Biztonságpolitika

Csaknem nyolcezerrel növelné a kormány a Magyar Honvédség létszámkeretét – tette közzé a Magyar Honvéd magazin.

A parlament honlapján olvasható határozattervezetre hivatkozva azt írták: majdnem minden állománycsoportban magasabb lenne a létszámkeret a jelenleg hatályban lévőnél. Összesen 7950-nel emelnék a honvédség létszámát, az eddigi 29 700-ról 37 650-re.

A tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7895 főről 13 200 főre emelkedne. Emellett a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re nőne – írta a magazin.

A parlament oldalán található javaslatban – amit Benkő Tibor honvédelmi miniszter jegyez – azt írták: a honvédség szervezeteinek fejlesztése, a katonai szervezetek által ellátott feladatrendszer módosulása, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretei között megvalósítandó célkitűzések nyomán indokolttá vált az engedélyezett létszámkeret ismételt megállapítása és az állománycsoportok közti arányok optimalizálása.

A határozat elfogadása esetén a honvédség szervezetében rendszeresíthető kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói státuszok száma és összlétszámhoz viszonyított maximális aránya csökken, emellett továbbra sem számolják el az MH Egészségügyi Központ lakossági ellátást biztosító egészségügyi státuszainak számát.

“A képességfejlesztési célok megvalósítása érdekében és a 2026-ra tervezett végállapot elérésére, a keretszám teljes felhasználására, a státuszok rendszeresítésére ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor kerül sor” – olvasható a javaslatban.

Alekszandr Jevgenyjevics Miskin néven az orosz katonai hírszerzés (GU) katonaorvosaként azonosította hétfőn a Szkripal-ügy másik gyanúsítottját a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport.

Ugyanez az angliai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil szervezet azonosította nem egészen két hete a Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet első gyanúsítottját a GU Anatolij Vlagyimirovics Csepiga nevű ezredeseként.

A csoport szerint Csepiga a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozták.

A Bellingcat hétfő este bejelentette, hogy vizsgálatai szerint a második gyanúsított valódi neve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin.

Miskin a szervezet szerint a GU katonaorvosa, aki 1979-ben született, az orosz fegyveres erők elit orvosi akadémiáján szerzett diplomát, majd a katonai hírszerzés szolgálatába állt.

Miskin katonai rendfokozata nem ismert, de abból, hogy az orosz katonaorvosi akadémia végzősei főhadnagyi rangot kapnak diplomájuk megszerzése után, és abból, hogy Miskin 15 éve végzett, arra lehet következtetni, hogy a tavaszi angliai mérgezéses merényletkísérlet idején alezredesi vagy ezredesi rangban lehetett – áll a Bellingcat hétfő esti ismertetésében.

A londoni rendőrség és az angol-walesi vádhatóság szeptember elején jelentette be, hogy a két gyanúsított Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov nevekre kiállított útlevelekkel érkezett Nagy-Britanniába, de a Scotland Yard már megnevezésükkel egy időben közölte, hogy ezek álnevek.

A két orosz gyanúsítottról fotókat is közzétettek a brit hatóságok, és európai elfogató parancsot, illetve Interpol-körözést is kiadtak ellenük.

A Scotland Yard sem a Bellingcat két héttel ezelőtti, sem hétfő esti bejelentéseihez nem fűzött kommentárt, de nem is cáfolta, hogy a civil oknyomozó csoport a két gyanúsított valódi kilétét tárta fel.

A rendőrség és az angol-walesi ügyészi hivatal a két oroszt gyanúsítja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A múlt héten nyilvánosságra hozott, áprilisi orosz kibertámadás a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen komoly, mert része egy már korábban látott orosz taktikának – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Zágrábban, Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

“Látjuk, hogy Oroszország hibrid taktikát használ, beleértve a kibertámadásokat is, azzal a céllal, hogy beavatkozzon más országok demokratikus folyamataiba – köztük NATO-tagállamokéiba -, és nemzetközi intézményeket támadjon meg” – mondta Stoltenberg.

Kiemelte, hogy a NATO Oroszország miatt fokozta a hírszerzési együttműködést, és erőteljesebben fektet a kiberkészültségbe. “Ez a második világháború utáni legnagyobb adaptációja (az új kihívásokhoz) a szövetségnek, amelynek Horvátország is tagja” – tette hozzá.

A NATO-főtitkár egyebek mellett üdvözölte, hogy Horvátország részt vesz különböző NATO-missziókban, és a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait, amelyek mára – amint a horvát kormányfő rámutatott – elérték az 1,3 százalékot.

A két vezető politikus a régió helyzetéről is tárgyalt, ezen belül Macedóniáról, a boszniai választásokról, valamint Szerbia és Koszovó viszonyáról.

Stoltenberg Belgrádból utazott hétfőn Zágrábba, miután Mladenovacban részt vett az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) által szervezett terepgyakorlaton. Kedden pedig Szlovéniába utazik tovább.

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint egyetért-e Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének néhány napja tett kijelentésével, hogy a Balkánt újabb háború fenyegeti, Stoltenberg azt mondta: “óvatosnak kell lennünk a jövőbeni előrejelzéseket illetően, mert ez korábban nem ment nekünk, és készen kell állnunk a bizonytalanságra”.

Szavai szerint annak ellenére, hogy számos problémával és kihívással kell szembenézni, a kilencvenes évekhez képest van előrelépés Délkelet-Európában. Erre Horvátország jó példa, de ugyanakkor szerinte ez az előrelépés aránytalan.

Szeptember 11-én, 20 év után először nyitották meg a határt Etiópia és Eritrea között. A két ország kapcsolataiban éles változás állt be Hailemariam Desalgen, volt etiópiai miniszterelnök lemondását követően, helyét ugyanis áprilisban Abiy Ahmed vette át. Az új államfő a kormányon levő EPDF (Ethiopian People’s Revolutionary Democratic Front) koalíciós párton belül az OPDO pártból (Oromo People’s Democratic Organization) került kinevezésre. Abiy Ahmed az első oromo nemzetiségű miniszterelnök Etiópiában.

Etiópia és Eritrea miniszterelnökei a határok megnyitásakor (forrás: aljazeera.com).

Az 1993-ban, Eritrea függetlenedésével kezdődő eritreai-etióp határvitának az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóján, 2000-ben kötött egyezmény sem vetett véget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag az UNIMEE (United Nations in Ethiopia and Eritrea) művelet elindítása mellett döntött, a két állam közti tárgyalások lebonyolításának segítése és a béke fenntartása céljával. A júniusban indult művelet mandátumát augusztusra kibővítették a fegyverszünet szavatolására és a határsértések megakadályozására. A műveletet az ENSZ BT 2008-ban felfüggesztette, mivel Eritrea ellehetetlenítette a megfelelő működését az üzemanyaghozzáférés korlátozásával, és az ehhez hasonló bénító intézkedésekkel.

A két ország közti béke a 2005-ös katonai erők mozgósítását követő, a hágai Nemzetközi Bíróság közreműködésével szervezett Etiópia-Eritrea Határbizottság tárgyalásain sem jött létre, ugyanis azt mindkát fél bojkottálta. Majd 2012-ben ismételten mélyülni kezdett a konfliktus, amikor Etiópia indított támadást az Eritrea fennhatósága alá tartozó területek ellen. Azonban Abiy Ahmed kormányra kerülését követően hamarosan, az etióp fővárosban hosszú évek után ismét delegációt fogadtak az eritreai fővárosból, Amarából, Osman Saleh külügyminiszter vezetésével. Szeptember 17-én Isaias Afwerki, Eritrea miniszterelnöke és Abiy Ahmed alá is írtak egy újabb békeszerződést, melyben rendezték a két ország kapcsolatait. A találkozónak a szaúdi Jeddah városa adott otthont. A közös határszakasz ünnepélyes megnyitására az aláírási ceremóniát megelőző héten került sor Burre városánál, ahol a legvéresebb harcok voltak 1998 és 2000 között. Az ortodox újév megünneplését követően Zalambesánál is szabaddá tették a határokat. Az államfők megállapodtak abban is, hogy a határ menti demilitarizált zónából kivonják fegyveres erőiket.

Az új etióp kormány kihívásai

Azonban az ellenséges viszony hirtelen békéssé válása számos olyan kérdést hagy nyitva, amire csak az idő előrehaladtával kapunk választ. Habár mindkét fél nagy lépéseket tett az új béke kialakításának érdekében, amely a fekete-afrikai térség stabilizálódásához is vezethet hosszú távon; ez pedig az Öböl menti államok érdekeit is szolgálná. Azonban a béke Etiópia és Eritrea társadalmi konfliktusait nem orvosolja.

Az Eritreából rengeteg ember menekülését előidéző kényszersorozás és a politikai üldözés még mindig hatalmas problémát jelent. Etiópiában pedig a kisebbségek közti állandósult összeütközések, és az ezek miatti belső menekültek nagy aránya kihívás a kormányzat számára. Az idei év során már több mint egy millió ember kényszerült elhagyni otthonát az oromo és gedeo népek összeütközései miatt. További lakókat telepítettek ki Moyale régióból az oromo és szomáli etnikumok közti egyre fokozódó feszültségek, illetve a gedeo és guijik közötti atrocitások miatt is a déli területeken. A kialakult menekülthelyzet miatt az ENSZ és a Vörös Kereszt is aggodalmát fejezte ki, ugyanis az újabb menekülők embertelen körülmények között kénytelenek magukat meghúzni. Az ENSZ Központi Reagáló Alapja 15 millió dollár értékű azonnal felhasználható segélyt bocsájtott a krízis sújtotta területeken élők számára.

Abiy elnök a kormányra kerülését követő napokban több pártot és szervezetet is eltávolított a terrorizmussal kapcsolatba hozható és üldözött csoportok fekete listájáról. A szervezetek nagy része politikai nézeteik miatt kerültek fel a listára, illetve azért, mert a kormányzat saját hatalmára nézve veszélyesnek érezte őket. Ezt követően reamnesztiát hirdettek az előző kormányzat által politikai bűncselekmények vádjával elítéltek számára. Az eddig tiltott Oromo Liberation Front visszatérő vezetőjét több tízezres tömeg fogadta Addisz-Abebában. Az ünneplő tömeg színes zászlókat lengetve vonult az utcákon, ami azonban feldühíttette  a főváros lakóit, mivel a zászlókat Oromia függetlenedésének szimbólumának tekintették – az incidens 20 ember halálát követelő összeütközésben végződött. Ennek oka, hogy a legnagyobb, eddig elnyomott etnikai csoport, az oromók fiatal tagjai, azaz a qerrook a közelmúltban a járdáikat nemzetiségüket jelképező színekre festették, és a városokban eltávolítottak minden más nemzetiségi zászlót. Az eseményeket követően az állam vezetősége felszólította az állam lakóit egymás nemzetiségi jelképeinek tiszteletére.

Az Etiópia-szerte jelenlevő etnikai feszültségek több száz éves múlttal rendelkeznek, számos területen a pásztorok legelőért folytatott harcaiból alakultak ki az egyre mélyülő ellentétek. A politikum több alkalommal is kihasználta ezeket, és sok esetben az elcsendesülő indulatokat ismételten felszították. Így az összeütközések időről időre egyre erőszakosabbá váltak, az elmúlt időszakban már több tucat ártatlan civil is életét vesztette az utcai harcok során.

A főváros utcáin zászlóval vonuló fiatal (forrás: qz.com).

A társadalom jelentősége

Mindez azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a politikai elit egy fél év alatt hatalmas változásokon ment át, a helyi önkormányzatok körében nem történt érdemi változás. Az előző vezetőség alatt kialakított föderális rendszer megmaradt, ami a törzsi berendezkedés mentén szervezte meg a közigazgatást a regionális szinteken. Ebben az időszakban erősödtek fel a különböző etnonacionalista mozgalmak, és a gyenge lábakon álló etióp egység szétesése is megkezdődött.

A miniszterelnököt a rajongás mellett több oldalról érik kritikák is. Sokan hiányolják a korábbról megszokott agresszív kormányzati erők általi fellépést a mostanihoz hasonló, válságos társadalmi helyzetben, továbbá a helyi szintű vezetőség körében folyó korrupció és visszaélések miatt is. A vele szemben állított elvárások igen magasak; a romokban heverő gazdaság stabilizálása, egy működőképes demokrácia kiépítése és a nemzetiségi ellentétek megszüntetése. A hirtelen bevezetett reformoktól a lakosság gyors eredményeket kíván látni, ami tovább fokozza a feszültséget az országban.

Habár Abiy, elnöki székbe kerülésének első perceitől fogva, reformjaival igyekszik közelíteni egymáshoz a több mint 80 etióp kisebbségi csoportot és az ellenzékkel is szorosabbra fűzni kapcsolatait, a problémák gyökerei mélyebben rejlenek annál, hogy pár hónap alatt jelentős változást érjenek el a hosszú évek óta fokozódó konfliktusokban, valamint hogy az azok által okozott sérelmek feledésbe merüljenek. A remények az etióp fiatalsághoz fűződnek, tagjai ugyan látják, hogy az ország jövője az egységes nemzet kiépítésében rejlik, azonban egy évtizedekig tartó, elnyomó rendszer nyomait nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni az etióp társadalomból.

A Berettyóújfalui Járásbíróság október 8-án hozott ítéletet annak a három vádlottnak az ügyében, akik 2015 novemberében megszegték a munkavédelem és a darukezelői kézikönyv több előírását, amely egy ember halálát okozta.

A vádlottak lemondtak a tárgyalás tartásáról, bűnösségükre vonatkozóan teljes körű beismerő vallomást tettek. Az elsőfokú bíróság N. R. elsőrendű, H. R. másodrendű, valamint K. L. harmadrendű vádlottat halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek.

Ezért elsőrendű vádlottat 1 év 6 hónap fogházbüntetésre, 2 év próbaidőre felfüggesztve, másodrendű vádlottat 1 év 4 hónap fogházbüntetésre, 2 év próbaidőre felfüggesztve, harmadrendű vádlottat 10 hónap fogházbüntetésre, 1 év próbaidőre felfüggesztve ítélte.

A bíróság a vádirati tényállást elfogadta, amely szerint egy fémmegmunkálással foglalkozó társaság a fűtési rendszer kiépítésére kötött szerződést egy másik debreceni céggel. A K. Kft. alkalmazottai 2015 novemberében úgy kezdték meg a kivitelezési munkát, hogy az üzemben nem állt le a termelés, a Zrt. munkavállalói is ugyanúgy, két műszakban dolgoztak.

A bíróság szerint a vádlottak a Munkavédelemről szóló törvény több passzusa mellett megszegték a darukezelői kézikönyv előírásait, és nem tartották be maradéktalanul az ollós emelők kezelési útmutatóját sem.

Kötelesek lettek volna együttműködni és úgy végezni feladataikat, hogy az ne veszélyeztesse saját vagy társaik épségét, egészségét. Az esetleges veszélyek elhárítása érdekében össze kellett volna hangolniuk a két cég dolgozóinak munkáját is, hiszen egyszerre tevékenykedtek a csarnokban. Egy szabályzat azt is kimondja, hogy az egymás hatósugarában működő gépek üzemeltetését meg kellett volna tervezniük, felmérve az együttes működés kockázatait, ami szintén elmaradt.

Kiss László bíró a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlottak beismerő vallomást tettek, büntetlen előéletűek, kiskorú gyermekekről kell gondoskodniuk, valamint az időmúlást. Az ítéletet az ügyész, a vádlottak és védőik is tudomásul vették, így az jogerős — írja a civishir.hu.

Egy palesztin merénylő agyonlőtt két izraelit, és megsebesített egy harmadik alkalmazottat egy ciszjordániai gyártelepen vasárnap reggel, majd elmenekült – jelentette a helyi média.

A helyi közszolgálati rádió értesülése szerint mind a merénylő, mind az áldozatok a Barkan nevű, Ariel telepesváros melletti gyártelep dolgozói. A huszonhárom éves támadó hét hónapig állt alkalmazásban ezen a munkahelyen, de egy idő óta nem dolgozott ott.

A Túl-Karm nevű palesztin város melletti faluból, Sveikából érkezett támadó egy Carl Gustaf gyártmányú M-16-os fegyverrel behatolt egy üzemcsarnok második emeletén található irodába, lelőtte az ott dolgozókat, majd fegyverével együtt elfutott a helyszínről.

A merényletben egy harmincas éveiben járó izraeli férfi és nő vesztette életét, harmadik társukat, egy ötvenes nőt pedig közepesen súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. A palesztin támadónak a közszolgálati rádió értesülése szerint izraeli munkavállalási engedélye van.

Az izraeli biztonságiak ismerik a palesztin fegyveres személyazonosságát, és üldözőbe vették a merénylőt. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet üdvözölte a terrortámadást. “A Barkan lövései új fejezetet nyitnak a ciszjordániai ellenállásban” – hangoztatták közleményükben.

“Az incidens bebizonyította, hogy sikertelen a Palesztin Hatóság azon kísérlete, hogy normalizálja kapcsolatát a megszállókkal. A palesztin ifjúság konfrontálódni akar”- tették hozzá.

Barkan iparnegyedben mintegy nyolcezren dolgoznak, az alkalmazottak fele palesztin, fele pedig izraeli, akik évtizedek óta békében dolgoztak egymás mellett és együtt. Kirívó esetnek számított, amikor három évvel ezelőtt egy palesztin terrorista megkéselt két biztonsági őrt.

A 24 török hírtelevízió a hatósági nyomozással párhuzamosan szerdán bemutatott több videofelvételt a múlt hét elején Isztambulban eltűnt, Rijáddal szemben kritikus szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyével kapcsolatban.

A köztéri kamerák által rögzített felvételeken főként annak a 15 szaúdi állampolgárnak a mozgása látható Isztambulon belül, akik ugyanazon a napon érkeztek két külön repülőgéppel a török nagyvárosba és hagyták is el az országot, amikor Hasogdzsinak nyoma veszett, október 2-án.

Hasogdzsi azután tűnt el, hogy felkereste a szaúdi konzulátus épületét. A férfi a török mennyasszonyával azért látogatott el a külképviseletre, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen. A nő a konzulátus előtt várta a férfit, de a menyasszony szerint Hasogdzsi nem jött ki az épületből, és azóta senki sem hallott róla.

Az Aksam kormányközeli napilap főszerkesztője, Murat Kelkitlioglu a 24 élő adásában közölte, hogy Hasogdzsi érkezéséről valóban van felvétel, de arról, hogy kilép a szaúdi konzulátus épületéből, nincs. Kelkitlioglu úgy látja, hogy emberrablás történt, Hasogdzsi szerinte pedig azon fekete kisbuszok egyikében hagyta el a külképviseletet, amely benntartózkodása alatt állt be a konzulátus garázsába. A kisbusz ezt követően átmegy a néhány kilométerre található főkonzuli rezidenciára és beparkol az ottani garázsba. Hasogdzsi mindeközben sehol nem tűnik fel – mutatott rá az Aksam főszerkesztője.

Kelkitlioglu egyúttal arra a részletre is felhívta a figyelmet, hogy a szaúdi külképviselet múlt kedden kényszerszabadságra küldte az ott dolgozó 21 török állampolgárt.

A török ügyészség szombaton kezdett nyomozást az ellenzéki újságíró eltűnése ügyében. Előzetes vizsgálatuk megállapítása szerint Hasogdzsit a konzulátuson előre eltervezett módon megölték, majd a holttestét eltüntették. Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusa alaptalannak nevezte a török állítást, mert szerintük Hasogdzsi még aznap elhagyta az épületet, és ezt követően tűnhetett el, de Törökország szerint ezt semmi nem támasztja alá.

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg pénteken ajánlotta fel a török hatóságoknak, hogy kutassák át a főkonzulátust. Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy a szaúdi hatóságok jóváhagyták a házkutatásra vonatkozó török kérést.

A Demirören török hírügynökség kedden arról számolt be, hogy a török rendőrség a Hasogdzsi eltűnéséről szóló értesülés nyomán múlt kedden este többször is alaposan átvizsgálta a 15 szaúdit, a bőröndjeiket és a két gépet az isztambuli Atatürk repülőtéren, mielőtt visszaindultak. Miután a rendőrség semmi gyanúsat nem talált, az irányítótorony megadta a gépüknek a felszállási engedélyt – írta a Demirören.

Az NTV török hírtelevízió szerdán azt jelentette, hogy a 15 szaúdi között volt az arab ország igazságügyi orvosszakértői intézetének vezetője is. Az NTV a nyomozásból származó információkra hivatkozva azt valószínűsíti, hogy a katonaorvosnak a bizonyítékok éltüntetése volt a feladata.

A szaúdi abszolút monarchia bírálójaként ismert Hasogdzsi tavaly hagyta el hazáját, és azóta az Egyesült Államokban élt. Írt a többi között a The Washington Post című tekintélyes amerikai lapnak is.

Eljárást folytat a Dunakeszi Rendőrkapitányság egy budapesti férfi ellen, aki ököllel megütött egy kalauzt szombaton a Budapest és Vác között közlekedő vonaton – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a harmincéves férfinek nem volt érvényes menetjegye, ezért szóváltásba keveredett a kalauzzal, majd megütötte őt. A kalauz ezután segítséget kért a vonaton utazó szolgálaton kívüli rendőröktől, akik visszatartották a férfit a dunakeszi járőrök kiérkezéséig.

A férfit a Dunakeszi Rendőrkapitányságon előállították, és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták – olvasható a rendőrség honlapján.

Nagyszabású többnemzetiségű légi hadgyakorlat kezdődött Ukrajnában amerikai harci repülőgépek részvételével – jelentette be az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége.

A közlemény szerint – amiből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett – a 12 napos, Tiszta Égbolt-2018 fedőnevű gyakorlaton kilenc ország vesz részt: Ukrajna és az Egyesült Államok mellett Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Észtország, Hollandia, Lengyelország, valamint Románia.

A hadgyakorlatra egy F-15C Eagle típusú vadászrepülőgép és egy C-130J Super Hercules csapatszállító gép érkezett az Egyesült Államokból. A gyakorlatok célja, hogy növeljék a regionális képességeket a légtér szuverenitásának védelme, a béke és a biztonság megerősítése érdekében az együttműködés javításával – áll a közleményben.

Korreszpondent ukrán hírügynökség kiemelte, hogy Ukrajna függetlenné válása óta ez lesz az eddigi legnagyobb légi gyakorlat, amelyen összesen több mint negyven repülőgép, több tucat légvédelmi rendszer és több szász katona vesz részt. Ukrán részről mintegy húsz különböző típusú repülőgép, valamint helikopterek és drónok is gyakorlatoznak.

A gyakorlatban részt vevő gépek a Hmelnickij megyei Sztarokosztjantyiniv légitámaszpontjáról szállnak fel. A légi műveletek végrehajtása során éles fegyvereket nem használnak majd, a manővereket főleg az ország nyugati részén tartják, de Lengyelország és Románia légterét is érintik.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) információi alapján a Wagner nevű orosz magánhadsereg tagjainak mintegy tíz százaléka ukrán állampolgár – mondta el Ihor Huszkov, a titkosszolgálat apparátusának vezetője hétfőn az Ukrajinszki Novini ukrán hírportálnak adott interjújában.

A Wagner zsoldosalakulat először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel az oroszbarát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában is.

A nyáron sajtóhírek jelentek meg arról, hogy három orosz újságíró életét vesztette a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol a Wagner zsoldosalakulatról készültek dokumentumfilmet forgatni a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus, üzletember által alapított Oknyomozás-irányítási Központ (CUR) megbízásából. Az újságírók halála miatt Hodorkovszkij fel is számolta a CUR-t, amelynek egyik volt újságírója a nagy-britanniai Szkripal-ügy elkövetésével gyanúsított állítólagos orosz ügynökök kilétének felderítésére indított oknyomozásban is részt vett.

A Wagner magánhadsereget az orosz Szabadság Rádió kapcsolatba hozta Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel, aki egyes források szerint közeli barátságban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az étterem-tulajdonos Prigozsint az ukrán sajtóban “Putyin szakácsaként” is emlegetik. Neve legutóbb egy hete jelent meg az ukrán híradásokban. Arkagyij Babcsenko Kijevben élő orosz újságíró, akinek “meggyilkolását” május végén rendezte meg az SZBU, hogy megóvják egy valódi merénylettől, azt állította a Facebookon, hogy szerinte ő rendelte meg megöletését, amiért kritikus posztokat tett ki róla az internetre.

AZ SZBU apparátusvezetője a hétfői interjúban elmondta, hogy az ukrán titkosszolgálat adatai szerint a Wagner alakulat összesen több mint ötezer tagot számlál. Közülük az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget azon lakóit is beleértve, akik felvették az orosz állampolgárságot, legfeljebb tíz százalék az ukrán állampolgárságú.

Huszkov megjegyezte, hogy a Wagner magánhadseregnek nincs állandó állománya, tagjai szerződésesek, háromhavonta vagy hosszabb időközönként váltják őket.

Elmondta, hogy a zsoldoshadseregnek sok olyan ukrán állampolgár a tagja, akik harcoltak a Donyec-medencében, majd 3-4-szer voltak Szíriában, ahol szintén harci cselekményekben vettek részt.

Huszkov közölte: az SZBU-nak olyan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek azt igazolják, hogy a Wagner zsoldosainak nagy valószínűséggel közük volt a három orosz újságíró halálához Afrikában. Hozzátette, hogy az orosz vezetés és a magán katonai vállalkozás vezetői igyekeznek elkendőzni ezt, és azt a hamis hírt terjesztik, hogy feloszlatták a magánhadsereget.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei közötti, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”.

Az SZBU sajtóközpontja által közölt adat szerint a Wagner eddig Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el.

Nem titkos küldetésen jártak Hágában a Hollandia által áprilisban kiutasított orosz műszaki szakemberek, a tőlük lefoglalt műszaki eszközök az orosz nagykövetség műszaki berendezéseinek tesztelését szolgálták – közölte több orosz hírügynökséggel hétfőn az orosz külügyminisztérium egy névtelenül nyilatkozó illetékese.

A külügyi forrás szerint a kiutasított négyek az orosz állami intézmények ellen megszaporodott kibertámadási kísérletek miatt ellenőrizték a hágai orosz diplomáciai képviselet számítógépes hálózatainak védettségét.

A holland kormány múlt héten elhangzott vádja szerint az oroszok elektronikus eszközeikkel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) számítógépes rendszereit akarták feltörni. Hága azt állította, hogy a moszkvai katonai hírszerzés emberei a Szkripal-ügyben, illetve a 2014-ben Kelet-Ukrajna felett lelőtt malajziai utasszállító ügyében folytatott nyomozásról próbáltak meg hackertámadás révén információhoz jutni.

A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy a hágai Marriott hotel, amelyben a szakemberek rutinkiküldetésük során megszálltak, nemcsak az OPCW székházához, hanem a hágai orosz nagykövetséghez is nagyon közel van, az Oroszországból érkező delegációk ezért évtizedek óta ott szállnak meg, a szállodával megkötött hosszú távú egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai forrás megerősítette, hogy a kiutasított csoport tagjai a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően diplomáciai útlevéllel rendelkeztek. A repülőtéren a követség alkalmazottja várta őket, aki a diplomáciai képviseletre szállította az érkezőket. Rámutatott, hogy a holland hatóságok az őrizetbe vételük során hivatalosan semmivel sem vádolták meg a kiutasított orosz állampolgárokat, és nem is hallgatták ki őket. Az eszközeiket és a mobiltelefonjaikat viszont elvették, és így megakadályozták, hogy kapcsolatba léphessenek a nagykövetséggel. Lefoglalták személyes tárgyaikat, így a pénzüket és a hitelkártyáikat is, és felültették őket az első moszkvai járatra. Az orosz diplomáciai képviselet értesítését az incidenssel kapcsolatban a forrás szerint a holland hatóságok megtagadták.

A nyilatkozó rámutatott, hogy az orosz diplomáciai képviseletek működését arra szakosodott és felhatalmazott állami szervek biztosítják, köztük a védelmi minisztérium. Azt állította, hogy az orosz kibertámadásokról szóló “álhírek” célja a figyelem elterelése az Egyesült Államok és szövetségesei kiberkapacitásairól, valamint arról, hogy Moszkva már több alkalommal kiberbiztonsági együttműködési ajánlatot tett a Nyugatnak, egyebek között az ENSZ, az EBESZ és az orosz-NATO tanács keretében.

A történtek miatt a nap folyamán bekérették az orosz külügyminisztériumba Renée Jones-Bos holland nagykövetet. A diplomata a megbeszélést követően újságíróknak elmondta, hogy Hollandia felelősséget vállal a területén működő nemzetközi szervezetekért, és nem engedheti meg, hogy kibertámadások érjék őket, amit a holland védelmi miniszter világosan értésre is adott.

“Egyértelműen jeleztük, hogy ennek véget kell vetni” – nyilatkozott a misszióvezető, hozzátéve, hogy a megbeszélés tartalmáról tájékoztatja Hágát.

A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az olasz hivatali partnerével, Enzo Moavero Milanesivel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a holland nagykövetet “a dezinformációs kampány miatt” behívatták a moszkvai diplomáciai tárcához. Lavrov is azt mondta, hogy nincsenek titkok a Hollandiában kémkedéssel vádolt orosz “szakértők” áprilisi hágai látogatása körül.

Az áprilisban történtek közzétételének időzítésével kapcsolatban rámutatott, hogy a holland fővárosban kedden kezdődik a OPCW tanácskozása, amelyet néhány ország arra akar felhasználni, hogy a szervezet technikai titkárságát olyan testületté alakítsák át, amely jogosult megállapítani a vegyi támadások felelőseit és büntetőintézkedések meghozatalára is képes, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogkörét.

Szerbia a jövőben is megtartja katonai semlegességét, de javítani szeretne az együttműködésén NATO-val, és meg kívánja őrizni jó kapcsolatát Oroszországgal és Kínával – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn a Belgrádhoz közeli Mladenovacon, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen nyitotta meg a Szerbia 2018 elnevezésű, civileknek szervezett nemzetközi terepgyakorlatot.

Vucic megköszönte a NATO-főtitkárnak, hogy segített megszervezni a gyakorlatot, és egy pillanatig sem akarta befolyásolni Szerbiát abbéli döntésében, hogy csatlakozni kíván-e a nyugati katonai tömbhöz.

A mladenovaci terepgyakorlatot a szerb belügyminisztérium és az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) szervezte azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak a civileknek vészhelyzet és katasztrófa esetén. A gyakorlaton 38 országból mintegy kétezren vesznek részt. Szerbiában először szerveztek ilyen volumenű nemzetközi gyakorlatot.

Vucic emlékeztetett arra, hogy Szerbia a 2014-es óriási árvizek idején tapasztalta meg, hogy mekkora jelentősége van a nemzetközi segítségnek, akkor 14 országból több mint hatszáz ember érkezett Szerbiába, hogy a lakosságnak segítsen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rámutatott, hogy a mostanihoz hasonló terepgyakorlatok felkészítik az embereket a váratlan helyzetekre, így gyorsabban tudnak reagálni természeti katasztrófák esetén. Mindazonáltal arra is rávilágít – emelte ki a főtitkár -, hogyan erősíti partnerkapcsolatát Szerbia és a NATO. Kiemelte, tisztában van azzal, hogy a katonai tömb továbbra is megosztja Szerbiát, hiszen 1999-ben a NATO 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy véget vessen Slobodan Milosevic akkori elnök etnikai tisztogatásának Koszovóban. A légicsapás-sorozat miatt a szerbek többsége ellenzi az ország belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.

Betöltötték a nukleáris fűtőelemeket Oroszország és a világ első és egyetlen úszó atomerőművének mindkét reaktorába, így útra készen áll a Lomonoszov akadémikus nevet viselő úszó erőmű – közölte a Rosatom Central Europe magyarországi fióktelepe.

A szentpétervári hajógyárban megépített erőművet a Balti-tengeren keresztül, a Skandináv-félszigetet megkerülve tavasszal vontatták Murmanszkba, ahol reaktorait feltöltötték nukleáris fűtőanyaggal.

A következő kulcsfontosságú szakasz a fizikai indítás lesz októberben-novemberben, ezt követik a komplex tesztek, amelyeket még azelőtt el kell végezni, mielőtt a reaktorok elérik a projektben meghatározott teljesítményt – közölte Vitalij Trutnyev, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern úszó atomerőművek építési és üzemeltetési igazgatóságának vezetője.

Az úszó atomerőművet jövőre vontatják a Csukcsföldi Autonóm Körzetben található Pevek városba. A legészakibb nukleáris létesítményként villamos energia termelésével fokozatosan váltja ki a bilibiniói atomerőművet és a csaunszki szénerőművet.

A Roszatom tájékoztatása szerint az úszó atomerőmű teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek és nem jelent veszélyt a környezetre. A 70 megawatt villamos teljesítménnyel rendelkező két, KLT-40C típusú reaktor egy hozzávetőleg százezer lakosú város folyamatos energiaellátását képes biztosítani. A blokkok sziget üzemmódban is üzemelhetnek, és alkalmassá tehetők tengervíz sótalanítására is.

A Roszatom már dolgozik az úszó atomerőművek második generációján, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el, ezek két RITM-200M reaktorral épülnek, amelyek teljesítménye egyenként 50 MW lesz. Az úszó atomerőművek az északi és távol-keleti területeken működnek majd, és céljuk hogy energiával lássák el a távoli iparvállalatokat, a kikötőket, illetve biztosítsák a nyílt tengeren lévő olaj- és gázfúrótornyok energiaellátását.

Az úszó atomerőművet hevesen támadják a Greenpeace környezetvédői és “lebegő Csernobilnak” hívják, az Ukrajnában 1986-ban bekövetkezett atomerőművi baleset katasztrofális következményeire emlékeztetve.

Ünnepélyes megnyitó

Plenáris ülés

2018. november 12. délelőtt

Szakmai programok:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Járművek sebessége és a közlekedési balesetek összefüggése

konferencia

*

OKRI

Kriminológiai kutatások a XXI. században – új kihívások, új válaszok

Kezdőlépések az új Be. alkalmazása során

Az Ügyészségi Szemle konferenciája

Robotika, az önjáró járművek által okozott balesetek

Az Ügyészek Lapja konferenciája

*

ORFK

Új megközelítések a rendőrségi kommunikációban

workshop

Videók és más kreatív tartalmak a különböző célcsoportoknak szóló prevenciós üzenetek hatékony célba juttatására. A tervezéstől a megvalósításig.

*

Az internethez kapcsolódó bűncselekmények felderítésének aktuális jogi kérdései

kerekasztal beszélgetés

Az új büntetőeljárási jogi törvényben, a interneten elkövetett bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó új és megváltozott jogintézmények gyakorlati alkalmazásnak kérdései rendőri, ügyészi, bírói aspektusból.

*

Ügyészek Országos Egyesülete – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A kiberbűnözés kihívásai és az erre adható válaszok

konferencia

*

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tudományos konferenciája

*

Dobos János Emléknap

A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a magyar kriminalisztika egyik meghatározó személyiségének emléket állítva, születésének 75. évfordulója alkalmából 2010-ben alapította meg a Dr. Dobos János-díjat, melyet első ízben 2011-ben adományozott. A díj átadása azóta töretlen: minden évben a Dr. Dobos János Emléknapon kerül sor erre, melyhez 2013. óta csatlakozott a Dr. Dobos János Emlékérmek átadása is.

A Dr. Dobos János Emléknapon a díjak átadása előtt kriminalisztikai tárgyú szakmai, és tudományos előadások hangzanak el, kapcsolódva Dobos János munkásságához, az időszerű aktualitások figyelembe vétele mellett.

*

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

Az elterelés modellezése

interaktív program

(x)

A jelenlegi kiszámíthatatlan világban tapasztalt kihívások miatt a NATO védelmi miniszterei abban állapodtak meg, hogy a szövetség tovább erősíti védelmi és elrettentő képességeit – jelentette ki Jens Stoltenberg.

Ezzel kapcsolatban Stoltenberg a néhány órával ezelőtt napvilágot látott orosz titkosszolgálati művelet leleplezésére utalt. A főtitkár hangsúlyozta, a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszere ellen elkövetett orosz kibertámadás azt bizonyítja, hogy a NATO és tagországai képesek megelőzni, megakadályozni és megszakítani nagy erejű informatikai támadásokat.

Az informatikai rendszerek behatolóinak adható legjobb válasz annak tudatosítása, hogy a szövetség védelmi ereje hatékony és képes azonosítani őket, valamint nyilvánosságra is hozza az elkövetők kilétét – mondta Stoltenberg.

Rendőrök, határőrök és börtönőrök tüntettek kedden Varsóban, a belvároson átvonuló tömeg béremelést követelt. Az erre vonatkozó, Andrzej Duda elnöknek és Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett petíciót átadták a lengyel államfői, majd a kormányfői hivatalnak.

A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy húszezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak, és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek.

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat.

A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.

Joachim Brudzinski belügyminiszter továbbá felajánlotta, hogy a túlórákért az órabér dupláját fizetik, a betegállományban lévő tisztviselők pedig harminc napig fizetésük száz százalékát kapják meg. Engedményt tennének a nyugdíjügyben is: míg az előző kormány idején a rendvédelmisek 55 éves korban, 25 éves szolgálati idő után vonulhattak nyugdíjállományba, az új előírások szerint ez életkortól függetlenül, a szolgálati idő letöltése után lenne lehetséges.

A rendvédelmi alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek szerint ezek a javaslatok fontosak, de elégtelenek, mivel hosszú távon nem biztosítják a fizetések növekedését, nem akadályozzák meg a rendvédelmi szervekből való munkaerő-kiáramlást.

Nyugodt és békés volt idén a müncheni Oktoberfest, a regisztrált szabálysértések és bűncselekmények száma csökkent – közölte a bajor főváros rendőrsége, a világ legnagyobb sörfesztiváljának zárónapján.

A 185. Oktoberfestre a rendezvény 16 napja alatt 6,3 millióan látogattak el, ami százezer fős növekedés az egy évvel korábbi fesztiválhoz képest, amely két nappal hosszabb volt, 18 napig tartott. A fesztiválon dolgozó rendőrök 924 szabálysértést és bűncselekményt regisztráltak, ez “örvendetes”, 8,9 százalékos csökkenés a tavalyi 1014-hez képest – áll a közleményben.

A legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal a szexuális bűncselekmények száma csökkent, 62-ről 42-re. Jelentősen, 13,4 százalékkal – a 2017-es 201-ről 174-re – csökkent a lopások, zsebtolvajlások száma is. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy ismét sikeres volt a nemzetközi együttműködés, a müncheni rendőrséget az idén is támogatták zsebtolvajok elfogására szakosodott külföldi kollégák, köztük Budapestről érkezett rendőrök.

Az ügyek egyik legnagyobb csoportját az ittas vezetés miatt indított eljárások alkotják. A tavalyi 391 után az idén 356 eljárást indítottak, és a 2017-es 231 után 192 ember jogosítványát vonták be a helyszínen. Az esetek száma a szabálysértések és bűncselekmények csaknem valamennyi típusánál csökkent, de a testi sértés és a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás kategóriájában emelkedett, 254-ről 256-ra, illetve 19-ről 20-ra.

Az idén halálos kimenetelű bűncselekmény is történt az Oktoberfesten, 1991 óta először. Az áldozat egy 58 éves férfi, a feltételezett elkövető egy büntetett előéletű 42 éves férfi. A nyomozást még nem zárták le.

A fesztivál területén és környékén 2589 embert azonosítottak, 138 embert korábbi bűncselekményekkel kapcsolatban őrizetbe vettek.

A müncheni városvezetés összesítése szerint az Oktoberfestre több mint 60 országból érkeztek vendégek, a fesztivál területén felállított készpénzkiadó automaták adatai alapján a legnagyobb csoportokat az amerikaiak, a britek, az osztrákok, a franciák, a svájciak, az ausztrálok és az olaszok alkották.

A vendégek 7,5 millió liter sört fogyasztottak, ami megegyezik az egy évvel korábbival. Az ennivalóból és az alkoholmentes italokból viszont nagyjából tíz százalékkal több fogyott, igen népszerű volt például a csülök és a sajtos nokedli. A talált tárgyak osztályán 2685 tárgyat adtak le, köztük 840 igazolványt, 460 tárcát és számos különlegességet, köztük egy pár jegygyűrűt és egy műfogsort.

Emmanuel Macron francia államfő új lapot kíván nyitni a kormányzásban a belügyminisztere és egyik legfőbb politikai szövetségese, Gérard Collomb lemondását követően, ezért előrehozza a jövő tavaszra tervezett kormányátalakítást – értesült a Le Journal du dimanche (JDD) című hetilap.

A francia elnök – akinek népszerűsége a mélypontjára süllyedt a Benalla-ügy, majd három minisztere távozása után – Edouard Philippe miniszterelnökkel együtt új lendületet szeretne adni politikájának kormánya átalakításával. A kormány tagjai többségében a civil szférából érkezett technokraták.

Míg a népszerű Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter távozását még elszigetelt esetnek tekintette az elnöki hivatal, addig a belügyminiszter lemondása láncreakciót indíthatott volna el, miután “a csapatban vannak kifáradt emberek, mások pedig szeretnének elmenni, így kihasználjuk az alkalmat” – idézett a lap egy kormányhoz közeli forrást.

A JDD úgy tudja, hogy öt és tíz közé tehető azon tárcák száma, amelyek élén változás várható, s egyes minisztériumok hatásköreit is átalakítják.

A tervezett forgatókönyv szerint Philippe miniszterelnök a hét elején benyújtja kormánya lemondását, majd az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek, ő pedig a legitimációja megerősítésére bizalmi szavazást fog kérni a nemzetgyűlésben, ahol Macron pártjának, a Köztársaság lendületbennek abszolút többsége van, ezért a szavazás csak formalitás lesz. Azt követően viszont a miniszterelnöknek alkalma lesz beszédet mondani a képviselők előtt az új kormány irányvonaláról, és egyértelművé tenni a hatalom szándékait a jövő májusi európai parlamenti választások előtt.

A lap szerint biztosra vehető Francoise Nyssen kulturális miniszter távozása, ő visszatér az általa alapított Actes Sud könyvkiadó élére. Várhatóan Stéphane Travert is otthagyja az agrártárcát, Jacques Mézard a felzárkóztatási minisztériumot, távoznak a belügyminisztérium államtitkárai is, valamint Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter. A Le Parisien című napilap úgy tudja, hogy a köztársasági elnök Nicole Belloubet igazságügyi miniszter leváltását is tervezi.

A belügyi tárca élére a nagyközönség számára ismeretlen 53 éves Jean Castex tűnik a JDD szerint a legesélyesebbnek, aki Nicolas Sarkozy államfősége (2007-2012) idején az elnöki hivatal helyettes vezetője volt, jelenleg a nagy franciaországi sporteseményeket, köztük a 2024-es párizsi olimpiai játékokat előkészítő tárcaközi bizottságot vezeti.

Elemzők szerint a kormányban csak azok a technokraták maradhatnak, akik nemcsak a szakterületükön, hanem politikailag is bizonyították rátermettségüket az elmúlt másfél évben, miután az EP-választások előtt a korábbiaknál várhatóan homogénebb kormány valamennyi tagját be kívánja vetni Macron a franciákat leginkább érintő kérdésekről hozott döntések (munkanélküliség, adópolitika, migráció), illetve a reformok elmagyarázására.

Tarthatatlannak nevezte a rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértését James Mattis amerikai védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben, hozzátéve, hogy amennyiben Moszkva nem változtat, az Egyesült Államok is kénytelen lesz hasonló képességeket kifejleszteni.

Oroszországnak vissza kell térnie a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés előírásaihoz, máskülönben az Egyesült Államoknak is hasonlóan kell cselekednie az ország és a NATO védelmében – hangsúlyozta a tárcavezető.

“Semmi kétség, hogy Oroszország kirívó szerződésszegésével a jelenlegi helyzet tarthatatlan” – fogalmazott, aláhúzva, hogy mérlegelik a diplomáciai és a katonai válaszlehetőségeket.

Kedden Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet arról számolt be, hogy országa szükség esetén kész megsemmisíteni a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai ellenére kifejlesztett orosz rakétákat. A sajtóban megjelent találgatásokra reagálva azonban később egyértelművé tette: nem egy esetleges megelőző csapásról beszélt.

Mattis a NATO kétnapos védelmi miniszteri találkozója után tartott sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy felelősségre kell vonni Moszkvát, amiért az orosz katonai hírszerzés ügynökei megpróbálták feltörni a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet informatikai rendszerét.

Rámutatott: elegendő bizonyítékot látott ahhoz, hogy teljes biztonsággal kijelenthesse, a holland és a brit hatóságok helyesen azonosították az elkövetőket. “Az oroszokat gyakorlatilag tetten érték a felszereléseikkel” – fogalmazott.

Végezetül hozzátette, többfajta válaszintézkedés is elképzelhető, az Egyesült Államok pedig kész a szövetség tagországainak rendelkezésére bocsátani az amerikai kibervédelmi képességeket, ahogyan azt Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia is tette.

A Szrkipal-ügy egyik gyanúsítottja, Anatolij Csepiga orosz hírszerző ezredes szervezte meg 2014-ben Viktor Janukovics ukrán exelnök Oroszországba menekülését – jelentette ki a Hromadszke ukrán hírportálnak Szergej Kanyev orosz újságíró, aki részt vett a nagy-britanniai mérgezéses eset ügyében folytatott nemzetközi újságírói oknyomozásban.

Kanyev a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus és üzletember által alapított, de augusztus végén felszámolt Oknyomozás-irányítási Központnál (CUR) dolgozott, és részt vett a Szkripal-ügy kapcsán a Bellingcat brit oknyomozó csoport és a The Insider orosz portál számára végzett közös tényfeltáró munkában.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt, lányával együtt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben Novicsok típusú katonai idegméreggel. A merénylet elkövetésével a brit hatóságok Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot vádolták meg, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei. Bosirovról kiderítették, hogy valódi neve Anatolij Csepiga. Moszkva következetesen visszautasítja a vádakat.

Az újságíró elmondta, hogy forrásai, akiket nem kívánt megnevezi, azt mondták neki, hogy Csepiga különleges alakulata védelmezte Janukovicsot mezsihirjai rezidenciáján, majd szállította őt a Krím félszigetre, onnan pedig Oroszországba. Kanyev információi szerint ezért a műveletért kapta Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést Vlagyimir Putyintól.

Kanyev, aki szeptember végén egy ellene készülő vádemeléstől tartva elhagyta Oroszországot, ígéretet tett az ukrán hírportálnak arra, hogy napokon belül nyilvánosságra hozza kutatásainak részleteit Csepigának a Janukovics Oroszországba menekítésében játszott szerepéről.

Ruszlan Kravcsenko ügyész, aki a Janukovics elleni hazaárulási perben a vád képviselője, a Hromadszke érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az orosz újságíró állítását. Mint mondta, az ukrán nyomozóhatóságoknak nincs információjuk arról, hogy orosz részről ki vett részt a műveletben.

Az UNIAN ukrán hírügynökség hozzáfűzte, hogy korábbi sajtóhírek szerint Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést a csecsen háborúban és egy bizonyos 2014-es “béketeremtő misszióban” való részvételéért kapta, s ez utóbbi misszió nagy valószínűséggel a Donyec-medencében történt orosz beavatkozást jelenti.