Biztonságpolitika

Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába – közölte honlapján a rendőrség.

Közleményükben azt írták: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak is.

Az Észak-Macedóniába induló 56. magyar rendőri kontingens tagjait kedden Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László, az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és a határsértők előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az országon belüli utakon is. A kontingens szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, mobil hőkamerával támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A 30 tagú észak-macedóniai egységben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából hazatérő kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – a negatív SaRS-CoV-2 teszt eredményéig járványügyi megfigyelés alatt maradnak, ez időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség állja – írták.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába appeared first on .

Halálbüntetésre ítélte az észak-kínai Tiencsin egyik középfokú bírósága kedden a Huarong kínai állami vagyonkezelő vállalat korábbi vezetőjét korrupció miatt – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Laj Hsziao-min, a pekingi székhelyű Huarong igazgatótanácsának korábbi tagjának őrizetbe vételét 2018 novemberében rendelte el az ügyészség, miután az ügyében az év áprilisában indított vizsgálat során a kínai korrupcióellenes hatóságok megállapították, hogy politikai és a pénzügyi munkára vonatkozó szabályokat is megszegett. Lajt még 2018 októberében kizárták az országot irányító Kínai Kommunista Pártból. Akkori közleményében a Párt fegyelmi bizottsága a lépést azzal indokolta, hogy Laj különböző szabályokat megszegve “vakon bővítette a vállalatot, amelyet rendellenesen működtetett, eltérítve a céget a fő feladataitól és üzleteitől”. A vizsgálat eredménye szerint Laj emellett kenőpénzeket fogadott el, visszaélt a hatalmával, közpénzekből fényűző fogadásokat, családtagjainak pedig üdüléseket szervezett, továbbá pozícióját kihasználva több nővel létesített szexuális kapcsolatot.

Az 1999-ben alapított Huarong Kína négy, állami kézben lévő vagyonkezelő vállalatának legnagyobbika. A céget eredetileg azzal a céllal létesítették, hogy súlyosan kockázatos eszközöket vásároljon reorganizációs céllal, hogy a lehető legnagyobb megtérülést érjék el a nem teljesítő adósságok kezelésére. 2013 és 2018 között azonban a vállalat nyeresége soha nem látott mértékben bővült, miután tevékenységének fókuszába az eredeti cél helyett az került, hogy kockázatos beruházásokon át saját bevételét növelje. A Huarong 2017-es éves jelentése szerint a cég nettó nyeresége 2013-hoz képest több mint 250 százalékkal nőtt. A vállalat vagyonának összértéke pedig 2017-ben elérte az 1,87 ezermilliárd jüant (85 ezermilliárd forint), ami 505 százalékos emelkedést jelentett az öt évvel korábbi állapotról. Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a Huarong bevétele szembetűnően növekvő mértékben származott befektetésekből, miközben a kockázatos adósságokból származó vagyon kisebb mértékben nőtt.

A keddi bírósági ítélet szerint Laj összesen 1,78 milliárd jüan (80,7 milliárd forint) értékben fogadott el kenőpénzeket és ajándékokat 2008 és 2018 között, melyekért cserébe a Kínai Bankfelügyeleti Bizottságban és a Huarong vállalatban betöltött pozícióival visszaélve a többi között finanszírozással, projektmegbízásokkal, előléptetésekkel segített egyes szervezeteket és egyéneket. 2009 és 2018 között pedig, másokkal összejátszva összesen 25,12 millió jüan közpénzt sikkasztott el. A bíróság a szigorú ítéletet azzal indokolta, hogy Laj tettei aláásták az ország pénzügyi biztonságát és stabilitását, és különösen káros társadalmi hatást gyakoroltak, jelentős veszteséget okozva az államnak és a lakosságnak.

The post Halálbüntetésre ítélték Kínában egy állami vállalat korábbi vezetőjét korrupció miatt appeared first on .

Botrányt keltett Lengyelországban az, hogy soron kívül beoltatta magát a koronavírus ellen több olyan közszereplő, aki erre egyelőre nem lenne jogosult, köztük Leszek Miller európai parlamenti képviselő, volt kormányfő, valamint több színész. Az ügyben vizsgálat indul.

A soron kívüli oltásokra azután derült fény, hogy Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) politikusa múlt csütörtökön a Twitter közösségi oldalon közölte: előző nap megkapta a vakcina első adagját. Aznap a varsói orvostudományi egyetem (WUM) – ahol a kijelölt oltóhelyek egyike működik – közölte: “többletvakcinákat” használtak fel, többek között 18 színész és a kultúra világából ismert más személyiségek oltására.

A beoltott hírességek a WUM szerint beleegyeztek, hogy részt vesznek az oltásnépszerűsítő kampányban. A művészek nevét a klinika nem közölte, de a közösségi médiában például maga számolt be a beoltásáról Krystyna Janda, az Andrzej Wajda filmjeiből is ismert, a jelenlegi kormányt gyakran bíráló színész. Megerősítette beoltását mások mellett a kormánnyal ugyancsak kritikus TVN kereskedelmi televízió programigazgatója, Edward Miszczak is.

A vakcinakészleteket kezelő lengyel hatóság azonban cáfolta, hogy a WUM az oltási programon túli szállítmányban részesült volna, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk pedig aláhúzta: a január közepében induló oltásnépszerűsítő kormányprogramban szereplő művészek közül egyelőre senki sem oltatta be magát, Jandát és Miszczakot pedig nem kérték fel, hogy a kampányban szerepeljenek.

A soron kívüli oltások ügyében hétfőn indít vizsgálatot a lengyel állami egészségügyi biztosító, az NFZ. A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Michal Wos pedig vasárnap este bejelentette: a botrány kapcsán ügyészségi eljárást kezdeményez a WUM rektora ellen.

A lengyelországi vakcinázási program keretében december végétől az úgynevezett “zéró csoport” – az egészségügy dolgozók, illetve családtagjaik, valamint a kórházban kezelt koraszülött csecsemők szülei – oltása zajlik, hétfőig több mint 50 ezren kapták meg a BioNTech-Pfizer vakcina első adagját. A politikusok közül csak azokat oltják be, akik egyben orvosok is.

Január közepétől indul a következő elsőbbséget élvező csoport oltása, abba többek között a 65 évnél idősebb embereket, a rendfenntartó erőkben szolgálókat és a tanárokat sorolták be.

A lengyel kormány az európai uniós programon belül hatvanmillió adagra kötött szerződés, amellyel harmincmillió embert – vagyis gyakorlatilag az ország felnőtt lakosságát – lehet beoltatni. Január végéig 1,5 millió adag szállítását várják. A BioNTech-Pfizer német-amerikai vakcina után az amerikai Moderna cégtől várhatók szállítmányok, az év első negyedévében ez mintegy nyolcszázezer további adagot jelenthet – közölte egy hétfői interjúban Michal Dworczyk.

Későbbi hétfői sajtóértekezletén Dworczyk egy harmadik, a CureVac német cég által gyártott vakcinát is említette, amelyből – az uniós szintű engedélyezés esetén – az első negyedév végéig 400 ezer adagot várnak. Március végéig 2,9 millió lengyelt olthatnak be Dworczyk szerint. A zéró- és az első csoportban összesen 11 millió személy jogosult a vakcinálásra. A mintegy egymillió fős zéró csoportból eddig mintegy félmilliónyian jelentkeztek – mondta el Dworczyk.

Megerősítette: Lengyelországba eddig 670 ezer adag oltás érkezett meg, a vakcinálást országszerte több mint 6 ezer oltóhelyen fogják végezni.

Az egészségügyi tárca hétfői adatai szerint egy nap alatt a közel 38 millió lakosú Lengyelországban 4432 új koronavírus-fertőzést regisztráltak. Kifejezetten a Covid-19 miatt 8-an, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 34-en hunytak el. A múlt hét második felében tízezer felett voltak a napi fertőzöttségi adatok, a hétfői csökkenés a hét végén végzett vírusteszt alacsonyabb számával lehet összefüggésben.

The post Botrányt keltett Lengyelországban egyes közszereplők soron kívüli beoltása appeared first on .

2020. október 27-én a Stratégiai Tanulmányok Központja Kutatás és Szakpolitika Szemináriumán James Boys brit politikatörténészt láttuk vendégül, aki jelenleg új könyvén dolgozik az ún. őrültség-elméletnek (Madman Theory) az amerikai politikában való alkalmazásáról, különös tekintettel Nixon és Trump elnökökre. Az őrültség-elmélet lényege, hogy a politikai vezető annak érdekében, hogy ellenfelét félrevezesse, irracionalitást, kiszámíthatatlanságot színlel. Boys a szemináriumon a könyvnek azt a fejezetét mutatta be, amely feltárja az őrültség-elmélet kezdeteit. A szálak az 1950-es évekbe és a Harvard Egyetemre vezetnek, ahol három tudományos elme, Thomas Schelling, Henry Kissinger és Daniel Ellsberg egymástól függetlenül dolgozták ki az őrültség-elmélet alapjait. Később együtt is működtek ebben a témában, sőt mindhárman prominens szerepet kaptak az amerikai kormányzatban, ahol a hivatalos külpolitika részévé is tették az őrültség-elméletet. Örömömre szolgált, hogy a szerzőnek én szolgálhattam opponenséül (discussant) a szemináriumon.

James Boys könyvéről és a szemináriumról szóló összefoglalóm a Stratégiai Tanulmányok Központja blogján jelent meg:

The Madman Theory, the Kissinger-Schelling-Ellsberg Triumvirate, and Harvard University – James Boys at the CSS Research & Policy Seminar

A hollandiai Tilburgban újabb, egy hónap leforgása alatt immáron a negyedik robbantásos támadást követtek el lengyel árucikkeket forgalmazó üzletek ellen – írta a Dutchnews holland hírportál.

A hétfő hajnali támadás súlyos károkat okozott az épületben és a szomszédos ingatlanokban, de nem követelt halálos áldozatot.

December 9-én hasonló robbanószerkezetek léptek működésbe az észak-hollandiai Bewervijk és Aalsmeer városában, illetve a délkelet-hollandiai Hertogenboschban három, ugyancsak lengyel boltnál. A robbanások anyagi károkat okoztak az üzletekben, amelyek ugyanazon család tulajdonában vannak. A rendőrség továbbra se talált se gyanúsítottat, se indítékot.

A tulajdonos, az iraki kurd származású Taha Mahmoed úgy nyilatkozott a helyi rádiócsatornának, hogy nem tud arról, hogy családjának ellenségei lennének, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a támadásokat egy üzleti vetélytársa követte el. Mahmoed a rendőrséget lustasággal vádolta.

“Nem tesznek semmit, pedig megígérték, hogy elfogják a bűnöst. Nem is értem, hogy követhettek el robbantásos támadásokat egy ilyen jól működő országban” – nyilatkozta.

The post Hollandiában már több lengyel árucikket forgalmazó üzletet ért támadás appeared first on .

Hangfelvételek tanúsága szerint a fehérorosz KGB állhat a Seremet-gyilkosság mögött.

Nyilvánosságra kerültek hétfőn Ukrajnában olyan hangfelvételek és dokumentumok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fehérorosz titkosszolgálatok Aljakszandr Lukasenka elnök közvetlen utasítására tervelték ki a merényletet Pavel Seremet minszki születésű, orosz állampolgárságú újságíró ellen, akit négy éve az autójába rejtett pokolgéppel öltek meg Kijevben – számolt be az ukrán média.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy a birtokába került hangfelvételek egyikén, hangja alapján Vagyim Zajcev, a fehérorosz KGB volt főnöke eligazítást tart az Alfa terrorellenes különleges egység két emberének 2012. április 11-én. Arról beszélnek, hogy az akkor Oroszországban élő és dolgozó Seremetet látványos módon fel kell robbantani úgy, hogy a halála nagy visszhangot váltson ki. “Az elnök (Lukasenka) várja ezeket a műveleteket” – hallható a felvételen.

A 2008-2012. között rejtett eszközzel készített felvételeken több, Németországban tartózkodó fehérorosz ellenzéki méreggel, robbantással, illetve autójuk megrongálásával való “likvidálásáról” is szó esik Lukasenka fehérorosz elnök utasítására, és a gyilkosságok finanszírozására az államfő állítólag 1,5 millió dollárt különített el – írta a hírportál.

A felvételeken kívül még olyan dokumentumok is napvilágra kerültek, amelyek Seremet megfigyeléséről tanúskodnak. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Telegram üzenetküldő portál orosz nyelvű NEXTA Live csatornájára hivatkozva hozzátette, hogy a hangfelvételeket a fehérorosz különleges egységek egy volt munkatársa, Igor Makar Brüsszelbe juttatta el.

Az ukrán rendőrség közleményében arról tájékoztatott, hogy már decemberben tudomást szerzett a hangfelvételekről. A hírszerzésen keresztül jutott a birtokába az információ egy általuk nem megnevezett európai országból arról, hogy 2012-es hangfelvételek és dokumentumok kerültek elő, amelyek fontosak lehetnek a 2016-ban elkövetett Seremet-gyilkosság megrendelőinek felderítése szempontjából. Az ukrán rendőrség birtokában lévő és az internetre kikerült hangfelvétel-részleteken “ismeretlen személyek beszélnek Seremet meggyilkolásáról”, felrobbantásáról vagy megmérgezéséről – idézett a rendőrségi közleményből az Ukrajinszka Pravda. A rendőrség közölte: meghívást kaptak az említett európai országba, hogy ott végezzék el a szükséges vizsgálatokat. Hozzátette, hogy a gyilkosság megrendelését és az elkövetését a hatóság külön ügyként kezeli.

A 44 éves minszki születésű, a merénylet idején már öt éve Kijevben élő, orosz állampolgárságú Seremet 2016 júliusában vesztette életét, miután felrobbant vele az autója a forgalmas reggeli órákban az ukrán főváros központjában. Az újságíró korábban fehérorosz és orosz tévécsatornáknál dolgozott, főként innen vált közismertté és szerzett a szakmájában hírnevet. Ukrajnában az Ukrajinszka Pravda munkatársa volt, és egy ideig az egyik hírrádió műsorvezetője.

 

Egy évvel ezelőtt, 2019 decemberében az ukrán rendőrség három személyt gyanúsított meg a merénylet elkövetésével: Andrij Antonenko rockzenészt, kelet-ukrajnai veteránt, Julija Kuzmenko gyermekorvost és Jana Duhar katonai nővért. Eddig egyikük sem ismerte be bűnösségét. Antonenko jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Néhány száz híve rendszeresen rendez megmozdulásokat, követelve szabadon bocsátását, ugyanis hisznek ártatlanságában. Szerintük Arszen Avakov belügyminiszter saját politikai karrierjét építi a zenész és veterán elleni koholt eljárással. Tarasz Bezpalij, Kuzmenko ügyvédje ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a nyomozóknak aligha sikerül a gyanúsítottakat a “fehérorosz felvételekhez” kötni. Hozzátette, hogy amennyiben mégis meggyanúsítanák őket fehérorosz kapcsolatokkal, a védelem készen áll a cáfolatra.

The post A fehérorosz KGB állhat a Seremet-gyilkosság mögött appeared first on .

Börtönnel büntetik a cigányellenes megnyilvánulásokat ezentúl Romániában, miután Klaus Iohannis államfő kihirdette a tavaly decemberben elfogadott törvényt.

A törvénytervezetet közösen terjesztette elő a Szociáldemokrata Párt (PSD) tizenhat, a kisebbségi frakció hét, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) egy-egy törvényhozója.

Indoklásuk szerint a romákkal szembeni előítéletek, a közösség megbélyegzése és kirekesztése, a kettős mérce alkalmazása szükségessé teszi, hogy az – idegengyűlölet büntetéséről szóló – általános rendelkezéseken kívül a cigánysággal szembeni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megelőzésére külön jogszabályt hozzanak.

A törvény alapján cigányellenesnek – a romák elleni gyűlölködésnek – minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a romák, a roma közösségi és egyházi intézmények, roma vezetők, roma civil szervezetek, roma hagyományok vagy a romani (cigány) nyelv ellen irányul.

A most kihirdetett törvény értelmében Romániában ezentúl három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják a romaellenes megnyilvánulásokat és a romaellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a romaellenes szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de – még a hatósági leleplezés előtt – feljelentik a romaellenes szervezkedés többi résztvevőjét.

A cigányellenesség büntetéséről szóló törvény szinte szó szerint megegyezik azzal a jogszabállyal, amelyet a zsidóellenesség büntetéséről fogadott el Románia 2018 nyarán. A cigányellenesség büntetéséről szóló jogszabályt nagy többséggel – egyetlen ellenszavazat, és 20 tartózkodás mellett – szavazta meg tavaly december 15-én a bukaresti képviselőház.

The post Börtönnel büntetik ezentúl a cigányellenességet Romániában appeared first on .

Tavaly harminc halálos lakástűz volt dohányzás miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták, hogy szombat reggel bútorok gyulladtak ki Nyírmártonfalván, a Rákóczi utca egyik családi házának húsz négyzetméteres szobájában. A lángok ágyban dohányzás miatt csaptak fel, égett az ágy és a mellette lévő két fotel is. A nyíradonyi tűzoltók kiérkezése előtt a hozzátartozók megfékezték a lángokat, a tűzoltók az épületet átvizsgálták, az izzó, parázsló részeket eltávolították. Az épületben egy ember tartózkodott, akinek az életét már nem lehetett megmenteni – tették hozzá.

A közleményben arra figyelmeztettek, hogy jellemzően hamarabb elalszanak az ágyban dohányzók, mint a cigaretta, ami meggyújtja az ágyat és annak környezetét. Mire felébred az alvó ember, már annyi mérgező füstöt szívott be, hogy sokszor nem lehet megmenteni. Nem kell nagy tűz egy tragédiához, elég, ha egy négyzetméteren izzik valami és füst keletkezik – áll a közleményben.

The post OKF: tavaly 30 halálos lakástűz volt dohányzás miatt appeared first on .

Irán húsz százalékos urándúsítási tervei komoly eltérést jelentenek 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékhoz képest – mondta Peter Stano az unió külügyi szolgálatának szóvivője.

Hozzátette: amennyiben Irán megkezdte a folyamatot, akkor annak súlyos következményei lehetnek a nukleáris fegyverek tilalmáért folytatott harcra nézve. A szóvivő elmondta, hogy a brüsszeli vezetés megvárja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tájékoztatását a helyzetről mielőtt további lépéseket tenne.

A Mehr félhivatalos iráni hírügynökség hétfői közlése szerint, Irán újrakezdte a húsz százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, földalatti nukleáris létesítményében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) január 1-jén közölte: Irán jelezte felé, hogy ismét húsz százalékosra dúsított urán előállítására törekszik, de akkor Teherán nem pontosította, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

Egy az iráni kormányzat által nemrég elfogadott törvény értelmében, Irán évente 120 kilogramm húsz százalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta ötszáz kilogrammot. Irán részéről ez egy újabb olyan lépés, amellyel megsérti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit válaszul arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat.

Irán eddig 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állított elő. A nukleáris fegyverekhez kilencven százalékos dúsítású urán szükséges. Az urán húsz százalékosról kilencven százalékosra dúsítása azonban már nem számít igazán nagy ugrásnak szakértők szerint.

The post Urándúsítás: harmatgyenge EU-s reakció az iráni kötelezettségszegésre appeared first on .

A brit kormány nem adhatja ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-t – így döntött nem jogerős hétfői végzésében az eljáró londoni bíróság. Az amerikai hatóságok várhatóan fellebbezést nyújtanak be a határozat ellen.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak, elsősorban azért, mert reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A végzés szerint az amerikai kérvény alapján, szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne Assange kiadatása.

Mindazonáltal depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének – áll a londoni bíróság hétfői végzésében.

Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel négy-hat évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államoknak 14 napja van a fellebbezés benyújtására, és az amerikai kormány már korábban közölte, hogy a kiadatás megtagadása esetén ezt meg is teszi.

Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését. Jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint Assange kiadatási ügye a fellebbezési eljárások miatt jó eséllyel évekig elhúzódik.

The post Brit bíróság: Julian Assange nem adható ki az Egyesült Államoknak appeared first on .

Izrael nem engedi, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen – közölte Benjámin Netanjahu válaszul az iráni urándúsítás szintjének megemelésére.

“Irán azon döntése, hogy továbbra is megszegi kötelezettségvállalásait, vagyis emeli az urándúsítás szintjét, és növeli ipari kapacitásait a föld alatti urándúsítás érdekében, nem magyarázható másképp, csak úgy, hogy megvalósítja katonai nukleáris programjának terveit” – közölte Netanjahu Twitter- és Facebook-fiókjában közzétett üzenetében.

“Izrael nem engedi, hogy Irán atomfegyvereket állítson elő” – válaszolt az Iráni Iszlám Köztársaság ősellenségének tekintett izraeli miniszterelnök arra a bejelentésre, hogy Irán újrakezdte a húsz százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében.

A Háárec című újság honlapja szerint a szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi, viszonylag alacsonyan dúsított szintű urán legalább két atombomba előállításához lehet elegendő Iránban, ha úgy döntenek, hogy nem békés célokra használják fel a rendelkezésükre álló, egyelőre alacsony szinten dúsított uránt. A nukleáris fegyverekhez kilencven százalékos dúsítású urán szükséges. Az urán húsz százalékosról kilencven százalékosra dúsítása azonban már nem számít igazán nagy ugrásnak szakértők szerint.

Irán mindeddig legfeljebb 4,5 százalékra dúsította a birtokában lévő uránt, már ezzel is megsértve a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett értéket, amely a dúsítás küszöbét 3,67 százalékban korlátozta.

Irán a 2015-ös megállapodás értelmében beleegyezett abba, hogy leállítja az urán dúsítását Fordóban, és a létesítményt nukleáris, fizikai és műszaki központtá alakítja át. A helyszín az iráni nukleáris megállapodáshoz vezető tárgyalások egyik sarkalatos pontja volt. Az Egyesült Államok ragaszkodott a bezárásához, Teherán viszont a megtartásához. Az atomalku összeomlása óta Irán folytatta az urándúsítást.

The post Netanjahu: Izrael nem engedi, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen appeared first on .

Balkán mini-Schengen

Az úgynevezett Balkán mini-Schengen megállapodás első életbe lépő szakaszának köszönhetően az albán, szerb, és észak-macedón állampolgároknak kizárólag személyigazolvány szükséges a határátlépéshez, jelentették be az országok államfői november 9-én. Alekszandr Vucic szerb elnök közleményben erősítette meg, hogy az intézkedések eredményétől a turizmus növekedésére számítanak Albániában és Szerbiában. Emellett a három ország államfői aláírtak egy kooperációról szóló memorandumot is, amelynek értelmében együtt küzdenek a koronavírus járvány és annak következményei ellen. Első közös döntésként pedig lehetővé tették az országok közötti közlekedést PCR teszt nélkül.

A koszovói Önrendelkezés (Vetëvendosje) és elnöke Albin Kurti élesen elutasítják a mini-Schengenhez való csatlakozást.  A párt álláspontja szerint a megállapodás tovább veszélyezteti Koszovó határainak biztonságát, mivel annak államiságát Szerbia még mindig nem ismerte el. Emellett az Önrendelkezés szerint a megállapodás nem szolgálja az albán nép érdekeit. Albin Kurti volt koszovói miniszterelnök szerint egy Albánia és Koszovó között létrejövő Schengen övezetet lenne érdemes kidolgozni.

Albin Kurti volt miniszterelnök, a Vetëvendosje nevű koszovói párt vezetője. (Forrás: Facebook/ Lëvizja VETËVENDOSJE!)

Koronavírus és gazdaság

Az albán kormányzat újabb szigorításokat léptetett életbe a koronavírus járvány visszaszorítása érdekében. Az újonnan bevezettet rendelkezések betiltanak minden 10 főnél nagyobb gyűlést és összejövetelt. Emellett az este tíz és hajnali hat közötti kijárási tilalom továbbra is érvényben marad.

Az albán statisztikai hivatal közlése szerint az általuk vizsgált időszakban az ország külkereskedelmi mérlege 7,6%-kal csökkent. A szakértők számításai szerint az exportmutatók 12,2%-kal, míg az importmutatók 9,7%-kal csökkentek. Az elemzés szerint Albánia legfőbb kereskedelmi partnere továbbra is Olaszország.

Az Európai Tanács 103,3 millió eurós támogatást küldött Albánia számára, ezzel segítve az országot a további reformok bevezetésében, valamint a COVID-19 járvány okozta problémák megoldásában. A járványhoz kapcsolódó problémák kezelése mellett az új források lehetőséget biztosítanak az ország számára a jogállamisági reformok bevezetéséhez és a szervezett bűnözés elleni harchoz.

A német kormányzat 58,2 millió euróval tervezi támogatni Albániát, az ország gazdaságának fejlesztésében. Peter Zingraf, Németország albán nagykövete szerint a támogatás magában foglal több közös gazdasági és vízügyi infrastruktúra fejlesztő projektet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentés szerint Albánia a Nyugat-Balkán legfukarabb országa. A jelentés szerint az albániai bankbetétek összege az ország GDP-jének csaknem 70%-át teszi ki.  A bankbetétek magas összege összefüggésbe hozható a külföldön dolgozó albán vendégmunkásokkal, akik így juttatnak haza pénzt a családjaiknak. Az IMF prognózisa szerint a koronavírus miatti GDP csökkenésnek köszönhetően az arány még inkább eltolódhat.

Írta: Párducz Árpád

Albán orvosok egy tiranai kórház Covid-osztályán. (Forrás: Facebook/ U.S. Embassy – Tirana)

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina egyik nemzeti ünnepe november 25-e, az ún. államiság napja. 1943. november 25-26-án ülésezett a Nemzeti Antifasiszta Tanács, amely határozatot hozott az ország náci uralom alóli felszabadításáról. Ennek az eseménynek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az ország fennállása, létezése kapcsán. Az idei évben az ünneplést természetesen beárnyékolta és némileg ellehetetlenítette a koronavírus-járvány, emellett azonban az ünnep megítélése körül is felfedezhetőek az országon belüli ellentétek és törésvonalak. Az államiság napját ugyanis csak a bosnyák-horvát Föderációban ünneplik meg – november 25-e itt munkaszüneti nap, az intézmények és boltok többsége zárva tart, a tömegközlekedés ünnepi menetrend szerint működik, emellett pedig Szarajevó nemzeti színekben pompázik, és számos megemlékezést tartanak. A Boszniai Szerb Köztársaságban (Republika Srpska, RS) ugyanakkor nyoma sincs az ünneplésnek, ez egy ugyanolyan munkanap, mint a többi. Sokatmondó, hogy idén Bosznia-Hercegovina hármas államelnökségének szerb tagja (a RS képviselője) nem vett részt az ünnep alkalmával tartott fogadáson.

2020. november 29-én Bosznia-Hercegovina szaúd-arábiai nagykövete, Mohamed Jusic, Szaúd-Arábia külügyminiszterével, Adil-al Dzsubeir-rel tárgyalt Rijádban. A találkozón természetesen szóba került a koronavírus-járvány és a gazdasági krízis kezelése, a Szaúd-Arábia által megrendezett G20-as csúcstalálkozó várható eredményei, illetve a két állam közötti hagyományosan jó és baráti kapcsolat továbbfejlesztése. A külügyminiszter megerősítette a nagykövetet abban, hogy Szaúd-Arábia kiáll Bosznia-Hercegovina területi integritása és függetlensége mellett. Fontos megjegyezni, hogy Szaúd-Arábia jelentős segítséget nyújtott a boszniai háborúban a függetlenségért küzdő bosnyákok számára, emellett napjainkban is számos fejlesztést és infrastrukturális projektet támogat, illetve egyre több beruházást hajt végre az országban.

Írta: Kőbányai Dénes

Egy boszniai szerb patrióta Banja Luka utcáin. (Forrás: Facebook/ Iva Zimova)

Montenegró

A szerb ortodox egyház vezetése kórházi ellátásra szorul a COVID-19-ben elhunyt montenegrói püspök temetése után.

A 90 éves Irinej pátriáka, a szerb ortodox egyház vezetője pozitív koronavírus tesztet produkált, majd egy vírusfertőzöttek ellátásra specializálódott belgrádi korházba szállították miután részt vett egy − koronavírusban elhunyt − montenegrói püspök temetésén. A Szerb Védelmi Minisztérium nyilatkozata szerint a vallási vezető jó egészségügyi állapotnak örvend és semmilyen tünetet nem mutat. Egyes hírforrások szerint azonban közepesen súlyos tüdőgyulladással küzd.

A pátriáka megfertőződésében feltehetően nagy szerepet játszik az ortodox egyházi szokásrend, hiszen a gyászolók védőmaszkok nélkül gyűltek össze az eseményen, és sokan megcsókolták a püspök testét, miközben egy nyitott koporsóban feküdt. Mindezt annak ellenére tették, hogy Szerbiában és Montenegróban is megugrott a koronavírus esetek száma, és a hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az esemény komoly közegészségügyi kockázatot jelent. A pátriáka megfertőződésének esete jól mutatja, hogy az ortodox egyháznak milyen erőteljes pozíciója van Szerbiában, és Montenegróban. A két nemzetet nem csak történelmi és kulturális szál köti össze, de az ortodox egyházhoz való tartozásuk is, a történelemi hagyományokból fakadóan pedig a vallási vezetők fontos szövetségesei vagy éppen kritikusai lehetnek a politikusoknak, döntéshozóknak.

Ezt támasztja alá Alekszandr Vucic szerb elnök és Irinej pátriáka között kialakult nézeteltérés is, ugyanis az erősen nacionalista beállítottságú egyházi vezetők továbbra is határozottan ellenzik azt, hogy a szerb vezetés engedményeket tegyen Koszovónak, ami nem csak a szerb alkotmány, de az ő elvi meggyőződésük szerint is tartomány jogállású terület. Ezzel kapcsolatban, 2019 májusában néhány püspök felszólította a kormány tagjait, hogy ne hátráljanak meg az albán követelésekkel szemben, illetve ne egyezzenek bele a felvetődött területcserébe.

Írta: Haiszky Edina

Irinej pátriárka a koronavírus-járvány előtt. (Forrás: Facebook/ International Orthodox Christian Charities)

Észak-Macedónia

Bulgária elutasította az Európai Unió által Észak-Macedónia számára kidolgozott tagsági tárgyalási keretrendszert, ezzel gyakorlatilag megbénította a csatlakozási tárgyalások elindítását. Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter a közös történelmi és nyelvi kérdések rendezésének elmaradásával indokolta a döntést, hozzátéve, hogy további párbeszédre lenne szükség a két állam közt. Az észak-macedón kormány hivatalos nyilatkozata szerint Bulgária magatartása szembemegy a 2017-es barátsági megállapodásban foglaltakkal, és aláássa a két ország jószomszédi viszonyát.  Zoran Zaev macedón miniszterelnök állítása szerint a vétót részben a közelgő bolgár parlamenti választások is indokolhatták, mely sokkal inkább egy politikai kommunikációs manőver volt, semmint a bolgár nép akaratának kifejezése. Mindenesetre bízik a bilaterális tárgyalások sikerében, és az év végére komoly eredményekre számít a vitás kérdések megoldását illetően.

November 23-án tartották meg a 2020-as Macedóniai Energetikai Fórumot. A fórum egyik témája az energiafüggőség csökkentése volt, melynek kapcsán felszólalt Kate Byrnes, az Egyesült Államok észak-macedóniai nagykövete is. Byrnes felhívta a figyelmet arra, hogy a földgáz beszerzése miatt a balkáni államok erősen kiszolgáltatottak Oroszországnak, ami politikai befolyásolhatóságot is eredményez. Ebből kifolyólag üdvözlendőnek tartja Görögország és Észak-Macedónia tervét egy 55 kilométer hosszú rendszerösszekötő vezeték megépítéséről, ami növelheti majd például Koszovó, Szerbia vagy Albánia ellátásának biztonságát is.

Írta: Kocsis Máté

Bulgária és Észak-Macedónia határa. (Forrás: Facebook/ Harsha Telang)

A megyei rendőr-főkapitányság és a Soproni Rendőrkapitányság nyomozói rövid időn belül beazonosították azt a három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megverték, és egy feltehetően gáz- és riasztófegyverrel megfenyegették alkalmi ismerősüket, majd elvették a pénzét és telefonját.

A rendőrségre 2020. december 31-én 19 óra 41 perckor érkezett állampolgári bejelentés arról, hogy Sopronban, a Terv utcában egy sérült fiatalember fekszik az úton. A helyszínre kiérkező mentősök kórházba vitték a férfit, ahol megállapították, hogy súlyos sérülést szenvedett. A rendőrök meghallgatták a sértettet, aki elmondta, hogy két, általa látásból ismert férfival italozott a lakóhelyén, majd elindultak egyikük lakására, hogy ott folytassák tovább a mulatozást. Amikor odaértek, a két férfi nekiesett, fejbe rúgták, ököllel ütötték, majd a földön áthúzták az ingatlan hátsó részéhez, ahol részben levetkőztették őt.

Később csatlakozott a verekedőkhöz egy harmadik elkövető is, aki egy fegyverrel megfenyegette a már földön fekvő sértettet, egyszer a levegőbe lőtt, majd a pisztoly markolatával megütötte az arcát. Ezután elvették a megvert fiatalember pénzét és mobiltelefonját. A bántalmazott által adott személyleírás alapján a rendőrök néhány órán belül beazonosították két támadóját, B. Zsolt András 30 éves soproni, valamint B. László 29 éves debreceni lakosokat.

Mindkettőjüket a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el, majd a megyei rendőr-főkapitányságra történt előállításukat követően a nyomozók fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt – őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatták ki őket.

A kihallgatások eredményeként, a nyomozás további szakaszában a rendőrök beazonosították, majd 2021. január 1-jén elfogták a harmadik verekedőt is, a 36 éves H. Péter László soproni lakost, akit szintén őrizetbe vettek, majd gyanúsítottként kihallgattak. A 36 éves gyanúsított lakóhelyén a nyomozók több fegyvert is lefoglaltak, azt, hogy közülük melyiket használták a bűncselekmény elkövetése során, szakértők bevonásával vizsgálják.

The post Fegyveres rablás feltételezett elkövetői rendőrkézen appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Már hazánkban is láthatunk példát arra, hogy a nagyobb áruházláncok, multinacionális kereskedők fejlett, mélyen integrált üzemeltetési központokat hoznak létre, ahonnan valós időben szerezhetnek információt az egyes üzletekben zajló eseményekről, de akár néhány száz kilométer távolságról is képesek kinyitni az áruátvételi kapukat az éjszakai árubeszállítás érdekében. Hiába azonban a folyamatos és gyors technológiai fejlődés, ha a kereskedelmi vezetők számára továbbra sem egyértelmű a biztonságtudatos hozzáállás üzleti megtérülése – mondta lapunknak Csikós Gellért, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) Kereskedelembiztonsági Munkacsoportjának elnöke.

Az elmúlt években egyre kevesebb vagyonőr látható a magyarországi üzletekben, illetve kereskedelmi egységekben. Ennek oka a kereskedőcégek, illetve nagyobb áruházláncok költségcsökkentési programjai mellett az, hogy a rezsióradíjak jelentős, 10–25 százalékos emelkedése miatt kevesebb vagyon­őrt alkalmaznak a cégek, ráadásul alacsonyabb óraszámban. Mindez Csikós szerint azért alakult így, mert a kereskedelemben mindent számokban mérnek, a cégek pedig az aktuális forgalmi, illetve veszteségi mutatókhoz igazodva csökkentik vagy növelik a biztonsági szolgálatra szánt összeget. Az OKSZ Kereskedelembiztonsági Munkacsoportjának elnöke az elmúlt évek tapasztalatai alapján állítja, hogy a vagyonőrök visszafogottabb jelenlétét a bűnözői csoportok is észreveszik, sőt ki is használják.

Tévedés volna ugyanis azt hinni, hogy egy kereskedelmi cégnek ne lenne információja akár konkrét személyekről vagy bolti lopásokra szakosodott szervezett csoportosulásokról. Mi több, a szabálysértési törvény ma már arra is lehetőséget ad, hogy a lopáson vagy annak kísérletén ért személyeket egy meghatározott időre ki is tiltsák az üzletekből. Mindazonáltal a kereskedelmi vállalkozások elenyésző számban élnek ezzel az eszközzel, még ha ez hatékonynak is tűnik a notórius bűnismétlők távol tartására. Csikós véleménye szerint ez a gyakorlat adatvédelmi kérdéseket is érinthetne, arról nem is beszélve, hogy jelentős adminisztrációs terhet róna a cégekre, amit, úgy tűnik, eddig nem vállaltak fel.

Márpedig Magyarországon is ismertek olyan szervezett bűnözői csoportok, amelyek szisztematikusan járják az országot és kimondottan drága termékek eltulajdonításával tesznek szert jövedelemre – s e bandák tevékenységét akár külső tényezők, így egy gazdasági lejtmenet vagy válság is felerősítheti. Az ilyen csoportok mellett a kereskedelmi vállalkozásoknak az alkalmazotti körbe szándékosan beépülő elkövetőkre sem árt figyelmet fordítaniuk, hiszen a kereskedelembiztonsági csapatok több ilyen elfogást is végrehajtottak már – mondta a munkacsoport elnöke. Miközben az elmúlt években a munkabérek folyamatosan emelkedtek, a kereskedők egyre könnyebben szereztek munkaerőt, ezzel együtt pedig gyakran nem mérték fel elég alaposan, hogy valójában kit is alkalmaztak.

A jelentős nemzetközi kereskedelembiztonsági tapasztalatokkal rendelkező szakértő szerint az eladótéri lopás és az alkalmazotti visszaélés mellett a különböző beszállítói csalásokból és folyamathibákból származhat a kereskedőcégek veszteségeinek szintén tetemes része. E veszteségforrások többsége bizonyos technikai megoldásokkal, fejlett, akár ajtónyitással és távoli eléréssel kombinált IP-alapú megfigyelőrendszerekkel megelőzhető vagy legalábbis minimalizálható.

Csikós szerint egyre jellemzőbb a kamerarendszerek tudatos telepítése, főként a be- és kijáratokra, áruátvételi ajtókra és a veszélyeztetett termékkörökre. A tapasztalatok szerint a kamerák rögzítése sok esetben az üzletben zajlik, viszont a felvételek központi elérhetőségét, felügyeletét és kezelését csak néhány nagyobb áruházláncnál oldották meg. Az elmúlt tíz évben a kereskedelemben egyre jellemzőbbé vált az IP-alapú kamerarendszerek telepítése, ami lehetővé teszi diszpécserközpontok kialakítását is – ilyen központ ma már több magyarországi áruházláncnál is megtalálható. Azok a diszpécseregységek, ahonnan felügyelhető az IP-kamera, a betörésvédelmi rendszer, az áruvédelmi kapuk jelzése, az üzlethelyiség ajtajainak zárása és nyitása, és egy hangosító rendszeren keresztül akár az üzletbe is be lehet szólni, illetve távolról lehet felügyelni az üzlet energiaszintjét, a hűtők-fagyasztók hőmérsékletét, már üzemeltetési központnak tekinthetők. A szakértő szerint az ilyen komplex rendszerek előnyei már az éjszakai árubeszállítás során is megmutatkoznak, amivel együtt pedig a diszpécserközpont komoly értéket teremt a kereskedőcég számára. Csikós szerint a jövőben már a kisebb kereskedelmi láncok is elmozdulhatnak ebbe az irányba.

Nem lenne szabad megfeledkezni vagy félvállról venni a biztonságtudatossági képzést, hiszen a technológia rendkívül hasznos, de a valódi védelem a humán területen kezdődik. A legtöbb áruházláncnál ma már tartanak külön biztonsági, biztonságtudatossági képzést vezetőknek, eladóknak, raktárosoknak. Ezek a képzési anyagok a vagyonőrök irányítására, a biztonsági eszközök kezelésére, a leltárveszteséget okozó főbb folyamathibákra, a kasszamanipulációkra, a pénzszállítási, valamint az áruátvételi és visszáruzási kockázatokra is kiterjednek.

Mint arra az OKSZ szakértője rámutatott: a nagyobb áruházláncoknál, illetve multinacionális vállalatoknál nagyon komoly, „robusztus” képzési programok zajlanak, amit többek között az is indokolttá tesz, hogy a kereskedők nehezen kommunikálnak a vagyonőrökkel, persze ez visszafelé is igaz. Erre mindkét felet fel kell készíteni, meg kell tanítani nekik a kommunikációt – hangsúlyozza Csikós. Emellett persze a kereskedőcég vezetőinek, osztályvezetőinek és alkalmazottaiknak is szükségük lenne ilyen felkészítésre, amelyet ideális esetben egy biztonságtudatossági audit követne. A gyakorlatban persze kérdéses, hogy egy kereskedőcég menedzsmentjében vagy a vállalati kultúrában van-e erre nyitottság. Ha van, akkor a szakértő szerint ez az attitűd az alkalmazotti körbe is továbbgyűrűzik.

Az elsődleges kontroll a kereskedelmi vezető kezében van, a belső biztonsági osztály vagy revízió a szekunder védelmet jelenti – jegyezte meg Csikós. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a biztonsági szolgáltatónak egyfajta „üzleti partner” szerepét kell betöltenie, hiszen így teremthet valódi értéket a megbízó számára.

A rádiófrekvenciás termékazonosítás (RFID) megoldásán már több mint tíz éve dolgoznak a nagyobb áruházláncok a beszállítókkal karöltve. A rendszer kétségtelen előnye, hogy naprakész termék- és készletinformációt biztosít, nehézsége azonban, hogy a teljes beszállítási hálózatnak át kell állnia az RFID-rendszerre. A termékeket már a gyártósoron RF-címkékkel kell ellátni, címkeolvasó kapukat kell telepíteni az üzletekbe és a raktárakba. Bár ez a technológia jelenti a jövőt a kereskedelemben, ennek alkalmazásához az érdekcsoportoknak, vagyis a kereskedőnek, a beszállítónak és a biztonságtechnikai szolgáltatóknak is egységes álláspontot kell képviselniük az RFID bevezetése kapcsán.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A biztonsági szolgáltatónak üzleti partnernek kell lennie a kereskedelemben appeared first on .

Két iszlamista terrortámadást hiúsítottak meg Franciaországban 2020-ban, és 33-at 2017 óta, miközben öt szélsőjobboldali merényletet is sikerült megakadályozni az elmúlt három évben – mondta vasárnap Laurent Nunez, a hírszerzés országos koordinátora az Europe1 kereskedelmi rádió és a CNews hírtelevízió közös műsorában.

A korábbi belügyi államtitkár a merénylettervek részleteiről nem közölt részleteket. Kiemelte, hogy “a szunnita iszlamista terrorizmus” elsődleges fenyegetettséggé vált, amit a hatóságoknak egyre nehezebb érzékelni és megelőzni. Annak a történelemtanárnak a példáját említve, akit azért fejezett le egy csecsen dzsihadista Párizs közelében a nyílt utcán októberben, mert az Mohamed-karikatúrákat mutatott a szólásszabadságról tartott óráján, Nunez kijelentette, hogy “szélsőségesen gyorsan” lesz egy radikálisból merénylő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a három legutóbbi franciaországi szunnita iszlamista támadásban a közös elem az volt, hogy a merénylő az “istenkáromlást” akarta megbüntetni és “bosszút akart állni a profétáért”. A terrorizmusért felelős országos megbízott szerint a külföldről érkező fenyegetettség már “kevésbé valószínű”, jóllehet a francia titkosszolgálatok továbbra is “nagyon óvatosak” ebben a kérdésben.

Nunez jelezte, hogy azoknak a terrorizmus miatt elítélteknek, akik 2021-ben szabadulnak, olyan kötelezettségeik lesznek, mint rendszeres megjelenés a rendőrségen, vagy bizonyos helyek látogatásának tilalma. A volt államtitkár szerint 60-70 ilyen ember lesz az idei évben. Megerősítette, hogy jelenleg mintegy ötszázan vannak börtönben terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmény miatt, míg kilencszáz olyan köztörvényes bűncselekmény miatt elítélt a börtönben vált radikálissá.

Nunez elmondta, hogy 2017 óta öt szélsőjobboldali merényletet is sikerült meghiúsítani. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalom erősödik, tagjai mintegy 1000-1500-an lehetnek. A szélsőbaloldali szélsőségesek száma 2-3000 között lehet, a koordinátor szerint a tavalyi évben mintegy 150-200 rongálását hajtottak végre, amelyek elsősorban gyújtogatások.

The post Franciaországban tavaly két iszlamista merényletet hiúsítottak meg, 2017 óta pedig 33-at appeared first on .

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség többrendbeli kifosztás és lopás bűntette miatt vádat emelt egy nővel szemben, aki több lopás mellett egy nyári hajnalon a családi ház nyitott ablakán bejutva, az alvó testvére közvetlen közeléből, a párnájáról lopta el annak pénztárcáját. Hasonló módszerrel egy hallássérült ismerősét is kifosztotta, kihasználva a védekezésre korlátozott képességeit.

A vádirat szerint a munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkező kiskunmajsai nő előbb a szüleivel élt, később pedig ott, ahol befogadták. Többnyire alkalmi ismerősei sérelmére elkövetett lopásokból tartotta fenn magát. Idén május végén egy éjszaka a nyitott kapun bement egy ismerőse udvarába és a szintén nyitott ablakon bemászott a házba. A konyhában az ágyon alvó sértett mellett, a földön heverő nadrág zsebéből elvett 17 ezer forint készpénzt, továbbá a nappaliból tíz doboz sört, öt liter bort, valamint egy üres gázpalackot is ellopott. A tolvaj nő korábban több alkalommal járt a sértett házában, így tudta, hogy a sértett hallássérült és emiatt a bűncselekmény elhárítására nem képes. Néhány héttel később a nő ismét meglopta ezt az ismerősét, kihasználva a távollétét. Ekkor a ház pótkulcsát megszerezve jutott be és készpénz mellett ágynemű garnitúrát, abroszt, bizsukat vitt magával.

Egy másik ismerősét is az éjjeli órákban kereste fel és mivel korábbi látogatásai alkalmával kifigyelte a pénze rejtekhelyét, figyelmét elterelve, a pénztárcájából lopott. Két hét múlva a nő ugyanehhez az ismerőséhez a szúnyoghálót kifeszítve ment be és amíg a sértett zajt hallva az udvaron nézelődött, megint meglopta. Egy másik helyre úgy ment be, hogy a kiskapuban hagyott kulcs segítségével bejutott az udvarba, majd a bejárati ajtót egy feszítővassal felfeszítette és a házból 130 ezer forint készpénzt vitt el.

Elfogását megelőző hajnalban testvérét kereste fel azért, hogy cigarettát kérjen tőle. A házban észlelte, hogy az ott lakók alszanak, ezt kihasználva a testvére feje mellől, a párnájáról elvette a táskáját és elvitt belőle húszezer forintot. A kiskunhalasi rendőrök még aznap őrizetbe vették. Kiderült, hogy emellett több alkalmi lopás is a számlájára írható.

Az ügyészség a nőt kétrendbeli kifosztás, valamint többrendbeli üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő vádlott bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

The post Ez az igazi elhivatottság: az alvó testvérét is kifosztotta a sorozattolvaj appeared first on .

Kivégezhetik tíz nap múlva – még Joe Biden elnöki beiktatása előtt – Lisa Montgomeryt, az egyetlen, szövetségi siralomházban lévő nőt, miután a washingtoni fellebbviteli bíróság pénteken felülbírálta a nő kivégzését elhalasztó, alsóbb szintű bírósági döntést – jelentette a CNN.

Montgomery horrorfilmbe illő gyilkosságot és csecsemőrablást követett el, amiért 2004-ben ítélte halálra a bíróság. Megfojtott egy nyolc hónapos várandós kismamát, kivágta belőle a magzatot, és elrabolta a gyereket, aki túlélte a tragédiát.

A gyilkost december 8-án végezték volna ki, ám ezt a bíróság elhalasztotta, miután ügyvédei elkapták a koronavírust. A kivégzést ez után a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Igazgatóság vezetője, Michael Carvajal november 23-án január 12-re tűzte ki. A pénteki bírói döntés értelmében pedig ezt jogszerűen tehette meg, mert a kivégzés napja a döntés időpontjában még nem jött el. Így Montgomeryt bő egy héttel végezhetik ki Joe Biden beiktatása előtt, aki azt ígérte, hogy megválasztása esetén eltörölteti a szövetségi szintű halálbüntetést.

Meaghan VerGow, Montgomery védője a döntés után közölte, hogy nem ért egyet a bírósággal, és felülvizsgálati kérelmet fog benyújtani. Egyúttal kérelmet nyújt be Donald Trumpnak is, akinek jogában áll megváltoztatni a gyilkosra kiszabott halálbüntetést. VerGow azt kéri az elnöktől, hogy tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre változtassa Montgomery halálos ítéletét.

William Barr amerikai igazságügyi miniszter 2019-ben jelentette be, hogy a szövetségi kormány ismét elkezdi a kiszabott halálos ítéletek végrehajtását, miután az utolsó, szövetségi bíróság által halálra ítélt vádlottat 2003-ban végezték ki. Azóta tíz embert végeztek ki ilyen ítélet alapján az Egyesült Államokban. Mindannyian különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt kerültek siralomházba. 2001-ben, az oklahomai robbantó, Timothy McVeigh volt az első szövetségi halálraítélt, akit 1963 óta kivégeztek az országban. Nőt pedig 1953 óta egyáltalán nem végeztek ki ilyen ítélet alapján. 1953. december 18-án Bonnie Brown Heady volt az utolsó, szövetségi halálos ítélet alapján kivégzett nő az Egyesült Államokban. Őt gázkamrában végezték ki, Montgomeryre pedig méreginjekció vár. Szövetségi halálos ítélet alapján eddig mindössze három nőt végeztek ki az Egyesült Államokban.

The post Mégis kivégezhetik a szövetségi siralomházban lévő szörnyet appeared first on .

Az év utolsó napján 125 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelemhez, 29 tűzesetnél és 58 műszaki mentésnél kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak. A szigorítások miatt sokkal kevesebb tüzet okoztak a tűzijátékok, összesen kilenc ilyen volt: vidéken családi házak teteje, budapesten pedig társasházak erkélye égett.

Szegeden egy szeméttároló égett, amit tűzijátékok gyújtottak meg. Mátészalkán egy felújítás alatt álló étteremben okozott tüzet egy tűzijáték. A tűzoltók rövid időn belül eloltották a lángokat, és két gázpalackot hoztak ki az étteremből. Társasház erkélyén volt tűz egy tűzijáték miatt Budapesten a VIII. Kerületben. Szintén Budapesten a III. kerületben tűzijátékos dobozok izzottak egy iskola udvarán. A VI. kerületben egy társasház hatodik emeleti erkélyén égett egy beépített napellenző.

Tűzijáték okozta azt a tüzet is, amelyben egy ponyvaszerkezetű garázs égett Felsőzsolcán. Tiszaalpáron egy családi ház teteje égett egy eltévedt pirotechnikai termék miatt. Egy családi ház teteje égett Dunaharasztiban. A tűzijáték okozta tűz a szomszéd telken álló járműben, illetve a két ház közötti kerítésben is kárt tett. Gerdén nyolcvan négyzetméteren égett egy családi ház teteje. A tűzoltók megbontották a födémet és eloltották a tűzijáték miatt keletkezett lángokat.

Karácsonyfán meggyújtott csillagszóró miatt gyulladt ki egy társasházi lakás Budapesten a III. Kerületban. A tűzoltók a lángokat megfékezték, de a lakás lakhatatlanná vált, az ott élő három ember elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodott. Már az év első napján ölt a szén-monoxid. Eszméletlen állapotban találtak ma reggel két embert otthonuk fürdőszobájában Pannonhalmán, az egyik sérült életét vesztette. A tűzoltók mérései kimutatták a gyilkos gázt.

Hárman rosszul lettek szén-monoxid miatt Csorváson. A tűzoltók a gázkazán mellett rendkívül magas szén-monoxid-koncentrációt mutattak ki.

The post Tűzijáték és szén-monoxid adott munkát a tűzoltóknak appeared first on .

A polgárok bíznak az ügyészségben, az ügyészség döntéseiben és elfogadják azokat – mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Kossuth rádióban.

Arra reagálva, hogy ellenzéki politikusok megkérdőjelezték az ügyészség függetlenségét, Polt kijelentette: “Ha összehasonlítjuk a magyar szabályozást és gyakorlatot bármelyik külföldi szabályozással és gyakorlattal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar ügyészség független és ennek a függetlenségnek rendkívül szigorúan körbehatárolt jogszabályi feltételei és követelményei vannak.”

Az alaptörvény külön fejezetben szabályozza az ügyészséget és kimondja azt is, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét, és egyetlen szervezet alá sincs rendelve, egyedül a törvényeknek van alávetve – emelte ki.

Az őt érő támadásokról szólva azt mondta: csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania. Az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig politikai jellegűek – jelentette ki, felhívva a figyelmet arra: az Alkotmánybíróság már 2004-ben kimondta egy nagyon fontos döntésében, hogy a legfőbb ügyész politikai felelősséget senki iránt nem visel.

A bíróság értékelheti az ügyészség szakmai munkáját, amit a váderedményesség mutat – közölte a legfőbb ügyész.

“Jogállamot jogállam ellenében megvalósítani nem lehet” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy ezt korábban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság mondta ki. Ehhez mindenkinek tartania kell, vagy tartania kellene magát – reagált arra a felvetésre, hogy az ellenzék részéről a törvényi felhatalmazás nélküli elmozdítása is felmerült.

A legfőbb ügyész ismertette: 2019-ben 1 millió 32 ezer iratot kezeltek, míg ez a szám két évvel korábban 634 ezer körül volt. Az ügyészség határozataival és intézkedéseivel szemben ugyanakkor 2017-ben 6403 panasz érkezett, míg a múlt évben csak 3003. Beszámolt arról is, hogy 2019-ben tovább csökkent a bűncselekmények száma, míg 2017-ben 226 452-t regisztráltak, tavaly 165 648-at. Változott a bűncselekmények struktúrája is, csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, ami Polt szerint a közbiztonság növekedését jelzi.

Az ügyészség váderedményessége 2013 óta emelkedik, a múlt évben ez a szám 98,3 százalékos volt. Ezen belül 85,1 százalékban az ügyészség indítványával egyezően állapította meg a bíróság a vádlottak büntetőjogi felelősségét – mondta a főügyész, aki szerint ez az arány európai szinten is jó eredménynek számít. Az elmúlt években egyre gyorsabbak és hatékonyabbak lettek a vádemelést követő ügyintézések, több mint 58 százalékban büntetővégzés meghozatalára tettek indítványt – amelyet a bíróság tárgyalás nélkül meghozhat -, ezek száma idén tovább nőtt, hetven százalékra.

A tavalyi évről szólva elmondta: a 2018-as új büntetőeljárási törvénnyel a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek a hagyományos vádemelésről az ügyek tárgyalás nélküli rendezésére és a sértetti jóvátételre azért, hogy kevesebb költségvetési ráfordítással, rövidebb idő alatt történjen meg a felelősségrevonás. A főügyész helyesnek nevezte, hogy a törvény két szakaszra osztotta a korábban egységes nyomozást. Míg a felderítésnél a nyomozó hatóság önállóan jár el és az ügyészség csak törvényességi szempontból felügyeli a munkáját, a vizsgálatnál már az ügyészség vezeti a nyomozást. Így mindenkinek megvan a jogköre és a felelőssége is az ügyek sikerre viteléért, a változtatás pedig bevált – hangsúlyozta.

Az ügyészségi nyomozószervek összevonásáról azt mondta: megváltozott az ügyészség nyomozati hatásköre, például a hivatali vesztegetési ügyekben az ügyészség önállóan nyomoz, míg az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményekben már nem az ügyészség, hanem más nyomozóhatóság végzi a nyomozást. A struktúra megváltoztatásánál hozott döntésnél a hatékonyságra is tekintettel voltak.

A korrupcióról azt mondta: az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék. Hozzátette: a nyáron az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarométer és a Transparency International közös felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság szerint a leginkább – 13 százalékban – az egészségügyben jelent problémát a korrupció, ezt követte három százalékkal a gazdaság, a hivatali életben pedig mindössze egy-két százalék volt ez az arány. Polt szerint tény, hogy a korrupciós bűncselekményeket nehezebb felderíteni, de – mint mondta – ebben is jelentős eredményeket sikerült elérni, a nyomozások, a felderítések és az eredményes vádemelések száma is nőtt ebben a bűncselekménytípusnál.

Szerinte “vannak még tartalékok” a korrupciós bűncselekményekkel szembeni fellépésben, erre példaként említette a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő cselekmények büntethetőségének áttekintését és a készpénz forgalmának visszaszorítását. Az a javaslatuk már megvalósult – fűzte hozzá -, hogy a rendvédelmi szerveknél alkalmazott megbízhatósági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a köz- és magánszféra “találkozási pontjaira”.

Polt kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), azt mondta, az OLAF ajánlásaira minden esetben nyomozást rendelnek el, vagy azt a már meglévő nyomozáshoz csatolják. Ennek az olajozott együttműködésnek az eredménye, hogy az OLAF-ajánlások 47 százalékában emeltek vádat az elmúlt évek átlagában, ami jóval magasabb az uniós átlag 39 százalékánál – tette hozzá, kiemelve: a jó együttműködést mutatja az is, hogy évről évre csökken az OLAF-ajánlások száma.

The post Polt Péter: a polgárok bíznak az ügyészségben appeared first on .

Közel 18 éves fotón az Irak lerohanására készülő amerikai hadigépezet tengerészeti légierejének függesztésre váró precíziós illetve stand-off fegyverzete. Emlékeztető, hogy minőségileg és mennyiségileg releváns effektorok, fegyverzet, lőszer nélkül a platformok, legyenek azok repülőeszközök vagy szárazföldi (esetleg vízi) járművek, pusztán ultradrága közlekedési eszközök, propaganda-díszletek. Nem nevezhetőek fegyverrendszernek.

Zord