Biztonságpolitika

Resán Dalma, a törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, a két férfit – apát és fiát – társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, magánlaksértés, illetve testi sértés bűntettében találta bűnösnek az első fokon eljáró bírói tanács. A másodrendű vádlottal szemben elrendelték a rá korábban, garázdaság és testi sértés bűntettének kísérlete miatt kiszabott egy év hat hónapos szabadságvesztés végrehajtását is.

A tényállás szerint az idősebb elsőrendű vádlott és öt társa 2019. június 15-én ásóval, kaszával és vasvillával felfegyverkezve elment egy nyírbátori férfi lakóházához, hogy korábbi sérelmei miatt elégtételt vegyen. A bezárt bejárati ajtót benyomva az első- és a másodrendű vádlott bántalmazni kezdte a családfőt, majd a több sebből vérző férfit magára hagyva annak – egy másik szobába bezárkózó – fiát próbálták megverni. A másik négy vádlott nem bántotta a sértetteket, azonban biztatta a támadókat – ismertette a szóvivő.

Az életveszélyesen megsérült férfi életét az időben érkező szakszerű orvosi segítségnyújtás mentette meg, fia nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A két vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, így esetükben a bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott ítéletet. Társaik nem ismerték be a bűncselekmény elkövetését, az ő büntetőperük áprilisban folytatódik.

Az ítéletet az ügyészség és a vádlottak tudomásul vették, a védők három nap gondolkodási időt tartottak fenn.

The post Börtönbüntetésre ítélte a haragosaikra támadó szabolcsi férfiakat a bíróság appeared first on .

A vádirat szerint a helikopter 2019 novemberében a magyar-ukrán határ mentén, Magosliget közelében végzett határellenőrzést, fedélzetén a két pilótával és három, hivatásos állományú utassal. Az elsötétítve, a földtől 250 méteres magasságban repülő, a házához közeledő légijármű rotorhangjait meghallva a vádlott magához vette a vadászfegyverére szerelhető, zöld-fehér fényt kibocsátó lámpáját és rávilágított a helikopter fülkéjére – áll a közleményben.

A férfi ezzel láthatóvá tette a légijárművet, amelyet a zöld fénnyel néhány másodpercen át követett. A pilóta a zavaró fény miatt megállásra kényszerült, nem folytathatta a határellenőrzést, a gépét egy helyben kellett tartania – ismertették. Ez a művelet az erős szélben és az alacsony magasság miatt fokozott figyelmet igényelt a pilótától – folytatták -, ezzel pedig a vádlott veszélyeztette a helikopterben ülők életét és testi épségét.

A Nyíregyházi Járási Ügyészség közlekedés biztonsága elleni bűntettel vádolja a férfit, és azt indítványozta, hogy a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélje, kobozza el tőle a bűncselekményhez használt lámpát, valamint kötelezze a csaknem négyszázezer forint bűnügyi költség megfizetésére is.

Az eljárás a Fehérgyarmati Járásbíróságon folytatódik.

The post Vádat emeltek a rendőrségi helikoptert lámpafénnyel megzavaró férfi ellen appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán tudatta, hogy késő délután Budapesten, a IX. kerületben megszúrtak egy fiatal férfit. A 19 éves áldozat a helyszínen életét vesztette. A feltételezett elkövetőt a rendőrök pár percen belül a helyszín közelében elfogták.

A BRFK csütörtökön azt írta: a nyomozás adatai szerint a 19 éves férfi egy Telepy utcai társasház előtt egy korábbi vitás ügy miatt keveredett szóváltásba a 20 éves B. Jánossal és a 21 éves K. Antallal. A vita során a 19 éves férfi elővett egy gumilövedékes fegyvert, és több lövést adott le B. Jánosra és társára, majd bemenekült egy társasházba. B. János és K. Antal követte a lépcsőházba a férfit, ahol B. János egy késsel megszúrta, majd társával többször megrúgta és megütötte. Ezután elmenekültek a helyszínről, de a budapesti rendőrök pár percen belül a helyszín közelében elfogták őket.

A BRFK nyomozói emberölés megalapozott gyanúja miatt kihallgatta a két férfit, őrizetbe vették őket, és előterjesztést tesznek letartóztatásukra – olvasható a közleményben.

The post Két embert vettek őrizetbe a IX. kerületi gyilkosság ügyében appeared first on .

A tiltakozók között voltak a Nők Sztrájkja nevű feminista mozgalom vezetői is. A mozgalom tavaly ősszel tömeges tüntetéseket szervezett az abortusztörvényre vonatkozó alkotmánybírósági határozat után. A feministák, antifasiszták, LMBTQ-aktivisták, valamint a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó korlátozások által sújtott vállalkozók részvételével zajló tüntetésen mindenekelőtt az ellen tiltakoztak, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság párt módosítaná a pénzbírságokról szóló, jelenleg parlamenti munkálatok alatt álló törvényt.

A rendőrség által többek között a rendzavarásért kiszabott helyszíni bírságot az érintett személy – a jelenlegi szabályozástól eltérően – nem utasíthatná el, az csak egy általa kezdeményezett bírósági eljárás keretében lenne megváltoztatható. Jelenleg a rendőrség által kezdeményezett bírósági eljárás során kell bizonyítani a bírság jogosultságát, ha a megbüntetendő személy elutasítja azt.

A tiltakozók csoportjai a parlamenti épületegyüttes közelében, valamint több belvárosi útkereszteződésen gyűltek össze, doboltak, európai uniós, valamint a melegjogi mozgalmat jelképező zászlókat lengettek.

Az egyik forgalmas fővárosi csomóponton – a Dmowski köröndön – össze is csaptak az útjukat eltorlaszoló rendőrséggel. Különféle tárgyakkal dobálták a rendfenntartókat, könnygázt is használtak. A rendőrség szintén könnygázt vetett be. A tiltakozók és a rendőrök közül néhányan a helyszínre kiérkezett mentők segítségére szorultak. Egy rendőrt fejsérüléssel kórházba szállítottak.

A varsói rendőr-főkapitányság csütörtök reggeli közlése szerint a rendfenntartók elleni erőszak miatt őrizetbe vett tizenegy ember közül kilencet elengedtek. Egy, korábban körözött embert, valamint egy erősen ittas személyt továbbra is őrizetben tartanak a hatósági beszámoló szerint.

A tüntetés helyszínén 213 embert igazoltattak, többségük esetében hatósági eljárást kezdeményeznek a járvány miatt elrendelt gyülekezési tilalom, illetve egészségügyi szabályok megszegése miatt.

The post Többeket őrizetbe vettek, és egy rendőr megsérült a varsói kormányellenes tüntetésen appeared first on .

Bóna Gyula közleményében ismertette: a gyanúsított 2019 februárja és májusa között úgy próbált pénzhez jutni, hogy járművel járta az országot, és utcán parkoló gépjárművek katalizátorait levágta, majd értékesítette. Ebben alkalmanként két társa is segítette.

A banda az ország több pontján – így Gyöngyösön, Aszódon, Budapesten, Dunaújvárosban, Jobbágyiban, Salgótarjánban, Egerben, Debrecenben, Szolnokon, Székesfehérváron és Vácon – is lecsapott, összességében milliós kárt okozva.

Az ügyészség vádiratában két vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására és közügyektől eltiltás alkalmazására, míg büntetlen előéletű harmadik társukkal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint kezdeményezte azt is, hogy a bíróság kötelezze a vádlottakat a kétmillió forintot meghaladó összegű bűnügyi költség és a sértettek kárának megfizetésére.

The post Katalizátorokra szakosodott tolvajok ellen emeltek vádat Nógrád megyében appeared first on .

A közlemény szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra rendelte el az emberölés bűntettének kísérletével gyanúsított férfi letartóztatását. A megalapozott gyanú szerint a férfi egy társaság tagjaként szombat délben a Mester utcai villamosmegállóban szóváltásba keveredett egy másik férfival, akit késsel szívtájékon szúrt, majd társaival elmenekült a helyszínről. A sértett életveszélyes sérülést szenvedett.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a támadó társait egy nappal később elfogták, és a támadó kiléte is ismertté vált. Ezután a késelő feladta magát. Az ügyészség azért kezdeményezte a férfi letartóztatását, mert esetében fennáll a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye. A férfi feltehetően hajléktalan; más, ellene folyamatban lévő büntetőügyek eljárásában idézésekre nem jelent meg, ezért korábban elfogatóparancsot is kibocsátottak vele szemben. A letartóztatás elrendeléséről szóló végzés végleges – tudatta a törvényszék.

The post Letartóztatták a budapesti villamosmegállóban történt késelés gyanúsítottját appeared first on .

Azt írták, a napokban született elsőfokú, nem jogerős döntés szerint a többszörös visszaeső 35 éves elkövető 2020 márciusában szabadult előző büntetéséből és rokonai siófoki házába költözött.

Az utcába az év áprilisban egy mentőautó érkezett. A férfi kihasználva, hogy a mentősök betegellátás miatt kiszálltak a járműből és bementek egy házba, a csukott, de nem zárt autóból elvitt egy, az Országos Mentőszolgálat tulajdonát képező táblagépet és a mentőtechnikus övtáskáját, a benne lévő 14 ezer forinttal, bankkártyával és igazolványokkal együtt.

A rendőrök a táblagépet megtalálták a szomszéd utcában egy szemétlerakónál és visszaadták a mentőszolgálatnak. A siófoki nyomozók rövid időn belül azonosították és őrizetbe vették az elkövetőt, aki először beismerte, majd tagadta a bűncselekmény elkövetését. A bíróság a szabadságvesztés kiszabásakor rendelkezett arról, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és a védője felmentésért fellebbezett ellene. Mivel a döntés nem emelkedett jogerőre, a bíróság fenntartotta a tolvaj letartóztatását. A bűncselekmény nagy felháborodást keltett a Balaton-parti városban, az önkormányzat félmillió forint díjat tűzött ki a nyomravezetőnek, ezt azonban nem kellett kifizetni, mert a gyanúsítottat a rendőrök azonosították.

The post Mentőautóból lopott, fegyházbüntetést kapott egy siófoki férfi appeared first on .

Az akciót a Szövetség Biztonsági Szolgálat (FSZB) részvételével hajtották végre. A kamaszokat, akik korábban nem kerültek a biztonsági szervek látóterébe, az internetes kommunikációjuk alapján szűrték ki. Az ügyben vizsgálat indult. A két fiútól két házi készítésű “lőfegyvernek látszó tárgyat”, kilenc petárdát, fémlövedékeket, taktikai kesztyűt, fekete palástot, maszkot és egy Natural selection (angolul: természetes kiválasztódás) feliratú pólót foglaltak le.

Legutóbb december 9-én Tukában történt hasonló eset: ott az FSZB egy 18 éves fiataltól egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert és iskolák elleni támadásokra vonatkozó anyagokat foglalt le. Krasznojarszkban egy bíróság ugyanezen a napon elrendelte egy őrizetben lévő fiatal pszichiátriai kényszerkezelését. A Krasznojraszki terület Minuszinszk településéről származó fiút szeptemberben vette őrizetbe az FSZB azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen támadásra készült. Az akkori, a készülő pokolgépes támadás helyszínének megnevezését kerülő beszámoló szerint mintegy száz embert szándékozott megölni.

Tavaly szeptember elején az FSZB 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadások sorozatát végrehajtani Oroszország több régiójában. Az szolgálat nem ismertette akkor az őrizetbe vettek korát és indítékait sem, csak annyit, hogy 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai.

A tömeggyilkosságokat a gyanúsítottak robbanószerkezetekkel, gyújtókeverékekkel, valamint lő- és hidegfegyverekkel készültek végrehajtani. Az interneten hasonló támadások elkövetésére buzdítottak másokat is. A gyanúsítottaktól lefoglaltak négy, roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű pokolgépet, ilyenek elkészítéséhez szükséges anyagokat és útmutatásokat, valamint támadási terveket tartalmazó naplókat, kommunikációs eszközöket és fegyvereket.

Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak idén nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt húsz évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni fegyveres támadást hiúsítottak meg Moszkva közelében appeared first on .

A közlemény szerint a felhasznált szezámmag etilén-oxid szennyezettsége miatt kellett visszahívni a kétszersültet. A termékvisszahívás kizárólag a 3067203 tételszámú és a 2021.02.13. minőségmegőrzési idejű termékekre vonatkozik. A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az azonosító adatokkal megegyező terméket ne fogyasszák el!

Az etilén-oxid szintetikusan előállított gáz, egyes országokban használják fűszerek és egyéb termények esetén rovarölő szerként, valamint azok fertőtlenítésére. Az Európai Unióban az etilén-oxid hatóanyag felhasználása tilos, mert hosszú távú rendszeres fogyasztása megnövelheti egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az EU-ban a termények etilén-oxid tartalmára szigorú határérték van érvényben, amely a legkisebb, már mérhető mennyiségnek felel meg.

Az IKEA azt közölte: eddig nem kaptak arról értesítést, hogy vásárlóik bármiféle egészségi problémát észleltek volna, ugyanakkor elővigyázatosságból az IKEA azonnali hatállyal leállítja a termék árusítását, és visszahívja azt. Kérik, hogy akik rendelkeznek 20118942 cikkszámú, 2021.02.13. minőségmegőrzési idejű Knäckebröd Flerkorn sokmagvas ropogós kenyérrel (250 g), azok a terméket ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza bármelyik IKEA áruházba, a Svéd Finomságok Boltjába.

The post Blokk nélkül visszaveszi az Etilén-oxiddal szennyezett kétszersültet az IKEA appeared first on .

A rendőrök a férfi családi házától külön álló két helyiségben 903 növényt találtak. Nagyobb részük virágzott, a többit a korai virágzás állapotában volt. A Cannabis Sativa növények mellett a teljes berendezést és több mint másfél millió forintot is lefoglaltak. A Komárom-Esztergom és Pest megyei rendőrök a rajtaütéssel “szerény becslések szerint is” alkalmanként 180 kilogramm, több száz millió forint értékű marihuána szüretelését akadályozták meg – fogalmaztak.

Az ültetvény gazdája, a remeteszőlősi házban lakó 37 éves férfi beismerte a bűncselekményt. Elmondta, hogy tavaly, év elején döntött a termesztésről, majd az ültetvény működéséhez szükséges lámpákra, elszívókra, aggregátorra, tálcákra, tápoldatokra, tápszerekre, állványokra több mint 10 millió forintot költött. Néhány hónappal később kezdte elültetni a külföldről beszerzett palántákat. Azt állította, hogy a marihuánát saját használatra szánta, kereskedni nem akart vele, “bár szüretelni még nem volt lehetősége és most már nem is lesz” – olvasható a közleményben.

A Budapest Környéki Törvényszék tájékoztatása szerint a bíróság azért rendelte el a férfi letartóztatását, mert a bűncselekmény jelentős tárgyi súlyú, és fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye is. A döntés indoklása szerint tartani lehet attól, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a bizonyítást megnehezítené, ezért az ügyészi indítvány szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt vele szemben.

A letartóztatás elrendelése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így a végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Kannabiszültetvényt számoltak fel a rendőrök Remeteszőlősön appeared first on .

Maas a török hivatali kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott ankarai megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a török-görög tárgyalások újraindulása “az egész régió stabilitására nézve jó jel”. A török és a görög fél tudatában van, hogy a folyamat nem lesz könnyű – mutatott rá a német diplomácia vezetője, aki szerint ugyanakkor, ha a felek pragmatikusan állnak hozzá a megbeszélésekhez, található politikai megoldás.

Ankara és Athén 2002-től kezdve hatvan alkalommal ült tárgyalóasztalhoz vitás ügyeik miatt, de 2016-ban megszakadt a folyamat. Majd az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel, amelyre több part menti ország mellett Törökország és Görögország is szemet vetett. Ankara feltáró fúrásokat végez a térségben, amelyek az Európai Unió szerint sértik a nemzetközi jogot, mert Görögország különleges gazdasági övezetének tartott vizeken zajlanak. A török vezetés ezt cáfolja, mondván a terület a kis-ázsiai ország kontinentális talapzatához tartozik.

Végül Ankara és Athén múlt hétfőn arról állapodott meg, hogy a tárgyalások újabb, immár 61. fordulóját január 25-én Isztambulban rendezik meg.

A német tárcavezető hétfőn a török-görög vita kapcsán az Európai Unió és Törökország kapcsolatáról is szólt. Jelezte: itt az ideje túllépni az elmúlt év vitáin és előre tekinteni. Kiemelte egyúttal, hogy szeretné, ha javulnának és elmélyülnének az EU-török kapcsolatok, felhasználva ehhez minden lehetőséget és potenciált.

A török külügyminiszter a sajtótájékoztatón szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, de “konkrét eredményeket” is sürgetett.

Recep Tayyip Erdogan múlt kedden jelentette be, hogy Ankara kész pozitív napirendet kialakítani Brüsszellel, és újból a “medrébe terelni” a kapcsolatokat. Erdogan leszögezte: a pozitív napirend kulcsa a 2016. márciusi EU-török migrációs megállapodás frissítése, szem előtt tartva a migrációban beállt változásokat. A török államfő arra is felszólította Brüsszelt, hogy teljesítse a lassan öt éves egyezményben rögzített vállalásait, köztük a török állampolgárok schengeni vízummentességét, a vámunió kiszélesítését, valamint a török csatlakozási tárgyalások előmozdítását.

The post A német külügyminiszter üdvözölte, hogy Ankara és Athén folytatja a vitás kérdéseikre vonatkozó tárgyalásokat appeared first on .

A gyanúsított ügyvédje, Olga Bojarkina kijelentette, hogy meg fogja fellebbezni ügyfele, Zsora Hacsunc letartóztatását, amely március 4-ig tart. A jogi képviselő szerint a férfit januárban vették őrizetbe lopás gyanújával, a Ren TV úgy tudja, hogy szemtanúk vallomása alapján.

A RostovGazeta ezzel szemben a büntetett előéletű, autószerelésből élő Hacsunc feleségére hivatkozva azt írta, hogy a férfit december 26-án fogták el, amikor vízért ment a boltba. Az asszony ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a férje korábban nyolc hónapot ült ittas vezetésért. Mint mondta, december 28-ától kezdték el a repülőgép kifosztásával gyanúsítani.

2017-ben a gyanúsítottat rablásért ítélték el.

A bűncselekmény, amelyről az első jelentések december 7-én este jelentek meg az orosz médiában, a Rosztov megyei Taganrogban történt. Az Il-80-as egy légi harcálláspont karbantartása és korszerűsítése miatt került az Azovi-tenger partján fekvő városba. A lopás ügyében a Georgij Berijev repülőgép-tervező nevét is viselő Taganrogi Repülési Tudományos és Műszaki Komplexum tett feljelentést.

Sajtójelentések szerint a gépből 39 rádióállomás-blokkot és további öt blokk tartozékait vitték el. A repülőgépben a nyomozók ujj- és cipőlenyomatokat találtak. Az “ítéletnapi” gépet még a Szovjetunió fennállása idején építették meg, az ország legfelső vezetésének való mentésére és hadvezetésre a totális atomháború idején. Az Il-80-ast, amelynek szűzrepülése 1985-ben volt, 1992-ben állították hadrendbe.

A repülőt az Il-86-os utasszállító alapján építették meg. Törzsét megerősítették és sugárvédelemmel látták el – ezért nincsenek rajta ablakok -, a gépet különleges kommunikációs berendezésekkel látták el. Négy ilyen gép készült.

Az Il-86-osokat többször bemutatták a moszkvai május 9-i győzelemnapi parádékon. Az RBK című gazdasági lap szerint az orosz védelmi minisztérium 2019-ben tett bejelentést az ilyen típusú repülők és a hasonló rendeltetésű Il-82-esek korszerűsítéséről. Alekszandr Jakunyin, a Rosztyeh állami konglomerátumhoz tartozó Egyesült Műszergyártó Vállalat (OPK) vezetője 2016 végén jelentette be, hogy az irányítása alatt álló cég készen áll a gépek felújítására.

Az RBK szerint Oroszországon kívül ilyen rendeltetésű repülőgépei csak az Egyesült Államoknak vannak, Boeing E-4-es típusjelzéssel.

The post Letartóztatták az orosz “ítéletnapi” parancsnoki repülőgép kifosztóját appeared first on .

A Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkársága kedden a bírósági honlapon közzétett közleményében felidézte: az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2020. június 29-én kihirdetett ítéletével két holland állampolgárt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt öt év – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre, négy év Magyarország területéről kiutasításra és négy év közügyektől eltiltásra ítélt azzal, hogy a vádlottak legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra. A bíróság mindkét vádlottal szemben külön-külön 72 ezer forint és 225 euró erejéig vagyonelkobzást rendelt el, valamint a hárommillió forintot megközelítő bűnügyi költségből kétmillió forint megfizetésére kötelezte őket.

Az elsőfokú ítéletet a vádlottak és védőik a kihirdetéskor tudomásul vették (Naná, hogy tudomásul vették, hiszen ez a minimum, amit kaphattak*. A -szerk- megj.), az ügyész viszont mindkét vádlott terhére fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása érdekében.

A Fővárosi Ítélőtábla a többi közt azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig megismerhető körülményeket a törvényszék maradéktalanul feltárta, de azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. “Kétségtelen, hogy a vádlottak kiemelkedően nagy mennyiségű kábítószert szereztek be értékesítési célból, és az is egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb volumenű értékesítés elmaradása nem rajtuk múlott” – fogalmaztak, Ugyanakkor az ítélőtábla szerint rendkívül jelentős enyhítő körülményként kellett értékelni, hogy a cselekményüket mindketten őszintén megbánták, az elsőfokú bíróság előtt a váddal egyező, a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tettek és a tárgyaláshoz való jogukról lemondtak. A kényszerintézkedés körülményei ellenére is képezték magukat, céljaik megvalósítása érdekében a bíróság által is értékelhető lépéseket tettek – írták.

A másodfokú bíróság számára már rendelkezésre álltak azok a – bizonyítékokkal alátámasztott – adatok, amelyekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a vádlottak a cselekményük elkövetését valóban megbánták (Persze. A -szerk- megj.), annak tényleges súlyát belátták és őszintén elhatározták, hogy a jövőben törvénytisztelően élnek. A másodfokú eljárás során beigazolódott az is, hogy mindezen elhatározásukban rendkívül összetartó és támogató családi környezet segíti őket – emelték ki.

Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az egyéni bűnmegelőzési célok a szabadságvesztés kisebb enyhítése mellett is elérhetők. A büntetlen előéletű és a magyar nyelvet nem beszélő vádlottak számára a büntetés célján túlmutató joghátrányt jelentett volna, ha a büntetésük végrehajtására az ilyen esetekben egyébként irányadó legsúlyosabb formában, fegyházban került volna sor, ezért a másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébben, börtönben határozta meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet egyéb, törvényesnek tartott rendelkezéseit helybenhagyta.

Az elítéltek kérelmet terjesztettek elő a büntetés-végrehajtás Hollandia általi átvétele iránt, amit a bíróság továbbított az Igazságügyi Minisztérium felé – olvasható a Fővárosi Ítélőtábla jogerőssé vált határozatában. (Viszonylag komoly összegben mernénk fogadni, hogy ki fogják adni a két bűnözőt Hollandiának. A -szerk- megj.)

*Btk. 176. § (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

The post Botrány: enyhítették a Sziget Fesztiválon drogot áruló holland bűnözők amúgy is felháborítóan enyhe ítéletét appeared first on .

Letartóztattak az észak-oroszországi Arhangelszkben egy 27 éves férfit, akinek a lakásán harminc összeszerelt robbanószerkezetet és bombakészítésre használható anyagokat találtak – közölte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi parancsnoksága.

A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek törvénytelen előállítása címén büntetőeljárás indult. Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója egy decemberi tanácskozáson bejelentette, hogy Oroszországban 2020-ban 61 terrortámadást hiúsítottak meg a hatóságok az előkészítés fázisában. Tavaly a szolgálat az egész év folyamán 134 házi készítésű robbanószerkezetet foglalt le.

The post Arhangelszkben harminc robbanószerkezetet foglalt le az orosz belbiztonság appeared first on .

Kadirov közölte, hogy sikerült felszámolni Aszlan Butyukajev csoportosulását, amely eddig két alkalommal is el tudta kerülni a rendőrség általi felszámolást. A csecsen vezető személyesen részt vett az akció megtervezésében, amelyről Vlagyimir Putyint előre értesítették, és amelyhez az orosz elnök utólag gratulált.

Butyukajev Doku Umarov 2013-ban történt likvidálása után vette át a csecsen terroristák vezetőjének szerepét. Egyike volt az öngyilkos merénylők felkészítőinek és a Moszkva domogyedovói repülőtere ellen 2011 januárjában elkövetett bombatámadás kitervelőinek, amelynek 37 halálos áldozata és 170 sebesültje volt. 2015-ben hűségesküt tett Abu Bakra al-Bagdadinak, az Iszlám Állam terrorszervezet néhai vezetőjének.

A Butyukajev és társai elleni különleges műveletet a rendőrkommandósok Katar-Jurt település határában hajtották végre. A terroristák közül hármat, köztük a vezért, sikerült azonosítani. Valamennyiük ellen szövetségi elfogatóparancs volt érvényben.

Az orosz Nemzeti Terrorelhárító Központ szerint a csecsenföldi akcióban öt fegyverest öltek meg. Putyin kezdeményezte az akció részvevőinek kitüntetését.

The post A csecsen elnök hat fegyveres lázadó likvidálásáról számolt be appeared first on .

A közleményben azt írták, tavaly júniusban az ötvenéves férfi megjelent a külön élő felesége lakóhelyén és agresszíven viselkedett hozzátartozóival, ezért a család rendőri intézkedést kért. A helyszínre érkező körzeti megbízottnak a férfi többszöri felszólításra sem adta át iratait, szidalmazta és veréssel fenyegette őt. Mindvégig támadóan lépett fel, a rendőrt meg is lökte, majd a kezét erősen megszorította.

A rendőr ekkor testi kényszert alkalmazott, ez a férfi ellenállása miatt dulakodássá fajult, mindketten a földre kerültek. A támadó fojtogatta a rendőrt, akinek végül a helyszínen lévők segítettek. A férfi még ekkor is ellenállt, és miközben megbilincselték, nagy erővel megrúgta az egyik segítő vállát és lapockáját. Az ügyészség a szerdai előkészítő ülésen – beismerés esetére – hat év börtön kiszabására tett indítványt. A vádlott a vádirattal egyezően beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

A bíróság végül hivatalos személy elleni erőszak bűntette és két rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt a férfit három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte; a döntés ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt és a védő enyhítésért fellebbezett.

The post Három év nyolc hónapot ér egy rendőr bántalmazása appeared first on .

A honvedelem.hu cikke szerint a repülőbaleset tizenötödik évfordulója alkalmából megrendezett keddi megemlékezésen Benkő mellett Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint Daniel Zmeko, a Szlovák Fegyveres Erők vezérkari főnöke is lerótta tiszteletét a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcén.

“Hejce, egy szomorú tragédia következtében örökre beírta magát a magyar-szlovák történelembe, és a közösen viselt gyász szimbólumává vált” – fogalmaztak.

Mint felidézték: 2006. január 19-én a koszovói KFOR-misszióból hazatérő szlovák An-24-es szállítógép a határhoz közeledve nekiütközött a Hejce fölött húzódó, hétszáz méter magasságú Borsó-hegynek és lezuhant. A fedélzeten utazó negyvenhárom szlovák katonából negyvenketten meghaltak. A repülőszerencsétlenség egyetlen túlélője Martin Farkas, aki minden évben jelen van a megemlékezésen.

A hejcei főhajtás után, a magyar és szlovák katonai delegáció a tragédia helyszínén, a Borsó-hegyen állított kopjafáknál és sírköveknél is lerótta tiszteletét – írta a honvedelem.hu.

The post Benkő koszorúval tisztelgett a hejcei légi katasztrófa áldozatainak emléke előtt appeared first on .

Október 16-án Párizs külkerületén, Conflans-Sainte-Honorine városában fényes nappal Abdullah Anzorov 18 éves csecsen származású menekült brutálisan megölt, majd lefejezett egy középiskolai tanárt. Tettét vallási megfontolásból tette, mivel az áldozat, Alexander Paty tanóráján Mohamed-karikatúrákat mutatott be a véleményszabadság szemléltetése céljából. A próféta ábrázolása az iszlám tanítások szerint tilos a bálványimádat elkerülése végett. Öt évvel ezelőtt, 2015. január 7-én két fegyveres férfi vérfürdőt rendezett a közismerten vallásellenes és az iszlámot gyakran kifigurázó Charlie Hebdo hetilap szerkesztőségében, mely egyben egy párizsi támadássorozat első állomása volt. A fegyveresek magukat Mohamed próféta védelmezőjeként nevezték meg, és az ő személyét ért sértések miatt, bosszúvágyból öltek. Emmanuel Macron megemlékezési beszédében kiállt a karikatúrák védelmében,          mivel azok szerinte elválaszthatatlanok a véleménynyilvánítás szabadságától, amit azonban a muszlim világban tiltakozásokkal fogadtak. Ennek az írásnak célja az események fényében röviden bemutatni Franciaország sajátos szekularizmus-koncepciójának létrejöttét, illetve a muszlim kisebbség helyzetét és vallási harcát a francia törvényhozással, így jobban megérthetjük a mostani események mögött húzódó társadalmi törésvonalakat is.

Laïcité: a francia szekularizmus sajátos formája

A Harmadik Köztársaság idején, a katolikus egyházzal való több évszázados ellentétet követően a republikanizmus eszmerendszere szellemében döntöttek az egyházi- és államügyek rendezéséről. Az 1905-ben elfogadott törvény az állam és egyház elválasztásáról lett a francia szekularizmus sarokköve, melynek legfőbb céljai a véleményszabadság és szabad vallásgyakorlás megerősítése volt az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata szellemében, illetve a vallási közösségek szabályozása, különös tekintettel az oktatás terén. Kimondta többek közt az egyházak és felekezetek közti egyenlőséget, szabályozta a vallási közösségek létrehozását, működésüket és finanszírozási lehetőségeiket. Ezen rendelkezések alapján is kaphatott teret a francia jogalkotásban a vallások kritikus véleményezése, amíg az nem sérti azok híveinek alapvető emberi jogait. A francia laicizmus azonban többet jelent annál, mint az állam semlegessége az egyházi ügyek iránt: a társadalom integráló eszmerendszere is, mely összefogja a Köztársaság polgárait. A „laïcité” később bekerült a francia alkotmányba is, mint a Köztársaság egyik alkotmányos alapelve: „Franciaország oszthatatlan, laicista, demokratikus és szociális köztársaság”.

Bevándorlás a huszadik századi Franciaországban

A második világháború után Franciaországnak munkaerőre volt szüksége gazdasága felfuttatásához. Eleinte nagy számban érkeztek a környező országokból, mint Spanyolország, Portugália és Olaszország, az általános európai életszínvonal növekedésével azonban a gyarmatbirodalom akkori és egykori országaiból, különösen az észak-afrikai Maghreb régióból érkezők tették ki a bevándorlók többségét, akik gyakran az egész családjukkal települtek be. Az immigránsokat a nagyvárosok rossz lakhatási körülményekkel rendelkező peremterületein (banlieues) helyezték el, ahol vallási és nemzetiségi közösségek jöttek létre.

1975-re az összlakosság 7,4%-a bevándorló volt (megközelítőleg 3,89 millió fő). Az első olajválság okozta gazdasági recesszió és munkanélküliség következtében elsőként a betelepült munkavállalókat bocsátották el, ami tovább mélyítette a társadalmi ellentéteket, és fokozta az iszlamofób nézetek terjedését. Világossá vált, hogy az az asszimilációs politika, ami egy egységes, köztársasági eszméken alapuló nemzeti identitás kialakítását szorgalmazta, most kudarcra volt ítélve, ettől fogva a francia kormány szigorított a bevándorlási szabályokon. A legsúlyosabb korlátozásokat az 1993-ban Charles Pasqua belügyminiszter által előterjesztett ún. Pasqua-törvények tartalmazták, bár ezekből valamennyit a következő, szocialista kormány visszavont, vagy kedvezően módosított. Egy 2016-os felmérés szerint a francia lakosság 8.8%-a (megközelítőleg 5,720,000 ember) vallotta magát muszlimnak, és ez a szám azóta csak nőtt. Ez az is jelenti, hogy jelenleg Nyugat-Európában Franciaország területén él a muszlimok legnagyobb része.

A laicizmus és az iszlám konfliktusai

A francia állam egyik leghosszabb és legemlékezetesebb ügye az iszlámmal az ún. fátyol-vita (l’affaire du voile) volt. 1989-ben három muszlim diáklányt kitiltottak középiskolájukból, amiért nem voltak hajlandóak levenni a hidzsábjukat. Lionel Jospin akkori oktatásügyi miniszter határozata alapján több mint tíz évig az iskolák egyéni döntése volt a hidzsáb és egyéb vallási jelképek viselésének szabályozása. Jaques Chirac elnök előterjesztésére 2004-ben törvénybe iktatták a muszlim fejkendők és más feltűnő vallási jelképek viselésének megtiltását az általános- és középiskolákban, majd 2010-ben a burka, nikáb és más arcot elfedő ruházat hordását is közterületen. Az indokok mindkét esetben a közbiztonság védelme és a vallási szélsőség elleni fellépések voltak a szekularizmus jegyében. Az intézkedésekre válaszul a muszlimok , hasonlóan, mint az elmúlt fél évben. Fellángoltak a laicizmus eszméjének iszlámellenes és politikai haszonszerzésre való felhasználása körüli viták, a francia lakosság nagy része azonban kedvezően fogadta őket: sokan a vallási elnyomás alóli felszabadulást látták bennük.

A tanárgyilkosságra adott reakciók és ellenreakciók

Samuel Paty halálát országszerte megemlékezések kísérték, Emmanuel Macron francia elnök beszédében Paty-t a köztársasági értékrend megtestesítőjének nevezte, és elítélte az iszlám radikalizmust. Kijelentette egyúttal, hogy továbbra sem lesznek korlátok közé szorítva a vallási karikatúrák, mivel azok a véleményszabadság részei. Néhány nappal a gyilkosság után a francia hatóságok bezárattak egy mecsetet, és több iszlám vallási szervezetet feloszlattak, mivel azok iszlamista retorikát terjesztettek. Macron már a terrorcselekményt megelőzően is felszólalt a Charlie Hebdo-ügy vádlottjai tárgyalásának apropóján az iszlám szeparatizmus ellen, és egy olyan törvényjavaslat benyújtását helyezte kilátásba, ami többek közt nagyobb állami befolyást tenne lehetővé az imámok alkalmazásának feltételei és a vallási szervezetek bevételei fölött.

Macron iszlámkritikus kijelentéseire válaszul több arab országban tüntetést szerveztek, és a francia áruk bojkottjára szólították fel az embereket, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig beszédében mentális kezelésre szorulónak nevezte őt. A franciaországi muszlim közösségből többen aggodalmukról számoltak be a terrortámadások utáni előítéletek fellángolása miatt, köztük Otman Aissaoui nicei imám és Abdallah Zekri, a Muszlim Hit Francia Tanácsa testület tisztviselője is felszólaltak a stigmatizálás ellen.

Köztársasági értékrendre szabott vallás?

A Harmadik Köztársaság alatt létrehozott szekuláris eszmerendszer óta az ország vallási és kulturális összetétele megváltozott: egy évszázad során egy szinte kizárólag keresztény és európai társadalomból multikulturális, vallásukban változatos közösségek születtek. A francia törvényhozás eddig szigorúan ragaszkodott az 1905-ös törvény értékeinek megtartásához, azonban azt még nem tudhatjuk, az októberi terrortámadás milyen társadalmi változásokat fog elindítani. Emmanuel Macron mindenesetre világossá tette álláspontját, miszerint az iszlám jelenleg globálisan válságos időkön megy keresztül, és személyes célja a szeparatizmus elleni harc, valamint egy „felvilágosult iszlám” felépítése Franciaországon belül, amely kompatibilis a köztársaság eszmerendszerével. Két évvel ezelőtt Christophe Castaner akkori belügyminiszter is hasonlóan nyilatkozott a Le Pointe hetilapnak: a francia állam és társadalom közös összefogásával egy külső befolyásoktól mentes, radikális eszméket nélkülöző iszlám kialakítását jelölte meg célként.

Írta: Kocsis Máté

Wikonkál Norbert – aki január 11-én vette át kinevezését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől – megjegyezte: bár civilként került a kórház mint katonai alakulat élére, úgy véli, a Honvédkórházban korábban betöltött posztjain is bizonyította, a betegellátásban hiteles és fontos orvosmenedzseri tapasztalatokkal rendelkezik.

Kiemelte: amikor tavaly júliusban átvette a főigazgatói feladatokat, óriási munka volt a gazdálkodás rendbetétele, hogy a kórházat fenntartható költségvetési pályára állítsák. Ennek érdekében szeptemberben átvilágítás indult, amely karácsony előtt ért véget. Az eredményeket még elemzik, de már látható néhány probléma.

A sürgősségi ellátás önmagában nehezen finanszírozható rendszer a világon mindenütt – mondta a szakember, hozzáfűzve: “márpedig a Honvédkórház a legmagasabb progresszivitási szinten működő intézmény”, amely egyedülállóan, minden sürgősségi szakmában biztosítja a legmagasabb szintű ellátást. Ez ebben az időszakban fel is értékelődött, amikor több kórház a koronavírus-járvány, illetve egyéb erőforrásbeli akadályok miatt “feladta” egyes ellátásait, amelyek nagy részét a Honvédkórház vette át.

Kijelentette: a magyarországi járóbeteg-ellátásban jelentős részt vállal az intézmény, országos szinten két százalékos ellátási aránnyal, ami magasnak számít, tekintve, hogy az országban van 120 kórház, számos szakrendelő és háziorvos.

Felhívta a figyelmet: sokan nem tudják, de a Honvédkórház alapfeladata a hon- és rendvédelmi, valamint vasútegészségügyi ellátás. A kórháznak készen kell állni, hogy ha szükséges, katonai ellátó egységgé alakuljon át. Ennek kapcsán Wikonkál elmondta, Magyarország hozzájárulása a NATO-képességekhez az egészségügy területén kiemelkedő. Ezen is erősítenek az idén, mivel megkezdik az úgynevezett ROLE-2 képesség kialakítását. Ez olyan harctérre is kitelepíthető, bevethető egység, amely egy esetleges harctéri sérülésnél nemcsak a stabilizálást, hanem komolyabb beavatkozás, műtét végzését is lehetővé teszi. Így egy mobil tábori kórházat tudnak harctérre telepíteni.

Hozzátette: ezt a fejlesztést segíti, hogy a Baleseti Központot is a kórház irányítása alá sorolták. Ennek köszönhetően a súlyos sérültek ellátásában még kiemeltebb ellátóhellyé válik a kórház.

Kifejtette: a december 29-én megjelent kormányrendelet szerint a fővárosban a Baleseti Központ, az Uzsoki utcai és a Károlyi Sándor Kórház, Kistarcsán a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, valamint a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház került a Honvédkórházhoz. Így személy szerint egy több mint 4600 ágyas kórházegyüttes egységes gazdálkodásáért, humánpolitikájáért, ellátásáért felel, beleértve a több mint tízezer dolgozó feletti munkáltatói jogokat. Jelezte: a Honvédkórház dolgozói honvédelmi alkalmazottak, akik az Országgyűlés által elfogadott honvédségi létszámba tartoznak. Lehetnek átszervezések, de azt nem tervezik, hogy a többi kórház állományát ebbe a körbe tömegesen beemeljék.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása nyomán felálló új struktúrának már július 1-jétől működnie kell, így már csak bő öt hónap maradt a felkészülésre, felmérésre, helyzetértékelésre és a döntések meghozatalára. A Honvédkórház ezt követően is a Honvédelmi Minisztérium fenntartása alá tartozik, de szorosan együttműködik az Országos Kórház Főigazgatósággal, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak szervezetei felé is beszámolással tartozik – tette hozzá a főigazgató, aki szerint az egészségügyi ellátórendszer átalakításának már év végén lesznek látható eredményei, de igazán 2022-ben tud majd kiteljesedni.

Az öt évre kinevezett főigazgató azt is szeretné, ha már ez év végén megkezdődne a bontási munka, és meglenne az alapkőletétel a kórház Podmaniczky utcai telephelyének átköltöztetéséhez. Korszerű hotelszárnnyal, modern sürgősségi, diagnosztikai és műtőkapacitással a csaknem 1500 ágyas intézmény biztosítaná, hogy – a gyermekgyógyászat kivételével – minden szakma a legjobb eszközökkel egy helyen álljon rendelkezésre a nap 24 órájában.

A magyarországi első megbetegedésekkel március 4-én indult járvány is számos feladatot rótt a kórházra. Az intézmény 731 üres ágyat, 118 – lélegeztetőgéppel ellátott – intenzív ágyat biztosít. November 9-én már nem tudták továbbküldeni a fertőzötteket, így ekkor indult az intézményben a Covid-ellátás. Leállították az elektív ellátást, a kórház vidéki telephelyeiről több dolgozóval erősítették a fővárosi intézményt. A legmagasabb betegszám november 23-án volt, akkor 207 fertőzöttet kezeltek, jelenleg kevesebb, mint 120 koronavírusos beteg van náluk. Mindeközben az oxigénhálózatot is bővítették, az intenzív ellátást több új géppel fejlesztették.

Wikonkál közölte: 3833 munkavállalójuk közül 460-an estek át a fertőzésen három hónapon belül. Őket leszámítva, jól állnak az átoltottsággal. Akkora az igény, hogy a múlt hétvégére tervezett oltásokat át kellett tenni, mert elfogyott az oltóanyag. Keddre várnak egy újabb Pfizer-szállítmányt. Annak a dolgozónak, aki nem kéri az oltást, erről nyilatkoznia kell – mondta a főigazgató, kiemelve: tájékoztatókkal, bátorító kampányokkal motiválják a dolgozókat, hogy kérjék az oltást. A főigazgató szerint ez nekik “erkölcsi kötelességük”. “A kórházba az emberek azért jönnek, hogy gyógyuljanak. Nem azért, hogy az egészségügyi személyzettől vírusfertőzést kapjanak, pláne nem egy olyan vírusfertőzést, ami megelőzhető” – jelentette ki Wikonkál.

Súlyosítást kért az ügyészség a Honvédkórház volt főigazgatója ügyében
Súlyosítást kért az egykori Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ – Honvédkórház) korábbi főigazgatója és társai ellen hűtlen kezelés miatt indult büntetőperben a Fellebbviteli Főügyészség, az ügy az ítélőtáblán folytatódik harmadfokon. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ – a mostani Honvédkórház – volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság a megismételt eljárásban 2019. április 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a három vádlottat felmentette a vád alól. Ügyészi fellebbezését követően a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. október 9-én kimondta az egykori főigazgató, elsőrendű vádlott és az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosa, harmadrendű vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében. Ezért a volt főigazgatót 400 ezer forint, míg a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett. Az egykori főigazgatóval szemben felfüggesztett szabadságvesztést, míg a volt főorvos esetében nagyobb pénzbüntetés kiszabását indítványozta, amit a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban a Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában fenntartott. A védők a nem jogerősen elítélt két vádlott felmentéséért fellebbeztek, így a büntetőeljárás harmadfokon folytatódik a táblán.

The post Jelentős fejlesztések indultak a Honvédkórházban appeared first on .

Rámutattak arra, hogy a 2020-as év a nukleáris terület számára is számos kihívást jelentett. Egyebek közt nyomon követték a nukleáris létesítményekhez és a radioaktívhulladék-tárolókhoz kapcsolódó járványhelyzeti intézkedési terveket, folyamatosan ellenőrizték a létesítményeket, az engedélyesek egyedi járványügyi szabályait is.

Hangsúlyozzák, az atomenergia felhasználása az elmúlt év során biztonságosan és védetten zajlott. Az OAH az év során folyamatosan felügyelte a nukleáris és a radioaktívhulladék-tároló létesítményeket, valamint az atomenergia egyéb alkalmazását. A lakosság és a munkavállalók sugárterhelése nem lépte túl a korlátokat sem a nukleáris létesítmények, sem az egyéb alkalmazások esetében.

Felidézik, hogy a 2019. évi adatokhoz képest a Paksi Atomerőmű nukleáris biztonsági jelentésköteles eseményeinek száma 10-ről 19-re nőtt. A változás jellemzően elektromos meghibásodásokra vezethető vissza. Az események során a nukleáris biztonság nem volt veszélyeztetve, az események a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán (INES) a legalacsonyabb, skála alatti nulla besorolást kapták.

Kitérnek arra is, hogy tavaly kiemelkedő feladat volt a Paksi Atomerőmű új típusú fűtőelem-tesztkazettáinak engedélyezése. A Paksi Atomerőmű 18 darab, új típusú, víz-urán arányra optimalizált úgynevezett SLIM-üzemanyag tesztelését kezdte meg. Ez az új üzemanyagtípus a jelenlegihez képest vékonyabb pálcaburkolattal és furat nélküli pasztillákkal gazdaságosabb üzemanyag-felhasználást tesz lehetővé. Az üzemeltetés pozitív tapasztalatai alapján kerülhet majd sor a kazetták általános alkalmazásának engedélyezésére.

Beszámolnak arról is, hogy az OAH tavaly kiadta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. számára a kiégett kazetták átmeneti tárolója (KKÁT) új üzemeltetési engedélyét a Paksi Atomerőmű új típusú üzemanyagának kezelhetőségéhez, továbbá a Budapesti Kutatóreaktor többéves üzemeltetéshez elegendő orosz üzemanyag-beszerzése a hivatal felügyelete mellett zajlott.

A tájékoztatás szerint az idén a létesítési engedélyezés eljárás áll a hivatali munka fókuszában. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az atomenergia hivatalhoz az új atomerőművi blokkok létesítésiengedély-kérelmét. Ennek elbírálása a hivatal fennállásának legnagyobb volumenű eljárása, számos szakterületet érint, a benyújtott dokumentáció több tízezer oldal terjedelmű.

Az OAH motorja a paksi bővítésnek…
Az MTI kérdésére, hogy tudja-e tartani a hivatal a Paks II. létesítésiengedélyezés eljárására rendelkezésre álló határidőt, illetve mikorra várható a létesítésiengedély kiadása, a hivatal válaszában közölte, jelenleg folyik az engedélykérelem dokumentumainak feldolgozása. Eddig néhány részlettel kapcsolatban kiegészítést, pontosítást kértek. Az eljárás 2021 őszéig tervezett befejezéséig ezek rendezhetők. Ugyanakkor a megalapozó dokumentáció további feldolgozása során felmerülhetnek még pótlási igények, de jelenleg ezek teljesítésének időigényét nem lehet előre megítélni.

The post Atomenergia hivatal: a járványhelyzetben is mindenki tartja a frontot appeared first on .