Biztonságpolitika

Hellvig rövid sajtónyilatkozatban hétfőn jelentette be távozását, arra hivatkozva, hogy teljesültek a szolgálat átszervezésével, korszerűsítésével kapcsolatos célkitűzései, szerinte nyolcéves mandátuma idején az SRI egy hatékony, a kommunista Securitate örökségével végleg szakító, regionálisan átszervezett, nemzetközi partnereivel kiválóan együttműködő szolgálattá alakult.

Felidézte, hogy mandátuma idején az SRI átadta az összes, a kommunista titkosszolgálattól örökölt iratot a román átvilágítási testület, a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanácsnak (CNSAS). Megjegyezte: azt remélte, hogy más állami szervek is követni fogják példáját.

A távozó SRI-igazgató szerint „hibás gyakorlat”, hogy Romániában a tisztségben lévők többsége a végsőkig ragaszkodik a hatalomhoz, és adott esetben csak kényszer hatására mond le róla. Úgy vélekedett: a demokrácia szempontjából is „egészségesebb”, ha az SRI-igazgató megbízatása, akinél „jelentős mennyiségű kényes információ gyűlik fel”, záros időtartamú.

Eduard Hellviget, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt alelnökét és európai parlamenti képviselőjét az akkor – a PNL éléről – frissen államfővé választott Klaus Iohannis államfő javaslatára 2015 februárjában választotta meg az SRI igazgatójává a kétkamarás román parlament.

Az elnök hétfőn közleményben tudatta, hogy „tudomásul vette” az igazgató lemondását, ugyanakkor elismeréssel írt arról, hogy Hellvig irányítása alatt a román hírszerzés „visszanyerte hitelét” és a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elvét, valamint az alkotmányos korlátokat tiszteletben tartó, korszerű nemzetbiztonsági intézménnyé vált.

Iohannis a Románia Csillaga érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki Hellviget. Az erről szóló – a Marcel Ciolacu miniszterelnök által ellenjegyzett – elnöki rendelet a napokban jelent meg a hivatalos közlönyben.

Újabb vita alakult ki Zoran Milanovic horvát államfő és Andrej Plenkovic kormányfő között a Katonai Nemzetbiztonsági Hírszerző Ügynökség (VSOA) vezetőjének kinevezése miatt. Az elnök azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy politikai támadást indított az alkotmányos rend és a demokrácia ellen, és Horvátországot vissza akarja vinni abba a korszakba, amikor a titkosszolgálatok a kormánypárt közvetlen irányítása alatt álltak – írta a Jutarnji List című horvát napilap. Az államfő a televízióban közvetített beszédében elmondta: tudomására jutott, hogy a kormány az alkotmánnyal szembe menve a katonai hírszerzést a védelmi minisztérium közvetlen irányítása alá kívánja helyezni. „A Horvát Köztársaság elnökeként és egyben a fegyveres erők legfelsőbb parancsnokaként felszólítom a kormányt, hogy ezt ne tegye, mert kénytelen leszek hatáskörömnek megfelelően reagálni” – fogalmazott beszédében Milanovic, aki kérte a miniszterelnököt, hogy egyeztessenek a VSOA igazgatójelöltjéről, akit az alkotmány szerint az államfő és a kormányfő egyetértésével, a horvát parlament előzetes véleményével kell kinevezni, de Plenkovic ezt elutasította. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy nem hajlandó tárgyalni az államfővel addig, amíg az bocsánatot nem kér tőle a miniszterektől és a kormányzó párttól a Horvát Demokratikus Közösségtől (HDZ) a viselkedése és a folyamatos sértegetései miatt.

The post Lemondott Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője appeared first on .

Az izraeli kommandósok azokat a merénylőket keresték, akik ezen a héten tüzet nyitottak a Náblusz melletti szamaritánus faluban egy rendőrautóra és egy üzletre. A palesztinok célba vették a letartóztatásukra érkező izraeli biztonságiakat, tűzharc tört ki, melyben életüket vesztették. A helyszínen két lőfegyvert találtak.

A Wafa palesztin hírügynökség szerint az egyik agyonlőtt palesztin a 32 éves Hamza Makbúl, a másik a 34 éves Hejri Sahín volt, mindketten náblusziak. A helyszíni képeken több tucat, a rejtekhelyül szolgáló lakás ajtajába fúródott golyó látható. Éjjel az izraeli hadsereg katonái feltérképezték a csütörtöki, Kedumimban történt merénylet elkövetőjének otthonát, hogy ezzel előkészítsék lerombolását. Eközben a helyi palesztinok kövekkel dobálták őket, s egy izraeli biztonsági könnyebben megsebesült.

Az elmúlt másfél évben jelentősen megnőtt a feszültség az izraeliek és a palesztinok között Ciszjordániában, és a hadsereg éjszakánként gyakran tart razziákat az ottani palesztin településeken palesztin fegyveresek és fegyverek után kutatva. Idén az év eleje óta izraeli és a ciszjordániai palesztin támadásokban 25-en haltak meg.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli lap szerint ezen idő alatt 149 ciszjordániai palesztin vesztette életét – többségük az izraeli biztonságiakkal kitört fegyveres összecsapások vagy terrortámadások során, de néhányan közülük civilek voltak, mások pedig tisztázatlan körülmények között haltak meg.

The post Az izraeli hadsereg tűzharcban megölt két palesztin fegyverest Nábluszban appeared first on .

Zelenszkij – előzőleg be nem jelentett – kétnapos látogatásra érkezett Szófiából Prágába. Megérkezése után Petr Pavel cseh államfővel tárgyalt, majd a két politikus sajtótájékoztatót tartott. Fiala hangsúlyozta, hogy Csehország továbbra is kiáll az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna mellett, és részt kíván venni Ukrajna újjáépítésében is. A gazdasági kapcsolatok erősítése céljából a jövő héten mintegy harminctagú cseh vállalkozói küldöttség utazik Kijevbe.

A tervezett együttműködést a sajtóértekezlet előtt aláírt cseh-ukrán emlékeztető rögzíti. „Már konkrét projektekről van szó” – jegyezte meg ezzel összefüggésben az ukrán államfő. Zelenszkij ismételten köszönetet mondott a cseh államnak, hogy kiáll Ukrajna mellett, és több százezer ukrán állampolgárnak nyújtott menedéket. A cseh segítség a nagy európai államok segítségéhez mérhető – mutatott rá az ukrán elnök.

Fiala kifejezte reményét, hogy az ukrán elnök személyesen is részt tud venni a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ami Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát illeti, Kijev számolhat Prága támogatásával. „Arra számítok, hogy a szövetség minden tagja támogatni fogja Ukrajna igyekezetét a NATO-tagságra. Csehországgal biztosan számolhat” – szögezte le a cseh kormányfő újságírók előtt.

Zelenszkij kétnapos csehországi látogatása végén találkozik még Milos Vystrcilla, a szenátus, valamint Markéta Pekarová Adamovával, a képviselőház elnökével is, majd elutazik Isztambulba.

The post Csehország további fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának appeared first on .

Andrew Bates újságírók előtt kifejtette, hogy az olyan demonstrációk, amelyeken az eset megtörtént, félelmet kelthetnek, ami akadályozza a muszlim és egyéb vallási kisebbségek tagjait abban, hogy élhessenek a vallás és hit szabadságával.

A svéd NATO-tagsággal kapcsolatban a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem állapít meg időkeretet a belépéshez, de az elnök szeretné, ha minél hamarabb megtörténne.

Elmondta, hogy az amerikai kormányzat véleménye szerint Svédország teljesített minden vállalást, amit tavaly Madridban a NATO csúcstalálkozóján tett, ide értve a terrorellenes intézkedéseket. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök reméli, Törökország és Magyarország is támogatni fogja a svéd csatlakozást a védelmi szövetséghez.

The post Az Egyesült Államok szerint a svédországi Korán-égetés sértő cselekedet volt appeared first on .

Azt írták: több mint kétezer, jellemzően második világháborús eredetű katonai robbanótestet és kétezer gyalogsági lőszert kezeltek a tűzszerészek, ezek össztömege meghaladta a 6,7 tonnát. Hozzátették: a legtöbb bejelentés Fejér megyéből érkezett, 169 alkalommal hívták a katonákat feltételezett robbanóeszközhöz, ebből 35 eset igényelt azonnali intézkedést.

Kiemelték: júliusban 128 rendőrségi bejelentéshez vonultak ki a tűzszerészek, ebből 31 esetben volt szükség az állampolgárok biztonsága érdekében soron kívüli intézkedésre. A júliusban előkerült közel 1500 kilogramm súlyú, több mint 300 darab robbanóeszközt és 170 darab gyalogsági lőszert több mint 55 kiló robbanóanyag segítségével semmisítették meg a katonák.

A bejegyzésben felidézték: júliusban különleges, foszfortöltetű robbanóeszközök kerültek elő a zalai Sárhida településen, egy családi ház kertjében. A tűzszerészek húsz második világháborús eredetű, magyar, nyolc centiméteres, foszfortöltetű aknavetőgránátot ástak elő és szállítottak el.

Nagy mennyiségben kerültek elő robbanóeszközök Balatonfőkajár külterületéről is, vízvezetékásás közben. A tűzszerészek harminc darab 82 milliméteres szovjet aknavetőgránátot, két RPG 40-es, illetve RPG-43-as kézigránátot, három 45 milliméteres űrméret alatti páncéltörő lőszert, egy német T. Mi. 42-es harcjármű elleni aknát és öt kilogramm 7,62 milliméteres pisztolylőszert azonosítottak be, majd az eszközöket elszállították.

A debreceni nemzetközi repülőtér bejáratától körülbelül nolcvan méterre, egy esőelvezető csatorna medertisztítása során tíz kilogramm tömegű francia repeszbomba került elő, amely nem tartalmazott gyújtószerkezetet. A katonák a bombatestet elszállították.

A fővárosban a Szeréna úton markolókanállal emeltek ki egy második világháborús, ötven kilogrammos magyar gyártmányú légibombát, biztosított oldalgyújtó szerkezettel, amelyet a katonák elszállítottak.

Kecskemét-Kadafalva városrészében, a Csalánosi-erdő közelében egy második világháborús eredetű, 7,5 centiméteres német repeszgránát került elő. A robbanóeszköz nem tartalmazott gyújtószerkezetet, a gránátot a katonák a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították.

The post Idén több mint 860 alkalommal riasztották a tűzszerészeket appeared first on .

Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte az ukrán belügyminisztérium jelentését, amely szerint péntek reggel bukkantak a tizedik holttestre egy orosz rakéta által korábban megrongált lakóház romjai között. „Most találtuk meg a tizedik holttestet. Egy nőt. A mentők most szabadítják ki az elhunytat a romok közül. Ezzel befejeződik a mentési művelet” – mondta Andrij Szadovij polgármester.

A város első embere szerint a háború kezdete óta ez volt a legsúlyosabb támadás a civil infrastruktúra ellen Lvivben. A támadásban romba dőltek egy nagy lakóháztömb felső emeletei, és összesen 35 épület rongálódott meg.

Lemberg megye kormányzója, Makszim Kozickij közölte, hogy befejeződtek a keresési és mentési munkálatok. „A tegnapi, egy lvivi lakóház elleni rakétatámadás következtében tíz ember vesztette életét. Egy személyt az éjszaka folyamán, egy másikat pedig ma reggel találtak meg. Ezenkívül 42 ember megsérült, közülük 16-an kórházba kerültek. Köszönet a mentés résztvevőinek, köztük az önkénteseknek, akik a felhőszakadás ellenére egész éjszaka nem hagyták abba a keresést” – mondta Kozickij.

A lengyel határtól hetven kilométerre fekvő, eredetileg 720 ezer lakosú, de sok háborús menekültet is befogadó nyugat-ukrajnai városban kétnapos gyászt hirdettek.

Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy a Lemberget támadó Kalibr típusú robotrepülőgépek a Fekete-tengerről indulva először Kijev felé repültek, de aztán élesen Lemberg felé fordultak. Az oroszok által indított tíz rakétából hetet sikerült megsemmisíteni a légvédelemnek, három azonban becsapódott a városban.

The post Orosz agresszió: Tovább emelkedett a Lemberget ért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Kül- és biztonságpolitika

A főképviselő és az Európai Bizottság közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új keretét. Erősebb és modernizált stratégiai partnerséget javasol a megerősített politikai szerepvállalás, a kereskedelem és a befektetések fellendítése, valamint a fenntarthatóbb, tisztességesebb és összekapcsoltabb társadalmak építése révén a Global Gateway beruházások révén.

A július 17-én és 18-án a Brüsszelben tartandó EU–CELAC csúcs előtt kiadott közlemény célja a regionális kapcsolatok fellendítése és megújítása. Számos javaslatot tett a következő kulcsfontosságú területeken:

• megújult politikai partnerség;
• a közös kereskedelmi keretrendszer megerősítése;
• Global Gateway befektetési stratégia bevezetése a tisztességes zöld és digitális átmenet felgyorsítása és az egyenlőtlenségek kezelése érdekében;
• erők egyesítése az igazságszolgáltatás, a polgárok biztonsága és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében;
• együttműködés a béke és biztonság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a humanitárius segítségnyújtás előmozdítása érdekében;
• emberek közötti partnerség kiépítése.

Energia- és klímapolitika

Az Európai Unió Modernizációs Alapja 2,4 milliárd eurót folyósított hét kedvezményezett ország 31 projektje számára energiarendszereik korszerűsítéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az energia, az ipar és a közlekedés területén, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében. Ez az eddigi legnagyobb közös folyósítás, amely lendületet adhat Európa zöld átállásának.

Példák a támogatásban részesült pályázatokra:

• a bulgáriai villamosenergia-elosztó hálózat korszerűsítése a szállítás villamosításának, a tárolók kiépítésének, valamint az energiafogyasztás és -termelés dekarbonizációjának és decentralizálásának felgyorsítása érdekében;
• fotovoltaikus és energiatároló képesség telepítése a horvátországi vízszolgáltatók számára;
• az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás javítása az új épületekben a közszféra számára az ENERGov programon keresztül Csehországban;
• elektromos járművek és a megfelelő töltési infrastruktúra beszerzése Lettországban;
• többlakásos épületek felújítása Litvániában;
• a kapcsolt energiatermelés támogatása a távfűtéshez Lengyelországban;
• megújuló villamosenergia-termelő kapacitások, távfűtés és gázinfrastruktúra a szénnel hajtott energia felváltására Romániában.

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU-s keretet a klímaválságból és környezetrombolásból ered kihívásokra való válaszadáshoz. A közös közlemény négy fő prioritást határoz meg:

• A tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás megerősítése a klíma-biztonság nexus megbízható és hozzáférhető, bizonyítékokon alapuló elemzése révén;
• Az éghajlati és biztonsági kihívásokra adott válasz operacionalizálása az EU külső fellépésében, többek között az éghajlati és biztonsági kapcsolat regionális és nemzeti konfliktuselemzésekbe való integrálása révén;
• A tagállamok polgári és katonai műveletei és az infrastruktúra éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseinek fokozása a költségek és a szénlábnyom csökkentése érdekében, a műveleti hatékonyság biztosítása mellett;
• A nemzetközi partnerségek megerősítése többoldalú fórumokon és olyan partnerekkel, mint a NATO, összhangban az EU éghajlatváltozási és környezetvédelmi programjával.

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Unió bankja, az Európai Beruházási Bank több mint 50 millió eurós uniós támogatási megállapodást írt alá Ukrajna Állami Helyreállítási és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökségével. Az alap támogatja az ügynökséget ideiglenes hidak sürgősségi beszerzésében a mobilitás javítása érdekében, segítve az országot az orosz támadások okozta akadályok leküzdésében azáltal, hogy az ukrán lakosságot összekapcsolják a számukra szükséges segélyekkel és szolgáltatásokkal. Az ukrán nemzeti rendőrség 13 páncélozott járművet kapott az EUAM Ukraine-tól. A járműveket a felszabadított területekre küldték, hogy ezeken a területeken biztonságosabbá tegyék a rendfenntartók munkáját, például hogy megvédjék őket az ellenséges tűztől és a fel nem robbant lövedékektől. Az Európai Beruházási Bank 100 millió eurós új hitelt nyújt Ukrajnának a gyors helyreállítás érdekében, például önkormányzati vagy energetikai infrastruktúra javítására. Ez az EU Ukrajnáért (EU4U) kezdeményezés egyik eleme, amelyet az EBB 2023 márciusában hagyott jóvá, és magában foglalja az EU4Ukraine Alapot és az EBB saját forrásaiból származó 100 millió eurós technikai segítségnyújtási és tanácsadási csomagot is.

Ukrajna mellett, Moldova is kiemelt támogatásban részesült. Június 6-án az EU moldovai köztársasági küldöttsége bejelentette, hogy a 2021-2027 közötti időszakra szóló, EU által finanszírozott Interreg NEXT határon átnyúló együttműködési program keretében 85 millió euró áll a Moldovai Köztársaság és Románia rendelkezésére. A forrásokat a romániai Iași, Galați, Vaslui és Botoșani megyék, valamint a Moldovai Köztársaság egész területén található települések fejlesztésére különítik el. Támogatást kapnak az egészségügyi, oktatási, idegenforgalmi és kulturális, valamint az éghajlatváltozás elleni, a jó kormányzási és a határigazgatási kezdeményezések.

Déli szomszédságpolitika

Az euro-mediterrán partnerek regionális programot indítanak a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére. A PPRD-Med a partnerországok polgári védelmi intézményeinek fenntartható kapacitásának kiépítésére fog összpontosítani a katasztrófakockázatok megelőzésére, a katasztrófákra való felkészülésre és reagálásra szubregionális és regionális szinten. Erősíteni fogja az összes érintett kormányzati szereplő, a civil társadalom érdekelt felei és a tudományos közösség közötti kapcsolatokat, előmozdítva a nemzeti inkluzív megközelítést a katasztrófamegelőzés, a felkészültség és a reagálás terén. A program javítani fogja a regionális és szubregionális koordinációt, az intézményi együttműködést és az operatív együttműködést a déli szomszédság országai között, valamint az Unió Polgári Védelmi Mechanizmusával.

A 2022 októberében aláírt EU–Marokkó zöld partnerség részeként az Európai Unió küldöttsége 2023. június 5-én és 6-án Rabatba és Casablancába látogatott, hogy erősítse a politikai párbeszédet a marokkói intézményi partnerekkel és a magánszektorral. Ez a párbeszéd a következő kérdésekre összpontosít: energia, mezőgazdaság-víz kapcsolat, zöld és körkörös gazdaság. Mindkét partner fokozza az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy támogassa a dekarbonizált és rugalmas gazdaság felé való átmenetet. Lefektették a szoros együttműködés alapjait az olyan ígéretes ágazatokban, mint a megújuló energiaforrások és a zöld hidrogén.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Christian Lue on Unsplash.

A EU hírfigyelő – 2023. június bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A belügyminiszter menesztése azt követően merült fel, hogy május elején két ámokfutás is történt Szerbiában. Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 18 halálos áldozata és 19 sebesültje volt.

Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy húsz éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.

A gyilkosságokat követően az ellenzék utcára vonult, és az erőszak ellen névvel rendezett békés tüntetéseket. A tiltakozók követelései között szerepelt a belügyminiszter felelősségének a vizsgálata, visszahívása, valamint a szerbiai biztonsági helyzet elemzése. Az ellenzék kezdeményezésére került a parlament elé Gasic menesztése.

Szerdán a 250 tagú szerbiai parlament 148 képviselője szavazott nemmel a belügyi tárca vezetőjének a visszahívására, míg a javaslatot 37-en támogatták.

A tüntetők az oktatási miniszter lemondását is követelték, mert szerintük a tárcavezető nem megfelelően kezelte az iskolai merényletet és következményeit. Branko Ruzic a lövöldözést követően néhány napon belül le is mondott. A követelések között emellett az is szerepel, hogy hogy sürgősen szabjanak gátat az erőszak népszerűsítésének a médiában és a közösségi térben, váltsák le a médiahatóság tagjait, tiltsák be a gyűlöletet és erőszakot népszerűsítő nyomtatott sajtótermékeket, és vonják meg az országos sugárzási jogot azoktól a televízióktól, amelyek az erőszakot népszerűsítik. Követelik emellett minden erőszakos tartalom betiltását a televízióban.

A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását. Emellett május 8. és június 30. között fegyverleadási amnesztia volt érvényben, amelynek ideje alatt bárki leadhatta illegálisan tartott fegyvereit és lőszereit. Ez idő alatt a belügyminisztérium jelentése szerint 82 398 lőfegyvert, 26 485 robbanóeszközt, valamint több mint 4,2 millió darab lőszert adtak le a szerbiai állampolgárok.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.

The post Nem szavazta meg a belügyminiszter visszahívását a szerb parlament appeared first on .

A beszámolók szerint a kétnapos razzia utáni távozáskor kitört tűzharcban életét vesztette a huszonhárom éves David Jehuda Jichák őrmester, a ciszjordániai Bét-El telepesfalu lakója. A biztonságiak utolsó egysége hajnali kettőre hagyta el a Ciszjordánia északi részén található Dzsenínt, és ezzel véget ért a táborban végrehajtott katonai művelet, melyben a hadsereg szerint legkevesebb tizennyolc palesztin fegyveres vesztette életét.

A műveletet kétnapos harcok után zárták le az izraeli biztonságiak. Az akció során több mint háromszáz palesztin gyanúsítottat hallgattak ki, s közülük harmincat letartóztattak.

Megsemmisítettek több mint ezer robbanószerkezetet, és részben használhatatlanná tettek több tucat fegyvergyártó műhelyt. Lefoglaltak tíz házi készítésű pokolgépet, huszonnégy M16-os gépkarabélyt, nyolc pisztolyt és több száz töltényt, elkoboztak „terrorista célokat szolgáló” több százezer sékelt (több tízmillió forintot), és több tucat kilogramm robbanóanyag készítéséhez elegendő vegyi anyagot.

A dzseníni kivonulás idején a Gázai övezetből öt rakétát indítottak a szomszédos izraeli területekre. A lövedékeket elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, de a lehulló repeszdarabok kisebb károkat okoztak egy lakóházban az övezettől két-három kilométerre fekvő Szderot városban. A ház lakói az óvóhelyen tartózkodtak, és emberéletben nem esett kár. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje csapásokat mért a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet föld alatti fegyverkészítő műhelyére a katonai szóvivő jelentése szerint.

The post Elhagyta az izraeli hadsereg a dzseníni menekülttábort, újabb áldozatok appeared first on .

A közlemény szerint a másfél hónapos vizsgálat során megállapították, hogy a személyzet túlnyomó többsége – köztük azok, akik minősített nemzetbiztossági információkhoz férnek hozzá – megfelel a biztonsági folyamatoknak és eljárásoknak, és tisztában van az információbiztonság jelentőségével abban, hogy a védelmi minisztérium meg tudjon felelni feladatának.

Az amerikai védelmi tárcához tartozó védelmi erőknél ugyanakkor több intézkedést is elrendeltek a vizsgálat nyomán. Ezek közé tartozik a létező előírások megfelelő betartatása, az elszámoltathatósági eljárások alkalmazása a Pentagon szervezetének legalacsonyabb szintjéig, valamint a hiányosságok megszüntetésére új szabályokat is előírtak. A jelentés nyomán a minisztérium vezetése elvárja a különböző védelmi szervezetektől, hogy felülvizsgálják és módosítsák az eljárásokat, folyamatokat a minősített információkkal foglalkozó egységeknél az akkreditációra, nyilvántartásokra, valamint adatkezelésre vonatkozóan.

A vizsgálat során egy külön bizottság nézte át a Pentagonhoz tartozó minden szervezeti egység adatvédelmi és biztonsági gyakorlatát, emellett a dolgozóknak ki kellett tölteniük egy ötven kérdésből álló, önbevalláson és önértékelésen alapuló kérdőívet.

Áprilisban a szövetségi hatóságok letartóztatták a Nemzeti Gárda 21 éves adatelemzőjét, Jack Teixera-t, aki hosszú időn keresztül tett hozzáférhetővé egy internetes közösség tagjai számára szigorúan titkos katonai dokumentumokat. Teixera-nak a legmagasabb szintű biztonsági minősítésű adatok eléréséhez volt felhatalmazása beosztása miatt.

Lloyd Austin védelmi miniszter az eset nyomán rendelte el a működésbiztonsági szabályok felülvizsgálatát az általa vezetett Pentagonon belül.

The post A Pentagon megelégelte az információ-szivárgást appeared first on .

A houstoni rendőrség tájékoztatása szerint a Rudolph Farias nevű férfira még csütörtök este találtak rá a rendőrök és a tűzoltóság, miután bejelentést kaptak egy houstoni templom előtt a földön fekvő eszméletlen emberről. A jelenleg 25 éves férfit kórházba szállították, állapota azonban egyelőre nem tette lehetővé, hogy kikérdezzék, és kiderüljön, hol volt eddig.

Farias édesanyjának elmondása szerint fia jelenleg nem képes kommunikálni. Farias 17 éves volt, amikor 2015. március 6-án bejelentették az eltűnését, miután sétálni vitte két kutyáját a család északkelet-houstoni otthonának közelében. A houstoni rendőrség és egy civil kutató- és mentőcsapat is kereste, de nem találták meg. A kutyák később előkerültek.

Az civil mentők akkori beszámolója szerint Farias depresszióban és szorongásban szenvedett, eltűnésekor pedig feltehetően zavarodott lehetett, mert nem szedte a gyógyszereit. Emellett asztmás volt, és jobb lábára enyhén sántított.

A rendőrség közlése szerint Farias családja 2018 szeptemberében bejelentést tett arról, hogy egyik rokonuk háza mögött látni vélték a fiút, a helyszínre érkező rendőrök azonban nem találták ott, és csütörtöki felbukkanásáig eltűnt személyként tartották nyilván.

The post Nyolc év után került elő egy eltűnt tinédzser Texasban appeared first on .

A székelyföldi megye önkormányzata a közleményében tudatta, hogy az úzvölgyi katonatemetőbe törvénytelenül felállított betonkeresztek csütörtöki, június 29-i eltávolítása után másnap közös találkozót tartottak az érintett hatóságok. Mint írták, ezen a Bákó és Hargita megyei prefektúra, a Hargita megyei önkormányzat vezetői, a székelyföldi Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva polgármestere vett részt, hogy párbeszédet folytassanak az elesett hősökre való civilizált emlékezés biztosításáról.

„A jelenlévők a törvények tiszteletben tartására szólítottak fel, és felszólítottak minden olyan tüntetés elkerülésére, amely nemzetiségtől függetlenül sérti a hősöknek kijáró tisztelet megadását” – áll a keddi közleményben, melynek írói leszögezik, hogy támogatják a hősök emlékére rendezett eseményeket, de ezeknek tiszteletben kell tartani az elesettek áldozatvállalását.

„A jelenlévők közös megegyezésre jutottak abban is, hogy minden nemzetnek, amely Úzvölgyében harcolt, legyen kijelölt helye, ahol a jövőben megemlékezéseket tartanak” – zárul a közlemény.

A pénteki találkozó előzménye, hogy Mihai Tarnoveanu, a katonatemető betonkeresztjeinél több megemlékezést is szervező Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője előző nap bejelentette, hogy az eltávolított ötven betonkereszt helyett 150-et állítanak fel a sírkertben. Azt írta, hogy július 8-án 18 órától híveivel „helyreállítja az igazságot” Úzvölgyében.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből csütörtökre, június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

The post Külön emlékhelyeket alakítanának ki a különböző nemzetiségű katonahősöknek Úzvölgyében appeared first on .

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap NATO-forrásai szerint a tagállamok azt remélték, hogy már a szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján sikerül megállapodásra jutni a jelenlegi főtitkár, a tisztségében a héten egy évvel meghosszabbított Jens Stoltenberg utódjáról, de egyelőre nem sikerült közös jelöltet találni.

Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Németország volt védelmi miniszterét igyekszik rávenni a NATO-főtitkári tisztség elvállalására – írta NATO-illetékeseket idézve a brit lap. A Daily Telegraph forrásai szerint Biden és von der Leyen között az elmúlt években szoros munkakapcsolat alakult ki, és ennek révén erőteljessé vált a transzatlanti együttműködés Kína, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás ügyében.

A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint az Európai Bizottság elnöke mindemellett most már elsősorban az Egyesült Államok hírszerzési tájékoztatásaira hagyatkozik, miután az európai szolgálatok „elszámították magukat” az Ukrajna elleni orosz agresszió esélyének megítélésében.

A The Daily Telegraph forrásai szerint Ursula von der Leyen NATO-főtitkári kinevezését valószínűleg támogatná Emmanuel Macron francia elnök is, aki – az amerikai kormányhoz hasonlóan – ellenezte a tisztségre korábban esélyesnek tartott Ben Wallace brit védelmi miniszter jelölését.

Sunak: a NATO-nak hosszú távra kell vállalnia Ukrajna támogatását
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a jövő heti NATO-csúcson a szövetségnek Ukrajna hosszú távú támogatására kell kötelezettséget vállalnia. Sunak elmondta: a NATO-szövetségesek már tárgyalnak egy olyan biztonsági megállapodásról, amelynek célja Oroszország elrettentése az újabb agresszióktól „hosszabb távon”. A miniszterelnök szerint előnyös lenne ennek érdekében egy olyan többoldalú deklaráció, amely demonstrálná, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás hosszú időtávlatra szól, mert ezzel lehet erőteljes üzenetben tudatni Putyinnal, hogy Ukrajnában kifejtett erőfeszítései hiábavalók. A NATO-szövetségesek meg akarják mutatni, hogy a területi sérthetetlenség elvét és az ENSZ Alapokmányát védelmező „tettre kész országok koalíciója” nem fordít hátat Ukrajnának, hanem továbbra is megadja neki a kellő támogatást és ellátja az önvédelemhez szükséges eszközökkel – fogalmazott a brit kormányfő.

The post Állítólag a Fehér Ház von der Leyent szeretné NATO-főtitkárnak appeared first on .

A közlemény szerint az új ügynökség felváltja az unió Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) működését. Az ügynökség székhelye továbbra is Lisszabonban lesz.

Közölték, a tiltott kábítószerek és a kábítószer-kereskedelem jelentős károkat okoznak a társadalmaknak, gyakran az erőszakos szervezett bűnözés kiváltó okai, és egyszerre jelentenek nemzeti és globális biztonsági kockázatot. Új ügynökségének köszönhetően az EU a jövőben felkészültebb lesz e kihívások kezelésére.

Az ügynökség fő feladatai közé tartozik a vonatkozó adatok gyűjtése, nyomon követése, elemzése és terjesztése. Előrejelzéssel, kockázatértékeléssel és ajánlásokkal segíti majd a tagállamok jobb felkészültségét, valamint a kábítószerrel kapcsolatos kihívások leküzdését célzó kompetenciafejlesztést. Az elfogadott rendelet megerősíti továbbá az ügynökség szerepét a nemzetközi együttműködés területén. Az ügynökség tehát unión kívüli országokat is bevonhat a munkájába.

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontját 1993-ban hozták létre Lisszabonban. Célja, hogy tényszerű, összehasonlítható információkat nyújtson a kábítószerekről, a kábítószer-függőségről és azok következményeiről az EU és a tagállamok számára, illetve segítse a politikai döntéshozatalt, és iránymutatást nyújtson a kábítószerek kezelésére irányuló kezdeményezésekhez – tájékoztatott az uniós tanács.

The post Az uniós tanács jóváhagyta az EU új kábítószerügyi ügynökségének létrehozását appeared first on .

Az ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járatát 2020. január 8-án tévedésből lőtte le az iráni légvédelem 176 emberrel a fedélzetén. Többségük iráni és kanadai állampolgár volt. Irán azzal magyarázta a tévedést, hogy hadereje riadókészültségben volt egy esetleges amerikai támadás miatt, nem sokkal korábban ugyanis Teherán rakétákkal támadott olyan iraki támaszpontokat, ahol amerikai katonák állomásoztak. Egy iráni bíróság idén áprilisban többéves börtönbüntetésre ítélte fegyveres erők az ügyben vétkes tíz tagját.

Az Irán ellen pert indító négy ország azonban „átláthatatlan látszateljárásnak” nevezte az iráni pert, és azt szeretné elérni a hágai bíróságnál, hogy a testület kimondja, Irán jogtalanul lőtte le az ukrán utasszállítót, és kötelezze Teheránt bocsánatkérésre és kárpótlás megfizetésére.

A szerdán közzétett bírósági beadvány szerint az Egyesült Királyság, Kanada, Svédország és Ukrajna azzal érvel, hogy Irán „elmulasztotta megtenni a jogellenes és szándékos bűncselekmények elkövetésének megakadályozására irányuló minden lehetséges intézkedést, és a pártatlan eljárás lefolytatását a nemzetközi joggal összhangban”.

A beadvány szerint Irán visszatartotta vagy megsemmisítette a bizonyítékokat, más országokat és a Forradalmi Gárda alacsony rangú személyzetét hibáztatta, továbbá megfenyegette és zaklatta az áldozatok családtagjait, illetve nem jelentette be az incidens részleteit az ENSZ szakosított intézményének, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek.

A múlt héten Irán eljárást indított Kanada ellen a nemzetközi törvényszéken, amiért az lehetővé tette, hogy az állítólagos terrortámadások áldozatai kártérítést követeljenek Teherántól. Irán kérelmében egy 2022-es kanadai bírósági ítéletre hivatkozik, amely több mint 80 millió dolláros kártérítést ítélt meg annak hat ember családjának, akik a repülőgép lelövése során vesztették életüket.

„Kanada egy sor jogalkotási, végrehajtási és bírósági intézkedést fogadott el és hajtott végre Iránnal és annak állami szemben, megsértve ezzel nemzetközi kötelezettségeit” – áll bírósághoz benyújtott iráni keresetben.

The post Négy ország perli Iránt az ukrán utasszállító repülőgép 2020-as lelövése miatt appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a rendőröket egy túlságosan hangos családi rendezvény miatt hívták ki. Megjelenésüket többen ellenségesen fogadták, ezért újabb bejelentésre már megerősített rendőri erőket küldtek a helyszínre.

Egy nő – többek bátorítása mellett – megragadta az egyik rendőr ruháját, rángatni kezdte és azt kiabálta, hogy „ide nem jöttök be”, miközben a férje a kaput belülről rugdosva fenyegette a rendőröket. Amikor a ház tulajdonosát akarták a rendőrök a szolgálati gépkocsihoz vinni, az ingatlan udvarán álló mintegy húszfős társaság különböző tárgyakat dobált feléjük; a társaság tagjai ezután elindultak, azt ordibálva, hogy „megdöglötök, megölünk benneteket!”. A rendőrök könnygázzal tudták csak a támadókat távol tartani maguktól.

Pár óra elteltével az egyik ittas férfi és három hozzátartozója autóval a rendőrkapitányság épületéhez ment, hogy az intézkedés miatt kérdőre vonja a rendőröket. A nyomozó ügyészség a rendőrökre támadó öt férfit és egy nőt gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy elleni, csoportosan elkövetett erőszak miatt és indítványozta letartóztatásukat. A bíróság végzése nem végleges – olvasható a közleményben.

The post Intézkedő rendőrökre támadó borsodi család hat tagját tartóztatták le appeared first on .

A kritikus infrastruktúrák ellenállóképességét vizsgáló EU-NATO munkacsoport tagjai végső értékelő jelentésükben kijelentették: az Európai Uniónak és a NATO-nak közös érdeke, hogy megelőzzék az alapvető szolgáltatásokat nyújtó és a gazdaságokat támogató létfontosságú infrastruktúrák zavarait.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai tevékenységek jelentős mértékben támaszkodnak a polgári energiahálózatokra, ezért az energetikai infrastruktúrában bekövetkező zavarok szélesebb körű hatással járhatnak. A megújuló energiaforrások növekvő használata és a villamosítás erősítheti az ellenállóképesség erősödését, mivel növeli a források sokféleségét, a gazdasági autonómiát, valamint csökkenti az egyetlen központi rendszertől való függést – írták. Mivel azonban a megújuló energia jelentős mértékben származik unión kívülről, kizárólagos használata továbbra is kiszolgáltatottságot eredményezhet, és az ellátási lánc sebezhetőségét is magában hordozza.

Figyelmeztettek arra is, hogy a közlekedési infrastruktúra, beleértve a repülőtereket és a tengeri kikötőket, a digitalizáció előrehaladásával kibertámadásoknak van kitéve, amelyek jelentős gazdasági károkat és zavarokat okozhatnak a katonaság ellátásában és a szállításban.

Az információs és kommunikációs szolgáltatások nyújtásához az infrastruktúra széles skálájára van szükség, a föld alatti és tenger alatti száloptikai kábelektől a műholdakig. A tenger alatti kábelekre és az 5G hálózatokra való támaszkodás nagy kockázatot jelent a korlátozott javítási képességek és a fokozott sebezhetőség miatt – emelték ki. Ezek a rendszerek ki vannak téve a véletlen és szándékosan okozott zavaroknak, melyek a globális hálózatokra is hatással lehetnek, és biztonsági kockázatokat okozhatnak.

Az uniós űrinfrastruktúrával kapcsolatban a jelentésben azt közölték, hogy a stratégiai versenytársak és potenciális ellenfelek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyek veszélyeztethetik a NATO és az EU hozzáférését az űrhöz és az űrbe telepített eszközökhöz, megzavarva ezzel a kritikus infrastruktúrát.

Az EU és a NATO szakértői továbbá számos ajánlást fogalmaztak meg a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességének fokozására. Ezek között a szövetségesek, a tagállamok és a magánszektor közötti szerepvállalás előmozdítása, az ellenállóképességről, a katonai mobilitásról, valamint a kiberbiztonságról, az űrkutatásról, a tengerhajózásról és az energiáról szóló párbeszéd erősítése, valamint a bevált intézkedések és értékelések megosztása és az együttműködés fokozása is szerepel.

The post Az Északi Áramlat elleni szabotázsakció jól mutatja az energetikai infrastruktúra sebezhetőségét appeared first on .

James Cleverly, aki svédországi látogatásra indult, a londoni külügyi tárca által ismertetett állásfoglalásában közölte: Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz Svédország NATO-csatlakozásának előmozdítása érdekében. „Ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie védelmünk erősítése, biztonságunk növelése végett” – fogalmazott keddi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

A londoni külügyi tájékoztatás szerint Cleverly látogatásával Nagy-Britannia még a júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozó előtt erőfeszítéseket kíván tenni Svédország NATO-felvétele érdekében. A minisztérium felidézi tájékoztatójában, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten Londonban fogadta Ulf Kristersson svéd kormányfőt, akivel védelmi, biztonsági, kereskedelmi és technológiai kérdésekről tárgyalt.

A két miniszterelnök múlt hétfői találkozója utáni beszámolójában a Downing Street szóvivője kiemelte, hogy a brit kormányfő is Svédország NATO-csatlakozásának maradéktalan brit támogatásáról biztosította Kristerssont.

A londoni külügyminisztérium keddi ismertetése szerint James Cleverly svédországi látogatásán találkozik Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel is, akivel a kétoldalú védelmi együttműködés erősítéséről tárgyal. Ennek keretében a brit és a svéd fegyveres erők a jövőben közös hadgyakorlatokat és közös kiképzési programokat tartanak.

The post Svédország mielőbbi NATO-felvételét szorgalmazta a brit külügyminiszter appeared first on .

Rétvári Bence elmondta, a kormány fontos célkitűzése, hogy a fogvatartottak járuljanak hozzá a saját fogva tartásuk költségeihez, és ne az adófizetőknek kelljen azt állniuk. A foglalkoztatás azért is fontos, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben a rabok hozzászokjanak a mindennapi munkához. A kormány abban hisz, hogy amikor a fogvatartottak szabadulnak, „a való életben” is jogkövető magatartást fognak tanúsítani.

A börtönben a fogvatartottak akár szakmát is tudnak szerezni, amellyel később, a szabadulásuk után boldogulni tudnak – mondta az államtitkár. Közölte, az előállított termékekkel elsődlegesen a börtönöket látják el. Ezek teljes mértékben versenyképes termékek, amelyek a boltok polcain is megjelennek, és bevételt jelentenek a büntetés-végrehajtás számára.

Farsang Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese elmondta, a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének leghatékonyabb formája a munka. A fogvatartottakat költségvetési foglalkoztatása az intézetek falain belül történik, a másik mód pedig a gazdasági társaságoknál való foglalkoztatás. A társaságok a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához, a Bv. Holding vállalatcsoporthoz tartoznak.

A Bv. Holding tíz gazdasági társaságot foglal magában, évi csaknem ötvenmilliárd forint árbevétellel és 1,7 milliárd forint adózott eredménnyel. A tésztaüzem a Bv. Holding egyik tagvállalatának, az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.-nek a része. A gyártógépek olasz technológiával működnek, az üzem teljesen energiahatékony, a hulladékhőt is hasznosítják.

The post Rétvári: a hazai börtönökben senki sem tétlenkedik appeared first on .

Az európai biztonsági architektúra energiabiztonsági dimenzióját érintő fenyegetések a mindennapi diskurzus középpontjában állnak. Ez nem meglepő, hiszen az energia modern társadalmunk egy fontos szükséglete. Továbbá az energia a biztonság minden szintjének és dimenziójának zavartalan működéshez való feltétel. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az Európát érő energiabiztonsági kihívások és fenyegetések közepette a társadalom is nagyobb mértékben koncentrál az energiabiztonság szektorára. Különösképpen teszi azt Közép-Európa tekintetében, amelyet egyirányú függőségének következményeként nagy mértékben érintett az energiaválság. A cikk során a Visegrádi Négyek energiabiztonságának bemutatása történik meg 2021-es statisztikai adatok alapján.

A statisztikai adatok az energiabiztonság széles spektrumában teszik lehetővé az országok helyzetének elemzését, így az ellátásbiztonság területétől kezdve, a fenntarthatóság követelményeinek teljesülésének mértékéig lefedik azt. Sor kerül a villamos energiához való hozzáférés, a szén-dioxid kibocsátásának mértéke, a megújuló energiaforrások használatának aránya, illetve az energiafüggőség és így az energiaimport forrása és megoszlása adatainak elemzésére is. Az adatok forrása elsősorban az Eurostat, a Világbank és a Gazdasági Komplexitás Megfigyelőközpontja.

A villamos energiához való hozzáférés

A lakosság villamos energiához való hozzáférés adatainak alapjául szolgáló adatok együttesen a Nemzetközi Energia Ügynökség, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az Egyesült Nemzetek Statisztikai Osztálya, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet intézményektől származnak, amelyeket a Világbank összegez. A grafikon arról nyújt információt, hogy a Visegrádi Négyek lakosságának hány százaléka fér hozzá a villamos energiához. Ez egy nagyon fontos információ, hiszen az energiabiztonság humán dimenziójára nyújt rálátást. (1) Ahogyan a grafikon is szemlélteti, a vizsgált országok mindegyike 100 százalékos mutatóval rendelkezett.

1. ábra – A Visegrádi Négyek lakosságának hozzáférése a villamos energiához, százalékban kifejezve (forrás: Világbank, https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS)

A fosszilis energiaforrások aránya az energiafelhasználásban

Napjainkban kiemelt célkitűzése a nemzetközi közösségnek, hogy megtörténjen a zöld energiára való átállás, azonban ez gazdaságilag rendkívül megterhelő a nagyértékű, modern infrastruktúrába való beruházás miatt. Ahogyan az Eurostat adataiban is látható, a fosszilis energiahordozók felhasználásának aránya még mindig igen magas. A diagram azt mutatja meg, hogy a bruttó rendelkezésre álló energiából az energiaszükséglet mekkora aránya származik fosszilis tüzelőanyagokból. (2)

A közép-kelet-európai államok tekintetében, ez még inkább aggodalomra ad okot, hiszen hazailag nem igen ellátottak fosszilis energiahordozókkal és behozatalra szorulnak. A visegrádi országok fosszilis energiatartaléka elsősorban sokkal inkább az egyre kevésbé használatos szénben merül ki. (3) A kőolaj tekintetében Csehország 15 millió, Lengyelország 137.7 millió, Szlovákia 9 millió, Magyarországon 28.6 millió hordó a kőolajtartalék, míg a földgáz tekintetében Csehország 4 milliárd, 81.6 milliárd Lengyelország, Szlovákia 14 milliárd, míg Magyarország 7 milliárd köbméter tartalékkal rendelkeznek. Worldometer. (4)

4. ábra – A fosszilis energiaforrások használatának aránya az energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke

Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának adatai több fontos információt is magukba foglalnak. Egyrészt ezek az adatok utalnak az államok energiaellátáshoz kötődő infrastruktúrájának és berendezéseinek fejlettségi szintjére, például hűtő-fűtő rendszerek vagy az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök elavultságára. Másrészt arra is, hogy a lakosság milyen mértékben követi a fenntartható, energiatakarékos fogyasztói magatartást. De utalhat arra is, hogy az állam mennyire ösztönzi saját lakosságát ennek követésére. A mutató az üvegházhatású gázok úgynevezett „kiotói kosarának” (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és az úgynevezett F-gázok (fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, nitrogén-trifluorid és kén-hexafluorid) teljes kibocsátását méri a teljes nemzeti szinten, beleértve a nemzetközi légi közlekedést is. (5)

Ahogyan a következő ábrán is látni a Visegrádi Négyek szén-dioxid kibocsátása 1990 óta fokozatosan csökken és Lengyelország kivételével, az Európai Unió tagországainak átlagcsökkenésénél gyorsabb. 2030-ra a cél azonban az 55 százalékos csökkenés, amely például Szlovákia esetében már megvalósult, de Lengyelország előtt még hosszú út áll. (6)

5. ábra – Üvegházhatású-gázok kibocsátásának 1990-es szinthez mért százalékos változása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en)

A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban

A megújuló energiaforrások használata egy kifejezetten informatív indikátor, ugyanis képet ad arról, hogy mennyire modern és fenntartható az energiarendszere a vizsgált országnak. Az Európai Unió korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 40%-a megújuló energiaforrásokból származzon. (7)

Globálisan a megújulók aránya az összes energiafelhasználásban 17,6 százalék volt 2020-ban, amely jó alap a Visegrádi Négyek szakpolitikai eredményeinek értékelésére s ez az adat jó kiindulópont a két szakpolitikai dimenzió eredményeinek értékelésére. (8) A grafikon adatait olvasva, látható, hogy az uniós átlag 22 százalékra tehető, s a Visegrádi Négyek az uniós átlag alatt eredménnyel rendelkeznek. Csehország és Szlovákia körülbelül 17,5 százalékban használta a megújulókat, míg Lengyelország 16 százalékban, s Magyarország sereghajtóként kevesebb, mint 15 százalékban, amely a globális átlagtól is elmarad. (9)

6. ábra – A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás. Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share )

Az energiafüggőség mértéke

Az energiafüggőségi ráta azt mutatja meg, hogy egy államnak (elsősorban a gazdaságnak) milyen arányban kell energiát importálnia. Az energiafüggőség mértékét az Eurostat méri. Ezt úgy határozza meg, hogy a nettó energiaimportot elosztja a rendelkezésre álló bruttó energiával. Mindezt százalékban fejezi ki. Az energiafüggőség lehető legkisebb szinten való tartása minden nemzet érdeke, hiszen minél önellátóbb az energiarendszer, annál kevésbé szorul behozatalra és annál kevésbé függhet más államok politikai játszmáitól az adott ország. Ahogy a következő grafikonon látható a Visegrádi Négyek közül Lengyelország és Csehország meglehetősen jó eredménnyel rendelkezik, hiszen energiafüggőségi rátája az EU-s átlag alatt helyezkedik el. Ezzel szemben, Magyarország és Szlovákia eredményei meglehetősen kedvezőtlenek, hiszen a két ország energiafüggőség mértéke 70 százalék, amely az egyébként is magas EU-s érték felett helyezkedik el. Fontos szempont azonban az is, hogy ezen országok honnan szerzik be a szükséges energiahordozókat, szövetségi rendszeren belül vagy azon kívül. Ennek elemzésére a következőkben kerül sor. (10)

7. ábra – Az energiafüggőség alakulása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_ID/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind.nrg_ind_)

Energiaimport forrása és megoszlása

Az energiaimport forrásának és megoszlásának elemzése a függőségi viszonyok feltérképezése okán szükséges. Az adatokat a négy ország tekintetében elemzem államonkénti bontásban az OEC adatbázisában megtalálható adatokra támaszkodva.

Csehország

Csehország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok importja összességében 12,2 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a földgáz (25.4 százalék, 3.14 milliárd dollár), a nyers kőolaj (24.3 százalék, 2.99 milliárd dollár), illetve a finomított kőolaj (21.5 százalék, 2.66 milliárd dollár) tette ki. Megemlítendő még a villamosenergia a 9.99 százalékos és 1.23 milliárd USD értékű nagyságával. A földgáz esetében meglehetősen egyoldalú a függés Oroszország felé annak 96.1 százalékos részesedésével, amelyet elenyésző mértékű importértékkel követ Hollandia, Németország, Lengyelország, illetve Belgium. A nyers kőolaj esetében is egyértelmű az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 55.1 százalékkal, amelyet Kazahsztán követ 19.1 százalékkal, majd az USA 12 százalékkal, illetve Azerbajdzsán 9.2 százalékkal és Líbia 2.61 aránnyal. A finomított kőolaj és a villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, illetve Hollandiát. (11)

Lengyelország

Lengyelország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok bevitele összesen 23.6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a nyers kőolaj jelentette 42.1 százalékkal és 9.94 milliárd amerikai dollár értékben. Ezt követte a finomított kőolaj (18 százalék, 4.26 milliárd dollár), illetve a földgáz 12.7 százalék, 3 milliárd dollár), majd a villamosenergia a 6.15 százalékos és 1.45 milliárd USD értékű nagyságával. A nyers kőolaj esetében meglehetősen erős az orosz dominancia annak 55 százalékos és 5.47 milliárd dollár értékű részesedésével. Ezt követi Szaúd-Arábia (19.9%, 1.97 milliárd USD), Nigéria (8.93%, 887 millió USD), majd Kazahsztán (6.94 százalék, 690 millió USD) és Norvégia (6.16 %, 612 millió USD). A finomított kőolaj esetében is erős az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 37.9 százalékkal, amelyet 30.1 százalékkal követ Németország. Ezt követően elsősorban uniós tagállamokat találhatunk, mint Szlovákia, Litvánia, Csehország, Belgium, Franciaország. A földgáz forrásországainak mutatóit vizsgálva sokkal megosztottabb képet kapunk: Katar (34.5 százalék, 1 milliárd dollár) a legnagyobb beszállító, majd Oroszország (21.7 százalék, 652 millió USD), USA (15.8 százalék, 473 millió USD), Svédország (8.87 százalék, 266 millió dollár), Nigéria (6.65 százalék, 199 millió dollár), illetve alacsonyabb részesedéssel európai államok. A villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Svédországot, Litvániát, Ukrajnát és Csehországot. (12)

Szlovákia

2021-ben Szlovákia esetében a vizsgált szektor importja 4.04 milliárd amerikai dollár volt, illetve szembetűnő, hogy kategóriánként sokkal jobban eltérő. Ebből a finomított kőolaj 42.4 százalékot (1,72 milliárd USD) tett ki, a villamosenergia 36.8 százalékot (1.49 milliárd amerikai dollár), míg a petróleum gáz 1.72 százalékot (69.5 millió USD). A finomított kőolaj forrásországai tekintetében európai uniós államokat találunk, így Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyeket kisebb részesedéssel követ Szerbia, Románia, Horvátország és Németország. A villamosenergia esetében, Magyarország áll a középpontban 85 százalékos (1.26 milliárd USD) részesedéssel, amelyet Ukrajna követ 10.9 százalékkal 161 millió amerikai dollár értékben, majd Csehország 3.51 százalékkal (52.1 millió USD). Az elenyésző arányú földgáz import Magyarországról (66.1 százalék, 46 millió USD) és Ukrajnából (29 százalék, 20.2 millió USD) származik többnyire. (13)

Magyarország

Magyarország esetében az import értéke a vizsgált szektorban 10,6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ennek legmagasabb, 25,9 százalékát a kőolaj (2,76 milliárd dollár), 25,6 százalékát a földgáz (2,72 milliárd dollár), 21,8 százalékát a villamosenergia (2,32 milliárd dollár), 18,7 százalékát a finomított kőolaj (1,99 milliárd dollár), illetve 7,23 százalékát a petróleum gáz (230 millió dollár) adta. A kőolaj esetében, mint forrásország Oroszország (59.3 %) és Horvátország (32,4 %) a legkiemelkedőbb, de Kazahsztánból, Líbiából és Kanadából is érkezik csekély mennyiségű import. A földgáz esetében az import 53%-a köthető Oroszországhoz, s ezt követően jóval megosztottabb képet kapunk, mint a kőolaj esetében: 23%-os részesedéssel követi Ausztria, majd 5.63%-kal Románia, míg Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Németország, Ukrajna, Belarusz, Belgium, Hollandia, Szerbia, Kazahsztán Szlovénia, Franciaország és Csehország kisebb mértékben importál. A villamosenergia esetében a mutatók megoszlása más képet mutat, hiszen elsősorban az európai államok az importőrök: Szlovákia 54.4%-kal, Ausztria 18.7%-kal, Románia 11.8%-kal, Horvátország 8.91%-kal, Ukrajna 3.87%-kal, illetve Szerbia 1.43%–kal, illetve ennél kisebb mértékkel szerepel még Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia és Csehország. (14)

Atomerőművek helyzete

A nukleáris energia meglehetősen vitatott az Európai Unió döntéshozói között annak biztonságossága és a fenntarthatóság és a zöld átállás követelményeinek kontextusában vizsgálva is. Ennek ellenére, számos európai országban működnek atomerőművek, mi több néhányban még építés alatt állnak újak is. Fontos megemlíteni, hogy a legbefolyásosabb európai országokban is, így Franciaországban, Németországban nagy mennyiségű energiát termelnek a mai napig is atomerőművekben. Nincs ez másképp a Visegrádi Négyek tagállamai között sem. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is nagy mennyiségű energiát termelnek atomerőművekben. Az egyetlen kivétel Lengyelország, ahol nincsenek üzemelő nukleáris erőművek az országban.

8. ábra – Atomerőművek Európában 2019-ben (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210219-1)

Összegzés

Az összes energiafelhasználásban a fosszilis energiahordozók arányát tekintve, Szlovákia rendelkezik az uniós célitűzéseknek megfelelően a legeredményesebb mutatókkal, míg Lengyelország számára szükséges a legnagyobb fejlesztés a területen, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz. Csehország és Magyarország többnyire az uniós átlagszinten áll. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ambiciózus uniós célok eléréséhez mind a négy ország (akárcsak az EU) előtt hosszú út áll. Hasonló a helyzet a megújuló energiaforrások arányának tekintetében, azonban a Visegrádi Négyek számára nem sikerült az uniós átlagszint teljesítése, s közülük Magyarország mutatói a leginkább fejlesztésre szorulók. Az üvegházhatású-gázok csökkentése tekintetében, Lengyelország kivételével, a Visegrádi Négyek jobban teljesítenek mint az uniós átlag. Az energiafüggőség és energiaimport kapcsán, megfigyelhető az orosz dominancia elsősorban a földgázszállításokban. A villamosenergia-import kapcsán sokkal több európai partner található, amely előremutató már csak az összekapcsoltság elérése tekintetében is, illetve a kőolaj-import is sokkal diverzifikáltabb. Összességében elmondható, hogy valóban az energiafüggőség, különösképpen az egyirányú dominancia volt korábban is a közép-európai országok legsürgetőbb problémája.

Access to electricity (% of population), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Share of fossil fuels in gross available energy, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Grzegorczyk, Marek: Green pioneers can do more to help the Visegrád countries reach their climate targets, Emerging Europe, 2023.01.23. https://emerging-europe.com/news/green-pioneers-can-do-more-to-help-the-visegrad-countries-reach-their-climate-targets/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Worldometer. https://www.worldometers.info/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Net greenhouse gas emissions, Eurostat, 2022. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Az Unió helyzete: Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban, Európai Bizottság, Brüsszel, 2020. szeptember 17. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598 (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Megújuló energia, Európai Parlament. https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/70/megujulo-energia

Renewable energy consumption (% of total final energy consumption), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.FEC.RNEW.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Share of energy from renewable sources, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Energy dependency rate, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Energy_dependency_rate (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Czech Republic, OEC. https://oec.world/en/profile/country/cze (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Poland, OEC. https://oec.world/en/profile/country/pol (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Slovakia, OEC. https://oec.world/en/profile/country/svk (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Hungary, OEC. https://oec.world/en/profile/country/hun (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Karsten Würth on Unsplash

A A Visegrádi Négyek főbb energiabiztonsági jellemzői bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.