Biztonságpolitika

Vadászfegyverből kilőtt lövedék ölt meg egy férfit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón – közölte a megyei főügyészség sajtószóvivője.

Szilágyi László a közleményben azt írta: az eddig beszerzett bizonyítékok alapján a férfit pénteken kora este, családi házának udvarán találta el egy ismeretlen lőfegyverből kilőtt lövedék. A lapockáján megsérült áldozatot kórházba vitték, de életét már nem tudták megmenteni.

A rendőrség megállapította, hogy a férfi testében talált lőszer egy helyi vadásztársaság tagjának a fegyveréből származik, és ezzel a fegyverrel a lakóháztól mintegy két kilométerre adtak le “úgynevezett vétlen lövést a kérdéses időszakban” – ismertette a szóvivő.

A Szon.hu írt arról, hogy múlt pénteken három helyi vadász azért ment ki az erdőbe, hogy kipróbálják egyikük új, több millió forintot érő vadászpuskáját. Feltehetően egy próbalövés során kilőtt golyó találhatta el két kilométerrel távolabb a kertjében beszélgető férfit. Mivel a seb nem vérzett, először azt hitték, hogy a férfi infarktust kapott, csak később vették észre a golyó ütötte lyukat a ruháján.

Az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének gyanúja miatt indított nyomozást a megyei rendőr-főkapitányság.

(Amelyik vadász nincs tisztában azzal, hogy nem szabad lakott terület felé lőni, mert a golyós fegyverek biztonsági lőtávolsága akár öt-hat kilométer is lehet, az nem vadász. A-szerk- megj.)

A börtönzsúfoltsági kártalanítások felfüggesztésének meghosszabbításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával, majd napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés aktuális ülésének második napja.

Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ismertette a kormány azon törvényjavaslatát, amely a koronavírus-járványra tekintettel június 15-ről december 31-re tolná kifizetések felfüggesztését a börtönzsúfoltsági kártalanítási eljárásokban.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztetnek: a felfüggesztés oka az volt, hogy elegendő idő álljon a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés azonban nem tette lehetővé a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kidolgozását, így annak határidejét meghosszabbítanák.

Hajas aláhúzta, a kártalanításokkal kapcsolatban kialakult igazságtalan gyakorlat jogosan sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy az áldozatok, a sértettek és hozzátartozók érvényesíthessék jogos igényeiket és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre – tette hozzá.

Az általános “vita” lezárása után Hajas azt elhangzottakra válaszolva azt felelte, mindig is az volt a cél, hogy hatékonyan lehessen érvényesíteni az áldozatok igényeit. A törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a férőhelybővítés korábban kitűzött határidejét, ugyanis továbbra is épülnek a börtönök – közölte.

Az illetékes körzeti izraeli bíróság kimondta egy zsidó telepes bűnösségét, aki rasszista indíttatásból egy gyújtóbombával megölte egy palesztin család három tagját Ciszjordániában – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

A 25 éves Amirám Ben Uliel 2015. július 31-én Molotov koktélt dobott a Ciszjordániában található palesztin Duma falu egyik házára, ahol egy kétgyermekes házaspár élt. A szülők, Rihád és Szaad Davabsa, valamint Ali nevű másfél éves kisfiuk belehaltak a kigyulladó otthonukban szerzett égési sérüléseikbe, és súlyos égési sérüléseket szenvedett másik fiuk, az akkor négy éves Ahmed is.

A bíróság nem állapította meg Ben Uliel terrorista szervezethez tartozását, azonban kimondta a többszörös gyilkosságot és gyilkossági kísérletet, a gyűlölet-bűncselekmény elkövetésére szövetkezést, és terrortámadásnak határozta meg a palesztin család elleni támadást. A terrorista meghatározás befolyásolhatja az ítéletet, növelheti a büntetés mértékét.

A jobboldali törvényhozók az elmúlt években számos erőfeszítést tettek a terroristák halálbüntetésének törvénybe iktatására, de mivel ez mindeddig nem sikerült, halálbüntetés nem, csak életfogytiglan várhat a zsidó terrorista vádlottra. Az ügyészség vádjai szerint Ben Uliel lakottnak gondolta az épületet, melyre Molotov-koktélt dobott, s amelyre előzőleg graffitit festett azzal a szöveggel, hogy “bosszú”, és “Éljen a Messiás-Király”.

Jael Acmón ügyésznő elégedett volt a bírósági határozattal. A ynetnek elmondta, hogy a gyújtóbombás támadást rasszista indítékon alapuló bosszúból követték el, válaszul Malki Rozenfeld halálát okozó korábbi terrormerényletre.

“Terrorista támadás volt, ahogy a bíróság is megítélte. Az ítélet üzenet is, hogy a terrorizmus mindenképpen terrorizmus, az elkövetők személyazonosságának nincsen jelentősége” – mondta az ügyésznő.

A bíróság az ítélet indoklásában leszögezte, hogy a jelenleg ártatlanságát hangoztató vádlott beismerő vallomásában olyan részleteket is ismertetett a nyomozókkal, melyekről azok addig nem tudtak. Az ügyben egy második, a bűntett elkövetésekor kiskorú férfi is szerepelt, akivel tavaly vádalkut kötöttek. A vádalkuban a gyilkosságot ejtették, illetve összeesküvéssel összefüggő vádakra mérsékelték, és a tettét beismerő bűntárs öt és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott.

A Sin Bét, Izrael belbiztonsági szolgálata fontos mérföldkőnek nevezte az ítéletet a zsidó terrorizmus elleni harcban.

Husszein Davabsa, az életben maradt kisgyermeket nevelő nagypapa, aki egy évet töltött unokájával egy izraeli kórházban, égési sérüléseit gyógyítva, elégedett volt az ítélettel, de közölte, hogy a döntés nem hozza vissza az életbe lányát, vejét, és másik, másfél évesen meghalt unokáját.

Ben Uliel ügyvédje bejelentette, hogy a legfelsőbb bírósághoz fellebbez az ítélet ellen, mert szerinte jogainak megsértésével, kínzásokkal szedték ki védencéből a beismerő vallomást. A bűnösség kimondása után a büntetés mértékét megállapító teljes ítéletet nyár végére ígérik a bírók.

A terrorizmus
A terrorizmus az erőszak alkalmazásának vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni. A félelemkeltés az erőszak minden formájának velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű.

Bevándorlás, menekültek, migránshullám, szervezetszerű embercsempészet – naponta többször is előforduló kifejezések. A világsajtó és a hazai média is folyamatosan közvetíti a kapcsolódó eseményeket, de a többféle megközelítés és a különböző álláspontok miatt gyakran még az egzakt tényekből is egymásnak ellentmondó vélemények alakulnak ki. Ilyenkor legjobb, ha egy megbízható és hiteles forráshoz fordulunk. Az Europol egyik vezető munkatársától első kézből kaphattunk tájékoztatást.

Sztankovics Gábor jelenleg Hollandiában az Europol Európai Embercsempészés Elleni Központ műveleti vezetője. A szakember korábban széles körű tapasztalatokat szerzett ezen a területen, 2007-től tíz évig a Nemzeti Nyomozóiroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályának vezető munkatársa volt.

— Mióta dolgozik az Europolnál?
— 2016-ban kezdtem Hágában, az Europol akkor bővítette az Európai Embercsempészés Elleni Központot. Ez a formáció korábban is létezett, de jóval kisebb létszámmal működött, ma már egy közel ötvenfős alakulat foglalkozik ezzel a témakörrel. Sokrétű a tevékenységünk, mivel a szervezett embercsempészés több más bűncselekménycsoporthoz is kapcsolódik. Fő feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk az EU tagállamainak a szervezett embercsempészettel foglalkozó bűnszervezetek felszámolásához.

— A mindennapi gyakorlatban mi a munkája egy műveleti vezetőnek?
— A központunk egy néhány főből álló stratégiai egységből és egy nagyobb létszámú műveleti csapatból áll – én az utóbbinak vagyok a vezetője. Ez az egység koordinálja európai szinten azokat az embercsempészettel kapcsolatos nyomozásokat, amelyek legalább két tagállamot érintenek. Bűnelemzőket küldünk azokra a helyekre, ahol embercsempészettel kapcsolatos esemény van, telefonelemzéseket, internettel kapcsolatos felderítéseket végzünk, illetve egyéb nyomozástámogatási tevékenységekkel foglalkozunk, műveleti találkozókat szervezünk.

Friss adatok, nagy fogások

— Hogyan változott a bevándorláshullám a központ megalakulása óta?
— A migránsok számában nincs nagyságrendi változás, nekünk azonban egyre több a munkánk, mivel az embercsempészés az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltött. A 2015-ös káoszt követően Magyarország szerencsés helyzetbe hozta magát, olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek következtében az akkor megindult migrációs hullám ma már elkerüli országunkat. Alapvető változást jelentett, amikor 2016 márciusában lezárták a balkáni útvonalat, de utána tízezrek szorultak be a balkáni térségbe, akiknek a továbbszállításával már profi embercsempészek foglalkoznak. Jelenleg azt látjuk, hogy a Balkán bizonyos térségeiben gócpontok alakultak ki, Horvátországból, illetve Szlovéniából napi három-négy olyan ügyet jelentenek, amikor az embercsempészek autós konvojokban, mikrobuszokban, kamionokban próbálják a határokon átcsempészni a menekülteket. Ezeket az aktuális adatokat folyamatosan jelentjük a különböző uniós fórumoknak.

— Melyek voltak a legnagyobb elfogások?
— Tavaly novemberben Horvátországban megfogtak egy moldáviai sofőr által vezetett román kamiont, amelyben 115 migránst bújtattak el. Egy másik novemberi rekord: egyetlen nap alatt öt olyan incidenst derítettek fel Horvátországban, amikor minibuszokban és kisteherautókban szállították a menekülteket. 2018. november végéig összesen 455 esetet tártunk fel, amelyek során összesen 6105 migránst szállítottak, ezek közül 251 esetben rejtekhelyeken bújtatták el az embereket. Minden ötödik esetben konvojban futó autókkal történik a szállítás, ilyenkor a felvezető autók megpróbálják kijátszani a rendőri ellenőrzést.

— Ezek a feltárt esetek, de minden bizonnyal vannak, akik sikerrel átjutottak a határokon.
— Igen, biztosan számolnunk kell a látenciával, vannak, akik átcsúsznak az ellenőrzésen, de később azok az emberek is megjelennek a nyilvántartó rendszerekben. 2018-ban nagy port vert fel Németországban, amikor kiderült, hogy naponta 500 új menekültstátuszt kérelmező ember jelenik meg a regisztrációs központokban – ha kiszámoljuk, ez évente több mint 180 ezer embert jelent. A német hatóságok azt vizsgálták, hogy honnan érkezik ez a rengeteg új kérelmező, amikor már le van zárva a balkáni útvonal, és a külső határokon, valamint a Balkánon is működik a határellenőrzés. Ez kemény politikai kérdés volt, amelyben soha, egyetlen ország sem ismerte el a saját felelősségét.

Megduplázott személyiségek, havalák

— Mennyire gyakoriak a visszaélések?
— Rengeteg olyan migráns van, aki többszörösen visszaélt a vízum-, illetve a menekültkérelmekkel. Előfordult, hogy korábban már befogadott, papírokkal rendelkező bevándorlók Németországban teljesen új néven jelentkeztek, új menekültkérelmet adtak be, csak azért, hogy még egyszer hozzáférjenek a kormánytól kapható juttatásokhoz. Óriási probléma, hogy Európa-szerte hatalmas pénzösszegek mozognak ellenőrizhetetlenül. Az Europol pénzügyi nyomozással foglalkozó osztálya elvégzett egy ezzel kapcsolatos felmérést, amelyből az derült ki, hogy Európában a bűnözésből megszerzett pénznek csupán egy százaléka kerül be a legális banki rendszerbe. Magyarországon például korábban a szír és arab, főként pénzváltással foglalkozó bevándorlók becsatlakoztak olyan európai hálózatokba, amelyekben az embercsempészek és migránsok kapcsolatából származó pénzek forognak. Hasonló tevékenységet folytató bevándorlók egyébként minden európai nagyvárosban megtalálhatók, ők az úgynevezett havalák, akiket a migránsok bármikor, bárhol megkereshetnek, és bizonyos jutalék fejében bármilyen pénzt bárhová elküldhetnek anélkül, hogy ezek a pénzek megjelennének a legális banki rendszerekben. Ebben az a legnagyobb veszély, hogy nemcsak a migránsok, hanem terrorista szervezetek is használhatják ezeket az ellenőrizetlen csatornákat. Amikor ezeket a hálózatokat vizsgáltuk, kiderült, komoly problémát jelent, hogy az Európai Unió 28 tagállamából csak háromban szabályozzák az ilyen pénzmozgásokat, a többi tagország vagy nem foglalkozik velük, vagy csendben tolerálja a tevékenységet. Ezért a havalákat büntetőjogra hivatkozva nem tudjuk tartósan kivonni a forgalomból, bár korántsem látjuk, hogy milyen pénzeket mozgatnak a hálózatokon keresztül.

— Azt lehet tudni, hogy a migránsok miből és hogyan fizetik ki az embercsempészeket?
— Leggyakrabban letétbe helyeznek egy bizonyos összeget egy harmadik országban, és amikor a migráns megérkezik mondjuk Belgiumba vagy Hollandiába, akkor hazatelefonál a családjának, ők pedig jelzik például egy törökországi utazási irodának vagy ügyvédnek, hogy a letétbe helyezett összeg kifizethető az embercsempésznek. Ezek a pénzek soha nem kerülnek be Európába, tehát számunkra teljesen ellenőrizhetetlenek. Egy másik módszer, amikor a migránsok csak a megvalósult határátlépésekért fizetnek. Ilyenkor jellemzően kamionban szállítják a menekülteket, mert abban van profit, ugyanis ha egy ember ezer eurót fizet azért, hogy Romániából Németországba szállítsák, akkor száz ember esetén már százezer euróról beszélünk.

— Milyen a megítélésük a magyarországi intézkedéseknek?
— Kétségtelenül érzékelhető egy kettős beszéd az EU részéről. Amikor például mindenki a magyar kerítéssel volt elfoglalva, akkor senki sem foglalkozott a spanyolok által Marokkóban felhúzott kerítésekkel, és azzal, hogy milyen állapotok vannak Ceutában és Melillában. Naponta beszélünk a spanyol kollégákkal, tehát ismerjük az enklávékban uralkodó állapotokat. Itt, Hágában, a közvetlen környezetemben majdnem mindenki hatékonynak ítéli meg a magyarországi intézkedéseket. Ugyankor európai szempontból nézve nyitva maradt két probléma. Azzal, hogy Magyarország kerítést épített, európai szinten semmit sem oldott meg, csupán két irányba elterelte a problémát. Látjuk, hogy mi történik Szlovéniában és Horvátországban, és azt is pontosan érzékeljük, hogy milyen tömegek érkeznek kamionokban elrejtve Románia felől egy másodlagos mozgás kapcsán. Így végül is a magyar intézkedésekkel – a szerb határon épített kerítéssel és a határok lezárásával – kapcsolatban az a vélemény, hogy európai szinten nem igazán hatékonyak, mert nem jelentenek megnyugtató megoldást. De az is tény, hogy az Európai Unió nyugati tagállamaiban más a szemlélet, másképpen állnak az egész bevándorlási problémakörhöz.

— Mit látnak másképpen?
— A nyugati országok többségének voltak vagy vannak gyarmataik, ezért ott más a megítélés, évtizedekkel ezelőtt is ezreket és tízezreket fogadtak be például Afrikából. Hozzászoktak a bevándorlókhoz, nem látják ennyire súlyosnak vagy elítélendőnek a migrációt. A nyugati lakosság egy része humán vagy emberjogi oldalról próbálja megközelíteni a felmerülő kérdéseket, és sokan úgy látják, hogy a legtöbben szerencsétlen emberek, háborúk, éhínség elől menekülnek, akiken segíteni kell. Éppen ezért kisebbnek látják például azt a veszélyt, hogy milyen kockázatot jelent, ha nem tudjuk megfelelően ellenőrizni a határokat.

Nincs megállás…

— Megállítható a migránshullám? Mit hoz a jövő?
— Nem bocsátkoznék jóslatokba, de tudomásul kell venni, hogy a migrációt nem lehet megállítani, és talán nincs is igazán szükség arra, hogy megállítsuk. Korábban húsz éven át foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel Magyarországon, tudnunk kell, hogy 2015 előtt – akkoriban főként az afgán válság miatt – nálunk is volt migráció, és volt embercsempészet is. Azzal kell számolnunk, hogy a menekülthullám nem állítható le, mert Európában és a nagyvilágban mindig lesznek problémák, mindig lesznek válságok, nem működő kormányok, politikai feszültségek, lesznek politikai üldözöttek és gazdasági menekültek is. Ehhez most hozzáadódik a klímaváltozás, ami az eddigieknél is erősebb lökést adhat. A 2015-ben kezdődött migránshullámnak azonban van egy pozitív következménye is. Akkor értette meg először a politika, hogy ezzel uniós és nemzeti szinten is foglalkozni kell. Én azt látom, hogy olyan intézkedéseket próbálnak bevezetni, amelyekkel hatékonyabban lehet menedzselni a helyzetet. Mert nem elég a határellenőrzésekre helyezni a hangsúlyt, a menekültkérelmek hatékonyabb elbírálásával, a kiutasításokkal, kitoloncolásokkal is hatékonyabban kell foglalkozni.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Egy hónapnyi csend után újra életre kelt a magyar fejlesztésű strandszéf, a Beachegg tőkegyűjtő kampánya is, de a kitűzött minimumcél, 90 millió forintnak csak a 37 százalékát sikerült elérniük.

A strandbiztonság terén merőben új és innovatív koncepcióval előálló magyar Beachegg a Tőkeportálon indított kampányt. „Másfél hónapja úgy tűnt, hogy leáll minden, megtorpantak a befektetések, de aztán kiderült, hogy a forintgyengülés, és a válságot kísérő jelenségek több más eleme is kedvez a Beachegg befektetésnek” – nyilatkozta optimistán Bayer Péter a Beachegg egyik alapítója.

A részvénycélú közösségi finanszírozási kampány a Tőkeportál.hu oldalon indult. A kezdeti lendület a válság kitörésével megtörni látszott, de az alapítók most megint bizakodók. A Beachegg egy teljes egészében magyar fejlesztésű strandszéf, amely ötletes megoldásaival védi meg értékeinket. A tojásdad széfet (innen a neve is) a strandon kölcsönözhetjük, és egy karkötő segítségével nyithatjuk-zárhatjuk. A lezárt széf hangosan riaszt, ha elmozdítják a helyéről, egyúttal jelez a kölcsönző Beachegg őrének, és elektronikus úton folyamatos tájékoztatást küld saját helyzetéről, így könnyedén megtalálható.

Az eszköz fejlesztői több külföldi díjat nyertek, és több sikeres teszten vannak túl (Lupa tó, Szigligeti strand és Spanyolországban Malagán az Aquamijas vízipark). Jelenleg megrendelőkkel tárgyalnak, tömeggyártáshoz gyűjtenek tőkét és tulajdonostársakat a Tőkeportálon.

A beachegg befektetést vonzóvá teszi forint-euró árfolyam változása, hiszen a Beachegg költségei forintban keletkeznek, a célpiac azonban a világ legjobb strandjai. „Eredeti terveink 330 forintos euró árfolyam mellett készültek, az azóta bekövetkezett változás csaknem húsz százalékkkal növelte a várható profitot” – vezet be a számításokba Szilágyi Imre, alapító.

A válság ráadásul nem borította fel a Beachegg bevezetés időrendjét sem, hiszen a gyártás tervezése zavartalanul folyik, ahogy a megrendelők felkutatása is. A szállításokat eleve a következő szezonra tervezték, amivel kapcsolatban már az elsődleges célpiacnak számító mediterrán strandok üzemeltetői is optimisták.

„A járvány rámutat a modell előnyeire is” – hangsúlyozza Bayer. A Beachegget ugyanis a strandüzemeltetők veszik meg, bérleti díjat és a bérlések után jutalékot (szolgáltatási díjat) fizetnek, ami azt is jelenti, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok elsősorban náluk csapódnak le, a központnak pedig folyamatosan növekvő állandó bevételt biztosít. A járvány ellenére május hónapban négy hazai, egy olasz és egy spanyol disztribútori szándéknyilatkozatot kaptak.

„A következő két év a strandokon a látogatók bizalmának visszaszerzéséről szól majd. Ennek alapja a fogyasztói élmény lesz, amiben kiemelt szerepet játszik a biztonság. Ráadásul az idén kieső bevételek miatt az üzemeltetők kis költségvetésben gondolkoznak, ami kifejezetten a Beachegg mellett szól, hiszen – ellentétben a fix széfekkel – ez nem igényel komoly egyszeri beruházást, kényelmesebb a strandolóknak, és egy Beachegg flotta akár télen is üzemeltethető a déli féltekén.”

Minden , a beachegg mellett szóló érv ellenére a befektetők nem tolongtak a ma véget érő kampányban, hogy részesedést szerezzenek a cégben: a kitűzött minimumcél, 90 millió forintnak csak a 37 százalékát sikerült elérniük

Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. árbevétele hétmilliárd forint volt az első három hónapban, hat százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – közölte a társaság.

Ugyanakkor kiemelték, az export értéke elérte a 3,1 milliárd forintot, több mint négyszázmillió forinttal nőtt éves összevetésben. Mindez 44 százalékos export arányt jelent. A vállalat konszolidált EBITDA (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti) eredménye 784 millió forint lett az első negyedévben, amely 29 millió forinttal több, mint 2019 első három hónapjában.

A társaság nettó eredménye 292 millió forint volt, amely 23 millió forinttal, hét százalékkal csökkent, az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A közlemény szerint Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója elmondta, a válság hatására csökkent az árbevétel, különösen a magyar okmányoknál. Ezzel párhuzamosan sikerült csökkenteni az egyéb költségeket, és mindeközben megőrizték a munkahelyeket.

Arról is beszámolt, hogy megkezdődött a termelés az új üzemcsarnokban és az Okmánybiztonsági Labor költözése is segíti az értékteremtést. “Büszkék vagyunk arra, hogy a nehéz időszakban sikerült növelni az exportot, és ez a tendencia folytatódni látszik a második negyedévben is” – kommentálta az első negyedéves jelentést a vállalat vezérigazgatója.

Izraeli kibertámadás béníthatta meg a hónap elején az iráni Sahíd Radzsí kikötőt – jelentette külföldi forrásokra hivatkozva a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

A Hormuzi-szorosban, Bandar-Abbász iráni tengerparti városában található kikötő forgalma május 9-én állt le váratlanul, miután a hajóforgalmat és az áruszállítást összehangoló számítógépes rendszer összeomlott. Amerikai sajtóértesülés szerint izraeli kiber-ellentámadás okozta a komputerek többnapos zavart eredményező leállását.

Meg nem nevezett amerikai kormányzati tisztviselők szerint Izrael a “rendkívül pontos” és súlyos károkat okozó akcióval egy április 24-i, sikertelen iráni kibertámadást torolt meg, amely az ország ivóvízellátásában próbált károkat okozni – írta a ynet. Az incidenst ismerő tisztviselők szerint az ismeretlen, feltételezhetően iráni hekkerek a vízelosztást és a szennyvízkezelést ellenőrző izraeli számítógépeket vették célba, valamint azt a rendszert, amely a klór és más vegyi anyagok hozzáadását szabályozza. A kibertámadást időben észlelték és megakadályozták, még mielőtt jelentős károkat okozott volna.

Az izraeli vízügyi illetékesek gyorsan intézkedtek, és azonnal megváltoztatták az érintett számítógépek jelszavait. A nyomozás később kiderítette, hogy amerikai és európai szerverek közbeiktatásával zajlott az iráni kibertámadás.

2011-ben az Egyesült Államok és az izraeli hírszerző ügynökségek egy Stuxnet nevű számítógépes vírus segítségével tönkretették az iráni urándúsító centrifugákat, ezzel megzavarták és évekkel visszavetették Irán nukleáris programját.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség – a Pécsi Törvényszék megismételt eljárásban hozott ítélete elleni fellebbezés nyomán folyamatban lévő másodfokú eljárásban – életfogytig tartó szabadságvesztést indítványoz egy idős pécsi asszony sérelmére, értékei megszerzése céljából elkövetett emberölési ügy két vádlottjára.

A vádirati tényállás szerint két pécsi férfi 2014. június 26-án, a délelőtti órákban egy pécsi társasházi lakásban értékei megszerzése végett bántalmazták az idős sértettet, aki eszméletlen állapotba került. A lakásból pénzt és porcelántárgyakat tulajdonítottak el. Még aznap délután – attól tartva, hogy a sértett nem halt meg, így lelepleződhetnek – a lakásba visszatérve ismételten bántalmazták a sértettet, aki ennek következtében elhunyt.

Ugyanezen nap délelőttjén a sértettet kaputelefonon kereste egyik női ismerőse, aki – miután a lakásban tartózkodó egyik vádlott a lépcsőházba beengedte – a nyitott bejárati ajtón a lakásba belépve meglátta a földön fekvő és szemmel láthatóan segítségre szoruló sértettet és az őt beengedő férfit, amitől pánikba esett, és a lakásból kirohant. Az általa észlelteket senkinek nem mondta el, a sértettnek nem nyújtott segítséget, sem a rendőrséget, sem a mentőket nem értesítette.

A Pécsi Törvényszék az egyik férfit nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, a nőt pedig segítségnyújtás elmulasztása vétségében mondta ki bűnösnek. A vádtól eltérően megállapította ugyanakkor, hogy a másik férfi az emberölés elkövetésében nem vett részt, ezért őt lopás bűntettében marasztalta.

A fellebbezések folytán másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a Pécsi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a törvényszék a vádlottak cselekményeit a korábbi ítéletében foglaltaknak megfelelően minősítette, ezért az idős sértett életét kioltó vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre, társát 1 év 8 hónap szabadságvesztésre, míg a segítségnyújtást elmulasztó nőt pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokon eljárt ügyész az ítélet ellen a két férfi vádlott terhére fellebbezést terjesztett elő, amit a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. A fellebbezési indítvány arra irányul, hogy az ítélőtábla a vádlottakat – mint tettest és bűnsegédet – nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, és a bűncselekmény elhárítására idős kora miatt korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek, és mindkét vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélje.

A külügyminisztérium felügyeleti igazgatóját azért mentették fel, mert gátolta a minisztérium munkáját – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Postnak adott interjúban.

A tárcavezető egyúttal cáfolta, hogy Steve Linick felügyeleti igazgatónak azért kellett volna távoznia, mert részt vett a Donald Trump ellen a demokraták által indított alkotmányos felelősségre vonási eljárásban (impeachment).

Pompeo elmondta: ő javasolta Trumpnak Linick felmentését, mert álláspontja szerint a tisztségviselő nem látta el megfelelően a feladatát és “gátolta a külügyminisztérium munkáját”. További konkrétummal azonban a miniszter nem akart szolgálni. A The Washington Post idézte a külügyminiszter egyik helyettesét, Brian Bulataót, aki kifejtette, hogy a Linick iránti bizalom akkor kezdett fogyatkozni, amikor tavaly egy karrierdiplomatákat érintő személyzeti ügyekben, éppen a Linick által folytatott belső vizsgálatról szivárogtattak ki információkat a médiának. Bulatao szerint a felmentett igazgató fütyült a Pompeo által meghirdetett etikai elvárásokra is.

Linick az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata által kinevezett tisztségviselő volt a minisztériumban, s a Trump elnök elleni tavalyi impeachment-eljárás során ő adott tájékoztatást a képviselőház és a szenátus bizottságainak, s ő adta át a törvényhozóknak azokat a dokumentumokat is, amelyeket a minisztérium Rudy Giulianitól, Trump személyes ügyvédjétől kapott. Ezekben a dokumentumokban esett szó Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke – a demokraták várható elnökjelöltje a novemberi választásokon -, és az akkori ukrajnai amerikai nagykövet, Marie Yovanovitch ukrajnai szerepvállalásairól.

Trump megerősítette, hogy Pompeo kérésére ő döntött Linick eltávolításáról. “Elnökként teljes mértékben jogom van hozzá. Megkérdeztem, hogy ki is nevezte ki őt, mire azt mondták, hogy Obama. Hát akkor, befejezem a munkaviszonyát” – fogalmazott az újságíróknak Trump. Pompeóról pedig azt mondta: “minőségi ember”.

A hétvégén a CNN hírtelevízió és a demokratákkal rokonszenvező sajtó egy része arról adott hírt, hogy Linicket azért mentették fel, mert arról vizsgálódott, vajon igazak-e azok a minisztériumi információk, melyek szerint Pompeo a beosztottjait kérte fel a kutyája sétáltatására.

Hétfőn este a demokrata többségű képviselőház külügyi bizottságának vezetője, Eliot Engel arról adott ki közleményt, hogy Linick felmentésének oka az lehet, hogy a kormányzat szaúd-arábiai fegyvereladásait vizsgálta. Engel emlékeztetett rá, hogy a vizsgálatot az elbocsátott külügyér az ő kérésére indította, mert Pompeo 2019 májusában egy ritkán alkalmazott szövetségi törvényre hivatkozva a kongresszus jóváhagyása nélkül döntött fegyvereladásokról Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. “Még nem kaptunk teljes képet az ügyről, és zavarba ejtő, hogy Pompeo miniszter a vizsgálat lezárulta előtt mentette fel Linicket” – fogalmazott a demokrata párti törvényhozó.

Nancy Pelosi házelnök Trumphoz intézett levélben kért magyarázatot a történtekről. És bár Trump az előírásoknak megfelelően már tájékoztatta a házelnököt Linick elbocsátásáról, Pelosi részletes indoklásra és a fegyvereladásokra vonatkozó részletes információkra tartana igényt.

Egy hónapra elrendelte a bíróság a letartoztatását annak a román férfinak, aki olyan súlyosan bántalmazta Balástyán egy ismerősét, hogy az áldozat másnap életét vesztette — közölte a Szegedi Törvényszék szóvivője.

Juhászné Prágai Erika közölte, a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt látta indokoltnak a kényszerintézkedés elrendelését, részben azért, mert a gyanúsított tettét felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el.

A 47 éves férfi ellen halált okozó testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

A gyanú szerint a román állampolgár csütörtök este 8 óra körül keveredett szóváltásba a sértettel Balástya külterületén, és több alkalommal, közepes – nagy erővel ököllel arcon ütötte a helybéli férfit. A gyanúsított ezt követően a földön fekvő sértettet hátra hagyva elment a helyszínről. A bántalmazás következtében a sértettnek agyi sérülései, többek között koponyaűri vérzése keletkezett. A súlyos, életveszélyes állapotban levő férfit másnap reggel találta meg egy helybeli lakos, aki az állapotát látva mentőt hívott. A kiérkező mentősök még egy órát át próbálták ellátni a férfit, aki ennek ellenére a helyszínen elhalálozott.

A gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így a bíróság végzése nem vált véglegessé – tudatta a szóvivő.

 

Évkönyvünkben is rendre visszatérő téma az adózás tisztességének és tisztaságának kérdése. A magánbiztonsági ágazatban tevékenykedő vállalkozások vezető cégei évek óta küzdenek a szakma kifehéredéséért. Néha úgy tűnik, hogy szélmalomharcot vívnak, hiszen hetente-havonta alakulnak újabb „no name” őrzővédő vállalkozások – és hetente-havonta szűnnek meg ugyanezek a tiszavirág-életű cégek. E folyamat igazi vesztesei azonban azok a munkavállalók, azok a személy- és vagyonőrök, akik gyakran azt sem tudhatják pontosan, hogy melyik cég alkalmazásában állnak. A cikkünkben található weboldalon mind a megbízók, mind pedig a munkavállalók megtalálhatják a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók listáját.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékeseinek segítségével készített összeállításunkban idén is közreadjuk az adóhatóság személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásokat végző vállalkozásokkal kapcsolatos tapasztalatait, és áttekintjük a legjellemzőbb visszaéléseket. Az utóbbi években érzékelhető munkaerőhiány egyik következménye, hogy felgyorsult a fluktuáció, emiatt növekedett a bejelentés nélkül foglalkoztatott biztonsági őrök száma, ami kedvezőtlen hatással van az adó- és járulékfizetésre.

A NAV változatlanul nagy figyelmet fordít a szabálytalanságok és visszaélések felderítésre. A kiemelt ellenőrzések célja a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, valamint a csalárd szándékkal működő céghálók felszámolása.

A következő összeállításban az adóhatóság szakemberei őrző-védő szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatainak összefoglalása mellett sorra vesszük a visszaélésekkel szemben alkalmazott intézkedéseket. Választ adunk arra kérdésre, hogyan ellenőrizheti egy fővállalkozó, hogy alvállalkozója bejelenti-e alkalmazottait. Ugyanott a vagyonőrök is megtekinthetik, vajon teljesíti-e adó- és járulékfizetési kötelezettségeit a munkaadó.

A kölcsönmunkaerőtől a színlelt szerződésekig

Az őrző-védő szolgáltatást kínáló vállalkozások gyakran munkaerő-kölcsönzéssel biztosítják a tevékenységükhöz szükséges alkalmazotti létszámot. A munkaerő-kölcsönzés a hagyományos alkalmazotti munkaviszonytól eltérő, úgynevezett háromoldalú foglalkoztatási forma. Ennek lényege, hogy a munkavállaló egy munkaerő-kölcsönző céggel köt munkaszerződést azzal a céllal, hogy egy (vagy több) harmadik félnél, vagyis a kölcsönvevőknél végezzen munkát. A munkaerő-kölcsönző felkutatja azokat a munkavállalókat, akik megfelelnek a kölcsönvevő elvárásainak, felveszi őket saját állományába, és ezzel vállalja, hogy ellátja a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó összes adminisztratív és pénzügyi feladatot.Ez azonban nem mindig valósul meg, a hatósági ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a feketefoglalkoztatásban főleg az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem, valamint a szolgáltatások bizonyos területei – például az őrző-védő szolgáltatások – érintettek.

A jogszabályok terén az egyik legfontosabb intézkedés a havi járulékbevallás, amelynek lényege, hogy a cégeknek minden hónapban, személyekre lebontva, kell adatokat szolgáltatni a kifizetett jövedelemről, a levont és megfizetett adókról és járulékokról így kiderül, hogy valóban azok veszik-e igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, akik biztosítottak, akik után járulékot fizetnek.

A közgondolkodás szerint az illegális foglalkoztatás minden esetben teljesen papírok nélkül történik, a helyzet azonban ennél bonyolultabb, mert történhet „félig-meddig” legális megoldással is. Ezt a részlegesen legalizált módot valósították meg az úgynevezett színlelt szerződések, amelyek lehetővé tették, hogy a vállalatok a járulékfizetés szempontjából „takarékos” módon foglalkoztassanak alkalmazottakat. Ma már erre nincs lehetőség: mind a munkavédelmi ellenőrök, mind a NAV szakemberei kiemelt figyelemmel vizsgálják a foglalkoztatási szerződéseket. A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát, ezért fokozottan szankcionálandó.

A NAV a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét és adószámát, akik nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek: https://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/benemjelentett.

Az adatok nyilvánosságra hozatala egyrészt a költségvetési támogatásokról döntő szervek munkáját segíti, másrészt hozzájárul a gazdasági élet fehéredéséhez. A nyilvános adatok alapján bármely cég ellenőrizheti, hogy üzleti partnerei elkövettek-e mulasztást, de a munkavállalók is ellenőrizhetik, hogy munkaadójuk korábban foglalkoztatott-e be nem jelentett alkalmazottakat.

Munkavállalói közelítésből ennél is fontosabb, hogy a dolgozók közvetlenül is ellenőrizhetik munkáltatójukat, láthatják, hogy befizette-e azt a járulékot, amelyet a munkabérükből levontak. Az interneten elérhető szolgáltatás igen népszerű, az elmúlt években több tízezren győződtek meg arról, hogy munkáltatójuk tisztességesen fizeti-e a járulékokat, vagy sem.

Összehangolt hatósági ellenőrzések, büntetőeljárások

Az ellenőrzések során a NAV felhasználja a társhatóságok (például a Munkaügyi Felügyelőség) adatait és információit. Ez az együttműködés, illetve az adó-, vám- és bűnügyi szakterület integrált fellépése nagyban elősegíti az ellenőrzések hatékonyságát. A célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések kiterjednek a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásának, illetve a késedelmes bejelentés vizsgálatára, a nem valós munkabér alapján bevallott kötelezettségekkel kapcsolatos visszaélések feltárására és szankcionálására, illetve a már említett munkaerő-kölcsönzés vizsgálatára.

A NAV 2010 óta a személy- és vagyonvédelmi ágazatban a foglalkoztatásra irányulóan több mint 2000 utólagos ellenőrzést és 2650 célvizsgálatot folytatott le. A közel 85 milliárd forint nettó adókülönbözetből 6,6 milliárd forint volt a társadalombiztosítási alapokat érintő nettó adókülönbözet. Az ellenőrzésekhez kapcsolódóan 56,6 milliárd forint adóbírságot, 1,35 milliárd forint mulasztási bírságot kellett kiszabni, továbbá közel 16,3 milliárd forint késedelmi pótlékot kellett felszámítani. 2012. január 1. és 2018. október 10. között például 215 munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó nyomozás indult, ezek mintegy negyede az őrző-védő tevékenységet is érinti.

A vizsgálatok megállapították, hogy a vagyonvédelmi tevékenységet folytató munkáltatók gyakran alkalmaznak alvállalkozói cégláncolatokat, amelyek jellemzője, hogy az alsóbb szinten működő cégek „viszik el a balhét”. Vagy teljesen „feketén” foglalkoztatnak, vagy bejelentik ugyan a munkavállalókat, de az adókat és járulékokat nem vagy nem teljesen fizetik meg a munkabérek után. Az elkövetők az alvállalkozó cégek jelentős részét már eleve „bukásra” alapítják, ezek a cégek bizonyos bírság felhalmozása után eltűnnek vagy megszűnnek. Az igazi probléma az, hogy az ilyen tiszavirág-életű vállalkozásokban foglalkoztatottak sok esetben nem is tudják, hogy az ellenőrzés pillanatában melyik alvállalkozó alkalmazásában álltak, gyakran csak a fővállalkozó nevét tudják megmondani.

Fontos tudni, hogy 2012. január 1-je óta a vagyonvédelmi tevékenységre szerződő gazdasági társaságok kizárólag a megbízó hozzájárulásával köthetnek további alvállalkozói szerződéseket. Ennek áthidalására az elkövetők munkaerő-kölcsönzéssel vonnak be alvállalkozóként működtethető hálózatot. A számlázási láncolatba beépített, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó gazdasági társaság ugyanis további „alvállalkozói szint” beépítésének lehetőségét hordozza magában.

A céghálózat, az úgynevezett számlázási láncolat tipikus jegyeit a NAV szakértői jól ismerik. A számlázási láncolat első szintjén egy ismert, hirdetésekben, reklámfelületeken megjelenő, őrzésvédelmi tevékenységet végző gazdasági társaság áll. Ez a gazdasági társaság számos referenciával, kapcsolattal rendelkezik, ezáltal jó eséllyel nyújthat be pályázatot lehetséges megrendelőihez. A vállalkozás azonban nem rendelkezik olyan méretű humán kapacitással, amely alkalmassá tenné a megrendelők által kért munkálatok elvégzésére – de technikai, személyzeti feltételei lehetővé teszik a számlázási láncolat irányítását, a megrendelőknek nyújtandó szolgáltatás koordinálását. A számlázási láncolat alsó szintjén lévő vállalkozások vagy székhelyükön nem működő, vagy székhelyszolgáltatókhoz bejelentett, jellemző módon adótartozást felhalmozó gazdasági társaságok, amelyek azonban már valóban rendelkeznek a szükséges humán erőforrással. Ügyvezetőjük rendszerint stróman, vagy akár valamelyik alkalmazásban álló biztonsági őr. A cégek ezen a szinten jellemzően nem vagy csak rövid ideig működnek egyszerre. Általában félévente – adóhatósági vagy munkaügyi ellenőrzés esetén akár gyakrabban – új céget hoznak létre, ahová „átjelentik” a biztonsági őröket. Ezeket a cégeket csak addig használják, amíg nem túlságosan feltűnőek. Szinte sosem vezetnek érdemi, lefoglalható könyvelést, és bevallást sem nyújtanak be.

A megrendelők által kért és a vele szerződő gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértéke jellemzően az alsóbb szinten lévő gazdasági társaságokhoz kerül, az összegből a munkavállalóknak átutalják a minimálbérnek megfelelő pénzt, az ezen felüli összeget a gazdasági társaságok bankszámláiról készpénzben felveszik. A készpénzben felvett összeg részben az úgynevezett borítékos kifizetés alapjául szolgál, részben visszajut jellemzően az első szinten álló vállalkozóhoz. Az elkövetők folyamatosan változtatják a számlázási láncolatban szereplő vállalkozásokat, azonban a láncolat első szintjén álló vállalkozás mindig állandó. Ennek a gazdasági társaságnak közkedvelt cégformája a zárt körű részvénytársaság, amely a piaci szereplőknek már önmagában „megbízhatóságot, biztonságot” sugall.

A cégláncolat létrehozásának indoka kettős: a személyi jövedelemadó és járulékainak „megspórolása”, és a továbbszámlázással az első szinten lévő fővállalkozó fizetendő áfájának jogellenes csökkentése. Ez gyakorlatilag dupla veszteséget okoz az állami költségvetésnek, mivel sem a személyi jövedelemadó, sem az általános forgalmi adó nem folyik be az államkasszába. A NAV bűnügyi szakterülete az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az ilyen módszerrel elkövetett bűncselekmények felderítésére, illetve az így működő elkövetői csoportok felszámolására. Mivel a cégláncolatok kialakítása és működtetése szervezettséget, folyamatos összehangolt tevékenységet igényel, gyakori a bűnszervezetben történő elkövetés.

Az igazi hátrány a munkavállalókat érinti

A jellemzően aluliskolázott, munkát nehezen találó munkavállalóknak az ilyen feketefoglalkoztatás miatt a következőkkel kell számolniuk: a járulékok fizetésének elmaradása miatt elveszíthetik a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való jogot, így az egészségügyi és a nyugdíjellátást. Jellemző továbbá a munkavállalói érdekek figyelmen kívül hagyása: a munka törvénykönyve szerint meghatározott maximális munkaidő túllépése, illetve az a tény, hogy a szabadság idejére sok esetben nem fizetnek munkabért a biztonsági őröknek. A helyzetet bonyolítja, hogy a munka törvénykönyvének 2018. december 12-én elfogadott módosítása alapján 2019 elejétől 250-ről 400 órára emelkedett az egy évben megkövetelhető túlórák maximális száma, valamint 12-ről 36 hónapra az elszámolási időszak hossza. Ez pedig – különösképpen a tiszavirág-életű cégek esetében – joggal veti fel a kérdést, hogy mi lesz a kötelezően elvégeztetett túlórák három évig halasztható kifizetésével, ha egy-két éven belül megszűnik a foglalkoztató cég.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Kína ellenzi a Huawei Technologies tevékenységét korlátozó újabb amerikai szankciókat, és minden szükséges lépést meg fog tenni a kínai vállalatok jogainak védelmére – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium.

A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna a minisztérium közlésére hivatkozva arról tudósított, hogy Kína felszólította az Egyesült Államokat, “azonnali hatállyal hagyjon fel helytelen lépéseivel, és teremtsen megfelelő feltételeket a normális kereskedelem és együttműködés számára”.

A minisztérium arra reagált, hogy pénteken az amerikai kereskedelmi minisztérium bejelentette, megváltoztatja az exportszabályozást annak érdekében, hogy blokkolni tudja a Huaweit amerikai szoftverek és technológiák alkalmazásával gyártott félvezetők beszerzésében. Az új szabály alapján minden külföldi vállalatnak speciális engedélyt kell majd kérnie az amerikai kormánytól, ha a kínai vállalatnak amerikai szoftverek és technológiák közvetlen felhasználásával készített félvezetőket vagy egyéb termékeket akar eladni.

A Peking szócsövének tartott Global Times kínai lap pénteken bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: Kína a szankciókra válaszul kész olyan amerikai nagyvállalatokat, mint az Apple, a Cisco Systems és a Qualcomm feltenni a “megbízhatatlan entitások listájára” és vizsgálatot indítani ellenük. Erre a listára olyan külföldi vállalatok, szervezetek és személyek kerülnek, amelyeket Peking megbízhatatlannak tart, mert szerinte kárt okoznak kínai vállalatoknak. Emellett felfüggeszthetik a vásárlásokat a Boeing amerikai repülőgépgyártótól is.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium tavaly májusban tette fel a Huaweit és leányvállalatait arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Ezek a vállalatok az amerikai kormányzat engedélye nélkül nem vásárolhatnak alkatrészeket vagy technológiát amerikai cégektől.

Körbeszámlázással mintegy százmillió forint kárt okozott a költségvetésnek három ember az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük — közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Az ügy 43 éves dombóvári vádlottja 2017-ben a tényleges gazdasági tevékenységet végző vállalkozása mellett céget hozott létre általános forgalmi adó (áfa) jogosulatlan visszaigénylésére. Emellett két bűntársával további társaságokat is alapított, amelyekbe cégvezetői pozícióban, strómanként többségében szerb állampolgárokat vont be. E cégek a székhelyükön nem működtek, a kézbesítési megbízottjuk egy hajléktalan volt, könyvelésüket ugyanaz a könyvelő végezte.

Bár a társaságok tényleges gazdasági tevékenységet nem folytattak, elkezdtek egymás felé számlákat kibocsátani, illetve befogadni. A dombóvári férfi a többi cég által kiállított, mintegy 430 millió forint bruttó értékű fiktív számlákat befogadta az ügyvezetése alatt álló társaság könyvelésébe, majd azokat az áfa jogosulatlan levonása érdekében a bevallásaiban szerepeltette.

Az ügy érintettjei két év alatt mintegy százmillió forint adót csaltak el. Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt mindhármukkal szemben letöltendő szabadságvesztést indítványozott, közülük a körbeszámlázást működtető férfira hat év börtönbüntetés mellett pénzbüntetést és 56 millió forint vagyonelkobzást kért a bíróságtól, ha az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét.

A NATO üdvözli az afganisztáni politikai vezetők döntését, hogy rendezik nézeteltéréseiket és egyesítik erőiket – olvasható Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében.

A főtitkár szerint a koronavírus-járvány okozta válság közben különösen fontos, hogy az afgán politikai vezetők összefogjanak a tartós béke létrehozásának céljából. Felszólította a tálibokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és vegyenek részt a béketárgyalásokon, valamint tegyenek kompromisszumokat a béke eléréséhez.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra is, hogy a vezetőknek ki kell használniuk ezt a “példátlan” alkalmat a békekötésre, és olyan átfogó békemegállapodást kell kötniük, amely véget vet az országban dúló erőszaknak, védi a polgárok emberi jogait, fenntartja a jogállamiságot, és nem nyújt többé menedéket a terroristáknak.

Hozzátette, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek az ország hosszú távú stabilitása mellett, amelyet az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) misszión keresztül segítenek elő.

Asraf Gáni afgán elnök és kihívója, Abdulla Abdulla vasárnap írt alá megállapodást a hatalom megosztásáról azok után, hogy Abdulla hónapokig nem volt hajlandó elismerni a márciusban megválasztott Gáni győzelmét. A megállapodás értelmében Abdulla tagokat delegálhat az új kormányba, és az ő irányításával hozzák létre a Nemzeti Megbékélési Tanácsot, amely a tálibokkal folytat majd béketárgyalásokat.

Emberölés miatt indított nyomozást a rendőrség egy szombat hajnali, süttői lakástűz ügyében, amelyben két ember meghalt – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták: szombaton hajnali egy óra körül keletkezett tűz egy süttői családi házban. Az épületből egy 26 éves férfinek sikerült kimenekülnie – őt később a mentők kórházba vitték – egy 30 éves nő és egy 41 éves férfi azonban életét vesztette.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjának tájékoztatása szerint a süttői Táncsics Mihály utca egyik, mintegy száz négyzetméter alapterületű családi házának alsó szintjén két helyiség égett, a padlástérre nem terjedtek át a lángok. Feltehetően robbanás is történt a házban.

A polgárőrök is sokat segítenek a koronavírus-járvány idején – mondta Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott.

Úgy fogalmazott: a polgárőrség modern hazafiságot jelent. Elmondta: Magyarországon több mint 63 ezer polgárőr teljesít szolgálatot, munkájukat önkéntesen a szabadidejük terhére végzik. “Köszönjük, hogy vigyáznak ránk” – hangsúlyozta Nyitrai.

Kardos Pál, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy ebben a nehéz helyzetben, a koronavírus-járvány idején segítséget kell nyújtani az állampolgároknak, az időseknek. Ezért a polgárőrség életében a prioritások megváltoztak, nagyobb hangsúlyt kapott a karitatív tevékenység.

Elmondta, hogy a leginkább veszélyeztetetteknek, az időseknek a polgárőrök is bevásárolnak, illetve eljuttatják őket oda, ahova menni szeretnének. Emellett a polgárőrség fokozott figyelmet fordít a közterületi járőrszolgálatra is. A polgárőrök többen, több órában vannak jelen a közterületeken, ellenőrzik a játszótereket, sportpályákat, mindezt együttműködve a rendőrséggel – tette hozzá.

Az Országos Polgárőr Szövetség a biztonságos szolgálat ellátáshoz szükséges védőfelszereléseket – gumikesztyűket, maszkokat, fertőtlenítőszereket – biztosította a polgárőröknek – közölte Kardos.

A símaszkos betörő rabolt is, amikor hazaért a házigazda, majd újból pénzhez akart jutni ugyanott, ekkor azonban már nem jutott zsákmányhoz; a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádat emelt ellene.

A vádirat szerint egy 39 éves ózdi B. Krisztián 2019. február 6-án, éjfél körül egy II. kerületi családi házhoz ment azért, hogy onnan értékeket szerezzen. A férfi magával vitt egy fegyvernek látszó tárgyat, a fejére símaszkot húzott. A férfi betört a házba, és összekészítette azt, amit el akart lopni. Ekkor érkezett haza az ott lakó férfi, akit a támadó megfenyegetett a fegyvernek látszó tárggyal és készpénz átadására kényszerítette. A sértett egymillió forintot adott át, majd a rabló a pénzzel távozott.

A vádlott – további zsákmány reményében – 2019. május 13-án, a délutáni órákban, ismét egy fegyvernek látszó tárggyal, valamint újra álruhába öltözve, hosszú vörös parókában visszatért a helyszínre, ahol megvárta és kényszeríteni próbálta a hazatérő sértettet, hogy adjon át még pénzt. A sértett nem tett eleget a felszólításnak, és a szomszéd házak felé segítségért kiabált, amelynek hatására a vádlott elmenekült.

A gyors és alapos felderítés alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rablási Osztály nyomozói a Célkörözési Osztály, és a Terrorelhárítási Központ bevonásával már 2019. május 24-én elfogták a férfit, aki őrizetbe és letartóztatásba került.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a férfival mint többszörös visszaesővel szemben fegyveresen elkövetett rablás bűntette, minősített magánlaksértés és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra.

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a férfit – ha az előkészítő ülésen a vád tárgyát képező valamennyi bűncselekmény vonatkozásában beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról – 16 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, ítélje, valamint állapítsa meg, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott jelenleg más ügyben jogerős szabadságvesztést tölt.

Minden iparágat segít az informatika, így a zeneipart is. Van olyan zenész, aki kütyü- és IT-függő, és van, aki kevésbé. Frenreisz Károlyt, a Metro, az LGT és a Skorpió zenekar társalapítóját az informatikáról és az informatikai biztonságról kérdeztük.

— Mit jelent önnek a biztonság, mikor érzi magát igazán biztonságban?
— Tulajdonképpen sosem érzem magam biztonságban. Bármikor tönkremehetek anyagilag, tönkremehet az egészségem. A mai életben kevés biztos pont létezik, de azt hiszem, ha az egészségem rendben van, az nyugalommal tölt el. Egyébként azt gondolom, hogy hiba lenne abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy tökéletes biztonságban vagyunk.

— Volt már olyan helyzetben, amikor nagy veszélybe került, ha igen, hogyan sikerült megoldania a problémát?
— Igen, voltam komoly veszélyhelyzetben. 1946-ban születtem, de 1972-ben másodszor születtem meg. Történt ugyanis, hogy 1972-ben, amikor az LGT-vel a diósgyőri várban adtunk koncertet, a helyi villanyszerelő rosszul kötötte be a felszerelésünket. A hangszerem és a mikrofonom két külön fázisra került. Amikor megfogtam őket, 380 volt ment keresztül a jobb kezemtől a balkezemig. Akkora áramütést kaptam, hogy legalább négy métert zuhantam hátra. A fejemet bevertem az erősítőbe, amely tönkrement az ütéstől. Szerencsére, ahogy elestem, kiesett a gitár a kezemből, ettől megszakadt az áramkör. Mázlim volt, de kórházban kötöttem ki. Akkor szembesültem vele, hogy mekkora rombolást tud okozni az áram. Az eset után azt hittem, hogy majd nem merek újra játszani. És valóban, három hétig kicsit bizonytalanul mentem fel a színpadra, de utána már enyhült bennem a félelem, később el is tűnt. A történetből az volt a tanulság számomra, ha én vétlen is vagyok, más ember hibájából még történhet tragédia.

— Segíti-e a munkáját az informatika, illetve hogyan védekezik az internetes kártevők és veszélyek ellen?
— Ennyire nem értek az informatikához, ezért az internetes kártevők esetében szakemberek segítségére hagyatkozom. Magát az informatikát minimális szinten használom, pedig nagyon élvezem. Azok a kütyük és szoftverek, amelyek a zenei munkámat könnyítik, valóban szuperek. De például eddig nem voltam fent a közösségi hálón, a Facebook-oldalamat is Zsófi lányom kezeli. Számomra kicsit soknak tűnik az a mérhetetlen információhalmaz, amely ilyenkor rázúdul az emberre. De mindezek ellenére azt mondom, hogy az internet az utóbbi évtizedek legnagyobb találmánya.

— Mesélne történetet arról, hogy zenészként miben támogatta például az internet?
— Annak idején, amikor a Metro zenekarban játszottunk, a luxemburgi rádióból még rossz minőségben, recsegő hangon érkezett hozzánk a zenecsatorna. Tényleg borzalmas körülmények között hallgattuk és írtuk le azokat a dalokat, amelyeket el akartunk játszani. Az egyik ilyen nóta volt például a Rolling Stones It’s All Over Now című száma, amelyet én énekeltem. A rossz hangminőség miatt mindig volt öt-hat hiba a szövegben. Jó pár évvel később a korábbi Atlantis együttes zenekarvezetője, Sankó László barátom felkért, hogy a Petőfi Csarnok egyik retró buliján énekeljek el egy dalt. Gondoltam, előveszem a Rolling Stones számát. De hát ugye a szöveg nem volt rendben. Szóltam Zoltán fiamnak, hogy azt a bizonyos Jagger-nótát énekelném. Ő pedig fél perc múlva odaadta kinyomtatva a helyes szöveget, amit épp akkor az internetről töltött le. Na, nálunk, zenészeknél, ennyit jelent az internet hatása. De az is az internet és az informatika mellett szól, amikor egy zenész a saját stúdiójában, otthon össze tudja rakni a dalt, majd egy gombnyomással elküldi Amerikába a hangszerelést. Számomra ez fantasztikus! A mi időnkben ez úgy működött, hogy postán feladtuk a megírt számot, majd két hét múlva megkapta a címzett. De mindezek mellett most is azt mondom, lehet akármilyen fejlett a technika, a dalkészítés ugyanaz. Meg kell írni, majd meg kell hangszerelni. A technika abban segít, hogy minél színesebb hangzást adhassunk a dalnak.

— Több magyar filmben is kapott szerepet. Tudna mesélni egy forgatáshoz köthető történetet?
— Az István bátyám által játszott Ötvös Csöpi karakteréhez én írtam a zenét, de nem vettem részt a forgatásokon. Viszont a szintén István testvérem által rendezett Három testőr Afrikában című, Rejtő Jenő könyvének filmes adaptációjában szerepeltem. A filmbeli szerephez aranyos történet kapcsolódik. Gyerekkorunkban ugyanis testvéreimmel, Latinovits Zoltánnal és Bujtor Istvánnal Rejtő-rajongók voltunk. Édesapánktól egyenként kaptuk kölcsön a könyveket, amelyeket rajongva olvastunk. Már akkoriban megihletett az egyik könyvben olvasott mondat: „Hé, Lulu, ha visszatérek Fidzsiről” sor, amelyet szívesen eldaloltam volna egy sivatagi kocsmai környezetben. Végül megírtam a nótát, amely pont passzolt a Három testőr Afrikában című filmbe: betétdal született az ominózus mondatból. Igoriban, a kocsmában Kállai Feri bácsi Kvasztics tanár úrként zongorázott, én pedig nagybőgőn játszottam és énekeltem, Németh Gabi dobolt, miközben Koncz Gábor Csülökként, Reviczky Gábor az árulónak hitt Török Szultánként ugratják egymást. Úgy érzem, ez nagyon jól sikerült jelenet lett.

 

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A napokban volt egy rettenetes terrortámadás Kabulban, amikor az elkövetők egy szülészetet támadtak meg, kismamákat és csecsemőket ölve meg. Mivel az USA-tálib kivonulás miatt egy kicsit megint érdekes lett, ezért az akciót sokan annak bizonyítására vették, hogy lám a tálibokkal nem lehet megegyezni.

Nyilván innen nem tudom megmondani, hogy a tálibok megbízható tárgyalópartnerek-e, és a megállapodásnak így  épp elég kérdőjele van ahhoz, hogy csak olyanokat rójunk fel a táliboknak, ami az ő saruk. Ez ugyanis úgy tűnik nem az övék, hanem az Iszlám Állam helyi csoportjáé, az Islamic State-Khorasan-é (néha Islamic State-Khorasan Province, ISK-P nek is írják). A tálibok elítélték a mostani akciót.

Miért ez a brutális reakció akkor az Iszlám Államtól? Mert az elmúlt két hónapban az afgán titkosszolgálat először elkapta a szervezet vezetőjét, majd május elején az utódját is. Szóval egyfajta bosszú volt.

Az már korábban is jellemző volt, hogy a fővárosban elsősorban az ISK-P volt aktív és a célpontjai jellemzően eltértek a tálibokétól. Nem azt mondom, hogy a tálibok bárányok voltak, de a síita mecsetek, vagy a legutóbbi szikh templom elleni támadás ( ez volt az utolsó alkalom, hogy a hazai sajtó foglalkozott Afganisztánnal, miközben a támadás teljesen szimbolikus volt, mivel szikhek mindig is egy láthatatlanul kis kisebbség volt) az övék volt.

Egy éve írtam egy elemzést erről (úristen, már két éve volt), ami az akkori trendeket foglalta össze.

Az érdekes persze végül az, hogy az ISK-P aktivitása miként hat majd a tálibokra? Nem mindenki akar megállapodni az USA-val, őket beszippanhatja a terrorszervezet. Már eddig is voltak összecsapások a Talibán és az ISK-P között, és ez elvileg csak durvulni fog a következő hónapokban, években.

Az elmúlt évek biztonsági intézkedéseinek köszönhetően Magyarország fenyegetettsége nem nőtt 2018-ban, ami komoly eredmény – mondta a Biztonságpiacnak adott interjúban Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy az európai államvezetők megrendült pozíciói nem sok jót ígérnek az EU biztonsági helyzete szempontjából.

— Megítélése szerint hogyan változott Magyarország biztonsági helyzete 2018-ban?
— A kérdés megválaszolása több összetevőből áll. Egyrészt a terrorfenyegetettség szempontjából azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három év biztonsági intézkedései eredményesek voltak, és Magyarország fenyegetettsége nem nőtt – ez igen komoly eredménynek számít. A kormány sikeresen megakadályozta az ellenőrizetlen, illegális bevándorlást, de azokat a bevándorlókat is szigorúan ellenőrzik, akik engedélyt kapnak. Mindennek érdekében a titkosszolgálatok és a terrorelhárítás is komoly munkát végez. Európai kitekintésben és hazánk vonatkozásában egyaránt e munka hatékonyságát bizonyítja például a karácsonyi vásárok, a nemzetközi turizmus biztosítása is. Ha Magyarország kitettségéről beszélünk, az orosz–ukrán konfliktus mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ebből a szempontból látható, hogy Ukrajna részéről „komoly lépések történtek”, hogy Magyarországot belerángassák a konfliktusba – gondoljunk például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári központjának felgyújtására. Nekünk már csak a kárpátaljai magyar kisebbség miatt sem érdekünk, hogy ez a helyzet eszkalálódjon. Harmadrészt érdemes szót ejteni arról, ami bizonyos „nem kormányzati szervezetek” részéről egyfajta új kihívásként jelenik meg, és ami nem állami szintű fenyegetettséget jelent: Magyarországon külföldi gazdasági érdekcsoportok feszülnek egymásnak. Ebben a viszonylatban számos olyan külföldi érdekcsoport jelenik meg, amelynek üzleti érdekei nem felelnek meg a kormány céljainak.

— Melyek azok a veszélyforrások ma Magyarországon, amelyek nem az országhatáron kívülről jelentenek fenyegetést az állampolgárokra?
— Először is, óvnék mindenkit attól, hogy összehasonlítsuk a 2018 végi megmozdulásokat a 2006-os eseményekkel – ez már csak a demonstrációk szervezettsége, a tüntetők létszáma vagy a rendőrség reagáló képessége miatt sem lenne releváns. A rendőrség 2018 végén szakmailag jól koordinált volt, de az is látható volt, hogy a rendőri vezetés még a saját embereinek épségét kockáztatva is igyekezett elkerülni, hogy konfliktusba keveredjen a demonstrálókkal. Mindez a rendőrség felkészültségét bizonyítja. A decemberi budapesti demonstrációk arra világítanak rá, hogy az államnak milyen új kihívásokra kell felkészülnie. Anélkül, hogy összeesküvés-elméleteket gyártanánk, arra a tényre, hogy Európa több országában indultak demonstrációk, szakmai szempontból figyelnünk kell. Két ilyen esemény még lehet egybeesés, három viszont már egy folyamatot jelez, ezért észnél kell lenni. Megítélésem szerint ezeken a megmozdulásokon másodlagos érdekek jelennek meg, illetve így szeretnék a befolyásolási kísérleteket kifejezésre juttatni.

— Európában javult vagy romlott a biztonsági helyzet az elmúlt esztendőben?
— Európában jelenleg azt látjuk, hogy a kontinens legerősebb és leghatékonyabb haderejével rendelkező Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, miközben Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége mélypontra süllyedt, és hasonló a helyzet Németországban is. Így kijelenthetjük, hogy Európa helyzete nem javult 2018-ban. A német kancellár és a francia elnök politikai státusza is egyre ingatagabbá vált, az év vége felé Franciaország hétvégénként polgárháborús képeket mutatott. A gyenge Németország és Franciaország nem tesz jót az EU-nak, persze meg kell várni a 2019-es európai parlamenti választásokat, mert ennek eredményei évtizedekre meghatározzák Európa jövőjét.

— Hol tart ma Európa a terrorizmus elleni harcban?
— A politika és a biztonsági szakemberek között korábban volt egyfajta vita: a politikusok szerették volna, ha a terrorizmust és a migrációt ketté lehetett volna választani, de a 2005-ös migrációs hullám óta szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a biztonsági helyzet megrendült Európában, ráadásul egymást erősítő folyamatokról beszélünk. Amikor az Iszlám Állam területe zsugorodott Szíriában, több ezren kezdtek visszatérni Európából. Az Iszlám Állam terveiben Európa mint meghódítandó terület szerepelt. A 2018-as strasbourgi eset eklatáns példa, ugyanis egy második generációs – börtönviselt – migráns hajtott végre több halálos áldozatot is követelő támadást. Ha figyelembe vesszük az ENSZ migrációs vízummal kapcsolatos terveit, akkor Európában sokkal rosszabb biztonsági helyzetre kell felkészülni.

— Hogyan jellemezhető az európai titkosszolgálatok együttműködése?
— Magyarország az EU-nak és a NATO-nak is tagja, mindkét szervezetben súlyának, szakmai tudásának megfelelő pozíciói vannak hazánknak. Az együttműködési felületek a két szövetségi rendszeren belül évtizedes múltra tekintenek vissza, az információcserének régóta megvannak a csatornái. Ha európai megoldást sürget valaki, az jobbára azt jelenti, hogy nincs ötlete a helyzet megoldására. Az elmúlt években konkrétabbá és gyorsabbá vált az információcsere, új fórumokra nem igazán van szükség. Az információk cseréje egyébként akkor indokolt, amikor lényegi információkhoz jut valaki, de ilyenkor az adott ország titkosszolgálatának kell magasabb fordulatszámra kapcsolnia. Az EU-ban ma már konkrétumokról kell beszélni – például az illegális fegyverkereskedelemről, a szervezett bűnözésről –, az együttműködésnek pedig ilyen konkrét szempontok alapján kell megvalósulnia. Felesleges üresjáratokra már nincs idő.

— Hogyan ítéli meg Európa kibertérben jelentkező veszélyekkel szembeni felkészültségét?
— A kiberbiztonság szempontjából az EU jó irányba halad, hiszen az informatika területén – akár a hardver, akár a humán oldalt tekintve – számos tagország nagyon jó képességekkel rendelkezik. A kibertérben zajló küzdelem kapcsán le kell szögezni, hogy a komoly támadásokhoz sok pénz, szakember és eszköz kell. Szeretném kiemelni a humán háttér fontosságát: amikor utólag kivizsgálnak egy-egy támadást, sokszor kiderül, hogy alapvető biztonsági rendszabályokat nem tartottak be. A kibervédelem gépi oldala mellett azonban a humán szempont is legalább olyan fontos lesz, legalábbis amíg a robotok nem veszik át az irányítást.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)