Biztonságpolitika

Miután baltával és vasrúddal is bántalmazta, házuk felrobbantásával akarta megölni feleségét egy idős férfi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Parasznyán, a megyei főügyészség vádat emelt a 81 éves gyanúsított ellen.

A főügyészség közleménye szerint előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat a férfi ellen. A vádlott 48 éve házas, feleségével 2007 szeptemberétől Parasznyán egy családi házban laktak. A férfi rendszeresen ivott, s feleségét több alkalommal azzal gyanúsította, hogy meglopja, az életére tör, ezért folyamatos lelki terrorban tartotta.

Két évvel ezelőtt a házuk felrobbantásához két PB-gázpalackot vásárolt; 2018. november közepén az esti órákban magához vett egy fém széklábat, bement az asszony szobájába, és elkérte tőle a kisbaltát faaprítás indokával. Amikor a felesége átadta neki, a balta fokával erőteljes ütést mért a fejére.

A megszédült nőt a baltával tovább ütötte, és amikor az védekezve megfogta a baltát, elővette a széklábat, a felesége kezére ütött, amely eltört. A földre került nőt többször megütötte, s közban azt kiabálta, hogy “most meghalsz!”

Amikor abbahagyta felesége ütlegelését, a nő állapota alapján úgy gondolta, hogy meg fog halni. Az asszony lakrészébe bevitte és megnyitotta a két gázpalackot, majd elrejtőzött az udvaron. A palackokból kiáramló gáz a kandallóban égő tűz miatt belobbant, és a lángok átterjedtek a szoba berendezési tárgyaira.

Az ügyészség közleményében arra is kitért, hogy a nő a vádlott tudomásán kívül elmenekült az ingatlanból, és egy szomszédjától kért segítséget. A bántalmazás következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ingatlanban mintegy 10 millió forintos kár keletkezett.

A vádlott kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ezért az ügyészség a felmentésére tett indítványt, egyidejű kényszergyógykezelésének elrendelésével.

Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az európai szolidaritás szellemében teljes mértékben támogatja Görögországot az Európai Unió külső határának számító, Törökországgal közös határszakaszán jelentkező rendkívüli helyzet kezelésében – közölte az uniós ügynökség igazgatótanácsának rendkívüli ülését követően.

Nyilatkozatában a Frontex bejelentette, hogy válaszul az egyre súlyosbodó migrációs nyomásra Athén kérése alapján gyorsreagálású határmenti beavatkozást végez. Ezzel összefüggésben az uniós tagállamok megerősítették, hogy a kötelező hozzájárulásukat azonnal teljesítik, egyebek mellett technikai felszerelések biztosításával – tájékoztattak.

Aláhúzták, az uniós ügynökség készen áll arra, hogy Görögországnak nyújtott támogatását kiterjessze mandátumán belül más operatív területekre, vagy más típusú segítségnyújtásra is. Elmondták továbbá, hogy a görög és a bolgár hatóságokkal közösen folyamatosan értékelik a helyzet alakulása okán jelentkező igényeket.

Görögország hétfőn arról számolt be, hogy vasárnap csaknem tízezer illegális bevándorlót akadályozott meg abban, hogy görög földre jusson. Négy év óta – az EU és Törökország egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem volt ekkora tömeg, amely egyszerre próbálkozott EU-területre jutni.

Az új migránshullám oka, hogy Törökország úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Görögország erre határvédelmének megerősítésével reagált.

Csalás miatt emeltek vádat egy férfi ellen, aki többségében külföldi buszsofőröket károsított meg Keszthelyen azzal, hogy parkolóőrnek adva ki magát díjat vagy bírságot szedett tőlük – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 33 éves kaposvári férfi tavaly márciustól decemberig Keszthelyen, főként a Festetics-kastély környékén lévő utcákban, de a Balaton-parton is a buszsofőröktől és az autósoktól parkolási díjat, vagy a parkolójegy hiánya miatt bírságot szedett.

A vádirat 15 esetet említ, amikor többségében külföldi buszvezetőktől, továbbá autósoktól vett át kétezer és tízezer forint, vagy 20 és 100 euró közötti összegeket. Olasz, holland, szlovák, belga, cseh, francia, német és kínai sofőröket tévesztett meg, amikor “parkolóőrként” pénzt követelt tőlük, ha pedig fizettek, egy szabadságengedélyek kiadására szolgáló tömbből adott át nekik “nyugtát”.

Néhány esetben gyanús lett a járművezetőknek a férfi, ezért nem fizettek neki, volt, hogy egymást figyelmeztették a buszsofőrök, egy esetben pedig napközben kétszer is ugyanahhoz a buszhoz lépett oda, de a sofőr ekkor már rendőrt akart hívni. Több esetben előfordult az is, hogy nagyobb címletet vitt magával, mint amennyit kért azzal, hogy felváltja a pénzt, de ilyenkor az egész összeget eltulajdonította.

A Keszthelyi Járási Ügyészség csalás miatt emelt vádat a magát parkolóőrnek kiadó férfi ellen.

Recep Tayyip Erdogan azt javasolta Görögországnak, hogy Törökországhoz hasonlóan nyissa meg “kapuit” a migránsok előtt, hiszen a menekültek csak keresztülhaladnának rajta Európa más országai felé.

“Görögország! Hát, ezek az emberek nem is maradnának nálad. Rajtad csak keresztülhaladnának Európa egy másik országába tartva. Mi a gondod ezzel?” – fogalmazott a török elnök A török család-, munka- és társadalomügyi minisztériumnak a nemzetközi nőnap alkalmából tartott rendezvényén.

“Görögország, hozzád szólok! Nyisd ki te is kapuidat, ahogy tetted (korábban), és szabadulj meg a tehertől! Hadd menjenek Európa más országaiba! Ennek az ügynek más megoldása nincs. Ha igazságos tehermegosztásról beszélünk, akkor mi ehhez az igazságos tehermegosztáshoz keresünk partnert. Jelenleg még mindig 3,5 millió menekült van nálunk” – tette hozzá.

A török vezetés február végén jelentette be, hogy többé már nem áll módjában visszatartani az Európai Unióba vágyó migránsokat és menekülteket, ahogy azt a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os migrációs megállapodás rögzítette. A lépés következtében az elmúlt egy hétben tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén a keleti határok szigorú védelméről rendelkezett. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat.

Erdogan ismételten nehezményezte, hogy tudomása szerint eddig senki nem ítélte el a görög határrendészek fellépését, azt, hogy bántalmazzák a nőket, megverik, vagy akár meg is lövik a migránsokat, majd igyekeznek visszatoloncolni őket. “Senki nem emeli fel szavát Görögország embertelen megnyilvánulásai ellen” – fejezte ki felháborodását a török elnök.

Erdogan telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral és a 2016-os EU-török egyezmény felülvizsgálatát kérte tőle, mert szerinte az abban foglaltak nem működnek.

A török államfő vasárnapi felszólalásában arra emlékeztetett, hogy március 9-én, hétfőn egynapos látogatásra Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Unió tisztségviselőivel beszéljen a migránsválságról. Erdogan reményét fejezte ki, hogy (az eddigiektől) “eltérő eredményekkel” tér haza.

Ahogy az egy új típus rendszeresítésekor lenni szokott, először a reptechnika gyakorlásán, a repült óra és a tapasztalat gyűjtésén van a hangsúly, minden más csak ezután következik. Így van ez a Magyar Honvédség H145M típusra átképzett helikoptervezetőinél is, akik a napokban ismét a Pipishegyen gyakoroltak – a környéken sétálók örömére. Ezúttal a 04-es oldalszámú H145M-mel gyakorolt le- és felszállásokat a kétfős személyzet.

* * *

Fotó: Colin Penny

 



Az amerikai kormány szerdán jóváhagyta a Javelin típusú páncéltörő rakéták eladását Lengyelországnak – jelentette be közleményben a védelmi minisztérium.

Ezek a páncéltörő rakéták hordozható, infravörös önirányítású, “tüzelj és felejtsd el” rendszerű páncéltörők. Az amerikai Raytheon és a Lockheed Martin gyártja. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas.

A Pentagon közleménye szerint az amerikai külügyminisztérium 79 darab Javelin rakétavető és száz rakéta eladását hagyta jóvá, mintegy százmillió dollár értékben.

A vásárlási igénnyel Varsó jelentkezett Washingtonnál, tavaly szeptemberben. Elemzők emlékeztettek rá, hogy a lengyel konzervatív kormány az egyik legszorosabb európai szövetségese a Trump-kormányzatnak, és többször is szorgalmazta az amerikai katonai jelenlét erősítését lengyel földön. Andrzej Duda lengyel elnök szeptemberben kétoldalú katonai együttműködési megállapodásról szóló nyilatkozatot írt alá Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban. A megállapodás tartalmát ugyan részletesen nem ismertették, de a Fehér Ház akkori közleményéből kiderült, hogy az Egyesült Államok MQ-9 felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló századot telepít Lengyelországba.

Akkori lengyel közlés szerint mennyiségében és minőségében is bővül az amerikai katonai jelenlét Lengyelországban.

Az Egyesült Államok kész lőszerrel és humanitárius segélyszállítmányokkal támogatni a NATO-szövetséges Törökország Tavaszi Pajzs fedőnevű hadműveletét, amelyet a napokban indított a szíriai hadsereg ellen Idlíb tartományban – nyilatkozta James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja.

Idlíb az utolsó bástyája az ellenzéki fegyveres csoportoknak Szíriában, amelyek közül Ankara a mérsékeltnek nevezett milíciákat pártolja. A terület visszaszerzésére Damaszkusz csapatai és a velük szövetséges orosz légierő tavaly április óta offenzívát folytat. A harcok következtében azóta csaknem egymillió ember vált földönfutóvá a tartományban.

Jeffrey leszögezte, hogy a menekülteknek Szíriában kell maradniuk. Egyúttal kiemelte: Washington minden téren Ankara oldalán áll, Törökország a védelmi ipar terén az Egyesült Államok egyik legfontosabb ügyfele. A török hadsereg egy békés megoldás, a humanitárius katasztrófa megakadályozása érdekében küzd – tette hozzá.

David Satterfield, az Egyesült Államok ankarai nagykövete, aki az amerikai küldöttséggel együtt kereste fel kedden a Szíriával határos dél-törökországi Hatay tartományt, arra is rámutatott, hogy Washington felülvizsgálja Ankarának az amerikai Patriot légvédelmi rendszer iránti kérelmét. Satterfield ugyanakkor hozzátette: ezt az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer korábbi török beszerzésének fényében teszik.

Hulusi Akar török védelmi miniszter február 20-án közölte, hogy az Egyesült Államok légvédelmi rendszerrel támogathatja Törökországot. A török hadművelet akkor még nem kezdődött el, ezt hivatalosan március 1-én jelentették be, de alkalmanként már közvetlen és heves összecsapások alakultak ki a török és a szíriai hadsereg között. Idlíb légtere orosz kontroll alatt áll.

Jeffrey, Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet társaságában hétfőn délután érkezett Ankarába. Jeffey és Satterfield kedden a török védelmi minisztériumban tárgyalt, majd Hulusi Akar is fogadta őket.

A déli órákban az Idlíbbel határos, dél-törökországi Hatay tartományba utaztak. Először az ENSZ logisztikai központját keresték fel Reyhanli településen, később pedig a cilvegözüi határátkelőhöz látogattak, találkoztak a fehér sisakosokként ismert, Szíriában tevékenykedő önkéntes polgári védelmi erők néhány tagjával, és pár méterre át is mentek a szíriai oldalra.

Craft a helyszínen leszögezte: az idlíbi helyzetre az egyetlen megoldás a tűzszünet. “A damaszkuszi rezsim támadásai nagyon régóta tartanak, Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere pedig már nem tarthatja fent ‘létezését'” – fogalmazott. Úgy vélte, hogy a mostani helyzetet is az Aszad-rendszer tervelte ki, ami nagyon kegyetlen dolog. Az amerikai ENSZ-nagykövet arra szólította fel Damaszkuszt és Moszkvát, hogy mihamarabb hirdessenek tűzszünetet.

Craft jelezte azt is: további 108 millió dolláros alapot különítettek el a szíriaiak számára humanitárius célokra.

A görög és a bolgár határőrizeti hatóságok munkáját méltatta Angela Merkel a Törökországgal közös európai uniós (EU-) külső határ térségében kialakult menekültügyi helyzettel kapcsolatban — írták német hírportálok.

A kancellár kiemelte, hogy a görög kormány teljesen másként végzi a munkáját, mint 2015-ben, az EU határához érkezett legutóbbi nagyobb menekülthullám idején, és a szófiai vezetés is jól biztosítja az EU-s külső határ bulgáriai – Törökországgal közös – szakaszát. Hozzátette: a bolgár hatóságok teljesítménye alapján jogos Szófia panasza amiatt, hogy az országot még mindig nem vették fel az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagállamai közé.

A résztvevők beszámolói szerint felszólalt Horst Seehofer belügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy ellenőrzés alá kell vonni a folyamatokat, különben még súlyosabb helyzet alakul ki, mint 2015-ben.

Mindketten kiálltak a 2016-os EU-Törökország menekültügyi megállapodás mellett. Merkel aláhúzta, hogy Törökország a szíriai háború következményeit leginkább megszenvedő országok közé tartozik. Megismételte azt a Berlinben nyilvánosan, egy sajtótájékoztatón is ismertetett javaslatát, hogy alakítsanak ki biztonsági övezeteket a török-szírai határ szíriai oldalának térségében az Idlíb tartományi harcok elől menekülő embereknek.

A kancellár szólt arról is, hogy Vlagyimir Putyin ellenállása miatt nem lesz a napokban német-francia-török-orosz csúcstalálkozó, amelyen az idlíbi helyzet rendezéséről tárgyaltak volna. Mint mondta, az orosz elnök közölte vele és Emmanuel Macronnal, hogy nem óhajt részt venni ilyen tanácskozáson.

A frakcióülés után Seehofer tett sajtónyilatkozatot. Közölte: a képviselők előtt igen nyomatékosan világossá tette, hogy “nincs nyitva Európa határa” a Törökországban az EU felé elindult menekültek előtt, és “ez a mi határunkra is vonatkozik”.

A török kormány korábban közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az EU-ba igyekvő külföldieket, és megnyitja a határokat előttük. Így több tízezer ember gyűlt össze a határ térségében. A görög hatóságok az utóbbi napokban mintegy 24 ezer tiltott határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, és több tucat embert őrizetbe vettek.

Az Egyesült Államok megkezdi a részleges csapatkivonást Afganisztánból – jelentette be Mark Esper amerikai védelmi miniszter.

Esper közölte: már kiadta az utasítást az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák főparancsnokának a részleges csapatkivonás megkezdésére. Mint mondta, ennek az amerikai-tálib megállapodás múlt heti aláírását követő tíz napon belül okvetlenül meg kell kezdődnie. Hozzáfűzte: a csapatkivonás megszervezéséhez az amerikai erők afganisztáni parancsnokának, a Kabulban lévő Scott Miller tábornoknak teljes felhatalmazása van.

A csapatkivonással a jelenlegi 13 ezerről 8600-ra csökkentik az Afganisztánban lévő amerikai katonák létszámát. “Bizonyítjuk jóhiszeműségünket, és megkezdjük a csapatkivonást” – fogalmazott a védelmi miniszter. Közben figyelmeztetett arra is, hogy az erőszak megszűnéséig még “hosszú, szeles és rögös út” vezet.

A sajtótájékoztatón jelen volt Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is. Reagálva arra, hogy a szélsőséges tálibok hétfőn bejelentették Kabulban a kormányerők elleni támadásaik felújítását, és a keleti Hoszt tartományban már robbantást is végrehajtottak, a tábornok kifejtette: az amerikai fél nem számít arra, hogy a szombaton kötött megállapodás után egyik napról a másikra teljesen megszűnik az erőszak Afganisztánban. “Ez nem fog megtörténni” – mondta. A három halálos áldozatot és több sebesültet követelő robbantásra utalva Milley úgy fogalmazott: “pillanatnyilag nem tudjuk pontosan, hogy mi történt, és ki a felelős a robbantásért”.

Törökországnak abba kell hagynia a hamis információk terjesztését a migránsok felé, miszerint Európa határai nyitva állnak előttük – szögezték le az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei a zágrábi rendkívüli ülésükről kiadott nyilatkozatukban pénteken, hozzátéve, hogy az EU-tagországok minden lehetséges jogszerű intézkedéssel védeni fogják a külső határokat.

“Noha az EU elismeri, hogy Törökország fokozott migrációs teherrel és kockázatokkal szembesül a területen belül, valamint méltányolja azokat a jelentős erőfeszítéseket, amelyeket Törökország a 3,7 millió migráns és menekült befogadásával kapcsolatban tett, ismét komoly aggodalmának ad hangot a görög-török határon kialakult helyzet miatt, és határozottan elutasítja, hogy Törökország a migrációs nyomást politikai célokra használja fel” – áll a dokumentumban.

“A migránsokat nem szabad arra bátorítani, hogy szárazföldön vagy tengeren illegális határátlépést kíséreljenek meg. A Tanács felszólítja a török kormányt, valamint a helyszínen jelen lévő valamennyi szereplőt és szervezetet, hogy közvetítsék ezt az üzenetet, és lépjenek fel a hamis információk terjesztése ellen” – folytatódik a szöveg.

A Külügyek Tanácsa felszólította Oroszországot és Törökországot, tartsák be a szíriai Idlíb tartományban csütörtök éjfélkor életbe lépett tűzszüneti megállapodást, hogy mielőbb humanitárius segélyeket lehessen szállítani a térségbe. Bár a tagállamok között nem született közös álláspont arról, hogy Északnyugat-Szíria légterében repüléstilalmi övezetet hozzanak létre, néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat ennek felállításáért.

Ankara február 28-án jelentette be, hogy a török hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik Törökország területéről az EU-ba akarnak menni, holott ezt vállalta az unióval 2016-ben kötött megállapodásban. Görögország a lépésre válaszul megerősítette keleti határai védelmét, aminek következtében több mint tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa mentén.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is arra helyezte a hangsúlyt zágrábi sajtótájékoztatóján, hogy az embereknek tudniuk kell az igazságot arról, hogy a határok zárva vannak. “Ha el akarjuk kerülni a kritikus helyzetet, tudnunk kell az igazságot. Állítsuk le ezt a játékot. Az EU nem enged Törökország zsarolásának” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet továbbá a humanitárius segélyek célba juttatásának nehézségeire. “Elvárjuk a tűzszünetet betartását a szárazföldön és a levegőben is, hogy a segélyszervezetek végezni tudják a munkájukat” – hangsúlyozta.

Borrell emlékeztetett arra, hogy Brüsszel egy 170 millió eurós (mintegy 57 milliárd forint) csomag keretében további humanitárius segélyt nyújt a legkiszolgáltatottabb szíriai emberek számára, azon belül is 60 millió eurót kifejezetten az Idlíb tartományban dúló harcok kárvallottjainak. Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött együttműködési megállapodás szerint Brüsszel hatmilliárd euróval támogatta a törökországi menekülteket és a rászoruló helyi közösségeket.

Az ENSZ adatai szerint a szíriai kormányerők és az ellenzéki fegyveresek összecsapásai következtében az utóbbi három hónapban csaknem 950 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat Idlíbben. A világszervezet szerint a válság humanitárius katasztrófával fenyeget.

A napokban Münchenben megkezdődött azoknak a Leopard 2A4 típusú harckocsiknak az összeszerelése, amelyekkel a Magyar Honvédség idén megkezdi páncélos fegyvernemének fejlesztését – közölte a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár titkársága.

Közleményük szerint a felújított járművekből tizenkettő érkezik Magyarországra, feladatuk elsősorban a kiképzés segítése lesz, a felkészülés a honvédség számára újonnan gyártandó Leopard 2A7HU harckocsik rendszeresítésére.

A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német harcjárműgyártó müncheni üzemében február 28-án történt meg az első, Magyarországnak szánt Leopard 2A4 harckocsi “integrációja” – írták. Ez “az a mozzanat, amikor a jármű lánctalpas alvázára rászerelik a 120 milliméteres ágyút tartalmazó forgatható tornyot”. A tizenkét Leopard 2A4 harckocsit a tervek szerint idén leszállítják a honvédség tatai harckocsizó alakulata számára. A felújított német járművek elsődlegesen a magyar katonák átképzését, a típus jellegzetességeinek hazai megismerését szolgálják majd. Erre a betanulási folyamatra azért van szükség, mert a Leopard 2-esek üzemeltetése, alkalmazása jelentősen eltér a magyar fegyveres erők által 1978 óta használt szovjet T-72-es harckocsikétól – tették hozzá.

A Leopard 2A4-esekkel kiképzett, tapasztalatokat szerző magyar harckocsizók a tervek szerint 2023-tól fogadják a Magyar Honvédség számára újonnan gyártandó, legkorszerűbb Leopard 2A7HU típusú páncélosokat. Ezekből negyvennégynek a beszerzéséről kötött szerződést a KMW-vel 2018 decemberében a Honvédelmi Minisztérium. Műszaki és hídvető harckocsik, szállítójárművek is érkeznek Magyarországra, továbbá összetett kiképzési és logisztikai csomag is részét képezi a megállapodásnak.

A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új nemzeti biztonsági stratégiát – jelentette be a honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén. Benkő Tibor közlése szerint ezzel párhuzamosan megkezdték a katonai stratégia kidolgozását.

A miniszter elmondta: a nemzetbiztonsági stratégia katonai része kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi képesség kérdésére. Ez nem csak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának, hanem minden tárca feladatkörét érinti. Az európai védelmi képesség kapcsán példaként említette a Franciaországgal valamint az Egyesült Királysággal való kapcsolat erősítését.

Kitért arra is, hogy az ország nemzetközi szerepének vonatkozásában rendkívül fontos, hogy az attaséhivatalok számának bővítését. Tavaly három új attaséhivatal nyílt a nagykövetségek mellett. Idén újabb három attaséhivatal nyitását tervezik. A miniszter kijelentette: “program és terv szerint haladunk”. Erre bizonyítékul szolgálnak például az új technikai eszközök, az anyagi készletek, a megkezdett fejlesztések – közölte.

Benkő 2020 kiemelt feladatai között említette a szervezeti átalakítás folytatását, a nemzetközi vezetőszervek létrehozását, a Magyar Honvédség Parancsnokságának Székesfehérvárra költöztetésének folytatását, a hadkiegészítési rendszer átalakítását, a 2020-as Zrínyi Miklós emlékévre, valamint a jövő nyárra tervezett repülőnapra való felkészülést. A 2020-as év várható fejlesztéseit bemutatva azt mondta, az eszközök ütemterv szerint érkeznek.

Szólt arról is, hogy a budapesti honvédkórház egy szervezeti átalakítás előtt áll. Kiemelt helyet kívánnak elfoglalni a magyar egészségügy fejlesztésében – jelentette ki a miniszter. Később, a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: a honvédkórház orvosigazgatójának megbízatása a próbaidő végével, a szervezeti átalakítások nyomán szűnt meg.

A miniszter előadásában emlékeztetett: tavaly megvalósult a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar dezintegrációja. Ezzel a honvédelmi ágazati és a katonai feladatok különváltak. Mint elmondta: a minisztériumnak három feladata van: meg kell fogalmaznia mit vár el a katonáktól, a Magyar Honvédségtől, a feladathoz hozzá kell rendelni az erőforrásokat, a harmadik pedig a szigorú ellenőrzés és kontroll.

Hozzátetette: a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozásával arra törekedtek, hogy “a pénzt, paripát, fegyvert oda kell adni a katona kezébe”. Ez kell ahhoz, hogy a katona törvényben rögzített feladatainak eleget tegyen. Ennek felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni kell – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: egy új világrend van kialakulóban, a katonai kihívások is jelentős változáson mennek keresztül. Megjelent egy új hadviselési forma, a hibrid hadviselés, sok az instabil állam, napjainkban is rendszeresek a különböző terrortámadásokról szóló hírek. Emellett a tömeges illegális migrációval már 2015 óta küzd az ország. Kitért arra is, hogy a NATO két veszélyeztettséggel számol, keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO különböző szintű értekezletein – közölte.

A biztonsági környezetet figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, modern felszereléssel rendelkező haderőre van szükség. “Ezzel tudjuk biztosítani az ország biztonságát és tudunk hozzájárulni a nemzetközi biztonsághoz” – emelte ki.

A miniszter azt mondta: a Nyugat-Balkán békéje Magyarország számára elsődleges fontosságú kérdés. Azt mondta: még erősebb, még komolyabb, még megbízhatóbb feladatrendszert kívánnak a Nyugat-Balkánon kiépíteni. A miniszter ezzel együtt kiemelte: nemcsak a Nyugat-Balkánon és a balti államokban kell felkészültnek lenni, hanem Közép-Európában is. Ezért kezdeményezték egy közép európai többnemzeti hadosztály parancsnokság és egy regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozását. Megtették továbbá a kezdeti lépéseket a nemzeti hadiipar kialakítására, és a tartalékos rendszer kiépítésében is előrelépést értek el.

Kiemelt fontosságúnak nevezte a társadalommal való kapcsolat erősítését, az utánpótlás nevelést. Elmondta, a honvédség létszáma folyamatosan nő, de nem kellő mértékben. Az önkéntes tartalékos katonák száma meredeken növekszik. A miniszter kiemelte a honvédkadét program bővítését, s azt mondta: 2030-ig nyolc-tíz katonai középiskolára van szükség.

A miniszter elmondta: idén is folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztséi program. Az eddigi eredmények közül szólt a magyarországi kézifegyver-gyártásról, az Airbus többfunkciós helikopterek beszerzéséről. Emlékeztetett, a program egyik része a katonákról szól. Ebben kiemelt fontosságú a társadalommal való kapcsolattartás, valamint az életpályamodell. Utóbbit – mint kiemelte – folyamatosan aktualizálni kell. A program másik része a haderőfejlesztés. Ennek kapcsán a kutatás-fejlesztést és az innovációt hangsúlyozta.

A gazdálkodásra áttérve azt mondta, ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. Korábban nem létező anyagi támogatásból kellett működtetni a honvédséget. Most a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz viszont megkapták a szükséges anyagi forrást is – jelentette ki.

Szólt a NATO azon elvárásáról is, miszerint a védelmi kiadások legalább húsz százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani. Ezt túl is teljesítették – közölte. Emlékeztetett a kormány azon vállalására is, hogy elérik a GDP két százalékos arányt a védelmi kiadásokban.

Elmondta, a 2015-ben megkezdett átlagosan ötven százalékos illetményfejlesztés utolsó öt százalékát tavaly teljesítették. Ezen felül tavaly decemberben elismerve az egyenruhás fegyveres szolgálatot, a katonák 500 ezer forintos “fegyverpénzt” kaptak, most januárban pedig tíz százalékos illetményemelést.

Az Európai Unió számára elfogadhatatlan az amerikai kormány bejelentése, hogy felülvizsgálja, majd el kívánja törölni a taposóaknákra vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve az ilyen fegyverek használatát a Koreai-félszigeten kívül is – jelentette ki szóvivőjén keresztül az Európai Unió (EU) külügyi szolgálata (EEAS).

A nyilatkozat szerint az ilyen típusú fegyverhasználat engedélyezése aláássa a taposóaknák elleni globális fellépést, ami több tízezer ember életét mentette meg az elmúlt húsz évben. Az unió meggyőződése, hogy az ilyen, főként gyermekek életét követelő fegyverek használata összeegyeztethetetlen a nemzetközi humanitárius joggal.

Arra emlékeztettek, hogy az EU mellett az Egyesült Államok lép fel a leghangsúlyosabban a taposóaknák használta ellen, támogatják az aknamentesítést, a meglévő készletek megsemmisítését, valamint jelentős támogatást nyújtanak az áldozatoknak. A taposóaknák használatának újbóli lehetővé tétele nemcsak ellentmond ezeknek a fellépéseknek, hanem negatívan befolyásolja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet is.

Az amerikai kormány január végén jelentette be, hogy az előző elnök, Barack Obama által 2014-ben elnöki rendelettel bevezetett, a taposóaknák gyártására és forgalmazására vonatkozó tiltás felülvizsgálatára, majd eltörlésére készül.

Obama kormányzata nem csatlakozott az 1997-ben 164 ország által aláírt Ottawai Egyezményhez, amely a taposóaknák teljes körű betiltásáról szól, de rendeletében a Koreai-félszigeten kívül megtiltotta a taposóaknák alkalmazását. Az Egyesült Államok 1991 óta nem telepített taposóaknákat, kivéve 2002-ben Afganisztánban. 1997 óta pedig egyetlen amerikai vállalat sem gyártott ilyen szerkezetet, a raktáron lévő készleteket pedig megsemmisítette.

Észak-Macedóniába harminc, Szerbiába pedig húsz magyar rendőr utazott el hétfőn, hogy a fogadó országokkal közös határrendészeti műveletekben vegyen részt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján.

A közlemény szerint a Szerbiába 42., Észak-Macedóniába 47. alkalommal induló kontingensek tagjait Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság vezetője búcsúztatta Budapesten.

A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza Magyarország és az Európai Unió területére történő bejutásban, ezért ajánlotta fel támogatását a nyugat-balkáni országoknak – emelték ki.

A rendőrök a határon járőrszolgálatot látnak el, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a két országok belsejében is – olvasható a közleményben.

Megengedhetetlen, hogy Ankara hagyja a területén tartózkodó menekülteknek és migránsoknak határai szabad átlépését az Európai Unió irányába – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A török-görög határ török oldalán több mint tízezer migráns gyűlt össze annak hatására, hogy Törökország bejelentette: már nem akadályozza, hogy tovább vonuljanak az Európai Unió országai felé. Közülük több százan próbáltak átjutni hétfőn a kasztanieszi átkelőnél, de a görög hatóságok ezt megakadályozták.

Von der Leyen újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: elismeri, hogy Törökország nehéz helyzetben van a menekültek és a bevándorlók vonatkozásában, “de amit most látunk, nem lehet sem válasz, sem megoldás”.

Szavai szerint Ankarának támogatása lehet szüksége, azonban a 2016 őszén, az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás érvényben van. Az abban foglaltak betartása mindkét fél kötelessége. A bizottsági elnök kijelentette: a Görögország előtt álló kihívás európai kihívás. Athén a migrációs nyomás vonatkozásában az Európai Unió teljes támogatását élvezi.

Bejelentette továbbá: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke társaságában kedden, a görög-török határon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel közösen tekintik át a kialakult helyzetet.

Az ENSZ adatai szerint Törökországban mintegy 3,6 millió menekült él, akik Szíriából, Afganisztánból és Iránból érkeztek. Törökország és az EU 2016-ban állapodott meg arról, hogy Ankara feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja azokat, akik illegálisan érkeztek az Európai Unióba, a visszaküldött szíriaik helyett viszont az EU legálisan befogad Törökországban lévő szíriaiakat, emellett több milliárd euróval támogatja a menekültek ellátását Törökországban.

A szélsőjobboldali terror fenyegetése a legnagyobb veszély Németországban – jelentette ki Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A miniszter a Hessen tartományi Hanauban történt, tíz halálos áldozatot követelő februári támadással kapcsolatban tartott parlamenti vitán elmondott felszólalásában az utóbbi időszak fejleményeit vázolva rámutatott, hogy a hanaui eset tíz hónap alatt a harmadik erőszakos, kétségkívül rasszista és muszlimellenes bűncselekmény volt Németországban.

Nagyszabású hatósági rajtaütések is történtek, például letartóztattak 12 feltételezett szélsőjobboldali személyt, akik a gyanú szerint azt tervezték, hogy polgárháborús állapotokat idéznek elő, egy házkutatáson lefoglaltak “hatalmas mennyiségű robbanószert és kézigránátokat”, egy másik házkutatáson pedig “nagy mennyiségű automata fegyvert” találtak – közölte Seehofer.

Mint mondta, “természetesen” szélsőbaloldali veszély is van Németországban, és továbbra is nagy az iszlamista terror veszélye, azonban az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy “a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat”, és ezt a veszélyt nem lehet relativizálni, viszonylagossá tenni semmivel.

A többi között kiemelte, hogy “az erőszak a nyelv eldurvulásával kezdődik”, ezért össztársadalmi jelentőségű a fegyelmezettség és a mértékletesség a nyelvhasználatban.

Hanauban a napokban tartottak gyászünnepséget a február 20-án történt támadás áldozatainak tiszteletére. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök beszédében kiemelte, hogy az eset nem előzmény nélküli. A merénylő tettének “előtörténete” a migrációs hátterű, a muszlim vallású, az “állítólagosan idegen” emberek kirekesztése és diszkriminációja, “a szellemi gyújtogatás és a hangulatkeltés”, és az idegennek tartott emberekre “az úgynevezett közösségi médiában kíméletlenül fröcsögő gyűlölet”.

Ebben a légkörben “az uszítók egyre gátlástalanabbak, egyre nyíltabban lépnek fel”, a “terroristák” pedig “fegyvert ragadnak és úgy érzik, megvan a felhatalmazásuk mások életének kioltására” – mondta a német államfő.

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök aláhúzta, hogy az áldozatok nem voltak idegenek, a városban születtek vagy már régóta ott éltek, “Hanau és Hessen az otthonuk, a hazájuk volt”.

Kivonhatja Afganisztánban állomásozó csapatai negyedét a NATO, ha sikerül betartani a helyi muszlim szélsőségesek és az Egyesült Államok békemegállapodását – mondta az észak-atlanti szövetség szervezetének főtitkára a ZDF német országos köztelevíziónak.

Jens Stoltenberg elmondta, hogy a tervek szerint 16 ezerről 12 ezerre csökkentik az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű küldetésben szolgálók számát. Az Afganisztánból távozó kontingens fele-fele arányban amerikai és más NATO-tagországok katonáiból állna. A csapatcsökkentés feltétele, hogy a kabuli kormány ellen lázadó muszlim szélsőségesek, a tálibok betartsák az Egyesült Államokkal szombaton kötött megállapodást, amelynek célja a dél-ázsiai országban csaknem két évtizede tartó fegyveres konfliktus békés rendezésének elindítása.

A NATO üdvözölte a megállapodást, és felszólította a tálibokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal a béketeremtésről. A Dohában aláírt egyezmény szerint az amerikai katonák fokozatosan, 14 hónapon belül kivonulnak Afganisztánból, cserében pedig biztonsági garanciákat kapnak, továbbá ígéretet a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére.

A Resolute Support a NATO-vezetésű afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) 2001-2014-es küldetését váltotta fel. A 2015-ben indított misszió katonái nem vesznek részt a harcokban, azért vannak Afganisztánban, hogy kiképezzék és felkészítsék az helyi biztonsági erőket a lázadók elleni harcra.

Az idei tavasz meglehetősen változékony időjárással köszöntött be. Március 5-én még a nyitóképen látható napfényes időben fotóztam a Qatar Airways Ferihegy felé tartó és éppen a Dunát keresztező Airbus 330-as kargó gépét, ezért úgy döntöttem, hogy másnapi szabadidőmet az uszoda helyett a szabadban töltöm. Reggel már látszott, hogy nem volt rossz döntés, mert vízből ott sem volt hiány. A jó időnek nyoma sem maradt, a hideg, szeles időben az eső hol szemerkélt, hol zuhogott, de így legalább készülhetett néhány fotó a vízfüggönyhúzókról.

A futóbehúzás után szinte rögtön befelhőzött az izraeli 737-es.

A szokásos napi Emirates járat érkezik Dubajból. Az orrfutó még a levegőben van, a spoilerek már nyílnak, a sugárfék majd csak egy pillanattal később.

Lábujjhegyen ér földet a Qatar Airbus A330-asa.

A harmadik nagyvas a Korean Air Cargo párába burkolózó Boeing 777-ese volt.

A dél-koreai áruszállító ezúttal a 13R pályára érkezett.

A Korean Air Cargo B777-eséhez színvilágában nagyon hasonló, de kategóriájában nagyon különböző holland B737-es.

Vízfüggönyt húzva fékez a török 737-es.

A dél-koreai B777F a Cargo City földi eszközei mögött.

Gyorsan elenyésző vízfelhő maradt a Lufthansa Embraer 195-öse után.

Miután a Ryanair B737-ese a nekifutás megszakítása után elhagyta a pályát, az easyJet Switzerland baseli járata következett.

Egy londoni járat teljesítése után Varsó felé indult tovább a LOT E190-ese.

Hátratolásra készen.

A Schopf traktor kifordítja a gépet az állóhelyről.

A gurulóútra tolt 777-esről leveszik a vontató rudat.

A hajtóművek indítása után gurulásra kész a dél-koreai-gép …

… majd néhány perc múlva nekirugaszkodik egy frankfurti útvonalnak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Oroszország már az 1950-es évektől fogva meghatározó szerepet játszott a Közel-Kelet eseményeinek alakulásában. Az egykori Szovjetunió igyekezett minél stabilabb gazdasági-, politikai- és katonai kapcsolatokat kiépíteni a térségben, azonban az évtizedek során az Anvar Szadat vezette egyiptomi kormány Egyesült Államok irányába való nyitása miatt meggyengült a viszonya az észak-afrikai arab országgal, Irak irányába pedig a helyi politika és a Kuvait felé mutatott agresszió miatt mérsékelte a törekvéseit. A szuperhatalom Szíriát azonban a 60-as évek közepétől folyamatosan az érdekszférájában tudhatta. De miért is?

A szovjet katonai jelenlét az 1967 októberében lezajló, a szír és egyiptomi csapatok számára katasztrofális vereségét eredményező hatnapos háború után kezdett el erősödni Szíriában: habár eleinte a Szovjetunió csak tanácsadókat küldött a közel-keleti országba, később az 1973-as jom kipurri háború során szovjet reguláris alakulatokat is bevetett a szír haderők támogatására. Az újabb vereség elkerülésének érdekében további fegyverszállítmányokkal támogatta Szíriát, így biztosítva a háború számukra kedvező kimenetelét.

A hatvanas évek puccsai után, az 1971-ben elnöki pozícióba kerülő Háfez al-Aszad szerette volna az ország katonai erejét megnövelni, Moszkvában pedig ehhez hosszútávon potenciális szövetségest látott. Az orosz nagyhatalom hamarosan az arab állam fegyverbeszállítójává vált: 1974 és 1985 között a Szovjetunió mintegy 500 katonai repülőgépet, 2500 harckocsit és 1200 páncélozott járművet szállított Szíriába. Ezt a későbbiekben Oroszország még további 2000 légvédelmi eszközzel egészítette ki. Mindemellett Aszad felajánlotta a Szovjetuniónak, hogy Szíria területén katonai támaszpontokat létesíthet és használhatja az ország hadikikötőjét. A Szovjetunió így kapta meg a tartúszi hadikikötőt, amelyet Oroszország mindmáig használ. Az állam a tavalyi év során is óriási összegeket fordított a kikötő fejlesztésére, illetve ide szeretné behozni azt a 100 000 tonna gabonát, amelyet humanitárius segélyként szeretne Szíriában szétosztani 2020 közepéig. Emellett Vlagyimir Putyin 2017 decemberében ratifikálta a január 18-án aláírt egyezményt, amely magában foglalta a tartúszi hadikikötő további 49 éves orosz használatát. A kelet-európai országnak ezzel lehetősége nyílt 11, köztük több nukleáris meghajtású hadihajó elhelyezésére a Földközi-tenger keleti csücskében.

Orosz katonák Szíriában (forrás: AMN)

2005 ás 2008 között Oroszország elengedte Szíria tartozásának 73%-át, összesen 13.4 milliárd dollárt, amellyel lehetőségek nyíltak új szerződések megkötésére, amelyek javarészt a fegyverkereskedelmet érintették. A szír-orosz kapcsolatokat tovább erősítette, hogy a szír tiszteknek lehetőségük nyílt orosz katonai akadémiákon tanulásra, emellett Oroszország kiküldött katonai tanácsadóinak száma Szíriában 2006-ban elérte a 2000-et.

2011-ben az orosz vezetés folyamatosan figyelte a nyár végére polgárháborút eredményező arab tavasz fejleményeit. A nagyhatalom eleinte csak politikai eszközökkel állt ki az Aszad-rezsim mellett. Erre volt példa a 2013-as gútai vegyifegyver-támadás, amelynek elkövetői ma sem ismertek: a szír kormány és Oroszország  szerint a támadást az ellenzék követte el, egyfajta „false flag”, tehát a hadviselő fél saját maga ellen indított, más erők nevében megvalósított műveletként, míg a nemzetközi közvélemény a szír politikai vezetést okolta a legkevesebb 281 áldozatot követelő csapásért. Mivel ezzel Szíriában megsértették az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményét, a Biztonsági Tanács szankciókat készült kiszabni Szíria ellen, amelyek között szerepelt egy lehetséges amerikai beavatkozás indítása. Ezt a felvetést Oroszország és Kína is elítélte, hiszen a nyugati nagyhatalom nagyobb erőkkel való megjelenése „katasztrofális következményekkel” járhatott volna a politikailag megosztott arab országban. A Barack Obama által kezdeményezendő beavatkozás ötletét azonban elvetették, mert Szíria 2013. szeptember 10-én elfogadta, az Oroszország és az Egyesült államok közötti megállapodást, miszerint a vegyifegyver-készleteit el kell, hogy pusztítsa.

A 2013-as szíriai vegyi támadások helyszínei (forrás: BBC)

A polgárháború mellett azonban másfajta veszélyek is fenyegették a lakosságot: az ellenzéki milicista csoportok mellett az Iszlám Állam és az al-Nuszra terrorszervezetek is megjelentek a régióban. 2014-re az ISIL a hatalma alá vonta Szíria egy részét. Az ország, polgárháborús helyzete miatt azonban külső katonai támogatás nélkül nem tudott volna sikeresen fellépni a dzsihadista szervezet ellen. Aszad ezért Oroszországhoz fordult katonai segítségért: az első orosz légicsapások 2015. szeptember 30-án kezdődtek a térségben, az Orosz Légierő a korai támadásokat Hamá és Homsz területein hajtotta végre.

2015 novemberére 2000-ről körülbelül 4000 főre növelték a Szíriában állomásozó orosz katonák számát. A katonaság mellett bombázókkal, helikopterekkel is bővítették a légierő arzenálját is. A harcok intenzitása indokolta a további orosz alakulatok bevetését is, így 2018 augusztusára már több mint 60 000 orosz katona harcolt az Iszlám Állam ellen. A BBC cikke szerint az Orosz Légierő négy év alatt 39 000 “sortie”-t azaz ellenséges állomások ellen intézett gyors, rövid légitámadást hajtott végre, amellyel 121 466 terrorista célpontot iktatott ki, és mintegy 80 000 ellenséges katonával végzett . Azonban a 2015-2017 során az intervenció magas számú civil áldozatai miatt ezeket a légicsapásokat nemzetközileg elítélték. Az ENSZ legfrissebb, 2020. március 2.-i jelentése szerint pedig az Orosz Légierő a civil területek támadásával háborús bűnt követett el. Ezeket a vádakat a Kreml azonban tagadja.

A védelmi minisztérium közleményéből kiderült az is, hogy Oroszország mintegy 231 féle hadieszközt tesztelt a szíriai polgárháborús helyzetben, közöttük új vadászgépeket és robotrepülőgépeket. 2019-re kritikus helyszíneknek számító Dél-Idlíbben és Észak-Hamában a szír és az orosz reguláris seregek jelenléte mellett – annak ellenére, hogy ezt Moszkva eleinte tagadta – felmerült az különleges alakulatok és a katonai hírszerzés (GRU) tevékenységének megkezdése is az kormányellenes csapatok ellen.

Az Iszlám Állam fokozatos visszaszorítása után, napjainkban az Északnyugat-Szíriában található Idlíb tartományában folynak heves harcok. A visszamaradó DAESH katonák és más különböző dzsihadista csoportosulások – például a Hayat Tahrir al-Sham (HTS)- mellett a török támogatású Szabad Szíriai Hadsereg csapatai is harcba szálltak a kormánypárti erőkkel szemben. Aszad emiatt még 2019 december 19-én, egy jelenleg is tartó offenzívát indított a térségben tevékenykedő kormányellenes csapatokkal szemben, amelyben az orosz erők is aktívan részt vesznek.

Idlíb provincia (forrás: BBC)

Emiatt a felkelők és a hátramaradó terroristák ellen irányuló harcok mellett a közelmúltban újabb konfliktushelyzet alakult ki: 2020 február 28.-án legalább 33 török katona esett áldozatul egy légicsapásnak. A török kormány a sok áldozattal járó támadásért az Aszad-rezsimet és Oroszországot okolja. A helyzet gyors eszkalációja és az érintett felek miatt a NATO február 28-án rendkívüli ülést tartott, amelyen felszólították Oroszországot és szíriai kormányt az Idlíb 2019 decemberében megkezdett offenzívájának szüneteltetésére, illetve szolidaritásukról biztosították Törökországot. Törökország azonban a csapásra mintegy válaszként támadásokat indított a szír kormányerők ellen, amelynek számlájára eddig több mint 3000 szír fegyveres halála, 3 vadászgép lelövése illetve több száz katonai jármű elpusztítása írható.  Az idlíbi helyzet további romlásának megakadályozásának érdekében március 5-én, Moszkvában tárgyalás kezdődött Vlagyimir Putyin orosz- és Recep Tayyip Erdogan török elnök között, amelyet a két fél egy, még aznap éjféltől életbe lépő tűzszünet megkötésével zárt le. Így a 2018-as Szocsiban aláírt, limitált sikereket hozó megállapodás után egy újabb török-orosz megegyezés született, amellyel elő lehetne segíteni az idlíbi helyzet javulását. Bárhogy is alakuljon a konfliktusban részt vevő felek közötti viszony, az szinte biztos, hogy amíg Szíriában Bassár el-Aszad van a kormány élén, addig Oroszországnak nem csak évtizedes múltja, hanem biztos jövője is van a közel-keleti állam és a mindmáig zajló szíriai polgárháború eseményeinek alakításában.

Írta: Fuksz Emese

 

Cikk eleje, a jom kipurri háborúig Sz. Bíró Zoltán tanulmánya alapján:

Sz. Bíró Zoltán, a Szovjetunió és Oroszország a Közel-Keleten, Világtörténet, 7. (39.) évfolyam, 2017.4.
http://real.mtak.hu/74124/1/vt2017_4_Sz._Biro_u.pdf

Kapcsolatok 2005-2008 :

Rodkiewicz, Witold, Russia’s Middle Eastern policy regional ambitions, global objectives, OSW Studies, Number 71
https://www.osw.waw.pl/sites/default/files/studies_71_russias_middle_eastern_policy_net.pdf

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Honlapunk férfi munkatársai Garai Gábor versével köszönt minden nőt, külön kiemelve a honvédelem, a rendvédelem, a katasztrófavédelem, a mentők és a magyánbiztonsági ágazatban dolgozó lányokat, asszonyokat.

Garai Gábor : Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És büntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi – villogok s fakók, simák –
szilánkjainkra széttörünk.
Végül homokká porladunk
bontó sugaraik alatt,
testünkből csak keret: a csont
s a fekete foncsor marad.
S a fekete foncsorban is
gyilkos tekintetük ragyog,
mely földre vont és sírba vitt
és mindhalálig ringatott.