Biztonságpolitika

Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági illetékesei május közepén egy atomfegyver-kísérlet végrehajtásáról tanácskoztak – közölte szombatra virradóra internetes oldalán a The Washington Post című lap nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.

A lap információi szerint az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek vezetői május 15-én tanácskoztak az 1992 óta első atomfegyver-kísérlet végrehajtásának lehetőségéről. Erre a megbeszélésre állítólag azt követően került sor, hogy a kormányzat Oroszországot és Kínát azzal vádolta meg, hogy az emberekre és a környezetre vonatkozó hatás szempontjából úgynevezett alacsony szintű – föld alatti – nukleáris kísérleteket hajtottak végre. A The Washington Post a feltételezett orosz és kínai kísérletekről nem talált nyilvános adatot a világsajtóban.

A Post úgy tudja: a tanácskozáson részt vevő egyik kormányzati tisztségviselő azt vetette fel, hogy a nukleáris teszttel Washington demonstrálhatja Moszkvának és Pekingnek, hogy az Egyesült Államok képes “gyorstesztre”, s ez a demonstráció hasznosnak bizonyulhat későbbi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Ehhez tartozik, hogy Washington minden jövőbeni fegyverzetkorlátozási tárgyalásba szeretné bevonni Kínát is.

A nemzetbiztonsági vezetők megbeszélésén semmiféle megállapodás nem született, így az Egyesült Államok nukleáris fegyverkísérletet sem hajtott végre. A lap értesülése szerint a szakemberek arról döntöttek, hogy a jövőben sem hajtanak végre atomfegyver-kísérletet, hanem egy későbbi időpontban Washington más jellegű intézkedésekkel ad választ arra, amit orosz és kínai fenyegetésként észlel.

A Nemzetbiztonsági Tanács semmilyen formában nem kívánta kommentálni a lap rövid cikkét.

Valamennyi NATO-szövetséges maradéktalanul teljesíti a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit, a NATO továbbra is elkötelezett a biztonság szavatolásának kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés és leszerelés, valamint az atomfegyverek terjesztésének tilalma mellett – jelentette ki nyilatkozatában Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO nagyköveti tanácsa pénteken azért ült össze, mert Donald Trump csütörtökön jelentette be: az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt szerződést. Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy “Oroszország nem tartotta tiszteletben” az egyezményben foglaltakat. Az amerikai diplomácia irányítója, Mike Pompeo közleményben tudatta, hogy az amerikai kormány kilépése a Nyitott Égbolt szerződésből hat hónap múlva lép életbe.

Stoltenberg nyilatkozatában aláhúzta, minden NATO-szövetséges ország egyetért abban, hogy a Nyitott Égbolt szerződésben részes államoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk kötelezettségvállalásaikat.

Kijelentette, Oroszország a szerződéssel ellentétes módon évek óta korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett, ideértve Kalinyingrádot, valamint a Georgiával közös határszakaszát. Oroszország “válogatva” tesz eleget az Nyitott Égbolt egyezményben foglaltaknak, ami csorbítja annak érvényességét. A szövetségesek sok éven keresztül, ideértve az egymást követő NATO-csúcstalálkozókat is, arra szólították fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződésben foglaltak teljesítéséhez – közölte.

A NATO ismételten kapcsolatba lép Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország a lehető leghamarabb visszatérjen a szerződéshez. A szövetségesek nyitottak maradnak a NATO-Oroszország Tanácsban folytatott párbeszédre a katonai kockázatok csökkentés és az átláthatóság növelése érdekében – tette hozzá Stoltenberg.

A Nyitott Égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint harminc aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság szavatolásának egyik eleme.

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény a kölcsönös bizalom kulcsfontosságú elemét jelenti. Átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosít, továbbá hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz és stabilitáshoz. Minden részes államnak továbbra is el kell fogadnia és biztosítania a szerződésben foglaltak teljes végrehajtását.

“Miközben továbbra is arra szólítom fel Oroszországot, hogy azonnal térjen vissza a szerződés teljes végrehajtásához, felszólítom az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg döntését” – fogalmazott a főképviselő. Az Európai Unió megvizsgálja, hogy az amerikai kormányzat döntése milyen következményekkel járhat Európa biztonságára – tette hozzá Borrell.

Ismeretlen hackerek megtámadtak több ezer izraeli honlapot, amelyeken az eredeti tartalmat Izraelt fenyegető üzenetre cserélték – jelentette a helyi média.

“Állj készen a meglepetésre” – üzenték a megtámadott honlapokon angol és héber nyelven. A szöveget egy lángoló tel-avivi házakat ábrázoló képen helyeztek el, a montázson a tengerben a súlyosan megsebesült Benjámin Netanjahu miniszerlentök megpróbál elérni egy mentőövet. Videoüzenetet is elhelyeztek: több izraeli város bombázását is szimulálják, Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél arab imádkozókat, és a zsidó állam megsemmisítésével fenyegetnek, miszerint “Izrael nem fogja megérni a következő 25 évet”.

Minden érintett honlapot a UPress nevű internetes cég szerverein tárolták a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet tudósítása szerint. A vállalkozás megígérte ügyfeleinek, hogy az esti órákig helyreállítja az eredeti állapotot. Kisvállalkozások, vendéglők, városi önkormányzatok, jobboldali politikai csoportosulások honlapja is a kibertámadás áldozata lett.

A támadást a szakértők szerint az arab világ hackereinek egy csoportja követte el, voltak köztük török és észak-afrikai támadók, néhányan a Gázai övezetből dolgoztak. Iránban pénteken tartják az 1979-es iszlám forradalom után bevezetett Kudsz, vagyis Jeruzsálem-napot, amellyel a ramadán utolsó napján a palesztinok ügyét hangsúlyozzák.

Május elején egy Izraelnek tulajdonított kibertámadás béníthatta le a Hormuzi-szorosban az iráni Sahíd Radzsí kikötőt, amit április végén Teherán sikertelen számítógépes hadművelete előzött meg az izraeli ivóvízellátás megzavarására.

Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei ellenzik a Nyitott Égbolt szerződés felmondását, illetve azt, hogy az Egyesült Államok kilépjen az egyezményből – közölte Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő.

Mindez azt jelenti, hogy a “meccs nincs lejátszva”, vagyis Németország és Franciaország közvetíthet az Egyesült Államok és Oroszország között az Egyesült Államok kilépésének megakadályozása érdekében – vélekedett. Az Egyesült Államok számára azért is előnytelen volna a kilépés, mert miközben gépeik nem repülhetnének Oroszország felett, az orosz gépek Európában fényképezhetnék az amerikai katonai bázisokat – tette hozzá.

Emlékezetett: Donald Trump azt követően jelentette be a kilépés szándékát, hogy az oroszok túlléptek az egyezmény keretein. Például megtiltották a Kalinyingrád feletti, illetve a georgiai határ térségében és a nagy hadgyakorlatok idejére eső repüléseket. Eközben pedig érzékeny célpontok, nukleáris telepek és rakétabázisok fölé repültek Amerikában – ismertette a szakértő.

Vizsgálatot indított a washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményébe került Gilgames-tábla eredetének kiderítésére az amerikai ügyészség – számolt be róla a BBC News.

A ritka, ékírásos táblát a Hobby Lobby vállalat vásárolta meg a múzeumnak, amelynek társalapítója a vállalat elnöke. A 3500 éves műkincs a mai Irak területéről származik, és a legrégebbi irodalmi emlék, a Gilgames-eposz részletét őrzi. A New York-i keleti kerületi ügyészség szerint az árverési ház, amelytől a Hobby Lobby a műkincset 2014-ben 1,67 millió dollárért (531 millió forintért) megvásárolta, hogy kiállítsa a Bibliamúzeumban, szándékosan elhallgatta a tábla eredetével kapcsolatos fontos információkat. Az ügyészi hivatal szerint a műkincset illegálisan vitték be az Egyesült Államokba.

Bár az ügyészi hivatal nem nevezte meg az érintett aukciósházat a közleményében, kedden a Lobby House keresetet nyújtott be a Christie’s árverési ház ellen a műkincs eladásával kapcsolatban. A Christie’s tagadta, hogy tudomása lett volna a műkincs illegális eredetének, vagy köze lett volna a tábla törvénytelen beszerzéséhez. A Gilgames Álomtábla néven ismert műkincs a sumér eposz részletét tartalmazza.

Az ügyészség által hétfőn benyújtott polgári peres dokumentumok szerint a táblát 2003-ban egy műkereskedő vette meg Londonban. 2007-ben a kereskedő eladta egy vásárlónak ötvenezer dollárért, és az üzlethez egy feltehetően hamis igazoló dokumentumot csatolt, amely azt állította, hogy a műkincset 1981-ben egy aukción vásárolták az Egyesült Államokban.

A tábla következő vásárlója 2014-ben a Hobby Lobby volt. Három évvel később, amikor a múzeum kurátora tisztázni akarta a műkincs eredetét, az aukciósház vélhetően visszatartotta a fontos információkat, köztük azt, hogy az eredetet igazoló dokumentum hamis lehetett. A táblát tavaly szeptemberben elkobozták a múzeumtól, és a hétfői jogi lépés az eljárás folytatása.

Az iraki régészeti miniszter az amerikai NPR műsorszolgáltatónak elmondta: azon dolgoznak, hogy kiderítsék, vajon az iraki múzeumokból 1991-ben ellopott több ezernyi műkincs egyike lehet-e a Gilgames-tábla. Az ügyészség azt követően nyújtotta be keresetét, hogy a Hobby Lobby hárommillió dolláros (954 millió forintos) büntetést kapott és több ezer műkincset kellett átadnia a hatóságoknak, amelyekről kiderült, hogy illegálisan csempészték be Irakból, és a Bibliamúzeum számára vásárolták meg őket.

Steve Green, a múzeum vezetőtestületének elnöke márciusban közölte, hogy további 5000 papirusztöredéket és 6500 agyag tárgyat fedeztek fel a gyűjteményben, amelyek eredete nem tisztázott. Mint mondta: a tárgyak visszakerülnek Egyiptomba és Irakba.

A New Jersey Városi Egyetem (New Jersey City University) Vitarendezési Intézete (Institute for Dispute Resolution) márciusban a koronavírus kapcsán podcast-sorozatot indított a YouTube-on. A sorozat legutóbbi darabjában engem szólaltattak meg az utóbbi időben írott cikkeim kapcsán, amelyek a koronavírus nemzetközi politikára gyakorolt hatásairól szólnak. Az interjúban így szó esik arról, hogyan kezelte a járványt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína, valamint arról, hogyan hat a mostani helyzet az Egyesült Államok és Kína versengésére, a világgazdaságra és a világrend átalakulására.

A podcast/interjú megtekinthető alább:

 

Lemondott hivataláról szerdán Ioan Buda, a román határrendőrség vezetője, miután a bukaresti média a hatóságok szervezetlenségét tette felelőssé azért, hogy a rendkívüli állapot múlt heti feloldása óta több alkalommal is kilométeres gépkocsisorok és járványügyi kockázatot jelentő tömegek torlódtak fel a nagylaki határátkelőnél.

Az 56 éves magas rangú rendőr, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 2009 óta vezeti a román határrendőrséget, személyes okokra hivatkozva jelentette be távozását, de a román hírtelevíziók tudni vélik, hogy a “nagylaki káosz” miatt kényszerült váratlanul megválni tisztségétől. Ioan Buda egy évig belügyi államtitkár is volt, a román diaszpóra 2018 augusztusi, erőszakos tömegoszlatásba torkollott bukaresti demonstrációja után pedig egy évig ő vezette a teljes román rendőrséget.

A magyar-román határon az elmúlt hétvégétől kezdődően nőtt meg az utasforgalom, miután május 14-én éjfélkor véget ért Romániában a koronavírus-járvány miatt elrendelt a rendkívüli állapotot, és immár nem hatósági karanténba, hanem csak lakhelyi elkülönítésbe küldik a külföldről érkezőket. A román határrendészet adatai szerint azóta 143 ezren lépték át a magyar-román határt több mint hetvenezer járművel.

Az első napokban nemcsak a határátkelőnél összegyűlt több kilométeres gépkocsisor utasai kényszerültek olykor nyolc órát is meghaladó várakozásra: Nagylaknál gyalogosan százai is összezsúfolódtak és órákon keresztül várakoztak, hogy átjussanak – az egészségügyi szűrés és nyilvántartásba vétel miatt meghosszabbodott – határellenőrzésen.

A román médiában a hosszas várakozás miatt elégedetlen autósok dudálásáról és a gyalogossorban tolongó, járványügyi kockázatot jelentő tömeg spontán tüntetéséről készült felvételekkel szemléltették az országhatáron kialakult áldatlan állapotokat. Az utóbbi napokban – további határátkelők megnyitása és a gyalogosan átkelők számára korlátokkal elkülönített várakozási zóna kialakítása nyomán – valamelyest javult a helyzet Nagylaknál.

Csütörtök reggel valamennyi, a veszélyhelyzet előtt működtetett átkelő megnyílt a román-magyar határon. A Nyugat-Európába tartó és az onnan érkező tranzitforgalom résztvevői Csanádpalotánál, Nagylaknál és Ártándnál léphetik át a határt. A csanádpalotai átkelőt az autóbusszal, a nagylaki átkelőt a személygépkocsival utazók használhatják, az ártándi átkelőt valamennyi járműtípussal igénybe vehetik.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Max-Immun Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás megalapozatlanul tulajdonít egészségre vonatkozó, illetve gyógyhatást a proinzulin C-peptidet tartalmazó termékeinek, így megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A GVH csütörtöki közleményében felidézte, hogy a vállalkozás 2018 novemberétől a termékek népszerűsítése során egészségre vonatkozó állításokat tesz közzé (mint például “gyorsabban jár az agya”, “javult a reakcióideje”), ezek a fogyasztókat olyan döntés meghozatalára késztethetik, amit egyébként nem hoztak volna meg.

A reklámokban a Max-Immun Kft. olyan képi- és vizuális megjelenítést is alkalmaz, amely azt is sugallhatja, hogy a C-peptid alkalmas az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei, valamint a COVID-19 vírusos megbetegedés gyógyítására.

A versenyhivatal szerint valószínűsíthető, hogy a vállalkozás megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény egyes rendelkezéseit.

A hivatal ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, ez indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Óvatosságra int a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a személyes adatok védelme érdekében, mivel információi szerint a napokban telefonos csaló lépett kapcsolatba egy gyanútlan termelővel a hivatal nevében, és egyebek mellett a személyes adatait kérte tőle – közölte a hivatal.

A közlemény szerint a hivatal az ügyfélszolgálatára érkezett megkeresés alapján értesült arról, hogy május 13-án ismeretlen személy – magát a Nébih munkatársának kiadva – személyes adatokat kért és szerzett meg egy általa telefonon felhívott dísznövénytermesztőtől.

A hatóság nevével visszaélő telefonos csaló valótlanul azt állította, hogy “a vírushelyzetre tekintettel a Nébih állásfoglalása szerint 2020. június 30-tól 2021. június 31-ig a piacon történő árusítás csak a Nébih engedélyével lehetséges”. Ezen túlmenően arról is tájékoztatta az ügyfelet, hogy évi 25 ezer forintért negyedévente különböző ügyfél-tájékoztató anyagokat küld meg részére – ismertették.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a hatályos rendelkezésekről és a hivatal intézkedéseiről minden esetben a hivatalos fórumain keresztül tájékoztatja az érintetteket. A hivatal személyes adatokat soha nem kér telefonon az ügyfelektől, akik a tájékoztató anyagokat, segédleteket díjmentesen érhetik el a hivatal honlapján, hasonlóképpen a Nébih különböző kiadványaihoz – húzták alá.

Időskorú gondozottak ingó- és ingatlanvagyonának áron aluli megszerzése érdekében működtek együtt gyámügyi szakügyintézők hivatásos gondnokokkal és idősotthonok vezetőivel, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre közleményében azt írta: az időskorú gondnokoltak hatósági ügyeinek intézése során kormányzati szolgálati jogviszonyban álló gyámügyi szakügyintézők – hivatásos gondnokokkal és idősotthonok vezetőivel, valamint más magánszemélyekkel együttműködve – korrupciós kapcsolatot alakítottak ki a gondnokoltak vagyonának áron aluli megszerzése érdekében.

A hivatásos gondnokok több esetben az idősek rájuk bízott vagyonának egy részét saját céljaikra fordították, amit a kormányhivatali alkalmazottak határozatban jóváhagytak. Egyes idős embereket pedig azért helyeztek el éppen egy adott otthonban, hogy az ezért fizetendő – esetenként irreálisan magas összegből – az intézményvezetőtől pénzt kapjon vissza az eljáró gondnok és a kormányhivatalnokok.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség – társszervek bevonásával -március elején és e hét keddjén több helyszínen házkutatást hajtott végre. Házkutatás volt egyebek mellett a hivatalos személyek szolgálati helyén, valamint a terheltek lakó- és tartózkodási helyén. A bűncselekményekből származó jelentős mennyiségű készpénzt, személygépkocsit, az egyik sértettől származó ékszereket, valamint a bűncselekményekkel kapcsolatos más bizonyítási eszközöket, okiratokat foglaltak le.

A gyanúsítottak közül többen részbeni beismerő vallomást tettek, mások tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését. A nyomozó ügyészség eddig tizenegy embert hallgatott ki gyanúsítottként, hatan letartóztatásban vannak, ketten bűnügyi felügyelet alatt állnak közülük – közölte a főügyész.

A járványügyi előírásokhoz igazodva idén szűk keretekben emlékeznek meg a honvédelem napjáról csütörtökön – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Benkő emlékeztetet, a honvédelem napján, amelyet 1992 óta ünnepelnek, Buda várának 1849. május 21-i visszafoglalására emlékeznek. A miniszter kitért arra is: a Magyar Honvédség képes szerepet vállalni abban, hogy az állásukat elvesztő magyar állampolgárok ismét munkahelyhez jussanak.

Ezért vezetik be a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. – mondta Benkő, hozzátéve, ez egy hat hónapos katonai szolgálat, amelynek során a résztvevők katonai kiképzést kapnak, napi 8 órás foglalkozáson vesznek részt, de este hazajárnak. A miniszter kiemelte, azért is speciális a szolgálat, mert bármikor közös megegyezéssel felbontható. Megemlítette, hogy a hat hónap alatt, vagy annak leteltével bárki – aki teljesíti a szükséges feltételeket – átkérheti magát szerződéses vagy önkéntes katonai szolgálatra.

A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők havi bruttó 161 ezer forintot kapnak. Annak, aki önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatra jelentkezik át, 204 ezer forintra, aki szerződéses katonai szolgálatra, annak 255 ezer forintra emelkedik a havi juttatása.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte szerdán, hogy kész találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közti vitás kérdések rendezéséről.

Ezt az államfő azon a sajtótájékoztatón jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva, amelyet Kijevben tartott beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából.

“Mindenkinek tudnia kell a(z állam-)nyelvet. Sokak számára az ukrán nem anyanyelv, mint például a beregszásziaknak, de nekik is tudniuk kell az ukrán nyelvet. Magyarországgal évek óta nincs kapcsolatunk, és éppen a történelmi örökség és a nyelvi kérdés miatt blokkolják az EU- és a NATO-tagságunkat” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Orbán úr egy éve keresi egy találkozó lehetőségét velem. Mondtam, hogy kész vagyok erre az alapvető fontosságú találkozóra, amelyen szeretném, ha aláírnánk egy mindenre kiterjedő memorandumot: a biztonsági helyzetről, az egymás iránti tiszteletről, a történelem tiszteletben tartására vonatkozóan. Egyelőre nem egyszerű a kapcsolatunk Magyarországgal, de úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a közeljövőben megoldjuk” – tette hozzá az elnök.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy egy márciusban tett bejelentés szerint Orbán elfogadta a meghívást egy ukrajnai látogatásra. Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra is, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter február eleji kijevi látogatásakor megállapodtak egy Zelenszkij-Orbán találkozó feltételeiről. Akkor arról volt szó, hogy a csúcsszintű találkozót még megelőzi a két ország kormányközi együttműködési bizottságának ülése, amelyen elsősorban gazdasági kérdéseket vitatnak meg.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a tartárgyak többségénél az áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Katonai célokra is használható szélessávú adatrádió-rendszert fejlesztett a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. – számolt be az újdonságról a Biztonságpiacnak Kerekes Kálmán, a társaság műszaki-értékesítési menedzsere. A demonstrációra alkalmas prototípus már készen áll, további képességek fejlesztésével és integrálásával pedig egy világszínvonalú terméket vihet piacra a magyarországi vállalat.

— Az elmúlt években a műszaki innováció forradalma kezdett körvonalazódni Magyarországon és a nemzetközi piacokon is. Elektronikai kutató-fejlesztő cégként a BHE Bonn Hungary milyen változásokat érzékel ezen a területen?
— Technológiaváltási és technológiaportfólió-bővítési folyamatok mennek végbe a BHE Bonn Hungary életében éppúgy, mint a szektor valamennyi más, fejlesztéssel és gyártással foglalkozó szereplőjénél. Általános tapasztalat, hogy a piac ma már nem csupán azt követeli meg, hogy egyre újabb eszközöket, egyre magasabb frekvenciákon működő berendezéseket gyártsunk, hanem azt is, hogy például a jól bevált gallium-arzenid alapú technológia mellé megtanuljuk és alkalmazzuk a gallium-nitrid alapút is, mert egyes területeken erre van szükség és kereslet. A BHE kiemelt piacain, így az űrtávközlésben és a védelmi iparban is nagy megbízhatóságú eszközök kellenek, e két terület szinergiáit pedig maximálisan hasznosítani tudjuk. Űrtávközlési alkalmazások terén idén is, és az elmúlt években is, folyamatosan nagyon magas hozzáadott értéket képviselő termékekre kapunk megrendeléseket, amelyek megvalósítása során újabb területeken szereztünk tudást, képességeket és tapasztalatot. Olyan eszközök kifejlesztésére kapunk megrendeléseket, amelyek nagy presztízsértékűek, kifejlesztésük magas műszaki felkészültséget igényel, és Európában vagy távolabb sem gyártja őket senki.

— Alapvetően miből erednek azok a képességek, amelyek versenyelőnyt jelentenek a BHE számára?
— Társaságunk legfontosabb nyersanyaga a magyar mérnöki tudás, folyamatosan fejlődünk, vertikálisan és horizontálisan egyaránt. A száz százalékban magyar tulajdonú és vezetésű BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. mikrohullámú és nagyfrekvenciás hírközlési berendezések fejlesztésével foglalkozik, ezen belül három fő területre koncentrálunk: a védelmi és biztonságiparra, a mobil- és vészhelyzeti kommunikációra, valamint az űrtávközlésre. Az alapítás óta eltelt 28 év alatt a cégvezetés folyamatosan arra törekedett, hogy az üzleti haszon nagy részét visszaforgassa a vállalatba, így ma már nagyon komoly mérőműszerparkkal rendelkezünk. Cégbejáráskor azt szoktam mondani a vendégeknek, hogy „most belépünk a boszorkánykonyhába, ahol nagy üstökben főzik a gigahertzeket és a decibeleket, mintegy nyolcvan százalékban exportra”. Hozzáteszem, hogy ezek a decibelek nem azok, amiket a nagyközönség a hangszórókból ismer, ezek mikrohullámúak és hallhatatlanok – még a denevéreknek is.

— Ezt a speciális termékkört figyelembe véve, melyek a társaság termékstratégiájának jellemzői?
— A piacon a versenyben maradáshoz ma már nem elegendő, ha kitűnő paraméterű, a műszaki specifikációnak maradéktalanul megfelelő termékeket gyártunk. Elengedhetetlen, hogy ezek intelligensek, programozhatók is legyenek, valamint a kezelést és karbantartást is a lehető legnagyobb mértékben meg kell könnyítenünk a felhasználónak. Ma már olyan intelligens erősítőket fejlesztünk és gyártunk, amelyeknél működés közben alkatrészenként, valós időben látható az egyes áramköri elemek áramfelvétele, így hajszálpontosan beazonosítható, hogy szükség esetén hol kell beavatkozni. Vészhelyzeti kommunikációs fejlesztéseink szintén nagyon magas színvonalat képviselnek. A svájci alagutak és német metróvonalak mellett talán elég, ha még csak annyit említek, hogy Európa legmagasabb épülete, a 462 méter magas, nagy presztízsű és biztonsági szempontból kiemelten érzékeny Lakhta Center vészhelyzeti kommunikációs rendszerének beszállítói lettünk 2018-ban.

— Említette a hadiipari fejlesztéseket. Milyennek ítélik a jelenlegi piaci „hangulatot”?
— Európa- és világszerte haderőfejlesztési programok előkészítése, illetve megvalósítása zajlik. A Zrínyi 2026 program hírére olyan nagyságrendű külföldi vállalatok jelentek meg a magyar védelmi piac körül, amelyeknek csak a marketingosztálya nagyobb, mint egy-egy magyar vállalat. Ilyen nemzetközi környezetben kell helytállnunk nekünk is és azoknak a magyar védelmi ipari vállalkozásoknak, állami tulajdonú cégeknek, amelyek részt szeretnének venni ebben a hatalmas fejlődési lehetőségeket magában rejtő, nagyszabású projektben. Mindenképpen meg kell említenem a Magyar Védelmiipari Szövetség céltudatos munkáját és támogatását, amellyel a tagságot – köztük bennünket is – évek óta segíti és ösztönzi a hazai fejlesztői munka és a hazai gyártási tevékenység magasabb szintre emelésében. 

— Milyen konkrét lehetőségeket lát a BHE Bonn Hungary a Zrínyi 2026 program kapcsán?
— Sárkány ellen sárkányfű, háború és terror ellen „békemikrohullám”. Komolyra fordítva a szót, egy védelmi rendszerben létfontosságú a megbízható és gyors kommunikációs csatornák magas szintű kiépítettsége és zavarásvédelme. Számunkra nagyon örvendetes az a tény, hogy a Zrínyi 2026-ban jelentős hangsúlyt kap a kommunikáció fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan nagy reményeket fűzünk szélessávú MIMO-Mesh adatrádió-rendszerünkhöz, amelynek alapképességekkel rendelkező, demonstrációra alkalmas prototípusát már kifejlesztettük. Meg vagyok győződve arról, hogy nem túlzás azt állítani: további képességek hozzáfejlesztésével egy világszínvonalú terméket tudunk piacra bocsátani, amivel hozzájárulunk a hazai védelmi képességek magasabb szintre emeléséhez.

— Miben rejlik ennek a terméknek az újszerűsége?
— A fejlesztés ékes példája a már említett beépített intelligenciának. A rendszer mozgó és fix végpontok között szélessávú kommunikációt valósít meg, amelynek során nagy mennyiségű adat gyors és megbízható továbbítása történik. Infrastruktúra nélküli körülmények között működik, változó környezetben – terepen, városon belül, épületen belül, föld alatt, illetve a levegőben. A rendszer tábori ad hoc LAN, illetve nagy kiterjedésű hálózatok kialakítására, GPS-kiegészítéssel csapat- vagy flottakövetés megvalósítására egyaránt alkalmas, kétirányú élő videó-, adat- és hangátvitelt hoz létre, de szenzorhálózatok kialakítását is lehetővé teszi. A rendszer két technológiát egyesít: a MIMO-t (Multiple Input Multiple Output) és a Mesh-elvet, így a rendszer önkonfiguráló és öngyógyító. Minden rádiókészülék egyben átjátszó állomás is a rendszer többi készüléke által generált adatfolyamok számára. Adaptív algoritmusok folyamatosan számítják, kijelölik és frissítik a rádiókészülékek közötti optimális adatátviteli útvonalakat. Az átvitel erősen zavarálló és titkosított. A készülékek kétféle méretben – hordozható, illetve járműbe szerelhető változatban – állnak rendelkezésre, automatikusan működnek, kezelésük emberi figyelmet, beavatkozást nem igényel. A rendszer és a készülékek egyaránt kiválóan alkalmasak harcászati feladatokra, ami a folyamatos, gyakorlatilag megszakíthatatlan, zavarás- és lehallgatásbiztos kommunikációnak köszönhető. A rádiókészülékekhez testkamera, szájmikrofon, fülhallgató, töltényszámláló, ABV sugárzásmérő, akkumulátortöltöttség-mérő, pulzusmérő, testhelyzet-érzékelő, illetve egyéb szenzorok csatlakoztathatók.

— Milyen tervekkel kezdi a BHE Bonn az idei évet?
— Jelenlegi és jövőbeli, még fejlesztés alatt álló termékeinkkel sok-sok gigahertzet és békedecibelt szeretnénk reptetni a magyar és nemzetközi éterben. A megfelelő mérnökgárda biztosításához pedig további erőfeszítéseket kívánunk tenni munkatársaink szakmai tudásának folyamatos emelésével, illetve a megfelelő utánpótlás érdekében egyetemekkel való együttműködés keretében foglalkozunk a hallgatók gyakorlati képzésével.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az 1998-as NATO Express ’98 Nemzetközi Repülőnap után két év szünet következett a hazai nemzetközi repülőnapok sorában – és közben 1999 tavaszán Magyarország déli határa közelében lezajlott egy háború. Az új évezred első nemzetközi repülőnapjára húsz évvel ezelőtt, 2000. május 20-21-én került sor, a helyszín ismét a kecskeméti repülőbázis, a házigazda az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred volt.

*

Mögöttem az utódom. A MiG-29-es géppár vezére Vári Gyula őrnagy, kísérője Kovács Péter százados, aki a leköszönő Vári őrnagyot váltotta bemutató pilótaként. Vári Gyula abban a gépben ül, amely sokak szerint a legszebb díszfestésű hazai MiG-29-es volt, Kovács Péter a 22-es oldalszámú gépet repülte.

*

Fent: Kétüléses Sk 37 Viggen. A hátsó ülésből a képen is jól látható periszkóp segítségével lehetett előre kilátni. Lent: A Viggen fotófelderítő SF 37 (Spaning Foto) változatának orrában kamerák váltották a radart.

Román műszakiak dolgoznak a MiG-21UM Lancer B fülkéjében, majd a munka végeztével letakarva, ledugózva hagyják magára a gépet.

Ausztria a nyolcvanas évek közepén 24 nagyjavított Saab J 35D Drakent vásárolt Svédországból és J 35Ö jelzéssel, két századba elosztva rendszeresítette a típust. Az osztrák  Drakenek 2005-ös kivonása után keletkezett űrt Svájcból bérelt F-5E Tiger II-esek töltötték be a Eurofighterek beérkezéséig.

Az USAFE németországi bázisáról, Spangdahlemből települt Kecskemétre ez az A-10-es, amely csak a statikus soron volt látható, dinamikus bemutatót nem tartottak vele. A „spangi” Warthogok egy évvel korábban még koszovói bevetéseket teljesítettek.

Napnyugtakor, egy kiadós felhőszakadás után, utolsóként érkezett az amerikai légierő Nagy-Britanniában állomásozó F-15E gépe, miután többlet üzemanyagát többszöri utánégetős átstartolással fogyasztotta. A Strike Eagle fiatal személyzete másnap már ragyogó napsütésben ült a fülkébe a fotózáshoz.

A repülőnap egyik köteléke a szlovák Biele Albatrosy volt, nemzeti színekre festett L-39 Albatrosokkal. A központi zónán átguruló hatgépes kötelék mögött egy impozáns Viggen-sort láthatunk.

A francia Armée de l’Air kétüléses Mirage 2000D-je. A precíziós csapásmérő képességgel rendelkező típusváltozat első harci alkalmazására Jugoszlávia felett, az 1995-ös Deliberate Force műveletben került sor, de az 1999-es Allied Force művelet francia támogatásában, a Trident műveletben is részt vett. Ez utóbbin teljesített bevetések jelvényei még 2000-ben is fent voltak a Kecskemétre érkezett gép oldalán.

A franciák kétüléses Jaguar E gépei géppár-bemutatót repültek. Fent az egyik érkező Jaguar a melegben kissé nyitott fülketetővel gurul a helyére. Az alsó képen a zónában álló gépek előtt a román Lancer B indul bemutatójára.

A kecskeméti Pumák két 29-ese, a 10-es és a 11-es gurul vissza a leszállás után.

MiG-29-es vezér Mi-24-es kísérettel. A két sztártípus mit sem vesztett varázsából.

Magyar műszaki ismerkedik egy F-16-os pilótafülkéjével. „Oktatója” egy kissé szokatlan pózban segíti az ismerkedést.

A pápai MiG-21-esek mögött a Frecce Tricolori MB 339-ese gurul. Az olasz kötelék egyik gépén az érkezést követően egy komolyabb meghibásodás volt, amely a hajtómű kiszerelésével járt.  

A PT6-os hajtómű csendes sivításával gurul a szlovének Pilatus PC-9 Hudournik kiképző / könnyű csapásmérő gépe.

A csapásmérők másik kategóriája: a Luftwaffe Tornadója, a sugárfék használata miatt kormos vezérsíkkal.

Bemutatórepülés gyakorlására indul a pápai Griff század MiG-21bisz gépe. A 6007-es ma Dunavarsányban kiállítva látható.

A lengyel légierő radarral, csörlővel és fegyvertartókkal felszerelt W-3 Sokol helikoptere. A 0701-es gép később egyszínű zöld festést és nagyteljesítményű fényszórót kapott, a fegyverfüggesztők lekerültek róla és egy kutató-mentő alegységhez került.

A német hadsereg Sikorsky CH-53-asa.

A légireklám transzparenst ezúttal nem vontatógép húzza, hanem egy Mi-8-as cipeli.

Végezetül: Boros Ferenc gyönyörű fotója a Strike Eagle fent említett utánégetős érkezéséről.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Magyarországnak szüksége van minél több kiképzett – hivatásos, szerződéses vagy tartalékos – katonára – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor elmondta: az elmúlt két hónapban jelentősen nőtt azok száma, akik a honvédelem iránt érdeklődnek. A honvédség azon magyar állampolgárok számára, akik a koronavírus-járvány idején elvesztették munkájukat, most speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vezet be, hogy arra az időre amíg nem találnak polgári életben elhelyezkedési lehetőséget, addig foglalkoztassák őket.

Kiemelte: ennek a speciális foglalkoztatási formának nincs kötelező szerződési időtartama, közös megegyezéssel bármikor felbontható. A hat hónapos szolgálat alatt az emberek havi bruttó 161 ezer forintot kapnak, ezen felül munkábajárási díjat és étkeztetést is biztosít a honvédség – közölte Benkő.

Az elsőfokú ítélet helyben hagyását kezdeményezte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblánál annak a férfinek az ügyében, aki késsel egy taxisofőrre támadt 2018 májusában.

Medveczky Gábor fellebbviteli főügyész a közleményében emlékeztetett: a vádlott Budapesten, fuvar közben késsel tizennégyszer megszúrta a taxisofőrt, és megölésével fenyegetve pénzt követelt tőle. Amikor a taxis átadta a pénztárcáját, a férfi hátrahagyta a vérző sértettet. Csak a véletlennek köszönhető, hogy a sofőr nem szenvedett életveszélyes sérüléseket – írta.

Hozzátette: a férfi korábban egy másik taxist is kirabolt, valamint többször követett már el erőszakos vagyon elleni bűncselekményt.

A Fővárosi Törvényszék az elkövetéskor 32 éves férfit emberölés kísérlete miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú indítványában az elsőfokú ítélet helyben hagyása mellett kezdeményezte a büntetés enyhítését célzó védelmi fellebbezés elutasítását is – olvasható a közleményben.

Ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát az amerikai Fehér Ház szerda este nyilvánosságra került jelentése.

A húszoldalas dokumentum – az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a The New York Times című lap által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő értékelése szerint – nem jelez elmozdulást a jelenlegi amerikai kormányzat Kínával kapcsolatos politikájában. A jelentés a tisztségviselő szerint inkább összefoglalja az amerikai álláspontot, legyen szó Kína Washington szerint “ragadozó” gazdaságpolitikájáról, katonai fejlesztéseiről, dezinformációs kampányairól, vagy az emberi jogi kérdésekben képviselt álláspontjáról.

A jelentés – utalva az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére – leszögezi, hogy több mint negyven év múltán nyilvánvalóvá vált, “a korábbi amerikai megközelítés alábecsülte a Kínai Kommunista Párt (KKP) elszántságát a gazdasági és politikai reformok kikényszerítésére Kínában”. Majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a reformok lelassultak, megálltak, vagy visszájukra fordultak.

Kiderül az összeállításból az is: az amerikai kormányzatot nem érdekli, hogy “szimbolikus vagy látványos” diplomáciai lépésekkel kötelezze el magát Peking mellett. “Amennyiben a csöndes diplomácia haszontalannak bizonyul, az Egyesült Államok megnöveli a nyilvános nyomásgyakorlást Kínára” – olvasható az összefoglaló elemzésben.

A dokumentum megemlíti, hogy Kína csak üres ígéreteket tett “ragadozó” gazdasági gyakorlata megszüntetésére, és az is csupán ígéret maradt, hogy felhagy a Washington szerint kormányzati irányítással végrehajtott kibertámadásokkal, amelyek során ipari-technológiai titkokat igyekeznek eltulajdonítani.

Kitér az elemzés arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzata idején a kínai tisztségviselők leszámoltak a politikai ellenzékkel, bloggerekkel csakúgy, mint aktivistákkal vagy jogászokkal. Ezen kívül szigorú cenzúrát vezettek be, nemcsak a sajtóban, hanem egyetemeken, nem kormányzati szervezeteknél és az üzleti szférában is. A másként gondolkodónak tartott embereket önkényesen elhurcolják, fogva tartják, megkínozzák – állítja az amerikai külügyi dokumentum.

Még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, szerdai sajtókonferenciáján Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott: “a jelenlegi világjárványra összpontosító média elmulasztja észrevenni azt az összképet, amelyet a KKP mutat”.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kínát “1949 óta brutális önkényuralmi rendszer, kommunista rezsim” irányítja. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül úgy gondolták, “ez a rezsim a kereskedelem, a tudományos csereprogramok vagy a diplomácia révén egyre inkább olyanná fog válni, mint mi. De nem ez történt”. Mint mondta, Washington “nagyon alábecsülte, hogy Peking milyen mértékben ellenséges a szabad nemzetekkel” akár ideológiailag, akár politikailag. “Az egész világ most ébred rá erre” – tette hozzá. (Majdnem az egész világ. A -szerk- megj.)

Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy fejlett torpedók eladását hagyta jóvá Tajvannak: a 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket szállítanak Tajpejbe, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint “a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében”.

Negyvenkét rendőr csapott le hét Pest megyei helyszínen egy 48 éves kábítószer-terjesztőre és vevőire – közölte a rendőrség csütörtökön a honlapján.

Több hónapig tartó felderítő munka előzte meg a Gödöllői Rendőrkapitányság által koordinált akciót, amelyben a Terrorelhárítási Központ közreműködésével 11 embert – a terjesztéssel gyanúsítható férfit és vevőkörének tagjait – előállították.

A férfi új pszichoaktív anyaggal kereskedett Kerepesen, Mogyoródon, Kistarcsán és fővárosi peremkerületben. A gyanú szerint Sz. József a “kati”, “kréta”, “füst” és “kristály” fantázianevű szer adagját ezer forintért árulta. Akadt olyan ügyfele, aki alkalmanként 20 pakkot vásárolt tőle.

A kerepesi férfinek bejelentett állandó munkahelye nincs, a “bűnös üzletből” azonban az elmúlt hónapokban többmilliós jövedelmet könyvelhetett el – közölték. A helyszíni szemléken bezacskózott új pszichoaktív anyagokat, valamint az egyik előállított lakásán 72 lőszert is találtak.

Sz. József a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. Őrizetbe vették, a rendőrség új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ellene – áll a közleményben.

A lengyel államügyészség nyomozócsoportot hoz létre pedofíliával kapcsolatos esetek felülvizsgálatára – közölte csütörtökön a lengyel igazságügyi tárca, miután a köztelevízió dokumentumfilmet mutatott be a Balti-tenger partján működő klubokban megforduló neves személyiségek szerepéről kiskorúak ellen elkövetett erőszakban.

A Semmi baj című, szerda este sugárzott filmben Sylwester Latkowski rendező a balti-tengerparti városokban 2005-2015 között kiskorú lányokat zaklató és megerőszakoló Krystian W. esete kapcsán rávilágít a férfit éveken át védő kapcsolatrendszerre. A rendező szerint a tengermelléki klubokban megforduló közismert személyiségek, köztük televíziós sztárok is tudtak az ott működő pedofilhálózatról, és védték többek között a Sopot városában máig üzemelő egyik bár tulajdonosát, amikor vállalkozását Krystian W. esete kapcsán bezárás fenyegette.

Krystian W. jelenleg hároméves szabadságvesztését tölti a 2015-ben elindított bűnügyi eljárásban rá kiszabott ítélet nyomán. Latkowski szerint a vizsgálat csak részben derített fényt a férfi tetteire. A filmvetítést követően Michal Wójcik igazságügyi miniszterhelyettes közölte: Zbigniew Ziobro tárcavezető kezdeményezésére az államügyészség egy külön nyomozócsoportot alakít a dokumentumban bemutatott, eddig nem vizsgált tények tisztázására.

Vizsgálni fogják azt is, amit Latkowski a bemutatót követő tévévitában mondott – ígérte Wójcik. A rendező ugyanis néhány közismert lengyel személyiséget említett, akik szerinte a tengerparti és a varsói pedofilhálózatokkal vannak kapcsolatban. Kijelentése viharos reakciót váltott ki az internetfelhasználók és médiakommentátorok között.

Latkowski filmje, valamint a szombaton a YouTube csatornán bemutatott másik, Tomasz és Marek Sekielski által készített, ezúttal a katolikus papok által elkövetett pedofil tettek eltussolásáról szóló dokumentuma nyomán a kiskorúak elleni nemi erőszak a lengyel elnökválasztási kampány egyik fő témájává válhat.

A Sekielski testvérek előző, azonos témájú dokumentumfilmje után, tavaly májusban Mateusz Morawiecki kormányfő egy, a különféle társadalmi közegekben előforduló pedofília eseteit vizsgáló különbizottság megalakítását jelentette be. Piotr Müller kormányszóvivő csütörtökön közölte: a bizottság összetételét a legközelebbi napokban ismertetik. Elmondta: a testület létrehozása, melyben az államfő, a kormányfő és a parlament is képviselteti magát, nagy kihívást jelent, mivel a bizottság tevékenysége “hatalmas érdekeket sért, és nagyon nehéz ügyeket mozgat majd meg”.

A bizottságot a tavaly nyáron elfogadott, a pedofília büntetését szigorító törvénymódosítás értelmében állítják fel. A jogszabály szerint a pedofil bűntettekért csakis letöltendő szabadságvesztés szabható ki, az ilyen bűncselekmény nem évül el, és a jövőben 5-től 30 évig terjedő, rendkívüli esetekben akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható. A pedofil tettekért jogerősen elítéltek listájára, amelyet egy 2016-os törvény alapján tettek elérhetővé, felkerül az elkövető foglalkozására vonatkozó bejegyzés is.

Afrika, az etnikailag, nyelvileg és vallási szempontból rendkívül tagolt rejtélyes kontinens ritkán kerül a magyar emberek érdeklődésének középpontjába. Jelen cikkemmel részben az a célom, hogy némileg közelebb hozzak az olvasókhoz egy főleg Afrikához kapcsolódó biztonságpolitikai kérdést. A kontinensen gyakorta zajlanak fegyveres összecsapások, amelyeknek sajnos nem egy esetben nem csak elszenvedői, hanem közvetlen résztvevői a gyerekkatonák is: az ő szerepüket szeretném kicsit körbejárni.

Az UNICEF égisze alatt megszületett fokvárosi definíció értelmében gyerekkatona minden 18 év alatti személy, aki reguláris vagy irreguláris fegyveres erőkben szolgál. Ez azonban nem tesz különbséget a fegyverviselő és a fegyvertelen feladatkört ellátó kiskorúak között, valamint az önként belépett és a kényszerrel besorozottak között sem, ilyen szempontból csonka definíciónak tekinthetjük. Hozzá kell tenni, hogy bár az általánosan elfogadott álláspont szerint 18 év a korhatár, a vádak mégis olyan fiatalkorúak ellen is érvényesek, akik 15 és 18 év között vannak, mivel Afrika több országában az említett 15 év a felnőtté válás „hivatalos” korhatára, míg máshol egyszerűen nincs számszerűsítve, az egyén fejlettsége határozza meg, mikor válik a közösség teljes jogú tagjává. Így fontos leszögezni, hogy az afrikai hagyományok, értékek és szokások alapvetően máshogy határozzák meg a gyermekkort, a felnőtté válást vagy akár az állami berendezkedést, mint a nyugati országok. A kettő emiatt nem tökéletesen összehasonlítható. A gyarmati sorból való felszabadulás számos állam esetében csak a XX. század második felében történt meg, melynek következtében gyakorlatilag még nem volt idő olyan államszerkezetet kiépíteni, ami a modern állam eszközeivel hatékonyan helyettesíteni tudná a törzsi berendezkedést. Fontos azonban, hogy Afrika esetében nem feltétlenül alkalmazható minden európai vagy amerikai módszer közvetlenül, hiszen egy alapvetően merőben máshogy fejlődő és működő térségről beszélünk. Nehéz például úgy demokratikus államot kiépíteni, ha a gyarmati sor után katonai diktatúrák következtek, majd ezek leáldozásával továbbra sincs semmilyen tapasztalat vagy alap a demokrácia kialakításához. Ez állandósuló törzsi vagy etnikai konfliktusokhoz vezet, főleg azokban az esetekben, ahol az államhatárokat az egykori gyarmattartók nem az évszázadok alatt kialakult törzsi határok mentén húzták meg.

A gyerekkatonákkal való összefüggésben fontos megemlíteni a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezményt 1989-ből, illetve az afrikai chartát (African Charter on Rights and Welfare of the Child) 1999-ből. Nemzetközi szinten tehát körülbelül az 1990-es évek közepe óta foglalkoznak a kérdéssel.

A nemzetközi jog értelmében mindenkit megillet a „boldog gyermekkor”, ez az elv azonban a gyerekkatonák esetében súlyosan sérül, így természetesen a nemzetközi közösség erősen megkérdőjelezi az alkalmazásukat. Az említett egyezmények értelmében a gyerekkatonaság gyermekmunkának tekintendő, a legrosszabb fajtából, nagyjából a kiskorúak szexuális munkára való kényszerítésével egyenértékű.

A történelem során nem most először alkalmaznak gyermekeket ilyen célokra, azonban a nemzetközi jog fejlődésével, a globalizációval, illetve a fejlődő biztonsági tanulmányokkal összefüggésben egyre fontosabbá válik ennek a kérdésnek a kutatása. Gyermekek esetében különösen fontos, hogy életük korai szakaszában milyen impulzusok érik őket, milyen tapasztalatokat szereznek a világról, milyen kép alakul ki bennük az őket körülvevő környezetről, ez ugyanis sok esetben megmásíthatatlanul befolyásolja a felnőttkori világnézetüket is. Ez könnyen újraindíthatja a konfliktust, hiszen az ilyen körülmények között felnőtt gyermekek nem ismernek mást a saját világukon kívül, így nem is tudnak kitörni belőle.

Dél-szudáni gyerekkatona hivatalos egyenruhában (Forrás: TakePart)

A gyerekkatonákat elsősorban bukott államokban, gerilla hadviselés során vetik be. Terrorszervezetek, lázadó csoportok, de akár kormánypárti szerveződések is élhetnek ilyen módszerekkel. Graca Machel jelentése, a Machel- report alapján azt mondhatjuk, a világ számos pontján, Afrika mellett Ázsiában és akár Dél-Amerikában is megfigyelhető a jelenség. Jelenleg én elsősorban azért szeretnék Afrikára koncentrálni, mivel a kérdéskör elsősorban az afrikai posztkoloniális államokban játszik fontos szerepet, ahol minden lehetséges eszköz bevetése, minden norma mellőzése is bekövetkezhet egy- egy regionális vagy államok közötti konfliktusban.

Lényeges megemlíteni, hogy a gyerekkatonák életkörülményeikből fakadóan összefüggésben állnak a terrorizmus és a klímaváltozásból is fakadó migráció problémakörével. Főként előbbi két ok indukálja a gyermekek bevonását a különféle fegyveres cselekményekbe, míg utóbbi oknál érdemes figyelembe venni, hogy a terrorszervezetek felnőtt tagjaihoz hasonlóan az esetlegesen más országba bevándorló gyermekek is komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, amennyiben nem kapják meg a szükséges segítséget és rehabilitációt, ami a társadalomba való reintegrációhoz szükséges lenne számukra.

Jogi vonatkozása is van a problémának, nevezetesen, hogy a gyermekek felmenthetők-e, avagy büntethetők-e ilyen mértékű súlyos cselekedetekkel összefüggésben, amiket többnyire nem önként, vagy nem szabadon mérlegelhető lehetőségek között választva követtek el. Bizonyos szempontból a felbujtóknak sokkal súlyosabb tettek “száradnak a lelkükön“, hiszen a gyilkosságok, rablások, terrorcselekedetek mellett a konkrét elkövetőt, a gyerekkatonát pszichológiailag egy életre megnyomorítják.

A gyerekkatonaságnál fontos vizsgálni a pszichológiai hátteret is. Számos esetben elárvult gyermekekről van szó, akik feljebbvalójukban látják a követendő példát, azt az alakot, akinek mindennél jobban szeretnének megfelelni. Mivel minden tekintetben a feljebbvalójuknak vannak kiszolgáltatva, önálló, független véleményt nehezen alkotnak. Ugyanígy a rokonok, idősebb barátok is meghatározó szerepet töltenek be. Előfordul, hogy egy fiatalabb gyermek az idősebb testvérei vagy ismerősei kényszerítésére lép be egy fegyveres szervezetbe.

Ezzel együtt természetesen nem elfelejtendő, hogy sok esetben tudatmódosító szerekkel vagy egyszerűen erőszakkal veszik rá őket az együttműködésre. Előbbi esetben groteszk módon az őket kényszerítő emberektől válnak függővé, hiszen máshogy nem tudnák beszerezni az anyagokat, szereket, amikre már jó előre ráfüggtek.

Pontos számok nem állnak rendelkezésre azt illetően, napjainkban hány gyermek áll fegyveres szervezetek kötelékében, hiszen vagy nem létezik nyilvántartás a tagokról, vagy nem teszik azt hozzáférhetővé. Leginkább a demográfiai adatok alapján lehet tehát becsléseket tenni, jelenlegi álláspont szerint a világban néhány tízezer gyerekkatona lehet szolgálatban. Főleg a menekülttáborokban és a nagyon szegény régiókban élő gyermekek vannak kiszolgáltatott helyzetben, előbbi esetben távol az otthonuktól, adott esetben a családjuktól, hiszen a nyitott táborokból könnyű elrabolni a gyermekeket anélkül, hogy az rövid időn belül bárkinek feltűnne. Főként a hosszabb konfliktusok esetén vonódnak be gyermekek, mivel alapvetően ők adják a legtöbb afrikai társadalom 40-50%-át, így hamar képbe kerülnek, amikor az elhúzódó konfliktusban egyre fiatalabb korosztályok felé kell fordulni. Ez már hagyományos háborúkban, például a második világháborúban is megfigyelhető volt, ahol az utolsó években már egyre fiatalabb fiúkat küldtek a frontra.

A gyermekeket alapvetően könnyebb irányítani, így a szervezetlen, ideológiailag nem megalapozott, konkrét célt vagy tervet nélkülöző szervezetek számára egyszerűbb fiatalkorú katonákat alkalmazni, mint felnőtteket meggyőzni/kényszeríteni a kívánt magatartásra. Mivel kevésbé fejlett a félelemérzetük és a felelősségtudatuk, gátlástalanabbak tudnak lenni a felnőtt harcosoknál, hiszen sokszor fel sem fogják tetteik valódi súlyát, nem gondolnak bele, hogy a felettük álló felnőttön kívül bárki mástól várhatnának ezért büntetést. Gyakran semmilyen kiképzésen nem vesznek részt, mivel szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, könnyű pótolni őket, így tehát a hosszú és adott esetben költséges kiképzés elkerülésével a minőség helyett a mennyiség elve érvényesül.

A gyermekek katonává való beszervezése többféle módon történhet, az esetek körülbelül 25-50%-ban egyszerűen elrabolják őket. Máskor az elárvult gyermekek gyakorlatilag ellenkezés nélkül tartanak a fegyveresekkel, mert szüleik, rokonaik nélkül nem boldogulnának. Számos afrikai országban egyszerűen nem létezik szociális ellátórendszer, vagy annyira fiatal gyermekekről van szó, akik nincsenek tudatában a közvetlen környezetükön túli világnak. Gyakran racionális megfontolás képezi az önkéntes csatlakozás alapját, egyszerűen az élelem, ellátás reményében adják fel a szabadságukat, ez különösen annak tudatában érthető, hogy több afrikai országban a lakosság fele-háromnegyede a szegénységi küszöb alatt él. Ezzel összefüggésben vannak azok az esetek, amikor, főleg lányok esetében, a szülők pénzért vagy némi élelemért cserébe eladják gyermekeiket.

A fiúkat egyaránt használják közvetlen harcokban, öngyilkos merényletekben és kémkedésre is, míg lányok esetében a kémkedés és ez utóbbi mellett a szexuális szolgáltatások az elsődlegesek. A gyerekkatona szóról általában fiúkra asszociálunk, a lánygyermekek többnyire kikerülnek a látótérből. Ennek ellenére a lánygyermekek szerepe sem elhanyagolható, egyrészt a közvetlenül őket ért atrocitások (főként szexuális bántalmazás) miatt, másrészt pedig mert az ő „segítségükkel” 1-1 hosszabb ideig fennálló szervezet képes arra, hogy a toborzás háttérbe szorításával, a szervezet kötelékén belül termelje ki az utánpótlást, az így született gyermekeknek konkrétan esélyt sem adva arra, hogy legyen a világról másmilyen elképzelésük.

Mivel a gyermekek a harccal töltött évek során kimaradnak az oktatásból, így még ha ki is szabadulnak a fegyveres erők kötelékéből, nem, vagy csak nehezen tudnak visszailleszkedni a társadalomba. Különösen igaz ez abban az esetben, ha más országban kell újrakezdeniük az életüket, ahol nem tudnak a család, a közösség megtartó erejére támaszkodni. Ezt nehezítik az esetleges függőségek, illetve traumák, a magukkal cipelt szörnyű emlékek. Előfordul, hogy bár van családjuk, nem fogadják őket vissza, például a terhes vagy kisgyermekes lányokat elutasítja a közösségük, mintegy az ő hibájukként elismerve a kihasználásukat.

Gyerekkatonák előfordulnak többek között például Dél-Szudán, Ruanda, Uganda, Niger, Mali, Nigéria, Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén is, Afrikán kívül pedig például Sri Lankán, Nepálban, Irakban, Iránban, Szíriában, Jemenben és Mianmarban. Számuk jelenleg több tízezerre tehető.

Gyermekkatonák teszik le a fegyvert egy ünnepélyes leszerelés és szabadon bocsátás keretei közt Jonglei államban, Dél-Szudánban, 2015. febr. 10. (Forrás: Sebastian Rich/Corbis/AP Images)

A Kongói Demokratikus Köztársaságban többnyire önkéntes csatlakozásról beszélhetünk, amire több ok is van. Egyrészről a szegénység, a kilátástalanság, a munkanélküliség, az éhezés, a családban vagy az állami hatóságoktól elszenvedett bántalmazás, a bosszúvágy és a biztos megélhetés keresése is állhat az önként jelentkezés hátterében. Gyerekkatonának lenni azt jelenti, van az embernek pénze, fegyvere, némi élelme és megbecsülése. Képes megvédeni magát, és ha szerencsés, egyre feljebb tud jutni a szervezet hierarchiájában, ami további előnyökkel jár. Látható a felsorolt okokból, hogy az „önkéntes” csatlakozás valójában több rossz opció közül a talán legkevésbé rossz. Gyakorlatilag nem beszélhetünk tehát érdemi választási lehetőségről.

Napjainkban már a nemzetközi közösség fokozott érdeklődésének és a nemzetközi jog fejlődésének, valamint természetesen lelkes civileknek köszönhetően létrejöttek szervezetek, amelyek a gyerekkatonák kiszabadításával, rehabilitálásával és a lehetőségekhez mérten a korábbi közösségükbe való reintegrálásával foglalkoznak. Jó példa erre a Warchild Organization a Közép-afrikai Köztársaságban. A terápia során pszichológiai segítséget kapnak, újraindul az oktatásuk, vagy ha idősebbek, valamilyen munkára való képzésük, miközben sorstársaikkal élhetnek együtt. Utóbbi különösen fontos, hiszen így nem érzik egyedül magukat. A többi gyerekkatonával való megismerkedés miatt tudják, hogy nem csak nekik kell ilyen problémákkal megküzdeni.

Egykori gyerekkatona rajza (Forrás: War Child)

Bár a „hagyományos” értelemben vett gyerekkatonák esetében a rehabilitálás az elsődleges, sokukat egyszerűen börtönbe zárják, mert például egy terrorszervezetnek dolgoztak, így veszélyesnek számítanak. Az egyéni körülmények így nem kerülnek mérlegelésre. Többnyire azonban elismerik, hogy jogi értelemben nem a gyermekeket kell büntetni, hanem azokat, akik erre kényszerítették őket, vagy legalábbis a lehetőséget nyújtották nekik. Főleg az ISIS esetében volt érezhető a megkülönböztetés több alkalommal is, hiszen őket egy nagyon veszélyes terrorszervezetnek tartják.

Összességében elmondható tehát, hogy a gyerekkatonaság egy rendkívül komplex probléma, a biztonsági, nemzetbiztonsági háttér mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdés pszichológiai, jogi, etikai vonatkozását sem. A korábban említett klímaváltozással és a részben ebből fakadó migrációval összefüggésben a gyerekkatonák nem csak a saját régiójukban maradnak megoldandó problémák, hanem akár olyan államokban is felütheti a fejét a jelenség némely következménye, ahol korábban abszolút nem volt napirenden a téma. Többek között emiatt is fontos azoknak a szervezeteknek a munkája, amelyek azért küzdenek, hogy a probléma helyi szinten legyen megoldva. Ami pedig még a felelősségre vonás során sem elfelejtendő, hogy a nemzetközi jog értelmében minden gyermeket megillet a boldog gyermekkor.

Írta: Palkovics Dóra

További felhasznált források:

https://kki.hu/assets/upload/Kulugyi_Szemle_2008_04_Gyerekkatonek_Afrikeban.pdf

https://www.hrw.org/topic/childrens-rights/child-soldiers

https://www.warchild.org.uk/what-we-do/protection/risks-for-child-soldiers-are-huge-and-the-effects-can-last-a-lifetime

https://www.warchild.org.uk/whats-happening/features/why-do-children-become-child-soldiers-armed-groups

https://www.hrw.org/news/2019/03/04/some-child-soldiers-get-rehabilitation-others-get-prison

https://www.hrw.org/news/2018/06/29/better-us-list-countries-using-child-soldiers

https://www.bbc.com/news/world-middle-east-24179084

https://www.usnews.com/news/best-countries/slideshows/5-most-notorious-african-warlords?slide=3

Beah, Ishmael: Gyerekkatona voltam Afrikában. Libri Kiadó, Budapest, 2018.