejelentés.

Az előkutatások során kiderült, hogy a repülőgép szárnyának 4 méteres főtartója a motortartó bak bekötésével együtt fekszik a mederbe ágyazódva. Mivel fennállt a roncs eltűnésének lehetősége, az engedélyek beszerzése után a szakemberek kiemelték. Tisztítást követően a RepTár Szolnoki Repülőmúzemban szállították, ahol immár megtekinthetik a látogatók.

A repülőgéphez kapcsolódó írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. Légihadsereg 485. Bombázó csoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta. Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a célra tartva eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy katona élte túl.

Azt írták: az elmúlt hónapokban tartott próbaüzem sikeresen lezajlott, így a legújabb fővárosi uszoda meghatározott idősávokban elérhető lesz bárkinek 1500 forintos napijeggyel (diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 forint a belépő), valamint többféle bérlettel. Az uszoda nyolcsávos 25 méteres úszómedencével, 10×15 méteres tanmedencével várja a vendégeket, amelyekhez wellnessrészleg is tartozik, gőzkabinnal és finn szaunával.

Az uszodát a Nagyvárad tér felől a parkon átsétálva, a Diószeghy Sámuel utca irányából pedig a sorompós kapu mellett található gyalogos bejáraton keresztül lehet megközelíteni. Az autóval érkezők a szomszédos utcákban tudnak parkolni.

A Ludovika Aréna uszodája általában hétköznapokon reggel hat és nyolc óra között, valamint este 6 és 10 óra között, hétvégén reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva. A nyitvatartás az oktatási és kiképzési igények, valamint sportrendezvények függvényében változhat – írta az NKE.

A koponyacsontokat és egyéb maradványokat egy belvárosi evangélikus templomban tartott ünnepi istentisztelet keretében adták át. Michelle Müntefering, a külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államminisztere a kormány nevében bocsánatot kért a hererók és namák elleni vérengzésekben legyilkolt áldozatok haláláért.

Katrina Hanse-Himarwa namíbiai kulturális miniszter megköszönte a gesztust, és kifejezte reményét, hogy a német szövetségi kormány a legmagasabb szinten, hivatalosan is bocsánatot kér a népirtásért. A namíbiai miniszter német hírportálok beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a két országnak sok kérdést kell még tisztáznia a közös múltat, jelent és jövőt illetően.

A berlini és a windhoeki vezetés 2014 óta tárgyal a herero és nama törzs elleni népirtás ügyének feldolgozásáról. A német kormány 2015 óta hivatalosan népirtásnak minősíti a vérengzéseket, és képviselői már több alkalommal bocsánatot kértek a történtekért. Berlin álláspontja szerint a népirtás elismeréséből és a bocsánatkérésből nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik Namíbiának.

A hererók és namák képviselői elégedetlenek a megbékélési folyamattal, és egy New York-i bíróságon kárpótlási pert indítottak Németország ellen. A mai Namíbia területén 1904 és 1908 között voltak felkelések a gyarmatosító németek ellen. A Német Császárság csapatai elfojtották a lázongásokat, a nagyjából százezer fős herero törzsből alig tízezer embert hagytak életben, a nama törzset és több más kisebb népcsoportot pedig csaknem teljesen kiirtották.

1.) Ajtók, ablakok – csak biztonságosan
Egy átlagos bejárati ajtót vagy ablakot a betörők akár már a legegyszerűbb eszközök segítségével képesek kiemelni a helyéről. Egy az MABISZ által szavatolt RC 2-es minősítésű biztonsági ajtó azonban garantáltan ellenáll a csavarhúzónak és a feszítővasnak legalább három percig. Az RC 3-as minősítéssel pedig ez az idő minimum 5 percre nő. A házbejárati-ajtók és ablakok a biztonsági szakértők szerint ezért legalább RC 2-es biztonsági szintűek legyenek.

2.) Védjük a pincét és a mellékbejáratokat
Mivel ezek az ajtók legtöbbször az utcafrontól nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem láthatók, a betörők előszeretettel választják ezeket a bejáratokat. Érdemes tehát a sötét sarkokat mozgásérzékelő világítással ellátni, így elijeszthetjük a hívatlan látogatókat.

3.) Ügyeljünk a garázskapukra is
Az ajtók és az ablakok mellett a garázskapuk is könnyen biztonsági kockázatot jelenthetnek. A modern garázskapuk azonban már mechanikus nyitásvédelemmel rendelkeznek, és zárt állapotban hatékony védelmet jelentenek a betolakodók ellen.

4.) Hogy ijesszük el a betörőket? Segít a külső világítás
A ház külső részein elhelyezett világítás elrettentően hathat a hívatlan vendégekre. Elérhetőek már olyan eszközök és berendezések is, melyek elhitetik a betörőkkel, hogy a lakók az otthonukban tartózkodnak. Ilyen például az a lámpa, ami a televízió villogását utánozza vagy az időkapcsolók, amik a redőnyöket és a belső világítást szabályozzák, így keltve olyan benyomást, mintha a lakók épp otthon lennének.

5.) Ha felérik, be is másznak!
A fent felsorolt fogásokon kívül további óvintézkedéseket is tehetünk. Ügyeljünk például arra is, hogy az ablakokat ne érhessék el akadálytalanul. Ne hagyjunk ezért kerti bútorokat, székeket vagy padokat a teraszon vagy az ablakok alatt. Nem is gondolnánk, de akár ezzel is segíthetjük a betolakodókat a bejutásban.

Eleki Zoltán elmondta: a 15-18 éves fiatalok, eltérő tematikájú, a többi között harcos, búvár, túlélő és légierős turnusokon vehetnek részt. Valamennyi táborban tartanak menet-, tájékozódási és túlélési gyakorlatokat, illetve egészségügyi foglalkozásokat.

A közösségi élmény megteremtésén túl, pályaorientációs céllal bemutatják a honvédség működését, illetve a legfontosabb cél a honvédelmi nevelés – közölte a tiszt.

A vádlott és élettársa előző este egy Budapest, XXII. kerületi vegyesboltban italoztak, ahol megismerkedtek a későbbi sértettel és annak barátjával. Nem sokkal később az italozás a sértett barátjának lakásán folytatódott, ahol a sértett szexuális közeledése miatt a vádlott az élettársát pofon ütötte, míg a sértettel szóváltásba keveredett, aki erre kihívta a rendőrséget. Ezt a vádlott nem várta meg, és a helyszínről elmenekült, mivel egy korábbi jogerős szabadságvesztés büntetés letöltését nem kezdte meg. A férfi azonban a rendőrök távozása után visszatért, és egy nagyjából nyolc centiméter pengehosszúságú késsel a sértettet az arcán, a gyomortájékán és a felkarján megvágta, megszurkálta.

A főügyészség a bíróságra benyújtott vádiratában az új büntetőeljárási kódex adta lehetőségeket kihasználva alternatív büntetési indítványt is tett. Ennek lényege, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen a 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekményt beismeri, úgy konkrét büntetés, 4 év 6 hónap szabadságvesztés, és 4 év közügyektől eltiltás kiszabását kéri.

Ezen új eljárási szabály szerint a tárgyalás előkészítése során történő beismerésnek és a tárgyalás jogáról lemondásnak a vádlottra nézve az az előnye, hogy ha tettét megbánja, avagy védekezését cáfolhatónak tartja, és ezért beismer, akkor az ügyészi indítványnál súlyosabb büntetést nem kaphat. A büntetőeljárás pedig felgyorsul azáltal, hogy a tanúk, szakértők bírói szakban történő meghallgatására már nem kerül sor, és ha a bíróság ésszerű kételyt nem lát a beismerés önkéntessége, valamint a bűncselekmény bizonyítottsága felől, akár nyomban jogerős ítéletet hozhat.

A tárcavezető kedden a képviselőház védelmi szakbizottságának ülésén számolt be a belügyminisztérium belső vizsgálatáról.

Mint mondta, a vizsgálat során, amely még folyamatban van, eddig tíz csendőrnél merült fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Ellenük feljelentést tesznek a katonai ügyészségen, amely már korábban saját hatáskörben vizsgálatot indított a tüntetéssel kapcsolatban. A belügyminiszter szerint ugyanakkor a tüntetők egy részének erőszakos fellépése általában indokolttá tette a térre kivezényelt csendőrök akcióját, akik feloszlatták a tömeget.

A tárcavezető közölte, hogy amennyiben a vizsgálat során további csendőrök esetében is hasonló gyanú merül fel, a csendőrség az ő esetükben is feljelentést fog tenni.

A bizottsági meghallgatáson szóba került annak a Turnu Magurele-i elhunyt férfinak az esete, aki négy nappal a tüntetések után rosszullétre panaszkodott, majd meghalt. Raed Arafat orvos, a belügyminisztérium sürgősségi esetek igazgatóságának vezetője szerint vélhetően nem a rendfenntartó erők által használt könnygáz okozta a férfi halálát, aki belső gyomorvérzési tüneteket mutatott. Arafat szerint a négy nappal később bekövetkezett halál is azt erősíti, hogy más okból halhatott meg, de minden kétséget kizáróan a boncolási diagnózisból fognak választ kapni a kérdésekre.

Időközben 351-re nőtt azoknak a tüntetőknek a száma, akik feljelentést tettek az ügyészségen a csendőrök erőszakos akciója miatt. Az ellenzék hétfőn rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kérte, de a házbizottság elutasította kérésüket. Az ellenzék Liviu Dragneát, a román kormány fő erejét képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, képviselőházi elnököt hibáztatta a kérés elutasítása miatt.

Az ügyészség a csendőrség ideiglenes vezetőjét is kihallgatta hétfőn. Azt akarták tisztázni, miként azonosítják a csendőröket, akiknek az azonosító jele le volt takarva az augusztus 10-i bevetésen. A keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatáson a csendőrség vezetői elmondták: azért takarták le a csendőrök azonosítóját, mert korábban átszervezések voltak, ezért az azonosítók félreértésekre adhattak volna okot, de arról biztosították a képviselőket, hogy ezek nélkül is megállapítható, mely csendőrök alkalmaztak indokolatlanul erőszakot.

Hajdu Márton közölte: a dunavirágzás befejeztével a következő napokban a Dunakanyar és a Csepel-sziget településein, Budapesten, valamint a dunaújvárosi régióban is folytatják a szúnyogirtást.

Továbbá Zala megye számos településén jelezték szakértők és önkormányzatok a vérszívók elszaporodását, így ezeken a településeken ismételt kezeléseket végeznek a szakemberek – tette hozzá.

Emlékeztetett: a múlt héten megkezdték a korábbi hőségriadó miatt elmaradt légi kezelések pótlását Vas megyében, Baja és Mohács térségében, a Velencei-tónál, a Szigetközben, Szekszárd térségében és a Tisza-tónál.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen melyik napon permeteznek.

Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – fűzte hozzá.

A szóvivő arról is szólt, hogy az elmúlt hetek szárazabb időjárásának köszönhetően a települések többségében folyamatosan mérséklődött a szúnyogártalom.

Marie Noelle Koyara, a Közép-afrikai Köztársaság védelmi minisztere kijelentette, hogy a megállapodás a nemzeti fegyveres erők kiképzésének alapjául fog szolgálni. Oroszország idén könnyűfegyvereket szállított, valamint 175 katonai és polgári tanácsadót küldött az az országba.

Júliusban a Közép-afrikai Köztársaságban három orosz újságírót gyilkoltak meg, akik az aranyban, gyémántban és uránban gazdag országban sajtójelentések szerint jelen lévő orosz zsoldosok tevékenységéről akartak dokumentumfilmet forgatni.

A Jean-Claude Bouda Burkina Fasó-i védelmi miniszterrel aláírt egyezmény Sojgu szerint lehetőséget nyújt a kétoldalú együttműködés javítására a katonai kiképzés, valamint a békefenntartás és a terrorelhárítás területén való tapasztalatcsere területén.

Sojgu fogadta Min Aung Hlaingot, a mianmari fegyveres erők főparancsnokát, akinek kijelentette, hogy Moszkva Délkelet-Ázsiában Yangont stratégiai partnerének tekinti, és hogy a katonai együttműködés a kétoldalú viszony kulcsfontosságú eleme.

A közlemény szerint a 33 éves férfi ellen különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve, tizennegyedik életévét be nem töltött, továbbá védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt emeltek vádat.

A férfi a vád szerint 2016. március 6-án hajnalban motorbenzinnel és lakkbenzinnel lelocsolta, majd felgyújtotta volt barátnője zuglói lakásának ajtaját, ezzel közvetlen életveszélynek tette ki a lakásban alvó nő és annak korábbi kapcsolatából származó kiskorú gyermeke, továbbá a lakásban tartózkodó férfi életét. Mielőtt a lángok a lakásban elterjedtek volna, a tüzet eloltották.

A főügyészség alternatív büntetési indítványa szerint ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett vádlott beismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyalás jogáról, akkor a vádhatóság konkrét büntetést, 8 év fegyház kiszabását kéri.

Az új eljárási szabály szerint ha a vádlott a tárgyalás előkészítése során beismeri a terhére rótt bűncselekményt és lemond a tárgyalás jogáról, akkor az ügyészi indítványnál súlyosabb büntetést nem kaphat, és a büntetőeljárás felgyorsul, a bíróság akár nyomban ítéletet is hozhat.

“Egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet” – jelentette ki a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra utalva Mihejev.

A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is.

Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől.

Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol.

A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített.

Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – mondta.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.