Biztonságpolitika

Görögországnak kötelessége hatékony vizsgálatot folytatni a több száz embert szállító hajó tragédiájának ügyében, és adott esetben megbüntetnie a felelősöket – hangsúlyozta Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökhöz intézett levelében.

Június közepén egy Líbiából érkező, rossz állapotú és túlterhelt halászhajó süllyedt el Görögország partjainál. A hajón körülbelül 750 ember tartózkodott, akik közül több százan eltűntek. A tengerből mindössze 82 holttestet sikerült kiemelni. A biztos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a görög parti őrség szerepe a tragédiában „elbagatellizálódott”, mivel a tanúvallomások összegyűjtése során szabálytalanságosok merültek fel, például az, hogy a hatóságok nyomást gyakoroltak a túlélőkre.

„Az ilyen fajta események kivizsgálása folyamán a pártatlanság kulcsfontosságú” – hívta fel a figyelmet Mijatovic, hangsúlyozva, hogy a vizsgálat nem korlátozódhat az állítólagos embercsempészek szerepére, tisztázni kell mindenki felelősségét, beleértve a parti őrséget is. A biztos továbbá tájékoztatást kér a vízbefúlt emberek maradványainak felkutatására, tiszteletben tartására, azonosítására és eltemetésére tett erőfeszítésekről.

Mijatovic aggályát fejezte ki amiatt is, hogy a hatóságok korlátozták a túlélők mozgásszabadságát, és a menekültügyi meghallgatások lefolytatásának módját is kifogásolta. Véleménye szerint a június 14-i hajótörés „nem elszigetelt eset”, ezért a tengeren érkező emberekkel kapcsolatos megközelítés szakpolitikai és gyakorlati újragondolására van szükség.

Végezetül a biztos felszólította a görög kormányt, hogy támogassa civil szervezetek, valamint az emberi jogi aktivisták és oknyomozó újságírók munkáját elősegítő jogi keretet, és vessen véget a kriminalizálásuknak és a zaklatás egyéb formáinak.

 

The post ET-biztos: a görög hatóságoknak hatékonyan kell kivizsgálniuk a migránsokat szállító hajó tragédiájának körülményeit appeared first on .

Véglegesen jóváhagyta pénteken a lengyel parlament alsóháza azt az Andrzej Duda elnök által beterjesztett törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az eredetileg tervezettnél enyhébb következményei lesznek az orosz befolyást vizsgáló jövőbeni bizottság megállapításainak.

Az államfő június elején terjesztette elő a jogszabályhoz javasolt módosításait. Az eredeti törvény röviddel ezelőtt, május végén lépett hatályba, de az államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért róla. Az államfői módosításokat a szejm már június közepén megszavazta, az ellenzéki többségű szenátus azonban később elutasította. A szejm pénteken erről a szenátusi határozatról szavazott: a 460 fős házban 235 képviselő voksolt ellene, 214-en támogatták, négy honatya tartózkodott.

A jogszabály értelmében egy, a szejm által megválasztandó kilenctagú közigazgatási bizottság fogja elemezni a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. A törvény eredeti változata szerint az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhattak volna ki: például tíz évig nem kerülhettek volna olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.

A jóváhagyott államfői módosítások nyomán a nemzetbiztonsági átvilágításra és a közpénzekre vonatkozó előírásokat törölték, a bizottság csak azt állapíthatja meg, hogy az érintett személy orosz befolyás alatt cselekedett, s ezért „hiányoznak nála a szükséges garanciák a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”. A bizottságba nem választhatnak be parlamenti képviselőket, egyértelműen szakértői testületről lesz szó. A bizottság döntése bírósági úton vitatható.

Az ellenzék az őszi lengyel parlamenti választásokkal hozza összefüggésbe a törvényt, valamint annak módosított változatát is. Szerintük a bizottság megakadályozhatja például Donald Tusknak, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnökének indulását a választásokon.

A jogszabály miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság a törvény hatályon kívül helyezését javasolta Varsónak.

 

The post A szejm jóváhagyta az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvény módosításait appeared first on .

Bűnösnek találta a Sykora-bandával való együttműködés és kenőpénz elfogadásának vádjában Jozef Reháka volt rendőrt, a rendőrségi lehallgatások egykori vezetőjét a Besztercebányai Speciális Büntetőbíróság (STS) egyesbírója.

A bíróság 11 év börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és a közhivatalnoki hivatás gyakorlásától való ötéves eltiltásra ítélte a vádlottat. Az ítélet nem jogerős. A Dodo néven ismert Rehákát bűnszervezet létrehozásának, szervezésének és támogatásának bűntette miatt ítélte el. A vád szerint információkat szállított a Sykora-bandának arról, hogy mit tud a rendőrségnek a bűnözői csoportról. Másik két esetben 16 ezer és 17 ezer euró kenőpénz elfogadásáról is szó volt. A gyanú szerint más volt rendőrtisztek, köztük Milan Lucansky volt országos rendőrfőkapitány is érintett volt az ügyben.

Az ítélethirdetéskor sem a vádlott, sem a védőügyvédje nem volt jelen a bíróságon. Az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezhetnek. A tárgyalást igazságtalannak nevezték, az ügyészségi vádat pedig az együttműködő vádlottak tanúvallomásán alapuló koholt vádaknak tartják. A Speciális Ügyészi Hivatal (USP) ügyésze nem fellebbez az ítélet ellen.

„Az ítélet lényegében megismételte azt, amit a záróbeszédben javasoltunk, ezért elfogadom a döntést. A döntés, bár nem jogerős, megerősíti, hogy nem igaz az, amit beszélnek, azaz hogy befolyásolják a tanúkat, manipulálják a vallomásokat, és célzottan folytatják le a büntetőeljárásokat” – jelentette ki az ítélethirdetés után a főügyészség ügyésze.

Rehákát 2020 december elején, a Júdás rendőrségi akció keretében vették őrizetbe. A több mint egy évig tartó tárgyalás során több volt állami tisztségviselőt is beidéztek tanúként, például Ľudovít Makót, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának korábbi vezetőjét, Bernard S.-t, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség volt vezetőjét és Boris Benát, a SIS volt helyettes vezetőjét. A rendőrségi lehallgatások volt vezetője ellen vallott például Martin Bihári, a Sýkora-banda elítélt tagja — számolt be a szlovák köztársaság hírügynöksége, a TASR.

 

The post A bíróság 11 év börtönbüntetésre ítélte a volt rendőrt appeared first on .

Az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni fellépéssel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) szerint a többszörös válságok és a konfliktusok kiemelt prioritássá teszik az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló ET szakértőinek napokban közzétett közleménye szerint a jelenlegi válságok, konfliktusok és az éghajlati vészhelyzet növeli az embercsempészettel szembeni sebezhetőséget és megsokszorozza annak kockázatát, ezért a kormányoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk és erőforrásokat biztosítaniuk a leküzdésére.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem július 30-i világnapja alkalmából közzétett közlemény szerint az emberkereskedelem erősödésének kockázatára figyelmeztet az Emberkereskedelem Elleni Ügynökségek Közötti Együttműködési Csoport (ICAT) is, amely szerint e jelenségre adott válaszlépések jelentősen elmaradnak a szükségestől, jóllehet a globális becslések szerint egyre növekszik a kizsákmányolás különféle formáinak kitett emberek, különösen a gyermekek száma. A megfelelő intézkedések hiányában az emberkereskedelem egyre több áldozata marad veszélyben, anélkül, hogy hozzáférhetne a megfelelő segítséghez, igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz – figyelmeztettek.

„Az emberkereskedelem ügyében indított büntetőeljárások és az ítéletek aránya alacsony, és hiányos az áldozatok hatékony kártalanítása” – fogalmaztak a GRETA szakértői, majd hozzátették: egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fenntartásához és megerősítéséhez, az emberi jogokon alapuló megközelítést követve.

 

The post Az Európa Tanács elsőrendű fontosságú az emberkereskedelem elleni küzdelem appeared first on .

Ukrajna képes és kell is, hogy olyan győzelmet arasson, amely tartósan visszatartja Oroszországot egy újabb agressziótól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán államiság napja alkalmából elmondott beszédében.

„Ma ünnepeljük az államiság napját, az egész országra kiterjedő háború kezdete óta másodszor. Mindenki azt szeretné, ha jövőre is ugyanígy ünnepelnénk ezt a napot: szabad fővárosban, de győzelemmel” – hangoztatta az államfő. „Nem hisszük, hogy az orosz megszállók azután sem akarnak majd agresszióval visszatérni hozzánk, hogy kiűzzük az egész területünkről, de Ukrajna győzelme lehet és kell is, hogy olyan legyen, amelynek köszönhetően az ellenség visszatérési kísérlete nem haladja meg az ilyen terveket dédelgető őrültek beteges fantáziáját” – szögezte le. Szavai szerint éppen az államiság a válasz arra, miért van annyira szüksége Ukrajnának a biztonságra és a békére.

„Az államiság olyasmi, amit nehéz megvédeni, de még nehezebb visszaszerezni, ha elvész. Ez soha nem adatik meg magától, hanem az országnak végzett szolgálat és munka eredménye. Az államiság egyeseknek csak pénzkereseti lehetőséget vagy ambíciói elérését, hatalomra törekvést jelent, mások, az erősek és tiszták számára viszont az erős államiság a végső áldozatot jelenti, életüket adják érte, mint hőseink mindannyiunkért, Ukrajna szabadságáért” – fejtette ki Zelenszkij.

Az eseményen – amelyet az ukrán televíziók élőben közvetítettek – jelen volt mások mellett Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Ruszlan Sztefancsuk házelnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Ihor Klimenko belügyminiszter, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára és Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője is.

Az államfő a rendezvényen ukrán katonákat tüntetett ki.

Zelenszkij 2021. augusztus 24-én, Ukrajna függetlensége kikiáltásának harmincadik évfordulóján hirdette ki, hogy ezentúl az ukrán államiságnak is lesz nemzeti ünnepe, július 28-án. Emlékeztetett arra, hogy a Kijevi Rusz 988. július 28-án vette fel a kereszténységet, és ezzel több mint ezer éve Kijevre vezethető vissza az ortodox kereszténység elterjedése.

Az ukrán csapatok folytatják Zaporizzsja megye felszabadítását

Az ukrán erők folytatták a támadó hadműveleteket a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk kikötőváros irányában, megszilárdították állásaikat az elért vonalakon – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében. A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők a nap folyamán rakéta- és légicsapást indítottak a déli, odesszai régió kikötői infrastruktúrája ellen: két Kalibr típusú rakétát indítottak és nyolc Sahid csapásmérő drónt, utóbbiakat az ukrán légierő mind megsemmisítette. Összességében az orosz erők csütörtökön 27 légicsapást intéztek, és több mint harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre. A támadásokban civilek haltak, illetve sebesültek meg, de számukat a vezérkar nem hozta nyilvánosságra. Kiemelte, hogy Ukrajna déli részén kikötői létesítmények és a lakóépületek semmisültek, illetve rongálódtak meg. A kijevi közlés szerint a nap folyamán harminc összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között. A vezérkar kitért arra, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán légierő hat csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, egyet légvédelmi rakétarendszerekre és szintén egyet egy parancsnoki állásra. A rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy orosz parancsnoki állást, egy koncentrációs területet, egy üzemanyagraktárt, egy elektronikus hadviselési állomást és öt tüzérségi fegyvert találtak el lőállásban.

 

The post Zelenszkij: tartós győzelmet kell aratni Oroszország felett appeared first on .

Vádat emeltek három férfi ellen, akik tavasszal két, őket a buszról leszállító jegyellenőrt is bántalmaztak; az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc közölte, a három férfit csoportosan elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolják. A férfiak március 6-án délután szálltak fel Szegeden a központi buszpályaudvaron egy helyi járatos buszra. Már a felszállás előtt a megállóban, majd azután a buszon is agresszívan kiabáltak, hangoskodtak, ezért a két jegyellenőr felszólította őket, hogy hagyják abba.

A vádlottak erre becsmérlő kijelentések mellett közölték az ellenőrökkel, hogy hallgassanak, mivel ők a szolgáik, majd egyiküket leszállás közben leköpték. A buszról leszállva a jegyellenőrökre támadtak, arcon ütötték, nekifutásból megrúgták és más módon is bántalmazták őket.

A cselekmény következtében az egyik ellenőrnek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek. A letartóztatásban lévő férfiakra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyészség, bűnösségükről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni – tudatta a csoportvezető ügyész.

Vád alatt az elvetemült „apa”

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki brutálisan bántalmazta és megpróbálta megölni a saját fiát, korábban pedig a nevelőanyját fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy különböző kölcsönöket vegyen fel és adja át neki. 2021 szeptemberében a már nagykorú fiú látogatóban volt apjánál, és összeszólalkoztak azon, hogy a férfi szerint a fia keveset van vele. A fiú ekkor hazaindult, de az utcán apja utolérte, pofon vágta és visszaparancsolta a házba. Pár óra múlva a fiú újra hazaindult, apja ekkor is utánament, többször fejen és arcon ütötte, és megrúgta a mellkasán. Ezután felvett az udvaron egy törött tükördarabot és azzal hatszor hátba szúrta a fiút, közben azt kiáltotta, hogy megöli. A fiú segélykiáltását meghallotta a szomszéd, aki értesítette a rendőröket. A sértett csak a rendőrök kiérkezése után szabadult az ingatlanból, amelynek kapuját apja bezárta. A bántalmazás következtében a fiú közvetlen életveszélyes állapotba került.

A vádlott 2021 nyarán szabadult korábbi, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott fegyházbüntetéséből. A nevelőanyjához költözött egy Pest vármegyei településre, majd az idős nőt fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy különböző kölcsönöket vegyen fel és adja át neki. Miután az értékesebb ingóságokat a férfi eladta, kiabálva, veréssel fenyegetve annyira megfélemlítette az asszonyt, hogy az összesen 900 ezer forint kölcsönt vett fel egy magánszemélytől, illetve egy pénzügyi szolgáltatótól, és ebből 800 ezer forintot átadott neki. A férfi folyamatosan nyomás alatt tartotta nevelőanyját, bántalmazta, és előfordult, hogy a karján késsel megszúrta. Végül az idős asszony elmenekült az otthonából a testvéréhez. A Pest Vármegyei Főügyészség emberölés kísérlete és folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat a férfi ellen.

 

The post Végrehajtandó szabadságvesztést kért az ügyészség a jegyellenőröket bántalmazó férfiakra appeared first on .

A fiatalok haza iránti szeretetét, kötődését erősítik a honvédelmi táborok – hangoztatta a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a szolnok-szandaszőlősi sportrepülőtéren, a szervezet által rendezett ejtőernyős táborban.

Simicskó István azt mondta: „szülőföldünk csak egy van, ezt megvédeni minden bajtól szép és nemes kötelesség”. Hozzátette: az ejtőernyős táborban négy turnusban húsz-húsz, tehát összesen nyolcvan kadét vesz részt idén nyáron. A mostani turnus hétfőn kezdődött, és egy héten át tart.

Szolnokot kiváló adottságú településnek nevezte, amely komoly katonai múlttal, jelennel és jövővel rendelkezik. A Tisza-parti megyeszékhelyen már harmadik alkalommal rendezik meg az ejtőernyős tábort. Emellett a Honvédelmi Sportszövetség számos tábort szervez, például repülős, túlélési vagy idén először búvártábort Szentesen.

A táborok harmincéves hiányt pótolnak, hiszen egykor az azóta megszűnt Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) szervezett ilyen típusú táborokat, még a rendszerváltás előtt – mondta, hozzátéve, hogy a fiatalok számára ezek a táborok „bátorságpróbák” is, ezért gratulált a résztvevőknek. Simicskó elmondta, hogy a Honvédelmi Sportszövetséget azzal a küldetéssel hozták létre 2017-ben, hogy a magyar fiatalok felé nyisson.

Az általános hadkötelezettség, ezzel együtt a sorkatonai szolgálat Magyarországon történő megszüntetésével egy űr keletkezett. Egyrészt nem volt tartalékos rendszer, ezt is 2010-től kezdték felépíteni – állítja Simicskó, megjegyezve: 2010-ben 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, most csaknem 12 ezer van.

Kitért arra is, hogy 2015 és 2018 között volt honvédelmi miniszter, amikor a migrációs válság miatt megépült a határon a kerítés, és összeállítottak egy tízéves haderőfejlesztési programot, amelynek része volt a Honvéd Kadét Program is. Ezzel a 14-18 éveseket, a középiskolásokat célozták meg. Míg 2017-ben hárommal volt, most már 135 középiskolával van szerződése a Magyar Honvédségnek, 7200 kadét van ma Magyarországon.

Simicskó közölte: a Honvédelmi Sportszövetség törekvése az is, hogy honvédelmi sportközpontokat építsen. Jelenleg öt településen – Baján, Balassagyarmaton, Újfehértón, Szigetváron és Szarvason – található ilyen létesítmény, mindegyik százszázalékos kihasználtságú, rengeteg a fiatal. A cél, hogy minisztériumi segítséggel minden megyében építsenek honvédelmi sportközpontokat.

Réz Levente ezredes az eseményen elmondta: öt éve kezdték rendbe tenni a sportrepülőteret, megteremteni a feltételeket a táborok megrendezéséhez. Tájékoztatása szerint idén már nyolcvan kadét vesz részt az ejtőernyős táborban. Már levizsgáztak az ejtőernyős alapismeretekből, és ha az időjárás is engedi, 1000-1200 méter magasból hajtanak végre ejtőernyős ugrást. A tábor végére elérhetik a kilenc-tíz ugrást is a fiatalok. Követési rendszert dolgoztak ki a legjobbak kiválasztására, hogy továbbfejlesszék évről évre a tudásukat; már vannak visszatérő fiatalok. A Honvédelmi Sportszövetség támogatásának köszönhetően egyre több felszerelést, ejtőernyőt tudnak venni, ezáltal könnyebb a kadétok képzése – jelezte.

A beszédek után átadták a Honvédelmi Sportszövetség által biztosított hat új, a legmodernebbnek számító ejtőernyős felszerelést a kadétok, a szolnoki bázis számára. Az eseményen jelen volt Bali Tamás, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoka is.

 

The post Simicskó: a fiatalok haza iránti szeretetét erősítik a honvédelmi táborok appeared first on .

Ukrajna megkapta a szükséges eszközöket légvédelmi rendszerének megerősítéséhez – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Meghallgattam az aktuális jelentéseket a fegyver- és lőszerellátásról. Növekszik a légvédelmi rendszerünk. Oda fogják küldeni, ahol most a legnagyobb szükség van rá” – fogalmazott Zelenszkij. Tájékoztatása szerint a védelmi minisztériumhoz tartozó katonai hírszerzés és a Külügyi Hírszerző Szolgálat jelentést tett az orosz erők tevékenységéről és közvetlen terveiről, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pedig az országon belüli ellenséges műveletekről. Valerij Zaluzsnij főparancsnok tájékoztatta Zelenszkijt a támadó és védelmi műveletekről a teljes frontvonalon.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az ukrán csapatok harctéri sikereket értek el a Donyeck megyei Sztaromajszke térségében, és megszilárdították pozícióikat az elért vonalakon. Eközben az orosz erők sikertelenül próbálkoztak a Zaporizzsja megyei Robotine településtől északkeletre elvesztett állásaik helyreállításával.

A szóvivő hozzátette, hogy az oroszok továbbra is erős ellenállást fejtenek ki, egységeket mozgatnak, és aktívan használják tartalékaikat. Kiemelte, hogy az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak a donyecki régióban Bahmut, Zaporizzsja megyében pedig az orosz ellenőrzés alá került Melitopol és Bergyanszk kikötőváros felé. Kifejtette, hogy Bahmutnál az ukrán csapatok folytatják a támadó hadműveleteket a várostól északra és délre.

„A Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman irányában a védelmi erők továbbra is visszatartják a betolakodók offenzíváját. A heves harcok ott is folytatódnak, az elmúlt nap folyamán 26 összecsapás történt” – fűzte hozzá a szóvivő.

A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadseregnek újabb 460 katonája halt meg Ukrajnában, így az elesettek száma 243 680-ra nőtt. Az elmúlt napban az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz katonai helikoptert, három harckocsit, 22 tüzérségi rendszert és 16 drónt. Jurij Malasko, Zaporizzsja megye kormányzója szerdán arról tájékoztatott, hogy előző nap az orosz erők 79 csapást mértek 22 településre a régióban. A támadások következtében két helyi lakos sebesült meg.

 

The post Zelenszkij: Ukrajna megkapta a légvédelmének megerősítéséhez szükséges eszközöket appeared first on .

A Koszovó elleni nemzetközi megszorító intézkedések mihamarabbi felfüggesztését követelte Albin Kurti miniszterelnök szerdán a Koha Ditore című pristinai napilap beszámolója szerint.

A kormányfő szerint az lenne a logikus lépés, ha az Európai Unió még az előrehozott önkormányzati választások előtt eltörölné a szankciókat, amelyeket azért szabott ki, mert a kormány nem tudta csökkenteni a szerbek és az albánok közti feszültségeket Észak-Koszovóban.

Albin Kurti szerint a koszovói miniszterelnök, valamint az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottja a helyzet kezeléséről, a feszültségek csökkentéséről állapodott meg, és természetes, hogy ha nem csökkennek a feszültségek, akkor választásokat sem lehet tartani, vagyis a helyzet kezelése teremti meg a voksolás feltételeit.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.

Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a vezetés nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel. A szerb és az uniós követelésekkel összhangban a kormány már csökkentette 25 százalékkal a rendőri jelenlétet Észak-Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

 

The post A koszovói miniszterelnök a szankciók mihamarabbi felfüggesztését követeli appeared first on .

A Szolnoki Törvényszék másodfokú határozatával egy hónapra elrendelte annak a szolnoki orvosnak a letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható 41 rendbeli vesztegetés elfogadásával.

A törvényszék ezzel megváltoztatta az első fokon eljáró nyomozási bíró végzését, amely még nem tartotta szükségesnek a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelését. Mint írták: a másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, figyelemmel arra, hogy a bűncselekményeket sorozatosan követte el és azok büntetési tétele 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés.

Ezen kívül a gyanúsított feltehetően jelentős vagyonnal rendelkezik, amely biztosíthatja számára, hogy a büntetőeljárás alól megpróbálja magát kivonni. A másodfokú bíróság azt is megállapította: az eljárás jelen szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban részt vevő más személyt vagy személyeket jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtene el.

A másodfokú bíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek – olvasható a közleményben.

 

The post Letartóztatták a korrupcióval gyanúsított szolnoki orvost appeared first on .

Hazaárulással gyanúsították meg Vadim Rabinovics, mandátumától már korábban megfosztott volt ukrán parlamenti képviselőt, a betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű párt egyik vezető politikusát – közölte az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR).

A hatóságok szerint Rabinovics ukránellenes propagandát terjesztett az uniós országok lakosságának és politikai vezetésének körében. Több beszédében és interjújában tett kijelentései a DBR szerint „manipulatívak voltak, és sértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és sérthetetlenségét, állam-, gazdasági és információbiztonságát”.

„Propagandatevékenysége segítette az Oroszországi Föderáció vezetését katonai-politikai céljaik elérésében, és ideológiai segítséget nyújtott az Oroszországnak az Ukrajna elleni felforgató tevékenységhez” – emelte ki a nyomozó iroda. Rabinovics az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű háború tavaly februári kezdete óta külföldön tartózkodik. Képviselői mandátumát tavaly november 3-án megvonták.

Rabinovics a magát Putyin „komájaként” emlegető, őrizetbe vett és fogolycserével Oroszországba átszállított Viktor Medvedcsuk ismert ukrán üzletember közeli politikai szövetségese, egykori párttársa.

Az ukrán hatóságok kedden hazaárulással gyanúsították meg Jevgenyij Murajev Moszkva-párti volt parlamenti képviselőt is. A nyomozás szerint Murajev az általa irányított Nas tévécsatornát használta arra, hogy „Ukrajna információs terében tömegesen terjessze a Kreml narratíváit”, továbbá „torz információkat” adott Ukrajna belső helyzetéről és annak nemzetközi színtéren való megítéléséről.

Úgyszintén hazaárulással gyanúsították meg a héten az Ellenzéki Platform – az Életért párt egy másik képviselőjét, Olekszandr Ponomarjovot is.

Az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást

Az ukrán parlament elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. A hadiállapotot és az általános mozgósítást újabb kilencven nappal, 2023. november 15-ig hosszabbították meg. A vonatkozó határozatokra 347, illetve 334 képviselő szavazott a 450 fős törvényhozásban. A következő parlamenti választásokat októberben kellene megtartani. A törvény szerint azonban hadiállapot idején nem tarthatók választások. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már benyújtotta a parlament mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat a törvényhozásnak. A parlament az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetén, tavaly február 24-én vezette be a hadiállapotot és az általános mozgósítást, ez a nyolcadik hosszabbítás.

 

The post Hazaárulással gyanúsítottak meg az ukrán hatóságok több korábbi parlamenti képviselőt appeared first on .

A Mexikóval közös határszakaszon az illegális határátlépések ellen kialakított folyami akadály miatt beperelte Texas államot az amerikai igazságügyi minisztérium.

A minisztérium a hétfőn beadott bírósági keresetben azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa meg az állam hatóságai számára további úszó határakadályok telepítését a Rio Grande folyón, és rendelje el az eddig létesített akadály eltávolítását. A kormány szerint Texas megsértette a folyókra és kikötőkre vonatkozó szövetségi jogszabályt, amikor szövetségi engedély nélkül létesített vízi infrastruktúrát. Vanita Gupta igazságügyi miniszterhelyettes közleménye szerint a texasi intézkedés nehezíti a hajózást, és az úszó kerítés humanitárius aggályokat is felvet, valamint károkat okozhat az amerikai külpolitikának Mexikó tiltakozása miatt.

Texas kormányzója közölte, hogy áll a per elé a szövetségi kormánnyal. Greg Abbott hétfőn, még a bírósági kereset publikálása előtt a kormány felszólítására reagálva azt írta, hogy nem bontják el a határ védelmét szolgáló akadályt, és folytatják annak kiszélesítését. A kormányzó Joe Biden elnöknek írt levelében úgy fogalmazott, hogy „Texas minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközt felhasznál az Ön által okozott válság kezelésére”.

Abbott kormányzó egy hétfőn adott interjúban arról beszélt, hogy álláspontja szerint az igazságügyi minisztérium által hivatkozott jogszabály nem alkalmazható. Előzőleg azt írta a közösségi médiában, hogy Texas élni fog az Egyesült Államok és Texas alkotmányában biztosított joggal, hogy megvédje saját határát.

A Fehér Ház pénteken közölt álláspontja szerint a kormányzó politikája veszélyezteti a menekültek és a határőrizetben dolgozók életét, és aláássa az elnök határvédelmi politikáját. Az amerikai kormány új szabályokat léptetett életbe az illegális határátlépések kezelésére és a kitoloncolásokra vonatkozóan május közepén, amikor hatályát veszítette a kitoloncolást lehetővé tevő korábbi, átmeneti jogszabály. Áprilisban és május első felében rekordszámban érkeztek a menekültek az ország déli határára Mexikó felől, júniusban a regisztrált illegális határátlépések száma több mint 20 százalékkal 144 ezerre csökkent.

Texas állam Operation Lone Star néven indított saját határvédelmi műveletet, és ennek keretében a közelmúltban a szárazföldi határszakaszán több helyen szögesdrót akadályokat állított fel, míg a határfolyón, a Rio Grandén nagy méretű bójákból álló, a folyómederhez rögzített úszó kerítést kezdett létesíteni az illegális bevándorlók által leggyakrabban használt szakaszokon.

 

The post Az USA kormánya beperelte Texas államot az illegális határátlépések ellen emelt fizikai akadály miatt appeared first on .

Emily O’Reilly európai ombudsman vizsgálatot indított, amelynek célja, hogy tisztázza az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) fellépését a Földközi-tengeren végrehajtott keresési és mentési műveletekben, miután június 14-én elsüllyedt egy hajó a görög partoknál és több száz ember fulladt a tengerbe – közölte az uniós testület.

O’Reilly a tengeren bajba jutottak mentésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó dokumentumok, a hajótragédiáról szóló hivatalos jelentés, valamint a Földközi-tengeren a közelmúltban történt, jelentős emberáldozatokkal járó más eseményekről szóló beszámolók vizsgálatát rendelte el.

Arról is kért tájékoztatást, hogy a Frontex és a tagállami hatóságok hogyan osztják meg egymással a keresési és mentési műveletekre vonatkozó információkat, és hogy a szervezetnek van-e beleszólása a műveletek tervezésébe és végrehajtásába. További kérdései arra vonatkoznak, hogy az ügynökség jelentést tesz-e az alapvető jogok megsértéséről. A hivatal a vizsgálatot a görög ombudsman hivatalával együttműködve végzi.

„Miközben a görög hatóságok szerepét tagállami szinten vizsgálják, tisztázni kell a Frontex szerepét is a keresési és mentési műveletben. A jelentések szerint ebben az esetben a Frontex figyelmeztette a görög hatóságokat a hajó jelenlétére, és segítséget ajánlott, de nem világos, hogy mi mást tehetett volna vagy kellett volna még tennie” – hangsúlyozta sajtóközleményében az ombudsman.

Hozzátette: minden érintettnek el kell gondolkodnia saját felelősségén, és a nyilvánosság előtt tisztáznia kell, ki a felelős ezekért a halálesetekért. „Az Európába irányuló migráció folytatódni fog, és az unió feladata hogy az alapvető jogokat tiszteletben tartva járjon el, nem megfeledkezve arról a szenvedésről, amely arra készteti az embereket, hogy hazájukon kívül keressenek jobb életet” – figyelmeztetett az ombudsman.

O’Reilly vizsgálatot tervez azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bizottság megfelelően ellenőrzi-e az alapvető jogok tiszteletben tartását az uniós forrásokból támogatott határigazgatási műveletekkel összefüggésben.

 

The post Az európai ombudsman vizsgálja a Frontex fellépését a görögországi hajótragédia ügyében appeared first on .

Az Európai Unió több mint 490 tűzoltóval és 9 tűzoltó repülőgéppel segíti Görögországot és Tunéziát az erdőtüzek oltásában – tájékoztatott az Európai Bizottság.

A brüsszeli közlemény szerint a két mediterrán ország aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, melynek keretében tíz ország – Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia – azonnal hozzájárulását jelentette be az erdőtüzek oltásához.

A felsorolt országok összesen több mint 490 tűzoltót és hét repülőgépet vezényeltek Görögország különböző területeire. Az EU emellett támogatja a műveletek koordinálását az országban, Copernicus műholdas programjának térképei alapján pedig a szakemberek kárfelmérést végeznek az Attika-régió és Ródosz számos területén. Spanyolország emellett két tűzoltó repülőgépet küld a Tunézia északnyugati részén pusztító erdőtűz oltására – közölték.

Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki hangsúlyozta: a Földközi-tenger térségében pusztító erdőtüzek azonnali és egységes választ igényelnek. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa révén teljes szolidaritást vállal az érintett országokkal, és kész támogatni őket a rendelkezésre álló erőforrásokkal a tüzek leküzdésében, valamint a polgárok és a környezet védelmében.

Az uniós biztos részvétét fejezte ki azon két görög tűzoltó családjának és kollégáinak, akik kedden vesztették életüket, amikor feladatuk végzése során tűzoltó repülőgépük lezuhant a görög szigeten.

Lenarcic kiemelte, a száraz időjárás és a magas hőmérséklet okozta erdőtüzek súlyos veszélyt jelentenek az emberéletre, a megélhetésre és az ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy még jobban felkészüljön a tagállamok támogatására az erdőtüzek oltásában, az EU megerősítette a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központját egy szakosodott csoport létrehozásával, amely figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, figyelmeztet, cselekvési tervet készít és összehangolja az uniós válaszadást – tájékoztatott a válságkezelésért felelős uniós biztos.

 

The post Az EU közel ötszáz tűzoltóval segíti a görög és tunéziai erdőtüzek oltását appeared first on .

Pluszpontokkal vághatnak neki a felsőoktatási felvételinek azok, akik sikeresen teljesítik az önkéntes katonai szolgálat (ÖKSZ) kiképzését – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Emlékeztettek arra: szerda este hirdetik ki a 2023 szeptemberében induló felsőoktatási képzések felvételi ponthatárait. Akik esetleg nem nyernek felvételt vagy más okból kell elhalasztaniuk felsőfokú tanulmányaik megkezdését, illetve szeretnék megtapasztalni, milyen a katonalét, azok számára kiváló lehetőség az idén szeptemberben negyedik alkalommal induló önkéntes katonai szolgálat – tették hozzá.

Felidézték, hogy a 2024/2025-ös tanévtől megváltoznak a felsőoktatási felvételi eljárás pontszámítási szabályai: az 500 pontos rendszerben a tanulmányi és érettségi eredményekre maximum 200-200 pont szerezhető, további maximum 100 pontot adhatnak a felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott egyéb követelményekre, eredményekre.

Mindez viszont nem érinti az önkéntes katonai szolgálat teljesítésért járó többletpontokat. Aki elvégzi a 6, illetve 12 hónapos kiképzést, az biztosan megkapja az őt megillető 16, 32 vagy 64 pontot. Így az is lehetséges, hogy 500-nál is magasabb pontszámmal vághat neki a felvételinek – írta a tárca.

Közölték: az önkéntes katonai szolgálat programjának első része egy két hónapos alapkiképzésből áll, amely során a katonai érintkezés és a fegyveres harc alapvető ismereteit sajátíthatják el a résztvevők. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy az alapképzést folytatja vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz, így akár harckocsizó, ejtőernyős vagy búvár kiképzést is választhat.

A kiképzés hat hónapos teljesítésével 16 pont és a mindenkori minimálbérnek megfelelő illetmény, míg a speciális szakfelkészítés esetén 32 többletpont és a garantált bérminimum jár. Hat hónap után további fél évig lehet még folytatni az ÖKSZ-programot. Ezzel műveleti besorolású alakulatnál 64 pluszpontot lehet szerezni – ismertették.

Felhívták a figyelmet arra: az önkéntes katonai szolgálat önkéntes, bármikor megszüntethető, ugyanakkor már a kiképzés közben is bárki dönthet úgy, hogy szerződéses katona lesz, vagy katonai elhivatottságát tanulmányai folytatása, illetve civil munkája mellett tartalékosként bizonyítja.

A kiképzések szeptember 11-én indulnak, tervezetten az ország valamennyi vármegyeszékhelyén, a Magyar Honvédség területvédelmi ezredeinél. Azok, akik teljesítik a program második ciklusát, megfelelnek a missziós feltételeknek és részt vesznek missziós felkészítésen, annak sikeres elvégzése után tartalékos vagy szerződéses jogviszonyban missziós szolgálatot is vállalhatnak.

A HM közleményében kiemelte: aki elmúlt 18 éves, magyar állampolgár, próbára tenné magát fizikailag és szellemileg, ugyanakkor a civil életben is hasznos ismereteket szeretne elsajátítani, az augusztus 31-ig jelentkezhet az önkéntes katonai szolgálatra a Magyar Honvédség erre kijelölt felületein.

 

The post HM: továbbra is értékes pontokat ér a felsőoktatásban az önkéntes katonai szolgálat appeared first on .

Egy belga bíróság hat férfit gyilkosságban és gyilkossági kísérletben, őket és további két férfit terroristacsoporthoz való tartozásban talált bűnösnek a 32 ember halálát és 340 ember sérülését okozó 2016-os brüsszeli iszlamista terrortámadások elkövetőinek perében.

Az elítéltek között van Salah Abdeslam is, a 2015-ös párizsi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja, akinek franciaországi elítélése után Belgiumban is bíróság elé kellett állnia a Brüsszelben elkövetett támadások miatt. A 132 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, közölve, hogy Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben.

A brüsszeli per, amelyet a NATO egykori központjában folytattak le, tavaly szeptember 12-én kezdődött 10 személy ellen. Az ügyben eljáró bíróság elnöke az esküdtszéki ítélet felolvasásakor hangsúlyozta, hogy az elkövetők gyilkos szándékához nem fér kétség, céljuk az volt, hogy minél több embert megöljenek.

„A támadások elkövetésének célja a belga lakosság megfélemlítése volt; a konkrét terrorista szándék megállapítható” – húzta alá.

Az esküdtszék a tíz vádlott közül kettőt – egy testvérpárt – felmentett a vádpontok alól. Az esküdtek és a tárgyalásokat vezető három bíró szeptemberben újra összeül, hogy meghatározzák az elítéltekre kiszabandó büntetéseket. A vádlottakat 30 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak – köztük a három elkövető -, valamint 340-en megsebesültek, köztük két magyar.

Emberi végtagokat találtak egy csatornába dobott hűtőszekrényben Belgiumban

Emberi maradványokra, két karra és két lábra bukkantak a rendőrök a kelet-belgiumi Liege mellett, egy csatornába dobott hűtőszekrényben – közölte a Le Soir, a francia nyelvű belga napilap. A cikk szerint a liege-i ügyészség információira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a Hermalle-sous-Argenteau település közelében, a Meuse-folyó kanyarulatait összekötő Albert-csatornán lebegő hűtőszekrényben talált emberi maradványok egy nő végtagjai lehettek. Catherine Collignon, a liege-i ügyészség szóvivője elmondása szerint az orvosszakértő, a laboratórium és az úgynevezett áldozatazonosító szolgálat (DIV) vizsgálatai megállapították, hogy az emberi maradványok ugyanannak a személynek a karjai és lábai. „A körmök és az ujjakon található ékszerek is arra engednek következtetni, hogy női test végtagjairól van szó” – fogalmazott a szóvivő, majd hozzátette: most a legfontosabb az áldozat azonosítása annak megállapítására, hogy az eset kapcsolatba hozható-e egy már korábban bejelentett eltűnéssel. A vizsgálatnak azt is meg kell állapítania, hogy a hűtőszekrényt autóból, egy hídról vagy hajóról dobták-e a vízbe – tette hozzá a szóvivő.

 

The post Belgium: hat embert találtak bűnösnek a 2016-os brüsszeli terrortámadások ügyében appeared first on .

Az Egyesült Államok 400 millió dollár (mintegy 160 milliárd forint) értékű, újabb katonai csomagot küld Ukrajnának – jelentette be az amerikai kormány.

A szállítmány tartalmaz légvédelmi felszereléseket, tüzérségi eszközöket, lőszereket, páncélozott járműveket és páncéltörő eszközöket, valamint egyéb felszereléseket – olvasható a külügyminisztérium közleményében, amelyben kiemelik, hogy az elnöki felhatalmazással élve Antony Blinken külügyminiszter rendelte el az eszközök lehívását a meglévő katonai készletekből, ami azt jelenti, hogy az napokon belül Ukrajnába érkezhet.

A védelmi minisztérium részletes tájékoztatása szerint a szállítmányban szerepelnek a többi között HIMARS nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi eszközökben és NASAMS föld-levegő rendszerekben használható irányított rakéták, valamint Stinger és Javelin rakéták. Az amerikai kormány Stryker páncélozott járműveket és romboló eszközöket, valamint Hydra-70-es rakétákat és lőszereket is küld az ukrán haderő számára.

A külügyminisztérium közleménye egyben elítéli az elmúlt napok orosz támadásait ukrajnai kikötői létesítmények és gabonatárolók ellen, ami néhány nappal követte azt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ukrán gabona tengeri szállítását lehetővé tevő, ENSZ- és török közvetítéssel tavaly létrejött Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésben.

Michael Carpenter, az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete kedden Washingtonban egy sajtótájékoztatón arról beszélt: Washington arra törekszik, hogy a szervezeten belül elszigetelje Oroszországot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára, Helga Maria Schmid hétfőtől szerdáig Washingtonban tárgyal, hétfőn Antony Blinken külügyminiszterrel találkozott, és az ukrajnai háború jelentette kihívásokról egyeztetett.

Szirszkij Donyeck megye „forró pontjain” tett látogatást

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka újabb látogatást tett a Donyeck megyei Bahmut és Liman városoknál szolgáló ukrán alakulatoknál. „Meglátogattam dandárjainkat a harci cselekmények két aktív irányában. A Bahmutnál és Limannál kialakult heves harcok miatt szükség volt terveink módosítására, a parancsnokok meghallgatására, a kialakult helyzetről, a problémákról alkotott véleményük megismerésére és a megfelelő döntések meghozatalára. Fontosnak tartom, hogy megértsem, mire van szükségük a parancsnokoknak és a katonáknak közvetlenül a harctéren, és hol vannak jelenleg a legsúlyosabb helyzetben” – fogalmazott a parancsnok.

 

The post Az USA újabb, 400 millió dollár értékű katonai szállítmányt küld Ukrajnába appeared first on .

Öt ország bűnüldöző hatóságai több kontinensre kiterjedő embercsempész hálózatot számoltak fel, amely több mint ötezer illegális migránst csempészett Kubából Szerbián keresztül az Európai Unióba.

Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol) és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Interpol) által koordinált nyomozás keretében 62 embert tartóztattak le. A hálózat tagjai kilencezer euró ellenében szervezték meg kubai menekültek utazását, hamis okmányokat biztosítottak nekik, majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket Szerbiába utaztatták, kihasználva a vízummentességet. A kubaiakat ezután Görögországba majd Spanyolországba csempészték.

A hatóságok szerint a bűnszövetkezet mintegy ötezer kubai állampolgárt csempészett be sikeresen az EU-ba, és ezzel mintegy 45 millió eurót zsebelhetett be. Az Europol sajtóközleménye szerint a bűnözőknek több éven keresztül sikerült fenntartaniuk az üzletet, mert komplex, a változó körülményekhez alkalmazkodó bűnszervezetet alakítottak ki Görögországban, Spanyolságban és Szerbiában.

A rendőrségi művelet során a hatóságok nagy mennyiségű készpénzt, 18 ingatlant és 33 gépjárművet foglatlak le, valamint 144 bankszámlát zároltak.

 

The post Europol: több kontinensre kiterjedő embercsempész hálózatot számoltak fel a hatóságok appeared first on .

Az ukrán katonai hírszerzés megszerezte és honlapján közzétette kedden az isztambuli közös koordinációs központ orosz részlegének titkos jelentését, amely – a hírszerzés közlése szerint – Oroszország legfelsőbb katonai-politikai vezetése számára készült, és „a gabonamegállapodás meghiúsításának folyamatát” tartalmazta.

A jelentés szerint a központ orosz tagjai fő feladatuknak a gabonaegyezség keretében exportált ukrán gabonamennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentését tekintették. „Az ellenőrzések eredményei szerint 46 hajó részvételét akadályozták meg, továbbá 303 hajó mozgását 342 napra korlátozták” – áll a szövegben.

A gabonamegállapodás megzavarását célzó intézkedések a dokumentum szerint több szakaszra oszlottak. Az első szakaszban az orosz elnök kezdeményezésére felfüggesztették Oroszország részvételét tavaly október 29. és november 3. között, ami miatt a gabonaexport az októberi 4,2 millió tonnáról novemberre 2,6 millióra csökkent. A következő lépés a hajók déli kikötőbe való beléptetésének korlátozása volt, valamint az ellenőrző csoportok létszámának csökkentése – legfeljebb két főre – és a gabonaszállítók regisztrációjának leállítása. Ez lehetővé tette az oroszok számára, hogy „hatékonyan korlátozzák az ukrán kikötőkbe tartó hajók számát, és jelentősen korlátozzák az Ukrajnából származó élelmiszerexport mennyiségét, ami ahhoz vezetett, hogy Kijev nem tudott körülbelül 20 millió tonna kivitelre szánt rakományt exportálni” – írta a hírszerzés. Hozzátette: a jelentésben az oroszok arról számolnak be, hogy „az ukrán kikötőkből a legkevesebb élelmiszert – 7,8 millió tonnát – a gabonamegállapodás eddigi utolsó szakaszában exportálták, azaz 2023. március 19-től Oroszország július 17-i kilépéséig.

A hírszerzés szerint arra is figyelmet fordítottak, hogy megzavarják a gabonaszállítást, amely az ENSZ Világélelmezési Programjának keretében zajlott: „Az ukránok felhagytak azzal, hogy a fekete-tengeri szállítást a Világélelmezési Program keretében bérelt hajók bevonásával bonyolítsák le. Az ilyen hajók orosz nyilvántartásba vételére ugyanis csak azután került sor, hogy írásban vállalták, nem vesznek részt gabonaszállításban” – idézett a hírszerzés az orosz jelentésből.

Az ukrán védelmi minisztérium úgy véli, a nyilvánosságra került dokumentum azt jelzi, hogy a gabonamegállapodás megzavarását célzó minden intézkedés egy előre kidolgozott terv része, és az ukrán kikötői infrastruktúra elleni orosz támadás „csupán egy újabb lépés” e terv megvalósításban.

Ukrajna folytatja a támadásokat a Krími híd ellen

Az ukrán erők szükség esetén továbbra is csapást mérnek az oroszok által megszállt Krím félszigetre és a Krími hídra is azzal a céllal, hogy megzavarják az ellenséges logisztikát – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. „Ezek a célpontok mind hivatalosak, mert eltalálásuk csökkenti az oroszok harci képességét ellenünk, és segít megmenteni ukránok életét” – hangsúlyozta a tárcavezető. Úgy vélte, „normális taktika” zavarni az ellenség logisztikai útvonalait, így akadályozva, hogy több lőszerhez, üzemanyaghoz, élelemhez és egyebekhez jussanak csapataik. „Tehát ezt a taktikát fogjuk alkalmazni ellenük” – szögezte le Reznyikov. Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten azt mondta, hogy a Krími híd legitim célpont Ukrajna számára, mert az orosz erők fegyvereket szállítanak rajta. Legutóbb egy héttel ezelőtt érte támadás a hidat.

 

The post Az ukrán hírszerzés titkos orosz jelentést tett közzé appeared first on .

Az amerikai adóhatóság felhagy a magánotthonokban és cégeknél tett be nem jelentett látogatások gyakorlatával az adózók biztonságérzetének erősítése érdekében.

Az amerikai szövetségi adóhatóság (Internal Revenue Service – IRS) közleménye szerint változtatnak az évtizedes gyakorlaton, amelynek keretében a szervezet tisztségviselői és fegyvertelen ügynökei személyesen és bejelentés nélkül keresték fel tisztázó célból az adóhátralékot felhalmozó vagy hibás adóbevallást benyújtó magánszemélyeket és vállalkozásokat.

Az intézkedés hétfőn azonnali hatállyal életbe lépett, a bejelentés nélküli látogatások helyett pedig az új gyakorlat az, hogy időpontegyeztető leveleket küld ki a hatóság.

Danny Werfel, az IRS igazgatója elmondta, hogy felülvizsgálat eredményezte az új eljárásrendet, amely a véleményük szerint jobban szolgálja az adófizetőket és az ország érdekeit, a változtatást pedig „a józan ész diktálta” lépésnek nevezte. Az adóhatósági vezető hozzátette, hogy a váratlan adóellenőri látogatások megszüntetése növeli majd az adóhivatal munkájába vetett bizalmat, és összességében is javítja mind az adófizetők, mind a hivatali alkalmazottak biztonságát.

 

The post Az adóhatóság véget vet a bejelentés nélküli adóellenőrzéseknek az USA-ban appeared first on .