Biztonságpolitika

“Fennáll a kockázata egy nukleáris háború kitörésének. Az elmúlt évben különösen észrevehetően mutatkozott meg a negatív dinamika” – fogalmazott a magas rangú diplomata. Rjabkov szerint a háború veszélyének kitörése abban az esetben is fennáll, “ha a feleknek nem áll szándékukban nukleáris háborút kezdeményezni”. A helyzet alakulásáért a helyettes tárcavezető a Nyugatot okolta.

“Kollégáink lépései Nyugaton mindinkább emocionálissá, időnként nagyon agresszívvé válnak. Kerülik arra megérett kérdések érdemi megvitatását, blokkolják a párbeszéd csatornáit, és tovább ingatják a fegyverzetkorlátozás szerkezetét” – mondta.

Mint mondta, Oroszország nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok a nukleáris küszöb leszállítása felé vette az irányt. Rjabkov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy az Egyesült Államokkal felújítsa a teljes körű párbeszédet a hadászati stabilitásról, amelynek azonban figyelembe kell vennie a brit és a francia nukleáris potenciált is. Közölte, hogy a témában legközelebb az ősz folyamán tartanak majd orosz-amerikai tárgyalást.

Az orosz külügyminiszter-helyettes síkraszállt a – hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötött -orosz-amerikai START megállapodás hatályának meghosszabbítása mellett. Hangsúlyozta egyebek között: a nukleáris hatalmaknak meg kell erősíteniük, hogy az atomháború megengedhetetlen.

“Oroszország egy állampolgárának egy idegen állam területén a családjával együtt nyoma veszett” – mondta Zaharova. Hozzátette, hogy Oroszországban bűnvádi eljárás indult azt követően, hogy Szmolenkovék 2017-ben a montenegrói nyaralásuk során eltűntek. “Két évvel később amerikai tömegtájékoztatási eszközök olyan anyagot dobnak ki, amely szerint (Szmolenkov) az Egyesült Államok területén tartózkodik” – hangoztatta a szóvivő.

Mint mondta, ez az információ ellenőrzésre szorul, ezért Moszkva a nemzetközi bűnüldöző szervezeten keresztül Washingtonhoz fordult az orosz állampolgár eltűnésének és amerikai tartózkodásának ügyében.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön elzárkózott a Szmolenkovra vonatkozó kérések megválaszolásától. Még arra sem volt hajlandó felelni, hogy ismeri-e a férfit, akivel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban elismerte, hogy az elnöki apparátus alacsonyabb beosztású munkatársa volt, de szavai szerint nem állt közvetlen kapcsolatban az elnökkel.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az amerikai elnökválasztási küzdelem folyamán fel fognak még bukkanni további hasonló kémtörténetek, amelyek gyanút keltenek Oroszországgal szemben. Egy nappal korábban a magas rangú diplomata elvetette azt az amerikai sajtóban megjelent állítást, amely szerint Szmolenkov a 2016-os amerikai választásokba való orosz beavatkozásról szállított információt az amerikaiaknak, mert – mint hangsúlyozta – ilyen beavatkozás nem történt.

Zaharova csütörtökön szintén a tengerentúli kampánnyal hozta összefüggésbe, és “klasszikus propagandának” nevezte a Szmolenkov-ügyet. Úgy vélekedett, hogy a “kémbotrány” célpontja Donald Trump, az arról elsőként beszámoló CNN amerikai hírcsatornát pedig azzal vádolta meg, hogy az oroszellenes hisztéria célirányos szításával tudatosan árt Washington és Moszkva viszonyának.

A RTVI elnevezésű, New York-i központú, orosz nyelvű hírcsatorna interjút készített Jevgenyij Agafonovval, Oleg Szmolenkov feleségének első férjével. A férfi azt állította, hogy Antonyina Szmolenkova 2017-ben megtévesztéssel érte el nála, hogy hozzájáruljon a közös házasságukból született, akkor 13 éves fiúgyermekük külföldre utazásához, akivel előbb Montenegróba, majd az Egyesült Államokba távozott.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Oleg Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a róluk szóló jelentések megjelenése után a Szmolenkov család staffordi otthonából ismeretlen helyre távozott.

“Egyszerűen elfogadhatatlan a semmittevés a fegyveres erőszak ellen Amerikában, és itt az ideje az amerikai közvéleménnyel összhangban kiállni a biztonság érdekében” – olvasható a levélben, amelynek részleteit közölte a The New York Times.

A levélben a gazdasági vezetők sürgetik a republikánus többségű szenátust, hogy szavazza meg a demokrata többségű képviselőház által ez ügyben már benyújtott törvényjavaslatokat. “A fegyveres erőszak megelőzhető” – fogalmaznak a levélben, hangsúlyozva, hogy ehhez viszont törvényhozói támogatás kell.

A levelet aláírók szerint azonban nem csupán a vásárlások előtti szigorúbb ellenőrzésre van szükség, hanem arra is, hogy a szövetségi bíróságok elrendelhessék, hogy olyan emberek ne juthassanak kézifegyverekhez, akiknél valamilyen oknál fogva fennáll a veszélye a fegyver felelőtlen használatának.

A The New York Times megszólaltatta a Levi Strauss vezérigazgatóját. Chip Bergh kifejtette: a levéllel a vállalatvezetők “bizonyos mértékben a saját cégüket is veszélybe sodorják, tekintettel a téma erőteljes átpolitizáltságára”. Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor a vállalatvezetőknek muszáj cselekedniük, hiszen a fegyveres erőszak immár minden céget érint. Úgy vélte, ez ügyben megváltozóban van a közhangulat, mert – mint fogalmazott – a közelmúltban végzett közvéleménykutatások azt jelzik, hogy demokrata párti és republikánus szavazók egyaránt a fegyvervásárlás erőteljesebb ellenőrzését szorgalmazzák.

Mindazonáltal a szenátusnak küldött levelet nem írták alá olyan nagyvállalatok vezetői, mint például az Apple, a Facebook, a Google, a JPMorgan Chase vagy a Wells Fargo bankház.

Az Egyesült Államokban azt követőn erősödött fel ismét a fegyvertartás szigorítását követelők hangja, hogy augusztus elején a texasi El Pasóban egy férfi a Walmart áruháznál lövöldözni kezdett, és 22 embert agyonlőtt. Pár órán belül az ohiói Dayton belvárosának egyik szórakozóhelyén is lövöldözött egy ámokfutó, aki kilenc halálos áldozatot szedett. A daytoni merénylőt az egy percen belül fellépő rendőrség agyonlőtte, a texasi férfit azonban elfogták, és folyik a per ellene. Tettét a hatóságok belföldi terrorizmusként kezelik, mivel bizonyíthatóan rasszista indítékú volt. Korábban ugyanis internetes bejegyzésekben arról írt, hogy utálja a spanyolajkúkat, mert szerinte elárasztják az országot, és ennek véget kell vetni.

A nyári szabadságukról a héten visszatért törvényhozók várhatóan ismét napirendre veszik a fegyvertartás ellenőrzésének ügyét. Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője legalábbis ígéretet tett erre.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) azt közölte: egy amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba hatástalanítását végzik az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonái vasárnap Újbudán. Közleményük szerint a robbanótest hétfőn került elő a Szent Margit Gimnázium területén zajló építkezés során.

Vasárnap az érintett szervezetek együttműködésével a rendőrök 686 lakást, irodaházakat, vendéglátó helyiségeket ürítenek ki és lezárják a Móricz Zsigmond körtér, a Himfy utca, a Villányi út, a Balogh Tihamér lejtőn lévő útszakasz, a Ménesi út, a Bartók Béla út, a Somlói út, a Villányi út, a Kelenhegyi lépcső meghatározott szakaszát.

A tűzszerész katonák a bomba kiemeléséhez és hatástalanításához akkor kezdenek hozzá, amikor a lakosságot és a közlekedést érintő korlátozó intézkedéseket megtették a rendőrök – írta a HM. További információk találhatók az ujbuda.hu; bkk.hu; bkkinfo.hu oldalakon – tették hozzá. Újbuda önkormányzata a honlapján azt írta: az érintett lakásokba, illetve szolgáltató- és irodaházakba várhatóan a késő délutáni órákban lehet visszatérni. A biztonsági zárás ideje alatt a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Bartók Béla út 27.) befogadó helyként üzemel.

A Budapesti Közlekedési Központ  közleményében azt írta: a lezárás idején – várhatóan 9.30-tól – nem jár a 17-es és a 61-es villamos Újbuda-központ és a Budaörsi út között, a 19-es és a 49-es villamos a Szent Gellért tér és Kelenföld vasútállomás között, a 41-es és a 47-es villamos Újbuda-központ és a Szent Gellért tér között, az 56A villamos pedig a Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér között.

Az érintett buszjáratok is a lezárt útszakaszt elkerülve közlekednek. A 7-es busz a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér között módosított útvonalon, Újbuda-központ érintésével közlekedik. A 27-es busz rövidített útvonalon, a Sánc utca és a Villányi út között közlekedik. A 114-es, a 213-as és a 214-es busz a Móricz Zsigmond körteret Újbuda-központ érintésével éri el. A 133E busz Újpalota felé nem érinti a Budafoki út/Karinthy Frigyes út és a Móricz Zsigmond körtér megállóhelyet. A 240-es busz pedig a Móricz Zsigmond körtér helyett Újbuda-központ végállomásig közlekedik.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz F. László és társai ellen. A 36 éves férfi öt társával együtt júniusban és júliusban több mint százmillió forintot csalt ki egy tokaji férfitól, akinek négyszeres anyagi haszonnal kecsegtető kábítószer-kereskedelmi ügyletet ajánlott – írták.

Június 8-án Budapesten 15 millió forintot vettek át tőle hatvanezer darab kábítószernek mondott “bogyó” beszerzésére. F. László bűntársaival el is játszatta a drogvásárlást, amelyet közben telefonon közvetített a sértettnek.

Június 26-án egy külföldről érkező 180 milliós drogszállítmány éjszakai átvételét színlelték. Az átadást a 37-es úthoz szervezték. A tokaji férfi ekkor 45 millió forintot adott át, majd a közelben “megtalálták” az oda készített hat, egyenként egykilós, lefóliázott csomagot. A sértett előtt próbaadagot vettek a lisztből, és azt mondták, hogy az anyag százszázalékos tisztaságú kokain.

Júliusban három alkalommal összesen húszmillió forintot csaltak ki a férfitól a kokainüzletből fennmaradó tartozásuk címén, így az állítólagos drogüzlettel nyolcvanmillió forinttal károsították meg őt. Az ügyletek mögött nem volt tényleges kábítószermozgás, így kereskedelem sem valósult meg – áll a közleményben. F. László milliós fizetséget adott bűntársainak a közreműködésükért a csalással megszerzett pénzből.

A nyomozás megállapította, hogy F. László korábban már kicsalt 23 millió forintot a tokaji férfitól. Akkor saját – kitalált – tartozása miatt zálogba került autóinak kiváltására kérte a pénzt. A sértettől így összesen 103 millió forintot csalt ki a férfi.

Szeptember 5-én F. Lászlót és négy társát elfogták. Ötödik bűntársukat körözik. A nyomozók a bűnözői csoport tagjainak otthonában 50 millió forint értékben foglaltak le járműveket, ingóságokat. A bíróság vasárnap elrendelte mind az öt ember letartóztatását.

“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

“Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

Az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) adatai szerint az Egyesült Államokban 2016-ban mintegy tízmilliónyian szívtak elektromos cigarettával. Az e-cigarettát szívók több mint a fele 35 éven aluli, átlagéletkoruk 19 év.

Az Egyesült Államokban több helyen folynak kutatások az e-cigaretta káros hatásainak magyarázatára. A szakemberek úgy vélik, hogy egy még azonosítatlan vegyi anyag okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, a napokban azt nyilatkozta: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.

A szóvivő hangsúlyozta: döntésével Mark Esper miniszter – Donald Trump migrációs politikájának szellemében – az illegális bevándorlás elleni fellépést kívánja hatékonyabbá tenni. Az alezredes hozzáfűzte: a tárcavezető szeptember 3-án hagyta jóvá a belbiztonsági minisztérium és a rendőri szervek kérését az Egyesült Államok déli határaihoz telepítendő katonákra vonatkozóan. “A cél a határok biztonságának garantálása” – fogalmazott Mitchell.

A szóvivő elmondta, hogy a Pentagon 2020 szeptemberéig 5500 katonát rendel a határokra, elsősorban azért, hogy segítsenek a határvédelemben, az illegális határátlépők felkutatásában és a határok repülővel történő ellenőrzésében. Jelenleg mintegy 2900 aktív szolgálatot teljesítő és kétezer tartalékos katona van az amerikai-mexikói határon.

A szóvivő közléséből kiderült az is: a védelmi miniszter a múlt héten éppen azon a napon hozta meg a döntést, amelyen a Pentagon bejelentette, hogy 3,6 milliárd dollárt csoportosított át a minisztérium különböző fejlesztésekre szánt költségvetéséből a határra tervezett fal mintegy 280 kilométeres szakaszának megépítésére.

Az illegális bevándorlásról tárgyalt kedden Washingtonban Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter is. A mexikói diplomácia vezetője sajtótájékoztatóján baráti légkörűnek és pozitívnak nevezte az egyeztetését Mike Pence alelnökkel és Mike Pompeo külügyminiszterrel. Elmondta, hogy rövid ideig ugyan, de eszmecserét folytatott Donald Trumppal is.

Ebrard közölte, hogy Mexikó 25 ezer katonát telepít az amerikai határhoz, és a tervek szerint ők állandóan ott állomásoznának. Hozzátette viszont, hogy nem sikerült dűlőre jutnia az amerikai tárgyalópartnerekkel abban, hogy Mexikót nyilvánítsák úgynevezett biztonságos harmadik országnak. Mexikóváros ebbe nem egyezik bele – szögezte le.

A biztonságos országgá nyilvánítás azt jelentené, hogy a Mexikó felől érkező bevándorlók nem lennének jogosultak menedékkérelem benyújtására az amerikai hatóságoknál. Az Egyesült Államok és Mexikó közötti egyeztetéseket amerikai elemzők kifejezetten pozitívnak ítélik.

A Fox televízió napokban sugárzott tudósítása például arról számolt be, hogy az Egyesült Államok déli határain augusztusban májushoz képest 56 százalékkal csökkent az illegális bevándorlók száma. Az amerikai határőrök augusztusban mintegy 64 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel, ami a júliusban tapasztalthoz viszonyítva 22 százalékos, a májusi adathoz képest 56 százalékos mérséklődés. Júliusban még valamivel több mint 82 ezer, míg májusban több mint 144 ezer ember próbált illegálisan bejutni az Egyesült Államokba.

A csökkenést az elemzők részben a Trump-kormányzat közép-amerikai országokra kifejtett nyomásának, részben pedig a Mexikóval folytatott tárgyalásnak tudják be, főképp annak a megegyezésnek, hogy a menedékkérők a kérvényük elbírálását Mexikóban maradva várják meg.

Az izraeli harci gépek tizenöt célpontot támadtak az övezetben néhány órával azután, hogy onnan két rakétát lőttek ki a zóna északi szomszédságában lévő Askelónra és Asdódra. A gázai lövedékeket a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer elfogta. A Gázai övezet északi és középső részén található célpontok között fegyverkészítő üzem, a Hamász egyik tengeri támaszpontja, valamint támadásokhoz használt alagút is volt a hadsereg szóvivőjének beszámolója szerint.

A rakéták miatti légvédelmi riasztás idején Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök éppen Asdódban mondott beszédet egy Likud párti nagygyűlésen, amelyet az egy hét múlva, szeptember 17-én esedékes választásokra készülve tartottak. A kormányfőt a biztonságiak azonnal egy óvóhelyre menekítették. Netanjahu Asdódból egyenesen a hadsereg tel-avivi főhadiszállására hajtott, ahol a katonai vezetőkkel tanácskozott. Az éjszakai ellencsapás után nem hirdettek meg különleges óvintézkedéseket a Gázai övezet környékén élők számára.

A felek egyidejűleg 35-35 fogva tartott személyt bocsátottak szabadon. Az orosz elnöki hivatal rámutatott, hogy a két vezető vasárnapi telefonbeszélgetésében több más, Ukrajnával kapcsolatos témát is áttekintett.

Putyin és Macron megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg kell tenni a Donyec-medencei helyzet stabilizálásáért. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a “normandiai négyek” (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország) csúcstalálkozóját az ügyben alaposan elő kell készíteni és Kijevnek egyúttal végre kell hajtania a Minszkben 2015-ben és 2016-ban elért megállapodásokat.

Az orosz és a francia elnök egyetértett abban, hogy a délnyugati-ukrajnai helyzet rendezésének alapjául csakis a minszki intézkedéscsomag szolgálhat.

Putyin előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel szintén megvitatta a fogolycsere és a rendezés kérdését, valamint megállapodott a kapcsolattartás folytatásában.

Egyiküket négy, másikukat négy és fél év szabadságvesztésre ítélték jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt – írták a közleményben.

A két barát 2016 szeptemberétől 2017 februárjáig közösen termesztette és tárolta a kannabisznövényt. A belőle nyert drogot eladták, a bevételen egyenlő arányban osztoztak. A másodrendű vádlott maga is fogyasztott a kábítószerből.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében a büntetés súlyosításáért fellebbezett. Mindkét férfi védője téves tényállás és minősítés miatt, valamint a büntetés enyhítéséért fellebbezett, a másodrendű vádlotté pedig az ítélet hatályon kívül helyezését is kérte.

A lap szerint Szmolenkov öt éven át volt Usakov vezető tanácsadója. A Vedomosztyi által megszólaltatott forrás szerint noha az amerikaiak feltételezett informátorának sem a washingtoni orosz nagykövetség munkatársaként, sem pedig az elnöki hivatal külpolitikai apparátusának alkalmazottjaként nem volt hozzáférése titkos információkhoz, a kollégáival folytatott beszélgetésekből kiszűrhetett olyan információkat, amelyek értékesek lehettek az amerikai szakszolgálatok számára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, nem tudja megerősíteni azt az értesülést, hogy Szmolenkovnak hozzáférése lehetett orosz titkosszolgálatok információihoz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz kémelhárítás hogyan engedhette meg, hogy egy CIA-informátor működhessen a moszkvai elnöki hivatalban, s lesznek-e ennek szervezésügyi következményei, kijelentette:

“Azt, hogy tevékenykedett-e külföldi kém valakinek az orra előtt, engedjék meg, hogy kommentár nélkül hagyjam. Adott esetben megállapítom, hogy volt egy ilyen nevű munkatárs, akit elbocsátottak, de hogy spion volt-e, azt nem tudjuk. Ez a kérdés a szakszolgálatokra tartozik. Ők pedig végzik a dolgukat.”

A Vedomosztyi egyébként úgy értesült, hogy kollégái dicsérték, véleményük szerint jó végrehajtó hivatalnok volt. A lap által megszólaltatott forrás szerint Szmolenkov néha a puszta érdeklődésen túlmutató, túlzott kíváncsiságot tanúsított, de sokévi közös munka után kollégái a bizalmas beszélgetések során meglehetősen őszintén nyilatkozhattak.

A Vedomosztyinak egy másik, szintén a neve elhallgatásával nyilatkozó személy azt állította, hogy Szmolenkovnak nem volt információja arról, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A CIA számára azonban értékes volt mint egy olyan együttműködő személy, aki az orosz elnöki hivatalban dolgozik, és aki azt mondja, amit hallani szeretnének.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Vlagyimir Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi szerdán azt közölte, hogy a Szmolenkov család eltűnt staffordi házából, amely a legnagyobb volt egy olyan környéken, ahol nyugállományú katonatisztek és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) visszavonult ügynökei telepedtek le. A hírügynökség az egyik szomszédra hivatkozva azt írta, Szmolenkovék hirtelen két autóba ültek és elhajtottak, amint észrevették a Daily Beast amerikai hírportál riporterét, aki egy gépkocsiban ülve várakozott rájuk.

Az RIA Novosztyi emellett úgy értesült, hogy Szmolenkov a 2000-es évek közepétől 2008-ig dolgozott a washingtoni orosz nagykövetségen, ahol a képviselet gazdálkodási ügyeivel, egyebek között szolgálati autók beszerzésével, a követségi bolt árukészletének feltöltésével és a protokollhoz szükséges vásárlásokkal foglalkozott. Az állami tulajdonban lévő hírügynökség szerint a férfi “a megfelelőnél kicsit többet és gyakran ivott”.

A moszkvai CIA-kémről és megszöktetéséről szóló sajtójelentések hitelességét Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője kedden egyaránt kétségbe vonta.

A németek által 1940. május 10-én megszállt Hollandia majdnem napra pontosan öt évvel később, 1945. május 5-én szabadult fel. A jeles dátum évfordulóján az országban sok helyen voltak megemlékezések, így a Maastrichttól keletre, tíz kilométerre lévő amerikai katonai temetőben is. Május első vasárnapján itt is megálltak azok a hagyományőrzők, akik felújított második világháborús járműveikkel vonultak fel.

Az amerikai haditengerészet Willys Jeep-jén virító Shore Patrol felirat messziről jelzi, hogy a flotta parti járőrei érkeznek. A parti járőrök a tengerészekkel, tengerészgyalogosokkal szemben intézkedtek, a hadsereg és az akkor még odatartozó légierő katonáival szemben a katonai rendészek (Military Police) voltak illetékesek.

A felvezető szürke Willys után egy ugyancsak tengerészeti Jeep és a menet többi résztvevője közeledik, de már a hadseregnél megszokott olajzöld színben.

A lökhárítón olvasható jelzés szerint a ponyvás Willyst a flotta 6. parti zászlóalja (6. Naval Beach Battalion) használta.

A Dodge WC-51-esének csörlővel felszerelt WC-52-es változata. A négykerék hajtású jármű 800 kg terhet szállíthatott a platóján, katonákat, felszerelést egyaránt.

A másfél tonna hasznos terhelésű WC-62-es tulajdonosa megannyi kiegészítőt gyűjtött be hatkerekű járművéhez: egy csatos üvegekkel teli rekeszt, egy sisakot és egy baseball ütőt. A lehajtott szélvédővel közlekedő kocsik vezetői és utasai ellen a németek gyakran feszítettek ki huzalokat az utak felett. A Dodge orrára szerelt szelvény az ilyen huzalok ellen védte a bennülőket.

A Dodge WC-54-es mentőautón az 1942-ben bevezetett jelzésrendszer mellett hatalmas vöröskereszt teszi egyértelművé az autó funkcióját.

A pótkeréken találtak helyet egy egészségügyi katona átlőtt sisakjának.

A járművek - mint ez a Willys Jeep, lökhárítóján a 2. páncélos hadosztály jelzéseivel - a temető parkolójába álltak be.  

Az amerikai hadsereg Harley-Davidson WLA motorjából kettő is felvonult. Az elsősorban futár és rendészeti feladatokra használt fürge járművet 740 köbcentis, 25 lóerős motor hajtotta egy háromfokozatú sebességváltón keresztül. Az első kerék villájára, a gyalogsági ásó mögé, a kézifegyver tokját szerelték.

A Harley alig 13 literes benzintartályára csavarozott kis táblán a motorhoz és a váltóhoz használható kenőanyagokat jelölték meg. A csomagtartóra egy, az egészségügyi készletből származó takarót szíjazott a motor gazdája.

A WC-62-es mögé akasztott G-527-es trélerrel közel 1000 liter ivóvizet szállíthattak.

* * *

Fotó: Váraljai Beatrix, Szórád Tamás

A kedden az amerikai sajtóban megjelent tudósításokat és riportokat Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta.

Pompeo újságíróknak kedden úgy fogalmazott: “legyen elégséges annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak. Gidley a Fox televíziónak elsősorban a CNN hírtelevíziót bírálta, de “veszélyesnek” és “mások életét kockára tevőnek” nevezte az NBC televízió tudósítását is.

Brittany Bramell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója szintén elsősorban a CNN-t ostorozta a szerinte “félrevezető spekulációk” miatt.

A The New York Times című lap kedden terjedelmes riportot közölt arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki aztán fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről.

Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN is. A hírtelevízió még azt is hozzátette, hogy a kimenekítésre azért került sor, mert Donald Trump állítólag “ügyetlenül” kezelte az ügyet. Bár az orosz illető nevét még kedden reggel sem hozták nyilvánosságra, az NBC televízió hétfő esti híradójának munkatársai megtalálták őt egy Washingtonhoz közeli virginiai településen, és el is mentek a házához.

A Kommerszant című orosz napilap kedden megnevezte az Amerikába szöktetett CIA-ügynököt. Azt írta: Oleg Szmolenkovról, az elnöki hivatal munkatársáról lehet szó. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította az amerikai sajtóértesüléseket. Úgy fogalmazott: Szmolenkovot már évekkel korábban kitették a munkahelyéről, és soha nem is volt magas rangú beosztása az orosz kormányzatban.

A lövész alegységek új (páncéltörő) támogató fegyvereként beszerzett Carl Gustaf 4 lövegekre történő kiképzés részeként szeptember 11-én először hajtottak végre magyar honvédek éleslövészetet a bakonykúti-csörlőházi lőtéren.

Zord  

A lap arról ír, hogy munkatársai kedden – azt követően, hogy az NBC televízió hétfőn este nyilvánosságra hozta az orosz Kommerszant című lap által kedden Oleg Szmolenkov néven azonosított férfi és családja lakhelyét – ellátogatott a virginiai Stafford városkában megadott címre, de a ház lakatlannak tűnt. A szomszédok elmondták, hogy Szmolenkovék még hétfőn este távoztak, és azóta nem tértek vissza a házba.

A The Washington Post információi szerint a család sietősen távozott, méga kertben száradó ruhákat is hátrahagyva.

Az egyik, neve elhallgatását kérő szomszéd elmondta, hogy Szmolenkovék az év elején költöztek be a hat hálószobás önálló villába. A férfinak láthatóan nem volt munkája, legalábbis nem járt el dolgozni, a kert rendben tartásával foglalkozott. “Azt mondta, hogy rengeteg szabadideje van” – tette hozzá a szomszéd.

Az újság munkatársai felhívtak egy Oleg Szmolenkov nevén nyilvántartott mobiltelefont is, de a szám nem felelt.

A lap szerint hírszerzési szakértők megdöbbentek, hogy az amerikai sajtó több munkatársa is milyen gyorsan hozzájutott Szmolenkov adataihoz, köztük a lakcíméhez is. Joseph Augustyn, a CIA volt munkatársa, aki 1999 és 2001 között az ügynökség letelepítési ügyeivel foglalkozott, meglepetésének adott hangot, hogy Szmolenkov a saját nevén él az Egyesült Államokban. “Ezzel együtt is, mi mindig tiszteletben tartjuk az átálló ügynökök kívánságait” – fogalmazott a The Washington Postnak, hozzátéve, hogy a CIA ezt soha nem javasolja az ügynököknek.

Egy másik, neve elhallgatását kérő volt CIA-tisztségviselő arról is beszélt, hogy az ügynökség nemcsak a saját nevük használatát nem javasolja az átálló ügynököknek, hanem arról is lebeszéli őket, hogy a szövetségi fővárosban, Washingtonban, vagy ahhoz közeli vidékeken telepedjenek le, hiszen Washingtonban erőteljes az orosz jelenlét. “A legtöbb esetben teljesen új névvel, új identitással és új élettörténettel messzire, mondjuk Coloradóba szoktuk küldeni ezeket az embereket” – fogalmazott a CIA-munkatárs, aki éveken keresztül kifejezetten ezzel foglalkozott.

A lap megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy Szmolenkov volt-e az a személy, aki részletes információkkal látta el az amerikai hírszerzést a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozásról. “Az azonban bizonyos, hogy értékes ügynöke volt a CIA-nak” – állapította meg a lap meg nem nevezett volt és jelenlegi CIA-munkatársakra hivatkozva.

Az amerikai sajtóban keddre virradóra jelentek meg az információk arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki azután fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A The New York Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről. Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN hírtelevízió is. Az NBC televízió munkatársai pedig felkeresték az akkor még meg nem nevezett orosz férfi lakhelyét is Virginiában. Az amerikai kormányzat – a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a CIA is – vitatja az orosz CIA-ügynökről szóló sajtójelentéseket. Kedden Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta a sajtóértesüléseket. Pompeo újságíróknak fogalmazott: “legyen elég annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak.

Az áldozatok hozzátartozóihoz, rokonaihoz szólva Donald Trump “személyes és örökké tartó veszteségről” beszélt. Ezt megelőzően az elnök a first ladyvel együtt elhelyezte a kegyelet koszorúját a minisztérium épülete előtti emlékműnél.

Trump beszédében az afganisztáni tálibok és a terroristák elleni harc erősítését ígérte. A megemlékezés előtt az elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben “az Egyesült Államok megingathatatlan erejét, bátorságát és együttérzését” hangsúlyozta. A Fehér Házban és a Pentagonban is félárbócra engedték a nemzeti lobogót, és a Kongresszusban is egyperces néma csenddel emlékeztek a törvényhozók.

A megemlékezés New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ lerombolt ikertornyainak helyén emelt emlékműnél kezdődött, és a kora délutáni órákban folytatódott Mike Pence alelnök beszédével a pennsylvaniai Shanksville melletti emlékműnél, amelyet a terroristák által eltérített harmadik repülőgép lezuhanásának helyszínén emeltek.

New Yorkban – mint 18 éve minden esztendőben – az idén is lélekharangok megkondítása közben sorolták fel a terrortámadás halálos áldozatainak neveit. Az emlékező ünnepségen jelen volt Andrew Cuomo, New York állam kormányzója, Bill de Blasio, New York város polgármestere és elődje, Rudy Giuliani is, aki a terrortámadások idején volt a nagyváros vezetője. Kedden Cuomo kormányzó törvényt írt alá, amely kötelezővé teszi az állami oktatási intézményekben a megemlékezést a terrortámadásokról.

2001. szeptember 11-én reggel két, az al-Kaida terrorszervezet dzsihadistái által eltérített repülőgép hajtott bele a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd nem sokkal később a Washington melletti Arlingtonban lévő Pentagon épületébe is. Egy harmadik, eltérített repülőgép Pennsylvaniában zuhant le, miután a gép utasai és személyzete megpróbált szembeszállni a terroristákkal.

A támadásoknak – amelyek az Egyesült Államok ellen a történetében elkövetett legnagyobb terrortámadás volt – csaknem háromezer halálos, és több mint hatezer sebesült áldozata volt. De New Yorkban immár több tízezerre tehető azoknak a mentésben résztvevő rendőröknek, mentősöknek, tűzoltóknak a száma is, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek.

A Szombathelyi Törvényszék június 21-én Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott a házkutatást vezető, a vádlottnál lévő fegyvert észlelő, a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatához közel lévő rendőr alezredesre három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik a sértettet a fején eltalálva megölte.

A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható. Emellett a vádhatóság szerint a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a kivételesen nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.

A vád szerint 2016. október 26-án Győrkös bőnyi lakásán gépkarabélyból rálőtt a nála engedély nélkül tartott fegyverek és lőszerek miatt házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesítette az egyik intézkedő rendőrtisztet. A rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó is megsérült.

Az amerikai diplomácia irányítója a Fox televíziónak – bejelentve, hogy a béketárgyalások megszűntek – leszögezte, a tálibok terrorizmussal próbálták meg javítani a tárgyalási pozícióikat.

Hozzáfűzte, hogy bárki, aki figyelemmel kíséri Trump tevékenységét, tisztában lehet azzal, hogy amikor egy mindkét fél számára kedvező eredményekkel kecsegtető tárgyalások közepette a másik fél a tárgyalásokat veszélyeztető lépéseket tesz, az elnök azt nem fogja elfogadni. Pompeo a tálibok által elkövetett, 12 halálos áldozatot, köztük egy amerikai katona életét követelő merényletre célzott.

“Mi nem egyszerűen csak papíron rögzített szavakat akarunk, hanem valódi és megvalósított elkötelezettséget, és a tálibok most megmutatták, hogy nem akarnak, vagy nem tudnak eleget tenni az erőszak csökkentésére vállalt kötelezettségeiknek” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

A Fox televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy a tárgyalásokat meghatározatlan időre függesztették-e fel, Pompeo úgy válaszolt, “remélem, a tárgyalások újraindulhatnak”. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások esetleges újrakezdése a táliboktól függ. “Nekik kell most bizonyítaniuk, hogy készen állnak valóra váltani mindazt, amit a tárgyalásokon kérünk tőlük” – mondta.

Pompeo a CBS szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat továbbra is katonai nyomást fog gyakorolni a tálibokra a tárgyalások érdekében.

A CNN televízió műsorában védelmébe vette Trump azon döntését, hogy Camp Davidben titokban fogadta volna a tálibok képviselőjét. Mint fogalmazott: a kormányzatnak kötelessége tőle telhetően mindent megtenni a sikerek érdekében. Ő, személy szerint, teljes mértékben támogatta is a Camp Davidben folytatandó tárgyalásokat – mondta.

Az NBC televízióban pedig arra emlékeztetett a külügyminiszter, hogy a marylandi Camp David – a mindenkori amerikai elnökök vidéki rezidenciája – mindig is háttérben folytatott béketárgyalások színhelye volt.

A dokumentumot Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi államtitkára, Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) parancsnokhelyettese, Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke írta alá a Honvédelmi Minisztériumban.

A rendezvényen Szabó kiemelte: amikor a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, akkor is rögzítették: a honvédelem ügye össztársadalmi feladat. Ebből adódik, hogy a HM és a Magyar Honvédség keresi azokat a szövetségeseket, civil és oktatási intézményeket, amelyek segítik ezt a munkát. Ezért a több ezer emberből álló vadásztársadalmat is megkeresték.

Szabó elmondta: a megállapodás három fő területre terjed ki. Az első az önkéntes tartalékos szolgálat népszerűsítése, és hogy lehetővé tegyék a vadászok bekapcsolódását az önkéntes tartalékos rendszerbe. A következő terület az ifjúság honvédelmi nevelése, hiszen a vadászok is számos iskolával vannak kapcsolatban, a harmadik pedig az infrastruktúra, jellemzően a lőterek közös célú kihasználása – ismertette.

A toborzás segítése, az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítése érdekében a vadászkamara és a védegylet rendezvényein lehetővé teszik a toborzást, továbbá kölcsönösen vállalja a Magyar Honvédség, azon belül az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítését honlapjain, illetve közösségi médiafelületein.

A honvédelmi nevelés segítésének keretében a vadászkamara és a védegylet vállalja a honvéd kadétprogram népszerűsítését a velük kapcsolatban álló középiskolákban. Az MHP előadót biztosít a két szervezet rendezvényeihez, valamint az Ismerd meg vadászokat elnevezésű ifjúságnevelési programhoz.

A megállapodás kiképzési célú ingatlanhasználatról szóló része szerint a vadászkamara vállalja, hogy az általa vizsgahelyszínül használt lőterekről kimutatást készít és az információkat megosztja az MHP-val. A védegylet felméri a tagsági körén belül az MH kiképzési céljainak megfelelő vadászházi hasznosítású ingatlanokat. A HM pedig vállalja, hogy biztosítja egyes katonai lőterek ideiglenes és időszakos használatát a vadászkamara és a védegylet tagjai számára.

2019. 08. 02. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozata az INF-szerződés megszűnéséről (Haiszky Edina Julianna)

Augusztus 2-án az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adott ki az INF-szerződés megsértéséről alkotott álláspontjáról. Eszerint Oroszország a mai napig megsérti az INF-szerződésben (közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése) foglaltakat, hiába kötelezte magát annak betartására az Amerikai Egyesült Államokkal közösen. Emellett egy, a szerződés határidejének lejárta utáni hat hónapra vonatkozó, úgynevezett végső kötelezettség értelmében tiszteletben kellene tartaniuk a dokumentumban foglaltakat.

A folyamatos  orosz kötelezettségszegésre hivatkozva mondta fel az Egyesült Államok is a szerződést, mellyel a NATO-tagállamok és szövetségeseik is egyetértettek.

A mostani nyilatkozat alapján egyedül az Oroszországi Föderációt terheli a felelősség a szerződés megszűnése miatt, mivel semmilyen hajlandóságot és együttműködést nem mutatott a kialakult helyzet megoldására. Ezen állapot pedig tarthatatlan a nemzetközi közösség számára, így a NATO, összes tag- és szövetséges államának egyetértésével, fel kíván lépni az orosz fenyegetéssel szemben, és ehhez egy összehangolt intézkedéscsomagot szándékozik bevezetni.

Ennek jegyében továbbra is kulcsfontosságúnak tartják a nemzetközi fegyverzetellenőrzési, leszerelési, és non-proliferációs megállapodásokban foglaltak tiszteletben tartását, mivel ezek biztosítják  az euroatlanti biztonság alapját. A nyilatkozat szerint a NATO törekedni fog a konstruktív kapcsolat kialakítására Oroszországgal, amennyiben ezt az orosz intézkedések is lehetővé teszik.

Partnerkapcsolatok

2019. 08. 08. – A NATO Főtitkára Ausztráliába és Új-Zélandra látogatott (Gönczi Róbert)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára lerótta tiszteletét Canberrában, az Ausztrál Háborús Emlékműnél augusztus 8-án, az Ausztráliát és Új-Zélandot érintő hivatalos látogatása alkalmával. Stoltenberg egy koszorút helyezett el az ausztrál katonák és a háborúban elesettek emlékére. Később a Főtitkár részt vett a Regionális Biztonság Intézményének és az Ausztrál Nemzeti Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának eseményén.

Szerdán Sydneyben Stoltenberg Scott Morrison miniszterelnökkel, Marise Payne külügyminiszterrel, illetve Linda Reynolds védelmi miniszterrel találkozott, ahol aláírásra került egy megújított együttműködési szerződés a NATO és Ausztrália között a HMAS Hobart fedélzetén. “Ausztrália egy kiemelten fontos szövetséges”  – fogalmazott a Főtitkár, kiemelve az ország afganisztáni és iraki vállalásait. Stoltenberg továbbá hangsúlyozta beszédében a sydney-i Lowy Intézménnyel való együttműködés fontosságát.

Kedden a Főtitkár Wellingtonba, Új-Zéland fővárosába látogatott, hogy ott tárgyalásokat folytasson Jacinda Ardern miniszterelnök-asszonnyal. A Főtitkár megköszönte Ardernnek Új-Zéland kiemelkedő közreműködését a terrorizmus elleni küzdelemben, köztük az ország jelentős szerepét a NATO afganisztáni kiképző missziójában, ahová szakértőket küldtek a helyi női jogok érvényesülésének elősegítése érdekében. Emellett megbeszélést folytatott Winston Peters miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, valamint Ron Mark védelmi miniszterrel. Stoltenberg a napot egy beszéddel zárta a Victoria Egyetem Stratégiai Kutatóközpontjában.

Hétfőn Christchurchben Stoltenberg meglátogatta az Al Noor mecsetet, ahol virággal tisztelgett az áldozatok előtt, akik idén márciusban vesztették életüket az ott történt támadásban. A helyi muszlim közösség tagjaival is találkozott, akik irányába kifejezte szolidaritását és őszinte részvétét.

Fejlesztés és innováció

2019. 08. 19. – Elindult a NATO új Innovációs Kihívása a vállalkozók és feltalálók számára

Augusztus 19-én, hétfőn indult el a NATO Innovációs Kihívása, mely témája a “Vezetőképzés optimalizálása” címet viseli. A verseny célja a magánszektor fejlesztőinek (vállalkozók, mérnökök, tudósok) bevonása, hogy új, kreatív és hatékony módon válaszoljanak a NATO-t érintő biztonsági kihívásokra, potenciális válsághelyzetekre.

A Kihívás során a Szövetség megoldást keres arra, hogy minden szinten felkészítse a vezetőket az összetett, gyorsan változó helyzetekben történő döntéshozatalra. A kihívás érinti a vezetői képességek, új döntéshozatali megoldások, ember és gép viszonyának témáit, hasznosítva a legújabb technológiákat, felhasználva az információs környezetből származó adatokat.

A Kihívást a NATO Innovációs Központja vezeti, mely egyben egy virtuális és fizikai együttműködési platform, mintegy 3000 szakértőt egyesít világszerte, munkája pedig a Szövetség segítése a nyílt innováció és a magánszektorral való partnerség fellendítésében.

2019. 08. 29. – A NATO helyettes főtitkára a klímaváltozásról és -védelemről beszélt Helsinkiben (Szilágyi Laura)

Rose Gottemoeller, helyettes főtitkár Helsinkibe látogatott, hogy részt vegyen az EU védelmi minisztereinek informális találkozóján. Egy, a klímaváltozás és a biztonság kapcsolatáról szóló tanácskozás során kiemelte, hogy a klímaváltozás nagyban befolyásolja a szövetségesek és a partnerországok biztonságát.

Gottemoeller emellett felvázolta, hogy a NATO öt különböző módon próbálja megragadni a klímaváltozás globális jelenségét, melyek a következők: stratégiai analízis; a tudományos együttműködés támogatása; az energiatakarékosság és környezetvédelem beépítése a hadsereg életébe; az ellenállóképesség kiépítése természeti katasztrófák esetére; valamint a képességtervezés.