Biztonságpolitika

A legfőbb ügyész az eredmények között említette, hogy az elmúlt időszakban a magyar ügyészség infrastruktúrájában hihetetlen fejlődés történt: az épületek jelentős része megújult, az egyéb infrastrukturális feltételeket a XXI. század szintjére emelték.

A megújulást jelzi, hogy a vádereményesség már 98 százalék fölött van, s mindezek azt mutatják, hogy az ügyészség szakmai színvonala megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket a társadalom és az ügyészség vezetése is támaszt az ügyészségen dolgozókkal szemben – mondta.

Polt szólt arról is, hogy az idei év különösen jelentős a magyar ügyészség életében. Július 1-jén lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely új feladatokat és nagyobb felelősséget ró az ügyészi szervezetre – említett példát.

Emlékeztetett arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre való áttérés zökkenőmentesen zajlott. Annak haszonélvezője az egész magyar társadalom lesz – fogalmazott.

Siíta-félhold

Merénylet Iránban

Négy fegyveres személy nyitott tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén. Az elkövetők életétüket vesztették az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak–iráni háború kitörésének az évfordulója alkalmából rendezték meg, a merényők elsődleges célpontjai a jelenlévő katonai és rendőri vezetők voltak, az áldozatok között a Forradalmi Gárda taggjai mellett civilek is voltak. (angol, The Guardian, 09. 22.)
Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/uj-tamadas-regi-harcter

Mi a helyzet Libanonnal?

Libanon elnöke, Michel Aoun azzal vádolta meg  Izraelt – aki egyébként egy kilenc méter magas falat épít a Libanonnal közös határvonalára –, hogy az ország megpróbálja  a régiót egyes vallási csoportok és közösségek alapján még jobban szétfeszíteni, destabilizálni. Izrael, aki a libanoni szuverenitás ellen tevékenykedik és megsérti a palesztinok jogait, veszélyt jelent Libanon számára – nyilatkozta az elnök a francia Figaro című lapnak egy interjúban.
A libanoni elnök mindazonáltal nem gondolja, hogy az ország déli része a helyszíne lehetne egy Izrael és Irán között kibontakozó konfrontációnak. Ugyanakkor követelésként fogalmazta meg Európával kapcsolatban, hogy az Unió segítse  az országban jelentős számban jelen lévő szír menekültek visszatérését hazájukba, valamint hogy emeljék meg az erre a tevékenységre irányuló ENSZ-szervezetek kiadásait is.
Libanon és Izrael egyébként nem tartanak fent egymással diplomáciai kapcsolatot. Izrael ellenséges államként sorolja be Libanont; a két állam közötti ellentét a májusi libanoni választások után csak fokozódott, miután a Hezbollah siíta mozgalom és szövetségesei szerezték meg a többséget a parlamentben. A mozgalom számos alkalommal véres konfliktusba került Izraellel az évek során. (német, Sputnik, 09. 24.)

Berlin és Európa az atomalku mellett áll

Teherán és Európa között szükség van a gazdasági kapcsolatok fenntartására, ennek a biztosítéka pedig az atomalku lehet, jelentette ki Heiko Mass, Németroszág külügyminisztere New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén.
A külügyminiszter kifejtette, nem tartja a legelőnyösebb megállapodásnak az Iránnal kötött megállapodást, ugyanakkor alkalmas a régión belüli feszültségek eszkalálódásának a megelőzésére. Mass kijelentéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyeléseire alapozva tette, eszerint a teheráni vezetés a fejlesztések során nem mutatta jelét annak, hogy támadólag alkalmazná azokat. (angol, IRNA, 09. 27.)

Regionális összefogás a terrorizmus anyagi támogatása ellen

Első alkalommal ült össze a Regionális Biztonsági Párbeszéd nevű csoport Teránban Kína, Afganisztán, Oroszország, India és Irán részvételével.
A találkozó keretén belül Ali Sakmáni, az Iráni Legfelső Védelmi Tanács elnöke rávilágított: meg kell fékezni azokat a régiók fölött álló országokat, amelyek terrorszervezeteken keresztül próbálják a befolyásukat más államok kormányaira kiterjeszteni. Szerinte az elhibázott gazdasági szankciók érvénybe léptetése is komoly veszélybe sodorhat egy országot, így nem csak legyengíti azt, de akár gyarmati sorba is kényszerítheti – utalva ezzel az Egyesült Államok Iráánal szembeni politikájára és annak esetleges hátterére.
A regionális terorszervezettekkel szemben Kínával való bilaterális gazdasági kapcsolatok erősítését javasolta. (angol, IRNA, 09. 27.)

Bezárja ideiglenesen Bászrában lévő konzulátusát az USA

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo bejelentette, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoportok támadásai miatt az USA ideiglenesen bezárja a dél-iraki Bászra városban lévő konzulátusát. Erre azok után került sor, hogy ismeretlen fegyveresek az elmúlt napokban többször is „indirekt tüzet” adtak le a konzulátusra. Pompeo kijelentette, hogy amennyiben amerikai állampolgárok sérülnek meg ezekben a támadásokban, úgy Washington Teheránt fogja érte felelőssé tenni, és azonnali válaszlépést fog alkalmazni az iszlám köztársasággal szemben.(angol, AP, 09. 29.)

Erősödő jemeni ellenállás

Több csapást is mértek a jemeni hadsereg erői és a húszi felkelők a szaúdi katonai vonalakra és szövetségeseik pozícióira. Az Almasirah jelentése szerint a jemeni tüzérség és felkelőcsapatok összehangolt akciója keretén belül támadást indítottak az al-Farasz hegységben húzódó szaúdi állások ellen, valamint csapást mértek egy konvojra, mely a Szaúd-Arábiához tartozó Nadzsrán városában állomásozott. Mindeközben, szintén a jemeni légierő, második alkalommal dróntámadást hajtott végre a Szaúd-Arábia szövetségi rendszerébe tartozó Egyesült Arab Emirátusok dubai reptere ellen, a csapást kínai gyártmányú, de átalakított Samad-3 típusú drónokkal kivitelezték. A támadással szinte egyidejűleg a szaúdi parti őrség kötelékébe tartozó hajókra nyitott tüzet a dzsizáni tüzérség.  (angol, IRNA 09. 30.)

Szíriai polgárháború és kurd kérdés

A kurd vezetésű északkelet-szíriai területeket úgy fogják kezelni, mint az ország többi részét

„Mi nem adhatunk bármely szíriai tartománynak valamit, ami megkülönböztetné más tartományoktól, vagy etnikumoktól” – Ali Haidar, a megbékélési ügyek szíriai minisztere szeptemberi nyilatkozata változást jelez a szír kormány és kurdok kapcsolatában.
Még július végén Szíriában megbeszélések zajlottak Észak-Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Ezek az egyeztetések augusztusban is folytatódtak, akkor a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyaltak a felek. A Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) annak az Egyesült Államok által támogatott Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, amelynek a gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják. A kurdok a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülték a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett a jogaiknak a biztosítása, és az autonómiájuk elérése. (angol, Reuters, 09. 04.)

A Szíriai Demokratikus Tanács Északkelet-Szíriában kiterjeszti hatalmát

A Szír Demokratikus Erők (SDF) politikai szárnya, a Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) elkezdte egységesíteni az adminisztrációját az általa uralt területeken – ez a lépés megszilárdíthatja a hatalmát Szíria északi és keleti részein. Az SDF Szíria közel negyedét ellenőrzi, ezt a területet főként az Iszlám Állam elleni harc során szerezték meg, az Egyesült Államok támogatásával. A szíriai kurdok nem akarnak függetlenedni, ők a Damaszkusz által eddig elutasított autonómiát kívánják megszerezni, és kisebbségi jogaik biztosítását.
Az SDC mostani lépése valószínűleg nyomásgyakorlás a szír kormányra azért, hogy megvitassák, és eldöntsék közösen Északkelet-Szíria jövőjét. (angol, Reuters, 09. 06.)

Törökország Moszkvával közösen demilitarizált övezetet alakít ki Szíriában

A török kormány a súlyos – 9 éves mélypontra jutott a török líra – devizaválság közepette sem feledkezett meg a szíriai helyzetről. Vladimir Putin, orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan, török államfő megállapodtak, hogy október 15-ig demilitarizált övezetet hoznak létre Idlib tartományban. A tervek szerint a területet felváltva fogja ellenőrizni a két állam hadserege a Damaszkusz ellen harcoló erők és a kormánycsapatok között húzódó demarkációs vonal mentén. A találkozó eredményességét mutatja, hogy Erdogan elnök javaslatára kivonják a térségből a nehézfegyvereket. Továbbá a felek elkötelezték magukat a Dzsabhat Fatah es-Sám radikális ellenzék teljes kiszorítása mellett.
A szíriai helyzet rendezésében a már 3 millió szíriai menekültet befogadó Törökország számára ez a lépés kedvező, annak ellenére is, hogy a szeptember eleji teheráni csúcson az idlibi tűzszünet gondolatát Oroszország elutasította. Ankara és Moszkva megerősítette, hogy minden téren harcolni fognak a terrorizmus bármilyen formája ellen a térségben, és a tervek végrehajtása lökést adhat a szíriai konfliktus politikai rendezésének is. (angol, AP, 09. 17.)

Észak-Afrika

Folytatódó összecsapások Tripoliban

Szeptember első napjaiban is folytatódtak az előző hónap végén, Tripoli déli körzeteiben kirobbant összecsapások. Bár augusztus utolsó napjaiban több tűzszüneti megállapodás is kötöttek, ezeket sajnálatos módon a harcoló felek sorra megszegték.

Szeptember 2-án a fővárosban tomboló erőszakos cselekményekkel párhuzamosan, az ország kelti területén elterülő Darna városában is kiújultak a harcok a várost korábban a birtokában tartó iszlamisták és a Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg erői között. Az összetűzések következtében a Haftar tábornok mögött felsorakozó erők 11 fős veszteséget szenvedtek el.

A darnai harcok kiújulásával párhuzamosan az ENSZ főtitkára, António Gutteres elítélte a Tripoliban zajló erőszakos eseményeket és a korábban aláírt tűzszüneti megállapodások betartásra szólította fel a  feleket. Mindeközben az Elnöki Tanács (a hivatalos líbiai vezetés) rendkívüli állapotot hirdetett Tripoliban.

Szeptember 3-án a fővárosban zajló kaotikus állapotok megfékezése céljából az al-Bunján al-Marszúsz hadműveletben résztvevő erők (miszrátai milíciák) Tripoliba vonultak.

Szeptember 4-én az UNSMIL (ENSZ Líbiai Támogató Missziója) vezetője, Ghassan Salame (az ENSZ rendkívüli Líbiai megbízottja) bejelentette, hogy az általa folyatott tárgyalások eredményeként sikerült elérni az egymással szemben álló felek közötti tűzszünetet.  

Szeptember 5-én a francia, az olasz, a brit és az amerikai kormányok üdvözölték az ENSZ égisze alatt tető alá hozott tűzszüneti megállapodást. Továbbá az egyezség betartására szólították fel a feleket.

Szeptember 10-én 6 fegyveres támadó hatolt be a Líbiai Olajvállalat Tripoliban található központjában. A támadók közül ketten életüket veszítették az épületet védő biztonságiakkal vívott tűzharc során. További két támadó pedig az épületben robbantotta fel magát. A hatóságok az Iszlám Államot vádolják a támadás lebonyolításával.

Szeptember 13-án az Európai Unió közleményében támogatásáról biztosította a líbiai népet és az észak-afrikai ország hivatalos vezetéseként elismert Elnöki Tanácsot. Továbbá a nyilatkozatban az EU elismeréssel adózott az UNSMIL által a Tripoliban zajló harcok megfékezésre tett erőfeszítéseinek. Az Unió a közleményében büntetőintézkedésekkel fenyegette meg a tűzszüneti megállapodást megszegő csoportokat.

Szeptember 18-án  kiújultak Tripoliban az egymással szemeben álló milíciák közötti harcok.

Szeptember 22-én az Elnöki Tanács a nemzetközi közöséghez fordult segítségért a Tripoliban zajló harcok megfékezése érdekében.

Szeptember 25-én a Tripoli Biztonsági Igazgatóság a majd egy hónapja zajló harcok befejezésről tájékoztatta a közvéleményt. A legfrissebb tűzszüneti megállapodás értelmében a 7-es Brigádok megkezdték a fővárosból való kivonulásukat. A majd négy hetes küzdelem során 115-en veszítették életüket és 560 sebesültek meg. (angol, The Libya Observer)

Haftar Líbia ellenségének nevezet Olaszországot

Szeptember 7-én Khalifa Haftar tábornok (a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője) is megszólalt a Tripoliban zajló eseményekkel kapcsolatban. A törzsi vezetők előtt elhangzott beszédében a főváros felszabadításról beszélt. Továbbá felszólalásában Líbia ellenségének nevezte Olaszországot, illetve azt is kifejtette, hogy számára elfogadhatatlan a készülő líbiai alkotmánytervezet. (angol, The Libya Observer, 09.07.)

Líbia támadással fenyegeti Algériát

A Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka, Khalifa Haftar tábornok háborúval fenyegette meg Algériát. Bejelentését arra reagálva tette, hogy algériai katonák átlépték a líbiai határt; Haftar a líbiai belügyekbe való beavatkozással vádolta meg a szomszédos államot. Az algériai kormányfő visszautasította Haftar vádjait.
A kialakult helyzet miatt az algériai kormányzat  megtiltotta katonáinak, hogy részt vegyenek más országok katonai műveleteiben. A Tripoliban székelő líbiai kormány, tekintettel a szomszédos államnak a konfliktus megoldásában betöltött mediátor szerepére, bocsánatot kért az algériai kormánytól és hangsúlyozta, készen állnak arra, hogy kapcsolataikat jobban elmélyítsék a szomszédos országgal. (angol, memo, 09.10., the lybia observer 09.10.)

Haftar találkozója az olasz külügyminiszterrel

Szeptember 11-én Haftar tábornok a Bengázitól keletre lévő Rajma településen fogadta Enzo Milanesi, olasz külügyminisztert. A megbeszélés fő témái a terrorizmus ellenes harc, valamint az illegális migrációval kapcsolatos kérdések voltak. A találkozó érdekeségét leginkább az adja, hogy Haftar alig pár nappal korábbi beszédben még a líbiai nép ellenségének nevezte meg a dél-európai államot. (angol, The Libya Observer, 09.11.)

Egyiptom regionális hatalommá akar válni?

Elemzők szerint Egyiptom újra regionális hatalommá akar válni azáltal, hogy mediátori szerepkörben segíti a rivális palesztin pártok, a Hamasz és a Fatah közötti párbeszédet. A párbeszéd hónapok óta holtponton áll és a 11 éve húzódó politikai megosztottság nem mutatja jelét előrehaladásnak. A vita középpontjában a Gázai övezet (melyet jelenleg a Hamasz irányít) feletti fennhatóság kérdése áll, mert a Fatah vezetésű Palesztin Hatóság teljes kontollt akar a terület felett; ennek egyik következménye lenne a Hamasz fegyveres szárnyának, az al-Qassam Brigádoknak a leszerelése. Augusztus folyamán az egyiptomi hírszerzés tárgyalasokat vezetett a Hamasz és Izrael között összekötőként. A cél az volt, hogyfokozatosan elérjék a tartós tűzszünetet és megelőzzék az egyre növekvő palesztin elégedetlenséget.  (angol, al-Jazeera, 09. 25.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Felde Bence (szíriai polgárháború és kurd kérdés), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vámos Bence (síita félhold), Varga Benjámin (síita félhold) és Vincze Patrik (szíriai polgárháború és kurd kérdés) .

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján megjelent közleményben azt írta: Szerbiában a NATO katasztrófavédelmi gyakorlatán 35 ország képviselteti magát, a külföldi csapatok zárt konvojban, rendőri felvezetéssel haladnak át Magyarország területén.

A csapatok szombat délelőtt a Záhony – M3-as autópálya – Budapest szakaszon, délután és este az M1-es és az M0-s, valamint az M5-ös autópálya vonalán haladnak Röszke irányába. Vasárnap délelőtt az M2-esen és az M0-son, délután és este az M15-ös autóúton és az M1-es sztrádán, valamint az M5-ös autópályán közlekednek, szintén Röszke felé.

A rendőrség azt kéri, hogy az erre haladók fokozott figyelemmel közlekedjenek.

“Szerbia mint független és szabad ország megőrzi katonai semlegességét, és úgy gondolom, hogy ma Szerbia az egyetlen ilyen szándékú ország a Nyugat-Balkánon” – mondta Vucic.

A szerb elnök köszönetet mondott Oroszországnak és Putyinnak – akit belgrádi látogatásra hívott meg – a szerb nemzeti és állami érdekek, valamint a nemzetközi jog melletti kiállásáért egy olyan helyzetben, amelyben Szerbiát szerinte “napi szinten számos provokáció éri”. Úgy vélekedett: Belgrád kompromisszumkészsége és béketörekvése ellenére nagyon távoli még Koszovó kérdésének megoldása.

Putyin a tárgyalások nyilvános szakaszában elégedetten nyugtázta, hogy mind a kétoldalú áruforgalom, mind pedig a szerbiai orosz beruházások értéke stabilan növekszik. A zárt ajtók mögött lefolytatott, mintegy kétórás tárgyalásokat követően a szerb államfő újságírók előtt, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, megelégedettségét fejezte ki azok eredményével.

“Mindent megkaptunk, amit szerettük volna. Mindendről megállapodtunk” – nyilatkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Kijelentette, hogy Putyinnak megerősítette: Szerbia nem kíván a NATO tagjává válni. Beszámolója szerint a tárgyaláson nemcsak a nyugat-balkáni helyzetről, de a világpolitikáról is szó esett, és az északi-atlanti szövetséggel kapcsolatos álláspontok kifejtése abban fontos helyet, mintegy 10-15 percet kapott.

Mint mondta, Szerbia a semlegessége megőrzése érdekében erősíti hadseregét.

“Ezen álláspontunk támogatást nyert Oroszország részéről” – hangoztatta Vucic, és ismételten köszönetet mondott Putyinnak azért, hogy Moszkva egyebek között a nemzetközi szervezetekben és az ország területi épsége megőrzése érdekében támogatást nyújtott Szerbiának.

A TASZSZ hírügynökség egy szerb közvélemény-kutatásra hivatkozva azt írta, hogy Szerbia lakosságának 62 százaléka nem bocsátotta meg Jugoszlávia NATO általi bombázását, 84 százaléka ellenzi a csatlakozást és 68 százalék a jövőbeni együttműködést is.

Vucic elmondása szerint az orosz elnök utasította munkatársait, hogy határozzák meg belgrádi látogatásának időpontját, amit annak a jeleként értelmezett, hogy Putyin a közeljövőben biztosan fel fogja keresni Szerbiát.

A Vecsernyije Novosztyi című orosz napilap szerint a szerb fél arra számít, hogy Putyin november 11-én részt vesz majd az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából tartandó belgrádi katonai parádén, amelynek pontos időpontját még nem rögzítették. Moszkva korábban jelezte, hogy az orosz elnök ugyanazon a napon Párizsban jelen lehet egy ugyanebből az alkalomból megrendezendő díszszemlén.

A szerb elnök keddi beszámolója szerint Putyinnal 45-50 percet fordítottak a koszovói helyzet megvitatására, de részletesen terítékre kerültek a bosznia-hercegovinai és a macedóniai fejlemények is. A politikai témák mellett a megbeszélések tárgya volt az orosz vasutak szerbiai tevékenysége és a Török Áramlat földgázvezeték építése is.

Vucic moszkvai látogatását megelőzően arról beszélt, hogy a koszovói helyzetet meg akarja vitatni Putyinnal, és támogatását fogja kérni. Azt, hogy pontosan miben kér segítséget, nem fejtette ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz-szerb csúcs egyik témája lesz a feszültség megnövekedése a Nyugat-Balkánon, de a szerb elnök több hónapig szervezett vizitje azzal nem áll közvetlen összefüggésben.

Aleksandar Vucic szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, mert Hashim Thaci koszovói elnök a Gazivoda-tóhoz látogatott a szerbek lakta Észak-Koszovóban, koszovói rendőrkommandósok tucatjainak kíséretében. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodás megtiltotta a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Az országos Munkavédelmi Bizottság mély megrendüléssel tudatja, hogy 2018. szeptember 30-án elhunyt Palotás Gábor az országos Munkavédelmi Bizottság tagja. Munkásságát a dolgozók védelmének szentelte, távozásával súlyos veszteség érte a munkavédelmi szakmát. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Búcsúztatójáról később adnak tájékoztatást.

Popovics Dejan közölte: vasárnap éjjel arról értesítették a rendőrséget, hogy Kozármisleny külterületén lövések dördültek. A rendőrök a helyszínen egy 54 éves helyi férfit igazoltattak, aki elmondta, hogy a közeli tanyájára próbáltak meg ismeretlenek bemenni, ezért használta vakondriasztó pisztolyát.

A rendőrök a férfi tanyáján lévő fóliasátor közelében “kábítószer gyanúját keltő szagot éreztek”, majd az ingatlanhoz tartozó kertben hétfő hajnalban megtartott kutatás alkalmával nyolc tő lábon álló kábítószergyanús növényt, 19 kilogramm kábítószergyanús szárított növényt, valamint kábítószer termesztéséhez használatos eszközöket foglaltak le.

A férfit a rendőrök elfogták, előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

Marija Zaharova szóvivő hétfői Facebook-bejegyzése szerint a brit hatóságoknak inkább ezt kellene tenniük ahelyett, hogy álhíreket terjesszenek arról, hogy a Szkripal-ügy egyik gyanúsítottja, Ruszlan Bosirov voltaképpen az orosz katonai hírszerzés ezredese, akit Anatolij Csepigának hívnak.

“A brit sajtó ismét a +helyes+ következtetést vonta le a salisburyi történetből: ha Moszkvában napok óta senki sem mutatta be hivatalosan Csepigát, akkor az azt jelenti, hogy Bosirov maga Csepiga, vagy Csepiga maga Bosirov” – írta gúnyosnak szánt megfogalmazásában Zaharova.

A szóvivő szerint vádaskodásával London mentegetőzésre akarja késztetni Moszkvát, hogy a rossz benyomás azután is megmaradjon, ha kiderül az igazság.

“Emlékeztetem Önöket: jó lenne Csepiga előtt Szkripalt megnéznünk” – írta.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. Azóta mindketten elhagyhatták a kórházat, de ismeretlen helyen tartózkodnak. Szkripal oroszországi hozzátartozói az orosz sajtóban felvetették azt a gyanújukat, hogy a volt kém talán mégsem él.

A történtek miatt Nagy-Britannia és a vele szövetséges vagy szolidáris országok, illetve Oroszország kölcsönösen diplomatákat utasítottak ki.

A brit hatóságok szeptember 5-én az orosz állampolgárságú Alekszandr Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekmény elkövetésével, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez Novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Moszkva elutasítja a vádakat.

A brit, majd a független orosz sajtóban is múlt szerda óta tényállításként terjed az az információ, amely szerint Bosirov nem más, mint Csepiga ezredes, aki kiérdemelte az Oroszországi Föderáció Hőse címet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette: a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin kitüntetett volna Csepiga nevű személyt. Szavai szerint a gyanúsítottak azonosításával nem a sajtónak és nem is a Kremlnek, hanem az orosz szakszolgálatoknak kell foglalkozniuk, ezeknek pedig lehetőséget kellene kapniuk a Szkripal-ügy kivizsgálásában való részvételre, és kompetens forrásokból kellene hivatalos adatokhoz jutniuk. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva a kezdetektől fogva felajánlotta együttműködését Londonnak.

Peszkov hétfőn megismételte, hogy a Kreml a továbbiakban nem kívánja kommentálni a Szkripal-üggyel kapcsolatos sajtóhíreket.

2018. szeptember 5.: A Szövetség továbbra is támogatja Georgiát (Sánta György)

Ismét összeült a NATO-Georgia Bizottság, ahol az abháziai és dél-oszétiai helyzetet tárgyalták meg a felek a mihamarabbi teljes béke elérésének érdekében. A gyűlés továbbá megünnepelte a Bizottság fennállásának tizedik évfordulóját.

A NATO folyamatos támogatásáról biztosította Georgiát, annak szuverenitását és területi integritását, elítélve Oroszországot, aki elismeri a Georgiától független Abháziát és Dél-Oszétiát. A NATO szerint az előbbi konfliktust békésen kellene kezelni, az ENSZ irányelvei alapján. A gyűlés előtt még Rose Gottemoeller főtitkár-helyettessel találkoztak a georgiai tisztviselők, ahol Gottemoeller dicsérve ismerte el Georgia törekvéseit a nemzetközi béke elérésére.

2018. szeptember 11.: Új főparancsnoka van a Szövetséges Transzformációs Parancsnokságnak (Sánta György)

André Lanata vezérezredes hivatalosan is átvette a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának a vezetését a Norfolkban megtartott parancsnokváltási ceremónián.

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Lanata vezérezredes példás katonai pályafutását dicsérte, miközben teljes körű támogatásáról biztosította az új főparancsnokot. Lanata vezérezredes eddig a francia légierő vezérkari főnöke volt és vadászpilótaként több mint 140 harci bevetésen vett részt. A főtitkár továbbá megköszönte a távozó parancsnoknak, a szintén francia Denis Mercier vezérezredesnek a kemény munkáját és kifejtette, hogy a Transzformációs Parancsnokság a vezetése alatt tökéletesen alkalmazkodott az új technológiai kihívásokhoz és sikeresen megtartotta az innovációs előnyét.

2018. szeptember 29.: – A Katonai Bizottság minden kihívást meg fog tárgyalni a varsói találkozón (Sánta György)

Varsóban találkozott a NATO Katonai Bizottsága, amelyen a 29 tagállam vezérkari főnökei vettek részt. A gyűlés fő témái az afganisztáni misszió, a délről érkező fenyegetések és az Oroszország elleni elrettentő műveletek voltak.

Sir Stuart Peach vezérezredes, a Bizottság jelenlegi elnöke kifejtette, hogy az aktuális védelmi környezet kiszámíthatatlan és a Szövetségnek fel kell készülnie az újfajta fenyegetések ellen való fellépésre. A konvencionális kihívások mellett megjelentek a különböző nem állami felek által jelentett fenyegetések, a hibrid hadviselés és a kibertérben felbukkanó kihívások. Ezekkel a kihívásokkal a napirendi ponton kezdődött meg a gyűlés, amely a tárgyalások előtt egy perc néma csenddel emlékezett meg az előző gyűlés (május) óta szolgálatteljesítés közben életüket vesztő NATO-katonákról.

2018. szeptember 2.: Parancsnokváltás Afganisztánban (Sánta György)

Az amerikai Austin Scott Miller vezérezredes vette át a NATO afganisztáni missziójának, a Resolute Support Missionnek (Eltökélt Támogatás) a parancsnokságát.

Miller vezérezredes, aki eddig az amerikai Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokságot (JSOC) vezette, a szintén amerikai John ”Mick” Nicholson vezérezredestől – aki két és fél éve vezette a Resolute Support-ot – vette át a misszió zászlaját egy kabuli ceremónián.

2018. szeptember 2.: NATO-gyakorlat a Baltikumban (Szabó Orsolya Réka)

A Lettországban zajló Namejs 2018 gyakorlathoz csatlakozott egy eddig Litvániában állomásozó cseh kontingens, akik az előretolt jelenlétet (Forward Presence) erősítették. A gyakorlatban 13 szövetséges országból összesen 10 000 fő vett részt, melynek két hete során a mobilitásra, készenlétre, illetve a nemzeti és szövetséges erők kooperációjára fektettek hangsúlyt. A gyakorlat szeptember másodikán befejeződött és az addigi legnagyobb gyakorlat volt a maga nemében Litvániában.

2017-ben a NATO négy többnemzeti harccsoportot telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba. A litván harccsoportot Németország vezeti, nyolc nemzet vesz benne részt 1200 csapattal;  a lett harccsoportot Kanada vezeti kilenc szövetséges állammal részvételével és körülbelül hasonló résztvevői számmal. A másik két harccsoport élén az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állnak.

2018. szeptember 4.: Olaszország felügyeli Izland légterét (Lendvai Tünde)

2013 és 2017 után idén harmadjára működik közre Olaszország Izlanddal a NATO légtérellenőrző programjának keretein belül. Miután az olasz légierő 4 Eurofighter Typhoon típusú repülőgépe megérkezett Keflavik repterére, a pilóták egy többhetes közös gyakorlaton vesznek részt az izlandi parti őrséggel és a NATO Légi Irányító Központjának közreműködésével. Izland a légtér ellenőrzését radarok és kommunikációs telephelyek alkalmazásával látja el, az olasz repülőgépek kirendeltségük ideje alatt ezt egészítik ki rendszeres járőrözéssel. Az izlandi szolgálat kiváló lehetőséget nyújt az olasz pilóták számára, hogy az északi partner légterében, számukra eddig ismeretlen környezetben szerezzenek gyakorlati tapasztalatot felderítő, ellenőrző és feltartóztató műveletekben.

Izland nem rendelkezik a légvédelmi eszközök teljes spektrumával, így NATO-tagállamok segítik. Az elmúlt 10 évben összesen 9 szövetséges (Csehország, Dánia, Franciaorság, Kanada, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, USA) vett részt a misszióban. A kiküldetések évenként 3 alkalommal valósulnak meg 3-4 hetes időtartamban, amelyet a NATO németországi ramsteini Szövetséges Légierő Parancsnoksága felügyel és az uedemi északi Kombinált Légi Műveleti Központja irányít.

2018. szeptember 7.: Újabb hadihajókkal bővült a NATO haditengerészeti missziója, a Sea Guardian (Lendvai Tünde)

A Brit Királyi Haditengerészet Echo osztályú többcélú tengermérő hajója (HMS Echo), valamint a horvát haditengerészet Helsinki osztályú rakétanaszádja (HRMV Vukovar) járul hozzá a Sea Guardian sikeréhez. Miután csatlakoztak az olasz haditengerészet fregattjához (ITS Espero) és kísérő hajóihoz, járőrszolgálatot teljesítenek a Földközi-tengeren.

A NATO égisze alatt futó Sea Guardian művelet a mediterrán térségben felmerülő biztonsági kihívásokat hivatott azonosítani, valamint terrorelhárítási és felderítési feladatokat lát el. A művelet 2016. novemberi indulása óta – 10 tagállam (köztük Bulgária, Románia és Törökország) hozzájárulásával – tengeralattjárókkal, hadihajókkal és repülőgépekkel is rendelkezik. A Sea Guardian rendszeresen lát el támogató feladatokat az Európai Unió földközi-tengeri Sofia műveletével, melyet a migrációs nyomás és szervezett bűnözés megállítására állítottak fel. A NATO–EU együttműködés jegyében a logisztikai segítségnyújtás mellett hatékony és pontos helyzetismeret biztosításával járul hozzá a mediterrán régió biztonságához a Sea Guardian.

2018. szeptember 17-21.: Fokozott civil felügyelet biztosítása az afgán védelmi erőknek (Rácz-Nagy Judit)

Szeptember 17-21. között került megrendezésre a bakui ADA Egyetemen a Szövetség civil felügyeleti teszt kurzusa (COAF) afgán szakértők közreműködésével. Az kurzusokat Frédérique Jacquemin és Stan Anton ezredesek, illetve négy afgán professzor tartotta a NATO Terjeszkedő Védelmi Oktatási (DEEP) keretein belül.

A tanfolyamon az afgán védelmi, kül- és belügyminisztérium magas beosztású tisztviselői, illetve a Nemzeti Biztonsági Tanács szakemberei, a rendvédelmi szervek és a Fahim Nemzetvédelmi Egyetem működtek közre. Ebben az évben vettek részt először női szakértők is a kurzusokon.

A DEEP célja, hogy egyenrangú tárgyalások folyamán ajánlásokat tegyen Afganisztán számára a védelmi és katonai területeken történő oktatás fejlesztésére. A NATO továbbra is segíti Afganisztán fakultás és tantervi törekvéseit. A szeptemberi program elősegíti továbbá a civil-katonai kapcsolatok fejlődését, oktatását az országban. A DEEP kezdetekor Azerbajdzsán is aktívan közreműködött, ez eredményezte azt, hogy az ADA Egyetem számos DEEP Afganisztán esemény házigazdája lehetett. Kiemelendő, hogy a kurzusokat felölelő program jelenleg 12 országban zajlik.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások betartása kulcsfontosságú eleme a globális biztonságnak.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

Oroszország számára sürgős tehát, hogy átlátható módon eloszlassa az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezmény megsértése miatti nemzetközi aggodalmakat – húzta alá.

Stoltenberg az ukrán oktatási törvény miatt Magyarország és Ukrajna között kialakult feszültségre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, Magyarország értékes partnere az észak atlanti katonai szövetségnek, ugyanis Budapest a NATO számos szerepvállalásához járul hozzá különböző módokon. Hozzátette, Ukrajna is fontos partnere a NATO-nak, amit az bizonyít, hogy az ukrajnai polgári lakossággal szembeni orosz fellépés miatt a szövetség a legnagyobb mértékben e fenyegetéshez igazította kollektív védelmi rendszerét.

Reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest párbeszéd útján talál mindkét fél számára elfogadható megoldást a közöttük fennálló nézeteltérésre. A NATO folytatja politikai és gyakorlati segítségnyújtását Ukrajna számára, ahogyan arról a szövetség és Petro Porosenko ukrán elnök júliusban, a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján megegyezett – tette hozzá.

A főtitkár Macedóniával kapcsolatban történelmi lehetőségnek nevezte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt vasárnapi népszavazás eredményét. Kijelentette, a NATO kapuja nyitva áll, a szövetség kész harmincadik tagjának fogadni az országot, a csatlakozásról folytatott tárgyalások pedig akár már a jövő év első hónapjában lezárulhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, ennek egyik kulcsfontosságú pontja az alkotmányos stabilitás, és a névvita végleges lezárása.

Stoltenberg végezetül bejelentette, a NATO az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tervezi a hónap végén Norvégiában. A hadgyakorlaton 31 ország 45 ezer katonája vesz majd részt mintegy 150 repülőgéppel és helikopterrel, hatvan hadihajóval és több mint tízezer harckocsival. A gyakorlat egy NATO-tagország ellen elkövetett “képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét – mondta a főtitkár.

Oroszországnak fel kell hagynia a 9M729 elnevezésű új rendszere kiépítésével, mivel az sérti a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződést (INF) – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Hutchison.

Hozzátette, hogy Washington bizonyítékokkal látja el szövetségeseit az orosz jogsértésekről, és bár elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, készen fog állni a tiltott, nukleáris robbanótöltetek célba juttatására is alkalmas rakéták megsemmisítésére.

“Megteremtjük a lehetőségét az országainkat elérni képes, szerződésszegéssel telepített rakéták megsemmisítésének, amennyiben folytatódik a dolog” – fogalmazott.

“Hosszú évek óta próbálunk üzenni Oroszországnak, hogy tudunk a jogsértéseikről, bemutattuk a bizonyítékainkat, amelyeket most a szövetségeseink elé tárunk, hogy segítsenek tárgyalóasztalhoz ültetni Moszkvát” – tette hozzá.

Elemzők szerint a nagykövet szavai nem voltak teljesen egyértelműek, nem tudni biztosan, hogy a már megindított orosz rakéták lelövéséről vagy egy esetleges megelőző csapás lehetőségéről beszélt. Hutchison stábja a sajtó megkeresésére nem kívánt további felvilágosítást nyújtani.

Mindenesetre sokan úgy vélik, hogy a Donald Trump által jelölt nagykövet kijelentése rendkívül határozott figyelmeztetés a Kremlnek, és ez tovább ronthatja a két ország viszonyát.

Moszkva élesen tagadja, hogy olyan rakétarendszert fejlesztene, amellyel szinte előjelek nélküli atomcsapást mérhetne Európára, sőt az Egyesült Államokat vádolja a szerződés megsértésével.

Hutchison ugyanakkor leszögezte, hogy országa betartja a szabályokat, viszont ha az oroszok nem állnak le, akkor eljöhet a pont, amikor országának át kell lépnie a megállapodásban rögzített előírásokat.

Az ügy napirenden lesz a NATO szerdán kezdődő védelmi miniszteri ülésén Brüsszelben.

Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai nagykövet közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja a NATO-Ukrajna miniszteri bizottság munkáját, ezért felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel annak akadályozásával. Kijevet kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek nevezte, továbbá kijelentette, hogy segíteni kell Ukrajnát a teljes függetlenség és a stabil kormányzás megteremtésében, amelyet Oroszország próbál ellehetetleníteni.

A magyar kormány az ukrán oktatási törvény miatt blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy komoly vita volt az ügyben az uniós tagállamok között. Legélesebben Franciaország ellenezte az EU-n kívüli országok, például az Egyesült Államok és a kilépésre készülő Egyesült Királyság részvételét a közös védelmi projektekben, az ellenérdekelt csoport szószólója pedig Hollandia volt.

A kialkudott kompromisszum értelmében harmadik államok hadiipari vállalatai is versenybe szállhatnak majd a PESCO keretében megvalósuló fejlesztésekért, de csak eseti alapon.

Az alacsonyabb szinten már elfogadott, hivatalos jóváhagyásra azonban várhatóan csak jövő hónapban kerülő megállapodás szerint minden egyes projekt esetében meg fogják vizsgálni a külső részvétel lehetőségét, viszont a blokkon kívüli országok egyike sem kap állandó felhatalmazást.

Leszögezték azt is, meg kell előzni az olyan függő helyzet kialakulását, ami esetleg akadályozhatná vagy ellehetetleníthetné a projektek során harmadik országok részvételével kifejlesztett képességek alkalmazását.

Kikötötték emellett, hogy kizárólag olyan államok részvétele lehetséges, melyek “osztják az EU értékeit”. Elemzők szerint ezen kitételt elsősorban Törökországra tekintettel foglalták bele az egyezségbe.

“Túlságosan megosztottak voltunk. Ez az egyetlen megoldás” – mondta egy magas rangú illetékes a hírportálnak.

Az egyik oldal úgy véli, hogy az amerikai és a brit cégek kizárásával komoly szakértelemtől és a legkorszerűbb technológiáktól fosztaná meg magát az EU, a másik fél viszont azzal érvel, hogy a bevonásuk az EU “stratégiai autonómiájának” megteremtése ellen hatna. Vannak, akik szerint ugyanakkor az ellenzők főként azt szeretnék elérni, hogy a konkurensek kizárásával piacot nyerjenek a hadiiparuk számára.

A tavaly jóváhagyott PESCO keretében a részt vevő tagországok szorosabb együttműködést folytathatnak a biztonság és a védelem területén. A keretrendszer lehetővé tesz közös fejlesztéseket, beszerzéseket és missziókat, de az európai hadiipar megerősítése és az innováció fejlesztése is fontos cél. A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges.

A táblabíróság közleménye szerint az ítélőtábla ezzel helybenhagyta a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét.

A magyar állampolgár vádlott 2015 szeptemberében utazott az ukrajnai Donyeckbe azért, hogy az ottani szakadárok oldalán harcoljon. Belépett a hadseregbe, ahol kiképzése után, zsold ellenében a frontvonalon teljesített fegyveres szolgálatot, többször meg is sebesült, és ezért kitüntetéseket is kapott.

A bírósági közlemény kitért arra is, hogy a vádlott a fegyveres harcokban való részvételéért az úgynevezett Internacionalista Harcos és a Spárta Zászlóalj Kiválósága nevű kitüntetést kapta meg.

A Tolna Megyei Főügyészség korábbi közleménye szerint a büntető törvénykönyv – a háborús bűncselekmények között, a tiltott toborzás egyik elkövetési formájaként – büntetni rendeli azt a magyar állampolgárt, aki szövetséges fegyveres erőn kívüli idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik vagy ott kiképzésen vesz rész. A 2014. április 7-én kikiáltott donyecki köztársaságnak nincs önálló állami szuverenitása, sem nemzetközi jogalanyisága, ezért a hadserege ilyen idegen fegyveres szervezetnek minősül.

Ugrik Csaba, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka a JAS-39 Gripen vadászrepülőgépet használó országok szeptember 24-e és október 4-e között zajló gyakorlatának keddi sajtónyilvános eseményén elmondta: a svéd és a cseh légierő, valamint a Magyar Honvédség vadászgépei és résztvevői közösen hajtanak végre komplex repülési feladatokat. A brazil és a thai légierő képviselői pedig megfigyelőként vesznek részt a gyakorlaton.

A Lion Effort elnevezésű gyakorlatot háromévente szervezik meg, az eseménynek 2009-ben szintén Kecskemét, majd 2012-ben Svédország, 2015-ben pedig Csehország adott otthont.

A dandártábornok elmondta, a nagy nemzetközi kötelékben végzett komplex feladatokat fiktív konfliktust szimuláló helyzetben hajtják végre. Emellett az elmúlt 12 évben a Gripeneken elvégzett fejlesztésekről és új eszközökről cserélnek tapasztalatokat. Céljuk továbbá fejleszteni a műveleti képességeket a harcászati feladatok során, gyakorolják ezen kívül a NATO-ban alkalmazott támadó és védelmi légi szembenállási műveletek tervezését és végrehajtását, kis és nagyobb kötelékben egyaránt.

A bázisparancsnok kérdésre válaszolva elmondta, Svédország száz repülőgép üzemeltetésével a Gripent használó nemzetek között “igazi nagyágyúnak számít”. Csehország, Thaiföld és Magyarország a 14 repülőgépes flottájával a kisebbek közé tartozik, ez viszont nem jelenti azt, hogy a tudásuk nem egy szinten áll.

Ugrik Csaba az MTI kérdésére elmondta, az augusztus 27. és szeptember 28. között szintén a kecskeméti repülőbázison végzett amerikai-magyar közös légierős képzés utolsó fázisa egybeesett a “Lion Effort 2018” többnemzeti repülőharcászati gyakorlattal. Így a légvédelmi irányítók Veszprémben és Kecskeméten folyó továbbképzésén megszerzett ismeretanyagot a mentoráltak valós repülések során gyakorolhatták.

Gróf Gergely alezredes, repülőműveleti főnök közölte, minden századnak megvan a saját profilja, így a cseheknek a légtérrendészetben van nagyobb gyakorlatuk, a svédek viszont részt vettek már több külföldi műveletben is, így a magyarok az ez irányú tapasztalataikból igyekeznek átvenni.

Ruszin Romulusz dandártábornok elmondta, hogy a magyarok mellett amerikai, brit, horvát és szlovák egységek vesznek részt a szeptember 22. és október 5. között a Bakonyban zajló gyakorlaton mintegy 1300 katonával és 300 haditechnikai eszközzel.

A gyakorlat célja a magyar katonák képességeinek fejlesztése mellett gyakorlás nemzetközi környezetben. Támadó feladatok mellett üldözést és az ellenállás felszámolását is bemutatták a katonák. A dandártábornok szavai szerint nagyon jól felkészített egységek érkeztek, és a katonák sokat tanultak egymástól.

Hozzátette: jó felkészülési lehetőséget biztosít a gyakorlat az október közepén esedékes NATO-minősítésre is, melyen a Magyar Honvédség Zászlóalj Harccsoport (MH ZHCS) is részt vesz. Megjegyezte: optimista a NATO által 1700 kritérium alapján odaítélhető harckész minősítést illetően, amit korábban minden alkalommal megkapott a honvédség.

A Brave Warrior 2018 hadgyakorlattal párhuzamosan zajlik a Bátor Harcos 2018 komplex harcászati gyakorlat kizárólag magyar részvétellel október 22-ig a bakonyi lőtéren. A 2010 óta évenként megrendezett gyakorlat a regionális és szövetséges katonai erők együttműködését demonstrálja.

Nagy érdeklődés övezte az elmúlt hónapban (is) a honvédség légiszállító képességének folyamatban lévő fejlesztését. Sok minden, mindenféle motivációktól inspirálva elhangzott, értékes és kevésbé értékes, pontos és pontatlan hozzászólások, a nyilvánvaló dilettantizmustól és rosszindulattól fűtött "bekiabálásokról" nem is beszélve. Az októberi hírbejegyzéssel arra ösztönözném kedves olvasóimat, hogy ennek az "információs hozadéknak" egy ritka, hiteles példájaként olvassák el a 2018. októberi Aeromagazinban kollégám által az átképzés részleteiről írt cikket. Persze az aktuális számban találnak tőlem is írást a Mi-24-esek hazaérkezéséről, az Armija 2018 kiállításról és a NATO Air Policing aktuális helyzetéről.

Zord

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis másodszor volt házigazdája a Gripen üzemeltetők Lion Effort elnevezésű gyakorlatának. Az első, 2009-es gyakorlatot szintén a kecskemétiek rendezték, 2012-ben Svédország, 2015-ben pedig Csehország volt a rendező.

Gripenekkel továbbra is a magyarok, a csehek és a svédek vettek részt, a többi üzemeltető megfigyelőként volt jelen. A kéthetes gyakorlat feladatait a NATO E-3A AWACS-e, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ irányítói, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis előretolt repülésirányítói, az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái támogatták, a földi telepítésű légvédelem szerepét az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Kub és Mistral alegységei játszották. A Lion Effort 2018 repülőtéri mozzanataiba október 2-án kaptunk betekintést.

A reggeli kötelék gépei még a levegőben vannak, amikor a készültségi géppár visszatér. Az elsőként leszálló Gripen hosszan gurul ki, elegendő helyet adva a mögötte érkező kísérőnek.

A 604-es Airbus még a kötelék visszaérkezése előtt száll fel.

Az egyik hangár előtt kiállított Gripen nyitott fülkéjénél egy svéd műszaki és egy magyar légvédelmi rakétás beszélget. 

AWACS-hajózó és thai vadászpilóta. Előbbi szereplőként, utóbbi megfigyelőként volt jelen a Lion Effort gyakorlaton. A Thai Királyi Légierő Gripenjeit 2011-ben kezdték leszállítani a távol-keleti országnak, többek között egy kecskeméti technikai leszállással.

A visszaérkező gépekhez szállít kerozint ez a tanker, Sofőrje a gumikat ellenőrzi, nehogy a mintázatba szorult kavicsot vagy kődarabot vigyen a gurulóútra. 

A visszatérők sorát a magyarok nyitják két Gripennel. 

A 44-es Delta is ugyanúgy két póttartályt és Litening konténert hordoz, mint az együléses gép. 

Mindkettő veszélyes, a tigris és a szívócsatorna is. Meglepő, hogy a cseh pilóta a vállhevedereket már levette és ahogy a földön álló gépnél szokás, csatjaikat a katapultülés fejtámláján lévő tokba helyezte.

A jobb szárny alatt cseh nemzeti színekre festett póttartály van, a bal szárny alatt pedig egy tigrismintás. A cáslavi Gripen század Tigris század is egyben.

Újabb oszolj manőver a bázis felett és percekkel később már a C gurulón taxizik a négygépes svéd raj első két gépe. A cseh és svéd Gripenek a központi zónában kaptak állóhelyet.   

IRIS-T (svéd jelzése Rb 98) a jobb szárnyvégen.

Magyar részről hat Gripent jelöltek ki a Lion Effort-ra. Négy áll a Juliet zónában, az egyiket éppen a tartálykocsiból töltik.

Az utolsóként leszálló magyar géppár kihasználta a futópálya teljes hosszát, ezért ők nem szemből, hanem balról érkeznek. 

A 30-as Gripen szélvédője alatt a kabala, Tima és az ő vörös kendője látszik.

A targonca várakozik amíg a 30-as beáll a helyére.

Mire a 36-os pilótája kiszáll a fülkéből, az egyik műszaki már a gép alatt dolgozik. 

Egy leponyvázott TZM töltő-szállító teherautó és egy SzURN célfelderítő és rávezető állomás a reptér sarkában.

Délkeleti irányból feltűnik és szokatlanul csendesen közelít a 30-as futópályára a gyakorlaton résztvevő Sentry. Nyáron volt 12 éve, hogy magyar katonák is csatlakoztak a NATO Repülőgép-fedélzeti Korai Előrejelző és Irányító Komponenséhez.

Az AWACS délben szállt le, miután nagyjából négy órát töltött a levegőben.

Az állóhelyre beállt E-3-ason a műszakiak azonnal elkezdik a repülés utáni átvizsgálást. Az állóhely szélén rengeteg kiszolgálóeszköz van; az AWACS-közösség számára nem szokatlan az előretolt bázisról történő üzemelés. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke elmondta: november 5-én a megyeházán egész napos konferenciával, illetve kiállítás megnyitásával emlékeznek meg az első világháború eseményeiről, következményeiről, a hősi halált halt magyar katonákról és a polgári áldozatokról.

A megemlékezéssorozat keretében adják át a középiskolásoknak meghirdetett, A Nagy Háború című filmpályázat díjait is – tette hozzá.

Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere megemlítette, hogy a városi önkormányzat a közös megemlékezéseken túl október 25-én emléktáblát állít az egykori doberdói harctéren, az olaszországi Visintiniben található magyar kápolnánál.

“Száz éve itt harcoltak a debreceni 39-es császári és királyi gyalogezred, a Debrecenből és a Hajdúságból feltöltött 3-as honvédezred katonái, valamint székesfehérvári, szegedi, budapesti és nagyváradi katonák. A megemlékezésen a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, a debreceni Bocskai dandár és az említett települések képviselői is jelen lesznek” – fűzte hozzá.

Komolay Szabolcs emlékeztetett rá, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére a 100. évforduló kapcsán az ország területén lévő első világháborús emlékműveket, katonasírokat felújították, illetve felújítják.

Ennek keretében Debrecen mintaprojektet hozott létre a Hősök Temetőjének felújításával, az ott nyugvó katonákhoz méltó emlékparkká alakításával. A parkot november 11-én adják át – jegyezte meg az alpolgármester.

Ruszin Romulusz dandártábornok, az 5. számú Bocskai István Lövészdandár parancsnoka azt mondta, a katonáknak fontosak a hőseik, erőt adnak nekik és a társadalomnak. A dandár harminc egykori neves debreceni polgár életét dolgozta fel, aki katonaként vett részt az első világháborúban. Az “egyperces történeteket” október 5. és november 5. között naponta teszik közé az alakulat internetes oldalán – mondta a tábornok.

A rendezvényen az előadók a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről négy nagy téma köré csoportosítva tartottak előadásokat: kampányok; gyerekvédelem; kutatások és veszélyforrások az online térben; gyermekek és szüleik: módszertan és oktatás. Az előadók bemutatták kutatási eredményeiket, megfogalmazták kampányaik célját, értékelték azok eredményességét, a gyerekvédelem tükrében beszéltek az internetbiztonságról, valamint a szülő-gyerek kapcsolatról és a médiaoktatásról.

A témák aktualitását mutatja, hogy az előadásokat közel 300-an hallgatták: egyetemi oktatók, hallgatók, szakemberek az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar területéről és a civil szférából. A nap folyamán huszonhárom előadás hangzott el. A konferencia online követhető volt a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahonnan hamarosan az összes megszólalás letölthető lesz.

A teltházas konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy idén azért választották ezeket a témaköröket, mert úgy gondolják, hogy a jövő generáció számára ezek a kérdések igazán meghatározóak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciája a témákban jártas szakemberek előadásaival azt segítette, hogy szabályozók, pedagógusok és szülők ezekben a témákban a legjobb válaszokat adhassák és kaphassák.

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója előadásában elmondta, hogy talán sosem volt még fontosabb a gyermekek digitáliseszköz- és internethasználatáról beszélni. A szülők eddig nem feltétlenül érezték, milyen változásokat jelent gyermekük életében az online jelenlét. Elég csak a Momo-jelenségre gondolni, mely sok, tíz év körüli gyermeket nevelő család életét forgatta fel kora ősszel – tette hozzá. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan reagáljon a szülő ezekre a kihívásokra? Tiltani, tűrni vagy támogatni a digitáliseszköz-használatot? „Kutatásunk szerint először megérteni kéne, hiszen a gyermekek várják a szülői segítséget, ők azonban nagyon sokszor nem tudnak partnerek lenni” – jelentette ki Krasznay.

Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál működő Gyermekjogi Osztály vezetője kifejtette, hogy gyermekeink folyamatosan online vannak, a digitális térben mozognak, ott élik a mindennapjaikat. Véleménye szerint az lenne a közös feladatunk, hogy az őket online érő jogsértések ne legyenek számukra természetesek, és képessé váljanak a védekezésre. Az állami gyermekjogvédelem azonban offline működik, bonyolult és nehezen áttekinthető, túl sokat bíz az érintettekre, a szülőkre és a gyermekekre. Az ad hoc együttműködés, az időszakos közös fórumok, részproblémák kezelése nem visz közelebb a célhoz. A 2016-os médiaértés-oktatás helyzetével foglalkozó és a 2018-ban az online jogvédelmi rendszer működésére fókuszáló ombudsmani vizsgálatok igyekeznek e probléma megoldásához munícióval és javaslatokkal szolgálni – fejezte be az előadását.

Bereczki Enikő ifjúsági szakértő, a  Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog alapítója egy motivációs kampány tapasztalatait összegezve a közösségi médiának – kiemelten az Instagramnak –  a fiatalok testképére, megjelenésére gyakorolt hatásáról beszélt az előadásában. A gyerekek és a tinédzserek személyiségfejlődésük igen befolyásolható szakaszában vannak, nagyon fogékonyak a különböző testképmintákra, képekre, szövegekre, tanácsokra, bármire, ami az influencerektől vagy kortársaiktól származik. A „Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” mottóval indított Dress up! kampányhoz több médiaszemélyiség, szakember számos szervezet is csatlakozott, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat a Safer Internet Programmal.

Békési Fruzsina rendőrhadnagy nyomozó előadásában kitért arra, hogy az internet és a közösségi oldalak használatakor a kiskorúakat az erotikus képek és üzenetek küldözgetése (sexting), a szexuális célú megkörnyékezés (grooming), az online szexuális zsarolás (sextortion), illetve a gyermekpornográfia veszélye is fenyegeti. Fontos, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét tetteik következményeire, az általuk elkövetett cselekmények súlyára és jogi minősítésére, hogy még véletlenül se váljanak gyermekpornográfia bűntette, zaklatás, személyes adattal visszaélés, esetleg információs rendszer vagy adat megsértése vétségének, vagy más bűncselekménynek nem csak áldozatává, de gyanúsítottjává sem.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója a #nemvagyegyedül kampányról beszélt, melyet a szervezet 2018 nyarán indított útnak. A kampány azokat a tizenéveseket szólítja meg, akiket rendszeresen bántalmaznak vagy zaklatnak az online térben. 16 hírességet és YouTube-sztárt vontak be a közös munkába, amely során két héten keresztül fogadták az üzeneteket a gyerekektől, a celebek pedig ezt követően privát videóüzenetben válaszoltak nekik. Előadása elején kitért az UNICEF nem reprezentatív felmérésére, amely szerint online bántalmazás (cyberbulling) minden harmadik gyereket érint Magyarországon. A gyerekek 80 százaléka súlyosabbnak tekinti az online bántalmazást a bántalmazás többi formájánál. Nagyon sok esetre nem derül fény, a gyerekek ritkán kérnek segítséget, és nem tudják igazán, hogy kihez forduljanak, ha online zaklatás éri őket, vagy félnek valakitől a környezetükben. Ezért is indította el az UNICEF a #nemvagyegyedül kampányt, mellyel körülbelül 4 millió embert értek el. Kampányuk célcsoportja még az érintetteken túl a szülők, a pedagógusok, a bántalmazók és a néma szemlélők.

A vádirat szerint a férfi az elfogását megelőző egy évben rendszeresen árult kábítószert Tatabánya területén. A vádlott 2018. február 20. napját megelőzően azért vásárolt egy sporttáskányi marihuánát, hogy azt haszonszerzés végett Tatabánya területén tovább értékesítse. Az elkövetőt a rendőrök 2018. február 20-án, Tatabányán, a Jedlik Ányos úton lévő vasútállomás gyalogos felüljáróján igazoltatták, és a nála lévő sporttáskában közel két kilogramm tömegű kábítószert találtak, amit lefoglaltak.

A kábítószer jelentős mennyiségű volt, amellyel történő kereskedést a Büntető Törvénykönyv öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tett a letartóztatás fenntartására, mert fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsított újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el, illetve a bűncselekményt folytatná.

A 2018. július 01. napjától hatályos büntetőeljárási szabályok alapján az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra is, hogy ha az elkövető az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, úgy a bíróság a vádlottat nyolc év szabadságvesztésre ítélje.