Biztonságpolitika

Egy kajmán-szigeteki felségjelű, Abu-Dhabiból Londonba tartó repülőgép nem vette fel a rádiókapcsolatot a magyar polgári légiforgalmi irányítással, ezért a NATO Integrált Légivezetési Központja riasztotta a Magyar Honvédség légtérrendészeti készenléti szolgálatát.

Az éppen gyakorló repülésen lévő Gripenek rövid időn belül azonosították a repülőgépet, felvették vele a kapcsolatot, és Szlovákia irányába kikísérték az ország légteréből – írta a HM.

Putyin indítványát az észak-atlanti szövetség mellett Kínához, valamint Federica Mogherini európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőhöz és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz is eljuttatták. Az újság szerint az orosz vezető a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló INF-egyezmény széthullása nyomán emlékeztetett arra, hogy Oroszország már bejelentette: úgy döntött, hogy nem telepít ilyen eszközöket európai területre.

Putyin ismételten a példa követésére szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit a NATO keretein belül. A Kommerszant egy NATO-országbeli informátorra hivatkozva azt írta, hogy a szövetség meggyőződése szerint Oroszország már telepített ilyen osztályú fegyvereket a területére, ezért a címzettek nem vették komolyan a moszkvai javaslatot.

Az Egyesült Államok hivatalosan augusztus 2-án lépett ki az INF-szerződésből, amelyet szerinte Oroszország megsértett. Moszkva a vádat alaptalannak minősítette, és a maga részéről ugyancsak a megállapodással ellentétes fegyverek telepítésével és fejlesztésével vádolta meg Washingtont.

Több híradás szerint a szakadárok egyik lőszerraktára gyulladt ki, és az ott tárolt lövedékek robbantak fel. Az Osztrov ukrán hírportál jelentése szerint a hivatalos szakadár szervek azonban ezt nem ismerik el. Hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra a szemmel látható magas füstoszlop és a jól hallható robbanások okát, majd azt állították, hogy az ukrán fegyveres erők nyitottak tüzet, aminek következtében kigyulladt egy üzem, amelyben különböző vegyi anyagok voltak. A hírportál megjegyezte, hogy a lőszerrobbanások előtt a szakadár hivatalos források nem adtak hírt ukrán tüzérségi támadásról, ami Donyecknek ezt a területét érte volna.

A szakadárok katasztrófavédelmi szolgálatának közlése szerint a lakosság evakuálásában 93 szakemberük vesz részt 23 technikai eszközzel. A híradásokból nem derült ki, hogy hány embert evakuálnak. Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír.

Az online hivatalos közlönyben csütörtökön ismertetett, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által jóváhagyott tűzrendészeti szabálymódosítás értelmében a lakások, valamint szállodai és kollégiumi szobák erkélyén a jövő hónap elejétől nem lesz szabad nyílt lángon sütni-főzni, gyertyát gyújtani és dohányozni.

A szabálymódosítás értelmében a filmszínházak az előadások előtt kötelesek lesznek tájékoztatni a nézőket arról, hogy mi a teendőjük tűz esetén. A kórházakban a gyerekek és a súlyos betegek kórtermeit a földszinten kell elhelyezni. A rendelet kitér a templomi lámpások és füstölők használatára is. A dohányzási tilalom a tűz- és a robbanásveszélyes helyeken nem vonatkozik a kijelölt helyekre.

A szabályok szigorítását a rendkívüli helyzetek minisztériuma kezdeményezte. Az RBK című lapot a tárcánál arról tájékoztatták, hogy a nyílt lángnak az erkélyeken való használatára vonatkozó tilalom elsődleges célja a tűzrakás megakadályozása.

Az orosz legfelsőbb bíróság egy 2017 novemberében meghozott ítélete értelmében egyébként az oroszok kártérítést követelhetnek az erkélyen dohányzó szomszédjaiktól, ha a füst bejut a lakásukba. A testület leszögezte, hogy az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez. Ugyanakkor senki sem sértheti meg másoknak az egészségvédelemhez és az egészséges környezethez való jogát sem.

A CTK hírügynökség szerdán néhány részletet ismertetett a dokumentumból, amelyet a jövő héten vitat meg az Andrej Babis vezette koalíciós kormány.

A NÚKIB megállapítja, hogy Csehország biztonsági és információs infrastruktúráját eddig még soha nem érte nagyméretű, kifinomult és koncentrált támadás. A cseh kormányhivatalok elleni eddigi legnagyobb támadás vizsgálatai ugyan még nem véglegesek, de a jelek arra mutatnak, hogy a támadást Kínából hajtották végre. “Mintegy 55-70 százalékos valószínűséggel állítható, hogy a támadás mögött kínai szubjektum van” – olvasható a jelentésben. A részletek nem nyilvánosak.

A cseh sajtóban is megjelent értesülések szerint a külföldi kibertámadások elsősorban a prágai külügyminisztérium ellen irányultak, de eddig nem sikerült áttörni a rendszerek védelmét. A cseh civil elhárítás, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) 2017-es jelentésében azt írta, hogy a támadások leginkább a külügy elektronikus postarendszerét próbálják feltörni. A Deník N című cseh jobboldali hírportál a közelmúltban azt állította, hogy a legutóbbi, idén júniusi támadás mögött az orosz katonai felderítés (GRU) áll. Oroszország prágai nagykövetsége a hírt alaptalannak minősítette.

A NÚKIB jelentése szerint ugyanakkor a terrorista csoportok részéről kibertámadás nem fenyegeti Csehországot.

A cseh kiber- és információbiztonsági ügynökség tavaly decemberben nyílt felhívásban óva intette az állami és kormányzati hivatalokat a kínai Huawei távközlési cég technológiáinak alkalmazásától. Ennek ellenére a cseh pénzügyminisztériumtól idén augusztusban újabb állami megrendelést kapott a Huawei, amely a NÚKIB felhívását alaptalannak minősítette és elutasította.

“Lehet, hogy az olyan fórumokat, mint amilyen az ENSZ Közgyűlése, olyan országokban kellene megrendezni, amelyek minden megszorítás és korlátozás nélkül szavatolják az összes delegáció részvételét a nemzetközi rendezvényeken” – fogalmazott a szenátor.

“Úgy gondolom, hogy ami az orosz delegációval történt, sok olyan ország számára jó leckéül szolgál majd, ahol még illúziókat táplálnak az Egyesült Államok iránt, amely a demokrácia és a béke támaszaként állítja be magát” – tette hozzá.

Dzsabarov szerint a kialakult helyzetben felmerül a kérdés, vajon az Egyesült Államok képes-e biztosítani az egyenrangú részvételt az összes tagállam számára az ENSZ munkájában.

“Miért használják fel az amerikaiak az ENSZ-székház hollétét a saját politikai céljaikra és arra, hogy megpróbáljanak nyomást gyakorolni azokra az országokra, amelyek a véleményük szerint helytelen magatartást tanúsítanak?” – tette fel a kérdést.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke – aki szintén nem kapott beutazási engedélyt – kijelentette: az orosz törvényhozóknak máris sikerült elérniük, hogy az Interparlamentáris Unió (IPU) elvi alapon visszautasítsa rendezvényei megtartását annak az Egyesült Államoknak a területén, amely képviselők ellen alkalmaz szankciókat. A szenátor azt mondta, hogy a házelnökök ötévente megrendezett, jövőre esedékes találkozóját első ízben nem amerikai területen, hanem Bécsben fogják tartani. Ezt azzal indokolta, hogy az osztrák hatóságok szavatolták a vízum megadását minden részt vevő törvényhozó számára. Koszacsov azt mondta, hogy a vízumkérelme a szükséges iratokkal együtt csaknem két hónapig hevert a moszkvai amerikai konzulátuson.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elfogadhatatlannak nevezte az orosz küldöttség körül kialakult helyzetet, és kemény választ sürgetett az orosz külügyminisztériumtól és az ENSZ-től.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a Közgyűlés 74. ülésszakának általános vitájára New Yorkba utazott, “szégyenletesnek” nevezte a helyzetet, és gunyorosan megköszönte, hogy ő maga megkapta a vízumot.

Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet elmondta, hogy az amerikai fél nemcsak a Közgyűlés általános vitájára kiutazó delegáció tagjaitól, hanem több olyan orosz tisztségviselőtől is megtagadta a beutazási engedélyt, akik egy, az átfogó atomcsend-egyezményről megrendezendő konferencián akartak részt venni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az incidenssel kapcsolatban szerdán Facebook-bejegyzésben felidézte, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter májusi szocsi látogatása alkalmából az orosz fél az amerikai küldöttség 200 tagjának adott vízumot.

Az orosz külügyminisztérium kedden bekérette az amerikai nagykövetség helyettes vezetőjét, akinek kifejezte tiltakozását. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte: az Egyesült Államoknak kötelessége vízumot biztosítani mindenkinek, aki állami küldöttség tagjaként ENSZ-rendezvényre utazik az országba. Mint mondta, Washington megsérti nemzetközi kötelezettségeit, ugyanis nincs joga megtagadni a vízumot egy hivatalos küldöttségtől.

Róháni, aki “könyörtelen gazdasági terrorizmussal” és “nemzetközi kalózkodással” vádolta meg az Egyesült Államokat, kijelentette, hogy országa nem hisz az amerikai tárgyalási szándékban. Az európaiaknak, akik találkozót szorgalmazta közötte és Donald Trump között, Róháni válaszul kijelentette: “emlékfotót a tárgyalás utolsó szakaszában szokás készíteni, nem az elsőben”.

Az iráni elnök, aki felszólította Szaúd-Arábiát, hogy vessen véget a jemeni háborúnak, kijelentette, a térség az “összeomlás határán van”, és “egyetlen hiba is tűzvészt válthat ki”.

“Szaúd-Arábia biztonságát sokkal inkább szavatolja a jemeni agresszió beszüntetése, mintsem külföldiek beavatkozásra való felkérése. Nem fogjuk eltűrni külföldiek provokatív beavatkozását. Eltökélten és határozottan fogunk válaszolni mindenféle törvénysértésre, biztonságunk és területi épségünk bármilyen megsértésére” – hangsúlyozta Róháni.

Előzőleg Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakának szünetében újságíróknak kijelentette, hogy az Iránnal megkötött atomalkuban továbbra is részes felek elkötelezettek a megállapodás megtartása mellett, bár az rendkívül nehéz.

“Mindenkinek az az érdeke, hogy változatlanul elkötelezett legyen a szerződés iránt, de ez egyre nehezebb” – mondta Mogherini. Hozzátette, hogy minden fél egyetértett abban, hogy folytatják az erőfeszítéseket a szerződés megvalósítása érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint Németország 2015-ben írt alá megállapodást Teheránnal arról, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldása fejében Irán korlátozza atomprogramját és engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni ellenőrzését.

Trump 2018 májusában felmondta a szerződést, és ismét elrendelte a szankciókat Irán ellen, Irán pedig bejelentette, hogy nem tartja be több, a szerződésben vállalt kötelezettségét, így az urándúsítás engedélyezett szintjét és a dúsított uránnak a szerződésben foglalt mennyiségét.

Mogherini egy zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson olvasta fel az öt részes ország külügyminiszterének rövid közleményét, amely szerint a megállapodás továbbra is “az atomfegyverek világméretű elterjedése megakadályozásának” kulcsfontosságú eleme.

Az uniós főképviselő szerint a szerződésben vállalt iráni kötelezettségek megszegése “visszafordítható”. Irán így kíván nyomást gyakorolni Európára, hogy az amerikai szankciók ellenére exportálni tudja a kőolaját. Egy nevének elhallgatását kérő iráni vezető korábban azt mondta a Reuters brit hírügynökséggel közölte, hogy nulla annak az esélye, hogy Róháni a héten New Yorkban találkozzon Trumppal.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán jelentette be, hogy öt kínai magán- és hat jogi személy ellen szankciókat rendeltek el, mert a washingtoni büntetőintézkedések megsértésével kőolajat exportáltak Iránból.

Az általános vitában Michel Aún libanoni elnök a szíriai menekültek biztonságos visszatérését szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy kis országában a több százezer szíriai menekült jelenléte csak tovább súlyosbítja a gazdasági válságot. Hozzátette, hogy eddig több mint 250 ezer szíriai menekült tért vissza Libanonból, és nincs arról értesülésük, hogy bárkit üldöztek vagy bántalmaztak volna.

A két befolyásos rivális regionális hatalom, Szaúd-Arábia és Irán közé ékelődött Irak államfője, Barham Száleh a vitában kijelentette: nem hagyja, hogy az országa más államok konfliktusa miatt csatatérré változzon. Az iraki elnök veszélyes fejleménynek nevezte a Szaúd-Arábia elleni támadásokat. Száleh sajnálatát fejezte ki, amiért országa hosszú ideig instabil volt, de kedvezőnek nevezte, hogy országa kiemelkedőben van a többéves konfliktusból és gazdaság fejlődésnek indul.

Benkő Tibor kiemelte: “a béke, amely körülvesz bennünket, rendkívül törékeny”, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország “legyen kész és képes” határai és állampolgárai védelmére, a béke megőrzésére, fenntartására. A miniszter részletesen szólt a tízéves haderőfejlesztési programról, amelynek tervezett költsége 1500-1700 milliárd forint.

Utalt arra, hogy az asszimetrikus hadviselés (Afganisztán) és a hibrid hadviselés (orosz-ukrán konfliktus) után a “kibertérben is történnek műveletek”, amelyek újabb kihívást jelentenek a fejlesztésben, a kutatásban az innovációban is. Erről szól a honvédelem és haderőfejlesztés, “nem háborúra készülünk, hanem a béke megőrzésére, fenntartására” – hangsúlyozta.

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, jól felszerelt honvédségre – ismertette a kormány álláspontját Benkő. A területi védelmi igazgatásról szólva hibának nevezte, hogy a sorkatonai szolgálattal együtt a hadkötelezettséget is megszüntették, így azt sem lehetett tudni, hány egészséges emberre lehet számítani a haza védelmében.

A miniszter tájékoztatása szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak két része van: az első a katonákról, a második a XXI. századi technikai korszerűsítésről szól. Előbbi kapcsán részletesen beszélt a katonai életpályamodellről, a hazafias és honvédelmi nevelésről és az önkéntes tartalékosok szerepéről. Emlékeztetett a katonák esküjére – “ha kell életem feláldozásával…” -, amilyen esküt senki mások nem tesznek, elvárható tehát, hogy a katonáknak tisztességes illetményt biztosítsanak.

Az önkéntes tartalékosokról megjegyezte: 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek, jelenleg már 8900-an vannak, ugyanakkor a korszerű haderő megteremtéséhez harmincezer hivatásos és húszezer önkéntes katonára lesz szükség.

A honvédelmi neveléssel összefüggésben kiemelte: a debreceni katonai szakközépiskola és kollégium után további nyolc-tíz ilyen iskolára van szükség az országban. Hozzátette: tavaly 45, az idén már 72 honvédelmi tábort szerveztek, ahol 2500 diák nyaralhatott, és az érdeklődés évről évre nő a táborok iránt.

Benkő részletesen beszélt a technikai korszerűsítésről és a magyar hadiipar újraindulásáról.

Jelezte: megrendeltek húsz Airbus új könnyű helikoptert, amelyből az első négy ez év végéig megérkezik, a további 16 közepes Airbus helikopter szállítását 2023-ban kezdik meg a gyártók. Kitért a merevszárnyú csapatszállító és kiképző gépek beszerzésére is, megjegyezve, hogy a csapatszállító gépet 92-93 százalékban katonai célokra használják és csak hét-nyolc százalékban közjogi méltóságok utazásaira.

A szárazföldi haderőfejlesztés keretében 44 új Leopárd típusú új harckocsi és 12, ugyancsak Leopárd típusú használt kiképző harckocsit vásárolnak, de beszereznek 24 darab önjáró tüzérségi löveget is – sorolta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta azt is, hogy kiskunfélegyházi fegyverüzemükben jelenleg kilencvenen dolgoznak, de kétszáz főt fognak foglalkoztatni. Két műszakban négy év alatt tudják biztosítani, hogy minden Magyarországon használt kézifegyver – maroklőfegyver, géppisztoly, gépkarabély – hazai gyártású lesz, de már keresik a külföldi piacokat is a magyar fegyvereknek.

A miniszter végezetül a honvédelmi költségvetésre utalva – ami 2018-ban 427 milliárd forint volt, s ahhoz további 150 milliárd forint kiegészítést kaptak – azt mondta, reális cél, hogy 2024-re a költségvetésük elérje a GDP 2 százalékát, de szerinte nem ez a legfontosabb, hanem hogy “a képességek teljesüljenek”.

A Bukaresttől mintegy 75 kilométerre északnyugatra fekvő Gura Sutii faluban péntek délután az iskolából hazamenet tűnt el egy 11 éves kislány, akinek a holttestét vasárnap délután találták meg a falu közelében egy mezőn. A holttest alapján a hatóságok megállapították, hogy a kislány erőszak következtében halt meg.

A település és a szomszédos települések térfigyelő kamerái által rögzített felvételek elemzése alapján a gyanú egy Bukarestben bérelt terepjáró sofőrjére terelődött. Az iskolából hazafelé tartó kislányt az utolsó kamera a szülei házától mintegy 300 méterre látta. Több kamera rögzítette a gyér forgalmú falun áthaladó terepjárót is. A falu peremén készített felvételen a kocsi szélvédőjén a kislány ruhája színének megfelelő folt is átderengett. A gyanút az is fokozta, hogy a terepjáró az alig pár kilométerre fekvő szomszédos falu térfigyelő kameráin nem a megszokott 4-5 perccel, hanem csak bő fél órával később jelent meg.

A rendőrök a gépkocsit bérbe adó cégtől szerezték meg a bérlő holland állampolgár adatait és telefonszámát. Szombaton este – még a kislány holttestének megtalálása előtt – beszéltek is vele, de ő akkor már Amszterdamban volt. Elismerte, hogy turistaként áthajtott a falun, de tagadta, hogy találkozott a kislánnyal.

A holttest megtalálása után a román rendőrség felvette a kapcsolatot a holland hatóságokkal, és megtudta, hogy a 46 éves férfit Hollandiában szexuális bűncselekmények elkövetőjeként tartják számon.

A román hírügynökségek rendőrségi forrásokra hivatkozva hétfőn este azt közölték, hogy a holland férfi hétfőn délután autóbaleset áldozata lett. A férfi – vélhetően arra számítván, hogy hamarosan előállítják – gépkocsijával nekihajtott egy, a szembejövő forgalomban közlekedő kamionnak, és a helyszínen meghalt.

Ismét magánszemélyek magánkiadása révén bővülhet ismeretünk a közelmúlt hadtörténetnek kulcsfontosságú témájáról, a bő harminc éven át Magyarországon állomásoztatott szovjet nukleáris fegyverekről. Az angol nyelven, Oksnar - Fully Assemled State   Soviet Nuclear Weapons in Hungary 1961-1991 címen megjelent kötet Becz László, Kizmus Szabolcs és Várhegyi Tamás munkáját dícséri. Nyugodtan mondhatom, hogy a számos kutatási novumot is tartalmazó műnek minden érdeklődő polcán ott a helye, még ha a laikusok számára első pillantásra elrettentően hathat is részletessége, mélysége. Hozzáférhető a sovietnukesinhungary@gmail.com illetve a sites.google.com/view/nuclear-weapons-in-hungary útján.

Zord 

A két elnök találkozójának napirendjén részben azok a témák szerepelnek, amelyekről szeptember elején tárgyaltak volna Varsóban. Trump akkor a Floridát fenyegető hurrikán miatt elhalasztotta látogatását.

Krzysztof Szczerski elmondta: a hétfőn aláírandó dokumentum az amerikai haderő lengyelországi állomásoztatásának konkrét helyszíneiről szól, és megerősíti a Trump és Duda által júniusban aláírt, az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növeléséről szóló nyilatkozat azon pontját, amely szerint Lengyelországban amerikai hadosztály-parancsnokságot létesítenek.

A júniusi nyilatkozat értelmében ezer katonával megemelik a Lengyelországba 2017-ben állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg 4500 fős amerikai alakulat létszámát. Az amerikai hadosztály-parancsnokság létesítése mellett a dokumentum az MQ-9 típusú, felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló század telepítéséről, továbbá egy szállítási légibázis, valamint az amerikai haderőt támogató infrastruktúra létesítéséről is szól.

Az amerikai katonák hat nyugat-lengyelországi támaszponton állomásoznak, és amerikai parancsnokság alatt működik a kelet-lengyelországi Orzyszba telepített nemzetközi NATO-zászlóalj is. Lengyelország egy hetedik, egyelőre meg nem nevezett helyszínt javasolt újabb amerikai katonák állomásoztatására.

A szeptember 23-28. között, hétfőtől szombatig tartó rendezvénysorozatot az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) rendezi, de további tucatnyi más szervezet is részt vesz a programokon. A témahét hétfői, központi nyitó sajtótájékoztatóján Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára elmondta, idén már a 25-30 ezer főt is elérheti a programokra ellátogatók száma.

Hozzátette: a rendezvény célja, a mindennapok biztonságának erősítése, így szó lesz például a közlekedésbiztonságról, a kerékpárok, valamint az új közlekedési eszközök biztonságos használatáról, vagy a tűzmegelőzésről. Felhívta a figyelmet, hogy tovább egyszerűsödött az e-kárbejelentő. Így már külföldi, biztosítatlan-, teherautó-, vagy munkagép által okozott károkat is be lehet jelenteni az applikációval. Az alkalmazást megjelenése óta több mint 220 ezren töltötték le, és több mint 4200 kárbejelentés érkezett e-kárbejelentőn keresztül a biztosítókhoz.

Molnos közölte: a héten a MABISZ oktatási szakértői különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában hozzák közelebb az iskolásokhoz a biztonság témáját. Töreki Sándor országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a mindennapok biztonsága egyre jobban beépüljön a közoktatás rendjébe is.

A rendezvény akkor érheti el célját, ha minél szélesebb rétegekhez eljut. Az iskolakezdési időszakban is fontos a balesetek számának csökkentése, a gyermekeknek ismerniük kell a veszélyhelyzeteket, hogy azokat elkerüljék – mondta Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a munkahelyi biztonság minden ágazatban fontos, a mezőgazdaságban vagy az építőiparban tanácsadással segítik a balesetek megelőzését.

“Éppen az imént utasítottam a pénzügyminisztert, hogy lényegesen növelje meg az Irán elleni szankciókat” – közölte az elnök a Twitteren.

Az Egyesült Államok a múlt szombaton szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen elkövetett dróntámadások óta fontolgatja az Irán elleni válaszlépéseket. Bár maga Trump még kedden is csak valószínűsítette, de nem mondta ki nyíltan, hogy Irán lehet a felelős a támadásért, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója a hét végén egyértelműen a teheráni vezetést nevezte meg felelősként.

A támadásért egyébként a jemeni huszik vállalták a felelősséget, Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter pedig azonnal cáfolta országa érintettségét.

Egy héttel ezelőtt az amerikai média még arról közölt értesüléseket, hogy Trump az Irán elleni szankciók csökkentéséről tárgyalt annak érdekében, hogy megkönnyítsen egy esetleges találkozót Haszán Róháni iráni elnökkel az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.

A Bloomberg amerikai hírügynökség szerint ez e lehetőség rögtön John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése után merült fel. Bolton határozottan ellenezte a tárgyalásoknak még csak a felvetését is. A teheráni vezetés a maga részéről jelezte, hogy mindaddig nem kerülhet sor találkozóra, amíg az amerikai kormányzat nem oldja fel az ország elleni szankciókat.

Az előzményekről Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a többszörös visszaesőnek számító 53 éves férfi a volt feleségével közös balatonmagyaródi házban tartózkodott a fiával, amikor az esetek történtek.

Először arra vette rá a gyereket, hogy a fürdőszobaablakon keresztül másszon be a szomszédos, lakatlanul álló családi házba, hogy a magával vitt hosszabbítóval vezesse át az áramot a saját házukba. A fiú a szúnyoghálót letépve, majd az ablakot benyomva bemászott a házba, de az épületben nem volt áramszolgáltatás, ezért nem sikerült áramot lopni.

A fiú viszont közölte az apjával, hogy van a házban néhány csaptelep. A férfi ezután egy villáskulccsal visszaküldte a gyerekét, aki leszerelte a négy darab, összesen mintegy negyvenezer forint értékű csaptelepet. Ezeket a férfi később eladta.

Az erről szóló rendelet a napokban jelent meg az orosz online jogi közlönyben. A Georgiától 1992-ban elszakadt, és Oroszország által 2008-ban függetlennek elismert köztársasággal az orosz védelmi tárca tárgyal majd a megállapodás részleteiről, a külügyminisztérium részvételével.

Moszkva és Szuhumi katonai együttműködése hivatalosan a 2008 augusztusi dél-oszétiai orosz-georgiai katonai konfliktus után vette kezdetét. Abházia és Dél-Oszétia területén – ezeket a köztársaságokat Georgia saját területének tekinti – Oroszország katonai bázisokat hozott létre a helyi lakosság biztonságára hivatkozva.

Az orosz kormány szeptember 13-án hagyta jóvá a megállapodás tervezetét, amelynek keretében az orosz költségvetés terhére fogják korszerűsíteni az abház fegyveres erőket. Egyebek között szakaszosan egységesítik majd az orosz és az abház katonai irányítás szabványait, a fegyveres erők kiképzését és felszerelését. A kormányzati határozat értelmében a finanszírozáshoz szükséges dokumentációt december 15-ig kell előkészíteni.

Az elmúlt hetekben zajlott - a KNBSZ és a honvédség más alakulatainak támogatásával - a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred (BGFE) Rejtett Portya 2019 komplex szakharcászati gyakorlata, melynek során egy e célból létrehozott alkalmi ISR-század tevékenykedett a bakonyi lőtérkomplexum területén. A gyakorlat sajtónapján a harctéri életmentő képesség demonstrációjával egy nem felderítő-specifikus mozzanatnak lehettünk tanúi, de Hajlan István ezredes, parancsnok jóvoltából bepillantást nyerhettünk az ISR-képességportfolio fontos elemének, a drónos alegységnek a munkájába is.  

A gyorsreagálású (QRF) BTR fedezékében dolgoznak a harctéri életmentők a sebesülteken...

...miután a konvojban haladó Uralt IED-támadás érte.

A QRF egyik katonája viszonozza a tüzet a lesállásból támadó ellenségre. 

A BGFE drónképessége (melyet immár mintegy tíz esztendeje a Skylark I LE testesít meg), pont az ilyen váratlan, veszteséggel járó rajtaütések valószínűségét csökkentheti a hadműveleti területen.

Zord

Az orosz külügyminisztérium szeptember 12-én az Interpolon keresztül kért információt Washingtontól a férfi hollétéről. Az amerikai CNN hírtelevízió szeptember 9-én közölte, hogy a CIA 2017-ben egy különleges művelet keretében menekített ki Oroszországból egy rendkívül fontos fedett informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el.

Azt elsőként a Kommerszant című orosz lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

Orosz sajtóértesülések szerint a róluk szóló jelentések megjelenése után a Szmolenkov család tagjai staffordi otthonukból ismeretlen helyre távoztak.

A Kreml megerősítette, hogy Szmolenkov korábban valóban az elnöki apparátus munkatársa volt, de állítása szerint már évekkel ezelőtt elbocsátották. Az orosz diplomáciai tárca a az amerikai választási kampánnyal hozta összefüggésbe a kémbotrányt, azt állítva, hogy a hivatalban lévő államfő, Donald Trump ellen irányul.

A 2015 január óta 251 áldozatot követelő iszlamista merényletek közül ez az első, amelynek feltételezett elkövetői bíróság elé állnak, és az első alkalom, hogy öt nőnek kell az esküdtszék előtt felelnie egy dzsihadista terrorcselekményért. Ez a sikertelen merénylet világított rá arra, hogy nők is készen álltak támadást végrehajtani Franciaországban, amikor a hatóságok megakadályozták abban, hogy Szíriában vagy Irakban csatlakozzanak az iszlamista harcosokhoz.

Az október 11-ig tartó perben a bíróság egyik feladata lesz a vádlottak személyiségének és indítékainak megvizsgálása. A Franciaországban született és ott radikalizálódott nőket ugyanis a sikertelen merénylet előtt is nyilvántartották a hatóságok, amiért a harci területekre akartak elutazni.

A jelenleg 22 és 42 év közötti öt nőt – akik közül négy életfogytiglani szabadságvesztésre számíthat – azzal gyanúsítják, hogy 2016 szeptemberben Rachid Kassim francia dzsihadista utasítására merényletsorozatot próbáltak meg Párizsban végrehajtani.

Az algériai-francia állampolgárságú férfi 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az akkor az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam terrorszervezethez, s a hatóságok szerint annak az egyik legveszélyesebb francia nyelvű propagandistája lett. A férfi 2016-ban számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, de a francia és az amerikai hatóságok szerint feltehetően 2017 februárjában 30 évesen életét vesztette az iraki Moszulban egy bombázásban.

A nyomozás azt állapította meg, hogy 2016. szeptember 4-re virradó éjjel a vádlottak közül ketten, Ines Madani és Ornella Gilligmann a Notre-Dame katedrálissal szemben, a Szajnával párhuzamos egyik kis utcában található éttermek előtt leparkoltak egy Peugeot 607-es típusú gépkocsit, amelyben hat gázpalack volt. A két nő azonban megijedt és elmenekült, mert azt hitték, hogy egy civil ruhás rendőr figyeli őket. A menekülés előtt gázolajat öntöttek a gépjárműre, majd egy égő cigarettát dobtak rá, de nem történt robbanás, mert a gázolaj nehezen gyullad meg.

A vizsgálóbírók szerint “kizárólag a rosszul megválasztott üzemanyagnak köszönhető, hogy a kísérlet kudarcot vallott”, ami akár “vérfürdőbe is torkollhatott volna”.

A párizsi ügyészség vádirata szerint “a fiatal nőkből álló terrorista kommandó teljesen nyitott volt az Iszlám Állam halálos ideológiájára”.

A muzulmán hitre felnőttként áttért Gilligmannt szeptember 6-án tartoztatták le Dél-Franciaországban. A másik feltétezett elkövető, Madani a Szíriából őt irányító Rachid Kassim tanácsára egy másik fanatizált nőnél, Amel Sakaou-nál keresett menedéket. A két nőhöz csatlakozott egy harmadik iszlamista nő, Sarah Hervouet, akit szintén Kassim irányított.

Miután a három nő tudta, hogy a rendőrség a nyomukban van, szeptember 8-én konyhakésekkel felszerelve elhagyták a lakást, majd a parkolóban megtámadták az őket előállítani próbáló rendőröket, akik közül az egyik rálőtt Madanira és a lábán megsebesítette. A 22 éves nő ellen hivatali személy elleni emberölési kísérlet a vád. Madani tagadja, hogy meg akarta támadni a rendőrt, de azt megerősítette, hogy azt kiáltotta: “lőjél le!”, miután mártírként akart meghalni.

Az ötödik gyanúsított, Samia Chalel, aki közvetített a feltételezett elkövetők között, illetve Kassimot tájékoztatta arról, hogy nem sikerült a gázpalackos merénylet, harminc év börtönbüntetéssel sújtható.

Az öt nő közül a három évvel ezelőtt alig 18 éves Madani a legfiatalabb, de ő volt a többi nő mentora. A hatóságok már korábban nyilvántartották azért, mert különböző harci álneveken buzdított más nőket arra a közösségi oldalakon, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz Szíriában. Köztük Gilligmannt, három gyerek anyját, aki csak a merényletkísérlet közben, a helyszínen értette meg, hogy az Abou Junayd nevű dzsihadista, akibe az interneten keresztül szerelmes lett, és aki miatt vállalta a terrortámadásban a részvételt, nem más, mint egy 18 éves lány, Madani.

A nyomozás során a két nő egymásra hárította a felelősséget a támadás kitervelésében és az akció irányításában. A két nő 2016 májusban ismerkedett össze a Périscope nevű applikáción. Madani elismerte, hogy az Iszlám Állam egyik dzsihadistájaként mutatkozott be, és meggyőzte Gilligmannt arról, hogy menjen hozzá feleségül.

A családanya, aki 2014-ben megpróbált három gyerekével Szíriába eljutni, elvált a férjétől és készen állt a házasságra. A két nő augusztus 31-én találkozott személyesen először, a randevún Madani azt hazudta, hogy a vőlegény lánytestvére. Madanit áprilisban nyolc év szabadságvesztésre ítélték, amiért szíriai harcokra, illetve franciaországi és belgiumi támadások elkövetésére buzdított a közösségi oldalakon.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a pénteken éjjel tartott akció során a rendőrök a főváros frekventált területeit és három szórakozóhelyet ellenőriztek, összesen 156 embert igazoltattak. Tizenegy embert állítottak elő, közöttük hármat kábítószer birtoklása miatt, két-két embert garázdaság és zseblopás miatt, egy ellen pedig körözés volt érvényben. Összesen 280 járművezetővel szemben alkalmaztak alkoholszondát, egy esetben sem volt pozitív eredmény.

A rendőrök a társszervekkel együtt összesen 36 taxist ellenőriztek, itt egy esetben szabálysértési feljelentéssel éltek, mert a taxinak használt autót korábban már kivonták a forgalomból. A társhatóságok további 12 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek.

A BRFK rendőrei a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Budapesti Közlekedési Központ, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen tartották a komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést. Az akció a turisták által sűrűn látogatott terézvárosi, erzsébetvárosi és belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyekre, illetve ezek közvetlen környezetére koncentrálódott.

A közleményben kiemelték: a BRFK a társszervekkel közreműködve, előre be nem jelentett időpontokban folytatja az ellenőrzéseket Budapest V., VI. és VII. kerületében a vendéglátóhelyeken, illetve azok környezetében.

A bíróság közleményében azt írták, hogy az izraeli állampolgár 2014 és 2017 között Marylandben a társaival együtt befektetők tízezreit károsította meg, több mint 145 millió amerikai dollárral (mintegy 43,5 milliárd forint).

Mivel az érintett nem járult hozzá az egyszerűsített eljáráshoz, kiadatásáról a törvényszék a teljes kiadatási kérelem beérkezése után tud majd csak dönteni. A bíróság ezért hatvan napra elrendelte a férfi ideiglenes kiadatási letartóztatását. A végzés nem végleges, mert az izraeli állampolgár fellebbezett ellene.

A rendőrség szombaton azt írta a honlapján, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) együttműködésben őrizetbe vettek két, nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött, Budapesten bujkáló férfit. Egyikük egy 28 éves francia-izraeli állampolgár, aki egy nemzetközi bűnbanda tagjaként több tízezer amerikai sértettet – jellemzően nyugdíjast – károsított meg kis összegű megtakarítások jelentős hozamú befektetésének ígéretével – közölték.