Biztonságpolitika

Azt írták: az ütközés súlyos sérültjének állapota stabil, őt jelenleg folyamatos megfigyelés mellett a budapesti Honvédkórházban ápolják. A könnyű sérülést szenvedett katonák még hétfőn, az ellátásukat követően elhagyhatták a székesfehérvári kórházat.

A Magyar Honvédség egyik katonai menetoszlopa szenvedett közúti baleset az M7-esen Székesfehérvárnál hétfőn. A balesetben hatan sérültek meg, egyikük hétfőn belehalt sérüléseibe.

A tehergépjárművekből álló konvoj a Bátor Harcos 2019 gyakorlatra ment Hódmezővásárhelyről a Magyar Honvédség Központi Gyakorló- és Lőterére, Veszprém-Újmajorba.

A politikus úgy vélekedik: az amerikaiak ma már nem egységesek, és Washington nem játszik vezető szerepet szövetségesei körében.

“Engem katonaemberként nem is külső ellenfeleink aggasztanak, hanem belső megosztottságunk” – fogalmaz a volt miniszter.

Később kifejti, hogy az amerikai belpolitikát egymás iránt ellenségesen viselkedő törzsek küzdelmei jellemzik, az érzelmi politizálás és egymás kölcsönös megvetése lett uralkodó.

“Minden amerikainak fel kell ismernie, hogy demokráciánk kísérlet, amely visszafordítható. Valamennyien tudjuk, hogy jobbak vagyunk, mint a jelenlegi politikánk. Nem szabad megengednünk, hogy a törzsi küzdelmek tönkretegyék e kísérletünket” – hangsúlyozza Mattis.

A haditengerészet tábornokaként szerzett tapasztalatairól írva leszögezi: “Egy bölcs vezetőnek a valósággal kell foglalkoznia, és meg kell bíznia abban, hogy beosztottjai tudják, hogyan kell a célokat valóra váltani. “A bölcs vezetés együttműködést kíván meg, másként kudarcra ítéltetik”.

Szerinte Amerika egyedül nem tudja megvédeni népét és gazdaságát, a túléléshez szüksége van külső szövetségesekre.

“A nemzetek szövetségeseikkel együtt virulnak, de nélkülük elsorvadnak” – írja. Meggyőződése szerint az állandó vitázás nem elégséges, ha valaki vezető. Egy vezetőnek stratégiai éleslátásra van szüksége, amellyel kivívja a korábbi zavaros időkben az Egyesült Államok mellett álló nemzetek tiszteletét. A volt védelmi miniszter leszögezi: “Ennek hiányában egyre magányosabbak leszünk, és ez nagyobb kockázatot jelent a világ számára is.”

Mattis 2018 decemberében nyújtotta be lemondását, mert nem értett egyet Donald Trumppal a szíriai helyzet megítélésében és a tervezett afganisztáni kivonulás részleteiben.

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait.

Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.

Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács kilencven fokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta.

A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos “trükkökkel”.

A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is – írta közleményében a NAV.

A közlemény szerint a hivatásos őrmester, tiszthelyettes tavaly decemberben és idén januárban több Komárom-Esztergom megyei településen követett el szeméremsértést, úgy, hogy autójából útbaigazítást kért a sértettektől, miközben a nemi szervét mutatva önkielégítő mozdulatokat végzett.

A katona a mintegy két hónap alatt két fiatalkorú és négy felnőtt korú – köztük egy várandós – nő előtt mutogatta magát szeméremsértő módon. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a katonát, aki beismerte tettét.

Az ügyészség a vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottra tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztést és – mivel méltatlanná vált rendfokozat viselésére – katonai büntetésként lefokozást szabjon ki.

Hozzátette: a japán politika változóban van, ezt jól mutatják a kormány hivatalos álláspontját tartalmazó fehér könyvek is. A szakértő szerint a rakétakísérletek közelsége miatt Japán másképpen ítéli meg a teszteket, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok szerint – fűzte hozzá – Észak-Korea magatartása nem jogsértő, míg Japán úgy ítéli meg, hogy a rakétatesztek ellenkeznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival.

Hangsúlyozta: Donald Trumpnak nagyon fontos, hogy megállapodást kössön az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az osztrák hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki egy 41 éves magyar állampolgár ellen, aki a megalapozott gyanú szerint 2019 májusában Bécsben megölt egy embert.

Az osztrák társszerv augusztus 22-én a célkörözési egységek európai hálózatán (ENFAST) keresztül értesítette a magyar rendőröket, hogy a körözött férfi feltehetően Budapesten bujkál.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nyomozói megállapították, hogy a keresett férfi a főváros XIX. kerületében rejtőzködik. A budapesti férfit szombat éjjel fogták el, majd előállítottak és őrizetbe vették.

A férfi kiadásáról Ausztriának később dönt a bíróság – írta az ORFK.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a szíriai rendezéssel kapcsolatban a helyzet “terepen” történő stabilizálását tartja a legfontosabbnak. Kijelentette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság a közeljövőben megkezdi munkáját. Megerősítette, hogy szeptember közepén részt vesz a szíriai rendezésről Ankarában tartandó orosz-török-iráni csúcstalálkozón.

Erdogan hangsúlyozta: a szíriai kormányerők offenzívája Észak-Szíriában arra készteti Törökországot, hogy éljen az önvédelem jogával, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. Mint mondta, az Idlíb tartományban zajló offenzíva – amelyet elfogadhatatlannak nevezett – felborította a Törökország és Oroszország által megteremtett nyugalmat.

A török elnök azt mondta, elvárja az Egyesült Államoktól, hogy tartsa magát a Szíria északi részén létrehozandó biztonsági zónával kapcsolatos kötelezettségvállalásához. Putyin úgy vélekedett, hogy Ankara által szorgalmazott, a török-szíriai határ mentén létrehozandó biztonsági zóna hozzájárul majd Szíria területi épségének megőrzéséhez.

Az orosz elnök arról is beszámolt, hogy Erdogannal orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről tárgyalt. A kooperáció potenciális területeként nevezte meg új fegyverek és a rádiólokációs harc eszközeinek előállítását is.

Erdogan bejelentette, hogy Törökország folytatni kívánja Oroszországgal a hadiipari együttműködést, egyebek között a harci repülőgépek gyártásában. Putyin közlése szerint a török vendégek figyelmét a Zsukovszkijban kedden megnyílt MAKSz-2019 kiállításon felkeltette az MSz-21-es utasszállító repülőgép, valamint több helikopter is, beleértve a Mi-38-ast és a légi mentésre használt könnyű gépeket.

Az orosz elnök arról is szólt, hogy a nap folyamán megérkeztek Ankarába az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszer újabb ütegének elemei. Mint mondta, az év végig megkezdődik a gáz szállítása a Török Áramlat vezetéken. Emlékeztetett, hogy ennek második szála Európába fog vezetni. Putyin meghívta Erdogant, hogy vegyen részt az október 2. és 5. között megrendezendő moszkvai energetikai héten.

Putyin közölte, hogy Moszkva és Ankara megállapodást készít elő a nemzeti devizában történő kétoldalú elszámolás bevezetéséről.

A törvényszék egyhangúlag kimondta, hogy az orosz hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját is megsértették, köztük az élethez, a szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez való jogról, valamint az embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkelyeket.

A strasbourgi bírák 34 ezer euró (mintegy 11 millió forint) kártérítést ítéltek meg a két panaszosnak, a férfi feleségének és anyjának.

Magnyitszkij orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére ellene indult eljárás adócsalás miatt, és előzetes letartóztatásba került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között életét vesztette.

Kiemelték, az iskolaszerekben esetleg előforduló, szemmel nem látható veszélyes nehézfémek vizsgálata a gyermekek egészségének védelme, az egészségkárosodás elkerülése miatt szükséges. A közlemény idézte Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki kifejtette: az évről évre rendszeresen elvégzett laboratóriumi ellenőrzés eredménye, hogy minden vizsgált iskolaszer biztonságosnak minősült, így nem volt szükség fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindítására.

A minisztérium továbbra is folyamatosan figyeli a tanszerek biztonságosságát az elért magas szint fenntartása, az iskolások védelme érdekében – írták. Az ellenőrzött termékek tételes listája a kormany.hu honlapon belül az ITM oldalán érhető el.

A külgazdasági és külügyminiszter abból az alkalomból tartózkodott a támaszponton, hogy idén májustól augusztus végéig Magyarország látja el a balti légtér védelmét. A küldetésben 92 magyar katona, köztük hét pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot. A három balti országnak – Észtországnak, Lettországnak és Litvániának – nincs önálló légiereje, ezért légterületüket rendszeresen a NATO-tagországok légiereje védi.

Szijjártó elmondta: “Akárhol járunk a világban, ahol magyarok vállalnak szerepet nemzetközi missziókban, a helyiek a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyar honvédek teljesítményéről”.

Litvániában Linas Linkevicius külügyminiszter és Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszter személyesen mondott köszönetet a magyar katonáknak a védelmi misszió teljesítéséért.

Szijjártó szólt arról is, hogy jelenleg mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban, a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ kötelékében. Ezt a létszámot az elkövetkező hónapokban Koszovóban 130, Afganisztánban hetven fővel növelik meg a NATO-erőkben, emellett az ENSZ libanoni missziójába hatvan magyar katonát küldenek.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország, megbízható szövetségesként, már az idén teljesítette azt a NATO-elvárást, hogy a honvédelmi költségvetés húsz százalékát fejlesztésekre fordítsa, és a 2024-es határidő előtt el fogja érni azt is, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra költse.

Szijjártó beszámolt arról, hogy a litvániai bázison szolgálatot teljesítő 92 katona kiválóan tette dolgát az elmúlt négy hónapban. A hét pilóta összesen 43 éles riasztásban vett részt, mindegyik esetben sikeresen megvédték a balti országok légterét, szuverenitását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO továbbra is a legsikeresebb és a legerősebb szövetség legyen a világban. A magyar pilóták 456 órát töltöttek a levegőben négy hónap alatt.

A miniszter bejelentette: döntés született arról, hogy 2022-ben a magyar katonák és a Gripenek visszatérnek Litvániába, és abban az évben – szeptembertől négy hónapig – újra Magyarország adja a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét.

A Fővárosi Főügyészség közleményében azt írta: a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság további három hónappal – november 30-áig – hosszabbítsa meg Jurij C. gyanúsított letartóztatásának határidejét.

Az indítvány szerint az eljárásban a terhelt jelenlétének biztosítása, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében továbbra is indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása – tették hozzá.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreait sikerült kimenteni, és azóta huszonhét holttestet találtak meg, egy áldozat azóta sem került elő.

A Viking Sigyn kapitányát június 1-jén már egyszer letartóztatták vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének gyanúja miatt. Akkor a bíróság lehetővé tette azt is, hogy 15 millió forint óvadék ellenében Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerüljön, nyomkövető eszköz alkalmazásával. Az óvadékról szóló döntés június 12-én lett jogerős, a kapitány másnap – miután letette az óvadékot – bűnügyi felügyelet alá került.

A legfőbb ügyész ezután a Kúriához fordult, amely elvi jellegű határozatában kimondta: törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyeztek a hajóskapitány ügyében, mert nem álltak fenn a feltételei a bűnügyi felügyelet elrendelésének és így az óvadéknak.

Július 31-én – miután segítségnyújtás 35 rendbeli elmulasztásával is meggyanúsították – a bíróság ismét elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását.

A beszámoló szerint nagyjából egy hónapon át érkeznek majd az újabb orosz teherszállító repülőgépek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra a rakétavédelmi rendszer alkatrészeivel. A tárca egyúttal emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult.

Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.

Az amerikai elnöki hivatal júliusban leszögezte: az orosz légvédelmi ütegek vásárlása lehetetlenné teszi Ankara további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjában. Később Ellen Lord, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy kezdeményezni kell Törökország kizárását. A Pentagon korábban azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást.

A török védelmi tárca egyoldalúnak és igazságtalannak nevezte a kizárást célzó döntést, hangsúlyozva, hogy a lépés negatív hatással lesz a NATO erejére. Ezt követően a vadászbombázó képzési programjában részt vevő török pilóták és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzet július végén és augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

A fejlett technológia exportjára szakosodott Rosztyeh orosz állami vállalat vezetője, Szergej Csermezov július közepén már jelezte: Oroszország kész Szu-35-ös vadászgépeket szállítani Törökországnak, ha Ankara érdeklődést mutat eziránt.

Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin kedden Moszkvában részt vett egy légi bemutatón, ahol a török államfő szemügyre vette az F-35-öshöz hasonlóan ötödik generációs, szintén fejlesztés alatt álló orosz vadászbombázót, a Szu-57-est is.

A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is. Egyelőre nem ismert, hogy a török hadsereg hova telepíti az orosz fegyvereket.

Benkő Tibor előadásában hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 programmal modern, erős Magyar Honvédség megteremtése a cél, amely Magyarország, valamint a magyar polgárok biztonságát tudja garantálni és szolgálni a jelenben és a jövőben egyaránt. A miniszter úgy fogalmazott: “láthatjuk”, mi történik a nagyvilágban és Európában, “szűkebb környezetünkben”. “Bár úgy érezzük, hogy békében és biztonságban élünk, ez a béke és a biztonság, ami körülvesz minket, nagyon törékeny” – hívta fel a figyelmet.

Azt mondta: az, hogy a Nyugat-Balkánon viszonylagos béke és biztonság van, annak köszönhető, hogy több ezer katona teljesít békemissziós feladatot azért, hogy ne alakuljon ki újabb konfliktushelyzet. A miniszter szerint Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a déli szomszédságban hogyan alakul a jövő, mennyire lesz stabil, kiszámítható a helyzet, és “kell-e attól rettegnünk, hogy újabb háború lesz az ország déli határán”.

Oroszország és Ukrajna viszonyáról szólva úgy fogalmazott: szinte pillanatok alatt indult el a hibrid hadviselés, amit Oroszország Ukrajnával szemben alkalmazott. “Területeket lehet úgy elcsatolni, országok vezetését, kormányt lehet tönkretenni, kiiktatni egy új hadviselési formával anélkül, hogy légicsapásokat mérnénk, rakétákat indítanánk vagy harckocsi-hadosztályokat vetnénk be” – emelte ki a miniszter.

Benkő arról is beszélt: Magyarországon 2015 óta csaknem húszezer katona vesz vagy vett részt a határvédelemben, segítve a rendőri erőket, az önkéntes területvédelmi tartalékosok száma pedig 2019-re 8700 fölé emelkedett.

A honvédelmi miniszter hibás felfogásnak nevezte azt, hogy amikor Magyarország a NATO tagja lett, “hagytuk leépülni a honvédséget”. Mint mondta, a washingtoni szerződés nemcsak a kollektív védelemről szól, hanem tartalmazza azt is, hogy minden ország köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amely garantálja az országa biztonságát.

Hozzátette: jelenleg a NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, az egyik az Oroszország irányából érkező, és most már kijelentik azt is, hogy van Észak-Afrika, Ázsia és a Nyugat-Balkán felőli fenyegetettség is, beleértve a terrorizmust és a migrációt.

Azért, hogy Magyarország a régióban békében és biztonságban létezzen, a kormány úgy döntött, hogy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális Magyar Honvédségre van szükség kiválóan felkészített, kiképzett katonákkal és katonai vezetőkkel – jelentette ki.

Közölte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program középpontjában egyrészt az ember, a katona áll, ugyanakkor a haderőfejlesztés terén haderőnemenként és képességenként a huszonegyedik század kihívásait kezelni képes technikai eszközöket kell beszerezni.

Benkő a haderőfejlesztés Veszprém megyét érintő vonatkozásairól szólva megjegyezte: Szentkirályszabadján mintegy húszezer négyzetméteres modern logisztikai bázis építése indul meg nemsokára, Várpalotán és környékén pedig olyan korszerű szimulációs rendszer áll rendelkezésre, amely a katonák felkészítését biztosítja.

A biztonsági övezet kialakításának ötletét január közepén Donald Trump tűzte újból napirendre. Ankara és Washington azonban hónapokon át nem jutott dűlőre a részleteket illetően, miután eltérően ítélik meg a térségben a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia szerepét. Végül a két fél augusztus 7-én egy olyan török-amerikai műveleti központ létrehozásáról állapodott meg, amely a délkelet-törökországi Sanliurfa tartományból koordinálja majd a biztonsági övezetet. A műveleti központ szombaton kezdte meg működését. Az egyezség értelmében augusztus 14-e óta török drónok is szolgálatot teljesítenek Északkelet-Szíriában, szombat óta pedig közös helikopteres járőrözés kezdődött.

Erdogan hétfői beszédében rámutatott: a biztonsági övezet kialakítását célzó erőfeszítések “lassan-lassan haladnak előre”. A török államfő ugyanakkor arra figyelmeztetett: Ankara a diplomáciát, a párbeszédet, az együttműködést részesíti előnyben, de ha Washington megpróbálja Törökországot “akaratától eltérő útra terelni” vagy akadályozni, Ankara kész megvalósítani saját terveit. Erdogan reményét fejezte ki, hogy senki nem kísérli meg próbára tenni Törökország eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy “megtisztítsa a szíriai határt a terroristáktól”.

Hulusi Akar török védelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy a török és az amerikai katonák közös járőrözése a közeljövőben ugyancsak megkezdődik.

Miközben Ankara azt állítja, hogy az Északkelet-Szíriát ellenőrző YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent Törökország számára, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el az YPG-t arra hivatkozva, hogy a szíriai kurdok a leghatékonyabb partnerei az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban. A török vezetés szerint ezzel szemben az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese.

A tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet pontos elhelyezkedése, a török és az amerikai fél feladatainak megoszlása továbbra is ismeretlen.

A török védelmi minisztérium a közelmúltban azt közölte, hogy az Egyesült Államokkal közösen végzett tevékenység részleteit akkor fogja nyilvánosságra hozni, amikor eljön az ideje.

Orbán Viktor idén tárgyalt már Donald Trumppal Washingtonban, hétfőn Angela Merkel látogatott Magyarországra, remélhetőleg Vlagyimir Putyinnal is még idén sor kerülhet egy közvetlen találkozóra, és Kínával is jó viszonyt ápol Magyarország – fejtette ki a Miniszterelnökség vezetője.

A német kancellár hétfői soproni látogatásával kapcsolatban Gulyás örömét fejezte ki, hogy Merkel világossá tette, a visegrádi együttműködés Európa egészének érték, és elismerően beszélt az EU-s pénzek magyarországi felhasználásáról, ami a miniszter szerint rendkívüli fontosságú az új, hétéves uniós költségvetés elfogadása előtt.

A nyári hőségben a természetes vizek vagy egy kellően hideg vizű medence vonzóbb alternatívának bizonyultak a spottingnál. Ennek ellenére a nyárzáró bejegyzésbe sikerült összeválogatni néhány augusztusi képet, részben saját termésből, részben mások jóvoltából.

*

A horvát hatóságok általában nem veszik jó néven, ha valaki fényképezőgéppel a kezében a repülőterek környékén bóklászik. Ellenben egész jó lehetőséget kínálnak az üdülőhelyek felett húzódó végső egyenesek, amelyek alól a közeli repülőterekre tartó járatok kaphatók lencsevégre. Ha ránézünk a térképre, és a spliti nemzetközi repülőtér 05/23-as irányú pályájának tengelyét meghosszabbítjuk a délnyugati irányba, láthatjuk, hogy az érkező gépek éppen Trogir kikötői sétánya felett süllyednek a leszálláshoz.

A Jet2 Birmingham-Split járatának B737-ese a lágy alkonyati fényben közelít Trogir felett.

A SAS leszáll. Azt, hogy a skandináv légitársaság festésmintája letisztult vagy inkább fantáziátlan, mindenki döntse el maga, de hogy sok izgalomra nem ad okot, az biztos.

Az Aeroflot moszkvai járatát egy Skyteam festésű A320-as teljesíti.

Wizz Air UK A321-ese London Luton repteréről érkezik.

Az A321-est az Egyesült Királyságban lajstromozták, G-WUKI lajstromjellel repül.

A Nap a hegyek mögé ért, az alacsonyabban fekvő területek már árnyékban vannak. A lutoni gép mindjárt földet ér Splitben.

A horvát Croatian Airlines Dash 8-asai kiveszik részüket a belföldi forgalomból is, de ez a gép most Róma Fiumicino repteréről érkezik.

Az utolsó, bágyadt fényben SAS és Transavia gépek váltják egymást. Ez a francia lajstromú Transavia France gép Párizsból érkezik Splitbe. A holland Transavia a KLM diszkont ágazata, ugyanakkor része a KLM-Air France csoportnak is.

A XVI. században épült Szent Miklós templom harangtornya mellett álló szerény emlékmű az 1944. február 23-án, délután 15.30-kor végrehajtott szövetséges légitámadásban elhunytaknak állít emléket.

A márványtáblára 25 nevet véstek. A támadás célpontja egy német torpedónaszád volt, de a város épületeit is találatok érték. A 25 ember ekkor vesztette életét.

*

A közel-keleti légierők gépei ritka vendégek nemcsak Magyarországon, de Európában is.  Augusztus 9-én kora délután a szaúdi királyi légierő Saudi Hawks nevű bemutató köteléke és a kísérő szállítógép szállt le Ferihegyen tankolás és pihenés céljából. A kötelék másnap a déli órákban indult tovább Lengyelország felé, a LOTOS Gdynia Aerobaltic 2019 airshowra. A zöld Hawkok azóta ismét megfordultak nálunk, de a hazaúton csak egy tankolásra szálltak le Ferihegyen. (Fotó: Rozgonyi Cecília)

A Saudi Hawks 1998-ban alakult, mestereik a brit Red Arrows pilótái voltak, a kötelék műrepülést tőlük tanulták. Hét Hawk Mk65 géppel repülnek, amelyek ebben az évben kaptak új festést. A festésminta alapja az iszlám színe, a zöld, amelyet fehér sáv díszít.  A pilótafülke oldalára a szaúdi felségjel, a törzs-hátsórészre a kötelék logója, a vezérsíkra pedig a szaúdi zászló került.

A gépek a 13R pálya várópontjára gurulnak. A szélzsák állása szerint nagyjából pályairányú szél várja a felszállókat.

A melegtől vibráló, híg levegő aligha jelenthet gondot a sivatagi országból érkezett pilótáknak.

A köteléket kísérő szállítógép egy 1991-es C-130H. A gépen csak a szaúdi zászló és a századjelvény színes, a felségjel az álcázó festés színeivel megegyező, alacsony láthatóságú. Akárcsak a Hawkok orrára, a Herculesre is felkerült a felirat: Isten áldjon

*

Ferihegyi gépek a terminálból, a reptéri buszból, egy repülőgép fedélzetéről és a kargó dombról fotózva.

Reggel 6 óra múlt, ébred a reptér. Az idén százéves KLM valamennyi gépére felkerül a 100-as szám.

Fűre tolt, elárvult L-410UVP-E. A HA-YFD valaha az Országos Mentőszolgálat gépe volt, légi betegszállításra kialakított belsővel.

Felszállás a 31L pályáról, rálátással az előtérre ahol egy UPS B757-es, egy A319-es, hátrébb egy Falcon 900-as, egy Learjet és egy teherszállító Saab 340-es parkol.

Az 1-es terminál előtt szintén kargó gépek állnak, két ATR és egy Boeing 737-es.

A földről már többször fotózott teherszállítók, egy bolgár B737-es és egy festésében még török, de már szlovén lajstromban lévő A300-as.

Laudamotion A321-esek a műszaki előtéren.

A festés még Laudamotion, de a lajstromjel már német, a gép az Eurowingsnél repül tovább.

A kínai Qingdao Airlines kerítés mögött parkoló A320neóinak egyike.

Embraer EMB-120, tartósan földhöz ragasztva.

A bolgár Electra Airways Boeing 737-400-asa gurul az egyik utashídhoz. 

Apró egyiptomi kormánygép, egy Falcon 20-as érkezik a 13R pályára.

A Wizz Air bő egy hónapja szolgálatban álló A321neója, a HA-LVE.

A honvédség A319-ese a 13R pálya C gurulóján várakozik az érkező forgalomra…

…ami szintén egy Airbus 319-es, az Alitalia színeiben.

B737-300 a litván GetJet Airlines-tól megszokott festéssel.

A TUI Csoporthoz tartozó, TUI fly Belgium Boeing 737-700-asa. A B737 Max 8-asok letiltása ezt a céget is érintette.  

Az Európa legnagyobb várkomplexumát magukénak tudható csehek, a IX. században épült prágai várral reklámozzák fővárosukat az Eurowings / ČSA A319-esén.

Hosszú, keskeny törzs, hosszú, keskeny csíkokkal díszítve. A Belavia ERJ-195-öse a cég régebbi festésmintájával repül. 

 *

A hadihajók fotózása sem kevésbé érdekes, mint a repülőgépeké. A tengeri hadihajók fotózásához - az ismert történelmi okokból – természetesen az országhatáron kívülre kell utazni, és egy kis szerencsével elcsíphetünk egy-egy érdekesebb egységet. Augusztusban két hadihajóról is sikerült fotókat készíteni, az egyiket az írországi Cobh (az egykori Queenstown) előtt, a másikat horvát kikötőben, Splitben.

LÉ Ciara

Az ír haditengerészet Peacock-osztályú járőrhajója 1984-ben épült Skóciában. A 712 tonnás, 62 méter hosszú, két dízelgéppel és két hajócsavarral hajtott, gyors járatú hadihajó eredetileg a Royal Navy számára készült, hogy azután HMS Swallow néven, a hongkongi vizeken járőrözzön. Rövid brit szolgálat után 1988-ban került az ír flottához, ahol a halászat ellenőrzésére és szükség esetén kutató-mentő feladatokra használják. Fegyverzete egy 76 mm-es és egy 20 mm-es ágyú, és egy 12,7 mm-es géppuska. A hajó érdekes hangzású nevében a LÉ (Long Éireannach) utal arra, hogy ír hajóról van szó, a Ciarát pedig egy, a VII. században élt vagyonos kereskedőcsalád leánygyermeke után kapta, aki két kolostort is alapított.  (A fotót ezúton is köszönöm Vándorffy Tamásnak!)

ITS Palinuro

Az olasz haditengerészet az Amerigo Vespucci mellett egy kisebb vitorlást is használ kiképzési célokra, az 1934-ben épült háromárbocos Palinurót. Az eredetileg francia építésű és használatú hajót az olaszok 1955-ben vásárolták meg egy kivont iskolahajó helyére. A 69 méter hosszú, 1341 tonnás vitorlás fedélzetén 84 fős személyzet szolgál. Rajtuk kívül 50-55 kezdő és/vagy haladó kadét gyakorolhatja leendő hivatását.

A mólón egy tartálykocsi látható, amelyből a hajó üzemanyagot vételez 600 lóerős dízelgépe részére, amelyet elsősorban a kikötői manővereknél használnak. Egyébként a barkentin elrendezésű, az előárbocán kereszt-, a fő és hátsó árbocán hosszvitorlázattal (15 vitorla, 1000 négyzetméter felülettel) ellátott Palinuro úgy haladhat, ahogy a jelmondata is szól: Faventibus Ventis - A szelek segítségével.

A hajótestnek a fehér sávos festés és a fals ágyúnyílás-ajtók adnak hadihajó jelleget. Az orrdísz a hajó névadójának, Palinurusnak a szobra, amint biztos kézzel kormányozza a Trójából Itáliába menekülő Éneász hajóját.

A 30 méter magas hátsó árbocon egy olasz cég, a GEM elettronica radarjai vannak. A gaff alatt az olasz haditengerészet 1947-ben rendszeresített lobogóját fújja a forró szél, amelyen a nemzeti színek mellett az egykori tengeri köztársaságok, Amalfi, Genova, Pisa és Velence címerét egyesítő pajzs van – elkerülendő, hogy összetévesszék a mexikói lobogóval.

* * *

Külön forrásmegjelölés nélküli fotók: Szórád Tamás

A hétfőn életbe léptetett új rendszer szerint a Szerbiából Észak-Macedóniába, illetve az ellenkező irányba utazóknak csak egyszer kell megállniuk, hogy átnézzék az útleveleiket és vámvizsgálaton essenek át, a szerb és az észak-macedón határőrök és a vámosok ugyanis közös ellenőrző ponton állomásoznak ezentúl.

Az egyszerűsített ellenőrzés felgyorsíthatja a személy- és az áruforgalmat is, a várakozási idő a felére csökkenhet – hangsúlyozta a helyszínen a rendszer átadásakor Ana Brnabic szerb miniszterelnök. Zoran Zaev észak-macedón kormányfő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiát és Észak-Macedóniát összekötő autópályán fekvő átkelőn az idei évben a várakozások szerint mintegy 260 ezer teherautó halad majd át, ami a tavalyinál harminc százalékkal nagyobb forgalmat jelent. Emellett a személyi forgalom is folyamatosan növekszik.

A két miniszterelnök rámutatott, hogy a térségben egyedülálló kezdeményezésről van szó, amely példaként szolgálhat a szomszédos országok számára. Az összevont határellenőrzés a jószomszédi viszony és bizalom bizonyítéka – hangzott el a határátkelőnél.

A közleményben azt írták: míg 2016 első félévében 575 esetben sikerült visszaadni a beteg életét gyors helyszíni beavatkozással, addig 2019 első félévében már 1009 ilyen esetet regisztráltak.

Az Országos Mentőszolgálat hozzátette, a féléves időszakban előforduló mintegy ötezer hirtelen szívmegállásos esetnél a megkezdett újraélesztések száma is megkétszereződött (2335-ről 4653-ra nőtt), vagyis a nagyobb esély nagyobb sikerszámot produkált.

A mentőszolgálatnál úgy vélik, az elmúlt két év feltűnő eredményeinek hátterében a mentők új szakmai és kommunikációs stratégiája állhat, amelynek része a telefonos újraélesztési protokoll kötelező alkalmazása, új szakmai eljárásrendek bevezetése, a Szív City közösségi életmentő applikáció elindítása, az országos defibrillátortérkép megalkotása és a laikusok számára indított “Hősképzés” szemléletformáló hatása is.

Az augusztus 8-án a gammasugárzás átmeneti felerősödését okozó felhő a Roszgidromet szerint stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre. A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú 91Sr (felezési ideje: 9,3 óra), 139Ba (felezési ideje: 83 perc), 140 Ba (felezési ideje: 12,8 nap) és ebből származó 140La (felezési idő: negyven óra) mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok.

A Roszgidromet szerint Szeverodvinszkben a háttérsugárzás normális és stabilizálódott.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az orosz védelmi minisztérium első közleményében azt állította akkor, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje normális.

Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

A Roszatom szerint szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrások kifejlesztése.

A Roszgidromet augusztus 13-án azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

Vlagyimir Putyin a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistővel augusztus 21-én Helsinkiben közösen tartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) a múlt héten azt közölte, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állomás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.

A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt kétórás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel.

Igor Orlov, a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és “dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.

Az Arhangelszk megyei önkormányzat sajtószolgálata pénteken arról adott ki tájékoztatást, hogy nem találtak sugárzásszint-emelkedést annak a 110 arhangelszki lakosnak a szervezetében, akik segítettek a fegyverkísérlet-baleset következményeinek felszámolásában. A szűrés sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem.

Mint kiderült, egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe.

Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, az ellenzéki Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.

Ezt azzal kapcsolatban közölték, hogy fegyelmi eljárás indult az ellen a rendőrségi ügyeletes ellen, aki csütörtökön fogadta annak a nőnek a bejelentését, akinek a szomszédjában gyilkosság történt a II. kerületi Zöldlomb utcában. Az ügyeletes ugyanis úgy döntött, hogy nem igényel további intézkedést a bejelentés, ezért nem küldött járőröket a helyszínre.

A közleményben kiemelték, tévhit, hogy a rendőrök addig nem tesznek semmit, “amíg vér nem folyik”.

Ha valakit fenyegetnek, bántalmaznak, zaklatnak, vagy másvalakivel kapcsolatban tud ilyesmiről, akkor haladéktalanul tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívón, a rendőrök intézkednek – hívták fel rá a figyelmet.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a rendőrök csak akkor tudnak hathatósan fellépni, ha a sértett vallomást tesz zaklatója, bántalmazója ellen.