Biztonságpolitika

Az ezredes elmondta, az Ukrajnában október 1-jén kezdődő őszi behívási időszak idén a szokásosnál egy hónappal tovább, december 31-ig tart, mert a korábbinál több újonc besorozását tervezik. Hozzátette: míg Kárpátaljáról idén tavasszal kétszáz fiatalt hívtak be tényleges katonai szolgálatra, addig a három hónaposra bővített őszi sorozási időszakban félezer újoncnak kell bevonulnia – adta hírül a goloskarpat.info kárpátaljai hírportál.

Cseremiszkij azt is közölte, a kárpátaljai sorkötelesek körében tömeges a katonai szolgálat alóli kibúvás. A behívottak nyolcvan százaléka nem jelenik meg a hadkiegészítő parancsnokságokon. Elmondása szerint a helyzet az Ökörmezői, Técsői, Munkácsi és Nagybereznai járásokban a legrosszabb, ahol a sorkötelesek több mint kilencven százaléka nem tesz eleget a behívásnak. Szerinte valamivel jobb a helyzet az Ilosvai és a Szolyvai járásokban, ahol ez az arány ötven és hatvan százalék között van.

Megjegyezte, ha a sorköteles korú fiatal nem kap behívót, akkor önként kell jelentkeznie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.

Ukrajnában a sorkötelezettség a 20 és 27 év közötti férfiakra terjed ki, de önként a 18. és 19. életévüket betöltött ifjak is jelentkezhetnek tényleges katonai szolgálatra. A szolgálat időtartama az ukrán hadseregben 18 hónap, de a mester fokozattal rendelkező diplomásoknak 12 hónapot kell katonáskodniuk.

A tényleges sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák a törvény értelmében nem vezényelhetők a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetbe, hacsak ezt önként nem kérik.

Az év végéig Ukrajnában közel 18 ezer újoncot hívnak be, közülük kilencezren a hadseregben, 6,5 ezren a nemzeti gárdában, 1550-en a határőrcsapatoknál, kilencszázan a speciális állami szállítmányozási egységeknél teljesítenek majd szolgálatot. A legtöbb regrutára Dnyipropetrovsz (1850 fő), Harkiv (1300 fő) és Odessza (995 fő) megyékből számítanak.

Oliver Timper, a müncheni rendőrség tájékoztatási osztályának közösségi médiával foglalkozó csoportvezetője elmondta, hogy “aktív fellépésre” volt szükség a “fake news” – álhírek – és spekulációk terjesztése miatt a péntek este történt esettel összefüggésben, amely az első halálos kimenetelű bűncselekmény volt az Oktoberfesten 1991 óta.

A Twitteren terjedő álhírek és találgatások főleg arról szóltak, hogy a feltételezett elkövető menedékkérő – mondta. A helyzet csak akkor enyhült, amikor a feltételezett elkövető az ügyvédje kíséretében szombaton jelentkezett a rendőrségen, és előkerült az a szemtanú is, akit a rendőrök kerestek.

Timper figyelmeztetett: mindenkinek alaposan meg kell vizsgálnia egy bejegyzés eredetét, mielőtt elkezdi terjeszteni. Az Oktoberfesten egy büntetett előéletű 42 éves állványozó bántalmazott egy 58 éves médiatanácsadót, aki a kórházban belehalt fejsérülésébe. Halált okozó testi sértés gyanúja miatt indítottak eljárást az ügyben.

Az idei Oktoberfest ezzel együtt is viszonylag békés és biztonságos, a vasárnap ismertetett félidős mérleg szerint csaknem valamennyi bűncselekmény-típusnál csökkent az esetek száma, a szexuális bűncselekményeknél például 34-ről 21-re.

A rendezvényre egy hét alatt 3,3 millióan látogattak el, ami nagyjából 300 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Egyre többen családostul, gyerekekkel vesznek részt a sörfesztiválon. Az idei, 185. Oktoberfest október 7-ig tar.

Az észak-koreai kormányt az elmúlt években több alkalommal is kibertámadások elkövetésével vádolták meg. Nagyvállalatok, bankok, kórházak és kritikus infrastruktúrák ellen elkövetett támadást tulajdonítanak a „Lazarus-csoport” nevű észak-koreai hackercsoportnak; többek között az Egyesült Államok kormányzata is.

2018. szeptember 6-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma több kibertámadás végrehajtásával vádolt meg egy észak-koreai állampolgárt, Pak Jin Kyok-t, valamint a Chosun Expo Joint Venture nevű vállalatot. A vádak szerint a férfi jelentős szerepet játszott a 2014-es Sony Pictures Entertainment elleni kibertámadás, valamint a 2017-es WannaCry zsarolóvírus-kampány kivitelezésében. Az észak-koreai rezsimet már korábban, 2017 decemberében is megvádolta az amerikai kormányzat a WannaCry támadással, de akkor még nem tudtak konkrét elkövetőt megnevezni. Az időközben felmerülő információk megerősítették az észak-koreai kormány érintettségét, mely alapján a újabb szankciók elrendelése mellett döntött az amerikai pénzügyminisztérium.

Sony Pictures Entertainment (2014)

2014 októberében súlyos kibertámadás érte az amerikai székhelyű Sony Pictures Entertainment filmstúdiót, melynek során nagy mennyiségű bizalmas adatot loptak el a cég belső hálózatából. A támadást a „Guardian of Peace” hackercsoport vállalta magára. Az észak-koreai csoportot az Egyesült Államok hírszerzése „Lazarus-csoportként” tartja számon, mely az amerikai kormány szerint több, az elmúlt években történt kibertámadásért is felelős. A támadást sokak szerint az észak-koreai rezsimet kigúnyoló, „Az interjú” címet viselő Sony fim megjelentetése okozta. A támadás a vádak szerint a film kiadására adott válasz volt, amit az észak-koreai kormány rendelhetett meg.

 WannaCry (2017)

A WannaCry zsarolóvírus 2017 májusában futótűzként terjedt szét a világ számítógépes hálózatain, megfertőzve közel 300 ezer gépet, több mint 150 országban – többek között az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Ukrajnában, Oroszországban és Tajvanon. Ez volt az első olyan globális méretű, több létfontosságú szektort érintő kibertámadás, amely kormányzati, vállalati és lakossági gépeket egyaránt megfertőzött, kihasználva a Windows operációs rendszer egyik biztonsági rését. A sérülékenységet a Shadow Brokers nevű hackercsoport tette közzé, miután 2016-ban szert tettek több, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügyönség (National Security Agency – NSA) birtokában levő ún. „hacking toolnak”. A Microsoft még márciusban kiadott egy patchet (MS17-010) a hiba javítására, azonban mivel rengeteg felhasználó és cég elmulasztotta ezt telepíteni, így a vírus terjedésének a patch csak korlátozottan tudott gátat szabni.

A WannaCry több módszerrel is fertőzött: rosszindulatú linkre történő kattintás, valamint fertőzött makrók és emailek útján is. Az elemzések szerint a vírus a Microsoft Windows fájlmegosztó protokolljának (SMBv2) sebezhetőségét kihasználva távoli kódfuttatást kezdeményezett a gépeken, mellyel képes volt önmaga terjesztésére. A vírus a fertőzés után először titkosította a felhasználók adatait, majd zárolta a rendszert, melynek feloldásáért  300, majd 600 USD értékű Bitcoin váltságdíjat követelt.

Az első verziót egy beépített „kill switch” funkció – amely vagy egy programozási hiba vagy egy szándékosan elhelyezett deaktiválókód – megtalálásával sikerült megfékezni. Néhány nappal később egy még pusztítóbb második verzió is terjedni kezdett, megfertőzve többek között a brit egészségügy számítógépes rendszereit. Az új fertőzések azonban már lassabban terjedtek az addigra kidolgozott védelmi mechanizmusok és vészhelyzeti frissítések által, majd 4 nappal a második támadás után sikerült felszámolni azt.

A támadás súlyosságát jelzi, hogy összesen több mint 130 ezer dollár értékű kriptovalutát továbbítottak a támadóknak június 14-ig, a kár azonban ennél lényegesen nagyobb is lehet, egyes számítások szerint akár a 4 milliárd dollárt is elérheti.  Végül fontos megjegyezni, hogy a  vírus terjedését nem sikerült teljesen felszámolni, 2018 márciusában is érekeztek hírek Wannacry-fertőzésekről, melyek többek között a a Boeing egyes rendszereit érintették. A támadás végrehajtásával végül Észak-Koreát vádolták meg, 2017. december 18-án többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália is a kommunista rezsimet nevezte meg felelősként.

Észak-Korea képességei a kibertérben

Mostanra elkezdett kirajzolódni egy átfogó észak-koreai kiberstratégia , mely Lazarus-csoport révén világszerte hajt végre támadásokat különböző országok ellen. Ezek célkeresztjében a két fő ellenfél, Dél-Korea és az Egyesült Államok állnak. A hackerek többször támadták a két ország kritikus infrastruktúráit, vélhetően tesztelve azok védelmi képességeit. Emellett a fegyveres erők, katonai kutatások, valamint az elektromos hálózat rendszerei is a célpontok között szerepeltek. Egyes vélemények szerint  a kormányzati információszerzés és a kritikus infrastruktúrák védelmének tesztelése mellett a pénzügyi források gyűjtése is a célok között szerepelhet. Erre számos incidens utal,  például a bangladeshi központi bank ellen elkövetett 2016-os támadás. A támadás során a hackerek betörtek a központi bank rendszerébe és hozzáférést szereztek az Egyesült Államok központi bankjaként funkciónáló FED (Federal Reserve Bank – FED) számláihoz, ahonnan 81 millió dollárt loptak el. Egy gépelési hiba akadályozta csak meg további 850 millió dollár eltűnését. A Lazarus-csoporthoz köthető hackereknek ugyanezzel a módszerrel sikerült több fülöp-szigeteki bankból is pénzhez jutnia.  Fontos megjegyezni, hogy a támadási kísérletek jelentős része sikertelen, ezért kétséges a rezsim arra vonatkozó képessége, hogy nagyobb szabású műveleteket indítson kritikus infrastruktúrák ellen.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (Department of Homeland Security – DHS) és az FBI amerikai szövetségi nyomozóhatóság által üzemeltett US-CERT kormányzati eseménykezelő központ „Hidden Cobrának” nevezi az Észak-Koreához köthető kibertámdásokat és néhány hetente ad ki jelentéseket felhívva a figyelmet a feltárt módszerekről. A Dél-Korea által 2014-ben kiadott ún. Fehér Könyv közel 6000 olyan személyt azonosít, akik az észak-koreai kiberhadviselésben részt vesznek. Egy, az amerikai Kongresszus számára készített jelentés is 3 és 6 ezer fő közé teszi ezen „harcosok” számát. Külső támogatás nélkül azonban ezek a harcosok nem érhetnének el jelentősebb eredményeket, ugyanis Kína biztosítja számukra az internethez való hozzáférést. Emellett számos hacker él és dolgozik külföldön, kihasználva ezzel a fejlettebb infrastruktúrához történő hozzáférést, megnehezítve ezzel a támadások eredetének azonosítását. Az Egyesült Államok többször vádolta már meg Oroszországot és Kínát az észak-koreai hackerek felkészítésével, azonban az erre irányuló bizonyítékok nem egyértelműek. Az mindenesetre biztos, hogy az említett két ország közeli kapcsolatokat ápol a rezsimmel és több ízben is támogatják Észak-Koreát.

A kiberhadviselés tökéletesen illeszkedik  az észak-koreai érdekérvényesítési eszköztárba, mint olyan aszimmetrikus eszköz, mellyel az állam ellenfelei komolyabb következmények nélkül támadhatók. A kibertérben elkövetett támadások alacsony költsége, nehéz visszakövethetősége és a nemzetközi jogi szabályozások hiánya miatt kézenfekvő eszköz a rezsim kezében. Az alacsony költségek ellenére komoly, dollármilliárdos károkat is okozhat, amint azt látni lehetett a korábbi akciókból. Az ún. kiber attribúció csekély lehetőségei pedig a válaszcsapás lehetőségét is korlátozza, míg egy hagyományos katonai provokációt komoly válaszreakció is követhet. A nukleáris arzenál fejlesztése mellett így a kiber „arzenál” bővítése is kulcsfontosságú elem a rezsim stratégiájában.

Kiber attribúció: a folyamat, melynek során visszakövetik, azonosítják és megvádolják egy kibertámadás elkövetőjét.

Összességében elmondható, hogy az észak-koreai rezsim a közelmúltban többször is prezentálta képességeit és hajlandóságát, hogy ellenfeleit a kibertérben támadja meg és okozzon ezáltal komoly károkat. A csekély ellenállás és megkésett reakciók pedig tovább motiválhatják a rezsimet ezen akciók folytatására, a diplomáciában megjelenő békülés ellenére is. A kibertér nemzetközi jogi szabályozás pedig elkerülhetetlen és feltétlen szükséges az olyan aktorok elleni sikeres fellépéshez, mint amilyen Észak-Korea.

Mint írták, az országos rendőrfőkapitány javaslatára és a Fővárosi Közgyűlés támogató véleményére figyelemmel került sor a főkapitányi kinevezésre.

A tárca szeptember elején tudatta, hogy a hónap végén távozik posztjáról a budapesti rendőrfőkapitány, Bucsek Gábor, akinek vezetői kinevezését saját kérésére vonta vissza a belügyminiszter. Közölték azt is, hogy a miniszter – az országos rendőrfőkapitány javaslatára – a BRFK vezetőjének Terdik Tamást tervezi kinevezni.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 26-án egyhangúlag támogatta Terdik kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá. Terdik a testület előtt elmondta, hogy 19 éve rendőr, 2008 óta Budapesten szolgál, 2015-ben lett a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

[...] Bővebben!

[...] Bővebben!

[...] Bővebben!

[...] Bővebben!

A vád szerint a huszonhárom éves elkövető 2017. november 2-án, Szegeden verekedett, majd a rendbontó társasághoz kivonultak a rendőrök. A vádlott a rendőri intézkedés során folyamatosan beszélt a másik csapathoz, majd hívni akarta a testvérét. Az egyik rendőr felszólította, hogy ne telefonáljon, mire a vádlott a földhöz vágta a telefonját. Az alkohol és kábítószer hatása alatt álló elkövetőt ekkor a rendőrök megbilincselték, majd a karjainál fogva a szolgálati kocsihoz kísérték. Ennek során a vádlott többször megpróbált összerogyni, hirtelen rángatással a fogásból kiszabadulni. A vádlott egy alkalommal megfeszítette a lábait, lendületet vett és hirtelen, hátrafelé irányuló mozdulattal megfejelte az őt kísérő rendőrt.

A rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlottat a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja. Az ügyészség az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A 2018. július 1-jétől hatályos Büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy az ügyész a vádiratban arra az esetre, ha a vádlott a bíróság előtt beismerő vallomást tesz, indítványt tegyen a kiszabandó büntetés pontos mértékére. Ebben az ügyben az ügyészség a vádlott beismerése esetén 1 év 8 hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A vádlott bűnösségének kérdésében a Szegedi Járásbíróság fog dönteni.

A sérült gyermeket súlyos állapotban szállították kórházba. Az akna a szakadár katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint egy útellenőrző poszt közelében robbant fel, a hatóságok további részleteket nem közöltek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség kitért arra, hogy az elmúlt napokban tömegesen betegedtek meg fertőzött ivóvíz fogyasztásától a szintén Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében lévő Makijivka településen, ahol elfogyott a vezetékes víz tisztítására használt klór. Csütörtökig a helyi hatóságok közlése alapján 87-en kerültek kórházba hasfájás, hányás, láz és egyéb, fertőzött víz fogyasztása miatti megbetegedésre utaló tünetekkel.

A kijevi parancsnokság vasárnapi jelentése szerint az elmúlt egy napban “az orosz megszálló csapatok” 32-szer nyitottak tüzet az ukrán állásokra a Donyec medencében. Egy ukrán katona sérült meg, továbbá egy polgári személy: a Majorszk elleni támadás során egy helybeli nőt a fején talált egy lövedék. Az Egyesített Erők parancsnokságának jelentése szerint két ellenséges fegyverest likvidáltak, hetet megsebesítettek.

A DAN vasárnapi jelentése szerint az ukrán hadsereg 16-szor sértette meg a tűzszünetet az elmúlt napban Donyeck megye területén.

Február végén életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszor, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve “Egyesített Erők Művelete” lett.

A Lion Effort gyakorlat ma délelőtti és délutáni felszállásai közötti szünetet kihasználva, a kecskeméti 30-as pályára gyakorolt műszeres megközelítést a Phoenix 335 hívójelű Mi-24-es.  

A szürke égen régen látott sziluett közelít a 30-as pályához. Ahogy az gyakran lenni szokott, öt perccel később kisütött a nap.

A Mi-24P a 44-es út felett húz át.

A szürke néhány árnyalata. A felségjel és az oldalszám jól látszik a sötét alapon.

Ez a fotó már a 30-as pályavégnél készült. A Phoenix 335 helikoptervezetője látványos emelkedést hajt végre hatszáz méterre.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az Oroszország elrettentését és ezzel a NATO keleti szárnyának megerősítését célzó Atlanti Határozottság hadműveletbe a tagországok nemzeti hadgyakorlatait is belefűzik, így Magyarország esetében a Bátor Harcost, illetve annak nemzetközi részét, a Brave Warriort. A rendezvény során a Bocskai dandár hódmezővásárhelyi katonáira alapuló ZHCS-I is felkészül készenlétének ellenőrzésére.

Dolgozik a PKM géppuska. A bocskaisok jóvoltából megtekintett mai forgatókönyvben a magyar katonák az amerikai felderítő század alakította ellenerők üldözését hajtották végre a lőtér Rátóti Nagy-mezőn.

Egy igazi újdonság: a rendkívüli beszerzési program keretében 30-as ágyúval ellátott Stryker a 4-2 felderítő zászlóaljból.

Az új torony, ami az orosz standard 30 milliméteres IVF-fegyverzet (BMP-2/3, BTR-80A/82A) előnyét hivatott ledolgozni a Stryker számára, mindenek előtt az "első lépcsős" permanens európai állomásoztatású (Wilseck) 2. Cavalry ezred számára.

Továbbiak hamarosan...

Zord

A szövetség jelenlegi stratégiai koncepciójában 2010-ben egyeztek meg a tagállamok – fűzte hozzá. Elmondta: a stratégia megújításának szükségessége már 2016-ban felvetődött Varsóban, de jelenleg a NATO-tagok között túl nagy a politikai véleménykülönbség ahhoz, hogy konszenzusra jussanak.

Már a katonák is nyomást helyeztek a politikára, mivel megelégelték, hogy még az őket érintő kérdésekben sincs egységes felfogás – tette hozzá Szenes.

A BARSZ-2018 kódnevű repülő-harcászati gyakorlaton, amelyen a szerb légierő és légvédelem tíz gépe vesz majd részt, légi célpontok elfogását, a légi harc elemeit, a komplex és a legmagasabb szintű aerobatika alakzatait, a taktikai csapásmérést, a deszant ledobását, valamint a felkutatást és a mentést fogják gyakorolni.

Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, mert a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat mintegy hatvan tagját ideiglenesen a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelték.

Vucicot egyébként a tervek szerint kedden fogadja majd Moszkvában Vlagyimir Putyin.

“Erről én semmit sem tudok” – mondta a szóvivő, furcsának nevezve a főügyész bejelentését, miszerint a titkosszolgálat nyomozást indított, és minden felderített kettős állampolgárt felelősségre vonnak, megfosztanak ukrán állampolgárságától.

Szavai szerint a főügyészség eljárást indíthatott, és a nyomozás elvégzését az SZBU hatáskörébe utalhatta, de ilyen tartalmú dokumentum nem érkezett a titkosszolgálathoz. Hitljanszka megjegyezte, hogy tudomása szerint az ukrán jogszabályokban nincs olyan rendelkezés, amely alapján a kettős állampolgárság felelősségre vonást vonna maga után.

“Elméletben elnöki bizottságnál lehet kezdeményezni egy személy állampolgárságtól való megfosztását, ha megállapítást nyer, hogy más ország útlevelével rendelkezik. Ennek az eljárása azonban nincs meghatározva egyetlen jogszabályban sem” – tette hozzá.

Lucenko újságírók előtt bűncselekménynek nevezte a kettős állampolgárság birtoklását, amelynek megszerzését értelmezése szerint az ukrán alkotmány kategorikusan és egyértelműen tiltja.

Jogi szakértők vitatják ugyanakkor az ukrán alkotmány egyértelműségét ebben a kérdésben. Az alaptörvény 4. cikke ugyanis egyáltalán nem egyértelmű megfogalmazásban úgy szól, hogy Ukrajnában “egy, illetve egységes” állampolgárság van, emellett viszont szó sincs az alkotmányban a többes állampolgárság intézményéről, különösen nem annak tilalmáról.

Az ügy előzménye, hogy múlt szerdán az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya: Kijev az ukrán törvények és a bécsi egyezmény megsértésével vádolta meg a külképviseletet, és közölte, hogy rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza. Budapest erre hasonló válaszlépést helyezett kilátásba.

A számunkra gyászos emlékű caslavi kiadás után három évvel, és kilenc esztendővel az előző magyarországi rendezést követően újra Kecskeméten vendégeskedik a Lion Effort, a Gripen-felhasználók gyakorlata. A főszereplőket az idetelepült NAEW&C E-3-asa támogatja, a győriek pedig alájátszanak.

LE18 felvarró szpotterkézben, AWACS a Limán.Az ötletért és a megvalósításért is köszönet Benedek Leventének.

Mint arra volt példa korábban is, a svédek hoztak gépet a C-sor elejéről (itt a 210-es) és a végéről is (lásd lejjebb).

Figyel a SzURN a szokott "betonon túli" szűkített harcrendben elfoglalt helyén.

Svéd raj négyes száma kezdi az oszoljt a reptér felett.

Svéd "Gátőrök" visszatérés közben. A közelebbin kettő, a távolabbin egy tartály.

Számunkra különösen érdekes a törővégi Rb 98-as (IRIS-T), illetve a külső NATO- és belső svéd fegyverfelfüggesztő pilon.

Fájnelen a 39.292, a sor végéről. A Liteiningen a Rover DL a svédeknél közel egy évtizede jelent meg.

Egy nem túl sikeres kísérlet a 44-es felett átrobogó E-3-as lefotózására...

Zord

[...] Bővebben!

A NATO „Tudomány a Békéért és Biztonságért” (Science for Peace and Security, SPS) programja tudományos projektek finanszírozásával segíti a Szövetség partnerországait biztonsági környezetük fejlesztésében. A prioritást jelentő témakörök – például a kiberbiztonság, terrorizmus elleni harc, a biztonsággal kapcsolatos fejlett technológiák fejlesztése – alapján meghatározott projektekben egy vagy több NATO-szövetséges, illetve egy-egy partnerország vesz részt. A projekt kidolgozói, partnerei trendszerint tudományos- vagy kutatóintézetek, egyetemek, akadémiák vagy egyéb, tudománnyal, technológiával, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények. Örömünkre szolgál, hogy az SPS projekteket elbíráló Független Tudományos Értékelő Csoportba a 2018-2020-as ciklusra két magyar tudóst is beválasztottak: Jobbágy Zoltánt és Szádeczky Tamást.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium megítélése szerint kiemelkedően fontos, hogy a hazai kutatók, szakértők több információt kapjanak az SPS program lényegéről, a pályázati lehetőségekről. E célból 2018. október 11-én a KKM a NATO brüsszeli központjával együttműködve információs napot szervez SPS Information Day néven a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Budapest, Ludovika tér 2, 1083., Széchenyi Díszterem) A rendezvényen részt vesz Antonio Missiroli NATO főtitkár-helyettes is.

A program magas rangú kormányzati és NATO-s tisztviselők előadásaival venné kezdetét 9.00 órakor, amelyet az SPS programról adott részletes tájékoztató követne, majd szeminárium jellegű interaktív beszélgetéssel fejeződne be (a programtervezet mellékelve). A rendezvény munkanyelve az angol, tolmácsolás nem biztosított.

Ezúton szeretném rendezvényünkre Önt és a Konferencia témája iránt érdeklődő munkatársait
tisztelettel meghívni.

Reméljük számíthatunk megtisztelő jelenlétükre, várjuk mielőbbi szíves visszajelzését saját,
illetve munkatársai részvételét illetően. Részvételükkel kapcsolatos visszajelzéseiket és a
rendezvénnyel kapcsolatos további kérdéseiket kérjük, hogy a tdf@mfa.gov.hu e-mail címre
szíveskedjenek megküldeni.

(X)



A ma délelőtti pályazár feloldása után, egy Norwegian és egy Brussels Airlines járat közé illesztve, egy alacsony áthúzás erejéig tiszteletét tette Ferihegyen a NATO geilenkircheni AWACS-flottájának egyik gépe. Az LX-N 90448 oldalszámú E-3A a Lion Effort gyakorlat ideje alatt Kecskeméten települ.

Szürke gép, szürke idő. A Sentry a 13R pályára közelít.  

A NATO E-3-asain még a Pratt & Whitney TF33-as hajtóművek vannak.

Az áthúzás végén a torony „very nice” megjegyzésére magyarul érkezett válasz: Köszönjük, jövünk máskor is!

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A hatóság szerint Szencovot terv szerinti kiegészítő vizsgálatra és orvosszakértői konzultációra szállították át a labitangi kórházba. A nap folyamán korábban az orosz elnöki emberi jogi tanács közölte, hogy a négy hónapja éhségsztájkot folytató őrizetes állapota stabil, élete nincs veszélyben, a kényszertáplálása orvosi szempontból nem indokolt.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az észak-kaukázusi körzeti katonai bíróság azzal az indokkal, hogy “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten. A csoport tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a csoport tagjai arra készültek, hogy 2015. május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóján bombát robbantsanak a szimferopoli örök lángnál és Lenin-szobornál.

Szencov, aki büntetését a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található “Jegesmedve” telepen tölti, nem ismerte el bűnösségét. A rendező mellett számos nemzetközi hírű filmes kollégája kiállt, támogatására Európában több akciót is szerveztek. A rendezőt Nobel-békedíjra és az Európai Parlament Szaharov-díjára is felterjesztették.

Szencov május 14-én kezdett éhségsztrájkba azzal a követeléssel, hogy bocsássanak szabadon 64 Oroszországban őrzött ukrán “politikai” foglyot. Saját magának nem kért kegyelmet, pedig a Kreml értésére adta, hogy elnöki kegyelemben csakis saját kezdeményezésére részesülhet.