Biztonságpolitika

A gyermekek biztonsága érdekében idén október végéig több mint százféle játékot vizsgáltak meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált laboratóriumai – közölte a szaktárca.

A célirányosan mintavételezett termékek mintegy fele nem felelt meg az előírásoknak, közel harmaduk használata súlyos kockázatot jelent. Az ellenőrzéseknek köszönhetően a veszélyes játékokat kivonják a forgalomból, visszahívják a vásárlóktól, több mint 21 ezer darabot pedig már a vámhatáron sikerült megállítani.

Kiemelték, hogy a fogyasztóvédelem rendszeres piacfelügyeleti ellenőrzésekkel segíti a szülőket a játékboltok kínálatában való eligazodásban. A gyermekeknek szánt termékekkel szemben különösképpen indokolt elvárás, hogy a jogszabályi követelményeknek eleget téve biztonságosak legyenek. A nem megfelelő kialakítású játékok fulladást, sérülést, tartós egészségkárosodást okozhatnak. A csomagolásról vagy a használati útmutatókból hiányzó figyelmeztetések is kockázattal járhatnak. Mivel a legtöbb veszélyforrás vásárláskor ránézéssel nem állapítható meg, a laboratóriumi vizsgálatokkal kiszűrhetők a nem biztonságos árucikkek.

Ismertették, hogy az ITM akkreditált laboratóriumai 2020-ban eddig összesen 84 féle, kereskedelmi forgalomban kapható és 18 féle, vámhatáron mintavételezett játékot vettek górcső alá. A mintavétel célirányosan, a termékbiztonság szempontjából gyanúra okot adó kialakítások, tulajdonságok figyelembe vételével történt játékboltokban, üzletláncokban, webáruházakban, a vámhatósággal együttműködve a vámhatáron. Részben ennek tudható be, hogy a vizsgált 102 termék csaknem fele, 45 féle játék kifogásolható a termékbiztonság szempontjából, közülük 43 használata súlyos kockázatot jelent.

A kereskedelmi forgalomban mintavételezett 84 játékból 29 bizonyult nem megfelelőnek, 16 esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalok már intézkedtek a forgalomból való kivonásukról, előírták a forgalmazók részére a vásárlóktól való visszahívást is. Az ellenőrzés eredménye alapján a hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minden súlyos kockázatot hordozó termék lekerüljön a boltok polcairól. A vizsgált játékokról és veszélyeikről a fogyasztóvédelmi portálon található tételes tájékoztatás. A 18 féle, vámhatáron mintavételezett árucikkből 16 bizonyult problémásnak – tájékoztatott az ITM.

A laboratóriumi vizsgálat alá vont 19 játékhangszer, léggömb, síp közül nyolc nem felelt meg az előírásoknak, mert levehető apró elemeik vagy könnyen leváló, letörő alkatrészeik fulladást okozhatnak. Határérték feletti mennyiségben volt jelen ftalát típusú lágyítószer a 16 féle labda, ugrálólabda és a 21 féle orvosi játékkészlet közül három-három termék esetében, valamint a vámhatáron mintavételezett babáknál. A húsz különböző összecsukható játékból összesen hét babakocsi, vasalódeszka vagy etetőszék hagyott kívánnivalót maga után. A legjellemzőbb hiba az volt, hogy a játékokat nyitott állapotban nem lehetett megbízhatóan rögzíteni, így terhelés hatására összecsukódhatnak. Két nyílpuskából a megengedettnél nagyobb erővel lőhető ki a nyíl, az egyik csúzli fém alkatrésze a gyermek ujjának csapódva okozhat zúzódást – írják a közleményben.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közleményben elmondta, hogy az ellenőrzés nemcsak a magyar családokat, hanem az európai fogyasztók szélesebb körét is védi. A hatósági fellépés több mint 21 ezer, a vámhatáron mintavételezett veszélyes játék piacra kerülését akadályozta meg az Európai Unió teljes területén.

Magyarország egyébként is élen jár az uniós fogyasztóvédelemben. Hazánk tavaly 171 magas kockázatú veszélyes termékről adott jelzést az EU nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek rendszerébe, ezzel Németország után a második helyen végzett a magas kockázatú termékek kiszűrésében. A tavalyi magyar riasztások közül a legtöbb játékhoz kapcsolódott. A hazai fogyasztóvédelem idén is már több mint 110 bejelentést tett, jelentős részben ismét gyermekjátékok miatt – közölte a helyettes államtitkár.

The post ITM: nagyon sok a veszélyes játék appeared first on .

A Magyar Honvédség NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága.

Úgy fogalmaztak: a korszerű rövid, illetve közepes hatótávolságú, földi telepítésű légvédelmi rendszerek szolgálatba állításával a “haderő XXI. századi színvonalon nyeri vissza azt az oltalmazási képességét, amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el”.

Az 1976 óta szolgálatban álló, most leváltandó szovjet Kub-komplexumokhoz képest az új eszközökkel sokszorosára nő az oltalmazható terület nagysága és ugyancsak sokszorosára emelkedik az egyidejűleg megsemmisíthető célok száma, azaz a légvédelem harci lehetősége. A NASAMS ezen túlmenően olyan légi támadó eszközökkel – például pilóta nélküli repülőgépek (drónok), illetve csapásmérő robotrepülőgépek – is fel tudja venni a küzdelmet, amelyekkel szemben a magyarországi légvédelem eddig nem, vagy csak rendkívül korlátozott képességekkel rendelkezett.

A közleményben idézik a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztost, aki azt mondta: Magyarország légterének védelmében kulcsszerepet játszanak azok a korszerű, földi telepítésű légvédelmi rakétarendszerek, melyeket 2023-tól kap meg a honvédség.

A NATO-ban elterjedt, az amerikai főváros védelmét is biztosító NASAMS rendszerekkel a szövetségi követelményeknek leginkább megfelelő megoldást választotta a Magyar Honvédség – tette hozzá. Maróth  úgy értékelt: “történelmi lépésről van szó, hiszen a magyar légvédelem mintegy négy évtizede nem esett át ilyen arányú fejlesztésen”.

A közlemény nem említi a beszerzés költségét.

The post A Magyar Honvédség NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol appeared first on .

(A portál következő cikkeiben a szakkollégium kettő tagjának olvasatán keresztül vizsgálhatja meg az olvasó az elmúlt hónap franciaországi eseményeit.)

Közeledve a Bataclan klubban történt mészárlás ötödik évfordulójához, kijelenthetjük, hogy 2015 után újra a radikális iszlamista szélsőségesek célpontjává vált Franciaország. Szeptember 25-én a párizsi szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo egykori szerkesztőségénél végrehajtott késes merényletet követően, előbb az október 18-án lefejezett történelemtanár Samuel Paty esete, majd október 29-én a nizzai Notre-Dameban imádkozó (három halálos áldozatot követelő) hívek elleni terrortámadás rázta meg a francia és nemzetközi közvéleményt. Az ország államfője Emmanuel Macron ezt követő kijelentései az iszlámról aztán hatalmas felháborodást és népharagot váltottak ki szerte a világ muszlim közösségeiben és országaiban, melyek vezetői (sokszor igencsak durva és fenyegető hangvételben) megüzenték ellenérzéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Macron terve azonban világos és a történéseket követő kiállása is azt tükrözi, hogy véghezvitelében semmi nem akadályozhatja meg: reformokra van szükség a békés együttélés előmozdítása érdekében, különben lehetetlen lesz elejét venni a további támadásoknak, a 2022-es választásokhoz közeledve, ezért egyre sürgetőbb számára, hogy megoldást találjon radikális muszlimok problémájára. A cél tehát nem más, mint egy felvilágosodott francia iszlám, amely békében él a köztársasággal, igazodik annak szabályaihoz és értékeihez.

Francia-muszlim együttélés, a „colonisation inversée” esete

Megállapíthatjuk, hogy a történelem folyamán Franciaország mindvégig nagy sikerrel asszimilálta a területén élő kisebbségeket, egészen addig amíg meg nem jelentek a ’60-as és ’70-es évektől főként az egykori észak-afrikai gyarmatokról beáramló muszlim vendégmunkások. A fiatal egyedülálló férfiak sok éves munkát követően megkapták az állampolgárságot, letelepedtek és családot alapítottak. Mint azt látni fogjuk az integrálásuk azonban korántsem ment úgy, ahogyan azt a franciák elképzelték. Nem kizárólagos okként, de nagyon jelentős mértékben ez a magukkal hozott, a leszármazottakra is tovább örökített iszlám vallásnak és kultúrának tudható be. A második, harmadik generációk identitásában és önmeghatározásakor sokkal nagyobb szerepet kap a származás (algériai marokkói, tunéziai stb.), mint az elsőnél volt, annak ellenére, hogy sokan jobban beszélik a franciát, mint az arab nyelvet. Nagyon sok esetben azonban a többségi társadalomtól elzárva, saját etnikumúakkal együtt nőnek fel, az ún. gettók miatt lehetséges az is, hogy jelenleg a bevándorló hátterű fiatalok kevésbé lettek integrálva a társadalomba, mint évtizedekkel korábban a szüleik és nagyszüleik. Mi sem bizonyítja ezt jobban egy friss Ifop (Institut français d’opinion publique) felmérésnél, mely szerint a jelenleg Franciaországban élő mintegy 5-6 millió fős muszlim közösség (amely egyébként jelentős szám, az összlakosság 7-9 százaléka) 25 évnél fiatalabb tagjai arra a kérdésre, hogy az iszlám vagy a köztársaság értékei fontosabb-e számukra, 74%-a azt a választ adta, hogy az iszlám felette áll és előrébb való a köztársaságnál. Fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy az elmúlt 25 évben a ramadánt megtartó muszlimok száma 30%-ról mára 70% fölé emelkedett. A vallás felé fordulás népszerűségének növekedése egyértelműen látható, ez pedig a már említett identitásválságban szenvedő bevándorló gyökerű fiatal muszlimoknál ugyan kiutat jelent az általuk tapasztalt bizonytalanságból, azonban egyúttal hajlamosabbá teszi őket a radikális eszmék befogadására is (gondoljunk csak az elmúlt hetekben végrehajtott merényletek elkövetőinek életkorára: 25, 18 és 21 év). Ha ehhez hozzávesszük a francia többségi lakossággal szemben kimutatható sokkal nagyobb gyermekvállalási kedvet a muszlimok körében, akkor könnyen eljuthatunk arra a következtésre, hogy jelenleg a társadalomban tapasztalható problémák és összeütközések a jövőben sem fognak csökkeni, sőt sokkal inkább a tovább erősödő negatív tendenciákra számíthatunk. Megjegyzendő ez nem a francia helyzet sajátossága minden olyan országnak szembe kell néznie ezzel, ahol elindult a „fordított gyarmatosítás” folyamata (többek között Belgium és Nagy-Britannia is ide sorolható).

2018-ban adott hangot aggodalmának az azóta már lyon-i polgármester (ekkor még belügyminiszter) Gerard Collomb, aki a francia népet sújtó közeli polgárháborút vizionált, amennyiben sürgősen nem történik változás. Nyilatkozatában felhívta a közvélemény figyelmét, hogy a mai „egymás mellett” élésből hamar átlehet csúszni az „egymással szemben” élés állapotába és ez nem csupán a jobboldali-szélsőjobboldali politikai erők riogatása, hanem a valós helyzet. A 2015-óta eltelt időszakot vizsgálva és mérlegre téve a több mint húsz terrortámadást, megközelítőleg 250 halottat és 1000 sebesültet kapunk, különösen napjaink történéseit elnézve igazat kell adnunk Collombnak. Az évtizedek alatt felgyűlt nagyon bonyolult, sokszor kényes és szerteágazó problémahalmaz megoldását az sem segíti elő, hogy az ügyben érintett francia muszlimok sokszor a reformoktörekvéseket a hitük elleni támadásként élik meg, így kontraproduktívan hatnak, továbbá fontos látni, hogy aki kiutat keres és próbál elérni valamilyen változást, annak nagyon gyorsan szembe kell majd néznie a személyére irányuló elutasítással és haraggal.

Iszlám hitoktató tanítja követőit a párizsi Eiffel-torony aljában. 2015.05.12. (forrás: Facebook/Sadiq Iqbal)

Macron fellép a szeparatista törekvésekkel szemben

Emmanuel Macron tervezete a francia iszlám átformálására korántsem az elmúlt hetek eseményeire reagál csupán, hanem már elnökségének első évében napirenden volt a gazdasági és szociális reformok mellett. Eredetileg az 1905-ös állam és egyház szétválasztásáról szóló törvény megszületésének 112-ik évfordulóján prezentálta volna a nyilvánosság előtt programját, azonban ez folyamatosan tolódott. Végül az Elysée-palotában kamerák és mikrofonok nélkül, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokat az általa meghívott vallási vezetőkkel, mely beszélgetés hangvétele inkább tekinthető filozofikusnak, mint a gyakorlatiasnak: „Ez a francia stílusú szekularizmus, amely időnként meglepi szomszédainkat, egy hatalmas összetartó ereje hazánknak, amelyet annyi vallási háború szakított darabokra, ahol a vallás beágyazódott a szellemi, kulturális és társadalmi örökségünkbe. Az államnak ez döntőbírói szerepet biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a szellemi viták idején is folyamatosan megőrizze politikai legitimitását. […] Soha nem fogom megmondani a francia állampolgároknak, hogyan éljék meg a vallásukat, de mindenkit folyamatosan arra kérek, hogy teljes mértékben tartsa be a Köztársaság összes jogszabályát.”

Macron figyelmét azonban lekötötték a többi reformötletével összefüggésben kialakult társadalmi megmozdulások és tüntetések, a sárga-mellényesek miatt így egészen idén februárig várni kellett rá, hogy újra napirendre kerüljön a téma. A bejelentés helyszínéül szimbolikusan Mulhouse-t választotta. Az elzászi város egyike annak az állam által még 2018-ban kijelölt 47 körzetnek, ahol a lakóközösségek megosztottak és az együttélés nehézségekbe ütközik a kulturális különbségek miatt. Megvitatását azonban ezt követően a kibontakozó koronavírus-járvány szorította háttérbe egészen őszig. Az ügy folyamatos halasztásának az is állhat a hátterében, hogy korábban megosztotta magát a kormányt is, a nyár közepén azonban Jean Castex lett új miniszterelnök és így személyében Macron szekuláris terveit mindenben támogató politikus került kinevezésre. Megjegyzendő sokan tartják úgy, hogy ezzel Macron a 2022-es elnökválasztásra készül már, és a lehetséges kihívó Marine Le Pennel szemben akar előnyre szert tenni az új iszlám megreformálását kitűző programjával, így kifogná a szelet a Nemzeti Front jelöltjének vitorlájából, aki a Politico legújabb méréseiben már beelőzte őt.

Szeptember 4-én a III. Köztársaság kikiáltásának évfordulóján a párizsi Panthéonban mondott beszédében a francia államfő bejelentette, hogy a következő hónapok során törtvénytervezetet fognak benyújtani annak érdekében, hogy az országot veszélyeztető szeparatizmusok ellen hatékony küzdelmet lehessen folytatni. Macron határozottan kiállt a szabad véleménynyilvánítás mellett, ideértve a blaszfémiához való jogot, mellyel muszlimok tömegeinek ellenszenvét váltotta ki. Sokak szemében Mohammed szent a mai napig, és a róla készült karikatúrák a Próféta meggyalázását jelentik, mint a világsajtót bejáró képsorok a tiltakozásokról is mutatják a koronavírus sem tartja vissza őket attól, hogy az utcára menjenek érte. A párizsi késes merénylet után egy héttel, október másodikán állt elő Macron az akciótervével. Mielőtt megnéznénk ezt részletesen, tegyünk egy európai kitekintést, természetesen a témánkhoz kötődően, ugyanis fontos látnunk a francia törvényhozó milyen példákat lát maga előtt a kontinensen, amelyekre támaszkodhat és követhet.

Vajon sikeres lesz Emmanuel Macron francia elnök (középen) kísérlete, hogy megreformálja a franciaországi iszlám rendszerét? 2020.10.28. (forrás: Facebook/CGTN)

Megoldási kísérletek Európában a radikális iszlám problémájára

Először is vizsgáljuk meg Ausztriát, ahol 2015 elején fogadták el az új, kizárólag az iszlámra vonatkozó jogszabályt, mely teljes mértékben megtiltja a muszlim szervezetek külföldi finanszírozását és előírja minden magukat az osztrák muszlimokat képviselő közösség számára, a Korán német nyelvű fordításának használatát. “Osztrák típusú iszlámot akarunk, és nem olyat, amelyet más országok uralnak” – mondta Sebastian Kurz, aki ekkor még csak külügyminiszter volt. A törvény Ausztria félmillió muszlimját érinti, a lakosság körülbelül 6 százalékát jelenti ez (túlnyomórészt török vendégmunkások és családjaik). Alapvető probléma volt, hogy sok osztrák imámot a török állam vallási ügyekben illetékes igazgatósága (Diyanet) küldött ki és finanszírozta tevékenységüket, ezzel gyakorlatilag Ankara akaratát érvényesítették az általuk irányított mecsetekben. Vezetője Mehmet Gormez a törvény elfogadása előtt ki is fejtette egyet nem értését: „ezzel a törvénytervezettel Ausztriában a vallásszabadság ügye száz évet ment vissza az időben”. 2018-ban Kurz (már, mint kancellár) vezetésével megkezdődött a külföldi imámok működésének felülvizsgálata, köztük több tucat kifejezetten Törökországhoz köthető személyt tartózkodási és működési engedélyének megvonásával fenyegetve. Bécsben bezártak egy a hírhedt török nacionalista csoport, a Szürke Farkasokhoz köthető illegálisan működő mecsetet, hasonló okokból hat másik arab kézben lévő mecsettel egyetemben.

Olaszországban is évek óta folyamatos a radikálisnak tartott imámok kitoloncolása, legutóbb egy 41 éves marokkói állampolgárt az Iszlám Állam támogatásának vádjával utasítottak ki. 2015-óta megközelítőleg 500 szélsőségessel szemben jártak el hasonlóan. Hollandiában idén januárban állítottak fel egy vizsgálóbizottságot a mecsetek körüli gyanús külföldi pénzmozgásokkal kapcsolatosan. A vizsgálat lezárultával hangot is adtak aggodalmuknak a bizottság tagjai, elsősorban a szaúdi, katari, kuvaiti és török forrásokból beáramló több tízmillió euró miatt, mely főként a szalafisták által dominált közösségeket erősítette, akik hírhedt fundamentalizmusa és demokrácia-ellenessége aláássa a holland állam normális működését.

Tavaly Németország is megelégelte a külföldi imámok túlzott befolyását a muszlim közösségeken belül (szintén törökökre kell elsősorban itt gondolni, akik a DITIB néven futó német ernyőszervezet alatt, mintegy 900 mecsetet irányítanak), ezért az osnabrücki egyetemen, a belügyminisztérium támogatásával imámképzést indítottak. Az ügyben illetékesek szerint egyelőre nem kell nagy elvárásokat megfogalmazni a pilot-programmal szemben.

Sebastian Kurz osztrák kancellár mécsest helyez el a novemberi bécsi terrortámadás helyszínén. 2020.11.05. (forrás: Facebook/Patti Chetwynd-Chatwin)

A francia iszlám

Az előbb ismertetett európai válaszlépések után nem ér meglepetés senkit, ha Macronék programpontjait vizsgálva rendre visszaköszönnek ugyanezen intézkedések, sokszor még a retorikán sem változtatva, nyilván mindezt a francia helyzethez igazítva. Visszaérkezünk tehát október másodikához, Les Mureaux városába, ahol a francia elnök éppen az iszlám globális válságáról beszél hallgatóságának, majd kifejti az iszlám szeparatizmus negatív hatásait Franciaországra nézve, különös hangsúlyt fektetve a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélyére. A Macron által javasolt jogszabály célja annak biztosítása, hogy a francia közélet tükrözze a laïcité, vagyis az állami szekularizmus értékeit, egy évszázados jogi alapelvet, amely elválasztja az egyházat és az államot, és utóbbi semlegességét írja elő a vallássokhoz való viszonyulásában.

A francia elnök szerint az első lépésként ehhez a muszlim vallású francia állampolgárokat meg kell szabadítani az őket érő külföldi befolyástól, amely a mecsetekben éri őket. Az országban körülbelül 300 külföldi imám (150 török, 120 algériai, 30 marokkói) prédikál a több mint 2 ezer mecset egyikében, a jövőben erre nem lesz lehetőség, továbbá az imámnövendékek számára minden külföldi résztanulmány is betiltásra fog kerülni. Összefoglalva tehát megszűnik az eddig jellemző „imám-import” és helyette kizárólagosan egy francia muszlim szervezet felügyelete alatt fog működni a hazai imámképzés, továbbá a beszédben megnevezett három ország, Szaúd-Arábia, Katar és Törökország felől áramló pénzcsapot is elzárják a mecsetek és elől.

A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor az is igaz, hogy a francia muszlimok szélsőséges ideológiával való beoltásának helye egykor a mecset volt, de mára ez áttevődött az iskolákba. Macron Franciaország iskoláit „a szekularizmus (ahol a gyermekek állampolgárrá válnak) szívének nevezte”. Az erre vonatkozó szabályozás értelmében mindenki 3 éves kortól kezdve köteles lenne francia oktatási rendszer intézményeibe járni, és csak orvosi okokból engedélyeznék a magántanulást. Jelenleg 50 ezren tanulnak otthon (jelentős részük vallási okokból), továbbá 80-100 ezren diákok a Franciaországban létrejött közel kétezer muszlim magániskolában, a következő évtől kezdve ez utóbbiak működését is szigorúbban fogják vizsgálni. Az állami támogatásban részesülő egyesületeknek számot kellene adniuk kiadásaikról, és kénytelenek lennének visszafizetni azokat a hatóságoknak, amennyibben átláthatatlanok és visszaélés történik működésük során.

Macron hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem a francia muszlimok megbélyegzésére vagy elidegenítésére irányulnak, hanem az együttélés képességének megerősítésére. Ezt követően az iszlám jobb megértését szorgalmazta, és elmondta, hogy a radikalizálódás problémája részben annak a francia városokra jellemző „gettósodásnak” az eredménye, ahol franciák a saját szeparatizmusukat építették fel. Szerinte a lakosság származása alapján koncentrálódik, nem kellőképpen sokszínű, vagy nincs biztosítva a megfelelő gazdasági és társadalmi mobilitás az elkülönült területeken. A radikális iszlamisták lecsaptak a kínálkozó lehetőségre: „kihasználták elvonulásunkat és gyávaságunkat” – tette hozzá Macron.

A laïcité alapját képező 1905-ös állam és egyház szétválasztásáról szóló törvény 115-ik évfordulóján, december 9-én fog a kormány ülésezni a törvényjavaslattal kapcsolatosan, és a tervek szerint jövő év elején fogják a Nemzetgyűlés elé terjeszteni.

Francia és olasz muszlimok együtt imádkoznak egy katolikus templomban, hogy közösen ítéljék el a 2016-os roueni terrortámadást, melyben egy pap is, Jacques Hamel is életét vesztette. 2016.08.02. (forrás: Facebook/Daily Rosary Family)

Muszlim reakciók a tervezetre

Azzal, hogy Macron szót emelt a radikális szeparatista iszlámmal szemben és muszlim világ válságáról beszélt, hatalmas felháborodást váltott ki. Leghangosabb kritikusa a muszlim vezetők közül mindenképp Erdogan volt, akivel viszonya eddig sem volt felhőtlennek nevezhető, elég ha a két fél Kelet-Mediterránumban való egymásnak feszülését vesszük, amikor is Macron a következőképp fogalmazott török kollégájával kapcsolatosan: „A nacionalizmust és az iszlamizmust vegyítve terjeszkedő politikát folytat, ami destabilizáló tényező, és ezt nem lehet összeegyeztetni az európai érdekekkel.” (Franciaország és Törökország egyébként rendre az ellentétes oldalon találja a másikat napjaink konfliktusaiban, legyen szó Líbiáról, a török-görög és azeri-örmény viszonyról, vagy a már említett Földközi-tenger medencéjében található földgáz mezők körül kialakult bonyolult több oldalú vitáról.) Az enyhülés folyamatát az sem segíti, hogy Erdogan nemrég nyilvánosan megkérdőjelezte a francia elnök elmeállapotát, mire Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét. Az egyik legnagyobb médiavisszhangot kapott reakció azonban egyértelműen az egykori maláj miniszterelnöktől, Mahathir Mohamadtól érkezett, aki mikroblogján azt írta: „A franciák történelmük során emberek millióit ölték meg. Sokan közölük muszlimok voltak. A muszlimoknak joguk van haragudni és francia emberek millióit megölni a múlt mészárlásai miatt.” A rangos egyiptomi szunnita iszlám egyetem (amely az arab világban hatalmas tekintéllyel bír) az Al-Azhar tudósai is elítélték Emmanuel Macron francia elnököt az iszlamista szeparatizmussal kapcsolatosan tett megjegyzései miatt, rasszizmussal és gyűlöletbeszéd terjesztésével megvádolva őt. Mások a Mohamed-karikatúrákra és Macron tervezetére válaszul a muszlim többségű országokban a francia termékek, márkák és vállalkozások bojkottjára szólítottak fel. Míg egyes helyeken már elkezdték a bojkottot nem-kormányzati szinten (például Kuvaitban és Katarban), addig Erdogan nyilvánosan is felszólította erre az embereket Törökországban. A helyzet komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint a francia külügy tárcavezetőjének nyilatkozata a nizzai terrortámadást követően a kormány által életbe léptetett intézkedésekről, melyben kiemelte a további terrorakciók megvalósulásának reális veszélyét: „A francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön” – jelentette ki a védelmi tanács ülését követően Jean-Yves Le Drian. „A virtuális gyűlölettől gyorsan jutunk el a tényleges erőszakhoz, ezért úgy döntöttünk, hogy minden szükséges intézkedést meghozunk az érdekeink és az állampolgáraink védelmére” – tette hozzá. A bejelentés szerint a francia nagykövetségek utasítást kaptak, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket minden francia érdekeltségű épület és intézmény körül (nagykövetségek, konzulátusok, iskolák). A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő dzsihadista támadás előtt két héttel Samuel Paty francia történelemtanárt azért ölte meg, majd fejezte le egy csecsen iszlamista, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A nizzai támadást követően Emmanuel Macron államfő a helyszínen jelentette be, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 3000-ről 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek és iskolákat védő katonák létszámát.

Macron-ellenes muszlim tüntetés Franciaországban. A legközelebbi tábla felirata így szól: “Tiszteld Mózest, tiszteld Jézust, tiszteld Mohamedet!” 2020.11.14. (forrás: Facebook/Syed Ayleya)

Zárógondolatok

Macron tervét a francia iszlám megreformálására tekinthetjük előre mutatónak. Eddig nem szóltunk róla, de például a törvényjavaslat megtiltaná az orvosok által a muszlim nőknek házasság előtt kiadott „szüzességi bizonyítványokat” is. Macron, aki elnöksége prioritásává tette a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, elmondta, hogy ezek a dokumentumok sértik a női méltóságot. A másik oldalon azonban a francia muszlimok érezhetik úgy, hogy a vallásukban újra korlátozni akarja őket az állam, márpedig, ha kívülről próbálnak valamit ráerőltetni egy közösségre és a belső akarat hiányzik, addig az biztosan nem fog működni. A burka betiltásával is hasonlóan jártak a franciák: született rá törvény 2011-ben, de a gyakorlatban már nem tudott teljes mértékben megvalósulni és félő a mostani szabályozással is megeshet ez. Nagyon sok fog múlni helyi szinten, az államot képviselő személyek hozzáállásán (orvosok, rendőrök, tanárok stb.), mindezt úgy, hogy a terhek jelentős része eddig is az ő vállukon nyugodott. Macron programjának sikeréhez kulcsfontosságú az együttműködés olyanokkal, mint Tareq Oubrou a Bordeux-i nagymecset imámja és teológusa: „A vallás feladata a reform megindítása és a köztársaság törvényeinek tiszteletben tartása […] A muszlim teológiának Franciaországban kell elvégeznie az iszlám adaptálását, a francia kultúrához igazítva. Lehetséges az iszlám egyszerűsítése és a muszlim hagyomány szempontjából fontos szokások megőrzése, valamint a francia törvények és kultúra tiszteletben tartása. Számos muszlim dolgozik az alkalmazkodás teológiáján, hogy az iszlámot a Nyugathoz és Franciaországhoz igazítsa. […] Figyelembe kell vennünk, hogy mennyi időbe telik az integráció. Ez nem történik meg egy pillanat alatt. Az iszlám olyan vallás, amely viszonylag nemrégiben honosodott csak meg Franciaországban. A teológia egyszerű adaptálása nem fogja az embereket rögtön megváltoztatni – időre van szükség ehhez.” – nyilatkozta egy interjú során.

Vajon Macron és Franciaország sikerrel fog járni az iszlám szeparatizmus elleni harcában? Az idő majd választ ad erre a kérdésre is, egy biztos, jelenleg még vannak radikálisok és minden bizonnyal lesznek is, egészen addig amíg meg nem történik az iszlám teljes integrálása a francia rendszerbe (amennyiben ez valaha be fog egyáltalán következni).

Írta: Hende Olivér

Kulcspozíciókban történtek személyi változások az amerikai védelmi minisztériumban (Pentagon) kedden, miután előző nap Donald Trump amerikai elnök menesztette Mark Esper védelmi minisztert.

A Pentagon politikai tervezésért felelős államtitkára az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, Anthony Tata lett, a hírszerzésért felelős államtitkári posztra Ezra Cohen-Watnick került.

Az új ügyvezető miniszter, Christopher C. Miller – aki korábban az Országos Terrorelhárítási Központ igazgatója volt – az eddigi kabinetfőnök, Jen Stewart helyett új kabinetfőnököt is kinevezett Kash Patel személyében. Patel már a terrorelhárítási központban is Miller kabinetfőnöke volt, és az amerikai sajtó jelentései szerint aktívan részt vett Donald Trump választási kampányának utolsó szakaszában is. Egyébként katonai ügyész és Devin Nunes republikánus képviselő főtanácsadója volt a Trump-kampány tagjai és oroszok között a 2016-os kampányban feltételezett esetleges összejátszás ügyében kezdeményezett és lefolytatott demokrata párti vizsgálat idején. Ez év elején pedig ő tárgyalta le a szíriai fővárosban, Damaszkuszban két, évek óta eltűntként számontartott amerikai állampolgár szabadon bocsátását.

Mind Patel, mind Cohen-Watnick korábban a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa volt, és mindkettőjüket Trump feltétlen híveként tartják számon.

Tatáról több amerikai médium is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy 2018-ban a Twitteren “terroristavezérnek” nevezte Barack Obama volt amerikai elnököt. A bejegyzést később törölte. Trump már korábban is szerette volna kinevezni Tatát erre a posztra, de visszavonta a jelölését, mert a szenátusi megszavazása bizonytalannak ígérkezett.

A vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mark Milley tábornok és a vezérkari főnökök valamennyien a helyükön maradtak. Adam Smith, a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának demokrata párti elnöke bírálta a személyi változásokat, és úgy nyilatkozott, hogy a szakmai felkészültségnek előbbre valónak kellene lennie, mint a lojalitásnak.

The post Személyi változások a Pentagon kulcspozícióiban appeared first on .

Pálinkafőzés közben felgyújtotta ismerősét Mezőcsáton egy férfi, ügyében szerdán döntött a Miskolci Törvényszék: 11 év szabadságvesztésre ítélték.

A bíróság tájékoztatása szerint a két férfi három éve nyáron a vádlott otthonában az udvaron pálinkát főzött; ittak, majd a vádlott – minden előzmény nélkül – azt mondta a sértettnek: “most megdöglesz”. Ezután az edény mellett guggoló sértett hátát leöntötte benzinnel és meggyújtotta. A férfi ruházata lángra kapott; hogy eloltsa, az udvaron lévő felfújható medencébe feküdt. A sértett az utcára menekült, de a vádlott utolérte és ütötte, rugdosta. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. “A súlyosabb következmény elmaradása csupán a véletlennek volt köszönhető” – olvasható a közleményben.

A bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete miatt 11 év szabadságvesztésre ítélte. A büntetés kiszabásakor enyhítő körülmény volt, hogy a vádlott beismerte tettét, és a cselekmény kísérleti szakban maradt. A bíróság ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a vádlott ittasságát.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik. A férfi letartóztatásban marad.

The post Tizenegy évet kapott az ismerősét felgyújtó férfi appeared first on .

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük – hívta fel a figyelmet a szervezet.

A személygépjárművek esetében, gépjármű-kategóriától függően 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken az autó nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 840-5210 forint, tehergépkocsik esetében pedig a 4260 forintot is elérheti naponta.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők – hangsúlyozta a Mabisz. A szövetség ezért arra figyelmeztet: ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamilyen okból nem történik meg a banki átutalás, illetve nem teljesül a csoportos beszedés, időben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával és jelezze a problémát.

Nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól, ha a jármű hosszabb ideig nincs használatban. Akik hosszabb ideig nem használják járművüket és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével élhetnek – jelezte a Mabisz.

A tavaly őszi adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük – írják a közleményben.

The post Megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak appeared first on .

Ismét elítélték bódult állapotban elkövetett járművezetés és kábítószer birtoklása miatt azt a nőt, aki kokain befolyása alatt még 2016-ban lassítás, megállás és segítségnyújtás nélkül gázolt halálra egy férfit, majd tavaly szeptemberben ismét kábítószer hatása alatt vezetett.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta: egy év két hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a 29 éves nőt, aki – miközben közlekedési bűncselekmény miatt már folyt ellene eljárás – kábítószer hatása alatt vezetett tavaly szeptemberben Zuglóban.

A főügyész nem nevezte meg pontosan, miért folyt eljárás a nő ellen, de hírek szerint ő az a sofőr, aki kokain befolyása alatt még 2016 novemberében, szintén Zuglóban halálra gázolt egy 85 éves férfit. Ezért őt 2019 decemberében jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.

A most kiszabott nem jogerős ítélettel összefüggésben a főügyész azt írta: a vádirat szerint egy 29 éves nő – aki ellen más közlekedési bűncselekmény miatt már másodfokon volt folyamatban eljárás – 2019. szeptemberében csekély mennyiségben többféle kábítószert és pszichotróp anyagot szerzett meg, amelyek egy részét elfogyasztotta. A nő 2019. szeptember 10-én a kora délutáni órákban ezeknek a szereknek a hatása alatt a XIV. kerületben, a Pillangó utcában gépkocsit vezetett, amikor rendőri intézkedés alá vonták.

Ellene a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség bódult állapotban elkövetett járművezetés és kábítószer birtoklásának vétsége miatt emelt vádat. A nő az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ezért őt a bíróság – az ügyészség indítványa alapján – egy év két hónap fogházbüntetésre ítélte és véglegesen eltiltotta a járművezetéstől.

Az ítélet nem jogerős, azt az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Ismét elítélték kábítószeres vezetés miatt a zuglói halálos gázolót appeared first on .

Nyolc és féltől 24 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt egy orosz katonai bíróság öt embert, aki terrortámadásokat tervezett végrehajtani Voronyezsben – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) társadalmi kapcsolatok osztálya.

Az elítéltek – Ruszlan Bugak, Ruszlan Csauszov, Genyjasz Gatzsibaiov, Makszim Sztyepanov és Szergej Muhametzjanov – arra készültek, hogy felrobbantsanak egy többemeletes voronyezsi lakóházat, továbbá támadásokat hajtsanak végre rendőrök, valamint a légierő Zsukovszkij és Gagarin nevét viselő akadémiájának hallgatói ellen.

A katonai tanintézményt azért szemelték ki, mert az ott kiképzett pilóták részt vesznek a szíriai katonai műveletekben. A bűnszövetkezet többszörösen büntetett előéletű tagjai megpróbálták beszervezni több volt rabtársukat is. Az ítéletet pénteken hirdették ki, de az FSZB csak hétfőn számolt be róla.

Lelőtte három társát egy orosz katona a Voronyezs megyei Baltimore katonai repülőtéren. Az incidensről beszámoló hírügynökségek eltérő módon számoltak be a történtekről. Az egyik verzió szerint az elkövető, Anton Makarov összeszólalkozott az objektumon ellenőrzést teljesítő Roman Jermolajev őrnaggyal, akinek elragadta szolgálati oldalfegyverét és lelőtte. Azután agyonlőtt még két sorkatonát, egy harmadikat megsebesített és elmenekült a helyszínről. Egy másik verzió szerint Makarov idegösszeroppanást kapott, és áldozataival konfliktusa sem hétfőn, sem korábban nem volt. Az orosz nyugati katonai körzet sajtóosztálya annyit erősített meg, hogy egy szolgálatban lévő katona tüzet nyitott az ellenőrökre, három társát megölte és egy tiszt fegyverét elragadva elmenekült. Sajtójelentések szerint az ámokfutó katona elbarikádozta magát.

The post Zajlik az élet Oroszországban appeared first on .

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első alkalommal vizsgálta a gyermekek számára vonzó megjelenésű villamossági termékeket. A laboratóriumi ellenőrzésen átesett tizenhét – cicás, kaktuszos, kisautós, unikornisos – lámpa és párásító mindegyike veszélyesnek bizonyult, további forgalmazásukat ezért megtiltották. Az áramütés, égési és vágási sérülés, fulladás kockázatát hordozó tizenhat árucikket a vásárlóktól is vissza kell hívniuk a kereskedőknek – közölte az ITM.

A minisztérium közleménye szerint az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma rendszeresen vizsgálja a legkisebbeknek kínált eszközöket a veszélyes termékek kiszűrése, a balesetek megelőzése érdekében. Idén először ellenőrizték célzottan az otthoni felhasználásra, elsősorban gyerekszobákba szánt, többnyire állatokat mintázó, játékfigurás elektromos árucikkeket. A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai kifejezetten veszélyes lámpatesteket, háztartási készülékeket kerestek és találtak a boltok polcain és a webáruházakban. A laborvizsgálatok szerint a tizenhét gyanús termék használata kivétel nélkül kockázatos.

A közvetlenül hálózati feszültségről működő termékeket kialakításuk alapján a gyermekek játéknak nézhetik, megfoghatják, kézbe vehetik. A vizsgált árucikkek törékeny kerámiatestének, burkolatának cserépszilánkjai szúrt vagy vágott, egyes megérinthető felületeik több mint 100 Celsius-fokosra felforrósodva pedig égési sérüléseket okozhatnak. Könnyen hozzáférhető, feszültség alatt álló részeik miatt a tizenhétből tizenhat termék használata áramütés veszélyével fenyeget. A pöttyös labdára hasonlító asztali lámpa nem megfelelően rögzített, színes fényáteresztő korongjai kieshetnek, így súlyos fulladásveszélyt jelentenek a háromévesnél fiatalabbak számára.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kijelentette, a magyar fogyasztóvédelemben a családok biztonsága az első. A most vizsgált lámpatestek némelyikénél a hálózati vezetéket nem rögzítették megfelelően, az izzócsere során a feszültség alatt álló elemek megérinthetők voltak, vagy a csatlakozódugó csapjait éghető műanyagba ágyazták be. E hibák következménye áramütés és égési sérülés lehet, a problémás termékek közelében tehát még a szülők sem érezhetik biztonságban magukat. A célzott ellenőrzéseken megbukott árucikkek lekerültek az üzletek polcairól, azokat a webáruházak kínálatából is eltávolítják.

Az ITM fontos feladatának tartja, hogy állandó fogyasztóvédelmi jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel, a veszélyes termékek kiszűrésével járuljon hozzá a családok és gyermekek biztonságához. A tárca akkreditált laboratóriumai 2020-ban 102 féle, kereskedelmi forgalomban kapható vagy a vámhatáron mintavételezett játékot vizsgáltak meg. Ezek közel fele, 45 féle játék kapcsán merült fel termékbiztonsági kifogás, közülük 43 használata súlyos kockázatot jelent. A hatóság a veszélyes játékokat is kivonja a forgalomból.

A tételes terméklista hibajegyzékkel elérhető a Fogyasztóvédelmi Portálon.

The post Az összes ellenőrzött lámpatest és háztartási eszköz veszedelmes appeared first on .

Tegnap Kecskemétre érkezett, ma már magyar pilóták ismerkednek - a pár hónapja többségi magyar tulajdonban lévő - cseh Aero Vodochody repülőgépgyár újgenerációs Albatros-változatával, az L-39NG-vel.

A 0476-os oldalszámú "Újalba" az ADS-B oldalon, egyik kecskeméti felszállása alkalmával.

Benedek Levente videója a mai napról. Ezúton is köszönöm!

 Zord

A NATO súlyos árat fizethet azért, ha túl korán vonja ki csapatait Afganisztánból. Fennáll ugyanis a kockázata, hogy az ország ismét a terroristák menedékévé válik, helyszínt biztosítva a szövetségesek elleni támadások megtervezéséhez és megszervezéséhez – figyelmeztetett a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg azt közölte: nehéz döntés előtt áll a katonai szövetség, ugyanis egyetlen tagország sem akar a szükségesnél tovább az ázsiai országban maradni. Kiemelte, a NATO csaknem húszéves afganisztáni jelenlétét követően azonban a túl korai, vagy az összehangoltság elmaradásával végzett csapatkivonás ára nagyon magas lehet. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, miután kiszorult Szíriából és Irakból, Afganisztánban éledhet újjá.

A februárban megkötött, az amerikai csapatok kivonását előirányzó amerikai-tálib megállapodásra utalva Stoltenberg azt mondta, az amerikai katonák számának csökkentése mellett a NATO folytatja az afgán biztonsági erők képzésére és a tanácsadásra fókuszáló munkáját. Hozzátette, a szövetség elkötelezett a katonai misszió finanszírozásának fenntartása mellett 2024-ig.

“Együtt mentünk Afganisztánba. És amikor itt az ideje, összehangoltan és rendezetten kell távoznunk onnan. Számítok arra, hogy az összes NATO-szövetséges teljesíti ezt az elkötelezettséget saját biztonságunk érdekében” – fogalmazott.

A CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times című lap hétfői beszámolója szerint az amerikai védelmi minisztérium utasítást kapott, hogy készítse elő 2000 katona Afganisztánból és ötszáz katona Irakból való kivonását, amit végrehajtanának még mielőtt január 20-án lejár Donald Trump elnöki mandátuma. A lépéssel mindkét országban mintegy 2500 amerikai katona maradna.

Az afgán kormány és a tálibok béketárgyalásai jelenleg zajlanak Washington és a lázadók megállapodása alapján, amelyben a lázadók az amerikai csapatok 2021 közepéig való kivonását szabták feltételül.

The post Stoltenberg: a NATO súlyos árat fizethet a korai csapatkivonásért Afganisztánból appeared first on .

Hadszíntéri szállító repülőgépeket vásárol egy brazil vállalattól a Magyar Honvédség – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága.

A két KC-390-es hadszíntéri szállító repülőgép beszerzéséről szóló szerződést kedden Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban írta alá Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Jackson Schneider, a brazil Embraer Defense and Security elnök-vezérigazgatója – közölték.

A megállapodás értelmében a honvédség úgynevezett rámpás szállítógépeket kap, amelyekkel hadműveleti körülmények között is képes lesz 23 tonna tömegig nagyméretű terhek, katonai felszerelések, járművek és személyi állomány (80 felszerelt katona vagy 60 ejtőernyős) célba juttatására. Különleges kialakítása révén a gép alkalmas rossz terepviszonyok közötti fel- és leszállásra, továbbá ejtőernyős légideszant-műveletek kiszolgálására is. Felszereltsége lehetővé teszi a vészhelyzeti kimenekítést, valamint nagy létszámú beteg- és sebesültszállító feladatok végrehajtását is – olvasható a közleményben.

Kiemelték, hogy a beszerzéssel a honvédség teljesen új képességgel gyarapodik. A KC-390-es típus alkalmas harci repülőgépek légi utántöltésére, valamint saját hatótávolságának és repülési idejének növelése érdekében üzemanyag felvételére repülés közben. Ez a beruházás a NATO számára is hiánypótló fejlesztést jelent a régióban – jegyezték meg.

A közlemény szerint a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a 2018-ban beszerzett, főként személyszállításra használható A319 és a Falcon 7X repülőgépek mellé a nagyméretű terhek hadszíntéri célba juttatására is alkalmas KC-390-esek 2023-24-ben megérkeznek Magyarországra. “Ezzel teljessé válik a honvédség légi szállítási, kimenekítési, légideszant- és légi utántöltő képességének fejlesztése” – idézték a kormánybiztost.

Schneider, az Embraer Defense and Security elnök-vezérigazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a magyar kormány és a Magyar Honvédség az ő terméküket, a “piacon fellelhető legkorszerűbb többfeladatú szállítógépet választotta”. Elmondta, hogy Portugália után Magyarország a második európai ország és NATO-tagállam, amely a KC-390 mellett döntött. “Egy kiemelkedően hatékony repülőgéptípusról van szó, köszönhetően a sebesség, a hasznos terhelés és a többfeladatúság példátlan kombinációjának” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

The post Hadszíntéri szállító repülőgépeket vásárol a Magyar Honvédség appeared first on .

Ismét felszámolt a francia rendőrség egy migránstábort Párizs közelében, a nemzeti stadion tövében, ahol augusztus óta fokozatosan több mint kétezren telepedtek meg.

A többségében afgán, valamint szudáni, etióp és szomáliai menedékkérőket mintegy hetven busszal szállították el a fővárosi régió befogadóközpontjaiba és üres tornacsarnokokba. A tábor kiürítése nyugalomban zajlott, az emberek türelmesen vártak a buszokra a Saint-Denis csatorna partján. Jelentős többségüknek már egy ideje folyamatban van a menedékkérelmi eljárása. A tájékoztatás szerint először mindenkin elvégzik a koronavírus-tesztet. Akinek pozitív az eredménye, azt egy időre elkülönítik, a többiek a 26 kijelölt hely valamelyikébe kerülnek.

Az állam által finanszírozott France terre d’asile nevű szervezet számításai szerint a kiürítés előtti nap csaknem 2400 ember élt a táborban, amely egyre nagyobb területet foglalt el az A1-es autópálya mentén, a legnagyobb francia stadion tövében.

“Az ilyen táborhelyek elfogadhatatlanok” – mondta Didier Lallement párizsi prefektus a kiürítés előtt a sajtónak. “A felszámolást úgy bonyolítjuk le, hogy a legálisan az országban tartózkodók biztonságos szálláshelyre kerüljenek, az illegális helyzetben lévők viszont nem maradhatnak” – tette hozzá.

Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren üdvözölte a rendőrségi fellépést. A bevándorlókat segítő mintegy harminc civil szervezet közös közleményben ítélte el a migránstáborok felszámolását.

“Öt éve ismétlődnek a felszámolások, amelyeket a szállásrendszer működési elégtelenségei kísérnek. A hatóságok jelenleg is folytatják ezeket az akciókat, miközben az előző 65 táborkiürítés bebizonyította, hogy nem hatékonyak, és egyetlen céljuk, az emberek szétoszlatása” – írták.

A 2015-ös menekültválság kezdete óta rendszeresen rendel el táborkiürítéseket a prefektúra Párizsban. A legjelentősebb 2016 novemberében volt, akkor egyszerre négyezer embert vittek el. Azóta a rendőrök a migránsok minden kísérletét megakadályozzák a városban arra, hogy letelepedjenek a parkokban és táborhelyeket alakítsanak ki, így egy ideig gyakorlatilag láthatatlanná váltak a párizsiak számára. Másfél év ezelőtt azonban ismét több ezer migráns jelent meg Párizs környékén, akik a városhatárban telepedtek le, ahol a rendőrség egy ideig megtűrte az újabb táborokat, majd felszámolta őket. Azóta a várostól még távolabb, Saint-Denis északi elővárosban telepedtek le a bevándorlók.

The post Ismét felszámolt a francia rendőrség egy sátortábort Párizs közelében appeared first on .

A biztonságos közlekedés elősegítéséért együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) és a Continental Hungaria Kft.

A közlemény szerint az ORFK-OBB és a gumiabroncsgyártó technológiai vállalat a biztonságos magyar közúti közlekedés elősegítése és támogatása, valamint a közlekedésben résztvevők baleseti kockázatának, és a közlekedési balesetek, halálesetek számának csökkentése érdekében működik együtt.

Azt írták: az ORFK-OBB és a Continental a jövőben is rendszeresen indít közös kampányokat oktatási és prevenciós céllal annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen a magyar utakon. Közös céljuk, hogy “a széles tömegek számára is világossá váljon a baleset-megelőzés területén a közlekedés szereplőire háruló felelősség, valamint az, hogy a gépjármű műszaki állapota és láthatósága elválaszthatatlan összetevői a biztonságos közlekedésnek” – áll a közleményben.

The post Az ORFK-OBB és a Continental együttműködik a biztonságos közlekedésért appeared first on .

Kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt öt embert fogtak el a rendőrök Balatonalmádiban, és kezdeményezték letartóztatásukat – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

Közleményükben azt írták: november 10-én heroin átadása közben csaptak le a rendőrök az elkövetőkre Balatonalmádiban, ezt követően a nyomozó hatóság a gyanúsítottak balatonalmádi és budapesti lakásait átkutatta és kábítószergyanús anyagokat foglalt le.

Az egyik gyanúsított ősszel rendszeresen adott el heroint Balatonalmádiban és Veszprémben egy budapesti férfinak, aki a drogot részben maga értékesítette, részben az ügy két másik gyanúsítottjának, egy egymással élettársi kapcsolatban álló nőnek és férfinak adta át, akik azt a fővárosban árulták.

A heroint Balatonalmádiban és Veszprémben értékesítő férfi testvére is gyanúsított, mivel a balatonalmádi házkutatáson az ő otthonában is találtak drogot. Mindannyiukat kábítószer-kereskedelem gyanújával hallgatták ki a nyomozók, majd indítványozták letartóztatásukat.

The post Kábítószer-kereskedőket fogtak el a rendőrök Balatonalmádiban appeared first on .

Októberben emelkedett a nyugat-balkáni útvonalon az illegális határsértések száma, a hatóságok 3500 jogtalan határátlépést jelentettek, mintegy harminc százalékkal többet, mint szeptemberben – áll az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentésében.

Az idei év első tíz hónapjában az említett útvonalon érkezők aránya a duplája volt a 2019-es év januártól októberig terjedő időszak számadatainak. Az érkezők többsége szír és afgán állampolgár volt.

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy összességében az Európát célzó illegális határátlépések száma 21 százalékkal esett vissza ez évben 2019-hez viszonyítva. A határsértések csökkenő tendenciája elsősorban a földközi-tengeri térség nyugati és keleti migrációs útvonalain volt érzékelhető. Szeptemberben a határőrök mintegy 10 900 jogellenes határátlépésről adtak hírt.

A földközi-tengeri útvonalon októberben mintegy harminc százalékkal csökkentek az illegális határátlépések a szeptemberi adatokhoz képest. A határsértők többségében Tunéziából és Bangladesből érkeztek. Előzetes statisztikák szerint ugyanakkor jelentősen nőtt a Nyugat- Afrikából a Kanári-szigetekre érkező illegális migránsok száma októberben.

Múlt hónapban ezen az útvonalon több mint 5300 illegális határsértést észleltek a hatóságok, a menekültek többsége a Szaharától délre fekvő országok állampolgárai voltak.

The post Frontex: emelkedett az illegális határsértések száma a nyugat-balkáni útvonalon appeared first on .

Japán kizárhatja a kínai drónokat az állami beszerzésekből

Japán akár teljesen kizárhatja a Kínában előállított drónokat állami szervei beszerzési láncából, írta meg a Reuters japán kormánytagokra hivatkozva. A döntés mögött kiber- és információbiztonsági szempontok állnak, bizalmas adatok Kínába való szivárgásától tartanak ugyanis a drónok hálózatán keresztül. A döntéshozók kockázatként mérték fel a kínai drónok olyan állami szerveknél való alkalmazását, mint a védelmi minisztérium vagy a partiőrség. Előbbi több száz, utóbbi körülbelül harminc drónnal rendelkezik, ezek többsége kínai gyártmány. A döntés értelmében többek közt a nyomozás, infrastruktúrafejlesztés, és mentési műveletek alkalmával használt drónoknak szigorúbb vizsgálatokon kell majd átesniük, bárminemű információszivárgás ellen védettnek kell lenniük. A japán törvényhozás elé idén januárban került először a tervezet.

A szigorított szabályok 2021 áprilisában léphetnek életbe. Habár nevesítve egyetlen ország sem szerepel a tervezetben, a kormánypárti források megerősítették, hogy az mindenekelőtt Kínát szem előtt tartva született meg. Az új irányelvek haszonélvezői a belföldi dróngyártók lehetnek, mint például a Tokyo Aircraft Instrument Corporation, amely jelenleg is párbeszédet folytat a kormánnyal drónjai lehetséges felhasználásáról.

Írta: Varga Domonkos Bálint

Egy CH-4-es kína drón. 2017.09.27. (forrás: Facebook/ China Daily)

Reakció a tervezett francia szigorításokra

Több közel-, illetve távol-keleti országban heves tüntetések robbantak ki, miután Emmanuel Macron, francia államfő szigorúbb, iszlám szeparatizmus megfékezését célzó törvények meghozatalát helyezte kilátásba. A bejelentés előzménye az október 16-án meggyilkolt francia tanár, Samuel Paty ügye, aki Mohamed prófétáról készült karikatúrát mutatott diákjainak sajtószabadságról szóló óráján. A tervezett szigorítások tartalmazzák a sport- és más típusú szervezetek alaposabb ellenőrzését, az imámok külföldről való behozatalának megtiltását, mecsetek finanszírozásának szigorúbb nyomon követését, valamint az otthoni oktatás betiltását.

Október 25-én Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan tweetjében közölte, hogy levelet írt Mark Zuckerbergnek a Facebook közösségi oldalon való iszlámellenes gyűlöletbeszéd megfékezésének szükségességéről. Khan elítélte a francia elnök álláspontját és az „iszlám megtámadásával” vádolta meg. Bangladesben október 27-én 40 ezren vonultak utcára Dhakában a francia törvényszigorításokra válaszul. A demonstrációt szervező Andolan Bangladesh (az ország legnagyobb iszlamista pártja) bojkottot hirdetett a francia árukra, sürgette a bangladesi kormányt a francia nagykövet mielőbbi kiutasítására, valamint Macron elszámoltatását követelte az iszlám vallás becsmérlése miatt. A felbőszült tömeg a francia követséget tervezte megrohamozni, azonban a rendvédelmi erők segítségével végül sikerült megállítani őket.

A tiltakozási hullám több közel-keleti országban is megjelent, melynek eredményeképpen Kuvaitban, Jordániában és Katarban bojkottot hirdettek a francia árukkal szemben. Párizs több muszlim országra is figyelmeztetést adott ki és javasolta ott tartózkodó állampolgárainak a fokozott elővigyázatosságot a kialakult helyzet eszkalációjára tekintettel.

Írta: Zernig Csombor

Franciaország elleni tüntetés Pakisztánban. 2020.10.31. (forrás: Facebook/Journalist Youssef Daoud)

Kirgizisztán a parlamenti választások után

Tüntetések zajlanak és szükségállapotot hirdettek ki Kirgizisztánban, miután az október 4-i parlamenti választásokon hatalmas fölénnyel nyert a kormánypárt. Az ellenzéki tüntetések során politikai foglyokat szabadítottak ki a börtönből, akik közül ki is kiáltották Szadir Zsaparov-ot elnöknek. A tüntetések nyomása alatt a kormánypárti Szooronbaj Zseenbekov elnök lemondott, hogy így elkerülje a „vérontást”. Őt a házelnök követné az államfői tevékenységek ellátásában, aki vonakodott azt elvállalni, lévén a tüntetők Zsaparov elnökségére törekednek, így a parlament őt hatalmazta fel megbízott elnöknek az újra kiírt választásokig.

A Központi Választási Bizottság ezt január 10-re időzítette, miután a parlament nem volt határozatképes a napirend vitatásakor. A fejetlenséget tovább bonyolítja, hogy a parlamenti választásokat december 20-ra írták ki, majd másnap visszamondták, illetve, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között a nagy favorit megbízott elnök ugyan indulhatna a választáson, ám ez egy szokatlan politikai precedenst teremtene a régiójából kiemelkedő jogállamisággal rendelkező államban. Ennek jogi megoldásán kell a parlamentnek dolgoznia.

Írta: Kertai Zoltán Péter

Egy biskeki tüntető kirgiz zászlóba bugyolálva. 2020.10.07. (forrás: Facebook/Saqlain Shah)

A Szuga-diplomácia kezdete

Japán új miniszterelnökének első hivatalban eltöltött hónapja többnyire a világ állam- és kormányfőivel, magasrangú diplomatákkal való telefonbeszélgetésekkel telt. Habár 1945 óta a frissen megválasztott japán kormányfők elsőként hagyományosan az Egyesült Államokba utaznak, ezt most a tomboló koronavírus-járvány, és a belpolitikai helyzet nem tette lehetővé.
Az idén augusztusban váratlanul lemondott Abe Sinzó utódja, Szuga Josihide megválasztását követően először Vietnámot és Indonéziát látogatta meg.

Mindkét ország az ASEAN fontos tagja. Az idei évben Vietnám büszkélkedhet a tíz tagot számláló szervezet soros elnökségével, míg Indonézia a 260 millió főt meghaladó lakosságával annak legnépesebb tagja, és legnagyobb piaca. Délkelet-Ázsia, mint a világ egyik legdinamikusabban fejlődő régiója már hosszú ideje fontos szerepet tölt be Japán számára.

Szuga a négynaposra tervezett út előtt úgy nyilatkozott a tokiói Haneda Repülőtéren összegyűlt újságíróknak, hogy a „mivel az ASEAN egy kiemelten fontos partner Japán számára a szabad és nyílt Délkelet-Ázsia megteremtésében, ezért szeretné kimutatni szándékát, hogy Japán kész a régió békéjéhez és jólétéhez hozzájárulni.”

A japán kormányfő október 19-20 között Vietnámba látogatott, ahol találkozott Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel, és sikerült megállapodniuk a két ország közötti gazdasági és biztonsági kapcsolatok további mélyítéséről. Hamarosan előkerült a Dél-kínai-tenger kérdése is, amely kapcsán Vietnám és több szomszédos ország területi vitát folytat Kínával. Napjainkban Vietnám fokozott aggodalommal szemléli Kína nagyhatalmi ambícióit, így egyre közelebbi kapcsolatokat épít ki az Egyesült Államokkal. Szuga a Dél-kínai-tenger kapcsán kijelentette, hogy „Japán ellenez minden olyan viselkedést, amely a feszültségek fokozódásához vezethet a térségben”.

Habár mindenki odafigyelt arra, hogy Kínát még véletlenül se nevesítsék, nyilvánvaló volt, hogy a nyilatkozatokban a Kínai Népköztársaságról van szó. Október elején az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és India külügyminiszterei Tokióban találkoztak, nem titkoltan a feltörekvő Kínai Népköztársaság ellensúlyozása érdekében életre hívott négyoldalú kormányközi találkozó (röviden „Quad”) keretében. Habár még nem került sor a „Quad” intézményesítésére, megállapodás született arról, hogy jövőre ismét összeülnek.

Írta: Szomolányi Szabolcs

Szuga Josihide (jobbra) és Nguyen Xuan Phuc Vietnamban. 2020.11.16. (forrás: Facebook/Thông Tin Tuyển Dụng Lao Động Nhật Bản)

India űrkooperációja az USA-val

Harmadszorra is megrendezték az India-USA 2+2 stratégiai párbeszédet, melyen a két ország külügyminiszterei és védelmi miniszterei vettek részt. Közös nyilatkozatukban arról adtak tájékoztatást, hogy megállapodtak az űrhelyzet-tudatosság (Space Situational Awareness, SSA) keretében napirend-alapú együttműködés folytatásáról. Az SSA az űrkörnyezet felé való tudatosságot jelenti, amely az ütközések elkerülésével, az űr-időjárással és az űrben előforduló természeti jelenségekkel kapcsolatos információkkal hozzájárulhat az űrmissziók biztonságához. Arra törekszik, hogy adatokat gyűjtsön a pályára állt műholdakról, a régi rakétatestekről és más űrhulladékokról, előre jelezze az űrobjektumok visszatérését a légkörbe, és figyelje az űrhajókat, műholdakat érő esetleges fenyegetéseket: általános célja a fizikai űrkörnyezet figyelemmel kísérésének, megértésének és előrejelzésének képessége. Az együttműködésnek köszönhetően India civil űrügynöksége, az ISRO külön SSA osztályt hozhatott létre, valamint megnyílt előtte a kapacitásépítés lehetősége – az USA mellett Japán és Franciaország is elkötelezett SSA-képességek fejlesztésében, mely a későbbiekben további kollaborációra adhat alapot.

Írta: Györgyi Dominika

Ma délután aláírták a honvédség jövendő rámpás szállítógépeiről szóló beszerzési szerződést. A megállapodás értelmében a brazil Embraertől érkezik két KC-390-es Kecskemétre a Tevékhez 2023-24-ben - a két A319-es és a két F7X mellé. A magyar haderő a lépés nyomán világszerte példátlan módon "all jet" szállítóflottával bír majd. 

Az Embraer promóvideóján szereplő magyar KC-390-es a 610-es oldalszámot kapta. 

Zord

Tizenegy éven keresztül termesztett marihuánát a kertjében egy Marcali környékén élő férfi az ügyészség álláspontja szerint, ezért vádat emeltek ellene – tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség.

A 34 éves férfi 2009-ben jutott marihuánamagokhoz, ezután minden évben nevelt kendernövényeket lakóháza udvarának gazos, elhanyagolt részén, cselekménye ezért jó ideig nem tűnt fel senkinek.

A vádlott az általa termesztett drogból eleinte a saját szükségletét fedezte, egy idő után azonban kereskedett vele, később ismerőseinek már amfetamint is adott el, amelyet maga is rendszeresen fogyasztott.

A férfit 2020 májusában fogták el a marcali rendőrök, amikor kábítószer hatása alatt, hamis rendszámmal felszerelt gépkocsijával Keszthelyről tartott hazafelé. A nyomozók a házkutatáson amfetamint és kannabiszt, valamint kábítószer-termesztéshez használt eszközöket foglaltak le.

A férfi letartóztatásban van, az ügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette, egyedi azonosító jellel visszaélés és bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt emelt vádat ellene, és azt kérte a bíróságtól, ítélje börtönbüntetésre, tiltsa el a járművezetéstől, továbbá alkalmazzon vagyonelkobzást vele szemben.

The post Vádat emeltek egy tizenegy éven át drogot termesztő férfi ellen Somogyban appeared first on .

Török eredetű riasztó- és jelzőfegyverek illegális unióba hozatalának felszámolását célzó európai művelet során 1776 lőfegyvert, kábítószert és más illegális árut foglaltak le európai országok hatóságai, valamint többeket előállítottak – közölte az Európai Unió (EU) rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a 24 európai ország, köztük Magyarország részvételével végrehajtott művelet során korábban már hatástalanított, majd illegálisan ismét működőképessé tett közel 200 lőfegyvert is lefoglaltak.

A hatóságok a lőfegyverek mellett 3714 töltényt, különböző típusú kábítószereket, cigarettát, gépkocsikat, valamint 164 különféle pirotechnikai eszközt is találtak. Az egy éven át tartó nyomozásokat követően november elején végzett akció alatt az albán, a görög, a portugál és a román rendőrök 81 házkutatást hajtottak végre, és 11 embert előállítottak.

Az elmúlt években a riasztó- és jelzőfegyverek rendkívül népszerűvé váltak a bűnözők körében, aminek az az oka, hogy olcsón beszerezhetők és könnyen átalakíthatók éles lőszer kilövésére alkalmas fegyverekké – közölték Hágában.

The post Europol: fegyvereket foglaltak le, többeket előállítottak egy összehangolt európai művelet során appeared first on .