Biztonságpolitika

Benkő Tibor emlékeztetett arra, hogy a park megnyitása előtt a helyszínen csak egy obeliszk hirdette az első önálló magyar honvédsereg 1848-as pákozdi sikerét, azóta emlékhelye van az aradi vértanúknak, az első és második világháborúnak, az 1956-os forradalomnak, illetve napjaink békefenntartóinak.

A miniszter megemlítette: a nemzeti emlékhelyek közé tartozó emlékpark fejlesztésére további terveik vannak, hogy ne csak a térség, hanem az egész ország hazafias nevelésének színtere legyen a jövőben. Folyamatosan üzenni kell a fiataloknak, hogy rendnek, békének kell lenni a világban, mert ezért áldozták életüket elődeink, s erre a park tökéletesen alkalmas – fogalmazott.

Benkő jelezte, hogy idén több évforduló lesz: a második világháború befejezésének hetvenötödik évfordulója, Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésének négyszázadik évfordulója, a magyar katonai repülés száztizedik évfordulója, valamint az első világháborút lezáró, Magyarország számára tragikus, trianoni békediktátum századik évfordulója. A miniszter szerint ezek olyan alkalmak, amelyek ráirányíthatják a jövő nemzedékeinek figyelmét a béke és a rend fontosságára.

Görög István, az emlékpark ügyvezetője adott áttekintést a Mészeg-hegy elmúlt évszázadainak történetéről. Elmondta, az 1848-as pákozdi csatát követően sokáig volt katonai gyakorlóhely, a második világháború alatt a Margit-vonal húzódott ott, majd a néphadsereg idején gyalogos gyakorlóhelyként működött.

Közölte, a terület 1992-ben került Pákozd önkormányzatának tulajdonába, 1998-ben kapott felkérést a Honvédség és Társadalom Baráti Kör a terület revitalizációjára, amely 2007-ben elnyert uniós támogatás segítségével kapta meg mai arculatát. A park 2010. márciusi avatása óta több mint félmillióan látogatták meg – tette hozzá.

Az esemény végén Benkő a Honvédelemért II. fokozata emlékérmet adott át Molnár Nellinek, Honvédelemért III. fokozata emlékérmet pedig Törzsök Erzsébetnek. Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka emléktárgyat adományozott Viza Tibornak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az illegális migráció, az embercsempészés és a határon átnyúló más bűncselekmények elleni fellépés érdekében 21 osztrák rendőr – szolgálati kutyákkal – lát el közös járőrszolgálatot magyar rendőrökkel. A közös szolgálat szerdán kezdődött és egyelőre hat hónapon át tart. Erről a két ország belügyminisztere állapodott meg.

A közös járőrszolgálat Magyarország déli, mindenekelőtt a migrációs nyomásnak leginkább kitett szerb és román határszakaszain végzi munkáját, elsősorban a közutakra és a vasútra kiterjedő ellenőrzéseket végez – emelték ki.

Az osztrák rendőrök saját egyenruhájukat és felszerelésüket viselik, intézkedéseket a magyar jogszabályokkal összhangban, kizárólag magyar rendőrökkel közösen hajtanak végre – áll a rendőrségi közleményben.

Erdogan a repülőgépen török újságíróknak azt mondta, hogy az Sz-400-as ütegek leszállítása megtörtént, a török személyzet kiképzése pedig folyamatban van. A török államfő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan amerikai illetékeseknek is jelezte: ha készek eladni Patriot légvédelmi rendszert országának, Ankara abból is vásárol.

A török vezetés először február 20-án, tehát azt követően közölte, hogy az Egyesült Államok légvédelmi rendszerrel támogathatja a NATO-szövetséges Törökországot, hogy több alkalommal heves harcok törtek ki az északnyugat-szíriai Idlíbben a felkelőket támogató török hadsereg és a damaszkuszi kormányerők között. Damaszkusz csapatait azonban annak az Oroszországnak a légiereje támogatja, amely a vonatkozó orosz-török megállapodást követően tavaly júliusban elkezdte leszállítani Törökországnak az Sz-400-asokat.

Washington élesen bírálta az ügyletet, és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harci repülő fejlesztési programjában, továbbá felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Törökországnak. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek

David Satterfield, az Egyesült Államok ankarai nagykövete kedden azt közölte, hogy Washington felülvizsgálja Ankarának az amerikai Patriot légvédelmi rendszer iránti kérelmét, ugyanakkor ezt az orosz rendszer korábbi török beszerzésének fényében teszi.

Erdogan a török sajtónak adott interjújában arról is beszélt, hogy a szíriai Idlíb tartományban csütörtök éjfélkor életbe lépett tűzszünet szerinte védettebbé teszi a török határt a szíriai kormányerők és a terroristák támadásaival szemben, megteremti a térségben a stabilitás és a normalizálódás alapját, garantálja az ott állomásozó török katonák biztonságát, valamint előmozdítja a polgári lakosság védelmét. A török államfő azt is közölte, hogy a térségben kialakított 12 török megfigyelőpont helyzetét illetően, amelyek közül időközben több az ellenséges vonalak mögött rekedt, nem történt változás.

Erdogan a tűzszünetről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy több mint hatórás tárgyalás során állapodott meg csütörtökön Moszkvában. A fegyvernyugvás nyomán a felek egyéb intézkedések mellett egy 12 kilométer széles biztonsági folyosót nyitnak a Latakia és Aleppó közötti M4-es autópálya mentén, amelyet március 15-től orosz-török közös őrjáratok felügyelnek majd.

A tájékoztatás szerint a közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatokon feltárták, hogy a Twist márkájú heringikra Anisakida fonálféreggel szennyezett. A termékkivonás a 2021. május 22-én lejáró 100 grammos Twist dán hering halikrára (tételszáma L547SC) vonatkozik.

A Nébih azt javasolja, hogy aki vásárolt a szennyezett termékből, ne fogyassza el.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közigazgatási területére vonatkozóan rendeltek el fokozott ellenőrzést a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

Az ellenőrzés szombaton 0 órától szeptember 6. éjfélig tart – olvasható a közleményben.

“Senkivel sem készülünk harcolni, de olyan helyzetet hozunk létre, hogy senkinek eszébe se jusson velünk harcolni” – hangoztatta a Putyin az orosz állami hírügynökség által a kormányzása 20. évfordulója alkalmából készített, tematikus részletekben leadott anyagban.

Az orosz elnök rámutatott, hogy az orosz katonai költségvetés csak a hetedik helyen áll a világon az amerikai, a kínai, a szaúdi, a brit, a francia és a japán mögött. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg más országok katonai büdzséje nő, addig az orosz csökken.

Putyin szerint a hiperszonikus fegyverek kifejlesztésének következtében olyan példátlan helyzet jött létre, amelyben Oroszország a védelmi szférában “utolérő” államból olyan országgá vált, amelyet mások próbálnak meg utolérni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg létszáma több 1,3 millióról valamivel több mint egymillióra csökkent, addig a korszerű fegyverzetek aránya hatról hetven százalékra nőtt.

“Formálisan is be kellene fejezni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ez lenne az egyetlen helyes és logikus lépés” – vélekedett a tárcavezető a szerda este sugárzott interjúban. Schallenberg kifejtette: az EU az alapértékek betartását várná a török kormánytól, Ankara azonban nem mutat közeledést, épp ellenkezőleg, elfordult Európától. Szerinte az EU tagállamai közül egyre többen vannak, akik ugyanígy látják a helyzetet. Arról is beszélt, hogy szerinte a tárgyalások régóta képmutató módon zajlanak.

Az osztrák külügyminiszter szerdán járt Görögországban, és látogatását követően élesen bírálta a török elnököt. “Cinikus, államilag szervezett embercsempészet zajlik, az embereket téves információkkal és hamis hírekkel ösztönözték, hogy útra keljenek” – mondta, hozzátéve, hogy ezért fontos a segítségnyújtás az EU külső határait védő Görögországnak.

Schallenberg úgy vélekedett: a jelenlegi helyzetet a törökök “tudatosan idézték elő és provokálták ki”, mivel nyomást akarnak gyakorolni az EU-ra. Arról is beszélt: a török hivatalnokok felvételeket készítenek görög kollegáikról, hogy az európai közvéleményt negatívan befolyásolják Görögországgal szemben. Recep Tayyip Erdogan magatartása “meglepő, megmagyarázhatatlan és nem elfogadható” – szögezte le Schallenberg.

A szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta: a NATO egységes annak megítélésében, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).

A könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése csak egy eleme Oroszország Európát fenyegető fegyverkezési lépéseinek. Moszkva jelenleg is rakétarendszereket telepít, illetve fejleszt, ami jelentős kockázatot jelent Európa biztonságára – tette hozzá.

A védelmi miniszterek mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy a NATO továbbra is határozottan elkötelezett a nemzetközi fegyverzetellenőrzési és a leszerelési erőfeszítések mellett – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek Andrij Zahorodnyuk ukrán védelmi miniszter részvételével megvitatták Ukrajna biztonsági helyzetét, és megerősítették támogatásukat az ország önállósága és területi egysége mellett. A NATO továbbra is erőteljes politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, és üdvözli a reformfolyamatok terén elért előhaladást – mondta.

A tanácskozás két napját összegezve Stoltenberg közölte, a tagországok arról egyeztek meg, hogy a katonai szövetség átveszi az iraki katonák és biztonsági erők képzési feladatainak egy részét az Egyesült Államok vezette koalíciótól. A tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás megszüntetésén fáradozó misszió kibővítése elengedhetetlen annak eléréséhez, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen – húzta alá.

Afganisztánnal összefüggésben elmondta: a helyzet továbbra is nehéz, de a NATO továbbra is elkötelezett a fenntartható biztonság és stabilitás megteremtése mellett. A védelmi miniszterek egyetértettek azon békés erőfeszítések támogatásában, amelyek előkészíthetik az utat az afgán felek között létrejövő tárgyalásokhoz. A kormányellenes muzulmán tálib felkelőknek ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy hajlandóak és képesek az erőszak megfékezésére – húzta alá.

A líbiai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, a katonai szövetség jelenleg nincs jelen Líbiában, de készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Líbiának, ha arra felkérést kap a kormánytól, és megvannak hozzá a szükséges feltételek. A NATO “határozottan támogatja” az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatot és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá Stoltenberg.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter a tanácskozást követően tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a tálibokkal folytatott amerikai megbeszélések eredményeként egyhetes átmeneti tűzszünetben sikerült megállapodni a békés tárgyalások támogatása érdekében.

“Az Egyesült Államok továbbra is azon az állásponton van, hogy Afganisztán számára a legjobb, ha nem az egyetlen megoldás a politikai megegyezés” – fogalmazott. Hozzátette, ezen a téren előrelépést történt a szélesebb békemegállapodás felé.

“Úgy gondolom, hogy a béke megérdemel egy esélyt. De megköveteli, hogy minden fél tartsa be kötelezettségvállalásait, ha előre akarunk haladni” – tette hozzá. A megállapodás részleteit ismerő források szerint a tűzszünet életbe lépése péntektől várható.

Sánta Gábor, a MH 2. vitéz Bertalan Árpád különleges rendeltetésű dandár parancsnoka kiemelt fontosságúnak nevezte a gyakorlatot. Elmondta: ezek a gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a taktikai együttműködést, a jeleket, jelzéseket be tudják gyakorolni a külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy egy műveleti területen is hatékony közös munkát végezhessenek.

A gyakorlaton az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erőinek wiesbadeni parancsnokságához tartozó páncélos felderítők, a szintén amerikai 3. harcihelikopter-dandár, valamint a vitéz Bertalan Árpád dandár, az MH 86 szolnoki helikopterbázis, az MH Bakony harcikiképző központ és az MH 5. Bocskai István lövészdandár katonái vettek részt. A feladatokat száz-százhúsz katona végezte el, két napja pedig egy másik, ugyanekkora csapattal hajtották végre a gyakorlatot – közölte Sánta Gábor.

A légirohamban a Magyar Honvédség két MI-24-es harci helikoptere, valamint az amerikaiak két Boeing CH-74 Chinook kéthajtóműves, nehéz szállítóhelikoptere, valamint több amerikai UH-60 Black Hawk helikopter és ennek a sebesültszállító, HH-60-as változata vett részt. A légirohamot szárazföldi lövész alegységek támogatták.

A Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat február 24. és április 15. közt zajlik Magyarországon, a Hawk Strike 2020 gyakorlat repülési és éleslövészeti feladatai pedig pénteken zárulnak.

A fenyegetések egy Moszkva és Sziktivkár között közlekedő SSJ 100-as repülőgéppel, az Aeroflot légitársaság Moszkvából Omszkba tartó A-320-asával, a Rosszija légitársaság Szentpéterváról Szimferopolba tartó A-319-esével és az S7 légitársaság Vlagyivosztokból Novoszibirszkbe tartó A-320-asával kapcsolatban érkeztek.

A három járat végigrepülte útvonalát, az Aeroflot Omszkba repülő gépe azonban, fedélzetén 124 emberrel, kényszerleszállást hajtott végre Rosztov-na-Donuban. A gépeket a leszállást követően átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak rajtuk. Kedden hasonló, később ugyancsak vaklármának bizonyult fenyegetés miatt egy Novoszibirszkből és egy Vlagyivosztokból az orosz fővárosba tartó repülőgépnek kellett útját megszakítva Permben, illetve Habarovszkban leszállnia. A fenyegető üzenetek e-mailben érkeztek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön közölte, hogy az orosz szakszolgálatok keresik az utasszállítókat fenyegető személyeket. Az orosz fővárosban egyébként csütörtökön hét kerületi bíróságot kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt.

Oroszországban a hatóságok 2017-ben több millió embert kényszerültek evakuálni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások – amelyeket akkor elsősorban a szíriai orosz katonai beavatkozással hoztak összefüggésbe -, hamisnak bizonyultak.

Fenyegetések tavaly januárban is érkeztek forgalmas intézményekbe, majd november 28-tól újabb masszív hullám kezdődött. Emiatt 2019 végén 1,1 millió embert kellett kimenekíteni. A fenyegetések száma december 19-én érte el a tavalyi rekordot, akkor 170 ezer embert evakuáltak a moszkvai iskolákból, bölcsődékből, kórházakból, repülőterekről és metróállomásokról. A Megváltó Krisztus-bazilikát az előző év utolsó heteiben kilenc alkalommal kellett kiüríteni.

2020 januárjától a fenyegetések, amelyek eddig főleg forgalmas nagyvárosi intézmények, közlekedési és bevásárlóközpontok ellen irányultak, felújultak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) öt külföldi e-mail-szolgáltató oroszországi hozzáférésének letiltásáról számolt be, amelyek ilyen üzeneteket közvetítettek.

A kancellár szerint a török hatóságok az emberek egy részét hamis ígéretekkel autóbuszokon szállították a török-görög határhoz, hogy ily módon zsarolják az EU-t. Úgy vélekedett: Törökország felelős a szíriai Idlíbben kialakult drámai helyzet miatt, a görögországi, illetve a görög határnál kialakult helyzet miatt, mivel “szándékosan visszaéltek emberek helyzetével”, 13 ezer embert ösztönöztek arra, hogy keljenek útra az EU irányába. A történteket “a lehető leghatározottabban el kell ítélni”, ez nem más, mint “emberek szenvedésével való játszadozás, az Európai Unió megzsarolása” — tette hozzá.

Kurz arról is beszélt: korábban valamennyien egyetértettek abban, hogy a belső határok nélküli Európa csak akkor működőképes, ha léteznek a külső határok. Hangsúlyozta: “ha engedünk a török nyomásnak, ha Erdogan kerül ki győztesen a helyzetből – aki arról dönt, hogy tízezrek özönlenek-e az Európai Unióba – akkor százezrek követik őket, és a belső határok nélküli Európa hamarosan már csak történelem lesz”.

Werner Kogler a török elnök rosszindulatú provokációjáról beszélt. Az alkancellár hangsúlyozta: személyes véleménye, hogy Ausztriának be kellene fogadnia a nőket és a gyermekeket, ugyanakkor — mint fogalmazott -, “nem esik le a korona a fejéről”, ha a többség ezt nem támogatja.

Karl Nehammer néppárti belügyminiszter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy Ausztriát 2015 óta jelentősen megterheli a migrációs és a menekültkérdés, így problémát jelent egyebek mellett a migránsok munkaerőpiaci integrálása. Hozzátette: a nők és a gyermekek esetleges befogadását követően a családtagok érkezésével is számolni kellene. A belügyminiszter az Európai Unióba, azon belül az Ausztriába útra kelni szándékozó migránsoknak azt üzente: “nem fogjuk felvenni őket, semmi értelme elindulni”.

A kormánytagok egyetértettek abban, hogy nem szabad engedni a zsarolásnak. A török elnök “emberhez méltatlan módon” visszaél a migránsok helyzetével. Azok ugyanakkor, akiket a határhoz szállítottak, már régóta Törökországban tartózkodtak, és nem a közelmúltban érkeztek a szíriai háborús régióból.

Törökország múlt pénteken jelentette be, hogy többé nem állja útját az Európába igyekvő migránsoknak. Ankara 2016-ban még olyan megállapodást között az Európai Unióval, amelynek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió felé, cserébe Törökország hatmilliárd euró (2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió szíriai migráns él, és sokan menekültek ide Ázsia más részeiből, valamint Afrikából.

A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények is létrehozhatók – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a mobilbörtön fogalma Magyarországon kívül is ismert. Közölte: részben ezekkel kell megoldani, hogy a jelenleg 115 százalékos telítettség lecsökkenjen. Megjegyezte, hogy 2013-ban még 143 százalékos volt ez az arány.

A miniszter egyúttal örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta azt a törvényt, amely átmenetileg felfüggeszti az elítélteknek a kártérítések kifizetését. Egyértelművé vált ugyanis, hogy egy iparág épült fel erre, amelynek megálljt kell parancsolni – tette hozzá. Emlékeztetett: az elfogadott jogszabály rögzíti, az igazságügyi tárcának előterjesztést kell tennie azzal kapcsolatban, hogy ha mégis kártérítést kell fizetni, akkor azt az áldozatok kaphassák meg.

Egyszer, pár évvel ezelőtt egy harckocsizó parancsnok kb. a következőket mondta a blogomról: "olvassuk, nagyon érdekes, de kevés benne a szárazföld". Ez a mondat jutott eszembe a héten, amikor megjelent közleményünk az első magyar Leopard 2A4 integrációjáról, s ha kissé megkésve is, de erre reagálva dedikálom rendhagyó módon az ehavi hírbejegyzést a szárazföldi erőknek :-)  

Zord

Arszlanov tábornokot mintegy 6,7 milliárd rubel eltulajdonításával kapcsolatban vádolták meg. (A rubel jelenleg mintegy 4,9 forintot ér.) A vezérkari főnök helyettese vétlennek vallotta magát. A magas rangú katonai tisztségviselő a vád szerint bűnrészes volt a haditechnika karbantartásáról és javításáról megkötött állami szerződések végrehajtása során elkövetett két csalásban. Az egyik esetben több mint 191 millió, egy másikban pedig legkevesebb 6,5 milliárd rubelt csaltak el.

Az ügyben 2013 óta folyik büntetőeljárás. Az Interfax hírügynökség szerint arról, hogy az Arszlanovval szemben kifogások merültek fel, 2019 ősze óta tudni.

Az ügyben megvádolták Pavel Kutahov ezredest, az orosz fegyveres erők irányítási rendszerének műszaki tökéletesítéséért felelős osztály vezetőjét, Alekszandr Ogloblin vezérőrnagyot, a kommunikációs főcsoportfőnökség 1. osztályának vezetőjét, valamint a Vojentyelekom nyrt. több volt topmenedzserét is. Kutahov Aszlanovhoz hasonlóan tagadta az ellene felhozott vádakat.

A Kommerszant című gazdasági napilap tavaly októberben arról számolt be, hogy a vádlottak kínai berendezéseket orosz terméknek címkéztek át. Az okozott kárt akkor 2,2 milliárd rubelre becsülték. A TASZSZ hírügynökség a nyomozati anyagokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az érintettek több árdrágítási trükköt és kettős kifizetést alkalmaztak.

A bizottság jelentésében a 2019 júliusa és 2020 januárja között elkövetett jogsértéseket vizsgálta. A testület rámutatott, hogy a különféle megbékélési egyezmények által evakuált, vagy a harcok miatt otthonaikat elhagyni kényszerülő civilek egyre zsugorodó területeken tengetik életüket Idlíb és Aleppó tartományban a korábban Haját Tahrír as-Sám nevű terrorszervezet uralma alatt.

A vizsgálóbizottság aláhúzta: a szíriai katonaság légicsapásai és támadásai rengeteg civil életét oltották ki, és jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában, egyebek között piacokban, menekülttáborokban és kórházakban. A folyamatos bombázások elől civilek százezrei menekültek el. Közülük ezrek a szabad ég alatt vészelték át a hideg téli hónapokat – mutattak rá a szakértők.

Az ENSZ-bizottság szerint az idlíbi válság humanitárius katasztrófával fenyeget.

Eközben különféle fegyveres csoportok rendszeres támadásokat intéznek a kormányerők felügyelete alatt álló területek ellen, félelmet keltve ezzel a lakosság körében. Idlíb tartomány lázongó térségeiben a terroristák aktivisták, újságírók és másként gondolkodók önkényes őrizetbe vételével igyekeznek megerősíteni hatalmukat a lakosság fölött. A Haját Tahrír as-Sám pedig továbbra is gyerekkatonákat vet be – hangsúlyozta a testület.

A bizottságot vezető Paulo Pinheiro felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy vessenek véget a “tragikus viszálykodásnak”, és engedjék hozzáférni a szükséget szenvedőket a humanitárius segítséghez. A háromfős testület március 10-én mutatja be jelentését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt.

Benkő Tibor a nyugállományú katonák, honvédségi nyugdíjasok találkozója előtt újságíróknak elmondta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program életpályát vázol fel a honvédelemért tenni akaró fiataloknak, az aktív katonáknak, emellett fontos feladat, hogy gondoskodjanak a nyugállományba kerülőkről is.

A honvédelmi miniszter úgy vélte: a kormányprogrammal és az idősügyi politikával összhangban meg kell találni a lehetőségét nyugdíjasaik segítésére. Az anyagi támogatás mellett példaként hozta fel az elhelyezési körülmények javítását és a különböző cégekkel kötött megállapodáson alapuló kedvezmények biztosítását. Jelezte, a kérdés a családtagokkal együtt százezreket érint.

Benkő a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kérdésre válaszolva hangsúlyozta: olyan veszélyforrásról van szó, amelyre mindenképpen készülni kell. A külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonák már megkapták azokat a védőfelszereléseket, amelyekre szükségük lehet, Magyarországon pedig a honvédség kész segítséget nyújtani a katasztrófavédelemnek, a rendőrségnek és az egészségügyi intézményeknek – jelentette ki.

A honvédség a legveszélyesebb vírusok kimutatására és kezelésére is alkalmas NATO-akkreditált mobil laborjával, valamint orvosaival, szakszemélyzetével is segítheti a védekezést – mondta.

Nem felel meg a valóságnak az ENSZ szíriai független bizottságának az a jelentése, amely szerint az orosz légerő válogatás nélkül bombázza a civil lakosságot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában. “Határozottan visszautasítjuk ezeket a vádakat” – hangoztatta.

A szóvivő közölte: a testület jelentése egy-két nappal az követően készült el, hogy a “terroristák” Idlíbben megkezdték támadásukat a szíriai kormányhadsereg ellen. “Nyilvánvaló”, hogy egyetlen bizottság sem tudott hitelt érdemlő információt kapni arról, mi történik a terepen – tette hozzá Peszkov.

Hangsúlyozta, hogy a Moszkvát megvádoló bizottság nem hivatalos szerve az ENSZ-nek, és az általa készített jelentésben nem is esik szó a “terroristák” offenzívájáról, így miatt egyoldalúak a következtetései. Peszkov arra kérdésre válaszolva, hogy vajon fennáll-e az orosz és a török erők összecsapásának veszélye Idlíbben, azt mondta, a Kreml reméli, hogy a két ország katonái közötti szoros kapcsolattartás minimálisra csökkenti a konfliktus kockázatát.

A Kreml sajtóosztálya kedden közleményben erősítette meg, hogy csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába érkezik Recep Tayyip Erdogan török elnök az Idlíbben kialakult helyzet megvitatására. A válság tárgya volt Vlagyimir Putyin és Angela Merkel keddi telefonbeszélgetésének is.

Idlíb a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők utolsó bástyája, korábban ide szállították át családostól Aleppóból és Dúmából azokat a fegyvereseket, akik az ott elszenvedett katonai vereség ellenére sem voltak hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni a damaszkuszi kormánnyal.
A térséget több dzsihadista szervezet, köztük a korábbi an-Nuszra Front által alkotott Haját Tahrír as-Sám ernyőszervezet dzsihadistái, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.

A szíriai kormányerők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az északnyugati országrész ellen orosz támogatással, előrenyomulásuk december közepén vett új lendületet. Időközben a szíriai kormánycsapatok közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcok több tucatnyi török katona életét követelték, ami még inkább kiélezte az Ankara és Damaszkusz közötti amúgy is ellenséges viszonyt.

A Miskolci Törvényszék gondatlanságból elkövetett emberölés miatt első fokon, nem jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélte a büntetlen előéletű huszonnégy éves vádlottat közölte a törvényszék.

A közlemény szerint a vádlott 2017. szeptember 2-án egy baráti összejövetelen vett részt a Borsodnádasd mellett található tónál, ahol alkoholt fogyasztott, és elszívott néhány szál kábítószeres, “herbálos” cigarettát is.

A fiatal férfi és a tizenhét éves lány ismerték egymást, baráti viszonyban álltak. Napközben telefonon megbeszélték, hogy este találkoznak a templom melletti erdei ösvénynél. A lány el is ment a találkozóra, de ott összevesztek, majd elváltak egymástól. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott később visszament a vita helyszínére, ahol megtalálta az ájult lányt, akiről azt hitte, hogy halott. Ezután levetkőztette a lányt, majd anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy él-e még, elvonszolta egy vízaknához, amelynek levette a vasfedelét, és bedobta a testet. Az ekkor még életben lévő lány ezután belefulladt a vízbe.

Az ügyészség védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett szándékos emberölés miatt emelt vádat. A törvényszék álláspontja szerint azonban nem volt bizonyítható, hogy a férfi meg akarta ölni a nőt, a felelőssége abban állapítható meg, hogy amikor az aknába dobta a testét, nem győződött meg arról, hogy él-e még a lány, így gondatlanságból okozta a halálát.

Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, az ügyész azonban a gondatlan emberölés minősítésének megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

Látványos mozzanattal (hangsúlyosan nem bemutatóval) ért véget az újdörögdi romvárosban a Hawk Strike légiroham gyakorlat, melyben a tűztámogató erők szerepét a szolnoki Mi-24-esek, a szállítókét az amerikai OAR rotációs 3ID szállító forgószárnyasai játszották, amerikai és magyar (2. VBÁKRD) szárazföldi erőket a célterületre juttatva, majd kiemelve. 

Ramp-talk. Persze nekünk érdekes lehet az BAE Systems ALQ-212 ATIRCM (infravörös ellentevékenységi) rendszer OT-225-ös tornya (IRJH) is.

Zord

A német kormányfő egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva jelezte, hogy Németország nem kívánja befogadni a görög-török határ török oldalán gyülekező, és Törökországból távozni kívánó embereket, és nem tanácsolja, hogy nyissák meg az EU határát előttük. Mint mondta, Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy érzi, nem kap elég segítséget az EU-tól, ami érthető és méltányolható, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezt a menekültek kárára folytatott politikával juttatja kifejezésre, hiszen arra készteti őket, hogy induljanak el a határhoz, holott ez az út “lényegében egy zsákutca” számukra.

Arra a kérdésre, hogy “opció” lehet-e a határok megnyitása, a távozók befogadása és a menedékkérőket befogadó németországi állomások előkészítése nagyobb tömeg fogadására, azt mondta: “számomra az az opció, hogy tárgyalunk Törökországgal annak érdekében, hogy visszatérjünk a korábbi helyzethez”, amelyben Ankara teljesítette az EU-Törökország menekültügyi megállapodásból adódó kötelezettségeit.

Hangsúlyozta, hogy ehhez minden segítséget meg kell adni a szomszédos szíriai Idlíb tartományban dúló harcok miatt újabb súlyos terhekkel szembesülő országnak. Törökország “nagyon sokat teljesít” a mintegy hárommillió szíriai menekült, és a további legkevesebb egymillió afgán, iráni és más külföldi, köztük “menekültek, és talán migránsok” befogadásával, helyzete pedig az ídlibi harcok miatt még “sokkal, de sokkal súlyosabb” lett, mert sokan az életüket féltve igyekeznek elmenekülni Törökországba.

Azonban ezt a helyzetet nem a menekültek sorsának még sanyarúbbá tételével kell kezelni, hanem mindenekelőtt államok közötti megállapodásokra kell törekedni – mondta Merkel. Közölte, hogy a napokban a török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel is tárgyalt, hogy miként lehet humanitárius segítséget nyújtani az Idlíbben élőknek, hogyan lehetne fegyvernyugvást elérni és miként lehetne talán Törökországot is az eddiginél jobban támogatni a területén élő menekültek ellátásában. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt, méghozzá arról, hogy alakítsanak ki egy védett övezetet Szíriában a török határ térségében.

A török kormány pénteken közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az EU-ba igyekvő külföldieket, és megnyitja a határokat előttük. Görögország a határvédelem megerősítésével reagált.

Az utóbbi napokban a görög határőrség és a rendőrség készenléti egységei könnygázt és villanógránátokat is bevetettek a Törökország és Görögország közötti pazarkulei és kasztanieszi – szárazföldi – határátkelőknél gyülekező csoportok feloszlatására. A görög rendőrség szerint péntek óta több mint 15 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.