Biztonságpolitika

Oroszország az eddigi legfejlettebb, S-300PM-2 gyártmányú légvédelmi rendszerekből szállított hármat díjmentesen Szíriába – közölte a ynet orosz értesülésekre hivatkozva.

Moszkva már 2010 óta hadrendbe állította ezt a fejlettebb légvédelmi rendszert, de korábban nem adta át egy külföldi országnak sem. Az S-300PM-2 elsősorban radarfelszereltségével és a bonyolult célpontok azonosításában múlja felül a régebbi gyártmányú rendszereket. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy küldtek volna már hasonlót Iránnak is, állításuk szerint Teherán eddig csak a régebbi változatból kapott.

Az orosz védelmi miniszter szerint három hónapba telik a szíriai legénység kiképzése az új légvédelmi rendszer használatára, amely nem csak ötödik generációs harci gépekkel képes megbirkózni, és nem csak rövidebb távolságra eljutó rakéták kilövésére alkalmas, hanem akár kétszázötven kilométerre is képes kilőni ballisztikus rakétákat, és úrrá tud lenni a fejlettebb támadó rendszereken.

A ynetnek nyilatkozó katonai szakértő szerint Moszkva azért ezt a fejlettebb változatot adta, hogy elejét vegye az izraeli légerő újabb szíriai bevetésének, mivel a régebbi Sz-300-asok kivédését már előzőleg begyakorolták. Ugyanakkor szerinte az izraeliek ezt a változatot is képesek lehetnek kivédeni. A szakértő szerint ez egyben üzenet lehet Irán felé is, amely nem kapott ilyen fejlett fegyvereket, és nem képes szembeszállni vele.

Oroszország azok után határozta el az Sz-300-asok Szíriába telepítését, hogy szeptember közepén lelőttek egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet 15 emberrel a fedélzetén az északnyugat-szíriai Latakia tartomány közelében, a Földközi-tenger felett.

Moszkva szerint a leszálláshoz készülő gépet a szíriai légvédelem lőtte le, de Izrael hibájából történt az incidens, mert a Latakiát támadó izraeli vadászbombázók, amelyekre a szíriai légvédelem eredetileg célzott, a jóval nagyobb orosz katonai gép mögött kerestek fedezéket. Izrael a helytelenül működő szíriai légvédelmet okolja az incidensért.

A robbanóanyagok felderítését segítő technológiai fejlesztések mellett az alternatív módszerekben is nagy lehetőségek rejlenek – állítja Chikán-Sonne Zoltán. A légiközlekedés-védelmi szakértő a legújabb trendekről, valamint az alternatív megoldásokról nyilatkozott a Biztonságpiacnak.

Az elmúlt évek terrorcselekményei miatt továbbra is kiemelten fontos tényező a házi készítésű robbanószerkezetek felderítése a légi közlekedésben. E területen olyan új kihívásoknak kell megfelelni, mint a távoli mintavételezés, a rendkívüli gyorsaság és pontosság. Mint arra a Power Shield Zrt. szakértője felhívta a figyelmet: a tömegrendezvényeken gyakran több tízezer látogató közül kellene kiszűrni a robbantásra készülő elkövetőket, a tévedés akár a rendezvény indokolatlan leállításához vezethet, a hiba pedig tömeges sérüléseket okozhat. Mindez óriási felelősséget ró a hatóságok és a biztonságért felelős szolgálatok szakembereire. A megoldás nemcsak az újabb fejlesztésű műszerekben, eljárásokban rejlik, hanem bennünk, szakemberekben is – állítja Chikán-Sonne. A szakértő szerint szemléletváltásra van szükség, tudatos, védelmi szempontból tudatosabb magatartással kell reagálnunk a környezetünkben rejlő veszélyekre.

A robbanóanyagok felderítéséhez alkalmazott műszerek területén megjelent a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia, amelyek még óriási lehetőségeket rejtenek magukban. A különböző új generációs robotok fejlesztése is jelentősen megkönnyíti a szakemberek életét az ismeretlen szerkezetek azonosításában. A fejlesztések fő iránya, hogy rövid idő alatt egyszerre minél több embert lehessen átvizsgálni. Mindez a műszerek és az idomított állatok, elsősorban a kutyák alkalmazásának fejlesztési irányain is látható. Chikán-Sonne szerint a kutyák képességeivel semmi nem versenyezhet, ráadásul ebben a munkában komoly előnyt jelent az a folyamatos irányíthatóság, intelligens kommunikáció, ami az ember-kutya kapcsolatban kialakult. A robbanóanyag-kereső kutyák képzésének is vannak új irányai, főleg a távoli mintavételezés, valamint a házi készítésű robbanóanyagok felderítése terén. A fő irány viszont mindig a megelőzés, a szerkezetek gyártásának, elhelyezésének és indításának megelőzése.

Mint azt a Power Shield szakértője elmondta: a társaság az alternatív robbanóanyag-felderítési módszerek szakértőjeként nagyon komoly eredményeket ért el a robbanóanyag-kereső kutyák egyes munkaterületekre specializálódott képzésében. A cég a részben uniós pályázati forrásból indított projektjében olyan szakmai kutatás-fejlesztést végezhet, amelynek során változó körülmények között vizsgálják a kutyák felderítő képességeit.

A légiközlekedés-biztonsági szakemberek számára a legfőbb kihívást napjainkban a terrorveszély jelenti. A légi közlekedésben is arra lehet számítani – ami az utóbbi években az Európában elkövetett cselekmények alapján is látható –, hogy a korábbi precízen kidolgozott akciók helyett egyre gyakoribbak az egy személy által elkövetett cselekmények, amelyeknek csupán egy valódi céljuk van: minél nagyobb pusztítás emberéletben és anyagiakban. Már nem elsődleges szempont a bonyolult és egyre hatékonyabb védelmi rendszerek kijátszása, hanem azokat a helyeket keresik, ahol nincs ellenőrzés. Ilyenek voltak a brüsszeli vagy az isztambuli repülőterek utastermináljaiban elkövetett terrorcselekmények is – hívta fel a figyelmet a Power Shield szakértője. Európa ugyanakkor nem könnyű terep a szélsőséges dzsihadista harcosoknak, ami a szakember szerint abból is látható, hogy a közelmúltban az előre szervezett, komolyabb előkészítéseket igénylő terrorcselekmények még a végrehajtás előtt a hatóságok tudomására jutottak és meghiúsultak.

Chikán-Sonne szerint a magyar légi közlekedés folyamatosan gyorsuló ütemben növekszik, amit a megszűnt nemzeti légitársaság kiesése sem vetett vissza. A biztonság területén figyelembe kell vennünk az elmúlt évek változásait, a diszkont-légitársaságok előretörését és ezzel párhuzamosan a légi közlekedés olcsóbbá válása miatt az utazóközönség összetételének megváltozását. A már szinte mindenki számára elérhető, olcsó légi közlekedés biztonsági szempontból is újabb veszélyforrást jelent – hívja fel a figyelmet a szakértő. A védelem hazai szabályozottsága nagyon jó, egyértelmű és jól koordinált szabályrendszer létezik, amely a védelmi eszközökre is kiterjed. A magyar légi közlekedés biztonsága a személyforgalom terén európai szintű, a védelmi személyzet és a technikai eszközök tekintetében is az élvonalba tartozik. Az áruszállítás terén viszont van némi lemaradásunk, ez szoros összefüggésben van a több éve tartó átrendeződéssel, ami a Malév megszűnésével kezdődött. Ezen a téren technikai fejlesztésekre van szükség, amelyek ha lassan is, de már megindultak és folyamatban vannak. Már látható az új „cargo bázis” a régi ferihegyi 1-es terminál melletti területen, ami az első jelentős lépésnek mondható. A védelmi berendezések fejlesztése is elkerülhetetlen, modernebb röntgenberendezésekre is szükség lenne. A védelemre fordítható költségek növekedéséhez a forgalomnak is növekednie kell, ehhez pedig a környezet infrastruktúráját szükséges bővíteni, vagyis minden mai döntés, infrastrukturális befektetés két-három év múlva érhet be. A nagyobb forgalom több pénzt, magasabb védelmi ráfordítást eredményez.

Miközben biztonsági szempontból is szükség van a fejlődésre, tudomásul kell vennünk a realitásokat is. Chikán-Sonne szerint ez a látszólagos ellentmondás utat enged a kreatív megoldásoknak, az alternatív védelmi eljárásoknak, így például a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazásának is. Ma már Magyarországon is dolgoznak külön „cargós kutyák”, hiszen a keresőkutyák alkalmazása terén sehol nincs olyan nagy számban bevetés, mint a légi közlekedés áruinak átvizsgálásában. Az e téren felhalmozott elméleti és gyakorlati tapasztalatra Magyarországon büszkék lehetünk, hiszen kutyáink nemzetközi szinten is nagyon jók, a képzési, alkalmazási tudásbázisunk nemzetközi összehasonlításban is óriási értéket képvisel – tette hozzá a szakértő.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Pogácsás Tibor emlékeztetett arra: Kopácsi Sándor, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse kezdeményezte 1990 után a polgárőrségnek mint a Nemzetőrség szellemi utódjának a megalakítását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 1956 októbere a magyar történelem különleges fordulata volt. Hősök harcoltak és hősök születtek. Úgy vélekedett: a forradalom és szabadságharc még ma is túl közeli ahhoz, hogy mindenki objektívan értékelje a történteket. Ugyanis még ma is élnek azok, akik a barikád egyik, illetve a másik oldalán harcoltak – mondta.

Hozzátette, a nagyhatalmi egyezkedés miatt a szabadságharc leverése után Magyarországnak nem lehetett más útja, mint amit rákényszerítettek. A forradalom nélkül viszont az ország még nagyobb elnyomásban élt volna a következő évtizedekben. A változást végül 1990 hozta el, ami magában hordozta a magyar történelem minden nagy szabadságharcának az eredményét.

Pogácsás arról is szólt, hogy 1956 nemzeti tragédia is volt, hiszen sokan estek a megtorlás áldozatául, illetve százezrek hagyták el az országot. Az államtitkár végül a Belügyminisztérium nevében köszönetet mondott a polgárőröknek a szolgálatért. Az ünnepségen 115 elismerést adtak át, a többi között Az év polgárőr egyesülete és Az év polgárőre kitüntetéseket.

A cseh hatóságok a lapértesülést nem erősítették meg, de nem is cáfolták. “Ilyen jellegű információkat nem szokás hivatalosan kommentálni” — mondta később a CT24 közszolgálati hírtelevíziónak Andrej Babis miniszterelnök. Hasonlóan nyilatkozott a védelmi miniszter és a hadsereg vezetése is.

A Lidové Noviny azt írta, hogy az értesülést három egymástól független forrás a szerkesztőségnek megerősítette.

Az Afganisztán keleti részén, a Bagram támaszpont közelében augusztus 5-én elkövetett öngyilkos robbantásos merényletben őrjáratban lévő három cseh katona vesztette életét, két afgán és egy amerikai katona pedig megsebesült.

Az újság szerint a már korábban lezajlott, aránylag széles körű cseh akció sikeréhez a NATO-szövetségesektől kapott információk is hozzájárultak. A kommandósok állítólag a morvaországi Prostejovban állomásozó 601-es speciális katonai egység tagjai voltak.

Afganisztánban október elején összesen 346 cseh katona teljesített szolgálatot. Az augusztusi három áldozattal a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 28 katonáját veszítette el.

A tragikus esemény kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükség van-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban. A kormányzat és a politikai pártok többsége szerint a csehek részvételére a külföldi katonai missziókban továbbra is szükség van, ezt a parlamenti pártok közül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom ellenzi. A cseh lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint megkérdőjelezi a cseh katonák külföldi bevetését.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora kiemelte: a megállapodás értelmében egyesítik az egyetem kutatás-fejlesztési potenciálját az egyetemi élelmiszeripari klaszterbe tömörült vállalatok tapasztalataival és az élelmiszer-ellátás területén 25 éves tapasztalattal rendelkező Laurel cégcsoport minőségbiztosítási tudásával, ami jelentős pozíciót eredményez számukra az élelmiszeriparban.

Kifejtette, hogy a nemzetközi összefogásban, jelentős magyar részvétellel fejlesztett, TE-FOOD elnevezésű blockchain-alapú megoldás ma a világ legfejlettebb, legbiztonságosabb és ugyanakkor legolcsóbban üzemeltethető élelmiszerbiztonsági rendszere. Bejelentette, hogy az intézményben elindítják az ehhez kapcsolódó új technológiát oktató képzést, hogy Debrecenben egy meghatározó európai élelmiszerbiztonsági kompetenciaközpont alakulhasson ki.

A TE-FOOD megoldás egyszerre teljesíti az átfogó ellenőrzés és a teljes áttekinthetőség elvárásait az élelmiszeriparban és -kereskedelemben: az új technológia az élelmiszer útját a termelőtől, tenyésztőtől egyetlen folyamatként kezeli egészen a vásárlás időpontjáig, a keletkezett adatokhoz pedig egy mobilalkalmazáson keresztül a vevők éppúgy hozzáférnek, mint az élelmiszerlánc bármely szereplője, vagy az ellenőrző hatóságok emberei – ismertette Árokszállási Erik, a németországi licence-tulajdonos TE-FOOD Gmbh. vezetője.

Hozzátette: az adatsorok biztonságát a ma ismert egyik legerősebb adatvédelmi eljárás, a kriptovalutákhoz kifejlesztett blokklánc (blockchain) technológia adja. Példaként említette, hogy egy sertés, vagy más haszonállat teljes útjának követése az eljárással kevesebb mint egy dollárba kerül, ami töredéke a ma elterjedt megoldások költségének.

Tizenhét országban, ahol már használják a rendszert, szinte megszűnt az élelmiszerhamisítás, az adóelkerülés, eltűntek a bizonytalan eredetű alapanyagok, és minden, ehhez kapcsolódó egészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázat – fűzte hozzá.

Bács Zoltán egyetemi kancellár szerint nem szokványos együttműködési szerződést írtak alá: egy magyar cég és egy magyar egyetem arra szövetkezik, hogy közös tevékenységének eredményeként meghatározó világtényező legyen az élelmiszerbiztonság területén. Ennek megvalósítása érdekében közös tananyagfejlesztésbe fognak, amit magyar és angol nyelven is megjelentetnek.

Bessenyei István, a Laurel cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője hozzátette, hogy a Debreceni Egyetemen a fejlesztő cég munkatársai kiképzik az oktatói gárdát, és az egyetemmel közösen dolgozzák ki az oktatási anyagokat és tematikákat. Erre támaszkodva az intézmény rövid időn belül beemelheti képzési rendszerébe a blockchain technológiát és az erre épülő, transzparens élelmiszerbiztonsági rendszerek oktatását.

A cégvezető kifejtette: a jövő mezőgazdaságának fontos eleme a transzparencia. A vásárlói tudatosság folyamatosan növekszik, ezzel együtt nő az igény az ellenőrzött és egészséges élelmiszerek iránt. Kiemelte, hogy az ezen területen megvalósult magyar fejlesztés, a TE-FOOD-rendszer a világban is egyedülálló, s a tudomány és a gyakorlati szakemberek együttműködésével “a Debreceni Egyetem lehet a világ vezető tudományos kompetenciaközpontja” az élelmiszerbiztonság területén”.

Győri Zoltán, a DE táplálkozástudományi intézetének professzora az együttműködés első konkrét feladatának nevezte, hogy egyetemüknek a tokaji borvidéken jövőre megnyíló borakadémiája keretében kidolgozzák a helyi borok, elsődlegesen az aszú sajátos minőségbiztosítási rendszerét.

Sörös László elmondta, a vádlottat a légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolta az ügyészség, de bíróság végül nem találta őt bűnösnek.

Az ügyészségi vádirat szerint 2017. május 20-án a repülőgép-oktató úgy engedélyezte növendékpilótájának – többszöri sikertelen repülést követően – az ismételt felszállást, hogy a tanítványa nem volt megfelelően felkészítve a veszélyes helyzetek elkerülésére, illetve a vádlott nem figyelte folyamatosan a repülését. A sértett a vitorlázó repülőgéppel lezuhant és meghalt.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott bármilyen szabályszegést követett volna el – ismertette Sörös.

Október másodikán Dzsamál Hasogdzsi, rendszerkritikus szaúdi újságíró bement egy házasságához szükséges dokumentumot megszerezni Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, az épületet élve viszont már nem hagyta el. A török hatóságok szerint Hasogdzsit brutális módon meggyilkolhatták, ezt az állítást Szaúd-Arábia egészen október huszadikáig tagadta. A The Washington Post újságírójának ügye még sokat ronthat a királyság nyugati országokkal való kapcsolatain.

Korábban Szaúd-Arábia tagadta, hogy bármi köze lenne Hasogdzsi eltűnéséhez, szerintük elhagyta az épületet. Ezt sehogy nem tudták bizonyítani, a környező kamerák felvételei pedig egyértelműen cáfolták állításukat. Az október huszadikai szaúdi álláspont szerint Hasogdzsi a konzulátuson lévő emberek egy csoportjával való dulakodásban veszítette életét. Kérdéses, hogy ezt mennyire tartják az arab ország szövetségesei hihetőnek. Ha Törökország eddigi állításai igazak, akkor az a döntés, hogy feltárják az igazságot, és nem hagyják annyiban az ügyet, azzal járhat, hogy további hiteles részletek esetén a nyugati országok bizonyos szankciókat hozhatnak Szaúd-Arábiával szemben.

A szaúdi fővárosban, Rijádban október 23-tól 25-ig egy nagyszabású üzleti konferenciát (Future Investment Initiative) kívántak megrendezni, mintegy 140 szervezet 150 előadójával. A Hasogdzsi eset miatt azonban rengetegen mégsem fognak rajta részt venni. Kihagyja a „sivatagi Davos” néven emlegetett eseményt például Steven Mnuchin, amerikai pénzügyminiszter, Christine Lagarde, az IMF vezetője és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.

A csúcs házigazdája Mohamed bin Szalmán trónörökös lesz. A koronaherceg terve a királyság megreformálása társadalmi és gazdasági téren egyaránt. A konferencia nyugati résztvevők általi bojkottálása azt is előre jelezheti a királyság számára, hogy a növekvő politikai kockázatok, és elszigetelődés miatt az elkövetkezendő évtized modernizációs törekvései is veszélybe sodródhatnak. A külföldi vállalatokat elriasztó történések megállíthatják a gazdáság diverzifikációját, így az továbbra is nagyrészt az olajexporton alapulna.

Szaúd-Arábia az Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségese a Közel-Keleten. Irán térségbeli riválisaként, az amerikaiak Iránnal szembeni egyensúlyként tekinthetnek az arab monarchiára. Súlyukat az is jelzi, hogy Donald Trump első külföldi útja hozzájuk vezetett, és bejelentettek egy 110 milliárd dolláros fegyvereladási megállapodást.

Az Egyesült Államok elnökének bár szoros kapcsolatai vannak a szaúdi vezetéssel, október 11-én mégis kemény büntetést ígért az esetben, ha beigazolódik, hogy az uralkodócsaládnak köze van a gyilkossághoz.

Szaúd-Arábia az esetleges büntetőeszközökre gazdasági válaszcsapásokkal reagálhatna. Az kétségtelen, hogy a világgazdaságban meghatározó szerepet tölt be az arab ország, viszont az nem valószínű, hogy fenyegetései beválnának, és akár egy nagyobb olajválságot is tudna okozni. Egyrészt az Egyesült Államokban lezajlott palaolaj forradalom miatt, másrészt pedig nem lenne érdeke a többi jelentős kőolajtermelő és -exportáló országnak követni a szaúdi szankciós olajpolitikát.

Donald Trump október 15-én a szaúdi királlyal, Szalmán bin Abdel-Azízzal, majd október 16-án Mohamed bin Szalmán koronaherceggel beszélt. A két telefonbeszélgetés után már teljesen más hangon nyilatkozott, mint korábban. Valószínűleg az elnök a kivárást választotta, és nem kívánt tovább ártani a kétoldalú kapcsolatoknak.

Az amerikai elnök attól tart, hogy ha a fegyvereladási megállapodás felmondaná, a szaúdiak konkurens orosz és kínai fegyvereket vásárolnának. Ez az elképzelése nem alaptalan, hiszen tavaly ősszel Szaúd-Arábia és Oroszország már aláírt egy fegyvervásárlási szándéknyilatkozatot 3 milliárd dollár értékben.

Az előző év májusában létrejött 110 milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodás amúgy sem biztos, hogy teljes egészében valóra válik, eddig a fegyvereladások értékében mindössze kicsivel több, mint a tizede valósult csupán meg.

Az amerikai védelmi iparban több tízezer munkahely szűnhetne meg, hiszen a szaúdi kormányzattal kötött megállapodás rendkívül széleskörű: 4 fregattot, 115 M1A2S Abrams tankot, Patriot légvédelmi rakétákat, THAAD rakétavédelmi rendszert, és 198 helikoptert vásárolnának.

A nyugati országok közül Egyesült Államok mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Kanada és Svédország is exportált fegyvert Szaúd-Arábiába az elmúlt években. A királyságnak szállított fegyvereket jemeni konfliktusban közvetlenül érintett ország számos incidense miatt (például civilek többszöri lebombázása) már eddig is sok bírálat érte. Elképzelhető, hogy a Hasogdzsi-ügy következtében egyes nyugati országok fel fogják függeszteni a fegyverexportot.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország egy olyan vizsgálatot szeretne, amely hihető, és a „lehető legnagyobb komolysággal” kezeli a helyzetet. Továbbá a szaúdi kormányzattól „teljes és részletes választ” várnak el.

Erdélyi Lajos a tárca október 23-a alkalmából a társadalmi szervezetek részére megrendezett ünnepségen azt mondta: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség számára kiemelkedően fontos a társadalmi beágyazódás. Céljuk, hogy a magyar nemzet tagjaival élénk kapcsolatuk legyen.

A helyettes államtitkár felidézte: 62 éve, 1956-ban a hadsereg és a társadalom között megromlott a kapcsolat. A katonai alakulatok döntő többsége vagy a semlegesség, vagy a változások mellé állt. Bár az október 28-ai konszolidáció nyomán a felkelők elfogadták a hadsereget, november 4-én a “Forgószél” hadművelet elsöpörte a laktanyákat, honvédségi objektumokat.

Erdélyi emlékeztetett: az idei év különösen jelentős, mert a Magyar Honvédség idén ünnepli fennállásának 170 éves évfordulóját. Kiemelte: elismerést érdemelnek azok, akik a honvédelem eszméjéért, köztük az ’56-os forradalom és szabadságharc tüzének lángjának megőrzéséért tettek.

Az ünnepség végén a honvédséggel együttműködő, a honvédelem érdekében tevékenykedő, valamint a történelmi hagyományokat ápoló társadalmi szervezetek képviselőinek elismeréseket adtak át.

A javaslatok a koszovói kormánytól származtak. A képviselők előbb arról szavaztak, hogy a biztonsági erőkért felelős minisztériumot védelmi minisztériummá nevezzék át, majd döntöttek a tárca hatásköreiről is. A vita a módosító indítványokkal folytatódik.

A kisebbségi szerb képviselők a szavazás idejére kivonultak a teremből, ugyanis hevesen tiltakoznak az ellen, hogy önálló hadsereget hozzanak létre azon a területen, amelyet Szerbia még mindig a sajátjának tekint. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, támogatásuk nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Ezért a kormány most azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, a törvényjavaslatok megszavazásához pedig elegendő az egyszerű többség is.

Rustem Berisha, a biztonsági erőkért felelős miniszter leszögezte: a csütörtökön tárgyalt törvényjavaslatok összhangban vannak az alkotmánnyal.

Ramush Haradinaj miniszterelnök a múlt hónapban kijelentette: a hadsereg létrehozására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. “Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik” – írta akkor a kormányfő a közösségi oldalán.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. Hosszú idő után ez az első téma, amely egységbe kovácsolta a koszovói albán politikusokat, az üléseket máskor egyébként bojkottáló ellenzék a hadseregről szóló vitán részt vett. A koszovói sajtó jelentése szerint a biztonsági erők hadsereggé alakítása november végéig befejeződik.

A kiberfenyegetéseket érdemes két nagy csoportra osztani. A támadási kísérletek egyik osztálya a fejlett országokat célozza, ebbe a kategóriába sorolhatók az olyan támadások, amelyek célja nem más, mint magának a támadásnak a hírértéke, hiszen ha nincs is komolyabb hozadéka az olyan kísérleteknek, mint a Sony vagy az HBO elleni 2017-es támadási, adatlopási „merényletek”, egy-egy sikeres behatolás bármely hackercsoportot felhelyezhet a nemzetközi térképre. A pusztán a figyelemfelkeltésért indított támadások célpontja többnyire nem az „egyszemélyes könyvelőcég”, hanem egy-egy jól ismert multinacionális vállalat vagy akár olyan jelentős nemzetközi szervezetek, mint a Pentagon vagy a Barclays. A másik célpontot az olyan országok, illetve cégek jelentik, ahol a kibervédelem igen alacsony szintű. Ennél a támadástípusnál elsősorban a pénzügyi haszonszerzés szándéka jellemző, amely minden esetben az anyagi javak eltulajdonításával jár együtt. Ez kimondottan a kiberbűnözés klasszikus kategóriája, nemegyszer bankok, adóhivatalok jelentik a támadási célpontot, és az sem ritka, hogy a hackerek ilyen behatolásokból akár több tíz millió dollárnyi jövedelemre tesznek szert.

A Carinex ügyvezetője szerint az sem véletlen, hogy egyes, akár nemzetközi szinten komoly hírnévnek örvendő cégeket egyszerűen letiltanak a kibervédelem területén már komoly tudással és tapasztalatokkal rendelkező országok. Gondoljunk például az egyik legnagyobb oroszországi vírusvédelmi cég vagy éppen a világ legnagyobb kínai mobiltelefon-gyártójának „kiátkozására” az Egyesült Államokból. Mindezek hátterében olyan vélt vagy gyakran valós félelmek állnak, amelyeknek az adott országban kézzelfogható oka is lehet. Miközben az USA letiltja ezeket a cégeket, illetve termékeiket, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat, az NSA (National Security Agency) maga is igyekszik biztosítani – többnyire titkolt – hozzáférést egyes felhasználói eszközökhöz. Mint ahogy az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, maga az NSA kérte fel az USA egyik vezető routergyártóját biztonsági kiskapuk (backdoor) beépítésére a fogyasztói eszközökbe.

Nemzetbiztonsági szempontból mindazonáltal ezek a „trükkök” indokoltak és szükségesek is – állítja Sevecsek. Miközben a nemzetközi terrorizmus és a kiberbűnözés egyre nagyobb területre terjed ki, és egyre több célpontot fenyeget, a szolgálatoknak szükségük van egyfajta kontrollra.
Bizonyos szempontból kiberbiztonsági kihívásnak számít a kiterjedt nemzetközi infrastruktúrával rendelkező terrorista és bűnözői szervezetek által a virtuális térben mozgatott pénzek nyomon követése is. A vallási szélsőségesek és maffiacsoportok rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az őket üldöző állami szervezetek által bevezetett intézkedésekhez.

Az aktuális tendencia szerint ezek a csoportosulások kerülik a nagyobb, így a hatóságok figyelmét felkelteni képes összegek átutalását. Biztonsági szempontból fejletlenebb elektronikus rendszerek felhasználásával kisebb összegeket mozgatnak. Maga ez a tény tökéletesen érzékelteti a biztonsági kihívások fejlődésének dinamikáját, ami a védelmi eszközök ugyancsak gyors fejlesztését követeli meg.

A hagyományos fegyverek fejlesztése terén folyó versenyben lemaradó országok számára a kibervédelmi beruházások jelenthetik a felzárkózás esélyét. Miközben az olyan államok, mint az USA, az Egyesült Királyság vagy Oroszország globálisan behozhatatlan előnnyel bírnak a hagyományos fegyverkezés terén, Kína vagy éppen Észak-Korea számára az újkori hadviselés egyik kézenfekvő eszközét jelentik a kibertérben megvalósított beruházások, fejlesztések, amelyek révén relatíve csekély beruházással és mégis jó eséllyel tudnak harcba szállni az új hadszíntéren. Sevecsek szerint nagyon is komoly ellenfélként kell számolni ezekkel az országokkal. Csak Észak-Koreában mintegy hatezer ember foglalkozik kibertámadásokkal, de Kínában is – kormányzati koordináció mellett – több mint tízezer főre tehető a kiberhadsereg létszáma. Ezek a „katonák” azért ülnek a munkahelyeiken, hogy naponta több millió támadást generáljanak a világban. A szakember szerint ugyanakkor nagyon kevés ország rendelkezik jól felépített védelmi rendszerrel, ezért egy-egy jól szervezett kiberhadsereg a „szegény országok atombombája” lehet.

Vannak persze olyan államok is, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a kibervédelemre, így például az Egyesült Királyságban az egyetemek is jelentős állami támogatást kapnak a megelőzési, elhárítási célú kutatás-fejlesztési tevékenységükre ezen a területen.

A Carinex szerint Magyarországon is komoly üzleti lehetőségek rejlenek a kibervédelemben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján komoly és pozitív fejlődés látható mind a kibertér megközelítése, mind az anyagi erőforrások csoportosítása terén – kormányzati szinten éppúgy, mint a vállalati szférában. A kiberfenyegetésekre való figyelem az olyan rendszereknél, mint például a tavaly novemberben elindított Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (EESZT), hatványozottan hangsúlyos, hiszen egy ilyen rendszerben olyan mennyiségű és minőségű privát adat összpontosul, amely akár életeket is jelenthet – állítja a szakember. Az már érzékelhető, hogy a közalkalmazottak kibertudatos képzésére az államigazgatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni, de ezen a téren továbbra is sok a tennivaló. Arra is jelentős erőforrásokat kell elkülöníteni, hogy a közszféra középvezetőinek kiberbiztonsági ismereteit bővítsék, bár Sevecsek János szerint ezzel kapcsolatban sokáig hasonló volt a megközelítés, mint a különféle biztosítási ajánlatokkal szemben, amikor már magáért a biztonságérzetért is fizetni kell.

A Carinex Kft. tavaly sikeresen indította be – a megrendelői igényeket is kielégíteni hivatott – kiberbiztonsági képzését a cég székhelyén külön erre a célra létrehozott kiber-oktatótermében. Bár a speciális szolgáltatás a hazai állami és üzleti szereplők számára egyaránt hozzáférhető, az első kurzusra mégis egy külföldi kormány delegálta szakembereit kibervédelmi képességeinek fejlesztése érdekében.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A kétoldalú viszonról és a regionális témakörökről szóló tárgyalásokat követően Putyin kijelentette, hogy egyiptomi hivatali partnerével együtt támogatja a szíriai rendezési folyamatot és sürgette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság mielőbb kezdje meg munkáját Genfben. Mint mondta, mindketten nagy figyelmet fordítottak az Idlíb tartományban kialakult helyzetre, ahol a feszültségcsökkentési övezetben nagyszámú kormányellenes fegyveres gyűlt össze, akik megpróbálhatnak a szomszédos országokba távozni.

Az orosz vezető közölte, hogy Moszkva és Kairó továbbra is közösen keresi a líbiai válság megoldásának, valamint annak lehetőségét, hogy helyreállítsák az észak-afrikai ország szuverenitását és területi épségét. Elmondása szerint mind Oroszország, mind Egyiptom síkraszáll a közvetlen palesztin-izraeli párbeszéd újrafelvétele mellett, az ENSZ BT határozataiban és az arab békekezdeményezésben rögzített elvek alapján.

Szíszi elégedettségét fejezte ki az orosz-egyiptomi kapcsolatokban az elmúlt négy év során elért haladás következtében. Méltatta ed-Dabaában megépítendő nukleáris erőműről és a Port Szaídtól keletre, a Szuezi-csatorna-projekt keretében létrehozandó új orosz ipari övezetről az elmúlt esztendőkben megkötött megállapodásokat.

Putyin elmondta, hogy a felek törekedni fognak az orosz városok és az egyiptomi tengerparti üdülőhelyek közötti charterjáratok mielőbbi újraindítására. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva és Kairó között áprilisban újították fel a közvetlen rendszeres légiközlekedést, rámutatva, hogy az egyiptomi fél ígéretet tett a járatok biztonságának szavatolására,

A két ország közötti légiközlekedés azt követően szakadt meg, hogy terroristák 2015 novemberében a Sínai-félsziget fölött felrobbantották a Kogalimavija légitársaság Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó járatát, fedélzetén 217 főnyi utassal és személyzettel.

Putyin, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta, hogy a felek megvitatták a haditechnikai együttműködés perspektíváit.

A két ország külügyminisztere a két államfő jelenlétében memorandumot írt alá a diplomáciai tárcák közötti kölcsönös megértésről és stratégiai politikai konzultációról.

Az elnök ugyanakkor leszögezte: túl korai még arról beszélni, hogy milyen következményei lehetnek a Hasogdzsi-ügynek, de hétfőig valószínűleg többet lehet majd tudni arról, mi történt és kik a felelősök. Trump hangsúlyozta: csak ezt követően tesz majd ajánlásokat a kongresszusnak a meghozandó lépésekről. “Nagyon oda fogok figyelni arra, hogy mit javasol a kongresszus, amely szintén nagyon a szívén viseli az ügyet” – fogalmazott. Leszögezte: lehetséges, hogy fontolóra veszi a szankciókat Rijád ellen.

Trump ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia – mint fogalmazott: – “nagyszerű szövetségese” az Egyesült Államoknak, és minden döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a szoros amerikai-szaúdi viszonyt.

Az elnök egyébként pénteken délután Twitter-bejegyzésben cáfolta az amerikai ABC televízió értesülését, miszerint Mike Pompeo külügyminiszternek a héten Ankarában tett villámlátogatásakor a török hatóságok megmutatták volna a Dzsamál Hasogdzsi “eltüntetéséről, illetve meggyilkolásáról” az isztambuli szaúdi konzulátuson készült hang- és videófelvételeket. Az ABC ugyanis péntek délutáni egyik híradásában meg nem nevezett török tisztségviselőre hivatkozva közölte, hogy Pompeo ismeri a hangfelvételt. “Álhír” – írta mikroblogbejegyzésében Trump.

Az amerikai külügyminiszter a héten Szaúd-Arábiában és Törökországban tett villámlátogatást, Rijádban tárgyalt mind Szalmán bin Abdul-Aziz Al Szaúd uralkodóval, mind Mohamed bin Szalmán koronaherceggel. Az Amerika Hangja rádióadónak Pompeo péntek délután azt nyilatkozta: változatlanul várja az ügyben a további információkat, köztük Szaúd-Arábiából azt is, hogy ki a felelős a történtekért. Szaúd-Arábiára utalva a tárcavezető leszögezte: “világossá tettem számukra, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi ezt az ügyet, nem hagyunk jóvá törvénytelen gyilkosságokat… Ez nem fér össze az amerikai értékrenddel, és ha ez az incidens az ő konzulátusukon történt, akkor ők a felelősök”.

Magyarország megbízható szövetséges, a magyar katonák nemzetközi szinten is elismerten magas színvonalon teljesítik feladataikat – jelentette ki a Biztonságpiacnak Simicskó István. A honvédelmi minisztert az elmúlt évről és a tervekről kérdeztük.

– Két éve döntöttek arról, hogy új alapokra helyezik a tartalékos rendszert, és visszahozzák a területi elvet a tartalékos egységek szervezésében. Hol tart az átszervezés?
– A múlt év december elején aláírta szerződését a Magyar Honvédség új, területi alapokon szervezett tartalékos rendszerének ezredik önkéntes katonája, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen ezzel teljesítettük a kormány felé tett ígéretünket, miszerint 2017 végére elérjük az ezerfős önkéntes területvédelmi tartalékos létszámot. Nagyon nagy eredmény ez, hiszen 2010-ben még csak 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ma az önkéntes tartalékosok összlétszáma már meghaladja a hatezer főt. Természetesen a munka itt nem állhat meg, a toborzás fokozatosan, ütemezetten folytatódik megyei, régiós és járási szinteken is. A kiképzőtiszteket már kiválasztották, és elindult a toborzókampány. A 19 megyéből tíz megyében van katonai alakulat. Ezeken a helyeken kezdtük meg a rendszer felépítését. Tavaly októberben a keleti országrészben Hajdúhadházon, míg a nyugati országrészben Várpalotán tettek ünnepélyes esküt a tartalékos katonák. Különböző motivációs eszközökkel, ösztönző rendszerrel igyekszünk minél több magyar állampolgárt, minél több fiatalt megszólítani, akik vállalják az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. Az a célunk, hogy a Magyar Honvédségnek 2026-ra mintegy húszezer önkéntes tartalékos katonája legyen.

– Közhelyes, de igaz: a nemzetközi helyzet fokozódik. Hogyan tud Magyarország alkalmazkodni az egyre romló nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma a világ egyik legbiztonságosabb országa, köszönhetően a Magyar Honvédségnek és a rendőrségnek. A Magyar Honvédség alakulatai a világ számos válságövezetében jelen vannak, szerteágazó tapasztalatokra, magas szintű felkészültségre tettek és tesznek szert minden téren. Ugyanakkor idehaza is nagyon széles körű munka folyik annak érdekében, hogy minél magasabb szinten garantáljuk Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Az Országgyűlés a jogi alapot is megteremtette ahhoz, hogy terrorhelyzet esetén bevethetők legyenek a Magyar Honvédség erre kijelölt és felkészített erői. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az új típusú biztonsági kihívásoknak, nekünk is fejlődnünk, fejlesztenünk kell. A Zrínyi 2026 elnevezésű Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal a Magyar Honvédség Közép-Európa meghatározó haderejévé válhat, és a NATO szövetségi rendszerét is tovább erősíti majd. A program által történelmi jelentőségű fejlődés veszi kezdetét a Magyar Honvédség életében. Az a célunk, hogy egy olyan honvédséget építsünk fel, amely nemcsak a mai, de a jövő kihívásaira is megadja a választ.

– Nemrég azt nyilatkozta, hogy újfajta biztonsági kihívásokra kell felkészülni, és kiemelte a kiberteret mint az információs hadviselés színterét. Hogyan tud ezekre a veszélyekre felkészülni a Magyar Honvédség?
– Fejlődni akarunk ezen a téren is, és mivel elég erős a magyar informatikai és számítástechnikai háttérbázis, szeretnénk felzárkózni a legjobbakhoz. A hibrid hadviselés terén jelentkező kihívások között a kiberhadviselés segítségével ma már egész országokat, kormányokat és társadalmakat befolyásolhatnak, politikai rendszereket dönthetnek meg egyes rossz szándékú csoportok vagy erők. Közlekedési struktúrák, szociális hálózatok, ipari és energetikai létesítmények működését befolyásolhatják viszonylag könnyen különféle kibertámadásokkal. Több országban kibervédelmi központokat hoztak létre vagy tartalékos kiberegységeket szerveztek. Azonban ahhoz, hogy a kiberképességek terén felzárkózzunk a legfejlettebb országokhoz, nemcsak a technikai eszközök megléte fontos, hanem az erre megfelelően kiképzett és felkészített humán erőforrás biztosítása.

– A magyar katonák sikerrel állják meg helyüket a világ legveszélyesebb helyein lévő missziókban. Szövetségeseink, partnereink hogyan értékelik a helytállást?
– A magyar katonák hazai és nemzetközi szinten is elismertek és magas színvonalon teljesítik feladataikat. Katonáink négy földrész 14 országában vannak jelen közel ezer fővel, ami azt is igazolja, hogy hazánk megbízható szövetséges. A nemzetközi katonai jelenlét pedig még mindig fontos tényező a biztonságos környezet és a mozgásszabadság garantálásához. A Magyar Honvédség missziói éppen azokon a területeken tevékenykednek, amelyek a migráció legfőbb utánpótlását adják. Katonáink azért dolgoznak, hogy elejét vegyék annak, hogy tömegek kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket. Mi azt a nézetet valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, és nem pedig a bajt idehozni. Továbbra is kiemelkedő jelentőségű, hogy a balkáni térség stabilitásának megőrzésében is aktívan részt vegyünk. A külszolgálatokban szerzett értékes tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak a déli határnál végzett munkában is, hiszen a missziót megjárt katonák jól ismerik a kibocsátó országok szokásait, az ott élő emberek gondolkodásmódját, valamint a taktikai és technikai elemek alkalmazását magas szinten, éles helyzetekben sajátítják el. A két feladatrendszer, ha úgy tetszik, kiegészíti egymást.

– Véleménye szerint a V4-országok közötti védelmi-biztonsági célú együttműködés az elmúlt évben a lehetőségek szerint fejlődött?
– A visegrádi országok közötti együttműködés és összefogás soha nem volt még ilyen szoros és hatékony, mint most. Ez az egység nemzetközi szinten is példaértékű és önmagáért beszél. Fontos hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben felértékelődött a visegrádi és a közép-európai együttműködés, mert a jelenlegi kiélezett helyzetben nőtt a jelentősége annak a józan és racionalitásra épülő politikának, amelyet ezek az országok folytatnak. A migrációs válság ügyében a V4-országok támogatása már a válság kezdetén is megnyilvánult, és nemcsak politikai szinten, hanem katonákkal, eszközökkel támogatták a határon szolgálatot teljesítő magyar katonákat és rendőröket. A tagállamok mind elkötelezettek az együttműködés iránt, a lengyel, cseh és szlovák partnereinkkel továbbra is kitartunk a migrációs válságról eddig vallott elveink mellett, hiszen amikor Magyarország határait védjük, azzal együtt a schengeni határokat és Európát, illetve szövetségeseinket is védelmezzük.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa lenne. De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a hadászati tervek között) nincs preventív csapás” – fogalmazott az elnök.

“Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni. És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Oroszország kiépítette a hadászati rakétacsapásra néhány másodpercen belül figyelmeztető korai előrejelző rendszerét és semmitől sem fél.

“Mi egyáltalán nem félünk semmitől. Ez egy ekkora területű ország, olyan lakossággal, amely kész életét adni a hazájáért, ez ellen senki semmit nem tud tenni” – hangoztatta.

Állítása szerint Oroszország a hiperszonikus rakétafegyvereknek a következő hónapokban esedékes rendszerbe állításával katonai versenyelőnybe került az Egyesült Államokkal szemben.

A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni. A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltétlek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az Országos Atomenergia Hivatal továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát — olvasható a hivatal honlapján.

A cél egy erős, ütőképes Honvédség megteremtése, ami csak jól kiképzett katonákkal és korszerű technikával lehetséges – jelentette ki Benkő Tibor.

Közölte: 2019 elején beindul a magyarországi kézifegyver-gyártás, így jövőre minden magyar katona kezébe magyar gyártású fegyver kerül. A Mi 17-es szállítóhelikopterek felújítása befejeződött, a Mi 24-es harci helikopterek üzemidő-hosszabbítást célzó rekonstrukciója pedig már folyik – tette hozzá Benkő.

2019 utolsó negyedévében megérkeznek az Airbus könnyű helikopterek, és megindul az új közepes szállítóhelikopterek beszerzése is – fűzte hozzá. Emlékeztetett arra, hogy már beszereztek két A319-es csapatszállító repülőgépet, amelyek egyenként 128 embert szállíthatnak. Ugyanakkor tervezik kisebb futárgépek, illetve nagyobb, harci technika mozgatására is alkalmas szállítógépek beszerzését.

Ennek folyamatát is elindítják jövőre – mondta a miniszter.

Szükséges modern légvédelmi rendszerek, rakéták és a hozzájuk tartozó radarrendszerek üzembe állítása is. A szárazföldi haderőnem esetében pedig a páncéltörő, a tüzérségi és a harckocsizó képességek fejlesztése a cél – mondta Benkő.

Mint írták, az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben bűnösnek talált férfi legkorábban 25 év múlva szabadulhat.

A bíróság ismertetése szerint a sértett – aki az általános iskolából ismerte az elkövetőt – különórákra járt Budapestre, ahonnan a vádlott alkalmanként hazahozta. Az akkor húszéves férfi szerelmes volt a lányba, aki azonban csak barátként tekintett rá.

A férfi 2016 márciusában a fiatal nőért ment, azonban hazafelé a Pest megyei település határába érve egy erdős részen leállította az autót, majd utasát vadásztőrrel 12 késszúrással megölte. A férfi a holttestet egy aljnövényzettel benőtt területen, a kést pedig a garázs kéményében rejtette el.

A törvényszék szerint a vádlottra hatással voltak olyan videók, melyeken nőket kínoztak, ez erősítette erőszakos, szadisztikus fantáziáját. A bíróság megállapította, hogy az ölés szándékát a megtekintett videók és a nő visszautasítása váltotta ki a férfiban.

A vádlott a bizonyítási eljárás során több, különböző vallomást is tett. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett.

Hatósági tájékoztatás szerint a Brüsszelben szolgáló 2600 rendőr közül nagyjából minden ötödik beteget jelentett. “A csúcsértekezletet megtartják, a rendfenntartók ott lesznek. Tárgyalunk a megoldásról” – mondta Ilse Van De Keere rendőrségi szóvivő.

Sajtóhírek szerint a különböző körzetek rendőrkapitányságai ki fogják segíteni egymást. A tiltakozó akciót három szakszervezet kezdeményezte még a hét elején. A módszer azon szabályok kijátszására szolgál, amelyek értelmében a sztrájkoló rendőröket szükség esetén visszahívhatják dolgozni.

Az érintettek a nyugdíjreform, a fizetett szabadságra vonatkozó szabályok és a munkaerőhiány miatti túlterheltség ellen tiltakoznak. Brüsszelben évente többször is EU-csúcsot tartanak, és ilyenkor az ország más részeiről – sőt még Hollandiából – is érkeznek rendőrök a helyi erők megsegítésére.

A közlemény szerint a kontingensek tagjait Kovács István, az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyettese búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központjában.

A rendőrök a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határon járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, valamint közreműködnek az embercsempészek és a Macedónia, illetve Szerbia területére belépő migránsok előállításában. A kiutazók nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az adott országok belsejében is – írták.

Mindkét kontingenst terepjárókkal, éjjellátó-készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazókat pedig még mobil hőkamerával is felszerelték.

A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a macedón, illetve a szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a támadó, Vlagyiszlav Roszljakov, az iskola 18 éves, negyedikes, vegyész szakos tanulója több embert agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben. Petrenko szerint a halálos áldozatok száma 18, a merénylő a tizenkilencedik. Mindannyian lőtt sebekbe haltak bele. A sebesültek száma 54, a legsúlyosabbakért mentőrepülőket küldött a Krímbe az orosz védelmi tárca és a rendkívüli helyzetek minisztériuma.

A Rosszija 24 hírtelevízió értesülése szerint Roszljakov egy hónappal a támadás előtt szerzett be egy karabélyt és ahhoz 150 lőszert. Az iskolába fegyverrel a kezében érkezett. Szergej Akszjonov, a Krím Köztársaság vezetője közölte, hogy az elkövető egyedül cselekedett.

Korábban az SZK mellett több más szakhatóság is pokolgép felrobbantásáról számolt be. Hivatalos közlés szerint Roszljakov előbb detonálta a házi készítésű bombát és azután nyitott tüzet iskolatársaira és a tanárokra. A RIA Novosztyi hírügynökség közölte, hogy az iskolában egy második robbanószerkezetett is találtak, amelyet hatástalanítottak.

Sajtójelentések szerint Roszljakov anyja, aki ápolónő, részt vett a sérültek mentésében, és nem tudta, hogy a fia az elkövető.

A nap folyamán több orosz hírportál is megosztotta a KerchNET videóját, amelyben Olga Grebennyikova, a tanintézmény igazgatója arról beszélt, hogy több robbanás is történt, és a támadásban gépkarabélyos fegyveresek is részt vettek, akik helyiségről helyiségre járva gyilkoltak.

“Ez terrorcselekmény volt a javából, olyan, mint amilyen Beszlanban volt” – mondta Grebennyikova az észak-oszétiai város iskolájában csecsen és ingus terroristák által 2004-ben végrehajtott vérengzésre utalva. Az akkori támadásban több mint háromszázan vesztették életüket. Maga az igazgatónő a támadás idején nem tartózkodott a tanintézményben, a történtekről a kollégáitól értesült.

Angol nyelvű híroldalán, szemtanúkra hivatkozva a külföldre sugárzó RT állami televízió is arról számolt be, hogy kötött maszkot viselő fegyveresek nyitottak tüzet a diákokra. Az iskolák vagy más, sokak által látogatott intézmények ellen elkövetett fegyveres támadások tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó szemtanúi vallomások olykor akkor is több elkövetőről szólnak, ha a támadó egyedül követte el tettét.

A kiürített tanintézményt tűzszerészek kutatták át. A helyszínre több mentőautó is kiérkezett, de annyi volt a sebesült, hogy nem tudják mindet elvinni, ezért a tömegközlekedés buszait is igénybe kellett venni.

A helyszínre kivonultak a rendőrség, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a katasztrófavédelem, valamint a gázszolgáltató vészhelyzet-elhárítással foglalkozó szakemberei is. A környékre kétszáz, páncélozott harcjárművekkel felszerelt katonát is kivezényeltek.

Kercsben fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, egyebek között megerősítették a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd védelmét. A városba orvosok és pszichológusok érkeztek Rosztov-na-Donuból és oda utazott Veronyika Szkvorcova egészségügyi miniszter is.

A történtek miatt a Krímben hámnapos gyászt rendeltek el, több orosz városban szerda este gyászliturgiát tartottak, a moszkvai Kreml falainál elterülő Sándor-kertben pedig sokan virágot helyeztek el a második világháborúban hős városi címet kiérdemlő Kercs emlékművénél.