Biztonságpolitika

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn bemutatta egy újabb, állítólag iráni nukleáris fegyvert fejlesztő létesítmény légi felvételét a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna élő adásában.

A kormányfő rövid televíziós nyilatkozatában egy, Iszfahantól délre, Abdában lévő sivatagi atomlétesítmény légi felvételét mutatta be, ahol állítása szerint a közelmúltban atomfegyver előállításán dolgoztak. Netanjahu a légi felvételre hivatkozva felszólította a nemzetközi közösséget, hogy “ébredjen fel”, és gyakoroljon nyomást Iránra. Bemutatta egy korábbi leleplezés helyszínét is, ahonnan szerinte később elszállították a tiltott nukleáris anyagokat, és kaviccsal borították be a területet.

Mintegy másfél évvel ezelőtt Netanjahu egy Turkuzabad nevű iráni helyen található, szőnyegtisztító üzemnek álcázott titkos nukleáris létesítményt “leplezett le”.

Az izraeli miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei nukleáris anyagot találtak egy általa megjelölt titkos iráni atomraktárban, amelyről az ENSZ tavalyi közgyűlésén beszélt. Noha már két hónap telt el, Irán még nem adott megfelelő magyarázatot a nukleáris maradványokra – mondta. A televíziós nyilatkozat egy héttel és egy nappal az előrehozott választások előtt történt. Az ellenzéki baloldali Demokratikus Tábor választási trükknek értékelte a bejelentést.

“Még nem száradt meg a tinta az előző, elbukott trükkön, és Netanjahu saját sikere érdekében máris újabb állambiztonsági trükköt mutat be. Visszatért szeretett és ismert részlegéhez, miután kudarcot vallott a szégyenteljes kameratörvénnyel”- írták közleményükben.

“Netanjahu ismét hírszerzési információkat használ választási propagandájához. Ez szörnyű nemzetbiztonsági felelőtlenség. Az iráni atomot nem szabad kampányolásra használni” – írta Twitter-bejegyzésében Jaír Lapid, a Kék-fehér ellenzéki centrista párt egyik vezetője.

Élve elásott három kismacskát egy nő a fővárosban, de a rendőrök megmentették az állatokat – közölte a rendőrség.

A közleményben azt írták, a járőröknek egy bejelentő mutatta meg, hogy a nő a XXIII. kerületi Fűzfa közben hova ásta el a kismacskákat. A járőrök értesítettek egy állatvédő alapítványt, és közösen ásták ki a még élő állatokat.

A rendőrök ezután elfogták, majd a rendőrkapitányságon előállították a 64 éves nőt, akit állatkínzással gyanúsítanak. A kismacskákról az állatvédő alapítvány gondoskodott – áll a közleményben.

Az észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföld állami és rendvédelmi intézményei ellen készülő terrortámadások megakadályozásáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB közölte, hogy egy Csornaja Recska és Altud község közelében lévő erdei rejtekhelyen két pokolgépet talált. A tíz kilogramm trotillal egyenértékű hatóerejű robbanószerkezeteket tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették.

Ezt követően az FSZB emberei és helyi rendőrök Nartkala városban őrizetbe vettek egy helyi férfit, aki beismerő vallomást tett. A gyanúsított büntetett előéletű, korábban terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt ítélték el.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

Az Egyesült Államok katonái a kormányellenes afgán tálibokkal kötött békemegállapodás után is Afganisztánban maradnak – jelentette ki Donald Trump a Fox rádiónak adott interjújában.

Leszögezte: a szeptemberre tervezett megállapodás után az Egyesült Államok a szerinte lehető legkisebb mértékűre szorítja le katonai jelenlétét, és 8600 amerikai katona marad afgán földön. “Aztán majd meglátjuk” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy “mindig jelen leszünk” Afganisztánban. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “erőteljes hírszerzési tevékenységre” készül.

Az amerikai katonák az al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett merényletek után vonultak be Afganisztánba. Tizennyolc év után, Zalmay Khalilzad afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott vezetésével most folynak az első érdemleges tárgyalások a kivonulásról. Trump a 2016-os elnökválasztási kampányában teljes kivonulást ígért, elnökként azonban többször is változtatott tervein.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem használná a kivonulás kifejezést az Egyesült Államok várható afganisztáni lépéseinek jellemzésére. A vezérkari főnök – Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – kifejtette, hogy nem tartaná jó döntésnek a teljes kivonulást.

Regionális politika

Emmanuel Macron, francia elnök és Leo Varadkar, ír miniszterelnök bejelentették, hogy nem fogják megszavazni az EU-ban a MERCOSUR-ral létrejött szabadkereskedelmi egyezményt, amíg Brazília nem tesz lépéseket a lángoló amazóniai esőerdő megvédése érdekében. A francia elnöki hivatal munkatársa szerint Brazília elmúlt hetekben tanúsított tevékenységéből Macron elnök azt a következtetést tudta levonni, hogy Bolsonaro elnök a júniusi G20-csúcson nem az igazat mondta neki Brazília környezetvédelemhez való hozzáállásával kapcsolatban. Az elnöki hivatalnok hozzátette, az elmúlt hetek eseményeiből látszik, hogy a brazil kormány nem tartja tiszteletben a klímaváltozás megfékezését célzó követelményeket, és nem tesz konkrét lépéseket a biodiverzitás fenntartására. Macron és Bolsonaro elnökök személyeskedésbe torkolló vitába is bonyolódtak a G7-es csúcstalálkozót követően, ahol szintén napirendre tűzték az amazonasi esőerdő problémáját. 

A MERCOSUR (Dél-amerikai Közös Piac) 1991-ben jött létre, jelenleg 4 tagja van: Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay, székhelye Montevideóban található. 20 évnyi tárgyalássorozat után sikerült tető alá hozni az EU-val kötendő egyezményt, melynek megakadályozásához Franciaországnak és Írországnak további tagállamok nemleges szavazataira lesz szüksége az uniós szavazáskor, hogy blokkoló kisebbséget tudjanak biztosítani. Az ír kormányzat a környezetvédelmen túl tart az olcsó dél-amerikai marhahús beáramlásától is, mely veszélyeztetné az ír farmerek megélhetését.

Brexit

A brit kormányzó Konzervatív Párt parlamenti többsége tovább csökkent, miután a Brecon és Radnorshire körzetben tartott választáson elvesztettek egy mandátumot. A kormánykoalíció többsége a parlamentben így egy főre csökkent le (320–319). A mandátumot a Brexit-ellenes, ellenzéki Liberális Demokrata Párt jelöltje kapta meg. 

Az újonnan hivatalba lépett Boris Johnson kormányfő támogatottsága a parlamentben eddig sem volt kimagasló, köszönhetően annak, hogy a miniszterelnök támogatná a megállapodás nélküli kilépést is. A szintén augusztusi hónapban lezajlott G7-csúcson pedig Johnson biztosította Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy még ez év október 31-én mindenképp kilépnek az Unióból, a körülményektől függetlenül.  A megállapodás nélküli kilépést az alsóház korábban már elutasította, ugyanakkor Theresa May, korábbi kormányfő által az EU-val letárgyalt kilépési megállapodást korábban háromszor szintén leszavazták a képviselők, ami végül May bukását okozta. 

Donald Tusk és Boris Johnson, Forrás: metro.co.uk

A legtöbb ellenérzést az ír–északír határ kérdését megoldani kívánó tartalékmegállapodás (ún. “backstop”) keltette, amely a vámunióban tartaná a szigetországot addig, amíg nem sikerül a hosszú távú gazdasági kapcsolatokról megegyezni az Unióval. A “backstop” célja az, hogy ne kerüljön visszaállításra a fizikai határellenőrzés az ír–északír határon, ezzel biztosítva a békét és stabilitást az Ír-szigeten.

Augusztus közepén kiszivárgott az „Operation Yellowhammernek” nevezett dokumentum, amely leírja, hogy mire számít a brit kormány rendezetlen kilépés esetén. A The Sunday Times című konzervatív lap birtokába került kormányzati dokumentum alapján a brit lakosság és a vállalkozások nagyon kis mértékben vannak csak felkészülve egy rendezetlen kilépés következményeire. A kormány szerint az utas- és áruforgalomban jelentős fennakadásokat okozna a vámellenőrzés visszaállítása, ugyanis a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85%-a nem lenne felkészülve a francia vámellenőrzésre. Az ellenőrzések miatt komoly késések és torlódások alakulhatnak ki, amelyek veszélyeztetik az üzemanyag-, gyógyszer- és élelmiszer-ellátást. Továbbá az ír határon visszaállított fizikai határzár komoly tüntetéseket generálna, amelyek könnyen lezárhatják az utakat. A jelentés a rendészeti szervek jelentős megerősítését, illetve komoly financiális és fizikai tartalék felhalmozását javasolja a kritikus termékekből.

Boris Johnson szándéka ezért az, hogy az 585 oldalas megállapodásból csak az említett backstop kerüljön ki. A miniszterelnök elképzelései szerint a helyébe számos megállapodás lépne, amelyek lefedik az élet valamennyi területét, és az EU-sztenderdekhez közeli szabályozást tartanának meg Észak-Írországban. Mindehhez pedig egy hosszabb átmeneti időszakra is szükség lenne a kormányfő szerint. A stratégia lényege, hogy miközben elkerülik a fizikai határellenőrzés visszaállítását a határon, a brit külpolitika visszakapja a lehetőséget, hogy önálló kereskedelmi megállapodásokat kössön a világ többi országával, amit a vámunióban nem tehet meg. A hosszabb átmeneti időszak pedig azt is jelentené, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fizeti az uniós hozzájárulását és nem fog hiány keletkezni az EU 2014-2020-as költségvetésében. 

A brit kormányfő tervét a backstop újratárgyalására elutasította Michael Barnier, az Európai Unió brexitügyi főtárgyalója. Barnier szerint: “ez a maximális rugalmasság, amit az EU ajánlhat egy olyan országnak, amely nem EU-tagállam.”
Az ír külügyminiszter, Simon Coveney szintén kritizálta Boris Johnson döntését, véleménye szerint a tartalékmegoldás helyett semmilyen érdemi alternatívát nem terjesztett elő.

“(…) nagyon egyértelmű és világos álláspontot vázolt fel, de ez egy teljesen ésszerűtlen álláspont, amelybe az Európai Unió nem mehet bele, és ezt ő is tudja.” – nyilatkozta Coveney. Boris Johnson az időkeret szűkössége és a tárgyalások nehézsége miatt utolsó pillanatos megállapodásra számít. 

A brit kormányfő stratégiájának másik fontos eleme, hogy további nyomást helyez a Parlamentre azáltal, hogy megkérte II. Erzsébet királynőt, hogy hosszabbítsa meg a parlament szokásos szeptember 13-tól október 8-ig tartó szünetét. Boris Johnson terve értelmében a parlamenti ülésszak szeptember 9-től szünetelne egészen a királynő október 14-i beszédéig.

 

A sötétkék színnel jelzett napokon ülésezik a parlament, Forrás: BBC

Az alábbi ábrán látható, hogy ez a manőver rendkívül kevés időt hagy a parlamentnek arra, hogy beavatkozzon a Brexit folyamatába, ugyanis a képviselők csak szeptember 3-án ülnek össze az ülésszak nyári szünetéről, és így néhány napjuk marad bármilyen döntést hozni a parlament felfüggesztése előtt. A kormányfő szándéka ezzel az, hogy megakadályozza a parlamentet abban, hogy befolyásolja, és adott esetben megállítsa a Brexit-folyamatot. 

A parlament felfüggesztése komoly ellenállást váltott ki az ellenzéki képviselőkből, akik egyenesen egy „alkotmányos merényletnek” bélyegezték azt és félnek, hogy Johnson ezen lépése a megállapodás nélküli kilépés felé sodorja az országot. Több képviselő bírósághoz fordult a felfüggesztés megakadályozása érdekében, azonban az eszköz eredménye kérdéses, ugyanis a királynő döntését nem bírálhatja felül egyetlen bíróság sem. A kormányfő kezdeményezését elítélő petíció is indult a parlament oldalán, amelyet augusztus 31-ig több mint 1,65 millióan írták alá. 

Szankciós politika

Az Európai Unió és tagállamai egyhangúan támogatják az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének azon javaslatát, amely fegyverszünetet javasolna a líbiai harcoló felek számára az Aid-el-Adha alkalmából. Az EU felszólított minden érintett felet, hogy tartózkodjanak a sűrűn lakott területek elleni katonai támadástól, mert azok háborús bűncselekménynek minősülnek, és a nemzetközi humanitárius jogot megszegő személyeket minél előbb bíróság elé kell állítani. További rendelkezések alapján be kell szüntetni kórházak és mentőautók elleni támadásokat, valamint biztosítani kell a humanitárius és az egészségügyi tevékenységet végző személyzet biztonságát, illetve óvniuk kell a nemzeti infrastruktúrát. Az Európai Unió tagállamai felszólítják az ENSZ-tagállamokat – az ENSZ BT 2441. számú határozatával összhangban – a fegyverembargó betartására. A folyamatos harcok és terrorcselekmények az egész régióra ártó hatást gyakorolnak, tovább növelve a dezinformáció és álhírek terjedését. Az Unió felszólítja a feleket, hogy nyilvánosan határolódjanak el a harcokban résztvevő bűnözőktől, terroristáktól, beleértve az ENSZ jegyzékében szereplő személyeket is.

Szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság közleményt adott ki, melyben csatlakozik a Nemzetközi Ifjúsági Nap ünnepléséhez. A közleményt aláírta Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, a készségekért és a munkaerő-mobilitásért felelős biztos, Marianne Thyssen, Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos, valamint a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos, Mariya Gabriel. A közleményben kiemelik az EU elköteletelezettségét az ENSZ 2030-ig tartó menetrendjének megvalósítására, beleértve az abban szereplő 17 fenntartható fejlődési célt. 

Augusztus 16-án az EU tanácsadó missziójának (EUAM) vezetője, Antti Hartikainen megbeszélést folytatott az Ukrajna Állami Vámszolgálatának (SCS) vezetõjével, Maksym Nefyodovval. Antti Hartikainen átadta az emberi erőforrás menedzsment (HRM) stratégiát, melynek a kidolgozásában az EUAM segített, és reméli, hogy ez központi szerepet játszik mindkét fél közös tevékenységeiben az elkövetkező hónapokban.

Az Európai Unió grúziai küldöttsége és az EU grúziai missziójának vezetője augusztus 7-én nyilatkozatot adott ki az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus 11 éves évfordulója alkalmából. A nyilatkozat szerint az elmúlt 11 évben Oroszország nemcsak fenntartotta, hanem növelte a katonai jelenlétét Abháziában és Dél-Oszétiában, ezzel megsértve a nemzetközi jogot és a 2008. augusztus 12-i megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait. A konfliktus által sújtott lakosság alapvető emberi jogait továbbra is megsértik; többek között a mozgás szabadságát a határátkelőhelyek ideiglenes bezárásával, jogtalan fogva tartással és a menekültek biztonságos visszatéréshez való jogának korlátozásával. Az nyilatkozat zárásként kijelenti, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Az EU küldöttsége augusztus 21-én nyilatkozatban ítélte el a dél-oszétiai hatóságok azon akcióját, hogy Gugutiantkari falu közelében telepített kerítésekkel akadályozzák a mozgás szabadságát, és megfosztják a helyi embereket a gyümölcsöshöz és a vízkészlethez való hozzáféréstől. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai  főképviselője, Federica Mogherini találkozott Grúzia külügyminiszterével, David Zalkalianival, akivel megvitatták a Gugutiantkari falu környékén zajló „határon átnyúló tevékenységeket”. A főképviselő asszony hangsúlyozta, hogy tevékenységeket azonnal le kell állítani, és minden szereplőnek ki kell használnia a meglévő kommunikációs eszközöket. Az Európai Unió különleges képviselő és egy megfigyelő misszió révén biztosítja folyamatos részvételét a grúziai konfliktus rendezésében, emellet pedig társelnöke a genfi tárgyalásoknak.

Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés betiltott – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit.

Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.

Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.

Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.) Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

“Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében” – hangoztatta Putyin.

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen “különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett “értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.

Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin “történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy megvételre ajánlotta fel amerikai hivatali partnerének, Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján.

Erről Putyin Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén számolt be. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket, miként vegyék számításba a szerződésekben.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

Egyre többen váltanak ki engedélyt gáz-, és riasztófegyver viseléséhez Németországban, az engedélyek száma az utóbbi öt évben bőven megduplázódott és meghaladta a hatszázezret a Rheinische Post című lap keddi összeállítása szerint.

A tartományi belügyminisztériumoktól kapott adatok szerint országszerte mintegy 640 ezren rendelkeznek gáz-, és riasztófegyver viseléséhez szükséges engedéllyel (Kleiner Waffenschein, KWS), ami csaknem a két és félszerese a 2014-ben regisztrált 260 ezernek.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) vezetője szerint a drámai mértékű emelkedés a biztonsághiány terjedő érzésének tulajdonítható. Legkésőbb a Kölnben 2015 szilveszterén történtek óta “egyre többen érzik úgy, hogy nincsenek biztonságban” – mondta Oliver Malchow.

A GdP elnöke kiemelte, hogy a gáz-, vagy riasztófegyverek “csalóka biztonságot” nyújtanak, és az engedélyek számának emelkedése “problematikus” fejlemény, amely jelzi, hogy dolgozni kell a lakossági biztonságérzet növeléséért. Az első fontos lépés a rendőri jelenlét erősítése a közterületeken – mondta a szakszervezeti vezető.

Kölnben és több más nagyvárosban 2015 szilveszterén tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények. Azóta a hatóságok nagyszabású óvintézkedéseket tesznek az ilyen esetek megelőzésére.

Gázfegyvert vagy riasztófegyvert szabadon lehet vásárolni Németországban, de viselésük a tulajdonos otthonán kívül engedélyköteles. A szigorítást 2003-ban vezették be, iskolai ámokfutások hatására. A KWS-t csak büntetlen előéletű és szenvedélybetegségektől mentes igénylők kaphatják meg.

Átadták a román hatóságok a magyar rendőrségnek azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy három évvel ezelőtt megölt egy nőt engedély nélkül tartott pisztolyával, a férjet pedig életveszélyesen megsebesítette Nyíregyháza-Oroson – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az ügyészség a román állampolgárságú gyanúsított letartóztatását indítványozza.

Emlékeztettek, a férfi orvosként dolgozott Magyarországon, amikor megismerkedett a később meggyilkolt nővel, akivel érzelmi kapcsolata alakult ki; Később szakítottak, ezért 2016. augusztus 31-én felkereste a nőt a Nyíregyháza-Oroson lévő házában. Magával vitte engedély nélkül tartott pisztolyát, majd a lakásban rálőtt a nőre és a férjre is. A nő a helyszínen meghalt, míg a férj életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított még ugyanezen a napon Ártándnál Romániába ment, azonban a magyar nyomozási bíró által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján – 2016. szeptember 1-jén – a román hatóságok elfogták. A gyanúsítottal szemben Romániában más bűncselekmény miatt eljárást indítottak, de a büntetéséből feltételesen szabadult.

A férfit – miután csütörtökön kiadták – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, majd gyanúsítottként hallgatták ki több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Egyelőre nem tett vallomást.

Hangsúlyozták, figyelemmel arra, hogy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményről van szó, melyért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, továbbá arra, hogy a gyanúsított a büntetőeljárás alól kivonta magát a szökéssel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség indítványozta letartóztatásának elrendelését egy hónapra.

A kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte azt a donyecki szakadárt, akinek köze lehetett a 2014-ben Kelet-Ukrajnában lezuhant malajziai repülőgép lelövéséhez.

Volodimir Cemahot személyes kötelezettségvállalás ellenében helyezték szabadlábra, ami az jelenti, hogy idézésre meg kell jelennie a nyomozóhatóságok, a bíróság vagy az ügyészség előtt, valamint engedély nélkül nem hagyhatja el lakhelyét. Cemah irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.

A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását ismét meghosszabbították. A maláj gép katasztrófája ügyében nyomozó holland hatóságok kérték az ukrán felet, hogy ne engedjék őt szabadon, mert szeretnék kihallgatni, amíg elérhető.

Augusztus végén viszont Eliot Higgins, a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport alapítója arról adott hírt, hogy feltételezhetően Cemah szerepel azok között, akiket Oroszország ki akar cserélni az általa fogva tartott ukrán politikai elítéltekre, amibe Kijev bele is egyezett, csak ehhez szabadlábra kell helyeznie a férfit.

Augusztus 28-án az ukrán fellebbviteli bíróság már feltételesen szabadlábra helyezett egy másik fogva tartottat, aki minden bizonnyal szintén szerepel Oroszország fogolycserelistáján: a hazaárulással gyanúsított Kirill Visinszkij korábbi kettős, ukrán-orosz állampolgárságú újságírót, aki időközben lemondott ukrán állampolgárságáról. Egy napra rá Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva kedvezően értékeli Visinszkij szabadlábra helyezését, és még aznap a moszkvai Lefortovo börtönbe szállították át a terrorizmus címén húsz évre elítélt Oleh Szencov krími ukrán filmrendezőt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Jegesmedve telepről.

Néhány nappal korábban, augusztus 21-én a Lefortovóban megerősítették, hogy oda szállítottak át öt ukrán foglyot, Volodimir Baluhot, Sztanyiszlav Klihet, Mikola Karpjukot, Olekszandr Kolcsenkót és Pavlo Hribet – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség. Ukrán várakozások szerint hamarosan végrehajthatják a rég várt fogolycserét a két ország között, és a felsoroltakon túl Moszkva szabadon engedi Roman Szuscsenko ukrán újságírót és a tavalyi kercsi incidens nyomán bebörtönzött 24 haditengerészt is.

San Francisco városa belföldi terrorista szervezetnek nyilvánította az Országos Fegyverszövetséget (NRA), amely az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete.

A város vezetőségének ülésén egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely elítéli a fegyvertartás és fegyvervásárlás mellett mindig aktívan kampányoló, és politikusok kampányait anyagilag segítő NRA-t. A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az “Egyesült Államokat a fegyveres erőszak járványa sújtja”, és egyben kárhoztatja a fegyverszövetséget, amiért “népszerűsíti a fegyverek tulajdonlását és erőszakra ösztökéli a fegyvertulajdonosokat”.

“Minden országban vannak erőszakos és gyűlölködő emberek, de egyedül Amerikában tesszük lehetővé nekik, hogy katonai jellegű fegyverekhez jussanak, ami nagyrészt az Országos Fegyverszövetség befolyásának köszönhető” – fogalmaz a határozat.

A városatyák egyúttal azt szorgalmazzák, hogy San Francisco és a megye is gondolja újra kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek az NRA-vel üzletelnek. A demokrata párti vezetésű városban akkor született meg a határozat gondolata, amikor júliusban a San Franciscótól délre fekvő Gilroy fokhagymafesztiválján egy férfi tüzet nyitott a résztvevőkre, és ámokfutása három halálos áldozatot követelt.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a több halálos áldozatot követelő fegyveres ámokfutások és fajgyűlölő indíttatású, szélsőséges merényletek, a kongresszus törvényhozói pedig nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogyan fékezzék meg ezt a tendenciát.

Washington dollármilliókat ajánlott az iráni olajat szállító tanker kapitányának a hajó eltérítéséért – ismerte el szerdán az amerikai külügyminisztérium neve elhallgatását kérő egyik tisztségviselője.

Arról az Adrian Darja nevű iráni tartályhajóról van szó, amely július közepén Gibraltárban kötött ki, majd több heti kényszerű vesztegelés után augusztusban Szíria felé indult. Az amerikai kormány kérte is a hajó átadását, mert gyanúja szerint a tanker nyersolajat szállított, megsértve ezzel az Irán elleni szankciókat. Gibraltár azonban nem tett eleget a kérésnek.

Az amerikai kormányzat a múlt pénteken szankciókkal sújtotta a hajó indiai születésű kapitányát, Akhilesh Kumart, azzal indokolva a döntést, hogy az Adrian Darja lehetővé teszi (az iráni iszlám Forradalmi Gárdának) nagy mennyiségű nyersolaj szállítását, és illegális értékesítését.

Szerdán a brit Financial Times című lap írta meg elsőként – majd az amerikai sajtó is átvette -, hogy négy nappal a kapitányra kirótt büntető intézkedések előtt a kapitány szokatlan e-mailt kapott az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjétől.

“Brian Hook vagyok. Mike Pompeo külügyminiszternek dolgozom és az Egyesült Államok Iránnal foglalkozó különmegbízottja vagyok” – írta Hook az e-mailben augusztus 26-án. Majd hozzáfűzte: “jó hírem van”.

A “jó hír” az volt, hogy a Trump-kormányzat több millió dollárt ajánlott fel Kumarnak, ha a tankert egy olyan országba irányítja, ahol az Egyesült Államok lefoglalhatja.

A magas rangú diplomata a hitelesség kedvéért az e-mailbe beleírta külügyminisztériumi hivatalos telefonszámát is, elkerülendő, hogy Akhilesh Kumar levélszemétnek gondolja az üzenetet.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerdán ismét szankciókkal sújtott olyan iráni személyeket és hajózási vállalatokat, akik állítólag iráni nyersolajat és olajszármazékokat szállítanak Szíriába. A büntető intézkedésekkel sújtottak között van például egy volt iráni olajminiszter, és egy indiai cég leányvállalata is, amelynek az Egyesült Államok szerint az Adrian Darja tartályhajóhoz fűződő érdekeltségei vannak.

Újabb két halálos áldozatot szedett az Egyesült Államokban az elektromos cigaretta – közölték Indianában és Minnesotában az egészségügyi hatóságok.

Ezzel négyre nőtt az e-cigaretta szívása miatt történt halálos esetek száma. Az indianai áldozat kilétét nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit közöltek, hogy 18 éven felüli férfiról van szó. Minnesotában pedig egy 65 éves férfi halt meg, aki régóta küzdött tüdőproblémákkal, éppen az e-cigaretta rendszeres szívása miatt.

Az Egyesült Államokban 33 államban mintegy 450 megbetegedést diagnosztizáltak eddig. A tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. “Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban pénteken megjelent cikkében. Christiani professzor arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, pénteki tájékoztatóján újságíróknak úgy fogalmazott: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.

A szakemberek úgy vélik, egy még azonosítatlan “vegyi anyag” okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e.

Az első megbetegedéseket április elején észlelték Illinois államban, majd a nyár elején Wisconsinban. Jennifer Layden, az illinois-i egészségügyi hivatal járványügyi főorvosa a már említett szaklapnak elmondta: tipikusan fiatal, egészséges férfiaknál jelentek meg rejtélyesnek látszó tüdő- és légúti panaszok. A betegek légzési nehézségre és influenzaszerű tünetekre panaszkodtak. Átlagéletkoruk 19 év volt, egyharmaduk pedig 18 évesnél fiatalabb volt. Az illinois-i és wisconsini páciensek 98 százalékát azonnal kórházba kellett szállítani, mintegy felük intenzív osztályra került, és mintegy harmaduknak lélegeztetőgépre volt szüksége az életben maradáshoz.

A szaklap felidézett egy Utah államban előfordult esetet: 21 éves férfit vittek kórházba, de a tüdeje olyan súlyosan károsodott, hogy a lélegeztetőgép nem volt elégséges, közvetlenül a véráramba oxigént pumpáló gépre helyezték. Az orvosok az elvizesedett tüdőből vett mintákban elhalt szöveteket találtak.

Jennifer Layden elmondta azt is, hogy a betegek olyan elektromos cigarettát szívtak, amely a marihuánában található, THC nevű vegyszert tartalmazott.

Luftstreitkräfte Eurofightere füstölővel, egészalakos párakiválással és alpesi háttérrel.

Az AMI egyik amendolai F-35A-ja is tiszteletét tette...

...a programból azóta az USA által kizárt Törökországban gyártott orrfutó részegységgel :-)

A pénteki programzáró a svéd tűzokádó őshüllő, a Draken volt.

Zord

Edouard Philippe francia miniszterelnök bejelentette az első kormányzati intézkedéseket a családon belüli erőszakot elszenvedett nők támogatására és felkarolására, amelyek között új szálláshelyek átadása mellett a bántalmazást követő egészségügyi ellátás során történő közvetlen feljelentés általánossá tétele is szerepel.

A francia kormány tíz tagjának és a bántalmazott nőket támogató civil szervezetek mintegy nyolcvan képviselőjének jelenlétében nyitotta meg a kormányfő a hivatalában rendezendő három hónapos kerekasztal-tárgyalásokat a nők elleni családon belüli erőszak visszaszorítására.

Hivatalos adatok szerint az év eleje óta Franciaországban száz nőt ölt meg a jelenlegi vagy a volt párja, ezért az öt legfőbb segélyszervezet azt szeretné, ha az állam legalább ötszázmillió, de inkább egymilliárd eurót fordítana a jelenség elleni fokozottabb küzdelemre, amelyre jelenleg évente 79 millió eurót költ a kormány.

Philippe jelezte: 2020. január 1-től a kormány további ötmillió eurót szánt ezer olyan új sürgősségi szálláshely átadására, amelyet a családon belüli erőszakot elszenvedett nők vehetnek igénybe. A már meglévő ötezer helyen kívül sürgősségi szálláshelyeken 250 olyan helyet hoznak létre, ahol a bántalmazott nőket azonnal biztonságba lehet helyezni, és további 750 átmeneti szálláshelyet, ahol az erőszakot elszenvedett nők hat hónaptól egy évig lakhatnak.

A miniszterelnök jelezte, hogy ezentúl általános lesz az azonnali feljelentés a kórházakban.

“Önmagában elég fájdalmas az, amikor egy ütéseket vagy sérüléseket elszenvedett nő megjelenik egy kórházban. Ha még azelőtt haza kell térnie, hogy feljelentést tenne a rendőrségen, szembetalálhatja magát a férfival, aki megfenyegetheti” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Hozzátette: november 25-től – a kerekasztal-tárgyalások zárónapjától – lehet a kórházakban azonnal és közvetlenül feljelentést tenni.

A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a házastársi erőszakra specializálódott ügyészeket is kineveznek 172 bíróságon, annak érdekében, hogy az ügyek feldolgozását és kezelését szakszerűbbé tegyék és felgyorsítsák. Ennek érdekében a kormányzó Köztársaság lendületben törvényjavaslatot nyújt be a parlamentbe azért, hogy a bántalmazó férfiakat elektromos karkötővel már azelőtt távol tarthassa a rendőrség a volt vagy jelenlegi párjától, hogy a bíróság bármilyen döntést hozna egy feljelentést követően.

Nemzetközi körözést adtak ki az orosz hatóságok Szergej Petrov, a legnagyobb oroszországi autókereskedő hálózat, a Rolf alapítója ellen.

Az Ausztriában élő Petrovot azzal gyanúsította meg az orosz központi Nyomozó Bizottság (SZK), hogy 2014-ben négymilliárd rubelt juttatott ki törvényellenesen külföldre. A pénzügyi műveletnek a hatóság szerint részese volt egy ciprusi cég és egy osztrák bank is. (A rubel jelenleg mintegy 4,6 forintot ér.)

Az osztrák állampolgársággal is rendelkező gyanúsított ártatlannak vallotta magát, s azt mondta, hogy mindaddig nem tér vissza Oroszországba, amíg nem ejtik a vádat ellene. Orosz hírügynökségi jelentések szerint Petrov biztosra veszi, hogy Ausztria nem fogja őt kiadni.

Petrov ügyvédje, Alekszandr Makarov politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást a védence letartóztatásáról folytatott pénteki moszkvai bírósági tárgyaláson. Mint mondta, a hivatalosan gazdasági bűncselekmény ügyében vizsgálódó SZK figyelmét felkeltették ügyfelének az orosz ellenzékkel fenntartott kapcsolatai. Egy nyomozó például augusztus elején olyan fényképeket foglalt le Petrov lakásán, amelyek az üzletembert a néhai Borisz Nyemcov társaságában ábrázolták.

Petrov, aki 2007-től kezdve parlamenti képviselő is volt a szociáldemokrata Igazságos Oroszország párt színeiben, 2016-ban hagyta el az országot. Többször bírálta hazájának üzleti gyakorlatát. A 22 márkát képviselő Rolfnak 62 autószalonja van Oroszországban. A cég az orosz autópiac forgalmának 11 százalékát ellenőrzi, tiszta nyeresége tavaly 6,25milliárd rubel volt. A Rolf ciprusi tulajdonosa, a Calmco Trustees Limited érvényesíti a Petrov család érdekeit.

A Vlagyimir Putyin politikájának egyik leghangosabb bírálójaként ismert Borisz Nyemcovot, aki korábban miniszterelnök-helyettes is volt, 2015. február 27-én agyonlőtték Moszkva központjában, a Kreml tőszomszédságában. A gyilkosság állítólagos csecsen elkövetőit, köztük Ramzan Kadirov csecsen elnök biztonsági szolgálatának egyik tisztjét 2017-ben 11-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Nyemcov családja máig azt állítja, hogy a gyilkosság hátterét nem sikerült tisztázni.

A katonaközösségek lehetőségeik szerint mindig is igyekeztek ápolni a hagyományaikat, és nagynevű elődeik emlékét. Nincs ez másként az ejtőernyősök esetében sem, akik idén nyáron hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezték meg a Hüse Károly Katonai Ejtőernyős Emléktalálkozót.

Hüse Károly neve a mai napig fogalom a magyar katonai ejtőernyőzés világában. Az 1940-es születésű sportember iskolái befejezését követően két évig szülővárosában, Hajdúszoboszlón dolgozott. Az ejtőernyőzéssel 1953 óta foglalkozott és 1954. március 29-én életében először ugorhatott. Az ejtőernyőzést olyan elszántsággal folytatta, hogy 1958-ban első lett a megyei ejtőernyős bajnokságon, majd 1960-ban célba ugró bajnok és válogatott kerettag lett. Ugyanebben az évben kezdte meg katonai szolgálatát, amelyet a sorkatonai évek leteltével élethivatásul választott. Továbbszolgálóként majd hivatásosként szolgált. 1962-ben már túl volt az 500. ugrásán. 1964-ben országos és világcsúcsot állított fel 1000 méteres késleltetett célba ugrásban. 1965-ben az 1000. ugrását teljesítette, majd egy tiszti vizsgát követően 1966-tól alhadnagyként szolgált tovább. Magánéletében is jelen volt az ejtőernyőzés, felesége szintén ezt a sportot űzte. 1968-ban a 2000., 1971-ben a 3000., 1974-ben a 4000. ugrását jegyezhette be az ugrókönyvébe. Neve külföldön is egyre ismertebb lett, folyamatosan járta a világot. Az 1976-os év nem csak az 5000. ugrást, hanem az ötödik helyezést is hozta az olaszországi világbajnokságon. Ilyen eredményt magyar ejtőernyős sportoló addig nem ért el. Az akkoriban rendkívülinek számító 6000. ugrását Kubában teljesítette – a világon ötödikként. A sikeres életpálya 1978. május 26-án, a 6263. ugrás során szakadt meg; Hüse Károly tragikus balesetet szenvedett. A 38 évesen elhunyt ejtőernyős katonasportolót szülővárosában, Hajdúszoboszlón katonai tiszteletadás mellett temették el.

*

A nyolcvanas években az akkori néphadsereg kiemelt eseményként kezelte a Hüse Kupa néven, Hajdúszoboszlón megrendezett versenyeket, amelyek a keleti (szocialista) blokk ejtőernyőseinek talán legnagyobb versenyei voltak. A rendszerváltást követően a honvédség leépítése hatással volt ezekre a versenyekre is, amelyeket azután egyre ritkábban rendeztek meg. A kétezres években még voltak erőfeszítések, hogy ez a nemes hagyomány ne szakadjon meg, de a 2010-es évek erőforrás hiánya miatt a honvédség már nem tudta megrendezni ezeket a versenyeket. Az évtized közepén civilek vették át a rendezést, először Gödöllőn, majd 2017-ben, amikor a nagyjavított Mi-17-esek rendelkezésre álltak, már a honvédség támogatásával. Ugyancsak ebben a felállásban rendezték meg a versenyt a tavalyi, 42. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokságot követően. Ekkor azonban döntés született arról, hogy az eredetileg is katonai verseny szervezése ismét a honvédség kezébe kerül, annak érdekében, hogy a hagyományőrzés méltó formában folytatódhasson. A 2019-es rendezvény igazgatója Dr. Bali Tamás ezredes, bázisparancsnok-helyettes lett, aki a tavalyi ejtőernyős világbajnokság szervezését is vezette. Bali ezredes elgondolása volt, hogy az idei esemény a katonai jelleget hangsúlyozva ne csak egy verseny legyen, hanem találkozó is a katonai ejtőernyős generációk között. Ennek megfelelően az I. Hüse Károly Katonai Ejtőernyős Emléktalálkozónak elnevezett eseményen a múltat idéző idősebb generáció tagjai mellett ott voltak napjaink katonai ejtőernyősei, a válogatott tagjai és a jövőt képviselő fiatalok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felderítő szakos hallgatói is. A szervezők meghívtak volt parancsnokokat és ma is aktív elöljárókat. Utóbbiak ugrottak is. Rajtuk és a szolnoki ejtőernyős és különleges műveleti alegységeken kívül, minden olyan alakulattól érkeztek ugrók, ahol ejtőernyős beosztás van – a kecskeméti repülőbázisról, a pápai bázisrepülőtérről és a debreceni felderítőktől.

A programot úgy állították össze, hogy találkozó, megemlékezés és verseny jellege egyaránt legyen. A rendezvény július 10-én este a helikopterbázison kezdődött, ahol a résztvevők megkoszorúzták Hüse Károly mellszobrát. A kétnapos verseny megnyitóját másnap reggel 8 órakor a szandaszőlősi sportrepülőtéren tartották, majd megkezdődtek az emlékugrások.

Koszorúzás, katonai tiszteletadás mellett

Bali Tamás ezredes mellett Hüse Károly fiai állnak.

A körkupolás ernyőkkel azok a veteránok és fiatalok ugrottak, akik nem ugranak légcellás ernyővel. Az emlékugrást színesítette, hogy egy volt mélységi felderítő század (MN 3100) tagjai - akik a legendás Furkó Kálmánnál szolgáltak, majd 1987-ben szereltek le – szintén ugrottak. Néhány, immár az ötvenes éveiket taposó egykori felderítő katona nemrég ismét elkezdett ejtőernyőzni. Mivel érvényes orvosival és biztosítással rendelkeztek, a körkupolás emlékugráson ők is részt vehettek és ennek bizony megadták a módját. Úgy vonultak be, ahogy azt egykor megtanulták: sisakkal az egyik kézben, mentőernyővel a másik kézben, felderítő nótát énekelve. Az egykori mélységi felderítő katonák közül Dr. Lits József így emlékezett: „28 éves koromban ugrottam először és Hüse Károly volt az én mentorom. Nagyon sokszor voltam, mint tartalékos katona az ő irányítása alatt ejtőernyős táborokban és az ő iránti tisztelet miatt vállaltam ezt a mai napot is.”

Sisakkal és mentőernyővel a kézben, mint annak idején.

 A volt mélységi felderítők csoportképe.

A verseny két részből állt, célba ugrásból és célra szállásból. A célba ugrás a versenyekről ismert szabályozott célba ugrás volt, érzékelő platformra. Ezt a versenyszámot egyéni versenyben mindhárom helyen a 86. Szolnok Helikopter Bázis ejtőernyősei nyerték. Sorrendben: Varga Tamás zászlós, Olenyik Roland őrmester és Gál Szabolcs törzsőrmester. Csapatban a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület 2., 4., és 1. csapata állhatott a dobogóra.

Mivel a célba ugrás már versenykategória és rengeteg gyakorlást igényel, az az ötlet merült fel, hogy legyen egy olyan megmérettetés, amelyen a normál légcellás képzettséggel rendelkező, de egyébként nem versenyző állomány vesz részt. Ez lett a célra szállás. A szandai reptéren egy negyven méter átmérőjű kört festettek fel, azon belül öt méterenként újabb körökkel és középen egy mindössze egy méter átmérőjű körrel. A bírók a középponttól mérőszalaggal mérték a távolságot. Ezt tehát a légcellás állomány ugrotta. A célra szállást egyéniben Szabó Konrád zászlós nyerte az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisról. A második Rácz Csaba főtörzsőrmester lett a 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandártól, a harmadik pedig Bereczki Zsolt főtörzsőrmester, a 86. Szolnok Helikopter Bázisról. Csapat célra szállásban az első két hely a Szolnok Helikopter Bázis 1. és 2. csapatáé lett, a harmadik a különleges rendeltetésű dandár csapatáé.

A találkozón 44 légcellás versenyző és kb. 30 fő körkupolás emlékugró ugrott. Az ugrásokat a Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj Mi-17-eséből hajtották végre, de a versenyzőknek az egyik Mi-24-es harci helikopter is rendelkezésre állt. A rendezvény július 12-én ért véget. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy ezzel a rendezvénnyel hagyományt teremtve Hüse Károly emlékét és a katonai ejtőernyőzés hagyományait egyaránt tovább ápolhassák.

* * *

Fotó: Zsadony Ferenc nyá. zászlós, Szórád Tamás. A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2019. augusztusi számában jelent meg.

Nagy-Britanniában kényszermunkát végeztető szlovák bűnözői csoport öt tagját fogták el brit, német és holland segítséggel Nagy-Britanniában és Szlovákiában, a gyanúsítottak ellen kizsákmányoló munkára kényszerítés, embercsempészet és pénzmosás vádjával indítottak eljárást – közölte az Eurojust.

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség tájékoztatása szerint a modern rabszolgaság intézményét 2015 és 2018 között fenntartó csoport tagjai a szlovákiai Eperjesen és környékén toboroztak, főként hátrányos helyzetű embereket nagy-britanniai munkára.

Az arra vállalkozókat hamis munkaszerződésekkel főként kínai éttermekben és autómosókban szélsőséges és embertelen körülmények között napi 12-14 órában dolgoztatták. A beígért heti mintegy 400 font (nagyjából 147 ezer forint) bér helyett alig 20 fontot kaptak. A fennmaradó összeget szállásdíj, étkezés és utaztatás címén vonták le az áldozatok fizetéséből.

A nagy-britanniai és szlovákiai házkutatások során nagymennyiségű pénzt találtak a nyomozók, és számos vagyontárgyat foglaltak le.

Fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében — jelentette be a rendőrség.

A közlemény szerint az intézkedést a jogsértő cselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása érdekében rendelték el szombattól 2020. március 6-áig.

Egykori túszok, kommandósok, a sebesülteket ápoló orvosok és az orosz főváros oszét közössége képviselőinek részvételével emlékeztek meg kedden Moszkvában a 15 évvel ezelőtt történt beszlani terrortámadás áldozatairól.

Egy több mint harminc fős csecsen terrorkommandó több mint 1200 gyereket, szülőt és tanárt ejtett túszul 2004. szeptember 1-jén egy általános iskolában az észak-oszétiai Beszlanban. Két nappal később, máig tisztázatlan körülmények között, akcióba léptek a biztonsági erők, az ennek nyomán kialakult vérfürdőben 334 ember, köztük 186 gyerek halt meg. A túszok és a rendvédelmi erők tagjai közül 810-en sebesültek meg, sokan a mai napig rehabilitációra szorulnak.

A vasárnap Beszlanban megkezdődött megemlékezések Oroszország több városát érintették. A terrorizmus elleni harccal való szolidaritás napja alkalmából a fővárosban emlékliturgiát rendeztek a Boldogságos Szűz Mária-templomban. A nap folyamán megkoszorúzták az Alfa és a Vimpel kommandó túszszabadítás közben elesett katonáinak és a rendkívüli helyzetek minisztériuma hasonló sorsra jutott alkalmazottainak sírját a Moszkvához közeli Zsukovszkijban és Jurovóban.

Az orosz külügyminisztérium a VKontaktye közösségi oldalon közleményt adott ki az Oroszországban a beszlani tragédia első évfordulója, 2005. szeptember 3. óta megtartott, a terrorizmus ellen folytatott harccal való szolidaritás napja alkalmából. Ebben a tárca egységbe szólította a nemzetközi közösséget az ENSZ Alapokmánya alapján. Az orosz diplomáciai dokumentum leszögezte, hogy a terrorizmus olyan bűncselekmény, ami semmivel sem igazolható.

Beszlanban kedden diplomaták koszorúztak. Köztük volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivője is.

Az orosz igazságügyi minisztérium sajtószolgálata kedden közölte, hogy az orosz állam egyetlen igénylő kivételével az összes volt túszt és hozzátartozót kártérítésben részesítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2017-es vonatkozó ítélete alapján. A strasbourgi székhelyű törvényszék egyebek között megállapította: Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez fűződő jogról szóló 2. cikkét azzal, hogy nem sikerült megelőznie a tragédiát. Az EJEB ítélete szerint Moszkvának mintegy hárommillió euró kártérítést kell fizetnie 409 felperesnek.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette akkor, hogy a Kreml elfogadhatatlannak tartja az EJEB azon következtetését, miszerint az orosz hatóságok nem törekedtek a terrorcselekmény megelőzésére. “Olyan országként, amely terrortámadások célpontja volt, nem érthetünk egyet ezzel a megfogalmazással” – mondta.

Az orosz igazságügyi minisztérium az ítélettel kapcsolatban egyebek között azt tette szóvá, hogy az EJEB a peranyagok közül hiányolta a műveleti központ írásos parancsait, ami arra utal, hogy a bírók nem értették meg a helyzet súlyosságát, a mentési művelet sajátosságát és kockázatait.

A tárca “tökéletesen alaptalannak” minősítette az EJEB-nek azt az állítását, hogy a rendvédelmi szervek válogatás nélkül pusztító vagy nehézfegyvereket vetettek be, amikor a túszok még a terroristák által elfoglalt iskolaépületében voltak. Az állásfoglalás szerint hiteles bizonyítást nyert, hogy az áldozatok nem a különleges szolgálatok fegyverhasználata miatt szenvedtek sérüléseket.

A felperesek állítása szerint az orosz állam nem teljesítette kötelességét az élethez fűződő jog biztosításában, a túszmentő műveletet nem készítették elő megfelelően, többek halálát a túlzott erő alkalmazása okozta, és a történteket nem vizsgálták ki kellő alapossággal a hatóságok. Az igazságügyi tárca kedden azt közölte, hogy az egyetlen kárpótlási igényt azért nem elégítették ki, mert az asszony örökösei nem nyújtották be a kifizetéshez szükséges iratokat.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok nyolcvan százaléka biztos benne, hogy országuk hatóságai képesek megvédeni őket a terrortámadásokkal szemben. Ez az arány 2002-ben mindössze húsz százalék volt. A megkérdezettek 53 százaléka úgy vélekedett, hogy Oroszországban jelenleg csekély a valószínűsége egy terrortámadásnak, 32 százalék szerint viszont elképzelhetőnek tartotta egy ilyen esemény bekövetkeztét.