Biztonságpolitika

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak szinte mindent elvittek a házból, beleértve két lemezszekrényt is, amelyeket kitéptek a falból. A háztól nem messze szétverték és kiürítették a szekrényeket, majd elmenekültek több tízmillió forintot érő pénzzel, nagy értékű karórákkal, arany ékszerekkel, személyes iratokkal.

Az elfogott két Pest megyei gyanúsított, illetve társuk, akit időközben másik ügy miatt is letartóztattak, tagadta a bűncselekmény elkövetését. A nyomozók a gyanúsítottak lakásán kutatást tartottak, a betörésből zsákmányolt ékszerek és pénz egy részét megtalálták és lefoglalták. Lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le ellenük a rendőrség a további eljárást.

A rendőrök 422 millió jüan (19,46 milliárd forint) névértékű hamis bankjegyet foglaltak le, ami a legnagyobb összértékű, egy ügyhöz kapcsolódó hamis pénz a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása óta – írja a Hszinhua. A minisztérium szerint a hamisított bankjegyeket mind sikerült lefoglalni mielőtt kiszivároghattak volna a közforgalomba.

Az északkelet-kínai Hejlungcsiang, valamint a dél-kínai Kuangtung tartomány rendőrei közös akció keretében leplezték le a pénzhamisítással foglalkozó bűnszervezetet, és 16 gyanúsítottat vettek őrizetbe. A bankjegyeken kívül hamis pénz előállítására használt berendezéseket, és alapanyagokat is lefoglaltak. A kuangtungi rendőrség még 2019 végén figyelt fel a pénzhamisítási tevékenységre utaló jelekre, a gyanúsítottakat pedig három hónapnyi nyomozás után kerítették kézre.

A védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indult, a hazai médiában „borsodnádasdi emberölés” elnevezéssel nagy visszhangot kiváltott büntetőügyben a törvényszék a vádlottat – a vádirattól eltérően – gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében mondta ki bűnösnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a kiskorú sértett eszméletlenséget okozó bántalmazása miatt a vádlott büntetőjogi felelőssége kétséget kizáró módon nem bizonyított. A törvényszék elfogadta azon vádlotti állítást, miszerint a sértettet eszméletlen állapotban találta, és úgy gondolta, hogy meghalt. Mivel félt, hogy esetleg őt okolják majd a haláláért, ezért úgy döntött, megpróbálja eltüntetni a testet. Ennek érdekében a sértettet egy közeli vízelvezető aknához vitte, s abba fejjel lefelé beledobta. Az eszméletlen sértett a vízben megfulladt.

Az elsőfokú bíróság a nem jogerős ítéletével a vádlottat négy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, és négy év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ügyészség az ítéleti tényállás részbeni megalapozatlansága, a bűncselekmény téves jogi minősítése miatt, illetve a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védője a döntést tudomásul vette.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség különböző bizonyítási cselekmények mellett helyszíni tárgyalás tartását is indítványozta. Szemle és bizonyítási kísérlet során célszerű ellenőrizni, lehetséges-e a sértett más általi bántalmazása anélkül, hogy azt a közelben tartózkodó vádlott ne észlelte volna.

A bizonyítási indítvány tárgyában a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.

Mesterséges intelligencia
A külső szemlélő számára a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó gépi tanulás és mélytanulás talán egy kicsit túlreprezentáltnak tűnik a valódi alkalmazások fényében, ám a háttérben egy igen erőteljes forradalom zajlik, amely hamarosan alapvető és mély változásokat hoz a videómegfigyelő rendszerek területén. Talán nem kell hozzá túl nagy bátorság, hogy kijelentsük: ezek a változások a mindennapi életünket is döntően befolyásolják. Azért, mert a mesterséges intelligencia egyre összetettebb szituációk felismerésére képes nagy biztonsággal, és ennek birtokában a rendszerek egyre inkább döntéshozó szerepeket is kapnak, azaz emberi beavatkozás nélkül hoznak meg döntéseket és hajtanak végre különböző feladatokat. Ez sok esetben természetesen lehet hasznos és kívánatos, azonban „rossz kezekbe” kerülve igen veszélyes.

Felhő- és Edge-számítás
A mesterséges intelligenciával ellentétben a felhőszámításról nehéz azt mondani, hogy ne lenne már most is jól megalapozott. A magánszemélyektől a multinacionális vállalatokig ma már szinte mindenki használ ilyen megoldásokat, sőt számosan átmozgatták a teljes infrastruktúrájukat felhőalapú modellre. A felhőszámítás egy vagy több hatalmas adatközpont centralizált adatszámításán alapszik, amelyeknek számítási teljesítménye bőven meghaladja azt, amelyet a végponton el tudunk végezni, még úgy is, hogy a végponti eszközök (esetünkben kamerák) számítási teljesítménye évről évre drámaian növekszik. Jól szemlélteti ezt az az új megoldás, amely a videótechnika és egy felhőalapú szolgáltatás felhasználásával jött létre. Adott egy kamera, amely beépített mikrofonnal rendelkezik, és előtte beszélget két ember tetszőleges (mondjuk A) nyelven. Egy megfigyelőszobában figyelik a kamera képét, és az operátor (aki B nyelvet beszél) kíváncsi a beszélgetésre. Bekapcsolja a mikrofont és érti az A nyelven beszélő embereket. Hogyan lehetséges ez? A kamera hangstreamjét egy olyan Google-szolgáltatáson futtatják keresztül, amely képes felismerni, hogy a beszélők A nyelven beszélnek, majd a felismert szöveget lefordítja B nyelvre, és ezt a lefordított streamet továbbítja az operátor felé.

Személyre szabás vs. személyes adatok védelme
Az elkövetkező években 2018-ra valószínűleg úgy tekintünk vissza, mint arra az évre, amikor az adatvédelemmel kapcsolatos széles körű tudatosság elérte a legmagasabb pontját, különösen a személyes adatok tekintetében. A publikus és nyilvános szektorokban lévőknek a GDPR magasabb szintű szabályozást hozott a szervezetek által gyűjtött, tárolt, megosztott, felhasznált személyes adatokkal kapcsolatban (a videómegfigyelés által gyűjtöttöket beleértve), mint valaha. Mivel a videómegfigyelés mindig is az érdeklődés középpontjában állt, várható, hogy a rendszerek üzemeltetői is egyre nagyobb hangsúlyt fognak helyezni arra, hogy az általuk használt rendszerek megfeleljenek a GDPR követelményeinek is.

Kiberbiztonság
Az utóbbi években a videótechnika területén előtérbe került a kiberbiztonság kérdése. Nem véletlenül, hiszen rengeteg sebezhetőségre derült fény mind a kamerák, mind a rögzítők oldalán. A sok figyelmeztetésnek köszönhetően a felhasználók kezdik komolyan venni ezeket a problémákat, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon van még hova fejlődnünk. A kiberbiztonság örök „sláger” lesz, hiszen a kiberbűnözők (és egyre inkább a nemzetállamok is) soha nem fogják abbahagyni a sebezhetőségek keresését és kihasználását, és mindezt egyre profibban teszik. A termékek származása kritikusabb, mint valaha, a felhasználóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy megbízható, biztonságos eszközöket használnak.

Miközben az új trendek és innovációk könnyen összezavarhatnak minket, minden egyes lehetőséget ki kell értékelni a szervezetek és magánszemélyek felhasználási módjainak maximális kielégítéséhez. A technológiák egyre gyorsuló ütemben fejlődnek, így izgalmas év elé nézünk.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az amerikai elnök bejelentésére azt megelőzően került sor, hogy nyilvánosságra került: a mintegy hatszázmilliárd dolláros vagyont kezelő Szövetségi Nyugdíjtakarékossági Beruházási Alap (TSP) kínai vállalatokba való befektetéseket fontolgat.

A The Wall Street Journal című lap idézte Eugene Scalia szövetségi munkaügyi miniszter levelét, amelyet a tárcavezető a nyugdíjalap igazgatótanácsa elnökéhez, Michael Kennedyhez intézett. A levélben Scalia leszögezte: “Trump elnök rendelkezésére az igazgatótanácsnak azonnali hatállyal le kell állítania” azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy 5,9 millió amerikai szövetségi dolgozó és nyugdíjas pénzét a kínai tőzsdén fektesse be.

A munkaügyi miniszter közölte azt is, hogy Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó és Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója levélben hívta fel figyelmét a kínai vállalatokba történő esetleges befektetések “szükségtelen nemzetbiztonsági kockázataira”. O’Brien és Kudlow szerint az elnöki döntés válasz arra, hogy “a kínai kormányzat eltitkolta az új típusú koronavírusra vonatkozó alapvető fontosságú információkat”.

A Scaliához címzett levélben O’Brien és Kudlow kitért arra is, hogy “egy kínai vállalatok elleni bojkott vagy szankció” kockára teheti az amerikai nyugdíjalap profitját is. A TSP szóvivője szerint a nyugdíjalap az év második felében szándékozott megjelenni a kínai tőzsdén.

A törvényszék közleményében azt írta: a megalapozott gyanú szerint a férfi május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit a földre kerülését követően is bántalmazott. Az idős férfi sérülései következtében életét vesztette.

Mint kifejtették: a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt rendelte el a gyanúsított letartóztatását egy hónapra. A végzéssel szemben a gyanúsított és védője jelentettek be fellebbezést. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint a fellebbezések megalapozatlanok. A BKKB döntése törvényes, indokai helytállóak. Megalapozottan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a gyanúsított egzisztenciális körülményei rendezetlenek, és a terhére rótt bűncselekményt más büntetőeljárás, illetve próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el, így vele szemben a bűnismétlés veszélye fennáll.

Azt írták: az elsőfokú bíróság megfelelően következtetett arra, hogy – a pszichikai állapotával kapcsolatban tett nyilatkozatára is figyelemmel – a terhelttel szemben a szökés, elrejtőzés veszélye is megállapítható. A BKKB helytállóan határozott azzal kapcsolatban, hogy a gyanúsított esetében az önkéntes jogkövetésen alapuló enyhébb kényszerintézkedés nem lenne alkalmas az eljárási célok biztosítására, így például a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának megakadályozására – áll a törvényszéki közleményben.

Az államfő hozzáette, hogy a szomszédos Zsitomir megyében is eloltották a legtöbb tűzgócot a szakemberek. Köszönetet mondott a katasztrófavédelem és az oltásban részt vevő más szolgálatok tagjainak.

A csernobili övezetben először április 4-én csaptak fel a lángok, majd több, egymástól távol eső erdőségben keletkeztek tüzek. Szakértők szerint a tüzeket elsősorban az idei kimondottan száraz télutó okozta. A hatóságok nyomozást indítottak. Felderítettek egy-két elkövetőt, akik azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet. Ugyanakkor a nagy és szétszórt kiterjedés miatt a hatóságok gyanúja szerint akár csoportosan elkövetett szándékos gyújtogatás is történhetett a térségben.

A tüzek nem érték el a kritikus objektumokat, vagyis az 1986-os katasztrófában felrobbant atomerőművet, atomhulladék-tárolót vagy lőszerraktárt. A radioaktivitás szintje csak a tűzgócok középpontjában nőtt meg átmenetileg a fákban és a talajban még meglévő sugárzó anyagok felszabadulásának következtében, de nem haladta meg a megengedett mértéket sem a zóna teljes területét tekintve, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben.

Ugyanakkor a széljárás miatt a csernobili és a Zsitomir megyei tüzek füstje április közepén néhány napig jelentősen rontotta Kijev levegőjének minőségét. Az ukrán főváros napokra a világ legrosszabb levegőjű városává vált, a főpolgármester azt tanácsolta kijevieknek, hogy maradjanak otthon, és lehetőleg tartsák zárva a lakásuk ablakait.

Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetsége vezetőjének elmondása szerint az elmúlt évtizedek legpusztítóbb tűzvészében a turisztikai látványosságok több mint harminc százaléka semmisült meg helyrehozhatatlanul a csernobili tiltott övezetben.

A vádirat szerint a két férfi és a nő – az ügy vádlottjai – 2019. november 17-én, reggel együtt italoztak egy ismerősük lakásán, melynek során szóváltás alakult ki köztük, ezért a leittasodott nő hazafelé indult. Az utcán haladva hangosan kiabált és trágár szavakat használva szitkozódott. A közelben lakó és az udvarán tartózkodó sértettet zavarta a hangoskodás és rászólt a nőre. Szóváltásba keveredtek, a szomszéd kiment az utcára, ahol a nő a táskájával fejen ütötte a férfit. Ő a kezében lévő levélseprűvel próbálta kivédeni az ütéseket és a nő lábára ütött.

A nő visszament ivócimboráihoz és panaszt tett a szomszédra, mire a társaság felkerekedett, hogy megleckéztesse a férfit. A sértett ekkor már az udvarában volt és a kaput is bezárta. Ez azonban nem jelentett akadályt, a nő a kaput berúgta és valamennyien bementek. Ott az egyik férfi vádlott ököllel arcon ütötte a sértettet, majd együttesen lerángatták a földre és ütlegelni kezdték.

A vádlottak időközben helyszínre érkező ismerőse kiküldte a vádlottakat az udvarból, ám a nő még kintről is köveket dobált be a sértett udvarába. Őt a kerítésen állva fogták el a rendőrök. A sértett jobb kezének egyik ujja a bántalmazás következtében eltört, amely nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülésnek minősül. Emellett az arcán és a nyakán zúzódásos és horzsolásos sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség a szabadlábon lévő vádlottakat súlyos testi sértés és csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettével vádolja, a női vádlottat ezen felül garázdaság vétségével is és ezért velük szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Bűnösségükről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

Közleményében az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: az Egyesült Államok “a leghatározottabban elítéli a borzalmas támadásokat”, amelyek kedden több mint negyven halálos áldozatot követeltek afgán földön. Egyben “a béke megteremtése érdekében” együttműködésre szólította a kormányzatot és a tálibokat.

“A táliboknak és az afgán kormányzatnak együtt kell működnie, hogy az elkövetőket az igazságszolgáltatás elé állítsák. Afganisztánt mindaddig fenyegetni fogja a terrorizmus, amíg nem sikerül tartósan csökkenteni az erőszakot és érdemleges eredményt elérni a tárgyalásos úton kimunkált politikai rendezésben” – fogalmazott közleményében Pompeo.

Megemlítette ugyanakkor: a tálibok tagadták, hogy felelősek lennének a kórház elleni támadásért vagy az öngyilkos merényletért. A nangarhari akció elkövetőjeként egyébként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

Pompeo hangsúlyozta: “különösen iszonyatos, hogy a kettős támadást a ramadán szent hónapjában és a Covid-19 járvány fenyegetésének árnyékában követték el”. Leszögezte azt is, hogy az afgán nép “terror nélküli jövőt érdemel”, és a jelenlegi békefolyamat folytatása rendkívül fontos lehetőséget teremt egy ilyen jövőhöz. Az amerikai miniszter fontosnak mondta azt is, hogy az afgánok összefogjanak és egységesen küzdjenek meg a terrorizmus fenyegetésével.

Az Egyesült Államok február 29-én írta alá azt a történelminek minősített megállapodást a tálibokkal, amely a Trump-kormány állítása szerint lehetőséget teremt a több mint 18 éve tartó háború lezárására. A megállapodás megnyitotta az utat az Afganisztánban lévő amerikai katonák fokozatos és részleges kivonása előtt is. Az erőszak azonban nem szűnt meg, és a keddi merényletek után a kabuli kormányzat bejelentette, hogy ismét offenzívát indít a tálibok ellen.

Megjelent A Kormány 150/2020. (IV. 24.) Korm. rendelete a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2020. évi mértékéről. A Kormány a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. §
b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva nem növelte meg a 2019. évi rezsióradíj összegét, így idén az maradt 2336 forint/óra. A Biztonságpiac.hu információja szerint a magánbiztonsági és vagyonvédelmi szövetségek és a Belügyminisztérium előzetesen egyeztetett, és 2677 forint/óra összegben állapodtak meg. A Kormány a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet nyomán kialakult gazdasági helyzetre hivatkozva utasította el a magánbiztonsági ágazat számára létfontosságú emelést.

Ann-Kathrin Stracke, a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa március 10-én tett panaszt a 94 éves volt politikus ellen. Az újságírónő szerint Giscard d’Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét. A volt elnök nem kívánta kommentálni az eljárás megindítását.

“Örülök, hogy az ügyészég elfogadta a feljelentésemet és a nyomozás elindítása mellett döntött” – mondta a német újságírónő az AFP francia hírügynökségnek. “Természetesen állok a francia igazságszolgáltatás rendelkezésére” – tette hozzá.

“Azért mondtam el a történetemet, mert azt gondolom, hogy az embereknek tudniuk kell, hogy egy volt francia elnök szexuálisan zaklatott egy újságírónőt, jelen esetben engem, egy interjú után” – hangsúlyozta Stracke, megerősítve a hírt, amelyet a Le Monde című francia és a Süddeutsche Zeitung német napilap hozott nyilvánosságra.

Az eset 2018 december 18-án történt. Az interjú után “kértem egy fotót Giscard d’Estaing-től a kollégáimmal. A fotót az asszisztense készítette el, aki a helyiségben tartózkodott. Én Giscard d’Estaing bal oldalán álltam a fotózás alatt, a kezét a bal derekamra tette, majd messzebb, a fenekemre csúsztatta és ott is hagyta” – mondta az újságírónő.

A jelenet még kétszer megismétlődött nem sokkal később egy újabb fotó alkalmával, illetve amikor az exelnök az irodájában lévő fotókat mutatta meg a tévéstábnak.

“Megpróbáltam eltolni magamtól, de nem sikerült” – idézte fel a történteket az újságírónő, aki a “nagyon degradáló” helyzetből operatőre segítségével tudott csak kiszabadulni, aki egy lámpát szándékosan fellökve végül egy széket helyezett el közéjük.

Ehhez a bejegyzéshez tizenöt évvel ezelőtt készült fotókból válogattam. 2005. május 9-én érkezett Szolnokra a Repülőmúzeum számára felajánlott JA-37 Viggen. A svéd vadászgép délutáni érkezése előtt volt idő körülnézni és néhány fotót készíteni a helikopterbázison.  

A 704-es Mi-17-es lenyitott lemezekkel és a műszakiak elmaradhatatlan kerékpárjával.

Ugyancsak a 704-es, más szögből fotózva. A helikopter ajtajára festett vöröskereszt és a felségjel előtt látható SFOR (Stabilisation Force) felirat a boszniai béketámogató-békefenntartó műveletre emlékeztet.

A 6207-es Mi-8-as valaha az iraki haderőben repült, aztán a kilencvenes évek elején itt ragadt. A honvédség rendszeréből már régen kivont gépet tavaly egy csehországi játszótéren kiállítva kapták lencsevégre a spotterek.

A 702-es Mi-17-es nagyjavítására 2017-ig kellett várni.

A 10447-es Mi-8PSz letakarva, nyűgözött lapátokkal várja a következő feladatot. A szalonkivitelű helikopter, amely II. János Pál pápa magyarországi légi szállításában is részt vett, 2006-ig repült – a Magyar Honvédség ekkor búcsúzott az utasszállító Mi-8-asoktól.

Vélhetően kompenzáló betonként használják a műszakiak a futópályát, ahova kivontatták az egyik Mi-17-est.

A munka végeztével, traktorral vontatják vissza a helikoptert.

Kutató-mentő helikopter, indításra készen az APA-kocsira csatlakoztatva.

Az 582-es Mi-24D hazai pályafutása 1985-től 2010-ig tartott.

A képen ugyancsak az 582-es van. Az egykori harci helikopter sárkánya napjainkban egy budapesti telephelyen ácsorog.

Az ex-német 336-os első ipari nagyjavítására 2003-2004-ben Tökölön, a másodikra 2018-ban Szentpéterváron került sor.

Az 574-es 2018 óta az egyik szolnoki körforgalomban látható.

Amikor az ember más szemmel néz egy bizonyos oldalszámra. Az 576-os Mi-24D deszantterében élhettem át először, milyen érzés egy harci helikopterben a földközeli útvonalrepülés és az éjszakai műszeres feladat.

Mi-24D lapátok nélkül, becsomagolva.

A 713-as Mi-24V-t 2002 nyarán kétkormányos oktatógéppé alakították át Kecskeméten.

A Jak-52-esen magyar terepminta váltotta a korábbi román színeket, a kétágú légcsavar helyére háromágú került.  

… és délután háromkor, a megadott időpontban, jött a Viggen!

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A 25 éves férfit még február 23-án gyilkolták meg a georgiai Brunswickban, miközben kocogott. A rendőrség előző csütörtökön, 74 nappal a bűncselekményt követően jelentette be, hogy gyilkosság és súlyos testi sértésével vádjával letartóztattak két fehér férfit, Gregory McMichael nyugalmazott rendőrnyomozót és a fiát, Travist.

A gyilkosság országos felháborodást keltett, miután a múlt hét elején nyilvánosságra került egy videofelvétel, amelyen jól látható, hogy Arberynek egy teherautó próbálja meg útját állni. A kocsiban ülő két fegyveres férfi kiszállt, földre teperte az áldozatot, majd három lövés dördült, és a fiatalember holtan maradt az utcán.

Donald Trump “rendkívül zavarbaejtőnek” nevezte a felvételt, Joe Biden várható demokrata elnökjelölt “lincselést” emlegetett, Brian Kemp, Georgia republikánus kormányzója pedig “abszolút rémtettnek” minősítette a gyilkosságot. Georgiában tüntetések voltak, több híresség – köztük LeBron James profi kosárlabdázó, illetve Zoe Kravitz színésznő – is hallatta a hangját.

Az idősebb McMichael először azt állította, hogy Arbery az útját állta, s ezért keveredtek vitába, a lövések pedig “véletlenül” dördültek el. Később azonban már azt mondta, követte Arberyt, mert azt hitte, hogy ő felelős a környékbeli lopásokért.

Közben nyilvánosságra került egy másik videofelvétel is, amelyen az látszik, hogy Arbery egy építkezési területre sétált be, a gyanúsítottak szerint tolvajként. Azt ugyanakkor semmi sem támasztja alá, hogy a fiatalember bármit is eltulajdonított volna.

“Hivatalosan is felkértem a szövetségi igazságügyi minisztériumot, hogy indítson vizsgálatot az ügy eddigi kezelését illetően” – közölte a Twitteren Chris Carr, a georgiai igazságügyi tárca vezetője helyi idő szerint vasárnap este. Leszögezte, “teljes és átlátható” vizsgálatot kér az Arbery-ügyben.

Lee Merritt, az Arbery-szülők ügyvédje hétfőn üdvözölte, hogy Carr a szövetségi hatósások segítségét kérte az ügy teljes feltárásához. Mint fogalmazott: a rendőrség “feltételezhetően szerette volna eltussolni” a történteket. “Túl sok a kérdés, hogy miért így kezelték ezt az ügyet, miért kellett 74 nap a két gyilkos letartóztatásához” – írta közleményében az ügyvéd.

Emlékeztetnek, hogy a 2017. január 20-án bekövetkezett tragikus kimenetelű balesetben érintett autóbusz üzembentartójának gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését a Groupama Biztosító kezelte. A biztosítótársaság a kárrendezésre a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított, már a kárrendezés legelső szakaszában kárelőlegeket fizetett az érintettek számára, a felmerült költségek, dologi károk rövid időn belüli rendezésén túl. Emellett folyamatos, aktív kapcsolatot tartott fenn az érintettekkel, együttműködött a magyar és az olasz hatóságokkal, illetve az ügy állásáról tájékoztatta a magyar felügyeleti szervet – hangsúlyozták.

Kiemelték, hogy a szerencsétlenség a magyar biztosítási szakma egyik legkomplexebb káresete. Az összes kárigény felmérése, valamint az érintettekkel, illetve az olasz és magyar jogi képviselőikkel történő egyeztetések a kártérítési összeg lehető legkörültekintőbb felosztásáról, hosszú időt vett igénybe. Mindeközben a tragédia körülményeinek teljeskörű kivizsgálása és a felelősök megállapítását célzó büntetőper sem zárult még le.

A Groupama Biztosító a fentieket figyelembe véve nem szerette volna megvárni a bírósági eljárások akár évek múlva várható befejezését, ezért mindent megtett a kártérítések mielőbbi kifizetése érdekében. Az ügyfelekkel történt egyeztetések eredményeként csaknem minden érintettel megállapodás született. A biztosítótársaság bízik abban, hogy a néhány hiányzó megállapodás is rövid időn belül aláírásra kerülhet – írták.

A kárrendezési folyamat során a biztosító több kötelezettség alapján is helytállt. A jogszabályoknak megfelelően a Groupama Biztosító a vagyoni károkon felül az elhunytak közeli hozzátartozói, valamint a súlyosan, vagy könnyebben sérültek részére, illetve azok számára is, akik nem szenvedtek közvetlen fizikai sérülést, jelentős összegű, nem vagyoni kártérítést, úgynevezett sérelemdíjat is fizet. Az összegeket a biztosító átutalta a megállapodások alapján az érintettek és családtagjaik számára.

A Groupama Biztosító a személyi sérüléses károkra vonatkozóan – a már korábban átutalt előlegekkel, kártérítési összegekkel és sérelemdíjakkal együtt – összességében a jogszabály által meghatározott maximális kártérítési összeget, 1,89 milliárd forintot fizet ki, amivel lezárul a veronai busztragédia egyik fejezete, a tragikus kimenetelű baleset magyarországi biztosítási ügye – írták.

Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel 17-en vesztették életüket, mikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon ötvenhatan utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a két sofőr.

A szóvivő a TASZSZ-nak azt mondta, hogy több mint egy hónappal ezelőtt találkozott személyesen Vlagyimir Putyinnal. A SARS-CoV-2 koronavírust az orosz államvezetés tagjai közül eddig Mihail Misusztyin miniszterelnök, valamint Olga Ljubimova kulturális és Vlagyimir Jakusev építésügyi miniszter szervezetében mutatták ki. Misusztyint kórházban, Ljubimovát pedig otthonában kezelik. Jakusevet már gyógyultnak nyilvánították.

Április 29-én felröppent olyan hír is, amely szerint az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko is megfertőződött, de későbbi híradások szerint nála a megismételt teszt negatív eredményt mutatott.

Peszkov megbetegedése azon a napon vált ismertté, amikor Oroszország a második helyre lépett előre a világ “Covid 19-toplistáján”, és amikor Putyin rendeletének értelmében megszűnt a járvány terjedésének lelassítása érdekében hat héttel korábban elrendelt országos kényszerszabadság. Igaz, ezt a döntést az elnök a régiókban bevezetett karanténintézkedések fenntartása mellett hozta meg.

A fővárosban, Moszkva megyében és Szentpéterváron keddtől még szigorítottak is a járványügyi óvintézkedéseken.

A Putyin egyészségi állapotával kapcsolatos aggályok először akkor erősödtek fel, amikor április elején kiderült, hogy megfertőződött Gyenyisz Procenko főorvos, aki március 24-én körbevezette az államfőt a kommunarkai járványkórházban. Az elnök, aki kezet fogott az orvossal, a múlt hónap eleje óta alapvetően távmunkában dolgozik, videokonferencia formájában tárgyal, és csak rendkívüli esetben tart személyes találkozókat. Kedden például Viktor Szecsint, a Rosznyefty vezérigazgatóját fogadta.

Peszkov korábbi közlése szerint az elnök környezetét és látogatóit folyamatosan tesztelik. Maga a szóvivő egyébként Procenko lebetegedését követően egy darabig “vírusblokkolót” – egy jelvényszerű, klórdioxidot kibocsátó légtisztítót – hordott a zakója hajtókáján, amit aztán elhagyott, amikor a sajtóban kérdések merültek fel az eszköz hatékonyságával kapcsolatban.

Sajtójelentések szerint egyébként kedden kórházba került az elnöki szóvivő felesége, Tatyjana Navka olimpiai bajnok műkorcsolyázó, jégtáncos is.

Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi, jelen eljárásban felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletét. A tábla korábbi döntésében kötelezte az alpereseket – a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot – a mintegy 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére a személyiségi jogsértés miatt.

Az alperesek a tábla ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben azt kérték a Kúriától: pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket. Abban az esetben pedig, ha erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte.

A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg – áll a Kúria közleményében.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) véradásszervezője hozzátette, az eseményen 250-en, az elmúlt héten pedig összesen 6755-en adtak vért. Jelenleg is 45 helyszínen szerveznek véradásokat országszerte, a helyek és időpontok a www.ovsz.hu és a veradas.hu oldalon követhetők.

A véradásszervező kitért arra is, hogy egyre többen élnek az irányított véradás lehetőségével, amelyre minden magyarországi véradó ponton van mód.

Zord

A közlemény szerint a Készenléti Rendőrség belső vizsgálata derített fényt arra, hogy több civil alkalmazott – munkavállaló és rendvédelmi igazgatási alkalmazott – március 27-én fénymásolt étkezési jegyeket használt fel.

A kilenc érintettet az eljárásban meghallgatták, négyük munkaviszonyát a Készenléti Rendőrség parancsnoka megszüntette, öt ember ellen fegyelmi eljárás indult. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság csalás gyanúja miatt nyomoz.

A több kormánytag, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelenlétében aláírt stratégia a korábbi, 2014-ben elfogadott átfogó nemzetbiztonsági terv helyébe lép. Andrzej Duda a ceremónián többek között rámutatott: az utóbbi öt év alatt harmincezerrel nőtt a lengyel hadsereg létszáma.

Az államfői hivatal honlapján elérhető dokumentum szerint a nemzetközi rend “folytatódó felbomlása” kedvezőtlen hatással van Lengyelország biztonságpolitikai környezetére, ezen belül pedig a fő fenyegetést Moszkva “katonai erő felhasználásával megvalósuló neoimperiális (újbirodalmi) politikája” jelenti.

Oroszország katonai erejének intenzív fejlesztése mellett hibrid jellegű, a konfliktusok kockázatát növelő, többek között a dezinformációra, kibertámadásokra támaszkodó tevékenységet is kifejt, és várhatóan a jelenlegi nemzetközi rendet aláásó politikáját a jövőben is folytatni fogja birodalmi pozíciójának újjáépítése érdekében – áll a dokumentumban.

Lengyelország biztonságának fő tényezője az észak-atlanti és az európai struktúrákban való részvétel, valamint a legfontosabb partnerekkel folytatott kétoldalú és regionális együttműködés is – írják. A stratégia szerint az országnak már 2024-ben hazai összterméke (GDP) két és fél százalékát védelmi célokra kellene szánnia, miközben az eddigi célkitűzések 2030-as időhatárról szóltak.

Kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a dokumentum az energiabiztonságnak. Annak kapcsán, hogy a lengyel, a közép-európai és a balkáni olaj- és gázpiacot továbbra is az orosz szállítások uralják, a stratégia további diverzifikáció szükségességéről beszél, többek között a Balti-tengertől az Adriai-tengerig vezető észak-déli gázfolyosó befejezése révén.

A dokumentum a Covid-19-hez hasonló járványokat is az egyik lehetséges biztonsági fenyegetésnek nevezi, kiemelve a megfelelő intézkedések előkészítésének szükségességét, az egészségügyi dolgozók és a védőeszközök kellő mennyiségének biztosítását.