Biztonságpolitika

2018. november 6-án tartották az amerikai kongresszusi választásokat, melyet a világsajtó is figyelemmel kísért. Jelen cikkben ismertetésre kerülnek az eredmények, a 2018-as félidős választások hatásai a Trump-adminisztrációra, a részvételi arány és a közösségi média közti összefüggések is.

Az USA államformája szövetségi köztársaság, ötven tagállammal és két szövetségi kerülettel. Kormányformáját tekintve prezidenciális, tehát az Amerikai Egyesült Államok elnöke a legfőbb végrehajtó hatalom letéteményese. A törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus: a Képviselőház és a Szenátus. A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.  A képviselőházat kétéves időtartamra választják mindazon polgárok, akik aktív választójoggal rendelkeznek, ide az egyes államok lakosságuk lélekszámának arányában delegálnak képviselőket. Ezzel szemben a Szenátusban ülésező szenátorok rotációs rendszerben váltják egymást. A kongresszusi választások során a Szenátus 1/3-át választják a választópolgárok.

A kongresszusi választást illetik még az ún. félidős (midterms) jelzővel, mivel az elnöki négy éves ciklus második évében esedékes. Általánosságban elmondható, hogy ez egyfajta reakcióként is funkcionál az államfő korábbi tevékenységeire, így jellemzően az elnök pártja veszít mandátumokat. Kiemelendő továbbá, hogy számos államban a kongresszusi választásokkal párhuzamosan történik a kormányzóválasztás is.

A mandátumok megoszlása a jelenlegi adatok szerint. Kép forrása: www.theguardian.com.

A Demokrata Párt nyolc év után visszaszerezte a többséget a Képviselőházban, 38 fővel növelte mandátumainak számát, így 233 politikust delegálnak majd. A Szenátusban a Republikánus Párt meg tudta őrizni a többséget. Összegezve a lefrissebb, ám nem végleges adatok alapján: a Képviselőházban 233 demokrata és 200 republikánus képviselő  – a fenmaradó 2 hely még kérdéses –, a Szenátusban 47 demokrata és 52 republikánus szenátor fog ülésezni  – még egy mandátum hiányzik. A szavazatok kézzel történő újraszámlálását kérték számos választókörzetben.

Szavazatok megoszlása az államokban. Kép forrása: www.telegraph.co.uk.

A választások átformálhatják az Egyesült Államok politikáját az elkövetkező két évre, mivel egy demokrata többséggel rendelkező Képviselőház szembefordulhat Trump politikai elképzeléseivel.  A törvényjavaslatokat a Képviselőház készíti el, ekkor a képviselők ajánlásokat tehetnek, és érdekütközések esetén két bizottságot állítanak fel: egy ellenző és egy támogató bizottságot. Mindezek után az olvasatok és bizottsági egyeztetések végeztével a plenáris ülés összeül és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések megismétlődnek.

Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem egyezik, összeül az úgynevezett konferencia bizottság, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e. Abban az esetben, ha a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül.

Az elnöknek 10 munkanapon belül alá kell írnia a törvényjavaslatot, vagy megvétózni azt. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a javaslatból jogerősen törvény lesz. Abban az esetben, ha az elnök megvétózza, a Kongresszus összeül és újból szavaz. Ha 66%-a a képviselőknek úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz.

Miért bírt ekkora jelentőséggel ez a választás?

Az Egyesült Államokat az utóbbi időkben megosztottság jellemzi, amely meglátszik a választási eredményeken is. A 2018-as választás több szempontból is történelmi jelentőségűnek mondható. Számos demokrata női jelölt indult képviselői, szenátori és kormányzói helyekért. Köztük többen történelmi sikert értek el, ugyanis először lett képviselő egy szomáliai–amerikai nő, Ilhan Omar, egy ciszjordániai származású muszlim asszony, Rashid Tlaib, és legfiatalabbként egy 29 éves képviselőjelölt, Alexandria Ocasio-Cortez. A 2018-as időközi választásokat szoros eredmények,  demokrata többség a Képviselőházban, és magas részvételi arány jellemezte.

Négy évvel ezelőtt 26 millió, idén 32 millió választópolgár adta le a szavazatát, amely betudható a különböző közösségi oldalakat elárasztó „#voted, #ivoted” hashtaget tartalmazó bejegyzéseknek. Számos híresség, művész, sportember, üzleti szereplő mozgósította így a választópolgárokat. Donald Trump az eredményeket tekintve hatalmas sikerről írt a Twitteren. Jóllehet, a Republikánus Párt meg tudta tartani többségét a Szenátusban, az elkövetkező két évben Trump hatalmát komolyabb fékek és ellensúlyok (checks and balances) korlátozzák majd. Ebből kifolyólag egyértelmű nyertest nem lehet hirdetni.

Vlagyimir Putyin és Donald Trumpz I. világháború lezárásának 100. évfordulójának ünnepségénn Párizsban. Kép forrása: www.presstv.com.

Milyen következményei lesznek a Képviselőház demokrata többségének?

A Képviselőház felügyeli a bizottságok elnökségeit és idézési jogkörrel bír. Tehát a jelenleg demokrata többséggel bíró alsóház erőszakosabb, határozottabb felügyeletet tud folytatni az elnöki adminisztráció feletti nyomozati eljárásokban. Számos, a közvéleményben elhíresült vádat sorolhatunk ide, mint Trump üzletelései, szexuális erőszakot érintő ügyei és állítólagos Oroszországot érintő, titkos szövetkezései.

A nyilatkozatok alapján, a demokraták vitaindító eljárásokat fognak kezdeményezni Donald Trump ellen különböző adózási és üzleti ügyeit érintően. Nyilvános főtárgyalásokat terveznek a Trump család tagjaival, beleértve az elnök fiát, Donald Jr.-t is, akire kulcsfiguraként tekintenek az orosz kapcsolatokat feltáró nyomozásban. Egy egyszerű többséggel bíró alsóház elegendő egy impeachment eljárás kezdeményezéséhez, ha beigazolódik, hogy az elnök súlyos jogsértést követett el, illetve, ha 2016-ban valóban orosz befolyásolás történt az elnökválasztás során. Amennyiben a felek az eljárást lefolytatták és az elnök elleni vádakat igaznak minősítik, a Kongresszus nem foszthatja meg hivatalától a Szenátus kétharmada nélkül, amelyben most republikánus többség honol.  A Kongresszus nyomozást kezdeményezne Robert Mueller 18 hónappal ezelőtti vizsgálataira alapozva, miszerint orosz beavatkozás történhetett Trump érdekében a 2016-os elnökválasztáson.  Moszkva tagad mindennemű beavatkozást és Trump minden összefüggést kizártnak tart.

Az időközi választások jelentősége, tehát magában a fékek és ellensúlyok szerepében tűnik ki leginkább. Megállapítható, hogy a mostani eredmények alapján a soron következő elnökválasztás előtti két igen mozgalmas év lesz az amerikai politikai életben.

Hat érmet szereztek a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai a múlt hétvégén tartott budo- és küzdősportgálán – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Műveleti Osztályának főosztályvezető-helyettese.

Zakor Tibor kiemelte, a versenyen induló hat munkatárs négy ezüst- és két bronzérmet szerezett, ami nagy teljesítmény, mert a munkájuk mellett készültek fel profi versenyzők ellen. Kitért arra is, országos szinten 180-200 kommandós van, akik intézményekben vannak szétosztva. Az országos hatáskörrel rendelkező központi egység pedig jelenleg 32, jövőre ötven embert foglalkoztat.

A műveleti feladatot ellátók között van nő is, erre a nemzetközi gyakorlatban nincs példa – hangsúlyozta.

Mint mondta, a TEK munkatársai rendkívüli események felszámolásában és azok megelőzésében, a kiemelt fogvatartottak napi mozgatásában, előállításában vesznek részt, valamint támogatják az intézmények napi munkáját is.

Az intézkedéstechnika elemei a küzdősport alapjaira épülnek. Ha valaki műveleti feladatot szeretne ellátni, annak részt kell vennie a kiképzésen, amely elméleti és gyakorlati elemekből, lövészetből és intézkedéstechnikából áll – tudatta.

A biztonsági szolgáltatásokat kínáló cégek örök dilemmája, hogy egy új ügyféligény megjelenésekor saját tevékenységi körüket bővítsék-e az elvárt irányokba, vagy együttműködő partnereket vonjanak be a teljesítéshez. A Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft. tulajdonosai számára ez sohasem volt kérdés: az alapítás óta eltelt 15 év során legtöbbször házon belül oldották meg a profilbővítést, a folyamatos fejlesztések eredményeként ma már öt cég tartozik a csoportba.

Horváth Zoltán és Szolcsányi Attila, a cégcsoport két alapító-tulajdonosa nemcsak a társaság működésének kulisszatitkaiba engedett betekintést, hanem a beszélgetés során arra is fény derült, hogy a csapat állandó tagjai korántsem átlagemberek. A felvételi vizsga nem könnyű, az elvárások kemények – de aki bizonyít, annak biztos jövője van.

A bővítés mottója – avagy: „Ha már itt vagytok…”

– Az alapítás óta jelentősen kiszélesedett a társaság portfóliója. Mi volt a profilbővítés mozgatórugója?
H. Z.: Nagyon egyszerű, mindig az ügyfelek igényeihez igazodtunk. Eredetileg hárman alapítottuk a céget, de a harmadik társunk tíz év után egy korrekt búcsúval kivált. Ketten maradtunk Attilával, egy ideig még rivalizáltunk is, de ehhez tudni kell, hogy teljesen más személyiségek vagyunk. Viszont időben rájöttünk, hogy kiegészítjük egymást, és ha együttműködünk, nem létezik olyan probléma, amit ne tudnánk megoldani. Mindkettőnk tudására szükség van, a cél pedig közös: megoldani az adott ügyet, és folyamatosan a legjobbak között lenni.

– Hogyan változott a tevékenységi kör?
H. Z.: A kezdetekkor az adósságkezelés volt a fő profilunk. Később az ügyfelek megkerestek klasszikus őrzés-védelemi feladatokkal is, aztán azt mondták: „Ha már itt vagytok”, akkor nézzétek utána, a fiam valami rosszban sántikál, vigyázzatok a családtagjaimra, oldjátok meg egy éjszakai szórakozóhely védelmét. Ezek új kihívások voltak, de megkerestük a megfelelő szakembereket, és új üzletágakat nyitottunk. A szórakozóhelyek portamunkáit, a személyvédelmi és a rendezvénybiztosítási feladatokat a Hori-Zone Door Security Personnel ágazatba soroltuk – ezt a divíziót Attila alapította. A birtokvédelmi feladatokat a Hori-Zone Group Kft. végzi, és büszkén mondhatom, hogy ebben a két üzletágban, valamint a komplex problémák megoldásában a szakma értékelése szerint is dobogósak vagyunk.

– Mekkora létszámbővítéssel járt a profilbővítés?
SZ. A.: A másfél évtized alatt egyre nagyobb lett a csapat, ma az irodában közel negyven állandó munkatárssal dolgozunk. A DSP ágazatnál további nyolcvan fő speciális tudású szakembert foglalkoztatunk, az őrzés-védelem területén pedig több mint 150 vagyonőr dolgozik nekünk.

– Milyen szempontok számítanak a felvételinél?
SZ. A.: Az új kollégák kiválasztásánál fontos szempont, hogy a pályázó jó fizikumú legyen. A kifogástalan szellemi és fizikai állapot alapkövetelmény, ez is a vállalati kultúránk része. A felvételi beszélgetésen nemcsak azt vizsgáljuk, hogy milyen fejlett a jelentkező konfliktuskezelő képessége, hanem azt is nézzük, hogy mennyire harmonikus személyiség, hogyan viszonyul a családhoz, a tanuláshoz, a munkához és a sporthoz. Nálunk nagyon fontos a sport, ami érthető, hiszen a személyvédelmi ügyeknél vagy a konfliktushelyzeteknél keményen oda kell állni, nem lehet puhány módon fellépni. A sport az alázattól kezdve sok mindenre megtanított minket. Az egészséges életmódra is nagyon odafigyelünk – elég, ha annyit mondok: az elmúlt években több száz kiló fölösleg tűnt el a kollégáinkról, ugyanakkor több tucat kiló izommal gyarapodtunk a sportos életmódnak köszönhetően.

H. Z.: Fontos, hogy „hori-zone-os szív” dobogjon a kollégáinkban! Nálunk nagy az összetartás, ebben az értelemben is többek vagyunk, mint egy kvázi cégcsoport. És azt is megtehetjük, hogy az egyre jobban érezhető munkaerőhiány ellenére sem veszünk fel akárkit, csak azt, aki fizikálisan és mentálisan is megfelel az elvárásainknak. Fontosnak tartjuk a továbbképzéseket, autodidakta módon és szervezett formában is tanulunk, képezzük magunkat. Nívós harcművészeti klubokkal állunk kapcsolatban, jó néhány boksz-, kempo- vagy karatebajnok, mesterfokozatú sportoló van a sorainkban. Számos szakmai szövetségnek vagyunk a tagjai, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség alapítására különösen büszkék vagyunk.

SZ. A.: Ez egy olyan szakma, ahol időnként keményen bele kell állni a feladatba. Emberi életeket, komoly anyagi értékeket védünk, itt nem szabad hibázni, ugyanakkor a jogszabályokat is be kell tartani. Mivel én együtt edzek a kollégákkal, azt is látom, hogy mikor vannak hullámvölgyben, és mikor vannak csúcsformában, így a kiemelt ügyekre nem engedem azokat, akik aznap gyengén teljesítenek, és nem látom bennük a testi-lelki harmóniát.

– Összesen hány ügyfele van a cégcsoportnak?
H. Z.: Nehéz lenne pontos számot mondani, az biztos, hogy a tizenöt év alatt több ezer megbízást teljesítettünk a legkülönbözőbb szakterületeken.

– Melyek voltak az utóbbi öt év legemlékezetesebb projektjei?
H. Z.: Már közel négy éve dolgozunk a Liszt Ferenc repülőtéren, az ország légi kapujában, ahol a taxis „hiénák” kizárása a feladatunk. A szórakozóhelyek és rendezvények biztosítására szakosodott DSP ágazat látja el többek között a Symbol, a Club Play, a MAD Budapest, a Gozsdu-udvar több üzletének, valamint a siófoki Palace Dance Club védelmét és zavartalan működésének biztosítását. A Viking River Cruises utasainak és kikötési pontjainak biztonságáról Magyarországon szintén a cégünk gondoskodik. De igény esetén akár száz fő közreműködésével is tudunk például nagy területű irodákat, telephelyeket, raktárakat visszafoglalni.

SZ. A.: Én a hatalmas koncerteket, fesztiválokat is megemlíteném, azok közül is kiemelkedik a Sziget Fesztivál. Az ország legnagyobb őrző-védő cége, a rendezvény biztosításáért felelős In-Kal Zrt. arra kért fel minket, hogy állítsunk ki egy saját egyenruhánkban megjelenő speciális akciócsoportot, amely a színpad mögött, a backstage területét biztosítja. Így 2017-ben kollégáink látták el a sztárvendég, Pink személyi védelmét, de korábban Rihanna biztonságáról is mi gondoskodtunk. Aki ismeri a szakmát, tudja, hogy ez egy komoly elismerés, ilyen feladatokkal csak a legjobbakat bízzák meg.

– Mi változott a szakmában az elmúlt években?
H. Z.: Nagy változásokon ment át a szakma. Évekkel ezelőtt például volt egy körbetartozásos időszak, amikor az építőiparban mindenki tartozott a másiknak, akkor az adósságkezelés szárnyalt. Jött egy jogszabályváltozás, megjelent a fordított áfa, és ezek az ügyek eltűntek. Volt egy olyan periódus, amikor autópályákat foglaltunk el, majd jöttek a nagy cégbedőlések, összeomlások, akkor a nagyüzemek, gyárak, üzletek birtokbavétele vagy árukészlet-lefoglalás, zálogba vétel volt a feladat. Mostanában a szórakozóhelyek portamunkái és az őrzés-védelem a sláger, de érezhetően erősödik a biztonságtechnika is.

SZ. A.: Tudni kell, hogy ma már egy őrző-védő cég feladata nem ugyanaz, mint a 90-es években volt. Ma már elsősorban nem az „izom” dominál, sokkal több az észmunka. Mi már tudjuk, hogy helyes, célravezető kommunikációval a problémák fele megoldható, ugyanis általában az is baj, hogy a vitás felek nem értik egymást, úgy tűnik, hogy az emberek egyszerűen elfelejtettek beszélgetni egymással. Az a tapasztalatunk, hogy a magyar ember megtanult igényesen szórakozni, mindenki megértette, hogy portásra szükség van, aki viszont már nem a tipikus „izomagyú kétajtós szekrény” az ajtóban, aki csak ütni tud, és utána kérdez. Ma már inkább a kifinomult technika jellemző a biztonsági őrökre, aki udvariasan igazít útba, de ha arra van szükség, keményen fellép.

– Mindegyik üzletág egyformán sikeres?
H. Z.: Ez változó. Mindig van favorit, mindig van olyan üzletágunk, ami húzóágazat, ami szárnyal, de ez akár egy éven belül is változhat. Kritikus üzleti helyzetekben nálunk az a túlélés záloga, hogy több lábon állunk, sok mindennel foglalkozunk. Az éppen gyengélkedő üzletágat nem szüntetjük meg, az embereinket nem küldjük el, megpróbáljuk megtartani vagy egy másik üzletágban foglalkoztatni őket. Lehet, hogy átmenetileg veszteségessé válik egy tevékenység, de a többi üzletág ilyenkor még jobban húz, az egyik csapat segíteni tudja a másikat. Ez egy cégcsalád, ahol segítjük egymást.

– A közeljövő terveiben szerepel további profilbővítés?
H. Z.: Ez a mindenkori ügyféligényektől függ. Mondhatnám, hogy minden üzletágnál az a célunk, hogy piacvezető pozícióba kerüljünk, de ez valószínűleg túlzott optimizmus lenne. A reális cél, hogy minden ágazat szakmailag kifogástalanul működjön, a maga területén elismert legyen, és dobogós helyezést szerezzen. A megbízók közül sokan azért keresnek meg, mert valahol látták, hogy például az őrzés-védelem területén dolgozó egyenruhás kollégáink is jó megjelenésű, udvarias, de határozott szakemberek, akik jól dolgoznak. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphatnánk, az elégedett ügyfélnél nincs jobb ajánlólevél.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A magyar légiközlekedést szervező és irányító Hungarocontrol első drón konferenciáját rendezi november végén. A tanácskozáson számos neves szakember tart majd előadást, s többek közt a készülő szabályozás lehetőségeiről és kihívásairól is rendeznek kerekasztal beszélgetést a szakértőkkel.

A rendezvényt Solymár Károly Balázs, Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár nyitja meg majd Szepessy Kornél vezérigazgató köszönti a megjelenteket, majd megtartja expozéját  Olivier Rea, a Thales Group UTM Solutions üzletágának vezetője.

A vezető nélküli repülő járművek, a drónok felhasználása forradalmasítani fog számos nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű iparágat. Kiemelt prioritás, hogy e fejlesztésekhez és alkalmazásához Magyarország innovatív környezetté válhasson. Ennek megteremtéséhez, a drónok jövőbeni hatékony felhasználásához széleskörű és hatékony szakmai konzultáció szükséges.

A rendezvényen a férőhelyek száma korlátozott. Jelentkezni november 20-ig, 12.00 óráig lehet.

A program

Időpont: 2018. November 22., csütörtök
Kezdés: 10.00 óra
Helyszín: Haris Park, 1022 Budapest, Budapest, Marczibányi tér 6-7.
(Parkolási lehetőség a környező utcákban)
Jelentkezés: dronkonferencia@hungarocontrol.hu
Jelentkezési határidő: november 20. 12.00 óra

Tervezett program:
10.00 – 10.30 REGISZTRÁCIÓ

10.30 – 10.45 MEGNYITÓ
– Szepessy Kornél, Vezérigazgató, HungaroControl Zrt.
– Solymár Károly Balázs, Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, ITM

10.45 – 11.00 IPARÁGI BEJELENTÉS

11.00 – 11.20 DRÓNOK KORA: innováció és jövőkép a légi közlekedésben
– Honti Pál, TEDxDanubia kurátora

11.20 – 11.40 USIS SESAR UTM PROJEKT BEMUTATÁSA – AHungaroControl szerepe a nemzetközi UTM kutatás és fejlesztésben
– Rohács Dániel, Szakmai fejlesztési osztályvezető és Dobi Sándor, Kutatás-fejlesztési szakértő, HungaroControl Zrt.

11.40 – 12.00 BEST PRACTICES ABOUT UTM IN THE WESTERN-EUROPEAN COUNTRIES
– Olivier Rea, Head of UTM Solutions, Thales

12.00 – 12.30 MY DRONE SPACE BEMUTATÁSA
– Markovits-Somogyi Rita, Innovációs fejlesztő mérnök, HungaroControl Zrt.

12.30 – 13.30 Ebéd

13.30 -14.10 MILYEN LEGYEN A MEGFELELŐ SZABÁLYOZÁS (kerekasztal beszélgetés)
Moderátor: Honti Pál, TEDxDanubia kurátora
– Dér Erika, főosztályvezető, Légi- és Víziközlekedési Főosztály
– Székely Zoltán, módszertani és koordinációs osztályvezető, HungaroControl Zrt.
– Háry András, ügyvezető igazgató, Autóipari Próbapálya Zala Kft.
– Barta-Eke Gyula, Reginet Kft.
– Verebély Tibor, Head of Connected Drone Project, Senior Strategic Project Consultant, T-Systems Magyarország Zrt.

14.10 – 14.40 KRITIKUS SZINTEKEN – DRÓNOK A KULCS-INFRASTRUKTÚRÁK SZOLGÁLATÁBAN
– Gyimesi Gábor, Áramhálózati Osztályvezető, E.ON Hungária Zrt.

Most, hogy ráfordulunk november utolsó hetére, lezárom az e havi spotter albumot. Ebbe a bejegyzésbe két napfényes szombat délelőttön és egy szürke, esős hétköznap délutánján készült képekből válogattam. A nagygépes ferihegyi fotókat néhány budaörsi kisgépessel egészítettem ki.

Szombat délelőtti zürichi járatot teljesítő Airbus 220-as. 

Teljesen kifordított orrfutóval szinte helyben fordul meg a török 737-es. 

A 13-as pályavégre igyekvő A320-as a Joon színeiben. A gépet korábban az Air France repülte. 

Az Airbusok és a Superjetek után végre egy Boeinget is fotózhattam Aeroflot színekben. 

London Southendről érkezik a Flybe ERJ-195-öse. 

Az Alitalia Airbus 321-esei közül ez az 1996-os gyártású, I-BIXP lajstromú gép kapta meg elsőként az új festést.

Egy újabb ERJ-195LR a 13R pálya felett. A gép a Finnair megrendelésére készült közel tíz éve. 

A felszálláshoz egyszerre guruló Ryanair gépek közül csak kettő fért erre a képre. Az előtérben látható 737-es a Charlie gurulón hagyta el a pályát, hogy majd a Deltán térjen vissza rá. Közben a kolléga a pályán megfordulva már kezdi is a felszállást. 

Indul a gumifüstölés első pamacsa az Emirates 777-esének kerekei alól.

A chicagói LOT-pótló, ex-kenyai Boeing 767-es megkezdi a felszállást. 

Idén nyáron átadott British Airways A320neo. A kék festés nem fut ki a gép orráig.  

A reggeli párából egy sárga orrú gép bukkan ki, ...

... az Eurowings Europa Parkot hirdető "mesés" Airbus 320-asa.

Érkezőben a LOT tengerentúli járatát teljesítő 767-es. 

Apró vezérsík a hosszú törzs végén. Lufthansa Cityline, CRJ-900.

Újabb színes Eurowings-gép, a Borussia Dortmund csapat festését viselő A320-as. 

Szépen kirajzolódik a Turkish Airlines 737-eséről leváló örvény.

Közel harmincéves madár az Air Canada Rouge C-GHLK lajstromjelű Boeing 767-ese. 

A kanadai gép leszállása után sokáig lehetett érezni az elfüstölt gumi szagát.

Egy véletlen szülte fotó a Qatar Airways Airbus 330-asáról, amint a Városliget közelében, kiengedett futókkal süllyed Ferihegy felé. 

November második felére elköszönhettünk a szép időtől. Vízfüggönyt húzó Airbus fékez a pályán.

A HA-LYG kissé jobbra lógva közelít.

A Polish Air Force One-One-Zero hat kilométeres látásnál és kétszáz méteres felhőalapnál érkezik. 

A Swiss A319-es pilótái az utánuk következők számára hasznos információt, közepes jegesedést jeleztek. 

Délutáni szürkület esővel és ukrán 737-essel. Mi tagadás, ilyen időben meglehetősen magányos hely a kargó domb (is).

*

Ez már a Budaörsi repülőtér, ahol egy Bell 427-es emelkedik ki a hangár árnyékából. 

A Bell 427-es utaskabinjában hat fő utazhat, a hetedik a pilóta mellé ülhet.

A kéthajtóműves helikopterben Pratt & Whitney hajtóművek dolgoznak. 

November 22-én véget ért a Pilatus PC-6 Turbo Porterek magyarországi története. Az utolsó magyar Pilatus egy kamion hátán hagyta el budaörsi fészkét, hogy egy nagyjavítást követően külföldön repüljön tovább. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Hét év után csütörtökön tartóztatta le a Miskolci Járásbíróság egy kettős gyilkosság gyanúsítottját. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2011 áprilisában megölt egy házaspárt Szikszón.

2011. április 16-án egy magát miskolci rendőrnek kiadó férfi felhívta a sértetteket telefonon, és azt közölte, hogy idegen személyek bemásztak a kertjükbe. Mint mondta: a rendőrök 10-15 percen belül a helyszínre mennek, ezért kérte, hagyják nyitva a kaput.

Az idős házaspárnak gyanús volt a hívás, ezért a 112-es segélyhívón bejelentették azt. Az ügyeletes tiszt azt kérte, zárkózzanak be, és ne engedjenek be idegeneket, várják meg a rendőröket. Miután az ismeretlenek becsengetnek a házba, a házaspár ismét hívta az ügyeletet, azonban mire a rendőrök megérkeztek, az idegenek eltűntek.

2011. április 20-án az egyik szomszéd holtan találta az idős embereket. A nyomozást 2015 decemberében felfüggesztették, majd 2018-ban a genetikai szakértői vélemény alapján azonosították a gyanúsítottat. A letartóztatott férfit nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják – közölte a Miskolci Törvényszék.

A tájékoztatás szerint kiemelt súlyú ügyről van szó, a bűnösség megállapítása esetén tíz évtől tizenöt évig, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ezért a bíróság álláspontja szerint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

Mivel a gyanúsított esetleges társainak felkutatása tart, az is feltehető, hogy a férfi szabadlábon veszélyeztetné a bizonyítást, ezért a bíróság letartóztatta. A végzéssel szemben a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

Terrorista gyilkossági kísérlet ügyében indult nyomozás a férfi ellen, aki kedd reggel megkéselt egy rendőrt Brüsszel központjában – jelentette a helyi sajtó.

Ine Van Wymersch, a brüsszeli ügyészég szóvivője megerősítette, hogy a feltételezett merénylő több szemtanú szerint is azt kiáltotta, hogy “Allah akbar!” (Allah hatalmas), de hangsúlyozta, ennél többre van szükség annak megállapításához, hogy valóban iszlamista terrortámadás történt-e, így tovább vizsgálják a lehetséges okokat. “A terrorista dimenzió nem egyértelmű, azonban a lehető legszélesebbre kell nyitnunk a jogi kontextust” – mondta.

A gyanúsított kedden reggel 6 óra előtt késsel támadt egy rendőrre a város főtere, a Grand Place közelében. A tettest a rendőr társa többször is meglőtte. A két sebesültet kórházba szállították, egyikük sincs súlyos állapotban. Sajtóhírek szerint a férfinél két konyhakést találtak.

A La Derniere Heure című helyi napilap értesülési szerint az elkövető a 34 éves Issam T., akit 2011-ben nyolc éves börtönbüntetésre ítéltek rablótámadások miatt. A tavaly októberben feltételesen szabadlábra helyezett férfi korábbi hírek szerint szélsőséges iszlamistaként nem volt ismert a hatóságok előtt.

Koen Geens belga igazságügyi miniszter leszögezte, hogy mindent meg fognak tenni a történtek pontos felderítése érdekében.

Belgiumban a terrorfenyegetettség szintjét januárban kettesre csökkentették a négyfokozatú skálán, közel két évvel a brüsszeli robbantásos merényletek után.

A brit hadsereg vezérkari főnöke, Mark Carleton-Smith szerint Oroszország “vitathatatlanul” sokkal nagyobb fenyegetést jelent Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságára, mint a szélsőséges iszlám terrorszervezetek, köztük az al-Kaida és az Iszlám Állam.

A tábornok, aki június óta áll a brit hadsereg élén, a The Daily Telegraph című konzervatív napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: Oroszország már megmutatta, hogy kész katonai erőt bevetni nemzeti érdekeinek érvényesítésére.

A vezérkari főnök szerint Moszkva módszeresen törekszik a Nyugat sérülékenységeinek felkutatására és kihasználására, különösen az olyan nem hagyományos területeken, mint a kibertér, a világűr, vagy a tengeralatti hadviselés.

Ebben a helyzetben nincs helye az elbizakodottságnak, és az orosz fenyegetést nem szabad ellenállás nélkül szemlélni. Az Oroszországgal szembeni legfontosabb hagyományos katonai válaszmechanizmus a NATO képességeinek és összetartásának megőrzése – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

A tábornok, aki korábban a brit hadsereg különleges feladatokra kiképzett kommandós egységeinek műveleti igazgatója volt, kijelentette: az iszlamista terrorfenyegetés fizikai megnyilvánulásának lehetőségeit mára leszűkítette az Iszlám Állam dzsihadista terrorcsoport “úgynevezett kalifátusának” földrajzi értelemben vett teljes felszámolása. Nagy-Britanniának és szövetségeseinek ezután Oroszországra kell összpontosítaniuk figyelmüket, különösen az angliai Salisbury városában Novicsok idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet után.

E támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese volt, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. A volt kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt, aki szintén súlyos mérgezést szenvedett, hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak. A londoni kormány állítása szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A brit vezérkari főnök a szombaton közölt interjúban megkérdőjelezte az európai szintű külön védelmi kapacitás kiépítésének szükségességét.

Carleton-Smith tábornok az Emmanuel Macron francia elnök által előterjesztett elképzelésről kijelentette: nem támogatna semmiféle olyan kezdeményezést, amely kikezdené a NATO katonai hatékonyságát. A NATO az európai biztonság letéteményese, rendkívül sikeres szövetség, és “ha valami sikeres, azt tapasztalataim szerint erősíteni kell” – mondta a brit hadsereg vezetője.

2018 jelentős fordulópont lesz a hazai és a nemzetközi kibervédelemben. Életbe lép néhány fontos európai szabályozás, például az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), emellett elkészül az új Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia, elindul a digitális állam, nem fog csökkenni a kiberbűnözés volumene, és a nemzetközi kapcsolatokban is meghatározóak lesznek a kibertér történései.

Minden eddiginél nagyobb szükség lesz tehát olyan közszolgálati szakértőkre, akik értik ezt a területet és adaptálni tudják a saját szakértelmükhöz. A magyar közszolgálatban jelenleg kétezer ember hiányzik a kibervédelemből. Ezt öt évvel ezelőtt valószínűleg senki sem gondolta volna.

2012 és 2017 között ugyanis olyan események történtek a virtuális világban, amelyek hatása alapvetően befolyásolja azt a biztonsági környezetet, amelyben ma élünk. A teljesség igénye nélkül: ehhez az időszakhoz kötődik Edward Snowden adatszivárogtatása, amiből a világ megtudta, milyen mértékben használják fel az amerikai titkosszolgálatok az összegyűjtött digitális adatokat. Láthattuk az Iszlám Állam felemelkedését, egyben az informatikai eszközök felhasználását a nemzetközi terrorizmusban a propaganda, a toborzás, a kommunikáció és a finanszírozás területén.

Megismerhettük a Geraszimov-doktrínát és Oroszország hibrid hadviselésről vallott nézeteit, amelynek kulcsfontosságú eleme a kiberhadviselés, ami jelentősen befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztás végeredményét. Láthattuk, hogyan használja Észak-Korea a kiberbűnözést bevételszerzésre, ezzel segítve a rezsim életben tartását. Nem véletlen, hogy a NATO 2016-ban a hadviselés színterének minősítette a kiberteret.

Eközben pedig a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ahogy a zsarolóvírusok számítógépek és okos eszközök tömegeit fertőzik meg, vagy éppen azt, hogy gyermekeink mind aktívabban használják az internetet, ennek minden kockázatával és veszélyével együtt. A bűncselekmények elkövetéséhez szinte minden esetben valamilyen infokommunikációs eszköz vagy az internet használata társul.

Munkahelyeink pedig egyre szigorúbban veszik az információbiztonságot, már csak azért is, mert a szabályozások, a megfelelőségi kötelezettségek köre folyamatosan bővül. Magyarországon például 2013 óta van életben az elektronikus információbiztonsági törvény, amely minden állami és önkormányzati szervre kötelezettségeket ír elő a kibervédelem területén.

Elmondható, hogy társadalmunk és gazdaságunk nem tud működni az informatikai eszközök nélkül, a kiberbiztonság pedig nem másvalaki problémája többé, hiszen mindenkit érint, ezért a kihívások kezeléséhez sem elég ma már egy jó informatikus, hiszen nemcsak műszaki, hanem komplex kérdésekről van szó. A rendvédelemben, a honvédelemben, a közszolgálati világban is keresni kell azokat az újszerű megoldásokat, amelyek megvédik az ország polgárait a nagyon is valós vagy éppen a ma még nehezen belátható fenyegetésektől.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Kiberbiztonsági Akadémia megalakításával elkötelezte magát, hogy a reguláris oktatásában és továbbképzési rendszerében is kiemelten foglalkozik a közszolgálati kiberkarrierek építésével. A Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely elindítása pedig jelzi, hogy az újszerű védelmi megoldások kialakításában is törekszik a közszféra támogatására. A biztonságról alkotott fogalmaink ugyanis folyamatosan átértékelődnek, felkészült közszolgálat nélkül pedig nem lehetséges a biztonságos digitális Magyarország megteremtése.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Elfogták a rendőrök azt a férfit, aki gázspray-vel fújta le a vitapartnerét szombaton a 2-es metrón – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a férfi szombaton délután a 2-es metró Keleti pályaudvari megállójában szóváltás után gázspray-vel lefújta vitapartnerét, majd a helyszínt elhagyta.

Az esetet követően a BRFK VII. kerületi kapitánysága garázdaság vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A férfit beazonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A rendőrség éjjel 2 óra 50 perckor fogta el a 26 éves budapesti V. N. Róbertet. Előállították, elszámoltatása folyamatban van – írta a BRFK.

Az eset miatt szombat délután több órán keresztül nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. Többen rosszul lettek, az utasokat emiatt ki kellett menekíteni.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr vezetője szombaton az MTI-vel közölte: húsz embert kellett köhögés és könnyezés miatt megvizsgálniuk. Kórházba senki nem került, és orvosi ellátásra sem volt szükség, az összes tünet átmenetinek bizonyult – tette hozzá

Elkészült a Várkert Bazár első világháborús kiállításának harmadik része, amely a háború utáni új világ születését mutatja be 1922-ig követve a világ és Magyarország történelmi változásait.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Békés Márton és Tallai Gábor, aki kiemelte: az immáron három szinten, több mint kétezer négyzetméteren elterülő nagyszabású kiállítás első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai.

Az Új világ született című, most elkészült szakasz legfontosabb üzenete, hogy az első világháború nem ért véget 1918-ben Európa számára, hanem még évekig elhúzódott. Az új világrend 1922-ben szilárdult meg, amikor a washingtoni konferencia eredményeként az Egyesült Államok megszerzi a világtengerek feletti uralmat – emelte ki Schmidt, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás látványos installációkon, – például a háború utáni évek határváltozásait érzékeltető emeletnyi földgömb – interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be a háború végét és azt követő éveket, a Párizs környéki békék következményeit, az európai, tengeren túli és magyarországi eseményeket.

Nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között szombat délután 15.00-tól 16.60-ig, miután valaki paprikaspray-t fújt ki az egyik szerelvényben, többen rosszul lettek, az utasokat emiatt ki kellett menekíteni – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A BKK közleménye szerint 13 óra körül fújta ki az egy utas a paprikasprayt. A szerelvény a vészfék meghúzása miatt állt meg, az eddig megjelent hírekkel ellentétben sem tűzeset, sem gázszivárgás nem történt – írták. Hozzátették, hogy a műszaki mentés jelenleg is tart, a mentők szükség esetén a Puskás Ferenc Stadion állomásnál ideiglenes mentősátorban látják el az utasokat. Korábban arról tájékoztattak, hogy műszaki okok miatt nem jár a metró.

A mentési munkák befejezéséig pótlóbusz jár az M2-es metró helyett a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között – közölte a BKK.

Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivő-helyettese elmondta, hogy a Stadionok és a Keleti pályaudvar metróállomások között megállt szerelvény utasainak a felszínre juttatásához kérték a segítségüket. A katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, az összes utast sikerült kihozni a metróból – tette hozzá.

Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője elmondta, hogy a paprikaspray egy szóváltást követően kerülhetett elő, egy másik utas pedig gázszivárgást feltételezve húzhatta meg a vészféket. A rendőrség ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt nyomoz – közölte.

Az alkotmánybíróság nem emelt kifogást az ellen, hogy belevegyék Ukrajna alaptörvényébe az ország törekvését az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére – közölte a kijevi média.

Az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot Petro Porosenko elnök terjesztette be a parlament elé még két és fél hónapja, a törvényhozás pedig szeptember 20-án küldte el előzetes normakontrolra az alkotmánybíróságnak. A taláros testület három napon át tanácskozott zárt ajtók mögött a dokumentumról, és csütörtökön hozott róla döntést.

Porosenko a hír megjelenése után nem sokkal a Facebookon közzétett bejegyzésben kérte a törvényhozást, hogy sürgősséggel tűzze napirendre az alkotmánymódosítást. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan.

Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítenék, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).

Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében. Ukrajnában március végén lesz a következő elnökválasztás első fordulója, jövő ősszel pedig parlamenti választásokat rendeznek.

Az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint a javaslat értelmében az alkotmány preambulumába bekerül egy olyan kiegészítés, amely rögzíti az ukrán nép európai identitását, valamint az ország európai és euroatlanti irányának visszafordíthatatlanságát.

Módosul az államfő, a kormány és a parlament feladataira vonatkozó három cikkely, kiegészülve a NATO- és EU-tagság megszerzésére irányuló stratégiai célkitűzés elérésével járó kötelezettségekkel.

Az átmeneti intézkedések közül törölni javasolja az előterjesztés azt a pontot, amely szerint az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők csak olyan nemzetközi megállapodásban foglalt bérleti szerződés alapján tartózkodhatnak ideiglenesen, amelyet a parlament ratifikált.

Sürgős szükség van a drónszabályozás minél előbbi megalkotására, mert ma a drónok veszélyeztetik a légiközlekedést, felderíthetetlenek és irányíthatatlanok – mondta Szepessy Kornél, a HunaroControl vezérigazgatója egy a témában tartott konferencián.

A magyar légiforgalmi szolgálat vezetője kiemelte, hogy a pilóta nélküli járművek száma a világon hat-hét éven belül tízmillióra emelkedhet, Magyarországon 2020-ra a drónos repülések száma elérheti a harmincezret, ennyi kereskedelmi légi járat közlekedik ma naponta Európában. Ezért is kezdeményezte a HungaroControl egy szakmai konferencia összehívását.

Szepessy szerint céljuk a szabályozott integrálás, és az, hogy a magyar szolgáltató megkerülhetetlen legyen ebben az iparágban. Ezért is indultak el egy uniós pályázaton, amelyek a drónok repülését menedzseli. Ennek részeként már elkészült, de jogi szabályozás hiányában még nem működik egy honlap, amely amellett, hogy a drónok regisztrálására szolgál, képes meteorológiai és légtérhasználati információkkal is ellátni a felhasználókat.

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a világ vezető államai 60 milliárd dollárt fektetnek az iparágba, Magyarországon 2025-re 72 milliárd forint bevétele származhat az iparágnak.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a drónok felhasználását a kormány kiemelten kezeli, mivel a honvédség és a rendőrség mellett olyan magyar vállalatok is érdeklődnek a technológia iránt, mint a Magyar Posta.

Hangsúlyozta: a jövő azoké az egymással kommunikáló, egymás mozgására reagáló eszközöké, amelyek képesek emberi beavatkozás nélkül is működni. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős tudás halmozódott fel, ezért együtt kell dolgozni azért, hogy a szabályozás támogassa a drónok innovációját, de ne jelentsen veszélyt a légiforgalom biztonságára.

A drónok jövőbeni felhasználásával kapcsolatban előadásában Honti Pál, a TedX Danubia kurátora azt mondta, ha a drónok képesek lesznek rajban repülni, akkor létrejöhet egy “drónnet”, egy hálózat, amely mindenhol jelen lesz. Ennek segítségével nem csak a szállítmányozás oldható meg, de hosszútávon a drón az embert is helyettesítheti.

Nyolc év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a közép-franciaországi Orléans volt püspökét, André Fort-t, amiért nem jelentett fel egy kiskorúak elleni szexuális bántalmazással utóbb megvádolt francia papot, aki két év letöltendő és egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Az orléans-i büntetőbíróság nem rendelte el az abbé elzárását, aki kérheti a letöltendő börtönbüntetése enyhítését. Fort 2002 és 2010 között volt Orléans püspöke, s 2017-ben indult eljárás ellene, amiért nem tett feljelentést Pierre de Castelet apát ellen, akit 2012-ben vádoltak meg egy 15 éves kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás miatt.

Az abbé ellen 2008-ben tett panaszt az egyik állítólagos sérelmezett, Olivier Savignac a püspökségen. A férfi a levelében azt írta, hogy 1993-ban az eucharisztikus mozgalom egyik délnyugat-franciaországi táborában zaklatta őt az abbé. Miután nem kapott a levelére választ, személyesen kereste fel az orléans-i püspököt, akinek elmondta: tucatnyi fiatal volt az abbé áldozata a táborozás alatt. Fort azonban nem fordult a hatóságokhoz, ezért a püspök nyugdíjba vonulása után, a panaszos újabb levelet írt az új püspöknek, aki viszont azonnal feljelentést tett az ügyben, s megindult az ügyészségi eljárás.

Az ítélethirdetést követően a sérelmezett elégedettségének adott hangot: “Meghallgattak. Hálás vagyok a hazámnak” – mondta.

“Az ítélet mutatja, hogy az áldozatokat most már meghallgatják. Mindannyiunk kötelessége feljelentést tenni ilyen ügyekben” – tette hozzá ügyvédje, Edmond-Claude Frety. A püspök ügyvédje azt mondta, még nem tudja, hogy az ügyfele, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen, fellebbezni kíván-e.

Ez volt az első 2001 óta, hogy egy francia püspöknek azért kellett bíróság elé állnia, mert elhallgatott egy pedofil ügyet. Tizenhét évvel ezelőtt a dél-franciaországi Bayeux püspökét, Pierre Picant három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy hasonló ügyben.

Ez utóbbi ügy miatt a francia püspöki konferencia 2016-ban jelezte, hogy mindent olyan pedofilügyet kivizsgál, amelyben papok érintettek, még a múltban történteket is. A döntésre azt követően került sor, hogy Lyonban az egyházmegye több tagja, köztük Franciaország egyik legbefolyásosabb és legismertebb katolikus vezetője, Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek ellen is rendőrségi vizsgálat indult papi pedofília elhallgatása miatt.

Vitát kavart Donald Trump véleménye Oszama bin Laden terroristavezér likvidálásáról és Pakisztán szerepéről a terrorizmus elleni harcban.

Az elnök a Fox televízióban vasárnap sugárzott interjújában azt fejtegette, hogy a terroristavezért a pakisztáni Abbotábád városában már 2011-nél jóval korábban el lehetett volna fogni, és bírálta emiatt a bin Ladent likvidáló kommandót felügyelő William McRaven admirálist, a különleges hadműveletek akkori főparancsnokát.

Az interjúban Trump a 2014-ben visszavonult McRaven admirálist Hillary Clinton akkori külügyminiszter (későbbi demokrata elnökjelölt) “rajongójának” és Barack Obama akkori elnök “támogatójának” nevezte, és őt okolta azért, hogy bin Ladent nem találták meg korábban.

“Pakisztánban élt a katonai akadémia mellett, Pakisztánban mindenki tudta róla, hogy ott van” – fogalmazott az amerikai elnök.

Az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét 2011. május 2-án likvidálta egy kis létszámú amerikai kommandós alakulat, s mint az akcióban részt vevő egyik katona későbbi könyvéből kiderült, rövid tűzharcban végeztek vele. Barack Obama elnök rendkívüli televíziós beszédben jelentette be az akciót.

Trump az interjúban kitért Pakisztán szerepére is, kifogásolva, hogy a korábbi amerikai adminisztráció a terrorizmus elleni háborúra is hivatkozva jelentős összegekkel támogatta Iszlámábádot.

McRaven, aki korábban már bírálta Trump elnököt, hétfőn a CNN hírtelevíziónak azt mondta: rajongója mind George W. Bushnak, mind Obamának, mindkét elnök idején szolgálatot teljesített. “Csodálom mindazon elnököket, párt-hovatartozásuktól függetlenül, akik megadják a hivataluknak járó tiszteletet, és akik ezt a hivatalt arra használják fel, hogy emberpróbáló időkben egyesítsék a nemzetet” — fogalmazott a visszavonult tábornok a CNN-nek adott interjújában.

Leon Panetta, aki a bin Laden elleni akció idején a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, majd később az Obama-kormányzat védelmi minisztere volt, közleményt adott ki, amelyben “nevetségesnek” minősítette Trump állításait. Leszögezte, hogy az elnök bocsánatkéréssel tartozik McRaven admirálisnak és mindazoknak, akiknek szerepük volt bin Laden felkutatásában és likvidálásában. Panetta hangsúlyozta: Trump megjegyzései azt jelzik, hogy az elnök “nincs tisztában a hadsereg és a hírszerzés működésével”.

Fran Townsend, George W. Bush kormányzatának terrorelhárítással foglalkozó fehér házi tanácsadója Twitter-bejegyzésben minősítette “gusztustalannak” Trump megjegyzéseit.

Trump a vita láttán “ráerősített” vasárnapi megjegyzéseire: hétfőn Twitter-bejegyzésekben tért vissza a témára. Egyikben azt írta, hogy “természetesen sokkal korábban el kellett volna fogni bin Ladent”, ahogyan erre ő az egyik könyvében is utalt, közvetlenül a Világkereskedelmi Központ tornyai elleni terrortámadás előtt. “Pakisztánnak dollár-milliárdokat fizettünk, és soha nem mondták meg nekünk, hogy (bin Laden) ott él. Őrület” – írta az elnök. Egy másik mikroblog-bejegyzésében szintén Pakisztánról írt, de Afganisztánt is megemlítve. Ismét azt hangoztatta, hogy ezek az országok dollár-milliárdokat kaptak az Egyesült Államoktól, de cserében nem adtak semmit. “Ennek vége” – szögezte le.

A Republikánus Országos Bizottság (RNC, a párt vezető szerve) védelmébe vette az elnök McRaven admirálisra tett megjegyzéseit. Az RNC Twitter-bejegyzésben szögezte le, hogy az admirális Hillary Clinton alelnökjelöltjei között szerepelt, tehát “nehezen nevezhető politikamentes személynek”.

Vádat emeltek egy budapesti nő ellen, aki megütött egy börtönnél, a nyílt utcán egy idős embert, mert az szóvá tette hangos bekiabálását; a 75 éves férfi később belehalt sérüléseibe – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint a 32 éves nő 2017. szeptember 11-én délután a Budapesti Fegyház és Börtön X. kerületi, Maglódi úti egyik objektumához ment, hogy az ott jogerős büntetését töltő volt élettársával kapcsolatba lépjen.

A vádlott a járdáról kiabált be élettársának a büntetés-végrehajtási intézetbe, ekkor a közelben lakó és éppen arra járó sértett rászólt, hogy hagyja abba a hangoskodást. A nő először trágár szavakkal szidalmazni kezdte az idős férfit, majd odalépett hozzá és többször arcon, fejen ütötte.

A sértett a bántalmazás következtében a földre esett, a fejét beütötte az aszfaltba és elvesztette az eszméletét. A vádlott távozott a helyszínről. A férfit kórházba vitték, de a szakszerű orvosi ellátás ellenére a bántalmazás következtében elszenvedett súlyos fejsérülései miatt pár nappal később meghalt.

A Fővárosi Főügyészség a nő ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat, e bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a nő többszörösen büntetett előéletére is figyelemmel – 12 év szabadságvesztés.

Rendkívül aggasztó a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, annak felmondása esetén ugyanis Európa biztonsága veszélybe kerül – jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

A főképviselő az uniós tagországok külügyminisztereinek védelempolitikával foglalkozó tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót fenyegető számos biztonsági kihívás közé léphet a rakétavédelmi szerződés sorsának kérdése.

Az unió véleménye szerint a megállapodás fontos eszköze a béke megőrzésének, ezért teljes mértékben, minden pontját be kell tartani – jelentette ki.

Mogherini aláhúzta, amennyiben kérdések vagy problémák merülnek fel valamelyik fél részéről a szerződést illetően, a helyes magatartás annak betartása, valamint betartatása a másik féllel, és nem a megállapodás felmondása.

Az Európai Unió reméli, hogy a megállapodásból való kilépés vagy annak felszámolása helyett van lehetőség az egyezmény megmentésére. Az unió meggyőződése, hogy meg kell tartani a megállapodást, a benne foglaltakat pedig be kell tartani, ugyanis az alapvető Európa biztonságára nézve – mondta.

“Nem akarjuk, hogy európai területek ismételten más erők harcterévé váljanak, ahogyan az többször előfordult a történelem folyamán. Nem akarunk újabb feszültséget, ezért reméljük, hogy van remény a megállapodás megmentésére és betartására”- tette hozzá Mogherini.

Vlagyimir Putyin a napokban jelentette be, hogy nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF). Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen leszögezte: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Homoszexuális szexjeleneteket is tartalmazó regény “írásáért és értékesítéséért” tíz év börtönbüntetést kapott egy kínai írónő.

A Liu nevű írónőt az elmúlt hónapban ítélte börtönbüntetésre Anhui tartomány bírósága “obszcén anyag” alkotása és eladása miatt. Megszállás címet viselő regényében “férfiak homoszexuális viselkedését” ábrázolja, “többek között perverz, például nemi erőszakot és szexuális visszaélést bemutató aktusokat”.

A pornográfia illegális Kínában. Az ítélet súlyossága azonban heves tiltakozásokat váltott ki a kínai közösségi médiában – írja a BBC.com. A Beijing News kínai hírportál szerint Liu – online művésznevén Tian Ji – fellebbezést nyújtott be a bíróságon.

A hatóságok azután szereztek tudomást a regényről, amikor az népszerűvé vált az online felületeken. Liu több mint hétezer példányt adott el a Megszállásból és más erotikus regényeiből, melyekkel 150 ezer jüant keresett – közölte a Global Times napilap. A közösségi média felhasználói azonban túlzónak találják az ítéletet.

“Tíz év egy regényért? Ez túl sok” – írja egyikük a Weibón. “Azok, akik nemi erőszak elkövetésében bűnösek, kevesebb mint tíz évet kapnak” – utalt egy másik felhasználó egy 2013-as esetre, amikor egy egykori rendőrt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek, amiért megerőszakolt egy négyéves kislányt.

Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter.

Sajtótájékoztatóján a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban.

Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

“Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte” – fogalmazott.

Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón Christopher Burger, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az úgynevezett schengeni információs rendszerben (SIS) rögzített belépési tilalom olyan személyekre vonatkozik, akiket Dzsamál Hasogdzsi előre kitervelt megölésével gyanúsítanak, vagyis a bűncselekmény végrehajtására Szaúd-Arábiából Isztambulba küldött “15 fős kommandóra” és három másik emberre, akik feltehetően részt vettek a művelet tervezésében.

Azokra a kérdésekre, hogy vannak-e köztük a szaúdi uralkodó családhoz tartozó személyek, a szóvivő adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem válaszolt.

Philipp Jornitz, a szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője hozzátette, hogy a szankciók további elemeként teljes mértékben leállították a Szaúd-Arábiába irányuló hadiipari exportot. Így nemcsak a tervezett üzletekhez szükséges kiviteli engedélyek elbírálását függesztették fel, hanem a már kiadott engedélyek ügyében is “eljárnak”, aminek eredményeként jelenleg egyáltalán nem irányul német hadiipari export a közel-keleti arab országba.

Azokra a kérdésekre, hogy a kormány milyen eszközökkel éri el érvényes exportengedéllyel rendelkező vállalkozásoknál a szállítások leállítását, a szóvivő alkotmányjogi előírásokra hivatkozva nem válaszolt.

Szaúd-Arábia eddig a német hadiipari termékek legnagyobb vásárlói közé tartozott. A szövetségi kormány tavaly 254 millió euró (82,5 milliárd forint) értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

Berlin előző héten “hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot.

Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.