Biztonságpolitika

A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia tágabb összefüggésben a nemzetbiztonság külpolitikai, közrendvédelmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és kiberbiztonsági vetületeire is kiterjed.

“Romániának meg kell védenie polgárait, bárhol is tartózkodnának, szavatolnia kell biztonságukat, tiszteletben kell tartania jogaikat, intézményeit pedig a polgárok szolgálatába kell állítania. Románia ugyanakkor olyan ország, amely megvédi értékeit, érdekeit, jelképeit, de nemzeti javait és erőforrásait is” – hangsúlyozta Iohannis, amikor az ország nemzetbiztonsági testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács május végén elfogadta a 2020-2024-re szóló védelmi stratégiát.

Románia főleg az Oroszország és a NATO viszonyának megromlásával, a terrorizmus terjedésével, valamint a hibrid hadviseléssel és a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetésekkel számol, ugyanakkor külpolitikája és biztonságpolitikája alappilléreinek tekinti az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerséget, valamint NATO- és EU-tagságát.

A parlamenti szavazás alkalmával a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nem szavazza meg a stratégiát, mivel az nem sorolja a nemzetbiztonsági kockázatok közé a korrupciót. A bukaresti parlament együttes ülése 311 szavazattal 4 ellenében 38 tartózkodás mellett fogadta el az új román nemzeti védelmi stratégiát.

A támadó, egy húszéves orosz állampolgár az FSZB szerint azt tervezte, hogy a házi készítésű pokolgépének felrobbantása után a Közel-Keletre utazik, és ott beáll a terroristák közé. A gyanúsított, aki ellen terrorszervezetben való részvétel és terrorcselekmény kísérlete címén indult eljárás, egy meg nem nevezett közigazgatási épületet akart megtámadni.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója június közepén közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben csaknem 160 terrorcselekményt sikerült megakadályozni.

A baloldali ellenzéki pártok kormányzati korrupciót gyanítottak a koronavírus-járvány idején beszerzett védőfelszereléseknél márciusban, és bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a gazdasági miniszter ellen, amelyet azonban nem szavazott meg a parlament. A központi nyomozó főügyészség (NPU) két hónappal ezelőtt kezdett nyomozni az ügyben, a Mladina című hetilap pedig a múlt héten tett büntetőjogi feljelentést Pocivalsek ellen.

Hojs szerint ugyanakkor az ügyészségi nyomozás politikai indíttatású, ezért benyújtotta lemondását Janez Jansa kormányfőnek, amelyet az el is elfogadott. Ezt megelőzően a rendőrfőkapitány a belügyminisztert tájékoztatta lemondásáról, amelyet ő szintén elfogadott.

A belügyminiszter elmondta: az ügyészség nem értesítette őt arról, hogy reggel nyolc órától a hatóságok házkutatást tartanak több helyszínen és több személynél a visszaélési vádak miatt. Hojs sérelmezte azt is, hogy a házkutatáskor korlátozták Pocivalsek személyi szabadságát, miközben ő védett személy.

“A hatáskörömnél fogva nem avatkozhatok bele a rendőrség és az ügyészség munkájába” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ennek ellenére vállalta a politikai felelősséget, és lemondott. Hojs úgy fogalmazott: nehéz őt meggyőzni arról, hogy nem egyfajta politikai rendőrség áll az események mögött, pedig a rendőrség nem árnyékhatalom, hanem a nép szolgálatában kell állnia. Szembeötlő szerinte, hogy számos büntetőügyet fektetnek a bíróságon és az ügyészségen, elfogadhatatlan továbbá, hogy a rendőrséget nem azok irányítják, akiknek hivatalból ez lenne a feladatuk.

Az ügyészségi vádak szerint a gazdasági miniszter politikai befolyásával élve előnyben részesített egyes cégeket a lélegeztetőgépek és szájmaszkok beszerzésénél, és 8 millió euróval károsította meg a költségvetést. A hatályos törvények szerint nyolc év letöltendő börtönbüntetést is kaphat – írta a lap.

Pocivalsek korábban többször is visszautasította a vádakat. Szavai szerint a sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és a fejét követeli. “Sem én, sem a kollégáim semmilyen módon nem lobbiztunk, vagy próbáltuk befolyásolni a döntéseket” – mondta, majd hozzátette: az volt a cél, hogy felgyorsítsák a folyamatokat, és védőfelszerelést biztosítsanak az “arcvonalban” harcolók számára, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Kiemelte továbbá, hogy a szerződések megkötéséről több minisztérium közösen hozott döntést, hogy a lehető leghamarabb hozzájussanak a szükséges eszközökhöz.

Az alkotmánybíróság négy halálra ítélt személy ügyvédjeinek beadványára reagálva hozta meg a döntést, érvényben hagyva egy fellebbviteli bíróság ítéletét, amely engedélyezte a halálos ítéletek végrehajtását.

A négy elítéltre szövetségi bíróságok mondták ki a halálos ítéletet, gyilkosság miatt. Ügyvédjeik azonban azzal érveltek, hogy a halálos injekcióval történő kivégzést nem “szakszerűen”, az előírt és halált okozó szereket nem megfelelően alkalmazva hajtják végre, s ezzel fizikai fájdalmat okoznak az elítéltnek. A halálos ítélet végrehajtását egy alsóbb fokú bíróság leállította, de ezt a döntést a washingtoni fellebbviteli bíróság semmisnek mondta ki április elején.

A szövetségi legfelsőbb bíróság hétfőn e fellebbviteli bíróság döntését hagyta érvényben. Az indoklásként nyilvánosságra hozott rövid szövegből kiderült: a négy liberális alkotmánybíró közül ketten inkább újabb fellebbviteli bírósági meghallgatást szorgalmaztak. A négy elítéltet júliusban és augusztusban egy indianai szövetségi börtönben végzik majd ki.

Bár az egyes amerikai tagállamokban változatlanul hajtottak végre a helyi bíróságok által hozott halálos ítéleteket, de a szövetségi kormányzat 2003-ban – George W. Bush elnöksége idején – leállította a szövetségi bíróságok által hozott halálos ítéletek végrehajtását. Az ok az ítélet végrehajtásának módja miatt kirobbant vita volt.

William Barr igazságügyi miniszter azonban tavaly bejelentette: a Trump-kormányzat szorgalmazza a halálbüntetések újbóli végrehajtását. A tárcavezető a törvényes rend fenntartásának szükségességével indokolta a szándékot. Mint mondta: “tartozunk annyival az áldozatoknak és a családtagjaiknak, hogy végrehajtjuk az igazságügyi rendszerünk által hozott ítéleteket”.

Közleményében Mike Pompeo sokkolónak és zavarba ejtőnek nevezte azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Kínai Kommunista Párt kikényszerített sterilizálásoknak, abortuszoknak, illetve erőszakos születésszabályozási politikának veti alá az ujgur és más kisebbségeket a nyugati Hszincsiang tartományban.

Hszincsiang Kína legnagyobb tartománya, nagyjából 25 millió lakossal. Több kisebbség, köztük a lakosság valamivel kevesebb mint felét adó ujgurok élnek az ott létrehozott, papíron autonóm területen. Egyes nyugati országok már többször bírálták a kisebbségek elleni elnyomó kínai politikát, beleértve a tartományban működtetett átnevelő táborokat és az iszlám vallásúak üldözését. Tavaly nyilvánosságra került adatok szerint legalább egymillió ujgurt zártak eddig ilyen táborokba.

A washingtoni Jamestown Alapítvány egyik német kutatója, Adrian Zenz hosszú jelentést tett közzé arról, hogy sterilizálásra és abortuszra kényszerítik az ujgur nőket, és ha ellenszegülnek, akkor internálják őket. A kutató kínai közigazgatási adatokra és ujgur nők elbeszéléseire támaszkodott a tanulmány összeállításakor. Mint írta: 2016 óta radikálisan zuhant a születések száma a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, ahol többségben élnek az ujgurok.

Zenz – aki korábban már többször is írt elemzéseket a hszincsiangi kisebbségek helyzetéről – egyebek között megállapította, hogy az erőszakos születésszabályozás “az etnika-faji uralom kiépítésének szélesebb stratégiájába illeszkedik”.

Pompeo szerint ezen információk “szomorúan illeszkednek a Kínai Kommunista Párt elmúlt évtizedekben tanúsított magatartásához, amely abszolút megvetést mutatott az emberi élet szentsége és méltósága iránt”. A miniszter egyúttal felszólította a világ országainak közösségét, hogy lépjenek fel “az elembertelenítő visszaélésekkel szemben”.

Kayleigh McEnany kifejtette: miután a hírszerzési jelentések ellentmondásosak voltak arról, hogy vajon orosz ügynökök valóban pénzt ajánlottak-e lázadóknak azért, hogy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék, ezért külön, személyes tájékoztatást nem adtak az elnöknek. Mint közölte: a hírszerzés mindaddig nem is tervezte az elnök személyes tájékoztatását, amíg nem ellenőrizték az információk hitelességét, ugyanakkor a Trump asztalára tett napi jelentésben szerepelt ez az információ is.

A The New York Times című amerikai napilap a hétvégén írt arról, hogy oroszok állítólag fejpénzt ajánlottak “az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak a meggyilkolt katonák után. A cikk szerint erről tájékoztatták Trumpot, sőt a Nemzetbiztonsági Tanács március végén meg is vitatta az ügyet, de nem született válaszreakció. Trump és az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) igazgatója, John Ratcliffe cáfolta ezeket az állításokat, ahogyan Oroszország és a tálibok is.

Arra az újságírói kérdésre, előfordulhatott-e, hogy az elnök nem olvasta el a jelentéseket, McEnany azt válaszolta: az elnök “a földkerekség leginformáltabb személye a minket veszélyeztető fenyegetéseket illetően”. Ezért is érdekes, hogy a Fehér Ház a The New York Times cikkének megjelenése óta folyamatosan azt hangoztatta, hogy Trumpot nem tájékoztatták erről az ügyről.

Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje keddi sajtókonferenciáján az ügyről úgy nyilatkozott: “ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. Ha tájékoztatták, de nem tett semmit, az is kötelességmulasztás.” A kongresszus több demokrata párti politikusa azt kérte, hogy Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatónője és John Ratcliffe, a DNI vezetője a lehető legrövidebb időn belül közvetlenül tájékoztassa az ügyről a törvényhozókat.

A Lee című film forgatókönyvét Liz Hannah írja Lee fia, Anthony Penrose könyve, a The Lives of Lee Miller alapján – számolt be róla a The Hollywood Reporter című filmes portál. A független alkotás végigkíséri Millert, ahogy fotóriporterként felkeresi a második világháború frontvonalait és küldetésre indul, hogy leleplezze a náci Németországot. Egy árulás nyomán azonban kénytelen számot vetni saját múltjával is.

“Az Egy makulátlan elme örök ragyogása című filmen való közös munka óta beszélgetünk arról Kate-tel, hogy kellene valami közös projektet csinálnunk, ami igazán a miénk” – írta közleményében Ellen Kuras. A tapasztalt hollywoodi filmoperatőr és rendező szerint a Lee tökéletes lehetőséget jelent erre a régóta várt közös munkára.

A filmkészítők betekinthettek a Lee Miller-archívumba, amely az amerikai fényképész és fotóriporter összes felvételét és naplóját tartalmazza. A produkció munkálatai a tervek szerint 2021 tavaszán kezdődnek. A filmet a Rocket Science finanszírozza és a Rocket Science International fogja képviselni az idén virtuális formában jelentkező cannes-i filmvásáron. Winslet producerként, Hannah vezető producerként is részt vesz a film munkálataiban.

Heiko Maas a ZDF országos köztelevíziónak elmondta, hogy a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése próbára teszi az Európai Unió külpolitikáját. A Hongkong önállóságát fokozatosan felmorzsoló jogszabályra tagállami különutak helyett egységesen kell reagálni. Az uniós tagországok közösségének közös hangon kell megszólalnia, mert csak együtt lehet érvényesíteni az európai érdekeket és értékeket, a tagországok külön-külön nem elég erősek ehhez – mondta a német külügyminiszter.

Az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségének átvétele alkalmából készített interjúban a politikus kiemelte: a német soros elnökség legfőképpen azért küzd, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban megállapodjanak a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló pénzügyi alapról. “Nagyon szorít az idő”, a járvány miatti válságot különösen megszenvedő tagoknak, köztük Olaszországnak és Spanyolországnak sürgősen el kell juttatni a segítséget – tette hozzá.

A legfontosabb ügyek közé tartozik a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés is – mondta a német diplomácia vezetője. A soros elnökség egyik kiemelt törekvését vázolva hozzátette: el kell érni, hogy “elzárják a pénzcsapot” a jogállamiság elvét súlyosan megsértő tagállami kormányok előtt.

1910. január 10-én első alkalommal emelkedett a levegőbe magyar tervezésű és építésű repülőgép, a Libelle. Tervezője, építője és pilótája az akkor 28 éves gépészmérnök, Adorján János volt. Adorjánt, aki 82 éves korában, 1964. július 2-án hunyt el, gyakran nevezik az első magyar repülőműszakinak is. Emlékére a Magyar Honvédség fegyvernemi napjai között július 2. egy elhivatott közösségé, a repülőműszakiaké.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A vádlott, akit folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt talált bűnösnek a bíróság, összesen 73 millió forint kárt okozott öt sértettnek – közölték. A közlemény szerint, a férfi 2003 óta dolgozott az intézményben, 2013 óta intézményvezetőként. Feladatai közé tartozott a pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve fogyatékos személyek ellátásának és ápolásának megszervezése.

A vádlott elhatározta, hogy a szociális otthon tehetősebb lakóinak bizalmába férkőzve, kiszolgáltatott helyzetüket kihasználva a bankszámláikról beleegyezésük és tudtuk nélkül átutalásokat intéz a saját bankszámlájára, a pénzt pedig saját magára fordítja. Az egyik sértett esetében a pénz mellett az idős nő érzelmeit is kihasználva két ingatlanjának megszerzését is eltervezte.

A bíróság mellékbüntetésként a vádlottat hét évre eltiltotta a közügyek, illetve nyolc évre aBeállítás kiemelt képként foglalkozásának gyakorlásától is. Az ítélet nem jogerős – közölte a törvényszék.

(Erősen bízunk az ítélet súlyosbításában és főként abban, hogy szociális intézménybe, rászoruló, védtelen emberek közelébe sose tehesse a lábát ez a szakmájának szégyene. A -szerk- megj.)

Sen Csun-jao, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága alá tartozó jogalkotói testület vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: az új törvény felszámolja azokat a joghézagokat, amelyek eddig nem tették lehetővé egy nemzetbiztonsági keretrendszer kialakítását Hongkongban.

A bizottság egyhangúlag szavazta meg a törvénytervezetet, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök délután el is látott kézjegyével. A hat fejezetből és 66 cikkből álló jogszabály részleteit azonban csak néhány órával később hozták nyilvánosságra.

Az új törvény értelmében Peking joghatóságot fog gyakorolni az olyan “bonyolultnak” tekintett esetek felett, amelyeknél a belügyekbe való külföldi beavatkozás vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető komoly fenyegetés merülne fel, vagy esetleg a helyi hatóságok nem tudnák hatékonyan betartatni a törvényt. Ilyen esetekben a törvényszegéssel gyanúsítottak kiadhatók a kínai hatóságoknak, de ezzel párhuzamosan Peking egy saját ügynökséget is létrehoz a városban a vizsgálatok lefolytatására, és egy különleges rendőri egységet állít fel a nyomozás elvégzésére.

A jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy más külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként. Legszigorúbb büntetésként a törvény minden esetben lehetővé teszi az életfogytig tartó börtön kiszabását, enyhébb bűncselekményeknél kevesebb mint három évig tartó szabadságvesztést javasol. Az új jogszabály visszamenőleg nem alkalmazható ugyan, de a jogsértések részletezése a kormányellenes tüntetésekkel összefüggő cselekményeket idézi fel. A terrorizmus kategóriájába sorolja például a tömegközlekedési eszközök és létesítmények megrongálását, és külföldi felekkel való összejátszásnak minősítheti, ha valaki Hongkong vagy a központi kormányzat elleni szankciók kivetését követeli külföldi szereplőktől. A tavaly júniusban kezdődött kormányellenes tüntetéshullámban szélsőséges tiltakozók gyakran megrongálták a hongkongi helyi érdekű vonat járműveit és állomásait, Joshua Wong demokráciapárti aktivista pedig kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok hongkongi szabadságjogokat védő törvénytervezetének elfogadtatásában.

Csang Hsziao-ming, Kína hongkongi és makaói ügyekkel foglalkozó irodájának helyettes vezetője a sajtótájékoztatón azt mondta: a nemzetbiztonsági törvény elfogadása új mérföldkő a központi kormányzat Hongkonggal kapcsolatos politikájában, és a legjelentősebb lépés, amelyet eddig a város ügyeivel kapcsolatban tett. Csang szerint az új törvény fordulópont Hongkong számára, visszatereli a várost a fejlődés útjára. Azzal érvelt még a törvény mellett, hogy az utóbbi időben jelentősen megugrott a Hongkongot elhagyók száma, akik döntésük egyetlen okaként a kormányellenes tüntetők erőszakos akcióit jelölték meg. Sen Csun-jao pedig azt hangoztatta, hogy a törvény nagy támogatottságot élvez a hongkongiak körében.

Csang visszautasította azt az egyes külföldi kormányzatok által hangoztatott vádat, miszerint az új törvénnyel Kína az “egy ország, két rendszer” elve helyett az “egy ország, egy rendszer” elvét vezeti be Hongkongban. A kínai tisztségviselő szerint ha erről volna szó, akkor közvetlenül alkalmazhatnák a kínai büntetőjogot és a Kína szárazföldi részére vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban, nem kellett volna külön törvényt alkotni a városra vonatkozóan.

Mike Pompeo azt hangoztatta, hogy Washington “többé nem tud különbséget tenni a Hongkongba, illetve az anyaországi Kínába exportált ellenőrzött termékek között”, miután elfogadták a világszerte széles körben bírált nemzetbiztonsági törvényt. Érvelésében az amerikai diplomácia vezetője országának nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott. Kiemelte: “Nem kockáztathatjuk meg, hogy ezek a termékek a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez kerüljenek, amelynek elsődleges célja a diktatúra fenntartása bármilyen eszközzel”.

A döntés értelmében nem pusztán a fegyverek és védelmi felszerelések exportját szüntetik meg, hanem korlátozzák az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai célokra egyaránt használható csúcstechnológiai termékek eladását is. A fegyverek és védelmi berendezések, eszközök kiviteléhez a külügyminisztérium engedélye szükséges, a kongresszusnak ebbe nincs beleszólása.

A miniszter hangsúlyozta, hogy miután Kína Hongkongot illetően nem az “egy ország, két rendszer”, hanem az “egy ország, egy rendszer” elvét alkalmazza, ezentúl az Egyesült Államok is így tesz majd.

Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter ugyancsak közleményt adott ki, amelyben arról számolt be, hogy felfüggesztik a Hongkong számára különleges elbánást biztosító szabályozásokat.

Az intézkedésekre egy hónappal az után került sor, hogy Donald Trump figyelmeztetett, Washington megvonhatja Hongkong különleges kereskedelmi státusát, amelyet még 1997-ben adott meg, miután a terület az Egyesült Királyságtól visszakerült Kínához. Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a nemzetbiztonsági törvény elfogadásával teljességgel megszűnik Hongkong autonómiája.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap arról számolt be, hogy a testület a vasárnap kezdődött ülésén vitatta meg a szóban forgó tervezetet, amelyet a bizottság 162 tagja helyi idő szerint kedd reggel, röviddel az utolsó ülésnap megnyitása után egyhangúlag fogadott el.

Az előterjesztés miatt hongkongi demokráciapárti aktivisták, illetve egyes külföldi kormányok súlyos aggodalmukat fejezték ki, hangsúlyozva, hogy annak törvénybe iktatása lényegében felszámolná a terület autonómiáját, amelyet Pekingnek az “egy ország, két rendszer” elvének megfelelően ötven éven át szavatolni kellene onnan kezdve, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking szerint azonban a törvény csak rendzavarók egy kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust hivatott megakadályozni, valamint azt, hogy külföldiek avatkozzanak be Hongkong belügyeibe.

Ahogy az SCMP rámutat: csupán maroknyi hongkongi törvényhozó pillanthatott bele a törvénytervezetbe azelőtt, hogy azt a parlament elfogadta volna, emiatt pedig a városban sokan az átláthatóság hiányára is panaszkodtak. Az újság bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a törvény részleteit helyi idő szerint kedden délután ismerteti majd a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A Hszinhua korábban arról számolt be, hogy Kína “országos biztonsági hivatalt” tervez létrehozni Hongkongban, amelynek feladata a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása lesz. A jelentés szerint a törvényjavaslat, amely alapján egyes források szerint akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiróható lesz, hatályon kívül helyez minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ellentétes vele.

A tervezet várhatóan július 1-jén, Hongkong visszakerülésének 23. évfordulóján emelkedhet törvényi erőre. Carrie Lam hongkongi kormányzó kedden délelőtt – heti sajtótájékoztatóján – kitért a törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdések megválaszolása elől.

Az amerikai kormány bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket, és az ügy tovább élezte az Egyesült Államok és Kína közti feszültségeket. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy pénteki közleményben vízumkorlátozásokat jelentett be olyan kínai tisztségviselőkkel szemben, akik Washington szerint felelőssé tehetők a hongkongi szabadságjogok megcsonkításáért. Válaszul a kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy vízumkorlátozásokkal sújt amerikai tisztségviselőket, akik Peking megítélése szerint “arcátlan magatartást tanúsítanak” egyes helyi ügyekkel kapcsolatban.

A törvénytervezet bevezetése ellen emelt szót az ENSZ, az Európai Parlament, a G7-es országcsoport, az Egyesült Királyság, valamint Japán is.

Dóka Imre közleményében azt írta, hogy a következő napokban a Tisza csongrád-csanádi szakaszán, Békés megyében a Kőrösök mentén, a Balaton és a Velencei-tó nádasaiban végeznek légi biológiai szúnyoglárva-gyérítést. A Duna mentén jelenleg kisebb tenyészőhelyek vannak, ezeket földi technológiával kezelik majd.

A héten a Duna mentén a főváros nyolc kerületében, a Csepel-sziget térségében, valamint Baja és Mohács környékén a kifejlett szúnyogokat irtják a szakemberek, a Dunakanyar néhány településén pedig a változékony, szeles időjárás miatt korábban elmaradt kezeléseket pótolják. Továbbá szervezett beavatkozásra van szükség az Ipoly mentén, a szolnoki régióban, Békés megye több településén, a Balatonnál, a Velencei-tónál és Fejér megye több pontján.

A közlemény szerint az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt nőtt a csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek száma. A Tiszán és mellékfolyóin levonuló kisebb árhullám a lakosságot nem veszélyezteti, de az ártéri elöntések ideális élőhelyet jelentenek a szúnyoglárváknak. Az árvízi szúnyogfajok úgynevezett tojásai a Tisza mentén milliószám várják, hogy kiöntsön a víz, ami után a meleg időben akár egy hét alatt képesek kifejlődni – tette hozzá.

A szóvivőhelyettes kitért arra, hogy a kifejlett szúnyogok ellen kifejezetten lakóterületi, szabadtéri használatra engedélyezett irtószert használnak, amely emberekre, melegvérű állatokra, növényekre nem jelent veszélyt. A hatóanyag néhány óra alatt lebomlik, csak a területen lévő szúnyogokat pusztítja el.

Közleményében azt írta az ítéletről, hogy az ítélőtábla megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék 2019 decemberében meghozott döntését, amelyben húsz év fegyházbüntetést róttak ki az elkövetőre. Ez ellen a döntés ellen érvelt eredményesen a fellebbviteli főügyész – tette hozzá. A másodfokú bíróság döntése értelmében az elkövető 25 év elteltével, 92 évesen kerülhet legkorábban feltételes szabadságra.

A Fővárosi Főügyészség még tavaly augusztusban közölt részleteket az ügyről, akkori közleményük szerint a vádlott amatőr, de gyakorlott lövőnek számított, egyleti tag volt és versenyeken is részt vett.

A vádlott együtt élt a lányával és annak élettársával, ám később a fiatalok az élettárs családjához költöztek, amit a férfi nem tudott elfogadni. A vádlott elhatározta, hogy megöli a másik család egyik tagját, a lánya élettársának anyját, akit szintén felelősnek tartott a történtekért.

A férfi 2018. november 21-én gépkocsival Óbudára hajtott, magával vitte a lőszerrel betárazott, engedéllyel tartott lőfegyverét. Amikor meglátta az óvónőt, négy célzott lövést adott le rá. A nő a sérülések következtében meghalt. A férfi ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg, ám a rendőrök rátaláltak, elfogták, majd kórházba vitték.

A XVI. Lajos és hitvese, Marie Antoinette emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelő kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel először az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat – írja a The Guardian című brit lap. A vizsgálatba bevont régész, Philippe Charlier kamerát vezetett be a kőfalba, nehogy sérüljön az épület alapzata. Jelentésében megerősítette Peniguet de Stoutz feltételezését. A szakember emberi csontokkal teli faládákat azonosított az alsókápolna falüregeiben.

A felfedezés tovább bonyolítja annak rejtélyét, hogy mi történt a guillotine áldozataival. A kápolnát a 19. század elején emelték az egykori Madeleine temető helyén, nem messze a Place de la Révolutiontól – ma Concorde tér -, ahol a guillotine-t rendszeresen használták. XVI. Lajost és Mária Antóniát is ebben a temetőben földelték el, miután 1793-ban lefejezték őket. A temető, amelyet 1794-ben zártak be, miután állítólag elfogyott benne a szabad hely, egyike volt a guillotine-nal kivégzettek számára kialakított négy temetőnek Párizsban.

Amikor XVIII. Lajos trónra lépett 1814-ben, utasítást adott testvére, XVI. Lajos és felesége maradványainak átszállítására a Saint-Denis-székesegyházba és elrendelte a kápolna megépítését a pár emlékére. A mostani felfedezés megkérdőjelezi azt a bevett történelmi nézetet, amely szerint a guillotine híres áldozatainak, köztük Robespierre-nek a maradványait idővel átszállították a katakombákba.

A szakértők szerint a kápolna falai akár ötszáz kivégzett ember maradványait is rejthetik.

A közlemény szerint a rendőrök a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival közösen tartottak házkutatást a tiszabezdédi ingatlanon: a garázsban majdnem kétmillió forint értékű, zárjegy nélküli cigarettát, valamint egy pilóta nélküli, merevszárnyú repülőeszközt találtak, mellyel feltehetően rendszeresen csempésztek.

A nyomozók az udvaron két embert igazoltattak, akik az árucsempészettel összefüggésbe hozhatóak – tették hozzá. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság által költségvetési csalás bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárást a továbbiakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le – olvasható a közleményben.

Peszkov szerint a téma sohasem merült fel Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között.

“Ezek az állítások hazugok. Ismételten sajnálkozásunkat fejezzük ki amiatt, hogy a világ valamikor legnagyobb, köztiszteletben álló, magas színvonalú tömegtájékoztatási eszközei az elmúlt években mind gyakrabban nem riadnak vissza attól, hogy abszolút kacsákat közöljenek, ami természetesen nem járul hozzá jó hírnevük és tekintélyük öregbítéséhez” – mondta a szóvivő.

“Ha az Egyesült Államokban a szakszolgálatok továbbra is az elnöknek tartoznak elszámolással, akkor azt javaslom, hogy igazodjanak Trump elnök vonatkozó nyilatkozataihoz, aki már minősítette ezeket a közléseket” – tette hozzá.

Szombaton az orosz külügyminisztérium az amerikai hírszerzés hamis hírének minősítette, és élesen elítélte a The New York Times című amerikai napilap amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozó cikkét, amely szerint Oroszország titokban pénzjutalmat ajánlott fel az afgán lázadóknak a nemzetközi békefenntartó koalíció katonáinak megöléséért.

“Ez a primitív információs szemét szemléletesen mutatja az amerikai hírszerzés propagandistáinak alacsony szellemi képességeit, akik ahelyett, hogy valamilyen hihetőbb elmeszüleménnyel állnának elő, ilyen ostobaságot agyalnak ki. De mit is lehet várni attól a hírszerzéstől, amely hatalmasat bukott a húsz éves afganisztáni háborúban?” – nyilatkozott az orosz külügyi tárca a TASZSZ hírügynökség megkeresésére.

Az orosz külügy feltevése szerint ez a közlés azzal állhat összefüggésben, hogy az amerikai hírszerző szolgálatoknak – amelyek a tárca szerint kapcsolatban állnak a kábítószer-csempészettel – “nincs ínyére az orosz és amerikai diplomácia közös erőfeszítése az afgán kormány és a tálibok közötti béketárgyalások elindítására”.

A washingtoni orosz nagykövetség arra panaszkodott, hogy a cikk megjelenését követően diplomatái fenyegetéseket kaptak.

A The New York Times után más amerikai tömegtájékoztatási eszközök is jelentettek meg értesüléseket az orosz részről a táliboknak felajánlott vérdíjról. A közléseket a Kreml mellett a Fehér Ház és az afgán lázadók is valótlannak minősítették.

A Fejér Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a bíróság az egyik vádlott esetében mintegy tizenhat millió forintnyi vagyonelkobzást is elrendelt. Mint írták, az ülésen a vádlottak beismerő vallomást tettek, a tárgyalásról lemondtak.

A vádirat szerint a két elkövető 2017-2018 között külföldiek sérelmére elkövetett csalásokból származó pénzeket akart tisztára mosni: jogosulatlanul bejutottak lengyel, szlovák, svéd gazdasági társaságok levelezési rendszerébe és gazdasági eseményekről szereztek tudomást, majd a társaságok képviselőinek megtévesztő elektronikus üzenetet küldtek, amelyben a számlakövetelések utalását az egyik vádlott által alapított gazdasági társaság számlájára kérték. Így összesen közel százmillió forintnak megfelelő összeghez jutottak amerikai dollárban és euróban.

A www.katasztrofavedelem.hu oldalon azt írták, mivel több háztartásban is egész évben gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a melegvizet, a szén-monoxid-mérgezés veszélye egész évben fenyeget. Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyári melegben csökkenhet a kémény huzata, így fokozott a veszélye annak, hogy visszaáramlik a szén-monoxid a lakótérbe.

A nyílt égésterű készülékek esetében az égéstermék hőmérséklete és a lakáson kívüli, környezeti hőmérséklet különbségéből adódó nyomáskülönbség befolyásolhatja a kémény huzatát – írták, hozzátéve, minél magasabb a külső hőmérséklet, annál kisebb a nyomáskülönbség, ami gyengíti a kémény huzathatását.

Kiemelték: visszaáramláshoz vezethet az is, ha egy gázkészüléket nem tartanak karban, de például a szagelszívó-ventilátorok, páraelszívók és klímaberendezések is megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. Ezeket a készülékeket nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni – emelték ki, hozzátéve, fontos, hogy ezeket az eszközöket szakember telepítse.

Az OKF tudatta azt is: a tűzoltók tapasztalatai szerint minden negyedik szén-monoxid-mérgezéses eset a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai – tették hozzá. Vasárnap öt ember került kórházba szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt Budapesten.