Biztonságpolitika

Lezuhant az orosz légierő egy Szu-25B típusú kiképző repülőgépe a Sztavropoli területen, a két pilóta katapultált – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A pilótákat helikopterről keresik. A kiképzés során a repülőgép nem szállított hadianyagot, és lakatlan területre zuhant, ezért a földön nem keletkeztek károk. A Szu-25B típusú kiképző gépeket 1986 óta gyártják Ulan Udében. Ilyen típusú repülőből mintegy 300 darabot szereltek össze.

Irán üdvözli a Perzsa-öböl térségében kialakítandó kollektív biztonsági rendszerre vonatkozó orosz koncepciót – jelentette ki Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Zaríf szerint Teherán álláspontja nagyon közel áll Moszkváéhoz ebben a kérdésben. Mint mondta, Irán kész meg nem támadási szerződést kötni a Perzsa-öböl régiójának országaival, valamint támogatja hajózás szabadságot és az energiabiztonságot. Hangot adott meggyőződésének, hogy növelni fogja a feszültséget, ha Washington csapatokat vezényel a térségbe.

Zaríf úgy vélekedett, hogy az orosz-iráni kapcsolatok szintje évtizedek óta nem tapasztalt magasságokba emelkedett. Méltatta a 2015-ben megkötött iráni atomalku megőrzéséért tett orosz és kínai erőfeszítéseket, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Teherán még többet fel fog adni az abban vállalt kötelezettségeiből, ha az európai országok nem védik meg az iszlám köztársaság gazdaságát az amerikai szankciók hatásától.

Lavrov közölte, hogy a külügyminiszteri tanácskozással párhuzamosan a két ország energiaügyi tárcavezetői is tárgyalóasztalhoz ültek hétfőn Moszkvában. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy regionális partnereivel összefogva azt igyekszik “kiprovokálni”, hogy Irán szegje meg az atomsorompó-egyezményt és hogy rúgja fel az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

Lavrov megértéséről biztosította Iránt azzal kapcsolatban, hogy részlegesen felfüggesztette az atomalkuban foglalt kötelezettségeinek végrehajtását. Mint mondta, ez annak az egyenes következménye, hogy Washington egyoldalúan felmondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott egyezményt. Kifejezte reményét, hogy eredménnyel fognak járni Emmanuel Macron francia elnöknek az atomalku megmentésére tett erőfeszítései.

Az orosz miniszter kérdésre válaszolva egyébként azt hangoztatta, hogy az iráni rakétaprogram teljességgel összhangban áll a nemzetközi normákkal.

A július végén ismertetett orosz koncepció értelmében a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet kizárólag egy valóban inkluzív regionális biztonsági rendszer kiépítésével lehet megtoldani, a fokozatosság, a sokoldalúság és a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Alapokmányának és a BT határozatainak tiszteletben tartása mellett. Az elgondolás a régió szélsőséges és terrorista elemei elleni harc mellett kiterjed a helyi konfliktusok és vitás kérdések rendezésére is.

Moszkva kezdeményezésének értelmében a térségben békefenntartó műveleteket csakis a BT határozatai alapján, vagy agresszió áldozatává vált állam kérése alapján lehetne végrehajtani. Az egységes biztonsági rendszer egyebek között feltételezi a rászoruló országok és népek humanitárius segélyezését is.

Katonai téren Oroszország az átláthatóság erősítését javasolja, amit szerinte egyebek mellett szubregionális védelmi miniszteri tanácskozások megtartásával, “forró drótok” kiépítésével, a hadgyakorlatok és a katonai repülések előzetes bejelentésével, megfigyelők és a fegyvervásárlásra vonatkozó információk cseréjével, valamint a Perzsa-öböl régióján kívüli országok állandó katonai jelenlétének betiltásával lehet elérni.

Moszkva szerint a fokozatosság jegyében az egységes biztonsági rendszer kialakításához elsőként a legélesebb problémák megoldása révén kellene nekifogni. Ezek közé sorolta a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, az iraki, a jemeni és a szíriai válság rendezését, valamint az iráni atomprogramról megkötött nemzetközi alku összes megállapodásának megvalósítását.

Az orosz külügyminisztérium javasolta, hogy az érintett felek kezdjenek konzultációkat a perzsa-öbölbeli biztonságról és együttműködésről megtartandó nemzetközi konferencia kezdeményező csoportjának létrehozásáról. A koncepció távlati feladatként egy regionális biztonsági és együttműködési szervezet létrehozását nevezte meg. Ennek munkájában a Perzsa-öböl térségének országai mellet – társult tagként vagy megfigyelői státusban – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az uniós országok, India és más érdekelt felek is részt vehetnének.

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága jóváhagyta az Európai Bizottság májusi javaslatát, amely szerint Ausztria, Románia és Olaszország összesen 293,5 millió eurós (mintegy 93,9 milliárd forint) támogatás kaphat a területükön 2018 folyamán bekövetkezett katasztrófák okozta károk felszámolására – közölte az Európai Parlament.

Az EP-képviselők az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSF) származó támogatásból 277,2 millió eurót ítéltek meg Olaszország számára a 2018. októberben és november elején jelentkező szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett károk felszámolására. Az olasz régiók többségét, az északi alpesi területektől egészen Szicíliáig ismétlődő, erős széllel kísért heves esőzések sújtottak, áradásokat és földcsuszamlásokat okozva. Az ítéletidő emberéleteket követelt, és jelentős károkat okozott.

Az Ausztriában 2018 októberének végén jelentkező szélsőséges időjárás az ország több déli alpesi régióját, különösen Karintiát és a kelet-tiroli régiót sújtotta. A károk felszámolására a képviselők 8,1 millió eurót ítéltek meg Ausztriának.

2018 júniusának közepétől augusztus elejéig Románia északkeleti régióját ismétlődő súlyos esőzések és áradások sújtották, amelyek jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a háztartásokban, valamint a mezőgazdaságban. A képviselők ezért 8,2 millió eurós támogatást hagytak jóvá a károk felszámolására.

A kijevi törvényhozás megszavazta kedden a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését tartalmazó alkotmánymódosítást.

Az indítvány elfogadásához minősített többségre, azaz a 450 tagú parlamentben legalább 300 képviselő szavazatára volt szükség, ezért a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, egyedül kormányzó Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt önmagában nem tudta volna keresztülvinni a törvényhozáson. Végül az előterjesztést 373-an szavazták meg az ülésteremben jelen lévő 404 képviselő közül. Csak a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért frakciójából nem támogatta egyetlen képviselő sem, az összes többi frakció és a függetlenek zöme is igennel szavazott az indítványra.

A módosítás értelmében az alkotmányból törlik azt a részt, amely kimondja, hogy a parlamenti képviselőkkel szemben a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem indítható büntetőeljárás, valamint nem lehet őket őrizetbe venni, illetve letartóztatni. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad az a norma, hogy a képviselők nem viselnek jogi felelősséget a parlamenti szavazások eredményeiért, továbbá a törvényhozásban vagy annak hivatalaiban tett kijelentéseikért, kivéve, ha azok sértéseket vagy rágalmakat tartalmaznak.

A jogszabály 2020. január 1-jétől lép hatályba.

Az előterjesztés tárgyalásakor jelen volt az ülésteremben Zelenszkij is. Az elnök a szavazás előtt a képviselőkhöz szólva emlékeztetett: a politikusok a választási kampányok alatt már csaknem húsz éve ígérgették a népnek, hogy megszüntetik a képviselők mentelmi jogát, ám amint parlamenti képviselővé választották őket elszabotálták a törvény elfogadását, majd az lassan feledésbe merült. Így mindig volt mit ígérni a követező választási kampányban, amivel feltalálták a “politikai perpetuum mobilét” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy most is voltak egyes képviselők, akik az utolsó pillanatban megpróbálták megakadályozni az előterjesztés elfogadását. “Az, hogy kik voltak ezek az emberek, kiderül majd a név szerinti szavazási listáról” – jelezte.

Az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint az indítványra igennel szavazott a Nép Szolgája frakciójának 252 tagja, a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza pártból 23-an, Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritás pártjából 24-en, Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang pártjából 19-en – azaz csaknem teljes létszámban -, a Jövőért képviselői csoportból 22-en, és 33 független képviselő, viszont a Moszkva-barát Ellenzéki Platformból egy sem. Ellenszavazat nem volt, viszont hárman tartózkodtak, 28-an pedig nem szavaztak a teremben regisztrált képviselők közül.

Zord

Izrael északi határán összecsapások robbantak ki a Hezbollah libanoni síita szervezet milíciája és az izraeli hadsereg között – jelentette a 13-as kereskedelmi televízió híradója.

A Hezbollah erői állításuk szerint páncéltörő rakétával eltaláltak egy izraeli katonai járművet, az abban ülők megsebesültek, vagy meghaltak. Ezt az izraeli hadsereg szóvivői egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Libabonból több rakétát lőttek ki izraeli katonai célpontokra. A libanoni al-Manar televízió beszámolója szerint egy katonai támaszpontot is eltaláltak, ahol nagyobb robbanás hallatszott.

Az izraeli hadsereg a határ túloldalára irányzott, erőteljes ágyútűzzel válaszolt. Az izraeli tévék egyenes adásban közvetítik, ahogy becsapódnak a lövedékek és nyomukban füstfelhők emelkednek a magasba a határ túloldalán lévő Marún al-Rasz nevű falu környékén. Az izraeli hadsereg már egy hete fokozott készültséget rendelt el a határ mentén, miután múlt vasárnap hajnalban drónok támadást hajtottak végre Bejrút Hezbollah uralta déli lakónegyedében egy precíziós rakétákat fejlesztő létesítmény ellen.

Az incidens után Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője ellencsapást ígért a következő napokra izraeli katonai célpontok ellen, mert Izraelt vádolta a dróntámadással. Naszrallah fenyegetését követően megerősítették Izrael északi határán a katonai jelenlétet, és az utóbbi napokban teljes készültséget rendeltek el a térségben.

Az Izrael északi határának négy kilométeres körzetében élőknek a polgári védelem utasítására otthonaikban kell tartózkodniuk, és megtiltották a civileknek a közlekedést is ebben a térségben. Az Egyesült Államok és Európa több országa terrorszervezetnek nyilvánította az Iránból irányított síita Hezbollah szervezetet, és katonai szárnyáról hasonló döntést hozott az Európai Unió is.

Izrael északi határvidéke évek óta, a 2006 nyarán zajlott második libanoni háború óta csendes volt. A 2006-os harcok lezárása után az ENSZ békefenntartó katonái vették ellenőrzésük alá a szomszédos dél-libanoni határsávot, megakadályozva a Hezbollah jelenlétét.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az afganisztáni helyzetről, azon belül is a tálibokkal tervezett megállapodásról egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.

Stoltenberg azt írta a Twitteren, hogy az észak-atlanti szövetség pártolja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, illetve továbbra is támogatni fogja az afgán biztonsági erőket. Névtelenséget kérő források szerint más aktuális biztonságpolitikai ügyekről, valamint az európai szövetségesek védelmi kiadásainak növeléséről is tárgyaltak.

Pompeo előző nap érkezett kétnapos látogatásra Brüsszelbe, amelynek során az új európai uniós vezetőkkel is megbeszélést folytatott: az Európai Bizottság és az Európai Tanács következő elnökével, Ursula von der Leyennel és Charles Michellel, Josep Borrell leendő EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, illetve David Sassolival, az Európai Parlament elnökével.

Ezekről a tárgyalásokról nem szivárogtak ki részletek, a Politico hírportál ugyanakkor arról írt, hogy az amerikai külügyminiszter enyhíteni kívánja a jelenlegi feszültséget az Európai Unióval, ezt jelképezheti, hogy az intézmények mostani vezetőivel nem találkozott.

Gordon Sondland, az Egyesült Államok brüsszeli EU-s nagykövete elmondta, hogy rendkívül pozitív hozzáállást tapasztal az európai-amerikai viszonnyal kapcsolatban mind a négy leendő uniós vezető részéről. Mint kiemelte, Pompeo egyeztetésein nem volt meghatározott napirend, de valószínűleg szó esett kereskedelempolitikai kérdésekről, az iráni helyzetről, Kínáról és az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) biztonságáról is.

“Talán ideje új lapot kezdeni, és megtalálni, hol juthatunk közös nevezőre. Szeretnénk újraindítani a kapcsolatot, s remélem, ezek a találkozók ezt elősegítik” – mondta a diplomata a Politicónak.

Sokan úgy gondolják, hogy a béke és a biztonság megőrzése katonai feladat, ez azonban össztársadalmi kötelesség – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor hangsúlyozta: Közép-Európa térségének és állampolgárainak biztonságáról az itt élőknek kell gondoskodniuk, éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy “a hazája iránt elkötelezett, jól kiképzett, kiválóan felkészített” katonákra van szükség. Modern, ütőképes, jól felszerelt honvédség kell, amely a térség meghatározó erejeként képes a régió kihívásait, kockázatait és fenyegetéseit kezelni – tette hozzá a miniszter.

Mint mondta: a világnak mindig van olyan pontja, ahol éppen nincs béke. A huszonegyedik század kihívásai között pedig ma már éppen úgy megtalálható “az információs hadviselést és a kibertérben történő műveleteket magába foglaló hibrid hadviselés”, mint a terrorizmus és a migráció.

Benkő hangsúlyozta, a rendkívüli állapot bevezetésének feltételrendszerét békében kell kidolgozni és megteremteni, így mindenki tudja, hogy milyen feladatot és kötelességet igényel egy ilyen helyzet. A szaktárca vezetője kiemelte, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi részének középpontjában a katona áll, míg a haderőfejlesztés a haditechnikára fekteti a hangsúlyt.

A honvédségnek mindig alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez, és a katonának minden körülmények között meg kell felelnie a kihívásoknak – tette hozzá. Egy katonának éppen ezért egy szigorú követelményrendszer szerinti életpályát kell felvázolni, amely egyebek mellett magába foglalja lakhatási támogatást, az egészségkárosodási ellátás rendszerét és a tisztességes illetményt is. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a kiképzésére, képzésére és oktatására is – szögezte le.

A miniszter emlékeztetett, Magyarország 2003-ban a békefenntartói feladatokra készülve a NATO iránymutatása alapján mindent felszámolva már csak a könnyű katonai képességekre koncentrált. Két évvel ezelőtt, a világban zajló eseményekre hivatkozva a NATO kifejezett kérése viszont már az volt, hogy az ország fejlessze nehéz képességeit. Ehhez azonban tüzérségi és páncéltörő eszközökre, valamint harckocsikra is szükség van – sorolta. ” A béke és a biztonság fenntartása áldozatot követel, de ez inkább legyen anyagi természetű, mintsem emberi életeket követeljen” – fogalmazott.

Benkő elmondta: katonai számvetések szerint az országnak a jelenlegi helyzetben mintegy harmincezer aktív katonára és mintegy húszezer önkéntes tartalékosra van szüksége, akik biztosítják az átmenetet a béke időszaki feladatokból a rendkívüli állapotba. A béke időszakában – nyíregyházi és székesfehérvári székhellyel – két területvédelmi ezredet működtetnének, míg ezek száma különleges jogrendben hétre emelkedne.

A szaktárca vezetője a Bács-Kiskun megyét érintő haderőfejlesztésről elmondta: a kiskunfélegyházi gyárban bár már megkezdődött a fegyverek összeszerelése a gyártósorok végleges üzembe helyezése még folyamatban van. Az üzem azonban a magyarországi fegyverszükségletet két műszakban négy év alatt ellátja. Éppen ezért már megkezdődött a nemzetközi piackutatás, és a mintegy 200-250 fős gyár a jövőben más országok igényeit is kiszolgálhatja majd.

Kiemelte, jelenleg is zajlik a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis korszerűsítését és bővítését magába foglaló fejlesztés, amelynek keretében elvégzik a kifutópálya kiszélesítését is. A következő évben elkezdődő és várhatóan 2022-ig tartó fejlesztési folyamat pedig már a szakmai és infrastrukturális feladatok elvégzését jelenti.

Idesorolta a Gripenek szoftverfrissítését és fegyverzetük korszerűsítését, a több gép elhelyezését biztosító állások és a repülőtér kettős hasznosítását szolgáló civil terminál kialakítását is. Mint mondta: dolgoznak továbbá a jelenleg a Liszt Ferenc repülőtéren állomásozó csapatszállító repülőgépek fejlesztésén, az AN-26-os teherszállító repülőgépek utódainak megtalálásán és beszerzésén, de nagy szükség lenne például a Gripenek esetében a légi utántöltési feladatok ellátásra szolgáló gépek beszerzésére is.

Egy nemzetközi gyakorlat miatt katonai konvojok közlekednek péntektől több forgalmas útszakaszon – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Közleményük szerint szeptember 6-22. között tartanak gyakorlatot a Magyar Honvédség központi gyakorlóterén. Emiatt pénteken a Letenye határátkelőhely – M7 autópálya – 710. számú főút – 72. számú főút – 8. számú főút – Veszprém – Újmajor útvonalon, majd vasárnap a Tornyosnémeti határátkelőhely – 3. számú főút – M30 autópálya – M3 autópálya – M31 autóút – M0 autóút – M7 autópálya – 710. számú főút – 72. számú főút – 8. számú főút – Veszprém – Újmajor útvonalon közlekednek technikai eszközökből álló külföldi katonai konvojok.

A Magyar Honvédség (MH) kéri a lakosságot, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását – írták, hozzátéve: az MH a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

Négy új Airbus Helicopters H145M típusú helikopter érkezik a Magyar Honvédség flottájába ebben az évben, a magyar pilóták és műszaki szakemberek kiképzése már megkezdődött a gyártó németországi üzemében.

Martin Keller, az Airbus Helicopters programmenedzsere a bejáráson azt mondta, az idei négy után jövőre várhatóan tizenkettő, 2021-ben pedig hat H145M típusú gép érkezik a flottába.

Nagy László, a Magyar Honvédség légierő hadfejlesztési rendszerek fejlesztési főnökségének vezetője azt mondta, 14 gép gyártása már megkezdődött, hat van végösszeszerelő soron, kettő teljesítette már első felszállását. Jelenleg két magyar pilóta és tíz műszaki szakember kiképzése zajlik Donauwörth-ben, ahol összesen ötven pilóta és hatvan műszaki dolgozó felkészítését tartják meg, ők mintegy ötven képzésen vesznek részt, mire megszerzik a szükséges engedélyeket.

Hozzátette: a szerződés értelmében van lehetőség arra, hogy a pilóták szimulátoros oktatását Magyarországra telepítsék, de erről még nem született döntést, ugyanakkor a tapasztalatok szerint nagy szükség lenne egy ilyen képességre. Az Airbus Helicopters H145 típusú helikopterével az esetek többségében harcászati, honvédelmi feladatokat látnak el. A németországi gyárban a szerződés aláírásától számított egy éven belül készre tudják gyártani a gépet, a szervezet évente 80 helikoptert ad át üzemeltetésre.

A gép jelenlegi verziója 2015 májusában szerezte meg az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségtől a légialkalmassági engedélyeket, az első példányt fél évvel később szállították le a német légierőnek. A harcászati feladatokat ellátó M verzióból eddig 51-et rendeltek, Magyarország a legnagyobb ügyfél húszgépes rendeléssel.

A bíróság a gyanúsított letartóztatását egy hónappal hosszabbította meg, az ügyészség álláspontja szerint ez a törvény által biztosított hosszabb tartamban szükséges.

A Hableány-ügyben a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség indítványozta, hogy a bíróság további három hónappal – 2019. november 30. napjáig – hosszabbítsa meg a gyanúsított letartóztatását. A bíróság a letartóztatást 2019. szeptember 30. napjáig meghosszabbította, és elutasította a védő indítványait, köztük az óvadék megállapítása iránti indítványt. A nyomozási bíró szerint továbbra sem biztosítható enyhébb kényszerintézkedéssel a terhelt jelenléte és a bizonyítás befolyásolásának kizárása.

A kerületi ügyészség álláspontja szerint azonban nem egy, hanem a büntetőeljárási törvény által lehetővé tett három hónappal indokolt meghosszabbítani a letartóztatást, mivel további szakértői vélemények elkészítése van folyamatban. Ezek eredménye alapján akár további tanúbizonyítás lefolytatása is szükségessé válhat.

A bizonyítás befolyásmentes elvégzése elsődleges érdek, amely az ügyészség szerint csak hosszabb tartamú letartóztatással biztosítható, emiatt a végzés ellen fellebbezést jelentett be.

A szüret kezdetével a mustgázveszélyre, a szén-dioxid-érzékelők felszerelésének szükségességére figyelmeztet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Mukics Dániel az OKF szóvivője emlékeztet arra, hogy évről évre halálos áldozatokat követel a borospincékben keletkező mustgáz. Tavaly például három ember halálát okozta a must erjedése során keletkező gáz: a Somogy megyei Kányán egy, a Szabolcs megyei Kékcsén pedig két emberéletet követelt. Több esetben pedig csak a szerencsén múlott, hogy időben rátaláltak a veszélybe kerülőkre – ismertette.

A balesetek elkerülhetők szellőztetéssel, valamint szén-dioxid-érzékelő elhelyezésével – emelte ki.

A szén-dioxid önmagában nem mérgező, de mivel nehezebb a levegőnél, egy szellőzés nélküli pincéből kiszorítja az oxigént. Aki ilyen pincébe megy le, rövid idő alatt oxigénhiányos állapotba kerül, amelynek tünetei a szédülés és a fáradtságérzés. Ezeket az eszméletvesztés, végül a fulladás követi – ismertette.

Alkalmazható a közismert módszer is, amikor égő gyertyával ellenőrzik, van-e elég levegő a pincében. Fontos, hogy a gyertyát ne kézben, hanem például egy lapáton, magunk előtt tartsuk, úgy menjünk le a pincébe. Ha a gyertya elalszik, életveszélyes a pincébe menni.

Mivel a szén-dioxiddal telített pincébe csak sűrített levegős légzőkészülékben szabad bemenni, aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét – közölte Mukics.

Szankciókat vonhat maga után, ha valaki szándékosan nem rendeltetésszerűen használja a 112-es segélyhívó telefonszámot – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Gál Kristóf elmondta, ilyen esetben szabálysértési eljárást indíthatnak, és akkor is ki lehet deríteni, ki az elkövető, ha SIM-kártya nélkül telefonált. A 112-es telefonszámra még mindig sok álhívás, azaz beavatkozást nem igénylő eset érkezik. Ezek gyakran rosszindulatúak, esetleg gyerekcsínyek vagy információkérések – mondta.

Több olyan hívás érkezik, amikor a tárcsázó csak nem tudja, hogy a problémájával nem a 112-t kell keresni, mint olyan, amellyel szándékosan zavarják a munkát. Ez annak ellenére van így, hogy évek óta igyekeznek tudatosítani – például olyan hangfelvételekkel, amelyeken álhívás hallható -, hogy milyen esetekben lehet a 112-t hívni – tette hozzá.

Az elmúlt napok nyárias időjárása miatt már csak kevés helyen – a Dráva mentén és néhány budapesti kerületben – van szükség részleges szúnyoggyérítésre – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták: augusztus utolsó hetében Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyében és Mohács környékén volt szúnyoggyérítés, máshol néhány elmaradt kezelést pótoltak, például a Tisza-tónál, a Csepel-szigeten és Szolnok térségében.

Azokon a területeken, ahol nagyobb számban vannak még csípőszúnyogok, a frontátvonulás után a rovarszakértők felmérik, hogy szükséges-e szúnyoggyérítés, és csak ezután döntenek a további beavatkozásokról – jelezte a katasztrófavédelem.

Baltikumi szolgálatát befejezve, szeptember 4-én hazatértek Litvániából a Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység katonái. A Magyar Honvédség második, májusban megkezdett négy hónapos Baltic Air Policing missziója 544 óra repült idővel zárult, amely 50 éles riasztást és a Balti-tenger felett végrehajtott igazoltatást valamint 110 gyakorló riasztást és 141 olyan felszállást foglal magában, amelynek célja a térségben települt tengerészeti és szárazföldi erők támogatása valamint légi díszelgés volt. A vadászgépek a kontingens hazaérkezése előtti napon települtek vissza ideiglenes bázisukra, Pápára és rövidesen a földi lépcső utolsó járműve is hazaérkezik. Ezzel egy fontos fejezet zárul le a magyar katonai repülés történetében, ugyanakkor az élet nem áll meg: a Gripen-közösség folytatja feladatait egyelőre Pápáról és repülőterük felújítását követően ismét Kecskemétről.

*

A szállítórepülők ideiglenes bázisa a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Ide, az 1-es terminál elé érkezett a kontingenst szállító Airbus, amelyet a repülőtéri tűzoltók vízhídja fogadott.

*

Ugrik Csaba dandártábornok, a kontingens parancsnoka az előző napon érkezett vissza Magyarországra. A kontingens tagjait fogadó kézfogás egy emlékérmet rejt, ezzel is megköszönve a baltikumi szolgálatot.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az adott település első világháborús emlékeit mutatják be az ország különböző pontjairól érkező tájházak szombaton a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az Élet a fronton túl tematikus évhez kapcsolódva.

Az érdeklődőket kiállítások, világháborús katonadalok és verbunkok várják, megismerhetik az akkori viseletet és öltözködést, “szükségételeket” kóstolhatnak, katonai kitűzőt, regrutaszalagot, pénznyakéket és dísztányért készíthetnek háborús minták felhasználásával, valamint Tájházaink I. világháborús emlékei címmel előadásokat hallgathatnak – közölte az intézmény.

A rendezvényen mások mellett a Turai Zsinnyegő Néptáncegyüttes és a Turai Férfi Dalárda, a Kacaj Népzenei Trió és az Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, a Czibere Népi Együttes és az Uszódi Hagyományőrző Néptánc Táncegyüttes szórakoztatja a közönséget.

A programokat népdaltanítás, táncbemutató és -tanítás, citerázás, harmonikázás, közös éneklés, népviseleti ruhapróba és népi ügyességi játékok bemutatása színesíti.

A rendezvény a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség közös szervezésében valósul meg.

Elrendelte a Budakörnyéki Járásbíróság vasárnap annak a ráckevei férfinak a letartóztatását, akit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság életveszélyt okozó testi sértés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsít – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A közleményben felidézték, hogy két ráckevei család tagjai különféle ütlegekkel felszerelve egy harmadik, szintén ráckevei család háza elé mentek csütörtökön kora este, hogy a napokkal korábbi sérelmeiket megtorolják, majd rátámadtak a sértettre és családjára. A gyanúsított a verekedés során egy vasvillával fejbe szúrta a sértettet, amiatt a sértett agysérüléssel és a jobb végtagok részleges bénulásával járó nyílt koponyatörést szenvedett.

Időközben a támadókhoz csatlakozott egy újabb személy, akinek a kisteherautójáról a támadók további vascsöveket, kardokat és ütlegeket vettek magukhoz. A ház előtt mintegy 15 percig tartó tömegverekedés alakult ki, amelyben a gyanúsított egészen a rendőrség megérkezéséig aktívan részt vett. A gyanúsított a verekedés után a helyszínt elhagyta, később könnyű sérüléseinek ellátására kórházba ment.

Az ügyészi indítvány szerint a gyanúsított cselekménye életveszélyt okozó testi sértés, és csoportosan és felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas. A bíróság az indítványt megvizsgálta, a gyanúsítottat meghallgatta. Az ügyészi indítványtól eltérően a bíróság azt is megállapította, hogy a gyanúsított cselekménye alkalmas lehet akár emberölés kísérletének a megállapítására is.

A bíróság a gyanúsított letartóztatását azért rendelte el egy hónapra, mert álláspontja szerint a bűncselekmény jellege és kimagasló tárgyi súlya, a gyanúsított személyi körülményei miatt alappal lehet tartani a szökéstől, elrejtőzéstől, a tanúk befolyásolásától, ezáltal a bizonyítás megnehezítésétől, valamint a bűnismétlés veszélyétől.

A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést nyújtott be, ezért az nem végleges, de végrehajtható – áll a közleményben.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök ismét a Ciszjordániában felépített izraeli települések izraeli annektálását ígérte, csakúgy mint az előző választási kampányban – jelentette a 13-as kereskedelmi tévécsatorna.

A kormányfő tizenhat nappal az általános parlamenti választások előtt egy Ciszjordánia északi részén fekvő faluban, az Elkana településen tartott ünnepélyes tanévnyitón ismételte meg korábbi ígéretét a zsidók lakta telepek jövendő beolvasztásáról, az izraeli törvénykezés kiterjesztéséről ezekre a településekre.

“Alkalmazni fogjuk a zsidó szuverenitást Ciszjordánia minden közösségére, Izrael földjének és Izrael államának részei lesznek”- mondta Netanjahu, miután sikeres tanévkezdést kívánt.

A miniszterelnök az előző, április 9-én tartott előrehozott választások előtt is megígérte ezt az elsősorban jogi lépést, de akkor és most is konkrét időpontok meghatározása nélkül. Netanjahu a tanévnyitón együtt vett részt Rafi Peretz oktatási miniszterrel, a telepeseket támogató Jobbra (Jamina) nevű jobboldali választási szövetség egyik vezetőjével, akit júniusban nevezett ki az átmeneti kormány miniszterének.

“Új házakat építünk ide – itt van Izrael népének eredeti, ősi hazája -, és tovább építjük Elkanát” – mondta a miniszterelnök. “Senkit sem fogunk elszakítani innen, nem lesz több Gus Katif, nem lesz több kiköltöztetés” – utalt Ariel Saron néhai kormányfő 2005-ös lépésére, amikor felszámolta a Gázai övezetben felépített izraeli településeket, és kiköltöztette lakóikat.

Donald Trump az előző, április 9-én megtartott választások előtt elismerte az 1967-ben Szíriától elfoglalt Golán-fennsík 1981-ben törvénybe iktatott izraeli bekebelezését. A palesztin vezetés a jelenleg mintegy 2,9 millió palesztin lakta Ciszjordániában és a Gázai övezetben tervezi a jövendő palesztin állam létrehozását. Az utóbbi évtizedekben azonban több mint négyszázezer izraeli telepedett le Ciszjordániában, és további több mint kétszázezer izraeli él Kelet-Jeruzsálemben.

A palesztinok és a nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti a Ciszjordániában létrehozott izraeli településeket a genfi egyezmények alapján, amelyek tiltják a letelepedést a háborúban elfoglalt földeken.

Izrael azonban biztonsági és történelmi okok alapján visszautasítja ezt az álláspontot. A palesztinok attól tartanak, hogy a szeptember közepi választások utánra ígért új amerikai béketerv Izraelt fogja támogatni, és korlátozza jövendő államuk területét.

Izraelben szeptemberben azért kell előrehozott parlamenti választásokat tartani idén már másodszor, mert az áprilisi voksolás után Netanjahu nem tudott kormányt alakítani az általa kívánatosnak tekintett jobboldali és vallásos pártokkal. A centrista és a baloldali pártok nem hajlandóak részt venni egy Netanjahu vezette kormányban az ellene felhozott korrupciós vádak és a már elkészült, de októberi meghallgatásáig a bírósághoz be nem nyújtott vádirat miatt.

Huszonöt percig tartott, amíg a tűzoltóknak sikerült “kiszabadítani” Ferenc pápát az egyik liftből, amelyik beragadt – mondta el maga az egyházfő vasárnap a Szent Péter téren.

Ferenc pápa elnézést kért az őt váró hívőktől, hogy késve, pár perccel 12 óra után érkezett meg az apostoli paloták térre néző ablakába, ahonnan pontban délben szokta elmondani vasárnapi beszédét. A pápa elmesélte, hogy azért késett, mivel beragadt az egyik vatikáni liftbe. Huszonöt percig tartott, amíg sikerült elhagynia a felvonót. A beszámoló szerint a lift áramkimaradás miatt állt le hirtelen, pont amikor Ferenc pápa a liftben tartózkodott.

Az egyházfő köszönetet mondott a tűzoltóknak, akik kisegítették őt a liftből. Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta-házban lakik, de több imádságot és beszédet az úgynevezett pápai lakosztály Szent Péter térre néző ablakából mond el a téren tartózkodóknak. Az apostoli paloták utolsó emeletén található lakosztályba lift viszi fel a pápát, ez a felvonó állt le.

A szövetségesek egymásnak tett ígéreteinek betartását szorgalmazta Mike Pence amerikai alelnök vasárnap Varsóban, a második világháború kitörésének nyolcvanadik évfordulóján tartott nemzetközi megemlékezésen, amelyen a lengyel és a német elnök mellett szólalt fel.

Az Egyesült Államok és Lengyelország együttműködik minden szövetségessel a közös védelem érdekében, a szövetségeseket mindig arra fogják felhívni, hogy tartsák be az egymásnak tett ígéreteket – hangsúlyozta Pence, hozzátéve, hogy a nemzetek erős szövetsége mindig is a szabadság legjobb védelmét jelentette.

Kiemelte, hogy a “kíméletlen háború”, majd a kommunista kormányzás negyven évén át Lengyelország, valamint “Európa más leigázott nemzetei túlélték a szabadságuk, jogaik, történelmük és hitük tönkretételét célzó brutális kampányt”.