Biztonságpolitika

A HM közleményében felidézte: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban arról beszélt, a frissen rendszerbe álló legújabb csúcstechnológia mellé a megfelelő személyi állomány toborzására is szüksége van a megújuló Magyar Honvédségnek.

A Magyar Honvédség várja azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik „egy valóban értelmes és fontos, nehéz fizikai és szellemi kihívást jelentő mesterségben, a katonaszakmában akarják kipróbálni magukat”.

A Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár Hiúz páncélozott harcjárművel felszerelt lövész zászlóaljába kiemelt bérezéssel várnak a Lynx harcjárművekre vezetőket és toronylövészeket, valamint az ezekkel a járművekkel szállított lövész katonákat .

A közleményben idézték Molnár Zsolt ezredest, a gyalogdandár parancsnokát, aki egy rádióműsorban arról beszélt, a program mindenkinek szól, aki elhivatott a haza szolgálatában, és egy új, modern haditechnikával kíván dolgozni. Az ezredes a műsorban arról is beszélt, szeptember közepén megkezdik a felkészítést az új eszközökre.

A tárca közölte azt is, a belépő katonák kezdő illetménye havi bruttó 737 ezer forint lesz, ami a 25 év alattiak számára akár nettó 600 ezer forint is lehet. Az illetmény emelése a zászlóalj egész állományát érinti.

A HM közleményében felhívta a figyelmet arra: a programba az iranyasereg.hu oldalon lehet jelentkezni. Aki felvételt nyert, annak szeptember 11-én kell megjelennie Hódmezővásárhelyen a Kinizsi-dandárnál, ahol az egészségügyi vizsgálatot követően hároméves szerződést tud kötni, a kiképzés pedig szinte azonnal elindul.

A HM emlékeztetett arra: 2029-ig 218 Hiúz harcjármű kerül a honvédség állományába, ebből az első 46 a Rheinmetall németországi gyárában készül, a további 172 már a magyarországi gyárból kerül ki. A honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként augusztusban Zalaegerszegen átadták a harci járműveket gyártó üzemet, tesztpályát és kísérleti csarnokot is. Ez azt jelenti, hogy Közép-Európában egyedülálló módon a gyártás és a kutatás-fejlesztés egy helyen valósul meg.

The post HM: szeptember 11-ig lehet jelentkezni a Lynx-programra appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy mennyi katonánk van, hanem az, milyen kiképzést kaptak. Előadásában kitért a 2010-es években megkezdett haderőfejlesztésre, amelyet az Ukrajnában kitört háború csak felgyorsított. Mint mondta: Magyarországon elérte a GDP két százalékát a védelmi kiadás, és ez a következő években is csak felfelé fog eltérni ettől. Ahhoz hogy a haderő egy harcolni képes és tudó, elszánt, komoly és megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes hadsereg legyen, szervezeti kultúraváltásra van szükség – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky.

A feladatról kell beszélni, arról a misszióról és hivatásról, ami a haza fegyveres védelme – mutatott rá a honvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy mellé arányos kompenzációt, életpályamodellt, kiképzést és oktatást kell tenni. A területvédelmi rendszert ismertetve azt mondta: a hivatásos haderő támaszpontszerűen van jelen az országban ott, ahol a laktanyák, kiképzőbázisok vannak. Ez a haderő magas képzettségi fokú, gyorsan bevethető és az országhatárokig bármikor elmozdítható. Ezt egészíti ki a területvédelmi rendszer, amely kapilláris szerűen behálózza az országot a létrehozott területvédelmi ezredekkel járási szintig lejutva.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki maga is részt vett a tartalékos kiképzésen személyes tapasztalatait osztotta meg a nyolchetes alapkiképzésről. A legfontosabbként azt emelte ki, hogy a katonaságban meg lehet tanulni fókuszálni a feladatra, és meglehet érteni, hogy milyen azt teljes egészében elvégezni. A honvédségben nem lehet „félig megcsinálni a melót” – jelentette ki.

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a technológiának egyre nagyobb szerepe van a honvédelemben appeared first on .

Hatalmas gyűrűkínálat várja a vásárlókat: arany, ezüst, nemesacél, figurák és formák, kövek és metszések teszik változatossá ezt az ékszertípust. Nem is egyszerű a választás, azonban nyugodtan be lehet belőlük szerezni több darabot is, hiszen hangulatunk, az alkalom vagy a ruhánk színe és formája is meghatározza, hogy éppen melyiket viseljük. Cikkünkben egy különleges kollekciót mutatunk be, melynek modelljei erősítenek és inspirálnak, arra sarkallnak, hogy minden nehézség ellenére érd el a kitűzött célodat.

Mit tanulhatunk a szuperhősöktől?

Mindannyian lenyűgözve nézzük a szuperhősöket, akik tűzön-vízen keresztül küzdenek a jóért, miközben embereket mentenek meg, sőt, sok esetben magát a világot is. Az Órashop.hu Pandora ékszerei között egy igazi kuriózum jelent meg, ami nem más, mint a Marvel-világ – Pandora-köntösbe öntve. Ugye milyen kiváló párosítás? A Marvel ugyanis világelső a szuperhősök megalkotásában, olyan hősök kapcsolódnak a nevéhez, mint a Pókember, a Vasember, Batman, Amerika Kapitány vagy Hulk. 

A Marvel-filmek egymástól függetlenül is teljes egészet alkotnak, azonban egy laza láncolat köti össze az egyes epizódokat. A Pandora sem tétlenkedett sokáig, hanem megalkotta a Pandora x Marvel kollekciót, amiben láncok, gyűrűk, karkötök, charmok, függők és fülbevalók találhatók.

A Pandora most is hozta a megszokott minőséget és kreativitást

Tudjuk, hogy a Pandora ékszerek anyaga 925 Sterling ezüst, a díszítéshez pedig cirkóniát, tűzzománcot, köveket és sárgaarany-díszítést használnak. Így hozták létre ezeket a csodálatos ékszereket, melyeket viselve magadban érezheted a szuperhősök erejét. A karláncok esetében nagyon ötletes zárószerkezet-megoldások születtek, hiszen a Marvel szimbólumaiból alakították ki ezeket az elemeket. A charmok is hűek a Marvel-féle életérzéshez, többek között megtalálhatod itt a táncoló Groot, Pókember maszkját vagy Vasembert.

Pandora x Marvel a gyűrűk terén is egyedit alkotott

A Marvel gyűrűk nagyon hangsúlyosak, ha felveszel belőlük egyet, akkor nincs is szükséged másikra, hiszen egymagában is komplex esztétikai élményt biztosítanak. Ha mégis annak a híve vagy, hogy a kezedet több gyűrű is ékesítse, akkor válassz mellé szolid, egyszerű darabokat, így nem fogják elhalványítani a fényét.

Ha szereted a Galaxis őrzői Marvel részt, akkor a Groot levél gyűrűjét neked találták ki! 925 Sterling ezüstből készült, fekete tűzzománc és cirkónia díszítéssel. És ami a lényeg: a gravírozás! “I AM GROOT” hirdeti a gyűrű, vagyis hogy minden nap egyre erősebb leszel!

Szintén telitalálat a Marvel Bosszúállók végtelen köve gyűrű, mely sárga arannyal és 6 db mesterséges színes kristállyal van díszítve, melyek az univerzum értékeit szimbolizálják, vagyis a teret, a valóságot, a hatalmat, a lelket, az elmét és az időt.

A Pandora egy igazán merész és izgalmas kollekciót alkotott, mely minden Marvel rajongó kedvence lesz. Magas minőség, változatos formák és remek ötletek, melyben igazán magabiztosan tündökölhetsz: mindezt pedig egyben megkaphatod, a Pandora x Marvel kollekcióban.

The post Gyűrűk egyenesen a szuperhősöktől! appeared first on .

A német diplomácia vezetője Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miként értékeli a „drónok erősödő jelenlétét Moszkva felett”, és nem tart-e attól, hogy a fejlemény Oroszország Ukrajna elleni háborújának további eszkalációjához vezet, kijelentette, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, megsértve az erőszak alkalmazásáról az ENSZ Alapokmányában rögzített tilalmat, ezért Ukrajna a dokumentum szerint érvényesítheti az önvédelemhez fűződő jogát.

Oroszország „megszakítás nélkül bombáz Ukrajnában civil célpontokat, gabonatárolókat, kórházakat, templomokat, Ukrajna pedig védekezik, a nemzetközi jog keretein belül” – fogalmazott a Zöldek politikusa.

Tsahkna hozzátette, hogy a több tízezer ukrán gyermek Oroszországba hurcolását tekintve már nemigen lehet további eszkalációról beszélni. Hangsúlyozta, hogy „Oroszország felelős mindenért, ami Ukrajnában történik”.

A német és az észt külügyminiszter egyaránt kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna védelmi képességének megerősítését további fegyverszállítmányokkal.  Baerbock elmondta, hogy az orosz megszállás alá került kelet-ukrajnai területek felszabadításáért folytatott műveletek ütemét nagyban befolyásolja, hogy az orosz erők rendkívüli kiterjedésű, Németország nyugati részével megegyező nagyságú területen alakítottak ki aknamezőt.

Az ukrán vezetés jelezte, hogy további felszerelések, eszközök szükségesek ahhoz, hogy a csapatok átkeljenek az elaknásított területeken, Berlin pedig „teljes erővel” dolgozik, hogy hozzájárulhasson a műveletek sikeréhez – fejtette ki Baerbock, hozzátéve, hogy a német légierőnél rendszeresített Taurus típusú nagy hatótávolságú rakéták egy részének átadásáról szóló ukrán kéréssel kapcsolatban is megfeszített erővel folytatják a nemzetközi egyeztetéseket és egyéb munkálatokat.

Portugália kész csatlakozni az ukrán pilóták F-16-os vadászgépeken történő kiképzéséhez – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, miután megbeszéléseket folytatott Kijevben Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnökkel. Az ukrán államfő arra emlékeztetett, hogy Portugália tagja annak a nemzetközi koalíciónak, amely harckocsikkal és légvédelmi eszközökkel segíti Ukrajnát. „Ma Portugália megerősítette, hogy kész csatlakozni az ukrán pilóták és mérnökök F-16-os repülőgépeken történő kiképzéséhez. A védelmi együttműködés bővítésének lehetőségeit is megvitattuk, különös tekintettel páncélozott orvosi járművek és aknamentesítő felszerelések Ukrajnába szállítására” – fejtette ki.

Zelenszkij annak fontosságát is kiemelte, hogy Portugália csatlakozott az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló G7-nyilatkozathoz. Köszönetet mondott, amiért Portugália támogatja Kijev béketervét, és másokkal együtt részt vesz Ukrajna csúcstalálkozóinak előkészítésében latin-amerikai, illetve afrikai országok vezetőivel. Hozzátette: Kijev hatékony és rendszeres együttműködésre számít Lisszabonnal, és bízik abban, hogy Portugália is részt vesz majd az ukrajnai helyreállításban.

The post Német külügyminiszter: Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően védekezik az orosz támadással szemben appeared first on .

Peszkov arra szólította fel pénteken az újságírókat, hogy a tényekre alapozzanak, amelyeket a nyomozás fog tisztázni, és hogy várják meg, amíg genetikai vizsgálat erősíti vagy cáfolja meg Prigozsin halálát.

„Ha figyelmesen hallgatták az (orosz) elnök nyilatkozatát, ő azt mondta, hogy most minden szükséges szakértői vizsgálatot, beleértve a genetikait is, el fognak végezni. Hivatalos eredmény még nincs. Amint az kész lesz, közzétesszük” – hangoztatta.

Az RBK gazdasági lap úgy értesült, hogy a baleset ügyét Ivan Sibulára, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) különösen fontos ügyek kivizsgálásával foglalkozó főosztályának nyomozójára bízták. Sibula nagy horderejű repülőgép-szerencsétlenségek kivizsgálására szakosodott. 2014-ben ő vezette a nyomozást annak a vnukovói repülőtéren történt baleset ügyében, amelyben életét vesztette a francia Total olajvállalat vezetője, Christophe de Margerie. Akkor a de Margerie-t és a háromtagú személyzetet szállító Dassault Falcon 50EX magánrepülőgép egy hókotróval ütközött, amely kihajtott a kifutópályára. Sibula a 2019-ben a seremetyjevói repülőtéren szerencsétlenül járt SSJ 100-as ügyében is nyomozott. Akkor 41 ember vesztette életét, miután az utasszállító egy zivatarfront miatt kényszerleszállást hajtott végre. A gép kerekeivel a betonhoz csapódva többször „felpattant”, a törzs szerkezete megsérült, a tartályokból kifolyt üzemanyag pedig kigyulladt.

„Rengeteg spekuláció kering mostanában a katasztrófa és a repülőgép utasai, köztük Prigozsin tragikus halála körül. Természetesen Nyugaton mindezeket a spekulációkat egy bizonyos szemszögből mutatják be. Mindez abszolút hazugság” – mondta Peszkov, elutasítva, hogy a Kremlnek köze lenne a történtekhez.

Peszkov, amikor arról is megkérdezték, hogy Putyin részt vesz-e majd Prigozsin temetésén, ha bebizonyosodott, hogy meghalt, azt mondta, hogy ezt nem tudni, mert sem a szakértői vizsgálat, sem a nyomozás nem zárult le, a temetési időpontját még nem tudni, az elnöknek pedig meglehetősen sűrű a munkaprogramja.

Az orosz elnöki szóvivő a Wagner jövőjére vonatkozó kérdésekre reagálva azt mondta, hogy azokra nem tud válaszolni. Megjegyezte, hogy jogi értelemben nincs ilyen cég, de létezik a Wagner csoport, amely – miként azt az elnök többször is kifejtette -, nagyban hozzájárult a „különleges hadművelethez”, és elismerte tagjainak hősiességét is.

Nem bocsátkozott találgatásokba azzal kapcsolatban sem, hogy mi lesz a Wagner fehéroroszországi tevékenységével, és nem kommentálta azokat az értesüléseket sem, amelyek szerint Andrej Trosev nyugalmazott ezredest tartják Prigozsin utódjának a csoport élén.

A tveri régióban szerdán lezuhant egy Embraer Legacy 600-as típusú magángép. A Roszaviacija orosz légügyi hatóság szerint tízen voltak a fedélzetén, köztük  Prigozsin, és a csoport parancsnoka, Dmitrij Utkin. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy a baleset következtében mindannyian életüket vesztették. A holttesteket a tveri halottasházba szállították azonosításra.

Részvétét fejezte ki Putyin a Tver közelében szerdán történt repülőgépkatasztrófa áldozatai hozzátartozónak, feltehetően a gépen utazott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója is.

Putyin első ízben szólalt meg az ügyben, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta Gyenyisz Pusilint, a donyecki régió megbízott vezetőjét. Az elnök a tragédia alapos kivizsgálását ígérte. Elmondta, hogy Alekszandr Basztrikin, az SZK elnöke jelentést tett neki az előzetes vizsgálat elkezdéséről.

„Meglátjuk, mit mondanak majd a nyomozók a közeljövőben, a műszaki és genetikai elemzés most zajlik, ez eltart egy ideig” – hangoztatta Putyin.

Prigozsinról Putyin elmondta, hogy a kilencvenes évek eleje óta ismerte őt. Nehéz sorsú embernek nevezte, aki súlyos hibákat követett el az életben, és aki elérte a szükséges eredményeket mind a maga, mind pedig a közös ügy számára, ahogy azt az utolsó hónapjaiban tette, amikor ő megkérte erre.

„Tehetséges ember volt, tehetséges üzletember, és nem csak hazánkban, hanem Afrikában is eredményesen dolgozott, ott olajjal, gázzal, drágakövekkel és nemesfémekkel foglalkozott” – mondta. „Tudomásom szerint tegnap tért vissza Afrikából, találkozott itt néhány tisztviselővel” – mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy a Wagner fegyveresei jelentős mértékben hozzájárultak az ukrajnai „neonáci rezsim” elleni küzdelemhez, amit Oroszország nem fog elfelejteni.

Ukrajnának semmi köze a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítójának oroszországi halálához – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint az elnök hozzátette: „mindenki tudja, kinek van ehhez köze”. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arra utalt, hogy az Oroszországi Föderáció vezetése – élén Putyinnal – lehet a felelős a zsoldosvezér halálához. „Egy terrorista halála valamilyen módon bizonyosan segít Ukrajnán is” – jegyezte meg az elnök.

Catherine Colonna ironikusan reagált Prigozsin halálhírére. A francia diplomácia vezetője szerint „a Putyinhoz közelállók körében kiemelkedően magas a halálozási arány… Kockázatos tevékenység” – tette hozzá Colonna az AFP hírügynökségnek, de nem kívánt bővebben nyilatkozni. A francia külügyminisztérium hivatalosan azt közölte, hogy „nem áll módjában kommentálni a baleset körülményeit, amelyekről minden elmondható, csak az nem, hogy világosak. Túl korai lenne még felmérni Prigozsin feltételezett halálának következményei… A Wagner egy bűnszervezet, amely Putyin piszkos munkáját végzi Ukrajnában és több afrikai országban, egy olyan milícia, amely rablásokból, fosztogatásokból és gyilkosságokból él. Prigozsin kézjegye a vér és a bűnözés” – jelentette ki a francia külügyi tárca az AFP hírügynökségnek.

Kaotikusan váltakozott lezuhanása előtt annak a magángépnek a repülési magassága, amelyen Prigozsin utazott – közölte a Flightradar24 járatkövető szolgáltató. A szolgáltató adatai szerint a repülőgép szerdán közép-európai idő szerint 17 óra 10 perckor 8,5 kilométeres magasságra emelkedett, és így repült 17 óra 19 percig. Ekkor kaotikusan süllyedni és emelkedni kezdett. Az első magasságvesztés után 9,15 kilométerre emelkedett, aztán 8,4 kilométerre süllyedt, majd 8,9 kilométerre egyenlítette ki a magasságot, végül hirtelen ismét ereszkedni kezdett. Az utolsó adat 17 óra 20 perckor érkezett, ekkor az Embraer repülőgép körülbelül 6 kilométeren volt. A Flightradar24 szóvivője szerint a gép 30 másodperc alatt 2,4 kilométert veszített a magasságából.

The post Peszkov: a Kremlnek nincs köze Prigozsin gépének lezuhanásához appeared first on .

Miután az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta a megállapodást, hamarosan aláírják az Arrow 3 nevű légvédelmi rendszerek eladásáról született izraeli-német egyezményt.

Az Arrow 3 nevű, rakéták ellen kifejlesztett légvédelmi rendszert közösen hozta létre az izraeli védelmi minisztérium Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága az Amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA), s az Israel Aerospace Industries gyártja. Ez a világ legfejlettebb ilyen típusú légvédelmi rendszere, amely az űrben, a földi atmoszférán kívül képes elfogni a ballisztikus rakétákat.

Az amerikai kormányzati jóváhagyást követően az izraeli és a német védelmi minisztérium magas rangú tisztviselői ünnepélyesen alá fogják írni a megállapodás megkezdését jelző kötelezettségvállalás első, 600 millió dolláros (közel 215 milliárd forintos) megállapodását, amely biztosítja a gyártás azonnali elindítását.

A teljes szerződés minden részletéről megállapodott már a német és az izraeli védelmi minisztérium, azt végső jóváhagyásra a német kormány és a törvényhozás elé terjesztik, s várhatóan 2023 novemberében írják alá.

Izraelben a Boáz Levi vezette Israel Aerospace Industries a fővállalkozó az elfogó és radarérzékelő fegyverrendszerek fejlesztésében, s az Elbit Systems nevű fegyvergyár hozzá létre hozzá a vezérlő- és felügyeleti rendszereket. A Tomer nevű kormányzati vállalat készíti az elfogó rakétákhoz a rakétahajtóműveket, s mellettük az Arrow 3 rendszer legfontosabb alvállalkozója a Rafael nevű fegyvergyár.

Az amerikai fejlesztéseket a STARK Aerospace, az Israel Aerospace Industries amerikai leányvállalata végzi.

The post Izrael történelmének legnagyobb fegyverüzletét kötötte Németországgal appeared first on .

Megjegyezte: az elmúlt évek kihívásai – a koronavírus járvány, a szomszédban zajló háború – egyértelműen rámutattak az élelmiszerlánc-biztonság és az ellátásbiztonság megkerülhetetlen fontosságára. E jelentős területek mögött pedig olyan számottevő célcsoportok állnak, mint az állattartók és a növénytermesztők közössége, az előállítók köre, a kistermelőktől a nagyméretű élelmiszeripari vállalatokig. Közös jellemzőjük, hogy a felgyorsult mindennapokban, a folyamatosan változó fogyasztói elvárások közepette rendre számos nehézséggel, követelménnyel kell szembenézniük, ami a Nébih szakmai segítő, irányadó szerepének erősítését teszi szükségessé – fogalmazott az államtitkár.

Nobilis kiemelte, hogy Nemes személyében olyan szakember lép a Nébih élére, aki ismeri az élelmiszerlánc köreinek igényeit. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének szakmai igazgatójaként is rengeteg hasznosítható tapasztalatot szerzett. Ugyanakkor egykori Nébih elnökhelyettesi feladatkörének köszönhetően a hivatal működése és értékrendje sem ismeretlen számára.

A kinevezése kapcsán Nemes kifejtette, örömmel vállalja a megtisztelő feladatot, részt vett a hivatal megalakításában és 2019-ig annak működtetésében. Az egyik fő feladata az élelmiszerláncban lévő termékek biztonságának és minőségének ellenőrzése és garantálása, az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásához szükséges rendszeres ellenőrzések és szigorú szabályozások felülvizsgálata, valamint a nemzetközi partnerségek erősítése és az információcsere elősegítése más országok hasonló hatóságaival – összegezte.

Nobilis köszönetét fejezte ki Oravecz Márton korábbi elnöknek, a Nébih szervezetének és stabil működésének kialakításáért, továbbá magas színvonalú teljesítményének biztosításáért – írta közleményében a minisztérium.

The post Erősítenék a NÉBIH szakmai segítő, irányadó szerepét: Új elnök a hivatal élén appeared first on .

A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A mostani kifizetéssel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.

A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását – áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.

Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának

A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el az uniós feltételek végrehajtása terén, és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén – közölte a bizottság.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Minden erőnkkel Ukrajna támogatásán dolgozunk. Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottunk az országnak, amely Oroszország brutális agressziós háborújával néz szembe, és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024-2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk.”

Horvátország mintegy 30 millió euró értékben újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden Athénban horvát újságíróknak nyilatkozva, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A horvát kormányfő Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök meghívására érkezett a görög fővárosba, több nyugat-balkáni állam vezetőjével együtt.

Plenkovic kiemelte: az új csomaggal együtt Horvátország már kétszázmillió euró értékben nyújt katonai segítséget Ukrajnának. Jelezte, hogy a részletekről a csütörtöki kormányülésen számol majd be. Plenkovic és Zelenszkij a horvát kikötők használatáról is tárgyalt az ukrán gabonaexport céljára.

„A horvát kikötőkből már eddig is több ezer tonna gabona került exportra. A legtöbb Olaszországba, egy része pedig Észak-Afrikába, de a Fekete-tengeren kialakult új helyzet miatt a téma ismét aktuálissá vált” – mondta Plenkovic, hozzátéve: a lényeg az, hogy „ez tranzit lesz Horvátországon keresztül a harmadik országokba”.

Ukrajnának 2024 végéig várnia kell arra, hogy megkapja az első holland F-16-os vadászrepülőgépet, mivel a holland légierőnek először át kell állnia az új F-35-ös gépek használatára, ez a folyamat pedig jövő év végéig tarthat – mondta el a holland védelmi minisztérium szóvivője az NRC Handelsblattnak. Vasárnap jelentették be, hogy hogy Ukrajna 42 vadászgépet kap. Az NRC Handelsblatt szerint Hollandia valóban rendelkezik 42 F-16-os repülőgéppel, azonban egyik sem áll azonnal rendelkezésre. A Volkel légibázison, Hollandia egyik legfontosabb katonai repülőterén továbbra is 24 F-16-ost használ a légierő a Benelux-államok légterének megfigyelésére. „Ezek a repülőgépek csak akkor szállíthatók Ukrajnába, ha az F-35-ösök átveszik a helyüket” – hangsúlyozta a védelmi szóvivő az NRC-nek.

A szóvivő szerint az F-35-ösökre való átállás gyorsabban is megtörténhet, ha a kiképzés és más előfeltételek, jól alakulnak, de megerősítette, hogy a folyamat akkor is több hónapot fog igénybe venni. A bevethető F-16-osok mellett a holland légvédelemnek 18 sugárhajtású repülőgépe van tartalékban. Ezek közül tizenkettőt az amerikai Draken International hadipari cégnek akart az állam eladni, de ez meghiúsult a repülőgépek karbantartási állapotával kapcsolatos vita miatt. A védelmi minisztérium most azt vizsgálja, hogy a kétüléses repülőgépeket nem lehetne-e ukrán pilóták kiképzésére használni Dániában és Romániában.

The post Újabb támogatások Ukrajnának appeared first on .

Bizonyára mindenki hallhatott a híradóból, a rádióból vagy valamelyik közösségi média platformon arról, hogy egy Niger nevű nyugat-afrikai országból kimenekítik az európai állampolgárokat, mert a katonai erők megdöntötték az államhatalmat. Mi a háttere ennek és miért állt be több afrikai ország is az alkotmányos rendet megdöntő nigeri vezetőség mögé?

Röviden az országról

Niger egy nyugat-afrikai ország, mely Nigériától északra található. Az Oxfordi Egyetem gondozásában jegyzett Multidimenzionális szegénység index 2023-as jelentése szerint a világ egyik legszegényebb országa. Az ország hivatalos nyelve a francia, de azonfelül minden etnikai csoportnak megvan a saját nyelve, amiből 11 van. 1,270,000 km2  területtel rendelkezik, így a legnagyobb tenger nélküli nyugat-afrikai ország. Egy 2012-es jelentés szerint a lakosság 99,3%-a muszlim. Fővárosa Niamey, hol több, mint 1 millió ember él.

Nem ez volt a legelső

A Száhel-térségben fekvő Nigerben nem ez volt a legelső katonai puccs vagy puccs-kísérlet. A nyugat-afrikai országban történelme során 5 államcsíny is végbement, mióta 1960-ban függetlenséget nyertek Franciaországtól. A legutóbbi 13 évvel ezelőtt, 2010. február 18-án történt, mikor katonák támadták meg az elnöki palotát Niameyben és sikeresen elfogták az éppen kormányülést tartó elnököt, Mamadou Tandját. Még aznap bejelentették a nigeri televízióban, hogy felállítják a Demokráciát Helyreállító Legfelsőbb Tanácsot (CSRD), melynek Salou Djibo lesz az elnöke.

Ezt az eseményt megelőzte a 2009-2010-es nigeri alkotmányos válság, amikor Tandja elnök megpróbálta hosszabbra nyújtani regnálását a nigeri alkotmányban megengedett maximum 2 mandátumnál. Tandja az ügy érdekében feloszlatta a nemzetgyűlést és egy új alkotmánybíróságot állított fel, mellyel elő tudott készíteni egy alkotmányos referendumot 2009. augusztusában. Az alkotmányos referendum szerint további 3 évvel meghosszabbodik az elnök mandátuma. Ez a politikai válság végül – a fent is említett – katonai puccshoz vezetett, mellyel egy katonai junta alakult ki az országban. Érdekességként megjegyezhető, hogy az 1974-es nigeri puccs alatt került a politika világába Mamadou Tandja. Az ellenzék diktátornak nevezte Tandja elnököt, mellesleg elég erős nemzetközi visszajelzések is érkeztek az elnök kétségbeesett alkotmány változtatásáról: Nigert felfüggesztették az ECOWAS-ból (Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége) és visszatartották a Nigernek szánt támogatást a nyugati országok.

Visszatérve a katonai juntához, a katonák meglepően nagy népszerűségre tettek szert a frusztrált népesség körében. Úgy tűnt, mintha a helyi lakosság morálja megnövekedett volna, többen úgy vélekedtek az eseményekről, hogy ez afféle tiszta lappal kezdés. A puccs az ellenzéki politikusoknak is tetszett, Mahamadou Karijo – egy ellenzéki párt vezetője – úgy vélte, hogy a katonák csak „őszinte hazafiak.”

Végül 2011. elején tartottak választásokat, amely végeredménye szerint Mahamadou Issoufou lett az ország új elnöke.

Napjainkban

Egy forró nyári napon, 2023. július 26-án az elnöki őrség tagjai – kiket Omar Tchiani tábornok vezetett – elfoglalták az elnöki palotát és feltartóztatták Mohamed Bazoum elnököt. Ez a tett vegyes nemzetközi érzelmeket váltott ki, az ECOWAS vezetői Bazoum újboli beiktatását követelték. Ezt az üzenetet követően Niger vezetői lezárták az ország légterét attól tartva, hogy a szomszédos országok katonai beavatkozást hajtanak majd végre. Egyelőre semmi jelét nem mutatná annak az ECOWAS, hogy katonai erővel válaszolnának. Franciaország figyelmeztette állampolgárait, hogy ne tegyék be a lábukat az országba, illetve a puccsot támogató Maliba és Burkina Fasoba sem. Az Air France törölte az összes járatát az adott országokba. Mali és Burkina Faso támogatásukat fejezték ki a katonai juntának, sőt szívesen küldenének katonákat a „szolidaritás kifejezése” érdekében. Erre a cselekményre nem kellett sokat várniuk, a Flightradar24-en lekövethető, hogy egy utasszállító indult el Burkina Faso fővárosából, Ouagadougou-ból és Niger repterén landolt órákkal később, miután lezárták a légteret. Niger új vezetői úgy gondolták – ebben persze közrejátszhat a katonai paranoia – hogy az ECOWAS csoport, melynek többek között tagja Nigéria, Szenegál, Togo és Ghána egy tervvel álltak volna elő, hogy miként fognak erőt használni az ország ellen. Az ECOWAS vezetői még határidőt is adtak a nigeri puccsistáknak, hogy visszahelyezzék hivatalába a volt elnököt. Nigéria elnöke, Bola Tinubu felvázolta a beavatkozás tervét, de – az ország szenátorai által – füstbe ment terve.

Hadüzenet a nyugatnak?

A puccs megtörténte óta Niger utcáin megszámlálhatatlanul sok orosz zászlót lehet látni. Egyes beszámolók szerint a szabómesterek nem győzték varrni az orosz zászlókat, illetve az orosz mintájú termékeket. A zászlók 2020 óta népszerűek Nyugat-Afrikában, leginkább Burkina Fasoban, Guineában és Maliban, ahol – mind a három országban – történt katonai hatalomátvétel. Mali 2021-ben fordított hátat Franciaországnak és inkább az orosz zsoldosoknak segít legyőzni a dzsihadista lázadást a Száhel-térségben. Burkina Faso állampolgárai pedig szintén az orosz zászlóval vonultak fel az anti-francia demonstrációkon 2022. szeptemberében. Mellesleg ezt a demonstrációt egy puccs követte, amelyről majd a későbbiekben írok.

Mohamed Bazoum egy hűséges szövetségese volt a nyugatnak a katonai iszlamisták elleni harcban – és persze – gazdaságilag is egy erős partnerről beszélhetünk. Az országban található 2 amerikai katonai drónbázis, közülük az egyik – amely Agadez városában található – a világ legnagyobb drónbázisa, amelyet az USA 110 millió dollárból épített és a mai napig a legnagyobb építmény projekt, amin az amerikai légierő dolgozott. Megközelítőleg 1100 amerikai katona lehet Nigerben. A helyiek nemtetszésüket 2017-ben kinyilvánították, amikor 100 iszlamista megölt 4 amerikai katonát.

Pillanatnyilag 1500 francia katona lehet az országban, akiket Párizs terrorelhárítás céljából küldött oda. Ilyen egységek a Száhel-térségben még Csádban fordulnak elő, hol 1000 francia katona harcol az Iszlám Állam és az Al-Qaeda ellen. Niger – Djiboutival együtt –  a legnagyobb afrikai ország, ahol még vannak francia katonák – akik mellesleg – megközelítőleg 5600-an vannak a kontinensen. Az ország még 2010-ben adott engedélyt Franciaországnak, hogy használhassa a légterüket és akár a területeit is, hogy harcoló egységeket küldjenek az Al-Qaeda ellen. Ezt az engedélyt előterjesztette az az esemény, amikor a terroristaszervezet 5 francia állampolgárt rabolt el, miközben azok egy urániumbányában dolgoztak. Niameyben felállítottak egy olyan légibázist, ami akár többszáz katonát el tud szállásolni. Ezt a bázist ellátták vadászgépekkel, harci helikopterekkel, drónokkal – sőt, mi több – ez volt a legelső franciák által épített légibázis, amelyet bombákkal is felszereltek, hogy harcoljanak a dzsihadisták ellen.

Niger egyéb különlegessége, hogy a világ 7. legnagyobb uránium előállítója. Az uránium egy létfontosságú elem egy nukleáris hatalomhoz. A nigeri urániumbányák termékének negyede Európába megy, leginkább a volt gyarmatosító Franciaországhoz. Niger otthona 24,4 millió embernek, ahol 5-ből 2 ember extrém szegénységben él – egyes mérések szerint – 2,15 dollárból egy nap.

Félrevezető hírek online

Az USA 71. külügyminisztere, Antony Blinken arról adott tájékoztatást a sajtónak, hogy Oroszország Wagner-zsoldosai előnyt szereznek a nigeri politikai ingatagságból, de egyelőre nem érkezett egyetlen kézzel fogható bizonyíték sem arról, hogy ez így történne és orosz zsoldosok érkeznének az országba. Viszont, megjegyzendő, hogy a zsoldosok felettébb aktívak voltak afrikai országokban, mint például: Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban. Azonban, futótűzként terjed egy videó Twitteren, melyen – a videót közzétevő felhasználó szerint – egy orosz utasszállító látható, mely éppen földet ér a Niamey-i reptéren. A felhasználó hozzátette: „Azt mondják, a Wagner-erők már megkezdtek behatolni a városba.” A videóban látható repülő egy IL 76-os orosz katonai légijármű. Egy rossz hírt kell közöljek, ugyanis a videót még 2006-ban töltötték fel Youtube-ra és ráadásul a fentebb említett repülő a szudáni fővárosi reptéren, Khartoumban landolt. A videó megtalálásához Youtube-keresőbe annyit kell beírni, hogy: „IL 76 Approach into Khartoum.” Tiktokon egy Wagner-katonákról szóló videót, mely szerint: „A Wagner-egységek jelen vannak Nigerben”, több mint 500 ezren látták, de az a videó is hamis. A videó csak egy kivágott jelenet egy francia híradóból, amit múlt januárban készítettek, sőt: Maliban.

Szintén egy megtévesztő bejegyzés terjed Twitteren az uránium export betiltásáról is, miszerint: „A katonai rezsim Nigerben azonnali hatállyal betiltotta az uránium exportálását Franciaországba. Az urániumérc 50%-a – melyet Nigerben állítanak elő – táplálja a francia atomerőműveket. Az Európai Unió uránium importjának 24%-a Nigerből érkezik.” Az ilyesfajta bejegyzések igaz, hogy pontos adatokat tartalmaznak, de még sincs semmi bizonyíték arra, hogy a junta betiltotta volna az uránium exportot Franciaországnak.

Pletykák terjedtek az európai állampolgárok kimenekítéséről is. A francia erők többszáz francia állampolgárt evakuáltak az országból a jelenlegi helyzet kiszámíthatatlansága miatt. Egy Twitter felhasználó bejegyzése szerint: „Az új nigeri kormány parancsba adta a hadseregnek, hogy letartóztassanak bármilyen európai állampolgárt, míg Franciaország és a többi nyugati hatalom ki nem vonják egységeiket Nigerből.” Ez az állítás az M62-mozgalom tettén alapszik, akik útlezárásokkal megpróbálták megakadályozni az európai állampolgárok reptérhez való eljutását. Azonban az M62-mozgalom nem tartozik a juntához. Sőt, a puccs vezetője, Abdourahamane Tchiani kijelentette, hogy a francia állampolgároknak nincs semmitől félnivalójuk az országban.

Szintén a Twitter-clickbaiterek által terjed egy olyan bejegyzés is, mely arról szól: „Algéria nem fog ölbe tett kézzel ülni, miközben egy invázió zajlik a szomszédban.” A posztoló az algériai újságlapokra hivatkozik. Egyelőre csak az ECOWAS fenyegetőzött katonai beavatkozással, ha nem helyezik újra hivatalba Mohamed Bazoumot. Azonban – mint ahogy azt fent is említettem – Mali és Burkina Faso (kik szintén ECOWAS tagok, csak katonai vezetőkkel) kijelentették, hogy segíteni fogják a juntát, ha külföldi beavatkozás történik.

Összegzés

A Száhel-térség társadalmaiban uralkodó fegyverkultuszt a különböző etnikai csoportok harcossága teremti meg. Ez a harciasság visszaeredeztethető az ország kultúrájához és hagyományaihoz, melyet elég erősen behálóz a nomád életstílus, a transz-szaharai jelenlét. Megemlítendő, hogy ebből a térségből rengeteg rabszolgát raboltak el és adtak el északi területekre. A Száhel-térség a gazdag természeti erőforrásai ellenére is rendkívül szegény. A 20. századig a térség országai alacsony népességgel rendelkeztek, míg el nem jött egy hatalmas demográfiai fordulat, amely fejére állította a helyzetet. A 21. században is úgy tűnik, mintha az országok követnék ezt a tendenciát és népességrobbanás követ népességrobbanást. A népek harcos kultúrája által a hadseregek meghatározó szerephez jutottak az országok életében.  A térség mindig is egy – nem annyira intenzív – ütközőpontja volt a keleti és nyugati szövetségi hatalmaknak. Nigerben a függetlenség elnyerése, azaz 1960 óta hagyományosan megvan a francia katonák jelenléte, illetve azt is meg lehet figyelni, hogy a hadseregeik felszerelése orosz technikán alapul. Ezt nevezhetjük akár „hidegháborús örökségnek” is, amelyből könnyen kialakulhat, hogy mindegyik országban az erőt a hadsereg fogja igazán képviselni. A jelenleg végbemenő klímaváltozás is tudja sanyargatni a térséget, amely által importra kényszerülnek alapvető árucikkekre, így például élelmiszerre is. Ez a demográfiai növekedés láncreakciót válthat ki, amelynek egy újabb migrációs válság lehet a következménye (persze a fokozódó feszültség, amely kirobbanthat egy háborút az ECOWAS országok között is hozzájárulhat a migrációs katasztrófához). A kialakuló menekültválság – ami mellesleg a csádi-szudáni határon, a szudáni polgárháború által már dübörög – ugyanúgy elérheti Európát, akár a 2015-ös menekültválság magasságáig is fokozódhat. Be kell látnunk azt, illetve fel kell ismernünk azt a helyzetet, hogy ami most jelenleg az észak-afrikai országok menekültügyi problémája, az egyszer az Európai Unió problémája és kihívása is lesz. Az éhínség és a kiszámíthatatlan politikai frusztráció okán el fognak indulni az emberek a Száhel-térségből, hogy valahol máshol – akár egy másik kontinensen – jobb életet találjanak maguknak. Ez a migrációs hullám elindulhat délre és északra is egyaránt – de egyértelműen – ami elindult északnak, az át is fog terjedni egyszer Európára is. Ami szintén hatalmas gondot jelent az övezetnek, az a terrorszervezetek számának növekedése. A politikai instabilitás és az extrém szegénység könnyen tud kétségbeesett, frusztrált embereket teremteni, kiket egy toborzó rettentő könnyen tud manipulálni és – legtöbbször – gázlángozást használni rajtuk.

Az elemzésemet annyival zárnám le, hogy: Nyugat-Afrikában mindig lesz valami, amiről érdemes beszélni.

Szerző: Németh Merse

A cikk egy hosszabb sorozat része, amelynek további részei ide kattintva érhetők el.

Hasonló témában íródott cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by James Wiseman on Unsplash

A Afrika ébred – avagy a katonai puccsok sorozata a fekete kontinensen: Niger bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

„Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát” – mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában. Leszögezte, hogy Putyinnal „nem lehet tárgyalni”. Szerinte Oroszországot „úgy kell elpusztítani, mint Karthágót”. (Kimondottan buta megjegyzés ez Danyilovtól: ez egészen biztosan nem fog sikerülni, de ha mégis, akkor a világ nagy része is ugyanez lesz a sorsra. A -szerk- megj.)

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz tüzérségi támadások száma némileg csökkent Kelet-Ukrajnában, miután az ukrán erők erőteljes csapást mértek az orosz csapatokra a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman város térségében. „Az elmúlt héten, sőt még tegnap is, a hét első napján, mennyiségileg valóban csökkent az ágyúzás és a keleti támadások száma, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hogy az ellenség visszakozna, hogy elállna terveitől. Csak arról van szó, hogy csapataink valóban nagyon erős csapást mértek rájuk, amikor Kupjanszk és Liman irányában fokozták az ellentámadásaikat. A mieink valóban nagyon hatékonyan megállították őket ott, és sok ellenséges katonát és felszerelést semmisítettek meg” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Úgy vélte, hogy az oroszok ezért most újracsoportosítják erőiket, és emiatt csökkent a támadások száma. Meggyőződésének adott hangot, hogy a heves harcok újra ki fognak újulni a térségben.

A Donyeck megyei Bahmutnál szavai szerint az ukrán katonák „fokozatosan, de biztosan haladnak előre a déli szárnyon”. Maljar hozzátette, hogy a helyzet a déli országrészben nehezebb, „mint máshol a fronton”. Most ádáz harcok zajlanak, az ukrán erők folytatják támadóműveleteiket Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk felé.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei – orosz megszállás alatti – Mariupol polgármestere arról adott hírt, hogy ötven sebesült orosz katonát vittek reggel a város kórházába, miután a megszállt Jurjivka településen találat ért egy orosz katonai bázist és tűz ütött ki. A polgármester közlése szerint a sebesültek közül 17-en a kórházban meghaltak.

Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfői kijevi látogatásakor újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy mielőbb megoldják Ukrajna Taurus típusú rakétákkal való ellátásának kérdését, mivel ezek szerinte „segítenek közelebb hozni Ukrajna győzelmét” az Oroszország által kirobbantott háborúban.

„Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. Ezért részben a mi felelősségünk annak biztosítása, hogy Ukrajna pillanatnyi ereje mindig nagyobb legyen, mint a Putyin háborújából fakadó brutalitás” – hangoztatta Lindner. Hangsúlyozta: a német kormány elkötelezett amellett, hogy mindent megtegyen Ukrajna katonai képességeinek megerősítése érdekében.

Németországnak Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatnia kell az orosz támadással szemben védekező Ukrajnát – sürgette egy hétfői interjúban a szövetségi parlament (Bundestag-) védelmi bizottságának elnöke. Marie-Agnes Strack-Zimmermann a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva kiemelte: „nagyon örömteli”, hogy a dán és a holland kormány amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépeket ad át Ukrajnának, azért is, mert ez a döntés „zöld jelzést”, szabad utat ad a német kormánynak arra, hogy támogassa az orosz agresszióval szemben védekező ukrán erőket Taurus rakétákkal.

Mint mondta, az F-16-osok is rendelkeznek nagy hatótávolságú fegyverekkel, de a dán és a holland kormány mégsem tart attól, hogy az ukrán partnerek Oroszország elleni támadásokra használják majd a gépeket, ez pedig „éppen elég ok” arra, hogy a berlini vezetés hozzájáruljon a német légierőnél kellő számban rendelkezésre álló Taurusok egy részének átadásához.

Kiemelte, hogy a Nagy-Britanniától Ukrajnának átadott Storm Shadow típusú rakétákhoz hasonló Taurusok révén meg lehet szakítani és fel lehet számolni orosz utánpótlási útvonalakat a front mögött, ukrán területen. Ukrajnának nagy szüksége van ezekre a fegyverekre, „és Ukrajna megbízható partner” – hangsúlyozta a politikus. Aláhúzta, hogy szakítani kell az eddigi német gyakorlattal, nem lehet minden egyes támogatási program előtt hónapokig tartó vitát folytatni, hanem be kell látni, hogy Oroszország Ukrajna elleni „brutális támadásának” csak akkor lehet véget vetni, ha Ukrajna rendelkezik a szükséges katonai eszközökkel.

Az óránként csaknem ezer kilométeres sebességgel repülő Taurus rakéták a német légierő legmodernebb fegyverei közé tartoznak, akár ötszáz kilométeres távolságban is képesek célokat eltalálni, és nagyon alacsonyan, kevesebb mint ötven méterrel a föld felett repülnek, így az ellenséges radarok számára szinte láthatatlanok.

The post Danyilov: Oroszországot „úgy kell elpusztítani, mint Karthágót” appeared first on .

A Magyar Honvédség H225M helikoptereinek légi szállíthatóságával kapcsolatban felmerülő kérdésekre részben választ adhat az alábbi bejegyzés, amelynek anyagát még 2017-ben kaptam egy szlovén kollégától. Azért csak részben, mert a 225-ös a tehertér és a faroktartó közé illesztett törzsszekció révén hosszabb, mint a szlovének által 2004 óta üzemeltetett AS532 (H215M) Cougar, így pontos választ csak a H225M-mel végzett teszt révén kaphatunk majd. 

A szlovén haderő 151. helikopter százada 2016 őszén sikeresen teljesítette a NATO harcászati képesség ellenőrzését és a szövetség gyorsreagálású erőinek része lett, ami együtt járt a helikopterek nagytávolságú áttelepíthetőségével. A szlovén Bell 412-esek már rendelkeztek azzal a jogosítással, amely lehetővé teszi a légi szállítást, az AS532 Cougar típus azonban nem. Ezért még 2016 szeptemberében a pápai Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) egyik gépe Cerklje ob Krkibe települt, ahol a szlovén helikopteresek, a pápai légiszállítók és a légi szállíthatóságot tesztelő és a jogosítást kiadó szervezet (ATTLA) specialistái egy rakodási tesztet végeztek. A tesztet öt órába sűrítették, a C-17-es ennyi ideig állt rendelkezésre. 

[...] Bővebben!

A repüléskövető oldalak katonai forgalmát böngészve, élőben nézve néha érdekes mozzanatoknak lehet tanúja az ember. Szerencsés esetben korábbi élményeket is felidéznek. E két benyomás kompozitját prezentálom itt a USS Ford C-2A Greyhound COD (Carrier Onboard Delivery) forgalmának minapi "távmegfigyelése" és a USS Truman fedélzetén 2003-ban illetve a 2005-ben tett riportutak anyagának felhasználásával.

A 162159-es C-2A útvonala 2023 augusztus 15-én a Catania melletti Sigonalla NAS-ból a CVN-78 USS Fordra, majd Nápoly (6. Flotta HQ) érintésével vissza. (adsbexchange.com printscreen)

A hajó körüli forgalomhoz igazodva, de huzamosabb várakozás nélkül érkezett a C-2-es"fej feletti" pozícióba 700 lábon, közel 250 csomóval, ~315 fokos irányon a leszállás előtt. Ugyanitt látszik, hogy alig egy órát volt a fedélzeten, ennyi telt el befogása (1624) és indítása (1722) között. Közben a hajó nyilván manőverezett egy sort, a szélirány is változott, mert az indítás már ~356 fokon történt. (adsbexchange.com printscreen)

A leszállás részletei. A break turn és a hosszúfal során lelassulva fordult rá a ~315 fokos leszállási irányra. Mivel "mozgó repülőtérről" van szó, látható, hogy még a "földön" is jelez 10 csomós sebességet a jeladó. (adsbexchange.com printscreen) 

Leszálló COD a fedélzet széle fölött, a nagyobb gépekre jellemző, Y elrendezésű fékezőhoroggal.

Jó géphossznyival az első fékezőkötél előtt...

...de ha minden jól megy, a befogás a harmadikkal történik, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az S-3 és az F-14 jelenléte miatt is látszik, hogy közel 20 éves a fotó.

A menetiránynak háttal ülő utasok közben ezt látják, arccal a teherrámpa felé...

...melyet a friss tengeri levegő és némi fedélzeti keró-égéstermék keverékének belégzése érdekében már gurulás közben kinyitnak :-)

El- és hátraforgatott szárnyú C-2-eseket mozgatnak a fedélzeten.

Az egyik leparkolt, láncokkal nyűgözött COD.

A felépítmény alatt, a ferde leszállófedélzet szélén.

A fogadási ciklus máris helyt ad az indításinak. C-2 az kettes (orr)katapulton, már felemelték mögötte a gázsugárterelőt is. 

Elsült. Az orr jobb oldalán sorba állított gépek mellett gyorsul a COD a fedélzet széle felé.

Futóbehúzás után már fordul is ki a C-2-es jobbra, hogy eltávolodjon a törzskatapultról esetleg utána indított gépek útjából. A 6. Flotta AOR-jében a desztináció ilyenkor nagy valószínűséggel Sigonella...

...ahogy az a USS Truman elektronikus tervtábláján is látszott 2005-ben a VRC-40 Rawhide század repüléseinek sorában (LICZ=Sigonella)

2003 márciusa: pillanatkép Sigonelláról Irak lerohanásának előestéjén. A Prowler és a VP-3-as között jól látszik egy C-2A Greyhound is.

Zord

A nyugati közvélemény a dzsihád kifejezéssel az 1990-es években ismerkedett meg behatóbban. Ehhez elsősorban az ekkoriban formálódó, a Nyugat ellen az iszlám védelmében szent háborút hirdető szélsőséges fegyveres mozgalmak és az általuk végrehajtott véres támadások szolgáltatták az okot. Az iszlám nevében végrehajtott, rendszerint számos halálos áldozattal járó fegyveres akciók következményeként a nyugati közvélemény számára – és egyre inkább a muszlim közösségekben is – a dzsihád elsősorban vallásháborút jelent. Annak ellenére, hogy a dzsihád az elmúlt három évtizedben kapott ekkora nyilvánosságot, a fogalom története sok évszázados múltra tekint vissza. A jelen írás a dzsihád-fogalom értelmezésének változását vizsgálja a szélsőséges szunnita iszlamista szervezetek relációjában, valamint kitér arra, hogy miként népszerűsítik a dzsihádot a hozzájuk köthető egyes médiumok. (A munkámban alapvetően az angolos átírást alkalmazom speciális karakterek nélkül, de a magyar nyelvben már meghonosodott neveket és fogalmakat magyaros átírással közlöm.)

A dzsihád kifejezés megközelítése nyelvészeti szempontból

A dzsihád ma az egyik legvitatottabb iszlám fogalom, ami elsősorban annak köszönhető, hogy számos jelentéssel rendelkezik, egyes vallástudósok szerint akár 80 jelentésréteget is megkülönböztethetünk.

A dzsihád – csakúgy, mint az ijtihad (önálló jogi véleményalkotás) a dzs (j) – h – d gyökmássalhangzók származékai, ami egy adott cél érdekében történő erőfeszítést jelent, valamint a rossz és gonosz elleni, a jó megvalósításáért való igyekezetként is fordítható. Az ijtihad esetében az erőfeszítés a jogalkotói hatalommal nem rendelkező jogtudósok azon egyéni igyekezetére vonatkozik, hogy az iszlám elfogadott, kanonikus forrásaiból azok tanulmányozása révén minél pontosabban deriválják az iszlám jogot. [1] A dzsihád pedig a hit érdekében tett maximális erőfeszítést jelöli, ellentétben az elmúlt évtizedekben elterjedt „háború” vagy „szent háború” jelentéssel. A tényleges fegyveres harcot a Korán és az iszlám jog is más szavakkal illeti: a háború (harb) vagy a harc (qital) szavakat használják. Igéje a harmadik törzsű „jahada”, melynek névszói alakja főnévi igenévként (masdarként) határozatlan alakban (tehát nem fogalomként) összesen négyszer fordul elő a Koránban [Q. 9:24., Q.  22:78., Q. 25:54., Q. 61:1.] és általában az „Istenért / Isten útján” (fi sabil Allah) kifejezés előtt áll. Utóbbi megerősíti, hogy a dzsihád szó elsősorban az általános értelemben vett küzdelmet és erőfeszítést jelenti, mintsem a restriktív és speciális értelmű harcot. A dzsihád kifejezés továbbá gyakran áll együtt a „hajara” (kivándorol) harmadik törzsben lévő igével is, mert a kettő szorosan összekapcsolódó fogalom. [2]

A dzsihád fajtái

A dzsihád különböző fajtáinak meghatározására számos lehetőség kínálkozik. A 12. században élt arab filozófus, Ibn Rushd (Averroës) a dzsihád öt fajtáját különböztette meg: a szív vagy lélek általi, a nyelv általi, a toll és tudás általi, a kéz általi, végül a kard általi dzsihádot. A 20. századi Muhammad Yasin a dzsihád következő kategóriáiról ír A dzsihád területei és módszerei című 1990-ben kiadott iszlámjogi összefoglaló munkájában: a lélek, a Sátán, a hitetlenek, a képmutatók, valamint a bűnösök és erkölcstelenek elleni dzsihád.  A szónak tehát számos jelentésárnyalata van, a fegyveres harc ennek csupán az egyik vonatkozása. [3] A síita (és kisebb mértében a szunnita) jogtudósok az eddigi megkülönböztetések mellett a 624-es badri ütközethez kapcsolódó prófétai hagyományt alapul véve különbséget tesznek a „nagy dzsihád” és a „kis dzsihád” között. Míg a „nagy dzsihád” spirituális erőfeszítést, a lélek megtisztulásáért vívott küzdelmet jelenti, addig a „kis dzsihád” az iszlám terjesztését célzó fegyveres küzdelemre vonatkozik. [4] A kortárs muszlim teoretikusok, köztük Tariq Ramadan is a dzsihád békés jellegére helyezik a hangsúlyt.  A svájci születésű és egyiptomi származású muszlim gondolkodó értelmezésének fókuszában mint elsődleges cél a béke megteremtése áll, amit a gonosszal való szembenállással, a magunk és a világ jobbá tételén keresztül érhetünk el. Hozzá hasonló módon vélekedik a 20. századi indiai muszlim politikai aktivista és újságíró Mawlana Muhammad Ali is, aki úgy gondolta, hogy a dzsihád elsősorban fegyveres harccal és háborúval történő összekapcsolása idegen mind a Korán, mind pedig a prófétai hagyományok szellemiségétől. [5]

Közösségi vagy egyéni kötelezettség?

A dzsihádnak a „szent háborúval” történő − gyakran kizárólagos − megfeleltetésének alapul szolgáló vallásjogi szabályozáshoz a 9–10. századi klasszikus vallás- és jogtudósok nagymértékben hozzájárultak. Ők ugyanis a muszlimok katonai győzelmeit követően szűkebben, általában harcias keretek között értelmezték a dzsihád szót, és rá mint a hitetlenekkel szembeni katonai előírásra tekintettek. A dzsiháddal kapcsolatos koráni parancsok és prófétai hagyományok tekintetében azonban fontos kiemelni, hogy azok mindig szituatívak voltak, mert mindig csak egy adott történelmi helyzetre voltak érvényesek. Ezért a dzsihád fogalmának pontos értelmezése érdekében mindig figyelembe kell venni a koráni versek kinyilatkoztatásának és a Mohamed próféta két évtizedes prófétaságához kötődő események történeti hátterét. [6]

Az iszlám világképét vizsgálva válik érthetővé a dzsiháddal kapcsolatos két legfontosabb jogi tényező, amely eldönti, hogy a dzsihád közösségi vagy egyéni kötelezettségnek számít.  Az iszlám első három évszázadában élő jogtudósok a világot két részre osztották: a muszlimok lakta területre (dar al-islam) és a háborús területre (dar al-harb). Az iszlám formatív periódusában közmegegyezés állt fenn a vallástudósok között arra nézve, hogy a muszlimok lakta területek kiterjesztése céljából meghirdetett dzsihád közösségi kötelezettségnek (fard kifaya) számított, vagyis abban a közösségnek csak a feladat teljesítéséhez szükséges számú tagjának kellett részt vennie (erre utal az arab megnevezés is). Ők általában a megtámadandó területhez legközelebb élők közül kerültek ki. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a támadó jellegű dzsihád nem egyéni kötelezettség (fard ayn). Ezzel szemben amikor a muszlimok által lakott területet ellenséges támadás éri, a dzsihád védekező jellegűvé és egyéni, személyes kötelezettséggé válik. Közmegegyezés volt abban a tekintetben is, hogy csakis akkor lehetett dzsihádot folytatni, amennyiben erre az egész muszlim közösség (umma) kompetens, elfogadott vezetője parancsot adott bizonyos körülmények fennállása esetén. A realitásokat figyelembe véve azonban a nagy hódítások lezárultával a kalifátus számára világossá vált, hogy nem képes permanens dzsihádot folytatni, így a muszlimok lakta és az iszlámjog által dominált területek kiterjesztése nem lehetséges az egész világra. Ez az utóbbi felismerés jelentős hatással volt a jogtudósok dzsihád-értelmezésére is, akik egyre inkább annak a defenzív aspektusát és átmeneti jellegét kezdték hangsúlyozni. [7]

A dzsihád-fogalom átértelmezésének kerete

A szélsőségesnek tekinthető szunnita irányzatokon belül a neofundamentalisták – akiket gyakran tévesen szalafistáknak is neveznek – nem változtattak az ideológiájukon a klasszikus dzsihádinterpretációval kapcsolatban, így a hagyományos felfogást követik. Sőt, úgy vélik, hogy a (kard általi) dzsihád felesleges, nála sokkal nagyobb jelentőségű az isteni törvény, ugyanis Isten csak akkor fogja a muszlimokat győzelemre segíteni, ha azok visszatérnek az igaz hit elveihez. A szélsőséges irányzatokhoz tartozó egyéb, radikálisnak tekinthető mozgalmak azonban a fentiekben említett értelmezést elutasítják, és a hittérítés helyett a fegyveres harc fontosságát hangsúlyozzák. [8] Legfőbb törekvésük, hogy a dzsihád a muszlim társadalmakban és a köztudatban az iszlám hatodik pilléreként mint folytonos és állandó egyéni kötelezettség jelenjen meg. Sőt, a klasszikus dzsihád-értelmezéssel szembemenve Oszama bin Laden azt is hangoztatta, hogy a dzsihád az iszlám második pillére, közvetlenül a hit után, ezért rendkívül fontos vallási kötelezettség, amelyet semmilyen körülmények között sem szabad elhanyagolni, hiszen akkor a hívő a legnagyobb bűnt követné el. Ideológiájuk szerint az állandó mobilizációra és az iszlám ellenségeivel szembeni − mindenre kiterjedő − küzdelemre azért van szükség otthon és külföldön egyaránt, mert a muszlim területeket napjainkban a Nyugat vagy annak helyi szövetségesei megszállás alatt tartják, így a hívők vallási előírásokat követő életmódja, szabad vallásgyakorlása, illetve a szent helyek látogatása veszélyben van. A Nyugat ellen vívott küzdelem során nem szabad kishitűségből eredő kompromisszumot kötni és részsikerekkel beérni. A dzsihádisták meggyőződése szerint az új történelmi helyzetre tekintettel a régi elgondolás, miszerint a dzsihád elsősorban védekező háború, megdőlt, és a dzsihád offenzív aspektusának jelentőségét legalább annyira hangsúlyozzák, mint a defenzívet. [9] A dzsihád klasszikus értelmezésével való szembefordulással reflektálatlanul követik el az általuk mélyen elítélt újítást (az iszlámtól idegen elemek átvétele, ami eretnekséghez vezet / bidaa). [10]

A dzsihádizmus első hulláma: a közeli ellenséggel szembeni harc

A hatvanas és a hetvenes években kifejlődő radikális iszlamista szervezetekkel kapcsolatban négy olyan személy nevét érdemes megemlíteni, akik igen jelentős hatással voltak az újfajta dzsihád-értelmezésen alapuló ideológia megalkotására. A pakisztáni hittudós, Abu al-Ala al-Mawdudi, az egyiptomi teoretikus, Sayyid Qutb és tanítványa, Muhammad Faraj, illetve az iráni iszlám forradalom karizmatikus vezetője, Khomeini ajatollah gyakorolta a legnagyobb befolyást az szélsőséges iszlamista mozgalmak fejlődésére (a jelen elemzés a szunnita szélsőséges szervezeteket vizsgálja, így Khomeini ajatollah tevékenységére és annak hatására nem tér ki).

Abu al-Ala al-Mawdudi

A nézetei miatt gyakran eretneknek nevezett al-Mawdudi elsősorban az iszlám állammal és az isteni szuverenitás elméletével foglalkozott. Álláspontja szerint a létrehozandó iszlám állam a szekuláris liberális demokrácia antitézise, melyben Isten kizárólagos szuverenitása érvényesül és az állam az iszlámjog (sharia) alapján működik. Így tehát elutasította a muszlim társadalmak elnyugatosodását, célja a politika és a társadalom iszlamizációja volt. Ideológiájában a dzsihád is kiemelt helyet kapott, ami – véleménye szerint – iszlámjogi szempontból elsősorban az Isten nevében az iszlám ellenségei ellen vívott szent háborút jelenti. A pakisztáni Jamaat-i Islami megalapítójának munkásságában jelenik meg először az iszlám világforradalom eszméje, melynek forradalmi küzdelmét a dzsihád testesíti meg. Az iszlám nem csupán egy vallás, hanem az egész emberiségnek szóló forradalmi program, melynek segítségével elpusztítják a zsarnoki uralmakat, és helyettük az isteni törvényen alapuló államot hoznak létre, ami az emberiség jóléte, az igazságosság megteremtése érdekében fog működni. [11]

Sayyid Qutb

Sayyid Qutb – Khomeini ajatollahhoz hasonlóan – jól ismerte al-Mawdudi munkáit, melyeknek számos eleme visszaköszönt a saját műveiben is. Hármuk közül kétségkívül az általa megalkotott ideológia gyakorolta a legnagyobb hatást a különböző radikális szervezetekre, dzsihádisták generációit inspirálta írásaival. A dzsihádista mozgalmak alapító atyjaként és spirituális megalapozójaként tekintenek rá. Munkáiban kétpólusú világ rajzolódik ki, amelyben a „jó” (iszlám) és „rossz” (tudatlanság) egymás mellett létezik. [12]

Világszemléletének kialakulásában meghatározóak voltak az amerikai ösztöndíjas évei. Ekkoriban alakította ki azt a gondolatot, hogy a nyugati világ (elsősorban az Amerikai Egyesült Államok) elérkezett az erkölcsi hanyatlás korszakába. Az utóbbi stádiumot az alkoholizmus, a drogfogyasztás, a kicsapongó szexuális magatartás, a rasszizmus és a növekvő erőszak jellemzi. Azzal vádolta a nyugati országokat, hogy a muszlimok lakta területeken is ezeket a magatartásformákat kívánják elterjeszteni. A hatvanas és hetvenes években sokakhoz hasonlóan a muszlim közösségen belül ő is úgy vélte, hogy az iszlám egyedüli rendszerként mindezen társadalmi, politikai és gazdasági problémákra képes megoldást nyújtani. al-Mawdudihoz hasonlóan ő is egy olyan állam létrehozásának jelentőségét hangsúlyozta, amelyben érvényesül Isten korlátlan hatalma, ennek következtében pedig a teljes és átfogó igazság. Ő is elutasítja a nyugati (liberális) demokráciát, mivel az megsérti az isteni szuverenitást. Qutb meglátása szerint a cél elérésének érdekében az idők végezetéig tartó totális, fegyveres küzdelmet kell viselni minden olyan társadalom ellen, amelyik nem egyedül Istent szolgálja. Úgy tartotta, ezek a társadalmak a tudatlanság korát élik, hiszen életüket nem a szigorú egyistenhit (tawhid) szelleme hatja át, mert emberek uralkodnak a többi ember felett. Ebben hasonlítanak a pogánykori arábiai társadalomhoz. [13] Mint mondja: „Az iszlám alapvető jellegzetessége ugyan a béke, de az iszlám uralmat akadályozó erőkkel szemben szükségszerű a dzsihád.” [14] Ennek megfelelően küzdeni kell a kommunista, bálványimádó, zsidó és keresztény társadalmak ellen is. Sőt, nem csupán azon külső erők ellen kell harcolni, amelyek Isten helyét bitorolva gyakorolják a hatalmat, hanem mindazon muszlim társadalmak ellen is, amelyek már csak nevükben muszlimok. Véleménye szerint az utóbbiak politikai és vallási vezetése nyíltan iszlámellenes, mivel a politikusaik túlságosan szoros kapcsolatot ápolnak azokkal a nyugati országokkal, amelyeket az iszlám ellenségeinek tekint, illetve olyan döntéseket hoznak, amelyek egyértelműen szembe mennek a muszlim közösség érdekeivel. [15]

Hasonlóan vélekedett az akkori egyiptomi elnökről, Nasszerről is, azzal vádolva meg, hogy szekuláris berendezkedésű államot épített ki Egyiptomban, ami ellentmond az iszlám alapelveinek. Az ellenük folytatott dzsihádot Qutb egy permanens forradalomként képzelte el, melyre nem jellemzőek azok a szigorú szabályok és törvények, amiket megtalálunk − a Koránban is előforduló − igazságos háború tanával kapcsolatban vagy a nemzetközi jogban. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iszlámban a dzsihád csakis támadó formában van jelen, s ebben minden muszlimnak kötelező részt vennie (tehát a dzsihád egyéni kötelezettség). Tanításának ezen elemei radikálisan szakítottak a klasszikus dzsihád-interpretációval, így hevesen támadta és kishitűséggel vádolta mindazokat a muszlim jogtudósokat, akik vele ellentétben a dzsihádot elsősorban defenzívként értelmezték. Nézete szerint ők alkotják a muszlim társadalmakban a közeli ellenséget (al-adu al-qarib), és az ellenük való harc még a távoli ellenséggel (al-adu al-baid) szembeni harcnál is fontosabb. A távoli ellenség számára ugyanis a közeli ellenség csupán egy láthatatlan eszköz, amit a muszlimok és tágabb értelemben véve az egész iszlám ellen felhasználnak. A qutbi ideológia hívei ennek megfelelően a saját országukban működő kormányokat és a politikai elit szintén részét képező, a dzsihád kérdésében a klasszikus álláspontot elfogadó vallástudósokat (ulama) is támadták. Így a morális szempontból számukra gyűlöletes szekuláris status quo mellett a vallási vezetés, valamint az iszlám jogi kánon elleni harcot is hirdették. [16] Az egyiptomi hatóságok azzal vádolták meg, hogy híveit az államrend megdöntésére bujtotta fel, így Nasszer idején börtönbüntetésre ítélték.

A börtöncellájában írta meg legnagyobb hatású művét, ami a Mérföldkövek (Maalim fi t-tariq), vagy más fordításban az Útjelzők címet viseli. Benne a szélsőséges szervezetek, köztük az 1928-ban Egyiptomban megalakult Muszlim Testvérek Szervezete tevékenységének koráni megalapozásáról olvashatunk. Ideológiájának legradikálisabb elemeit, gyakorta ismétlődő gondolatait Qutb ebben a rövid, vallási kiáltványnak tekinthető könyvében foglalja össze. A művet elsősorban a jövő generációjának szóló testamentumnak szánta. Más műveivel összehasonlítva a Mérföldkövekre jellemző a legkevésbé az intellektualitás, hiszen elsősorban a leegyszerűsített, egysíkú gondolkodás és világnézet ismérveit mutatja. A fiatalokat leginkább a benne foglalt leegyszerűsített üzenetekkel tudta elérni, s így képes volt rájuk hatást gyakorolni. [17] Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a szintén egyiptomi radikális hitszónokhoz, Umar Abdul Rahmanhoz hasonlóan támogatta az önálló jogi véleményalkotást (ijtihad) és az iszlám szent iratainak szabad értelmezését, ugyanis így lehetőség nyílott a jogtudósok interpretációjának megkerülésére. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy számos szélsőséges muszlim csoportosulás – melynek tagjai nem rendelkeztek vallásjogi előtanulmányokkal – a saját szája íze szerint értelmezhette a szent iratokat. [18]

Qutbot végül 1966-ban kivégezték, ami a mozgalom radikalizálódásához, hosszabb távon pedig a fejlődési perspektíváinak megváltozásához vezetett. A mozgalom híveit elsősorban a börtönökben toborozta. Követői mártírként (shahid) és példaképként tekintenek rá a mai napig. Hívei a qutbi ideológia alapján kötelességüknek érezték a későbbi egyiptomi elnök, Szadat elleni 1981-es halálos kimenetelű merénylet elkövetését. Álláspontjuk szerint Szadat nem az isteni törvény szellemében gyakorolta a hatalmat, a muszlim közösség érdekeinek hátat fordított – aláírta az 1978-as Camp David-i egyezményt, majd az 1979-es izraeli-egyiptomi békeszerződést −, amire válaszul hitetlennek nyilvánították (takfir). [19]

Muhammad Faraj

A Sayyid Qutb által létrehozott ideológiát az elektromérnök végzettségű, vallási műveltségét autodidakta módon elsajátító Muhammad Abdul Salam Faraj ültette át a gyakorlatba és hozta létre az al-Qaidához tartozó Egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű radikális szervezetet az 1970-es évek végén. Az Elhanyagolt kötelesség című műve az egyiptomi dzsihádista mozgalmak kézikönyvévé vált mint egyfajta „belső használatra készült vitairat” [20]. A rövid, javításokkal teli szöveg azonban Simon Róbert orientalista megfogalmazásában a „terrorizmus alkotmányává” [21] vált.  Ebben a könyvében a dzsihádról mint a köztudatból már kikopott vallási kötelezettségről értekezik, valamint hitet tesz a közeli ellenséggel szembeni küzdelem prioritása mellett, amely gondolat korábban már megfogalmazódott Qutb doktrínájában is. Meggyőződése szerint az iszlám uralmat abban az esetben lehet a legkönnyebben megteremteni, ha a nemzeti kormányokat alkotó hitehagyott muszlim vezetőket − akár erőszak útján is − eltávolítják, bevezetik az iszlám törvénykezést, és ezzel párhuzamosan a még nem romlott társadalmat iszlamizálják. Minden mást, így a külföldön − például Palesztinában − folytatott dzsihádot is időpocsékolásnak tartotta. Qutbhoz hasonlóan Faradzsot is kivégezték. Doktrínája számos kortárs egyiptomi dzsihádistára mély hatást gyakorolt, köztük Karam Zuhdira és Ayman al-Zawahirire, az Egyiptomi Iszlám Dzsihád / Dzsihád Csoport magas rangú vezetőre is. Az al-Mawdudihoz, Qutbhoz, illetve Farajhoz kötődő nézetek az hatvanas és hetvenes évek dzsihádista mozgalmainak és szervezeteinek ideológiáját alapozták meg. Ez az időszak jelentette a dzsihádizmus első hullámát. [22]

Felhasznált irodalom

[1] Jany János: Klasszikus iszlám jog: Egy jogi kultúra természetrajza. Budapest: Gondolat Kiadó, 2021, 184–186 és 437.

[2] Dévényi Kinga: A ğihād az iszlámban. Történeti áttekintés. Keletkutatás 2013. tavasz, 5−11.

[3] Dévényi, 13.

[4] Jany 2021, 437.

[5] Rostoványi Zsolt: Iszlám és a 21. század. Kihívások és válaszok. Budapest: L’Harmattan, 2020, 61–63.

[6] Jany 2021, 438–439; Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. Budapest: Corvina Kiadó, 2009, 384–385.

[7] Jany 2021, 438–441; Rostoványi, 62–64;

[8] Dévényi, 21 és 23–24.

[9] Gerges, A. Fawaz: The Far Enemy. Why Jihad Went Global. New York: Cambridge University Press, 2005, 3–4.

[10] Rostoványi, 64.

[11] Csicsmann László: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Budapest − Pécs: Dialóg Campus, 2008. 179–181; Maróth Miklós: Iszlám és politikaelmélet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2013, 140; Rostoványi, 66–68.

[12] Rostoványi, 65 és 68.; Csicsmann, 179.

[13] Csicsmann, 177–178.

[14] Dévényi, 22.

[15] Rostoványi, 69.

[16] Gerges, 4–6. Csicsmann, 178; Rostoványi, 70.

[17] Simon Róbert: Az iszlám fundamentalizmus. Gyökerek és elágazások Mohamedtől az al-Qá’idáig. Budapest: Corvina Kiadó, 2014, 270–272.

[18] Gerges, 3–8.; Rostoványi, 70.

[19] Csicsmann, 190–191.

[20] Simon 2014, 421.

[21] Jany János: Az iszlamizmus. Eszmetörténet és geopolitika. Budapest: Typotex, 2016, 39.

[22] Gerges, 9–11.

Ez egy hosszú cikk, ezért két részben közöljük. A második részhez vezető hivatkozást hamarosan beillesztjük.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Rawan Yasser on Unsplash.

A A dzsihád interpretációjának változása a szélsőséges iszlamista szervezetek ideológiájában – I. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A konfliktust a könnyebb elemzés érdekében szakaszokra tagoltam, hogy az adott időben történő fontosabb eseményeket átláthatóbban tudjam bemutatni és az azokból levont következtetés is célzottabb legyen. Ez az időbeni szakaszolás egyéni megítélésem alapján történt,ez azt is jelenti, hogy ez egy alapvetően mesterséges felosztás. A szakaszolást 2022.02.24-től kezdem és egészen 2023.07.30-ig tagolom.

Első szakasz:2022.02.24-2022.04.02

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022.Február 24.-én kihirdette az Ukrajnában végrehajtandó különleges katonai műveletet az ukrán állam területén. A támadást alapvetően ebben az időszakban a klasszikus manőver alapú hadviselés jellemezte, mely során az orosz hadsereg összfegyvernemi általános offenzívát hajtott végre a frontszakaszon. A szembenálló erők létszám tekintetében nagyjából kiegyenlítettek voltak, körülbelül 150 000 orosz katona 200 000 ukrán katonával szemben. A kezdeti műveletekben az orosz hadsereg két fő problémába ütközött. Egyrészt az orosz hadseregnek logisztikai gondok léptek fel, amelynek több oka is volt; egyrészt a megszállt területeken  nekik kellet a civil lakosság igényeit is ellátni, valamint az ukrán csapatok folyamatosan támadták az utánpótlás vonalait.

Ez alapvetően annak köszönhető, hogy az orosz csapatok létszáma közel sem volt elegendő a frontvonal szerű harchoz így pedig gyakran előfordult, hogy az ukrán csapatok gyakorlatilag valódi ellenállás nélkül tudták megközelíteni az oroszok ellátási vonalait és így hatékonyan tudták az ellenség ellátmányát pusztítani és az ellátást akadályoztatni.

Ezen szakasz véleményem szerint az Északi frontszakaszon lévő orosz csapatok kivonásával ér véget április 2.-án.

Második szakasz: 2022.04.02-2022.08.28

Ezen szakaszban megfigyelhető, hogy az orosz hadsereg megváltoztatta a taktikáját, a korábbi gyors, manőver alapú hadviselés helyett egy lassabb előrenyomulású alapvetően tűzerőre fókuszáló hadviselés váltotta fel. Ez a szemléletváltás lehetővé tette a harc tempójának lassulása miatt, hogy az orosz hadsereg részben megoldhassa logisztikai problémáit, és kedvezőtlen helyzetbe kényszerítette az ukrán csapatokat, vagy rendkívül előnytelen nyílt mezejű harcokra, vagy pedig véres és lassú városi ütközetekre.

Azonban még az északi frontszakasz megszűnésével sem szűnt meg az orosz hadsereg létszám problémája, ugyanis a körülbelül 200 000-fős haderő még mindig nem volt képes ilyen nagy földrajzi területen frontvonal szerű harcra. Ezzel szemben az ukrán fél már több mobilizációs hullámot rendelt el, ennek eredményeképp pedig a fegyveres erőinek létszámát egyes becslések szerint megnövelte a kezdeti 200 000 főről körülbelül 600-900 000 főre melynek köszönhetően az egész fronton létszámfölénybe került az oroszokkal szemben, mely gyakorlatilag lehetővé tette a harmadik szakasz létrejöttét.

Harmadik szakasz: 2022.08.28-2022.11.14

Ezen időszakban alapvetően azt figyelhetjük meg, hogy az ukrán fél részben átveszi a kezdeményezést az orosz féltől és több ellentámadást indít az orosz csapatokkal szemben.

Ezen korszak alatt Kherszon-nál két offenzíva volt Oroszországgal szemben, egy pedig Harkov körül. Később egy harmadik offenzíva megindítása előtt az orosz csapatok kivonultak a Kherszon térségéből és a Dnyeper nyugati partjáról.

Az orosz oldalon is komoly változások történtek. A korábbival ellentétben mostantól az Ukrajnában harcoló orosz csapatoknak egyetlen parancsnoknak feleltek, ez pedig a kinevezett Szergej Vlagyimirovics Szurovikin. Ezzel összefüggésben az orosz csapatok elkezdték az ukrán kritikus infrastruktúra nagymértékű rombolását, melynek eredményeként, ukrán energetikai rendszer jelentős hányada megsemmisült vagy megsérült. Enne egy része már javításra került és az orosz csapások intenzitásának csökkenése miatt ma már ennél sokkal jobb arányokról beszélhetünk. Az ukrán légvédelem is komoly veszteségeket szenvedett, valamint a kimerülő készleteket a nyugatról jelenleg érkező légvédelmi eszközök csak részben tudják pótolni.

Fontos kiemelni, hogy ezek mellet Oroszország a tartalékosai közül behívott 300 000 főt, akiket majd miután kiképzésüket elvégezték Ukrajnában alkalmaznak. Ez tekinthető az események tudatában a legfontosabb változásnak, hiszen az elmúlt 1 évben az orosz hadsereg legnagyobb problémája az volt, hogy a létszámuk egyszerűen nem elegendő a frontvonal szerű harcra. Nyilvánvalóan a létszámnövelés ennek a problémának az orvoslására szolgál.

Negyedik Szakasz: 2022.11.15-2023.04.23

Az orosz fegyveres erők ebben az időben nem hajtottak végre, nagy frontszakaszokon történő offenzív műveleteket, hanem alapvetően kisebb nagyságú műveletekre fókuszáltak.

Fontos megemlíteni, hogy Szurovikint Valery Geraszimov váltotta fel, mint az orosz erők főparancsnoka, így a konfliktus menedzsmentje, most már közvetlenül az orosz felső katonai vezetés irányítása alatt van.

Ebben az időszakban véleményem szerint három területet érdemes részletesebben megfigyelni. Az első Bakhmut térsége, amelyet az orosz és Wagner csapatok 11 hónapnyi harc után mára az ellenőrzésük alá vontak. Arvdivka térsége ahol az oroszok egy a Bakhmuthoz hasonló hadműveleteket végeznek melynek köszönhetően a település ellátása csak egy irányból lehetséges. Valamint nem utolsó sorban Vuhledár térsége mely az előbb említett kettőhöz képest egy sikertelen orosz offenzíva volt, mely során az ukrán fél sikeresen verte vissza a mai napig az oroszokat a térségben. Ezek után mindkét fél a médiában már beharangozott ukrán támadásra készül fel, melyet azonban most már sokkagyára halasztott el az ukrán fél racionális okokra hivatkozva. Míg végül 2023.06.07. és 10. között az ukrán fél megkezdte a Zaporizzsja térségében a nagyobb támadó műveleteket.

Ötödik szakasz: 2023.04.23-2023.07.30

A bakhmuti események után egy rövid ideig mindkét fél a kialakult helyzethez próbált hatékonyan idomulni. Az oroszok felkészültek az ukránok támadására, az ukránok pedig a saját offenzívájukat tervezték. Ebben az időszakban két esemény volt, mely jelentősebb port kavart, az első az Ukrajna területén történő Kahovkai vízerőműt ért robbanás 2023.06.06-án melynek következtében a gát átszakadt és az azt követő árvíz a gáttól délre eső területek egy része ideiglenesen víz alá került. A másik esemény Oroszországban történt 2023.06.23.-án amikor is a Wagner csoport vezetője Jevgenyij Prigozsin a Wagner csapatok egy részével fellázadt Oroszországgal szemben, ahol először Rosztovba majd pedig Moszkva felé „menetelve” kívánta elérni céljait. A pontos részleteket e rendkívül ködös eseményről a mai napig nem tudunk, de a felszínen lévő információk alapján a Wagner csoport beszünteti működését Oroszországban és Fehéroroszországban kerül át az állomáshelyük.

Végül 2023.06.07-től kezdve jelentek meg az első információk és felvételek arról, hogy Ukrajna megkezdte magasabb rendű támadó műveleteit Zaporizzsja térségében. A kezdeti ukrán támadások igen súlyos veszteségeket szenvedtek, és az elfoglalt területek nagysága is erősen lehangoló. Ukrajnának újra kell gondolni a stratégiáját, vagy a korábbi események nagy valószínűleg megismétlődnek a fő támadás során is.

Míg Zaporizzsja területén az ukránok próbálkoznak támadó műveletekkel, addig keletebbre Oroszország a Kupjanszk és Lyman vonallal szemben indított offenzív műveleteket jelentős erőkkel.

Az orosz harckocsi veszteségekről

Ezen részhez, az Oryx honlapot használom fel, mint forrást mely az Ukrajnában elvesztett orosz felszereléseket dokumentálja, fényképek és videók segítségével. Az oldal igen komoly és részletes adatbázissal rendelkezik a veszteségeket illetően, természetesen nem szabad ettől függetlenül készpénznek vennünk mindent az adatokkal kapcsolatosan, de úgy gondolom, azok részletesebb megvizsgálásával levonhatunk néhány következtetést ezen eszközökkel kapcsolatosan.

A honlap a cikk elkészítésekor 1389 megsemmisült orosz harckocsit tart számon, valamint 547 ukrán fél által zsákmányolt orosz harckocsit. Véleményem szerint a veszteségek összehasonlítása a különböző típusok szerint a leglogikusabb megoldás, az összehasonlításra a 2022-es IISS The Military Balance kiadvány adatai is felhasználtam.

Az IISS szerint Oroszország 2927-harckocsit tartott aktív szolgálatban, ezzel és az Oryx adatbázisának tanulmányozásával a következő észrevételeket tenném:

1.Az Oryx típusaik szerint különíti el az oroszok által használatban lévő és Ukrajnában bevetett harckocsikat és azok veszteségeit. Ezek közül a következő típusokról szeretnék pár megállapítást tenni: T-62M, T-64A, T-64BV, T-72A. Ezen típusok közül egyik sem áll már szolgálatban, az orosz hadseregben, ugyanakkor tudjuk, hogy a konfliktus kezdete óta az oroszok ezeket és más típusokat a tartalékokból hívták elő, hogy felhasználhassák őket, valószínűleg a Donyecki Népköztársaság (DNR) és a Luganszki Népköztársaság (LNR) egységeiben, valamint mint közvetlen tűzvezető egységekként a fronton. A fentebb említett típusokat a mai napig nem találjuk meg az orosz páncélos dandárok és hadosztályok állományaiban mely megcáfolni látszik azt a koncepciót, hogy e harckocsik újbóli szolgálatba állítása ezekben az egységekben elszenvedett veszteségek pótlására történt.

2. Meglátásom szerint helyzetünket azonban tovább árnyalja, hogy az említett harckocsikat az ukrán hadsereg is fegyverben tartja, így nem mehetünk el amellett a tény mellet sem, hogy a veszteségek egy része mindkét oldalon tévesen vagy szándékosan az ellenségnél kerül elszámolásra. A háború előtt Ukrajna több száz T-72B harckocsit üzemeltetett, a háború közeledtével pedig a T-80BV harckocsikat is mozgósították. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a T-72B és T-80BV típusú harckocsik veszteségének eloszlása jóval nagyobb, mint amennyit az oroszok általánosan fegyverben tartanak. 
3. A T-72B3 és a T72B3M (Obr-2016) tekintetében mindkettő alulreprezentált ahhoz képest, hogy mennyire gyakoriak az orosz csapatoknál, a T-90-es változatok pedig annak ellenére, hogy a teljes harckocsik erő 13%-át teszik ki, mégis csupán a veszteségek 1,9%-át teszik ki.

   Ezen megállapításokból több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt az újabb orosz harckocsik sokkal jobban teljesítenek, mint ahogyan arról nyugaton sokan vélekednek ez alapján, a T-90-es széria nagyon alulreprezentált a veszteségek tekintetében, a T-72B3M pedig meglehetősen alacsonyabb veszteségi rátával rendelkezik, mint azt elsőre az olvasó gondolná, a T-72B3 pedig kissé alulreprezentált. Ezen megállapítások alátámasztani látszanak azt, hogy az újabb harckocsik páncélzata működik és valóban hatékony védelmi képességet biztosít vagy pedig azt, hogy az oroszok jobban megválogatják azt, hogy ezen eszközöket mikor és hogyan vetik be. Egy másik következtetés, hogy a legkönnyebben oroszként azonosítható harckocsik szenvedték a legkisebb veszteséget, míg a legnehezebben megkülönböztethető, harckocsik, melyeket mindkét fél alkalmaz, felel a legtöbb veszteségért.

    

   A zsákmányolt harckocsik kapcsán megjegyezném azt is, hogy az itteni számadatokat sem szabad feltétlen készpénznek venni, hiszen igen jelentős különbség van zsákmányolt és „zsákmányolt” harceszköz között. Tökéletes összehasonlítási példa ez ennél és ennél a T90-es harckocsinál, ahol mindkettőt az Oryx a zsákmányolt kategóriába sorolja, azonban a képek alapján nagy valószínűséggel csak az első variáns van olyan műszaki állapotban, melyet az ukrán csapatok érdemben is hasznosítani tudnak, nem csupán „trófeák”.

A drónok szerepe

Mind az ukránok, mind az oroszok soha nem látott mértékben vetettek be drónokat ebben a konfliktusban. A háború elején rengeteg felvételt láthattunk, ahogy TB-2 Bayraktar drónok pusztítanak el orosz felszerelést és különböző harceszközöket. De azóta az ehhez hasonló videók szinte teljesen megszűntek, ennek mi lehet az oka?

Véleményem szerint az magyarázza ezt, hogy, a TB-2-esek nem voltak láthatatlanok az orosz légvédelem számára és a Pantsir és TOR-M1 rendszerek hatékonyan tudták ezen drónokat megsemmisíteni. A kezdeti ukrán sikerek valószínűleg annak köszönhetők, hogy a kezdeti orosz előrenyomulás során az orosz csapatokkal a logisztikai problémák miatt a légvédelem nem tudott lépést tartani a frontvonalon harcoló csapatokkal és így gyakorlatilag légvédelmi fedezet nélkül nyomultak előre. De miután az orosz hadsereg lassította műveleteinek sebességét, egyre gyakrabban láthattunk felvételeket megsemmisített TB-2 esekről, mint TB-2-esek által megsemmisített orosz eszközökről

Az ukránok ezután kaptak Switchblade 300 és Switchblade 600-as típusú drónokat, amik annak ellenére, hogy július vége óta több százat szállítottak nekik belőle mégis az ezeket bemutató felvételek igen ritkák, ami itt is kérdéseket vett fel, e harceszközök valódi hatékonyságában.

Ezek tudatában az ukrán fél drón alkalmazása messze nem annyira lehengerlő, mint azt elsőre gondolhattuk, különösen úgy, hogyha azt az orosz dróntevékenységgel hasonlítjuk össze.

Oroszország is igen jelentős számban alkalmaz drónokat a konfliktusban. Ezek közül számuk és jelentőségük miatt 3-at emelnék ki. A Product 305, ami lényegében egy távirányítású rakéta, amit más drónokból lőnek ki, a Lancet drón, ami egy orosz gyártmányú önmegsemmísitő drón és a legnagyobb figyelmet kapó Shahed-136, amit orosz szolgálatban Geran-2-nek neveznek. A Geran-2 nagy figyelmet kapott a médiában, hiszen az elmúlt 2022 ősz és tél idején használták nagy számban az oroszok ezen eszközöket stratégiai csapásokhoz.

Az alapján, amit eddig láthatunk az ukrán légvédelem eddig teljesen alkalmatlan volt arra, hogy az orosz drónokkal hatékonyan fel tudja venni a harcot. Félreértések elkerülése végett, ez nem egy könnyű feladat, ez is az oka annak, hogy Oroszország külön figyelmet fordított olyan védelmi rendszerek, mint a Pantsir és a TOR-M1, amik képesek viszonylag hatékonyan elhárítani az ellenséges drónokat, amiket még az ISIS alkalmazott Irakban és Szíriában. A régi szovjet BUK-ok és S-300-as rendszerek valamint az OSA-AKM légvédelmi rendszerek melyeket az ukrán hadsereg fegyverben tart nem alkalmasak ilyen kisméretű célpontok megsemmisítésére.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Dmitry Bukhantsov on Unsplash.

A Vizsgálódás az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Kajári emlékeztetett: a honvédelmi és haderőfejlesztési program célja, hogy ütőképes magyar haderő jöjjön létre, ennek részeként érkeztek a Leopard 2 harckocsik, megújul a helikopterflotta és megérkeztek az első új gyalogsági harcjárművek, a Hiúzok is. A harcjármű kezelőszemélyzete a vezetőből, az irányzóból és a parancsnokból áll, a jármű hátuljában, a „deszanttérben” pedig a lövészraj foglal helyet. A toborzókampánnyal ezt a lövészállományt szeretnék szeptember 11-ig feltölteni. Kiképzésük Hódmezővásárhelyen kezdődhet el.

Kajári elmondta, hogy nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező, 18 és 30 év közötti fiatalokat várnak kiemelt, bruttó 737 ezer forintos illetménnyel. A Honvéd Vezérkar főnökének helyettese szerint a jelentkezők részt vehetnek az új, Lynx-harcjárműves zászlóalj kialakításában és a világ egyik legkorszerűbb harcjárművének, a Lynxnek a tesztelésében és hadrendbe állításában. Hozzátette: évtizedek telnek el egy-egy új harceszköz rendszeresítése között, így ez olyan kihívás, amely nagyon ritkán adódik egy katona életében.

Mint mondta, az állomány feladata lesz, hogy kitapasztalja, miként lehet a legjobban használni a Hiúzt, kidolgozza az új harceljárásokat és azt, hogyan lehet összehangolni a harcjárművet a digitális katona felszerelésével. Emlékeztetett rá: a Lynx-zászlóalj kapja meg az új kézifegyvereket és a digitáliskatona-programban beszerzendő digitális eszközöket is.

A Lynx gyalogsági harcjárműnek jó a terepjáró-képessége, kompozit páncélzattal felszerelt, amit aktív páncélvédelem egészít ki. Van rajta 30 milliméteres automata gépágyú, géppuska, a toronyban távirányítású fegyverplatformot helyeztek el, emellett páncéltörő rakétákkal van felszerelve. A deszanttérben tartózkodók is rá tudnak csatlakozni a Lynx rendszereire.

A kormány magasabb ösztöndíjat és ingyenes étkezést biztosít a honvédelmi iskolákban, azaz a honvédelemi tárca irányítása alá tartozó köznevelési és szakképző intézményekben tanulóknak. Az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A kadétok a kilencedik évfolyam második felétől – tanulmányi átlaguktól függően – havi 16-67 ezer forint közötti ösztöndíjban részesülnek majd. Az ösztöndíjak február 1-ig visszamenőlegesen módosulnak, a különbözetet egy összegben, a módosítás kihirdetését követő 60. napig térítik meg a tanulóknak.

Közölték azt is, hogy a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési és szakképző intézmény tanulói szeptember elsejétől ingyenes étkeztetést is kapnak. A közleményben idézték Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, aki azt hangoztatta, hogy „a fiatalok egyre nagyobb számban mondanak igent a haza szolgálatára és mi ezt az elkötelezettséget támogatni akarjuk”.

A kormány minél többrétű támogatást szeretne nyújtani a honvédelem ügye iránt érdeklődő fiataloknak, mert „az ország védelméhez nemcsak modern eszközökre, hanem jól felkészült és helyes erkölcsi alapállású és hazafias szemléletű fiatalokra van szükség” – mondta a miniszter.

The post Most szép lenni katonának, mert Szalay-Bobrovniczkynek verbuválnak appeared first on .

Egy nő megjelenésének és öltözetének egyik legfontosabb kiegészítő eleme a táska, amit visel. A nők egyik legjobb barátja a kézitáska, amiből többnyire komplett készlet áll a rendelkezésükre. A női táska mennyisége általában egyenesen arányos a cipők számával, de ettől eltérő is lehet. 

Hányféle táska kell egy nőnek?

Több okból is szükség van különféle változatokra ebből a nélkülözhetetlen kellékből. Egyrészt mindig az aktuális ruházathoz kell illenie, színben és stílusban egyaránt. Másrészt arra is gondolni kell, hogy mit tárolunk benne: csak a legszükségesebbeket vagy a fél lakást esetleg. Ehhez kell igazodnia a méretnek. Végül pedig, de nem utolsósorban nem baj, ha követik az aktuális divatirányzatokat a táskák is, nem csak a ruházat. 

A VIBA cipő webáruház táska kínálatában válogathatunk a különféle típusok között. Táska a hétköznapokra, a szabadidős programokra, munkahelyre vagy akár ünnepi eseményre? Semmi sem jelenthet gondot, a tervezők is gondolnak arra, hogy minden alkalomra más típus illik. 

A táska soha nem lehet sok!

Érdekesség, hogy egy tanulmányból az derült ki, hogy az olasz nők rendelkeznek a legtöbb kézitáskával. Ez számokban fejenként 20-60 darabot jelent, ami jóval meghaladja az európai hölgyek egyszámjegyű átlagát. 

A férfiak általában nem értik, hogy miért van a nőknek szüksége annyi táskára, és egyáltalán mit tárolnak benne. Ők csak zsebre vágják a legszükségesebbeket, és indulnak is a dolgukra. A hölgyek azonban gondolnak a felmerülő akadályokra és helyzetekre, amelyekre előre fel is készülnek. 

Bepakolnak a táskába mindent, amire szükség lehet, bárhová is mennek. Vannak olyan helyzetek, amikor elég pár apróság is, ilyenkor a kisebb kézitáska tökéletes opció lehet. Amikor hosszabb útra indulnak, vagy több holmit kell elpakolniuk, akkor jöhetnek a nagyobb méretek. 

Kisgyerekes anyukák előszeretettel választanak tágasabb típusokat, hiszen gondolniuk kell a gyermek szükségleteire is. 

Milyen a megfelelő női táska? 

Ahogy a cipők esetén is, a táskák beszerzése során is érdemes törekedni a magas minőségre. Az ócska, silány táskák nem strapabíróak, könnyen elszakadhatnak, vagy kilyukadhatnak. Lehet, hogy küllemre megfelelőnek tűnnek, de gyenge a varrás, így nem lesznek tartósak. 

Mielőtt megveszünk egyet, nézzük meg, hogy mekkora a tárolókapacitása, illetve milyen az elrendezése. Ha például nem tudjuk biztonságosan elhelyezni benne a telefonunkat, mert nincs kialakítva számára zseb, vagy van ugyan, de túl kicsi, akkor inkább keressünk másik modellt. 

Az anyaga is legyen színvonalas, az biztosítja az időtállóságot. A szín alkalmazkodjon a ruhatárhoz és a cipőkhöz! Egy klasszikus fekete vagy fehér, esetleg fekete-fehér női táska tökéletes opció lehet minden alkalomra. Szolid eleganciája alkalmassá teszi az ünnepi viselet kiegészítőjének is, de a mindennapokban is megállja a helyét ez a két semleges szín. 

S hogy mit pakolunk bele a táskába? Ez maradjon minden hölgy személyes kis titka!

The post Milyen titkokat rejt egy női táska? appeared first on .

Egy korábbi bejegyzésben már volt szó a Magyar Honvédség H145M helikoptereinek első tartós külföldi üzemeléséről Bosznia-Hercegovinában, az EUFOR tavaly őszi Quick Response 2022 gyakorlatán. Akkor repülőszakmai szempontból foglalkoztam a témával, ezúttal orvosszakmai oldaláról járjuk körbe.

A Magyar Honvédség helikopterein dolgozó egészségügyi szakszemélyzet vonatkozásában általában a légi kutató-mentő szolgálat felcsereiről beszélünk. Azokról az egészségügyi katonákról, akik a kutató-mentő helikopter fedélzetén egy kárhelyszínre érkezve, egyéb orvosi segítség hiányában megkezdik a sérült(ek) ellátását. Van azonban egy olyan kompetenciaszint, amely a felcserek lehetőségeit meghaladja. Ha egy nemzetközi környezetbe végrehajtott tartós kitelepülés vagy egy gyakorlat orvosszakmai követelményrendszere olyan, hogy a felcserek kompetenciaszintje már nem elegendő, végzettséghez kötött magasabb képesítéssel, és az ezzel járó jogosultsággal rendelkező egészségügyi szakszemélyzet bevonása szükséges. Az EUFOR részéről felmerült kompetenciaigény miatt a Quick Response 2022 gyakorlatra kitelepült H145M helikopterek fedélzetén orvos és paramedikus dolgozott.

[...] Bővebben!

A tárcavezető a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban arra reagált, hogy a Fehérorosz Hazafias Erők nevű, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt támogató szervezet minap „a lengyel testvérekhez” intézett, a lengyel politikusokat háborús retorikával vádoló felhívást adott ki. „A történelem sok példáját ismeri annak, hogy a fehéroroszok visszaverték a nyugatról érkező inváziót. Ne törekedjetek arra, hogy ezt a saját bőrötökön tapasztaljátok” — áll a felhívásban.

Ez újabb fehérorosz provokációkat jelez a Lengyelországgal közös határon – értelmezte a felhívást Blaszczak. Aláhúzta: különféle forgatókönyvekre kell készülni, az illetékes lengyel hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a támadó elrettentése végett közelebb viszik a fegyveres erőket a keleti határhoz. Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter a 2021-es évhez hasonlította a helyzetet, amikor a lengyel-fehérorosz határszakaszon kitört a migrációs válság. Bejelentette: a jövőben a 2021-es létszámhoz hasonló lesz a határ közelében szolgáló katonák száma.

„Mintegy tízezer katonáról lesz szó” – közölte, kifejtve: a kontingensből négyezren a határőrség műveleteit támogatják, hatezren pedig tartalékban maradnak azon helyőrségekben, amelyek működését az utóbbi években Kelet-Lengyelországban megújították. Lengyelország keleti határai védelmének megerősítését Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a kormánypárt elnöke jelentette be június végén. A döntést a Wagner orosz zsoldoscsapatok fehéroroszországi jelenlétével is összefüggésbe hozta.

Jelenleg a közös határszakaszon mintegy kétezer katona és több száz rendőr támogatja a határőröket. Blaszczak szerdán jelentette be, hogy ezt a létszámot kétezer katonával erősítik meg. A migrációs nyomás miatt Lengyelország már korábban riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést épített a fehérorosz határon, és riasztórendszert létesít az orosz exklávé, a kalinyingrádi kerület határán is.

A Wagner orosz magánhadsereget népszerűsítő matricák terjesztése miatt két orosz állampolgárt vettek őrizetbe Lengyelországban – közölte hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter. A két gyanúsított Krakkóban és Varsóban terjesztette a propagandaanyagokat. Mindkét férfit a többi között kémkedéssel gyanúsították meg, és ideiglenesen letartóztatták. A gyanúsítottak, Alexej T. és Andrej G. múlt csütörtökön krakkói, majd pénteken varsói házfalakat plakátoztak ki a Wagner-csoport logóját tartalmazó matricákkal. A közösségi médiában az előző napokban elérhető információk és fényképek szerint az A5-ös méretű matricákon a logón kívül a „We are here. Join us” (Itt vagyunk. Csatlakozz hozzánk) felirat látható, valamint egy orosz nyelvű honlaphoz vezető QR-kód is. A belügyminisztériumi közleményben olvasható, hogy a két orosznál összesen háromezer darab ilyen jellegű, Moszkvában beszerzett anyagot találtak, ebből mintegy 300 matricát sikerült kihelyezniük.

The post Lengyelország tízezerre emeli a fehérorosz határ védelmét segítő katonák számát appeared first on .

Több olyan építési alapanyag is akad, amelyet többféle szerepben is nagyszerűen tudunk hasznosítani. Ezek közé tartozik a sokoldalúan alkalmazható OSB lap is. Ugyan fából készült, mégis környezetbarát, s ennek révén persze természetes anyag is.

Mitől környezetbarát az OSB lap?

Az ujhazbodrogi.hu OSB kínálatából is beszerezhető alapanyag gyártásához nem az értékes, teljes falapok, illetve deszkák kerülnek felhasználásra, hanem a fából készülő egyéb bútordarabok, illetve más termékek gyártása közben megmaradó anyagot alkalmazzák hozzá. Ennek köszönhetően nemcsak környezettudatos választás OSB lapokkal dolgozni, hanem költségkímélő is. 

Nem véletlen, hogy olyan nagy népszerűségre tett szert az idők folyamán. Nézzük is meg, ezek mellett még mely vonásai teszik az egyik legkedveltebb építőanyaggá!

Amit az OSB lapokról tudni érdemes

A kiemelkedően jó ár-érték arány mellett feltétlenül hangsúlyozni kell a bevezetőben már említett sokoldalúságát is. Erre maga a gyártási technológia is alkalmassá teszi. Ugyanis ez az alapanyag úgy készül, hogy egymásra merőlegesen rétegzik a fadarabokat, amit ezt követően magas hőmérsékleten, valamint műgyantát használva összepréselnek. 

Ez a technológia egy nagyon jól terhelhető lapot eredményez, amely minden pontján egyformán strapabíró. A göcsök is hiányoznak, szintén a gyártási folyamatoknak köszönhetően, ami szép, egyenletes felületet hoz létre.

Könnyű és egyszerű dolgozni vele, nagyon jól megmunkálható. Kiváló a szegtartása is, így stabilan, biztosan rögzíthetjük, akár szeget, akár csavart választunk ehhez. Többféle méretben is beszerezhetőek, ami még inkább leegyszerűsíti a vele való munkát. Stabilitása kitűnő, s még vetemedéssel sem kell számolnunk, ha OSB lapból készítjük el az elképzeléseinket. De mi mindent valósíthatunk meg belőle?

Mi mindenre használhatjuk fel?

Akár profi szakemberként, akár otthoni feladatokhoz választjuk, nem fogunk benne csalódni. Alkalmazás előtt érdemes azonban odafigyelni arra, hogy megóvjuk a nedvesség káros hatásaitól, habár jó tudni, hogy az arra alkalmas változatokat nyugodtan bevethetjük kültéri projektekhez is. 

Akadnak víztaszító OSB lapok, amiket még a páradús, illetve időjárásnak kitett környezetben is használhatunk. Nem véletlen, hogy sok helyen még házakat is felhúznak belőle.

Éppen ezért jó ötlet, ha kisebb építmények esetén az OSB sem marad ki a választható opciók közül: kerti házikó, kuckó a gyerekeknek vagy akár barkácsműhely is felépülhet ezekből a lapokból. Tetőhéjazatok kialakításához bevett építési alapanyagnak számít itthon is.

Az OSB-ből lehet polc, bútor, falburkolat, vagy alkothatunk belőle válaszfalat, álmennyezetet is. Ha két lap közé teszünk valamilyen hangszigetelésre is megfelelő anyagot, akkor még az áthallás miatt sem kell majd aggódnunk, közben pedig hasznos centimétereket spórolhatunk, szemben egy téglából kivitelezett fallal.

The post Mi mindenre alkalmas az OSB? appeared first on .

Az antarktiszi tevékenységek fontossága és Kína szerepvállalása

Az Antarktisz-egyezmény 1959-es aláírása óta számos változás történt a térség geopolitikai helyzetében. A hidegháborús környezet, amelyben a szerződést aláírták, mára egy olyan globális biztonsági rendszerré alakult, amelyet más hatalmak felemelkedése határoz meg. A Kínai Népköztársaság (továbbiakban Kína) felemelkedése kétségkívül megváltoztatja a globális geopolitikai tájképet, és kérdéseket vet fel a régóta fennálló nemzetközi normák és hatalmi egyensúlyok fenntarthatóságával és jövőjével kapcsolatban, ami a világ minden régiójára, így a sarkvidékekre is hatással van. Az Antarktisz geostratégiai és geopolitikai jelentősége leginkább a potenciális erőforrásokban, a területi követelésekben, a hajózási útvonalak feletti ellenőrzésben rejlik. Emellett a tudományos befolyás, az éghajlatváltozással kapcsolatos klímapolitika és a nemzetközi együttműködésben betöltött szimbolikus jelentősége miatt a közelmúltban Kína számára is fontos területté vált a déli kontinens.

Kína antarktiszi szerepvállalása 1983 óta, amikor is ratifikálta az Antarktisz-egyezményt, drámaian megnőtt. 1985-ben konzultatív státuszt kapott, és azóta több kutatóállomás építésével fejlesztette jelenlétét a kontinensen: a Great Wall (1985-ben létesült a György király-szigeten), a Zhongshan (1989, a Larsemann-hegyen), a Kunlun (2009, a Kelet-Antarktisz közepéhez közeli A-kupolán) és a Taishan (2014, a Princess Elizabeth Land-en). Kína ezek közül állandó jelleggel a Great Wall és a Zhongsan állomásokat üzemelteti, az Antarktisz nyugati és keleti partjainál, amelyek könnyen megközelíthetők a két Xuelong (Hósárkány) jégtörőből álló kínai flottával.

Az ötödik állomás jelentősége és következményei

Többéves szüneteltetés után, a kínaiak 2022 végén folytatni kezdték az ötödik antarktiszi kutatóbázisuk konstrukcióját. Az 2023 januári műholdfelvételek azt mutatják, hogy a kínaiak az építkezés 2018-as kezdete óta, a helyszínen új támogató létesítményeket és egy nagyobb épület alapjait húzták fel. Az állomás építése valószínűleg továbbra is csak szakaszosan fog haladni, és az építkezéshez szükséges expedíciók az enyhébb antarktiszi nyarakra korlátozódnak.

Kína ötödik antarktiszi állomásának létrehozása az antarktiszi kormányzás szempontjából kulcsfontosságú területen történhetne meg. A tervek szerint az új kínai létesítmény nem messze települne a világ legnagyobb antarktiszi állomásától, az Egyesült Államok McMurdo állomásától, valamint az új-zélandi Scott-bázistól. A földrajzi potenciál kiaknázása mellett a beruházás jelentős mértékben segítené Kína azon törekvéseit, hogy komoly szereplővé válhasson az Antarktiszon uralkodó hatalmi viszonyrendszerben.

Az új állomás a Ross-tenger melletti Inexpressible-szigeten települ, és ha elkészül, az 5000 négyzetméteres komplexum várhatóan rendelkezni fog egy tudományos kutatási és megfigyelési részleggel, egy energetikai létesítménnyel, főépülettel, egy logisztikai létesítménnyel és a kínai Xuelong jégtörők számára épített dokkal is. Az állomáson végzett tudományos kutatás a fizikai és biológiai oceanográfiára, glaciológiára, tengeri ökológiára, zoológiára, légköri és űrfizikára, valamint geológiára összpontosítana, a projektről szóló átfogó környezeti értékelés alapján.

2020 februárjában az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma és más ügynökségei ellenőrizték az új helyszínt, és nem találtak konkrét katonai felszerelést vagy személyzetet a születőben lévő létesítményben. A létesítményhez annak elkészülte után azonban egy műholdas földi állomás is tartozni fog, amely Kína többi földi állomásához hasonlóan, eredendően kettős felhasználású képességekkel rendelkezik majd. Az Antarktiszon telepített állomások nélkülözhetetlenek Kína egyre növekvő számú tudományos műholdjának nyomon követéséhez és a velük való kommunikációhoz, de ami a nyugati közösség számára aggodalmat jelenthet, az a kettős felhasználás kérdése a kutatóbázisok hírszerzést támogató funkciójával kapcsolatosan. Az ötödik kínai állomás pozíciója révén az ország számára lehetőség nyílik, hogy az USA-val szövetséges Ausztráliából és Új-Zélandról jeladásokat és telemetriai adatokat gyűjtsön a két ország újonnan létrehozott arnhemi űrlétesítményeiből induló rakétákról.

A kínai hadseregről szóló 2022-es amerikai védelmi minisztériumi jelentés megjegyzi, hogy „[Kína] Antarktiszra vonatkozó stratégiája magában foglalja a kettős felhasználású technológiák, létesítmények és tudományos kutatások használatát, amelyek valószínűleg, legalább részben a PLA (People’s Liberation Army, a Kínai Népköztársaság Fegyveres Erői) képességeinek javítására irányulnak”. Hozzáteszi, hogy Kína ottani létesítményei referenciaállomásként szolgálhatnak a kínai kettős felhasználású BeiDou műholdas navigációs hálózat számára, amely Peking alternatívája az Egyesült Államok által működtetett globális helymeghatározó rendszernek.

A szerződéses keretrendszer és a „békés célok” Kína olvasatában

Az 1959-es Antarktisz-egyezmény értelmében, amelynek Kína is részese, a kontinensen folytatott tevékenységek „békés célokra” korlátozódnak. Az Antarktisz-egyezmény IV. cikke a következőképpen szól:

„Az Antarktiszon a jelen Szerződés hatálya alatt végrehajtott semmilyen cselekmény vagy tevékenység nem képezheti alapját az Antarktiszon fennálló területi szuverenitási igény érvényesítésének, támogatásának vagy tagadásának, illetve nem keletkeztethet szuverenitási jogot az Antarktiszon.”

Ugyanilyen fontos, az I. cikk, miszerint:

„Az Antarktisz kizárólag békés célokra használható. Tilos többek között minden katonai jellegű tevékenység, mint például katonai bázisok és erődítmények létesítése, katonai manőverek végrehajtása, valamint bármilyen típusú fegyverek tesztelése. …E szerződés nem akadályozza meg a katonai személyzet vagy felszerelés tudományos kutatásra vagy bármely más békés célra történő felhasználását.”

A szerződés ezen pontját eddig nem feszegette egyetlen állam sem, de ez nem ad semmiféle garanciát arra, hogy a közeljövőben a kettős felhasználású kapacitásokkal rendelkező államok továbbra is a békés felhasználás mellett tartanának ki.

Kína az 1985-ös Great Wall kutatóállomás létrehozása óta rendelkezik az Antarktiszi Szerződés konzultatív státuszával. Ez a tisztség jelenti az antarktiszi döntéshozatalban való részvételt, az évente összehívott a Szerződés konzultatív ülésein. A nemzetközi politikát tekintve elmondható, hogy Kína Antarktisz-politikájában alapvetően központi szerepet tölt be a nemzetközi béke és együttműködés támogatása. A Szerződés döntéshozatali hatáskörrel rendelkező konzultatív feleként Kína folyamatosan fenntartja és védi a keretrendszer alapvető elveit és értékeit. Továbbá, konzultatív státuszára támaszkodva több nagyszabású kezdeményezést is fenntarthatott és javasolhatott volna, azonban ezt nem tette meg. Az utóbbi években azonban Kínában gyorsan növekszik az antarktiszi kérdések iránti figyelem, így joggal hihető, hogy Kína egyelőre proaktívabb szerepet fog játszani az Antarktiszon.

A déli kontinens jövőképe a „feltörekvő sárkány” árnyékában

Kína növekvő tudományos jelenléte az Antarktiszon összhangban van tágabb politikai célkitűzéseivel. A múltban Kína nehézségekbe ütközött az Antarktisz-egyezmény konzultatív részes fél státuszának megszerzésében, egyrészt a kontinensen folytatott tudományos tevékenységének hiánya, másrészt a nyugati hatalmak politikai aggályai miatt. Napjainkban Kína egyre inkább az antarktiszi tudományhoz való növekvő hozzájárulás által igyekszik nagyobb beleszólást nyerni a déli kontinens jövőbeli irányításába. Az Antarktisz-egyezmény értelmében, 2048-ban a szerződés környezetvédelemről szóló jegyzőkönyvének újratárgyalására kerülhet sor, ami lehetőséget ad Kínának az ásványkincsek kitermelésére vonatkozó jövőbeli szabályok kialakítására.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy milyen hatással jár a globális szintéren is feltörekvő Kína növekvő antarktiszi szerepvállalása. A fehér kontinens jobb megismerése révén és az Antarktisz kormányzási rendszereinek alakításán keresztül szeretné maximalizálni nemzeti érdekeit és egyidejűleg az Antarktisz védelmét és békés használatát. Az elmúlt években Kína aktívan részt vett a sarkvidékek többszintű irányításában. Ezt támasztja alá, hogy az öt kulcsfontosságú nyílt tengeri halászatot folytató állam egyikeként meghívták a Középső Jeges-tengeren folytatott szabályozatlan nyílt tengeri halászat megelőzéséről szóló megállapodás megtárgyalására.

Kína hivatalos álláspontja az Antarktiszról egy folyamatosan alakuló politikai beszédaktusként értelmezendő. 2018-ban adta ki első kvázi „fehér könyvét” antarktiszi tevékenységéről, amelyben nemcsak stratégiáját és napirendjét vázolta fel, hanem megfogalmazásra került, hogy tevékenységei által növeli az antarktiszi kutatásba történő beruházásokat, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva az Antarktisz-egyezmény intézményrendszerét. Ennek ellenére Kínának azonban még mindig szüksége van egy hivatalos és egyértelmű Antarktisz-politikára, amely által definiálhatja egy közép vagy hosszútávú stratégia keretében a déli tevékenységeit.

Kína folyamatosan fejleszti tudományos és diplomáciai kapacitását, valamint a változó geopolitikai környezetben nyomon követiz Antarktisz-egyezmény reformjára vonatkozó felvetéseket. Egy diplomáciailag megfontolt, terjeszkedésre törekvő Kínának nehéz ellenállni, ennek ellenére az Antarktisz feletti kínai hegemónia azonban nem elkerülhetetlen. Várható, hogy Kína az ötödik antarktiszi állomás elkészültével hivatalos antarktiszi politikát tesz közzé, és ezáltal olyan szereplővé válhat, amely hatékonyan tud szilárd és konkrét javaslatokat előterjeszteni a déli kontinens irányítására vonatkozó érdekeinek megfelelő befolyásolására. Ezek a közelmúltbeli tevékenységek, valamint a térségben megnövekedett halászati jelenlét azonban a globális rendszer nyugati érdekeit képviselő országainak aggodalomra adnak okot amiatt, hogy Kína esetlegesen megpróbálja növelni befolyását az Antarktisz irányítási rendszereiben. Vitatott, de Kína növekvő jelenléte egy jövőbeli területi igény alapját is képezheti, ha az Antarktisz-egyezmény felbontásra vagy módosításra kerül.

Az Antarktisz jövőjének biztosítása érdekében határozott és hatékony nemzetközi együttműködésre lesz szükség, és Kína potenciálját tekintve akár pozitív szerepet is játszhat ezen a téren. Azonban ehhez az optimista jövőképhez elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei gondosan figyelemmel kísérjék Kína fejlődő tevékenységét, emellett nagyobb átláthatóságot kell szorgalmazzanak a déli kontinensen zajló tevékenységekre.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Cassie Matias on Unsplash.

A Kína antarktiszi ambíciói: A sárkány délre tör? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.