Biztonságpolitika

Egyszer volt szerencsém részt venni Koppenhágában egy kanadai hadihajón adott fogadáson. Mi sem lehetett kedvesebb megnézni, és ha ár lehetett fotókat is csinálni. Az kaja is fantasztikus volt, de azt a rengeteg szürke acélt simogatni, az még jobb.
A HMS Fredericton a már feledésbe merült, de újjáértelmezetten tovább élő "hadihajó diplomácia" keretében látogatott Koppenhágába, a hajó a NATO egyik állandó haditengerészeti kötelékében vett rész, és ilyenkor látogatásokat tesz a baráti országokban. Ez a Halifax osztály elsősorban konvojkísérésre, és tengeralattjáró vadászata van optimalizálva. A hajóhoz tartozó Sikorsky CH-148 Cyclone sajnos nem volt a fedélzeten, a leszállóhely volt ugyanis berendezve a fogadás helyszínének. De azért elhúzott a fejünk felett.

Most hogy utánaolvastam a hajónak, látom, hogy ez volt az az egység, amely egy hete elvesztette a helikopterét és annak legénységét egy balesetben az égei tengeren. Akkor ez szomorú aktualitás.

A párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) intelligens kamerákkal fogja ellenőrizni, hogy az utasok betartják-e a koronavírus-járvány miatt az általános karantén fokozatos feloldása után a tömegközlekedési járműveken kötelezővé tett maszkviselést — adta hírül a Le Monde.

A hat első kamerát hétfőtől, majd további hatot a következő hetekben a legforgalmasabb párizsi megállóban, a Chatelet-nál szerelik fel és kísérleti jelleggel három hónapon át figyelik velük az utasok maszkviselés arányát.

A francia fejlesztésű maszkfigyelő kamera nem arcfelismerő algoritmus alapján működik, így nem tárol semmilyen személyekkel összefüggésbe hozható adatot, de a program automatikusan felismeri, hogy a megállóban metróra szálló emberek viselnek-e maszkot.

Az RATP szerint a programmal megbecsülhető lesz, hogy az adott pillanatban hány utas tartja be az egészségbiztonsági előírásokat.

“Semmilyen adatot nem tárolunk el, minden teljesen névtelen, és nem az a cél, hogy megbüntessük a szabályszegőket” – közölte a közlekedési vállalat, amely jelezte az illetékes hatóságok felé, hogy minden érvényes törvényi szabályozást tiszteletben tart, az utasokat feliratokkal tájékoztatják a kamerák jelenlétéről a megállóban.

A kamerát létrehozó Datakalab hasonló rendszert helyezett el a dél-franciaországi Cannes piacain is.

“Az adatkezelés a kamerában történik, semmilyen képet nem ad át a rendszer, csak a statisztikákat továbbítja, a feldolgozás élő memóriában történik, így ha a kamerát ellopják, semmit nem találnak benne” – mondta Xavier Fischer fejlesztő.

Az adatkezelési problémákon kívül, a rendszer hatékonysága a Le Monde szerint még nem bizonyított, miután az automatikusan érzékelő rendszerek kevésbé hatékonyak zárt térben a fényviszonyok miatt, mint a szabadban és természetes fényben. A fejlesztő szerint viszont az első tesztelések azt mutatják, hogy a rendszer 90 százalékosan pontos. Cannes-ban egyébként az önkormányzat elsősorban azért rendelte meg a szolgáltatást, hogy a piacon megfordulók maszkviselési aránya alapján felmérje, hogy a lakosságnak mennyi maszkot érdemes szétosztania.

Németországban elfogtak egy magyar férfit, aki társaival több száz millió forintnyi ékszert és készpénzt rabolt el Budapesten – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint K. László a TOP50-es körözési listán szerepelt és európai elfogatóparancs is volt ellene. A férfi és társai 2012-ben, a karácsonyi ünnepek alatt úgy loptak el 196,5 millió forintnyi értékben ékszereket és karórákat egy budapesti ékszerboltból, hogy megbontották a bolt melletti üzlethelyiség falát, és hátulról átfúrták a páncélszekrényt. Évekkel ezelőtt, 2013. november 5-én pedig társaival Budapesten fegyverrel raboltak ki egy vietnami állampolgárt; tőle 200 millió forint értékű valutát zsákmányoltak.

A Fővárosi Törvényszék a fenti ügyek miatt tíz év fegyházra ítélte a férfit, aki azonban nem kezdte meg büntetése letöltését, hanem 2017 decemberében levágta a nyomkövetőt és megszökött a házi őrizetből. K. Lászlót a német rendőrség május 7-én Buchen egyik lakónegyedében elfogta. Magyarországi kiadatásáról később döntenek – áll a közleményben.

Európai uniós forrásból korszerűsített és felújított gépjárműfecskendőt vehetett át május hetedikén öt önkéntes tűzoltó egyesület a BM Heros Zrt. telephelyén. A Mercedes Rosenbauer tűzoltóautókat a Szent Flórián, a kabai, a napkori, a tolnai önkéntes tűzoltó egyesület, valamint a Budapest Önkéntes Mentőszervezet kapta.

Az „EU Polgári Védelmi Komplex Modulok létrehozása” című projekt célja két olyan, az önkéntes mentőszervezetek képességeire és személyi bázisára alapuló modul létrehozása, amelyek egységei külön-külön és együtt is bevethetőek összetett katasztrófák kezelése során. A projekt keretében megvalósul a tagok speciális feladatokra történő felkészítése, továbbá a szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, valamint járművekkel történő ellátása is. Az új modulok a tevékenységüket támogató, vezetésirányítási és a logisztikai feladatokat ellátó, jelenleg működő önkéntes mentőszervezetek fejlesztésével válnak komplex rendszerré.

A fejlesztéseknek köszönhetően hazánk a két földrengéskutató és mentő képesség – HUNOR és HUSZÁR mentőszervezet – mellett egy, az uniós standardnak megfelelő erdőtűzoltási és egy árvízi mentési modullal bővül, ezzel erősítve az ország és az uniós tagállamok biztonságát. Az önkéntes mentőszervezetek megerősítése révén jelentős mértékben nő az egyes települések önvédelmi képessége is.

A ma átadott összesen csaknem 71 millió forintból felújított gépjárművek a Budapest, a Napkor, a Thelena Mentőszervezet, valamint a Hortobágy és a Mecsek Mentőcsoport beavatkozó erőinek szárazföldi mentőképességét támogatják.

A 2 milliárd 300 millió forint támogatást jelentő projekt további részében a többi között terepjárókat, erdőtűzoltási felszereléseket, védőruhákat, mentőhajókat, mentőbúvár-felszereléseket, logisztikai és szállítóeszközöket, sátrakat, mobil vezetési és irányítási pontokként funkcionáló konténereket is kapnak majd az önkéntes mentőszervezetek, mindemellett különféle képzések és gyakorlatok is elérhetővé válnak számukra. A projekt keretében tervezett fejlesztések várhatóan 2020. december 31-ig megvalósulnak.

Ötven cégből álló, másfél milliárd forint költségvetési kárt okozó számlagyárat számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A hivatal közleménye szerint egyetlen férfi koordinálta a bűnszervezetet, amely az ország különböző pontjain működő társaságoknak állított ki fiktív számlákat, a megrendelők igényeinek megfelelően reklámról, építőipari szolgáltatásokról vagy éppen gépjármű-értékesítésről.

Két társaságnak több mint kétszáz fiktív magyar számlát állítottak ki, hogy azok így megkerülhessék külföldről behozott és itthon forgalmazott autók után az áfafizetést. Előfordult az is, hogy több mint negyvenmilliós gumiabroncs-beszerzést, fagyállóvásárlást, autós termék értékesítését számolták el egy szlovák cég nevére szóló, áfa nélküli, nettó értékű számla alapján, miközben az árukat Magyarországon használták fel.

A megrendelők átutalással fizettek, a számlagyár pedig ennek az összegnek a 8-12,5 százalékos jutalékkal csökkentett részét szinte azonnal vissza is juttatta a cégek képviselőinek. A jutalék miatt egyébként a megbízókat a NAV nemcsak költségvetési csalással, hanem vesztegetéssel is gyanúsítja, a számlagyár pénzt elfogadó tagjai pedig a költségvetési csaláson túl vesztegetés elfogadásáért is felelhetnek – közölte az adóhatóság.

A NAV pénzügyi nyomozói összesen hatvan, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható Bács-Kiskun, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyei, valamint budapesti személyt hallgatnak ki a napokban.

Az akcióban zár alá vett ingatlanok és járművek értéke a költségvetésnek okozott másfél milliárd forintos kár egy részét fedezi. A gyanúsítottak az elkövetési értéktől függően akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethetők – olvasható a közleményben.

Letartóztatási parancsot adott ki a német szövetségi legfelsőbb bíróság egy orosz férfi ellen a szövetségi parlament informatikai rendszerét érintő 2015-ös támadás ügyében – írta a Süddeutsche Zeitung.

A müncheni lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának értesülése szerint nemzetközi elfogatóparanccsal keresik Dmitrij Badin 29 éves orosz informatikai specialistát, akiről a szövetségi legfőbb ügyészség nyomozói úgy gondolják, hogy az orosz katonai hírszerzésnek (GU) dolgozik.

A Bundestag elleni támadás célpontjai között volt mások mellett Angela Merkel képviselői irodája. A támadók egyebek között parlamenti képviselők levelezéséhez fértek hozzá, 16 gigabájt adatot loptak el. Biztonsági források szerint a műveletet az APT28 és Fancy Bear néven is ismert hackercsoport hajtotta végre, amely a GU-hoz kötődik.

A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR közös jelentésében kiemelték, hogy Dmitrij Badint az amerikai hatóságok is üldözik, és már vádat is emeltek ellene a 2016-os elnökválasztás előtt a Demokrata Párt ellen intézett informatikai támadás, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni szintén 2016-os támadás ügyében.

Az Azonnalin 2020. május 4-én jelent meg elemzésem a "Korona After" véleménycikk-sorozatban:

Hogyan szabadulhat a világ mostani fogságából?

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság írásos beszámolót kért a szolgálattól Klaus Iohannis államfőnek azon kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) “Erdély kiárusításáról” kötött titkos megállapodásokat – közölte Marian Cucsa, a bizottság alelnöke.

A testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.

“Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat” – mondta Cucsa.

Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd, a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.

A jobboldali elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

Iohannis hétfőn ismét a “magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ “párhuzamos” közigazgatási kódexe “kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.

A Székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis első nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus, a képviselőházban pedig szintén sürgősségi eljárással napirendre tűzték az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyről várhatóan szerdán hozzák meg a végső döntést.

A középső székek blokkolása helyett maszkviselést, a testhőmérséklet mérését, illetve kézfertőtlenítést szorgalmaz a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) a légi utasok számára – mondta Alexandre de Juniac, a háromszáz légitársaságot tömörítő, montreali székhelyű kereskedelmi szervezet elnök-vezérigazgatója egy videókonferencián.

A vezető szerint a korábbi javaslat, amely a középső székek blokkolását írta volna elő nem fenntartható, mert a légitársaságok nem tudnak nyereségesen üzemelni legfeljebb 66 százalékos töltöttség mellett, és a korlátozás az egészségügyi kockázatokat sem csökkenti. Ehelyett szerinte a maszkviselést, kézfertőtlenítést, a testhőmérséklet mérését kellene bevezetni, mert ezek valóban növelik az utasok biztonságát, és a légitársaságok is rentábilisan tudnának üzemelni.

Jelezte, hogy a részletes szabályozáson már dolgoznak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) és a repülőtereket képviselő szervekkel, javaslataikkal várhatóan júniusban készülnek el.

Brian Pierce, a IATA vezető közgazdásza azt mondta, sok jel utal arra, hogy az újraindulás után csökkenni fog az átlagos jegyár. Ezek közé sorolta az alacsony érdeklődést a repülés iránt, az egyre bővülő járatok számát, és az emiatt kialakuló túlkapacitást, valamint a kerozin alacsony árát is. Példaként említette, hogy Kínában a februári mélyponthoz képest közel háromszor annyian foglalnak most repülőjegyet, az átlagos ár pedig 41 százalékkal csökkent.

Felhívta a figyelmet arra, hogy általában 72-75 százalékos töltöttséget kell elérnie a cégeknek ahhoz, hogy nullszaldósan üzemeljen egy járat, ez a középső székek blokkolásával nem lehetséges. Ha ezt a javaslatot mégis bevezetik, akkor a cégek rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek: Európában 49 százalékkal kellene emelni a jegyárat, vagy veszteségesen kell működniük, amely tovább erősítheti a csődhullámot a légiközlekedésben.

Oroszországban április 27. és május 3. között 134 843 hektár területen 717 erdőtüzet oltottak el – közölte honlapján hétfőn a légi oltásért felelős szövetségi szolgálat, az Avialeszoohrana.

Az ország 85 régiójából az elmúlt héten 38-ban kellett felvenni a küzdelmet a lángokkal. 206 tűzesetet az emberi tényező okozta, egyebek között a száraz fű égetése terjedt át az erdőkre. Négy tűz villámcsapás miatt keletkezett. Hétfőn tíz régióban 52 361 hektáron 41 erdőtűz égett, egyebek között a Bajkálontúli területen, a tuvai, a hakasz, a burját és az altaji köztársaságban, a Habarovszki területen, Amur és Uljanovszk megyében, valamint a zsidó autonóm régióban.

Az erdőtüzek miatt eddig négy régióban vezettek be teljes vagy részleges rendkívüli állapotot. 56 régióban különleges tűzvédelmi készültség van érvényben. Vlagyimir Putyin a múlt hétfői egyik katasztrófavédelmi tanácskozáson támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy szigorítsák meg a büntetést azok esetében, akik gyújtogatással próbálják meg elleplezni a tiltott fakitermelést.

Jevgenyij Zinyicsev a rendkívüli helyzetek minisztere, aki kritikusnak nevezte a Szibériában és az orosz Távol-Keleten kialakult helyzetet. Kifogásolta, hogy Oroszországban az elmúlt két év alatt rendkívüli nagy kárt okozó tűzesetek miatt csak 19 személyt vontak felelősségre és bírságoltak meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban például egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki tiltott tűzrakásért.

A pandémia okozta veszélyben a tűzoltók esküjükhöz híven bátran, önzetlenül és példamutató fegyelemmel, ahogy bármikor, helyt állnak és segítséget nyújtanak, így az önként vállalt hivatásuknak megfelelően szolgálják a közbiztonságot – írta a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ) elnöke.

Dobson Tibor a szervezet fennállásának 150. évfordulójára emlékeztetve úgy fogalmazott: a magyar tűzoltókat az elmúlt százötven év történelmi viharai, kihívásai hitükben, elszántságukban megerősítették, “hivatásbeli és nemzeti összetartozásunkat örökre összekovácsolták”.

Felidézte, hogy május 4. 1991 óta Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy ne lehetett volna méltóképpen, színvonalas rendezvényekkel megünnepelni ezt a napot – írta a tűzoltó dandártábornok, utalva a koronavírus-járvány okozta helyzetre.

“A körülöttünk zajló események hatására felelősségünk tudatában csak egyféleképpen dönthettünk: lehetőségeinkhez mérten részt vállalunk a hazánkat is érintő pandémia veszély kockázatának csökkentésében” – fogalmazott Dobson Tibor. “A jelenlegi nehézségeken összefogással éppúgy úrrá leszünk, mint tettük azt bármely korábbi időszakban, határainkon innen vagy túl” – ígérte.

Közlése szerint a jubileumi év tervezett eseményeit később, méltó módon megrendezik. Az országos tűzoltó versenyt várhatóan októberben, Tatán tartják meg.

Három ember ellen emelt vádat a Gyulai Járási Ügyészség a Békés megyei Tótkomlósnál 2017 októberében történt buszbaleset ügyében, az oldalára borult járműben 33 munkás sérült meg – közölte az ügyészség.

A közlemény szerint a buszt vezető 67 éves tótkomlósi férfival szemben tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emeltek vádat. Szintén vádlott lett az autóbusz tulajdonosa, egy 56 éves mezőhegyesi férfi, valamint a rossz műszaki állapotú buszt a vizsgán átengedő 64 éves szegedi vizsgabiztos. Nekik tömegszerencsétlenséget eredményező foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt kell felelniük – írták.

Az ügyészség felidézte, hogy a munkásokat szállító busz 2017. október 6-án Tótkomlós és Kaszaper között egy balra ívelő kanyar után először lement a jobb oldali útpadkára, onnan a sofőr visszakormányozta az útra, ezután a jármű a bal oldalon tért le az útról, több fának nekiütközött, majd az oldalára borult. Az utasok közül 33-an sérültek meg, 19-en súlyosan; egy ember életveszélyes sérüléseket szenvedett és maradandó fogyatékosság alakult ki nála, további három munkásnál a sérülések szintén maradandó fogyatékossággal jártak. A buszvezető is súlyos, végtagamputációt igénylő sérülést szenvedett.

A sofőr a megengedett 70 km/óra legnagyobb sebességet túllépve, 92 km/óra sebességgel hajtott. Szemerkélt az eső, a nedves felületű úttest egyébként is töredezett, nyomvályús, kátyús volt – írták. Az autóbuszt egy hónappal a baleset előtt vizsgáztatták le Szegeden, ahol a vizsgabiztos nem jegyezte fel, hogy a jármű első gumiabroncsai nagymértékű kopásuk és elkeményedésük miatt a nedves úton való közlekedésre alkalmatlanok. Nem rögzítette a rendszerben a busz lengéscsillapítóinak és a differenciálműjének hibáját sem, csupán egy papírlapra írta fel, amit átadott a busz vezetőjének.

A járási ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság mindhárom férfival szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki, kötelezze őket a nyomozás során felmerült 1,7 millió forintos bűnügyi költség megfizetésére, a buszt vezető férfit pedig tiltsa el a közúti járművezetéstől.

Már több mint 800 idősotthon fertőtlenítését végezték el a katonák – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor hozzátette: több mint 1100 intézményben kell fertőtleníteni, a feladatban mintegy ezer katona vesz részt. Beszámolt arról is, hogy a járványügyi védekezéssel kapcsolatos feladatokban több mint kétezer katona vesz részt, ezen felül további 10 ezer katona van készenlétben szükség esetére. Sok tartalékos katona önként jelentkezett szolgálatra a járványügyi helyzetben – tette hozzá.

A kórházparancsnokok, az idősotthonoknál intézményparancsnokok feladatairól azt mondta, ezek az egyenruhások, rendőrök és katonák segítik az intézmények vezetőit, összehangolják a munkát. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a központi ellátásból időben megérkezzenek a védekezéshez szükséges eszközök, továbbá a járványügyi helyzet korlátozásait, a rendszabályok betartását támogatják és ellenőrzik – közölte Benkő.

Méltán lehetünk büszkék az ezer év magyar katonáira – mondta Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Ruszin Romuluszt annak kapcsán kérdezték, hogy a HM és a Magyar Honvédség 1000 év katonái címmel kétfordulós, honvédelmi témájú szellemi csapatvetélkedőt hirdetett. A helyettes államtitkár kiemelte: méltán lehetünk büszkék azokra a haditettekre, a magyar hadtörténelem és történelem kitűnő eseményeire, amelyeket nemcsak itthon, hanem külföldi iskolákban is tanítanak. A verseny célja, hogy emlékeztessen arra: voltak és vannak hősök, magyar katonahősök Magyarországon.

Elmondta: több mint hatvan iskolában fut a HM honvédkadétprogramja, de idén azokat az iskolákat is szeretnék megszólítani, amelyek Zrínyi Miklós vagy Zrínyi Ilona nevét viselik. Ezeknek a diákoknak hirdették meg a Zrínyi-emlékév keretében a vetélkedőt. A versenyfázisokat is igyekeztek Zrínyi Miklós életéhez kötni, ezért is tart az első forduló február 2-ig, amikor az egyik legnagyobb haditettére, az eszéki híd felgyújtására emlékezhetünk.

Ruszin hozzátette: a vetélkedőnek lesznek olyan részei is, amelyek arról szólnak, hogy mit tesz napjainkban a katona a magyar emberekért, miért jó magyar katonának lenni. A járványügyi helyzetre tekintettel az első fordulót online feladatokkal tartják meg. A második fordulóban a tervek szerint a diákok találkozhatnak is magyar katonákkal, a honvédség fejlesztéseivel.

Donald Trump megvétózta azt a kongresszusi határozatot, amely korlátozná az Irán elleni katonai akciókat.

“Bosszantó határozatról volt szó, amelyet a demokraták terjesztettek elő azon stratégiájuk jegyében, hogy a november 3-i választások előtt megosszák a Republikánus Pártot” – fogalmazott a döntésről szerda este kiadott közleményében az amerikai elnök. Trump kiemelte: azok a republikánusok, akik megszavazták a határozatot, “a demokraták kezére játszottak”.

A határozatot mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta, mivel a republikánus többségű szenátusban nyolc republikánus politikus is a demokratákkal együtt voksolt. A rendelkezés kimondta volna, hogy az Egyesült Államok kormányzata nem indíthat katonai akciót az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a kongresszus egyértelmű felhatalmazása nélkül.

A tervezetet a demokrata párti többségű képviselőházban terjesztették elő, még január elején, nem sokkal azt követően, hogy Trump utasítására az amerikai hadsereg a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében likvidálta Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Az akció nyomán tovább romlott az amúgy is rossz amerikai-iráni viszony, s a demokrata párti törvényhozók valószínűsíthetően a további katonai akcióknak akarták elejét venni. Bár a határozattervezet benyújtásakor úgy fogalmaztak: a kongresszusnak a végrehajtó hatalom feletti alkotmányos felügyeleti jogát akarják megerősíteni.

Trump már a tervezet tárgyalásakor jelezte a várható vétót. Szerda esti közleményében kiemelte: “ellenségeskedő világban élünk, ahol a fenyegetések folyamatosan erősödnek, s az alkotmány elismeri az elnök jogát ahhoz, hogy megelőzze ellenségeink cselekedeteit és gyorsan, határozottan reagáljon rájuk”. Hozzáfűzte, hogy ő éppen ennek megfelelően cselekedett, s a Szulejmáni elleni akció az amerikai törvényekkel teljes összhangban volt.

Tim Kaine demokrata párti szenátor közleményben reagált az elnöki vétóra. Mint fogalmazott: a határozattervezet segített volna elkerülni egy szükségtelen háborút a Közel-Keleten. Egyúttal felszólította a törvényhozókat, hogy kerüljék meg az elnöki vétót. Felszólítása azonban elemzők szerint szinte bizonyosan sikertelen marad, hiszen az elnöki vétó megkerüléséhez a kongresszus mindkét házában kétharmados többségű döntés kellene.

Egy éjszaka alatt négyszer állítottak elő ittas vezetés miatt egy testvérpárt márciusban Hódmezővásárhelyen, az ügyészség vádat emelt ellenük — közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a fivéreket ittas állapotban elkövetett járművezetés, az idősebb férfit emellett járművezetés tiltott átengedése vétségével vádolják.

A testvérpár március 4-én egy rokonlátogatás során egész nap italozott, majd éjjel 11 körül az idősebb – érvényes jogosítvánnyal nem rendelkező – férfi autóba ült, mert tankolni szeretett volna. Nem sokkal éjfél előtt a rendőrök igazoltatták, s mert ittasan vezetett, előállították a rendőrkapitányságra. Az autót szintén ittas öccse vitte el a helyszínről, majd a kocsival ő ment egy óra múlva szabadon bocsátott bátyjáért. Pár perc múlva azonban a járőrök igazoltatták őket, és a fiatalabb férfit bevitték a rendőrségre. Az autóval a bátyja hajtott tovább, és tíz perc múlva az egyenruhások őt is megállították. Két órával később az időközben kiengedett fiatalabb testvér – már jogosítvány nélkül, de még mindig ittasan – újra autóba ült, de a rendőrök egy közúti ellenőrzést követően újra bevitték – tudatta a csoportvezető ügyész.

A büntetés-végrehajtási intézetek felkészültek a járványhelyzetre, valamennyi intézményt fertőtlenítették — nyilatkozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára.

Völner Pált azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság április elején a koronavírus-járványra hivatkozva levélben kérte az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentését.

Az államtitkár hangsúlyozta: légből kapott állítás, hogy a koronavírus miatt a rabok veszélyeztetett vagy veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint a társadalom többi tagja. Ha lehet valahol izolációt és védettséget biztosítani, akkor azok a büntetés-végrehajtási intézetek – fűzte hozzá.

Azt, hogy jelenleg Magyarországon mennyien vannak börtönben, a büntetőjog, a nyomozás hatékonysága és a független bírósági ítélet szabja meg – mondta, megjegyezve, hogy az erről való döntést nem kell nem kormányzati szervezetekre (NGO-kra) bízni.

Völner közölte, a Magyar Helsinki Bizottság úgy érzi, hogy az állam mindhárom hatalmi ágában “osztó” szerepe van: meg akarja mondani a törvényalkotásnak, milyen törvényeket alkosson, a bíróknak, hogy milyen ítéleteket hozzanak, és a büntetés-végrehajtásnál megszabná, hogy ki mennyi időre – vagy esetenként egyáltalán ne – vonuljon börtönbe.

Három hónappal meghosszabbította a 28-as villamoson elkövetett emberöléssel meggyanúsított két férfi letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Április 3-án késő este a 28-as villamoson a sértett, egy 25 éves férfi a barátjával utazott, és egy háromfős csoport – két férfi és egy nő – szóváltásba keveredett velük a VIII. kerületi Orczy térnél. Egyikük leköpte őt, majd a dulakodás közben elővett egy kést. A támadó végül mellkason szúrta a sértettet, aki a helyszínen meghalt. A rendőrség korábbi közlése szerint a dulakodás hangjaira a villamos vezetője megállította a szerelvényt, a gyanúsítottak elmenekültek, a nő a tettestől átvette a kést és egy közterületi virágládába rejtette. A rendőrök fél órán belül elfogták a 38 éves D. Károlyt és a 25 éves L. Annát, majd a közeli MÁV-telepen a 43 éves L. Jánost is.

A bíróság április 6-án 30 napra elrendelte a két gyanúsított férfi letartóztatását, a nő esetében bűnügyi felügyeletről döntöttek. Most a két férfi letartóztatását három hónappal meghosszabbították, tekintettel a bűncselekmény jellegére, kiemelkedő tárgyi súlyára, a gyanúsítottak életmódjára és rendezetlen személyi körülményeire, valamint a szökés, az elrejtőzés és a bűnismétlés veszélyére.

Az eljárás adatai szerint mindhárom gyanúsított hajléktalan, a nő prostitúcióból él, a két férfi többszörösen büntetett előéletű. Az emberölés feltételezett tettese többszörös visszaeső, feltételes szabadságra bocsátás és más büntetőeljárások hatálya alatt követte el tettét, idén januárban szabadult.

Pert nyert a Fővárosi Fellebviteli Főügyészség egy biztosítóval szemben; a bíróság jogerős döntése szerint tisztességtelen az életbiztosítási szerződések azon kikötése, miszerint a biztosítási eseményt, így adott esetben az elhalálozást nyolc napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónál – közölte a főügyészség vezetője.

Medveczky Gábor közleményében azt írta: a másodfokú bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, hogy a biztosítók nem alkalmazhatnak a bejelentéssel kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő megkötéseket. Így arra kötelezni a szerződőt, hogy írásban tegyen bejelentést, sérti a Polgári Törvénykönyvet. A bíróság egyetértett az ügyészséggel abban is, hogy a biztosító által meghatározott nyolc napos határidő elfogadhatatlanul rövid. Ugyancsak tisztességtelennek tartotta a bíróság azt, hogy a biztosító nem csupán a bejelentést tette kötelezővé nyolc napon belül az ügyfelek számára, hanem minden általa lényegesnek tartott körülmény előadását is, és ha ezt elmulasztotta az ügyfél, a biztosító mentesült a teljesítéstől.

A főügyész rámutatott: a fellebbezési eljárásban az is tisztázódott, hogy a megfelelően kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány minden szükséges adatot tartalmaz, így a biztosító által eddig kért dokumentumok egy részének, például a boncjegyzőkönyvnek, műtéti napló másolatának a biztosító által elvárt beszerzése és megküldése jogellenes. Medveczky különösen fontosnak nevezte, hogy a biztosító a teljesítéséhez csak a szükséges okiratok benyújtását írja elő.

A főügyész kitért arra is, hogy az életbiztosítási szerződéssel összefüggő kezdeti költségekről a bíróság megállapította, hogy az a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen. Hozzátette: ez sérti a jóhiszeműség követelményét, mert ésszerűen nem várható el az ügyféltől, hogy általa nem azonosítható szolgáltatásért fizessen. Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a fogyasztónak, hogy a biztosító lényegében ugyanarra a tevékenységre – a szerződés megkötése, fenntartása, a szerződő fél számlájának kezelése – különböző jogcímeken szed díjat – tette hozzá a főügyész, aki közleményében nem nevezte meg mely biztosító társasággal szemben volt pernyertes a főügyészség.

A repterek és a lőterek távolsága miatt roppant ritka, ha a fotós elcsípheti egy bombázófeladat minden mozzanatát, a függesztéstől a bombázó felszállásán át a bombavetésig, sőt, még a célba csapódást is. Roppant ritka, kivéve, ha az embert  sorsa egy repülőgép-hordozó hajóra veti, ahol éppen egy "air power demonstration" van soron, melynek célja elsősorban a legénységnek bemutatni, hogy miként is működik a "lándzsa hegye". A képek 2005-ben készültek a USS Truman F/A-18-asairól.

BDU-45-ös, az Mk-82-es bomba gyakorló változata féklapos farokrésszel a VFA-105 Gunslingers század egyik F/A-18C gépének szárny alatti külső pilonján; ugyanez a bombatípus a VMFA-115 Silver Eagles egyik F/A-18A+ gépén; dupla bombavetés;  becsapódás a tengeren úszó célra (füstképző anyagra).

Zord