Biztonságpolitika

Az Egri Járásbíróság elrendelte pénteken egy férfi letartóztatását, aki kábítószer hatása alatt ellopott egy szolgálati rendőrautót a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság garázsából.

Az Egri Törvényszék közleményében azt írta: a férfi szerdán késő délután hajtott el az eltulajdonított – megkülönböztető jelzés nélküli – gépkocsival. Miután a rendőrök üldözni kezdték, menekülni próbált, ám fél órán belül Halmajugrán megállásra kényszerítették.

Az üldözés során a gyanúsított a sebességkorlátot több alkalommal is jelentősen túllépte és több közlekedési szabályt is megszegett. Elfogása után kiderült, hogy az eset idején kábítószer hatása alatt állt. A férfi ellen jármű önkényes elvétele, bódult állapotban elkövetett járművezetés, valamint kábítószer birtoklása miatt folyik eljárás.

Letartóztatására azért volt szükség, mert fennáll a veszélye, hogy a büntetőeljárás során a hatóságok elől megszökne, elrejtőzne, a bizonyítást megnehezítené – olvasható a közleményben. A törvényszék jelezte: a bírósági végzéssel szemben a gyanúsított és kirendelt védője fellebbezést jelentettek be, ezért az nem jogerős.

The post Bódult állapotban rendőrautót lopott… nem volt jó ötlet appeared first on .

Oroszország és Kína autoriter módszerekkel próbálja aláásni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken a Német Külkapcsolatok Tanácsa által szervezett videókonferenciát megnyitó beszédében.

A brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára beszédében hangsúlyozta: Oroszország továbbra is veszélyes magatartást tanúsít azáltal, hogy fejleszti haderejét az Északi-sarkvidéktől Afrikáig, megfélemlíti a szomszédos országokat, továbbá kibertámadásokat hajt végre a NATO tagállamokban.

Szavai szerint a NATO Kínát nem tekinti ellenfélnek, mivel vannak lehetőségek együttműködésre a kelet-ázsiai országgal, azonban Peking nem osztja a transzatlanti értékeket. Megfigyeli saját állampolgárait, elnyomja a másként gondolkodókat, a vallási kisebbségeket, és fenyegetően lép fel szomszédai ellen. Utalt arra, hogy Kína hamarosan a világ harmadik leggazdagabb és legerősebb országa lesz, jelenleg a világon a második legnagyobb védelmi költségvetéssel és haditengerészettel rendelkezik.

A NATO nemcsak katonai védelmi, hanem politikai szövetség is, amely elengedhetetlen a korunkat érintő kihívások kezelésében – jelentette ki Stoltenberg. A főtitkár hangsúlyozta: a globális verseny, a kibertámadások, a terrorizmus, nukleáris fegyverek és a klímaváltozás árnyékában a jelenkori biztonságpolitikai helyzet sokkal összetettebb és több kérdést vet fel, mint valaha. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásához erős politikai összetartás is szükséges az Egyesült Államok és Európa között.

Stoltenberg szerint a NATO úgy növelhetné befolyását, ha minél gyorsabban végrehajtja katonai pozíciójának megerősítésére irányuló terveket, folytatja erőkészenlétének növelését, több pénzt fektet a kollektív védelembe, fokozza a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban. Bejelentette, hogy a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést.

Felhívta a figyelmet, hogy a NATO-nak szerepet kell vállalnia a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásában, fokoznia kell a szövetség partnereinek nyújtott képzési és más jellegű támogatást, olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a kibertámadások elhárítása, a válságkezelés és a védelmi reform. Hozzátette, hogy a szervezetnek foglalkoznia kell az éghajlatváltozás biztonsági következményeivel.

A NATO-tagországok vezetői június 14-én találkoznak Brüsszelben, hogy áttekintések kapcsolataikat és felvázolják a szervezet jövőjére vonatkozó elképzeléseiket.

The post Stoltenberg: Oroszország és Kína autoriter módszerekkel próbálja aláásni a nemzetközi rendet appeared first on .

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezéséhez még több kilométer csövet le kell fektetni, teszteket kell elvégezni, számos dokumentumot kell aláírni környezetvédelmi intézményekkel, és ezekhez Oroszországnak még “több mint egy napra lesz szüksége” – jelentette ki Olekszij Danyilov, az RNBO titkára.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tisztségviselője arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken bejelentette: befejeződtek az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének csőfektetési munkálatai, a tengerben lefektetett vezetékhez német oldalról is odaért a cső.

Danyilov hangsúlyozta: az ukrán diplomaták minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megállítsák az orosz gázvezeték beindítását. Szavai szerint ez Ukrajnán kívül több más országnak, köztük Lengyelországnak is az érdeke.

Kijelentette, hogy ugyanakkor nehéz az Északi Áramlat-2-t akadályozni, mert vannak Európában olyan “nagy játékosok”, akik érdekeltek az együttműködésben Oroszországgal. “Ezek Németország és Franciaország, amelyek az Oroszországi Föderáció közvetlen politikai és gazdasági partnerei, ami Ukrajna számára nagyon kellemetlen … Együttműködünk velük, megvannak a maguk érvei, nekünk megvannak a sajátjaink. A mi gázszállítási rendszerünk kellően kiegyensúlyozott, hogy mindent biztosítani tudjon. Amikor viszont ők a pénzt teszik az első helyre, és nem az embereket és a demokráciát, akkor ezt az egész világnak el kell mondanunk” – fogalmazott az RNBO titkára.

The post Az ukrán védelmi tanács vezetője: az Északi Áramlat-2 építése még eltart egy darabig appeared first on .

Egyhangúlag elfogadta a bukaresti képviselőház a büntető törvénykönyv módosítását, amely az elévülhetetlen bűncselekmények közé sorolja a szexuális erőszakot, a kerítés bűncselekményét, az emberkereskedelmet, a gyermekkereskedelmet, a rabszolgatartást és a kényszervallatást.

A kihirdetésre váró jogszabály súlyosbította a gyermekpornográfia büntetését és hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést vezet be azok ellen is, akik nem tesznek azonnal feljelentést a tudomásukra jutott, kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekről, gyermekkereskedelemről vagy a gyerekek rabszolgaságra kényszerítéséről.

A törvénymódosítás indoklása szerint a kiskorúak elleni szexuális erőszak, a gyermekkereskedelem és a tervezetben szereplő többi bűncselekmény esetében a tettesek felelősségre vonását gyakorta hátráltatja vagy ellehetetleníti az, hogy az áldozat sokszor évekig nem mer feljelentést tenni, esetleg csak felnőtt korában tudatosítja, hogy bűncselekmény áldozata volt.

Az igazságszolgáltatás gyakran túl későn értesül ezekről a súlyos bűncselekményekről, amikor már elévültek. Ami a kényszervallatást illeti, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) írta elő egy Romániát elmarasztaló ítéletében, hogy az ilyen esetekben is tegye lehetővé a felelősségre vonást, a bűncselekmény óta eltelt időtől függetlenül.

Alina Gorghiu szenátor, a kezdeményezők egyike a szavazás utáni nyilatkozatában rámutatott: a törvénymódosítás kihirdetése után többé nem fordulhatnak elő a “Tandarei-ügyhöz” hasonló esetek. Romániában 2019 decemberében tízévi pereskedés után a bűncselekmények elévülése miatt jogerősen felmentették azt a 24 romániai vádlottat, akit kiskorúak Nagy-Britanniába csempészése és bűnözésre kényszerítése miatt állítottak bíróság elé.

A Tandarei-ügyet 2011-ben a brit hatóságok az Európai Parlamentben is bemutatták, s egyebek mellet erre hivatkozva fogadott el az EU új irányelvet a kiskorúak kizsákmányolásáról, amely a kényszermunka, illetve a rabszolgaság kategóriájába sorolja a gyermekek koldulásra vagy lopásra kényszerítését.

Románia a legfontosabb kiindulási pontnak számít az Európai Unióban az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek számára, az országot pedig az amerikai külügyminisztérium tavalyi emberi jogi jelentése is elmarasztalta, amiért nem tesz többet a szexuális kizsákmányolás és rabszolgaság megfékezése érdekében.

The post Elévülhetetlenné válik Romániában a szexuális erőszak, gyermekkereskedelem és kényszervallatás appeared first on .

Robbanás történt a közép-szerbiai Cacak lőszergyárában péntek hajnalban, a helyszíni jelentések szerint senki nem sérült meg.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint az első robbanás éjjel fél kettő körül történt a Sloboda (Szabadság) gyár raktárában. Az éjszakai műszakban dolgozókat azonnal kimenekítették, és a környéken élőket is biztonságos helyen szállásolták el.

Az RTS tudósítása szerint a robbanásokat még a reggeli órákban is hallani lehetett, az oltást pedig még mindig nem tudták megkezdeni, mert a tűzoltók szerint nem adottak a feltételek a biztonságos oltás megkezdéséhez.

Aleksandar Vulin belügyminiszter tájékoztatása szerint a helyzet lassan stabilizálódik, a tűzoltók várhatóan csak az utolsó robbanás után 24 órával tudnak belépni a lőszergyárba.

A legutóbb 2010-ben történt hasonló robbanás a lőszergyárban, akkor sem sérült meg senki, ám megsemmisült a lőszergyártó részleg mintegy kétezer négyzetméteres üzeme. 2003-ban egy robbanás során a gyár három dolgozója vesztette életét.

The post Robbanás történt egy szerbiai lőszergyárban appeared first on .

Három év tíz hónap börtönre ítélt a Debreceni Járásbíróság távmeghallgatáson egy férfit, aki tapétavágóval támadt rendőrökre, és csak lőfegyver használatával tudták ártalmatlanná tenni – tájékoztatta a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes közölte: az első fokon eljáró bíróság hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. A tényállás szerint a férfi 2019. augusztus 21-én délben jogtalanul bement egy debreceni telephelyre, és az egyik műhelyben magához vett egy tapétavágó kést.

Az időközben kihívott rendőrök egyike felszólította az akkor 18 éves fiút, hogy igazolja magát. A fiatal erre elfutott, majd szembefordult az őt üldöző rendőrökkel és a kitolt pengéjű tapétavágó késsel fenyegette őket. A rendőr és társa többször felszólította a fiút, hogy tegye le a kést, de ő támadólag elindult feléjük.

A rendőrök előbb könnygázzal próbálták megfékezni a támadót, majd figyelmeztették, hogy fegyvert fognak használni. Ezután egyikük a levegőbe lőtt, de mivel ez sem hatott, célzott lövést adott le, amely a fiú könyökét érte. A lövés ellenére a vádlott továbbra is támadóan lépett fel, csak az újabb lövés állította meg.

A bíró súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott korábban volt büntetve és a bűncselekményt javítóintézeti ideiglenes elbocsátás idején követte el. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a fiú is megsérült, valamint korlátozott volt a beszámítási képessége a bűncselekmény elkövetésekor – ismertette a szóvivő.

A döntés nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett ellene.

The post Börtönbüntetésre ítéltek egy rendőrökre támadó fiatal férfit Debrecenben appeared first on .

Az Afganisztánban állomásozó külföldi csapatok rendezett kivonását szorgalmazta Kína, Pakisztán és Afganisztán – áll a kínai külügyminisztérium közleményében.

Vang Ji kínai, Mohammad Hanif Atmar afgán és Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter az afgán konfliktus békés megoldásának fontosságát hangsúlyozva arra szólítottak fel minden felet az országban, hogy mielőbb hirdessenek átfogó tűzszünetet, és vessenek véget az értelmetlen erőszaknak. A három külügyminiszter az afgán kormány és a tálibok közötti tárgyalásokhoz szükséges feltételek megteremtését szorgalmazta.

Úgy vélekedtek, hogy a külföldi csapatok kivonása összetett hatással lehet az afganisztáni béke megteremtésére, ugyanakkor lehetőséget teremt az országnak és a régiónak saját kezébe venni az ország és a nemzet sorsát. Aláhúzták: a külföldi erők kivonását felelős módon kell levezényelni, megelőzve a helyzet elmérgesedését.

A három ország külügyi tárcáinak vezetői az ENSZ Biztonsági Tanácsa idevonatkozó határozatának betartása mellett tették le voksukat, amely az afganisztáni béke biztosítását célozza, hozzátéve, hogy várakozással tekintenek a tálibok visszatérésére az afganisztáni politika fővonalába. Hangsúlyozták: nem támogatják egy kényszer útján megalakított kormányzat felállítását.

Kína és Pakisztán megerősítette, hogy támogatják Afganisztán békés újjáépítését, és készek bővíteni gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat Kabullal. A három fél megállapodott abban is, hogy további módokat keresnek a háromoldalú együttműködésre.

The post Kína, Pakisztán és Afganisztán a külföldi csapatok rendezett kivonulását szorgalmazza Afganisztánból appeared first on .

Lövedék csapódott a szolnoki MÁV-strandon levő egyik zuhanykabinnak május 28-án, személyi sérülés nem történt – erősítette meg a szoljon.hu-n megjelent hírét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei-Rendőr-főkapitányság.

A tájékoztatás szerint foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen a Szolnoki Rendőrkapitányság. A stranddal szomszédos MÁV-lőtéren a lövészetek megtartását május 31-től határozatlan időre megtiltották – közölték.

A szolnoki polgármesteri hivatal közleményben azt írta, hogy a strandot üzemeltető Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. írásban tett jelentést a polgármesteri hivatalnak a történtekről, ahonnan hatáskör hiányában haladéktalanul továbbították a bejelentést a rendőrségnek.

A megyeszékhely vezetése megdöbbenve fogadta a hírt a múlt hét pénteki esetről és elfogadhatatlannak tartja, hogy a lőtérről áthatolhat lövedék a strand területére, ezért azt várja az illetékes hatóságtól, hogy a lehető leghamarabb intézkedik a lőtér üzemeltetésére vonatkozó szabályok betartásában – közölték.

Nagy Attila, a lőteret üzemeltető MTTSZ Szolnoki MÁV Lövészklub társadalmi elnöke a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportálnak azt nyilatkozta, hogy nagyon megrendítette az eset, hiszen náluk nem történt még soha lövészbaleset, öngyilkosság, de még sérülés sem. Ez mind annak köszönhető, hogy a szabályokat szigorúan betartják és betartatják – mondta. Emellett már számos olyan műszaki módosítást, biztonsági elembeépítést hajtottak végre, ami bizonyos lövészeti szituációknál fokozza a biztonságot, hogy ne kerüljön ki lövedék – nyilatkozta. Hozzátette: amikor a strand üzemeltetőitől tudomást szerzett az esetről, azonnal intézkedett, hogy fokozzák a biztonságot és többé ne fordulhasson elő ilyen eset. Az ügyben folyik a hatósági eljárás, hogy kiderítsék, tőlük származik-e a lövedék és hogy miként történhetett az eset. Üzemeltetési engedéllyel rendelkezett a lőtér – mondta.

The post Lövedék csapódott a szolnoki MÁV-strand területére appeared first on .

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (FKF) tapasztalata szerint a szabálytalanul parkoló autók egyre gyakrabban nehezítik meg kollégáik munkavégzését, s ez mind a kukák ürítésében, mint az utak takarításában komoly fennakadást okoz.

“A járványhelyzet enyhülésével párhuzamosan az élet egyre több területen térhet vissza a megszokott kerékvágásba, újra megteltek az utcák, a közterületek. Ez viszont azt is jelenti, hogy nagymértékben megnőtt a gépjárműforgalom, amely sokszor akadályozza, rosszabb esetben veszélyezteti a közszolgáltatásban dolgozó, a közterületeken feladataikat végző munkatársainkat” – közölte az FKF.

A vállalat ezért azt kéri az autósoktól, hogy mindig rendkívül körültekintően, fokozott figyelemmel, a sebességet lecsökkentve haladjanak el munkatársaik mellett. Továbbá, a KRESZ előírásait maradéktalanul betartva csak az arra kijelölt helyen, szabályosan parkoljanak, győződjenek meg arról, hogy járművük nem akadályozza a forgalmat és a nagyméretű célgépek, teherautók anyagi kár okozása nélkül elférnek.

Kérték azt is, hogy az autósok legyenek türelemmel, előzéskor vagy a jármű kikerülésekor kellő körültekintéssel járjanak el.

The post FKF: egyre nagyobb problémát okoznak a szabálytalanul parkoló autók appeared first on .

Nagy szükség van a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának fokozására, a vonatkozó normáknak való megfelelés szintje nem kielégítő az Európa Tanács tagállamaiban – áll a 47 tagú szervezet Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) jelentésében.

Az ET-bizottság 2020-as éves jelentésben megállapította: a tagállamok mérsékelt hatékonyságot mutatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány alatt a bűnözők az internet segítségével új módszereket találtak a pénzügyi rendszerrel való visszaélésre a csalárd befektetéseken keresztül a hamis gyógyszerek értékesítésén át a közegészségügyet is érintő közbeszerzések kihasználásáig.

Elzbieta Frankow-Jaskiewicz, a Monevyal elnöke elmondta, a tagországok a koronavírus-járvány ellenére is folytatták jogi és intézményi kereteik fejlesztését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében. Ugyanakkor a további erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítsák e keretek hatékonyságát a bűncselekmények és a terrortámadások finanszírozására törekvő bűnözők elleni küzdelem sikeréért.

A jelentéstevők pozitív fejleményként említették, hogy az illetékes nemzeti hatóságok közötti nemzetközi együttműködés sokat javult a kölcsönös jogi segítségnyújtás és információcsere révén. A bűnesetek kivizsgálása folyamatának hatékonyság azonban gyenge, a terhelő ítéletek száma alacsony. Igaz ez a terrorizmussal összefüggésben elkövetett bűncselekmények és a fegyverbirtoklás szankcionálására is – tették hozzá.

The post ET: javítani kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmen appeared first on .

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsának jogerős döntése alapján nem bocsátható feltételes szabadságra az egykori budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság egyik, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elkövetője.

Horváth-Tóth Imola, a törvényszék szóvivője azt közölte: a tanács – az elsőfokú döntéssel megegyező – álláspontja szerint nem lehet alappal következtetni arra, hogy az elítélt esetében a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető lenne.

Az első fokon eljárt büntetés-végrehajtási bíró korábban az elítélt által előadottakra, a fogvatartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre, valamint az igazságügyi pszichológus bevonásával készült komplex szakértői véleményre alapozva úgy határozott, az elítéltnek tovább kell töltenie életfogytig tartó – több emberen elkövetett emberölés bűntette és más, súlyos bűncselekmények miatt kiszabott – fegyházbüntetését.

Bene László Donászi Aladárral együtt követte el a bűncselekményt (társa 2001-ben a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett).

Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

A büntetésből az elítélt legkorábban húsz év kitöltése után lett volna feltételes szabadságra bocsátható, azonban ezt a bíróság már többször is mellőzte.

The post Nem bocsátható feltételes szabadságra a “skálás” gyilkosság egyik elkövetője appeared first on .

Befejeződtek az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének csőfektetési munkálatai – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén tartott beszédében.

Közölte, hogy a tengerben lefektetett vezetékhez német oldalról is odaért a cső. “Fel kell emelni és össze kell hegeszteni őket. De maga a fektetés befejeződött” – mondta. Bejelentette, hogy a héten befejezték és gázzal töltötték fel a vezeték orosz szakaszát Szlavjakanszkaja kompresszorállomásig, a Gazprom így felkészült az Északi Áramlat-2 feltöltésére is. Közölte, hogy a második vezeték fektetése még folyik.

“Az Északi Áramlat-2, csakúgy, mint az Északi Áramlat-1, hozzájárul Európa energiabiztonságához és általában véve az európai fogyasztók biztonságos energiaellátásához. Szeretném hozzátenni, hogy ez a projekt rendkívül gazdaságos, és teljes mértékben megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak” – hangoztatta Putyin.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat-1. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hossza mintegy 1200 kilométer.

Beszédében Putyin egyebek mellett azt mondta, hogy az orosz gazdaság kezd visszatérni a járvány előtti szintre. Az orosz GDP tavaly három százalékkal csökkent.

The post Befejeződtek az Északi Áramlat-2 első vezetékének csőfektetési munkálatai appeared first on .

A különböző hivatalos közleményekből tudhatjuk, hogy gőzerővel zajlanak a BW21 éjszakai helikopteres műveletei, melyek egy modern formáció esetében nem nélkülözhetik a pilóta nélküli repülőeszközök támogatását is. Ennek lehetünk tanúi a 12CAB, a JMRC és a 2CAV repülőeszközeinek tevékenységét szemlélve.

 

Shadow UAV orbit Tótvázsony légterében. Jól látható a repült kör és az, hogy a pilóta nélküli gép érintőlegesen elhagyja azt egy repozícionálás során.

Amerikai Apache (Longbow) és Lakota helikopterek útvonalrészlete a Balaton-felvidék (77-es út D) felett. A fegyverrendszer lehetőségeinek köszönhetően a felderített és megvilágított célok megsemmisítéséhez nem kell veszélyes közelségbe repülni.

Zord

A helikopterképesség modernizációjánál, megújításánál a manapság leggyakoribb alkalmi harci kötelék, a zászlóalj harccsoport illetve részei légi úton történő átcsoportosítása képezte az egyik sarokpontot. Ebből kaptunk ízelítőt Jutas-Újmajor viszonylatban.

Reggel nyolc, a zászlóalj harccsoport katonáit felveszi az egyik H145M Újmajorban.

0803: indul a két H145M-ből álló első hullám. A következő csoportot szállító Mi-17-es a háttérben már közelít.

0805. A Mi-17-es ~szakaszerőt is képes szállítani.

---és akkor jöhet a púder :-)

1001, alacsonyan közelít a H145M géppár a leszállóhelyhez. Ez már Újdörögd Romváros, a célobjektum. Mivel át kellett érnünk a autóval, értelemszerűen ez nem a fenti látott kör érkezése.

Fékez a 09 földet érés előtt...

...a 16-os kirakja a szállított Bocskai-lövészeket.

100311: a kirakás után a géppár sürgősen elhagyja az LZ-t. Minden földön töltött perc hatványozottan növeli a deszant és a persze helikopterek sebezhetőségét.

Ez ám az időzítés! 100353, és érkezik a Mi-17-es. A valóságban is ilyen feszesen kell egymás következő helikoptereknek, hogy az egész kirakás se húzódjon el.

Horvát katona hagyja el a Mi-17-est. A legutóbbi változatokig a Mi-8-as család legnagyobb limitációja egy szem, szűk ajtaja volt. Nem véletlen, hogy a kagyló levétele a beszállás-kirakodás gyorsításának egyetlen módszere. 

100523: a leszállóhelyet körkörösen biztosító katonák feje felett távozik a 704-es.

Az átcsoportosított erők helységharcokkal veszik birtokba a célterületül szolgáló romvárost

Zord  

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vádat emelt egy 33 éves férfi és egy 29 éves nő ellen többszörösen minősülő emberölés bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége miatt – közölte a vádhatóság. Az élettársak megölték a férfi nagyapját a pénzéért.

A tájékoztatás szerint a vádlottak Sajószentpéteren a férfi édesanyjának lakásában laktak, azonban állandó anyagi nehézségeik voltak, alkalmi munkát végeztek, illetőleg megélhetésükre gyakran a férfi anyja adott pénzt.

Tudomásuk volt arról, hogy a férfi 83 éves nagyapja szintén Sajószentpéteren egyedül él, magas nyugdíja van, takarékos és korábban nyereményjátékon egymillió forintot nyert, amelyet otthon tart. Elhatározták, hogy megszerzik a pénzét, ezért először megpróbálták rábírni, hogy idősotthonba költözzön, ezért 2019 áprilisában az idős férfi családi házának kerítését megrongálták, az épület egyik ablakát kővel betörték. A nagyapa ugyan megijedt, de nem költözött véglegesen idősotthonba.

A vádlottak azonban türelmetlenek voltak, mindenképpen hozzá akartak jutni a pénzhez, ezért néhány nap múlva, éjszaka betörték az egyik hátsó ablakot és bejutottak az épületbe. Kutatni kezdtek, de nem találtak pénzt. Eközben a sértett a hálószobában aludt, nem ébredt fel a zajokra.

A nő úgy gondolta, hogy a sértett csak úgy tesz, mintha aludna, és attól tartva, hogy felismeri őket, felszólította a férfit, hogy vágja fejbe a nagyapját. Az unoka egy követ dobott az idős férfi fejére, majd késsel több mint húsz vágott és szúrt sebet ejtettek a fején, nyakán, mellkasán. Tovább kutattak a lakásban, de az elrejtett pénzt nem találták meg; végül háromezer forint készpénzt, valamint karórát és aranygyűrűt vittek el. A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottakkal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott azzal, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét zárja ki – írta a megyei főügyészség.

The post Egymillióért ölt az unoka, vádemelésnél tart az ügy appeared first on .

A 86 áldozatot és több mint négyszáz sebesültet követelő 2016-os nizzai gázolásos merénylet perét 2022. szeptember 6. és november 15. között tartják a különleges párizsi esküdtszéken – jelentették be szerdán igazságügyi források.

A 86 áldozat, akik között 12 gyerek is volt, 19 országból származott. A felperesek között pedig 865 ember és szervezet szerepel.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek.

A terrorelhárítási vizsgálóbírók korábbi döntése értelmében hét férfinak és egy nőnek kell az esküdtszék állnia.

A három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítják, hogy tudtak a készülő merényletről. A három tunéziait az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani.

Ghraiebt 2019-ben rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezték, a másik két vádlott előzetes letartóztatásban van.

További öt embert, egy tunéziait és négy albánt azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott, de a nyomozás arra nem talált bizonyítékot, hogy tudtak a merénylettervről, ezért nekik köztörvényes bűncselekmények miatt kell felelniük. Egyikük még mindig szökésben van, egy másik gyanúsítottat, egy 28 éves albán férfit pedig áprilisban tartóztatták le Olaszországban.

The post Nizzai terrortámadás: jövő ősszel lesz a per appeared first on .

Csordás Imre megírta posztját és vihart kavart militarista/katonás körökben, Facebook csoportokban. Csordás úr többet között tartalékos, és egyik azoknak a tartalékosoknak, akik részt vesznek az Egyesült Államokbeli Fort Polkban az Ohioi Nemzeti Gárdával közös gyakorlaton. A magyar tartalékos század részvétele történelmi szenzáció, mivel ilyen még nem volt.  

Mit csinált Csordás úr, írt egy rövid posztot az érkezés élményeiről, az első órákról Lousiana államban, a kulturális sokkról, az időjárásról, a kezdetei kihívásokról, néhány fényképpel (lásd az alábbi posztot). Az úr Fb odalán, és ahol megosztották, reakciók többsége a támogatásról, gratulációról, izgatottságról szól. Csordás úr posztját majd 20-as osztották meg, 50 lájkot kapott, és 200-n lájkolták. A korábbi posztjainak „teljesítménye”, egy két baráti komment volt.

A kommentek egy kisebb része kritikus volt, arra hívva fel Csordás úgy figyelmét vagy úgy általában, hogy micsoda veszélyes dolgot művel, ki vagy ki nem mondva, hogy veszélyezteti a gyakorlat, a század biztonságát és/vagy szembe megy a Magyar Honvédség nyilvánossági álláspontjával (A Magyar Honvédség parancsnokának 185/2020. (HK 5.) MH PK intézkedése).

Nem vagyok jogász, de ennek az intézkedésnek van egy olyan pontja, hogy a korlátozások a „"honvédségi területen készített" képekre videokra vonatkoznak. Jelentheti ez azt, hogy Csordás úr nem hibázott, mert a képek nyilvánvalóan "honvédségi területen készített" tartalmak voltak? Értelmezésem szerint igen. Úgyhogy én gratulálok neki és remélem még sokat fog posztolni és nagy népszerűséget jelent majd a magyar tartalékos rendszernek.

2021. április 27-én zajlott le a Magyar Hadtudományi Társaság „Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai kilátásai Trump elnöksége után” című online konferenciája.

1. ábra: A transzatlanti kapcsolat jelentősége és átalakulása a 2010-es évtizedben – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

A konferenciát Dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság örökös tagja nyitotta meg, melyet Dr. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár úrnak a konferencia témaköreit összefoglaló felvezetője követett. Dr. Csiki Varga Tamás gondolatébresztő előadásában a transzatlanti kapcsolatokra helyezte fókuszát a Trump, illetve a Biden elnökségek kapcsán. Ezt követően Csizmazia Gábor beszélt a Biden adminisztráció külpolitikájáról Kínával és Oroszországgal összefüggésben, jelentős hangsúlyt fektetve az amerikai belpolitikára is. Ennek kapcsán rendkívül izgalmasnak találtam az amerikai közvéleménynek a külpolitikához való hozzáállásáról szóló összefoglalót. Itt az elmúlt évtizedek azon tendenciájáról hallhattunk, miszerint egyre inkább csökken a külpolitikai kérdések mérlegelt és szakmai elemzése az amerikai társadalomban, valamint hogy erre már egy politikai elit is ráépült, annak is köszönhetően, hogy a Kongresszusból egyre inkább kikerülnek azok a szereplők, akik tekintélyes külpolitikai tapasztalatokkal rendelkeznek, s ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hanggal lépnek fel azok, akik a külpolitikai kérdéseket belpolitikai kérdésekként tüntetik fel (pl. az izraeli-palesztin konfliktusnál központi kérdésként jelent meg az a gondolat, hogy ami a Közel-Keleten történik, párhuzamba hozható azzal, ami rendszerszintű rasszizmus címszó alatt történik az afro-amerikaiakkal).

2. ábra: A Biden-adminisztráció külpolitikája – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

 

A konferencián sor került két panelbeszélgetésre is. Az első beszélgetés témája az amerikai katonai jelenlét jövője volt, mely Urbanovics Anna moderálásával zajlott. Résztvevői Etl Alex, Dr. Mártonffy Balázs, valamint Dr. Wagner Péter voltak. Az eszmecsere egy rövid áttekintéssel indult az elmúlt évtizedek amerikai katonai jelenléttel kapcsolatos különböző trendjeiről. Etl Alex felvázolta, hogy az elmúlt évtizedekből a legfontosabb megatrend az indo-csendes-óceáni térség felemelkedése, ezzel párhuzamosan pedig Kína katonai, politikai, gazdasági képességeinek rohamos mértékű növekedése volt. Az Obama adminisztráció hivatalba lépésétől kezdve az Amerikai Egyesült Államok visszatért az ázsiai fókuszhoz, melyet a Bush adminisztráció alatt a szeptember 11-i terrortámadások, illetve az arra adott amerikai válaszok egy időre megszakítottak. A térség azonban a Trump adminisztráció idején is egyre hangsúlyosabbá vált, s a Biden adminisztráció ezt a politikát követve olyan államként azonosította Kínát, mely kihívást jelent a stabil és nyitott nemzetközi rendszerre. Az Egyesült Államok komparatív előnye Kínával szemben az, hogy van egy globális szövetségi rendszere. Annak érdekében viszont, hogy ezt egyben tudja tartani, képesnek kell lennie arra, hogy ennek a szövetségnek minden pontján hitelesen demonstrálja a szövetség egybentartása iránti elköteleződését. Továbbá ahhoz, hogy ezt az indo-csendes-óceáni térségben fenn tudja tartani, az Egyesült Államoknak az erőforrások szűkössége miatt más térségekből kell elvonnia erőforrásokat; ezt láthatjuk az elmúlt évtizedekben pl. az iraki, aztán az afganisztáni kivonulásokkal. Ennek a kontextusában tudjuk értelmezni azt is, hogy az USA távol marad a nagyobb beavatkozástól Szíriában vagy akár Líbia esetében, valamint azt is, hogy megkezdte az elfordulást Európától, melyet egyre inkább önállóságra ösztönöz.

3. ábra. A kínai-kérdés az amerikai belpolitikában – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

Mártonffy Balázs a nukleáris modernizációs folyamatot emelte ki bevezetőjében, továbbá felhívta a figyelmet a kibertérre is, hiszen a Biden adminisztráció egyre több erőforrást szeretne a kiberbiztonságnak nevezett tér felé irányítani. Dr. Wagner Péter az amerikai katonai jelenlét Közel-Keletről való kivonására helyezte a hangsúlyt, mely meglátása szerint kérdéses, hogy be fog-e következni, vagy mindig lesz-e elég érdek ahhoz, hogy legalább száz katona jelen legyen a térségben. A beszélgetésben felmerült az USA katonai hegemóniája fenntartásának kérdése, valamint az európai szövetségesek, azon belül pedig Magyarország haderejének, illetve Magyarország és az USA kapcsolatának változásai is.

4. ábra. Dia az előadásból. Saját szerkesztés.

A második panelbeszélgetés Erdész Viktor főhadnagy moderálásával zajlott le, témája az amerikai haderőfejlesztésben lévő új hangsúlyok, célok és irányok voltak. Résztvevői Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, Dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, valamint Molnár Zsolt ezredes úr, a Magyar Honvédség és az Egyesült Államok egyesített vezérkarának, a Virginia állambeli haderőfejlesztési részlegének összekötő főtisztjei voltak. Szó esett az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének prioritásairól, mely inkább a diplomáciának szentel nagyobb figyelmet, mintsem a katonai erőnek, mely a republikánus kormány alatt volt jellemző. A Biden adminisztráció eszerint olyan politikát fog folytatni, melynek célja, hogy a liberális demokrácia modellje megerősödjön. Geopolitikai szempontból hangsúlybeli változást figyelhetünk meg; míg a Trump érában első helyen az indo-csendes-óceáni térség állt, második helyen a Közel-Kelet, harmadik helyen pedig Európa, addig a jelenlegi elnökség számára második helyen Európa áll, harmadik helyen pedig a nyugati térség megerősítése. Szó esett továbbá az amerikai haderőfejlesztésről is, melynek keretein belül rendkívüli hangsúlyt fektetnek az űrparancsnokságra, a mesterséges intelligenciára, a robotizációra, drónrendszerek kialakítására, fejlesztésére, valamint a kiberképességekre.

5. ábra. 3 C – costs, capabilities, commitment – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

A számtalan izgalmas témát magában foglaló és további gondolkodásra ösztönző konferenciát Dr. Tálas Péter zárta szavaival, hangsúlyozva abbéli reményét, hogy a következő találkozót már személyes formában tudják megtartani.

Írta: Nagy Abigél

Címlapkép: Washington, 2021. április 29.
Joe Biden amerikai elnök (j) elmondja kongresszusi országértékelő beszédét az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. április 28-án.
(Forrás: MTI/EPA/The Washington Post pool/Melina Mara)

A Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai kilátásai Trump elnöksége után – összefoglaló bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A kormány – az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve – úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit bejegyzése szerint ez szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára. A luxembourgi székhelyű testület kedden kezdte meg működését.

Az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása – írta. Ismertette: Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől.

A közlemény szerint az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig “az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan”. A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki úgy fogalmazott: “nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”

Varga kiemelte: bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot.

“Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során” – írta.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban – mint írta – nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tette hozzá Varga Judit.

The post Varga: a kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában appeared first on .

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy megbízható és biztonságos digitális személyazonosság létrehozására az európai állampolgárok, lakosok és vállalkozások számára – közölte Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke.

Az uniós biztos elmondta, az európaiak telefonjukon egyetlen kattintással igazolhatják majd személyazonosságukat, életkorukat, és dokumentumokat oszthatnak meg európai digitális irattárcájukból.

Az online szolgáltatásokhoz nemzeti digitális személyazonosságuk révén férhetnek hozzá, amelyet Európa-szerte el fognak ismerni. Többletköltségek nélkül és akadálymentesen fogja lehetővé tenni az ügyek intézését, legyen szó lakásbérlésről vagy bankszámlanyitásról valamely másik európai országban – közölte.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos elmondta, a digitális irattárcák új lehetőséget kínálnak a különféle szolgáltatásokhoz szükséges adatok tárolására és használatára, a repülőtéren történő ellenőrzéstől kezdve a gépkocsibérlésig. Az új rendelet értelmében a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálhatnak az állampolgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más igazoló dokumentumokkal, például vezetői engedéllyel, diplomákkal vagy bankszámlákkal. A digitális igazolvány lehetővé fogja tenni az európaiak számára azt is, hogy anélkül férjenek hozzá online szolgáltatásokhoz, hogy magánkézben lévő azonosítási módszereket kellene használniuk vagy szükségtelenül kellene megosztaniuk személyes adatokat. Teljes mértékben a digitális irattárca tulajdonosa rendelkezik arról, hogy milyen adatot oszt meg – közölte.

Összegzése szerint az európai digitális személyazonosság bárki számára elérhető lesz, aki használni kívánja. Széles körben lesz használható a felhasználók azonosítására vagy bizonyos személyes igazoló dokumentumaik helyett a célból, hogy EU-szerte hozzáférhessenek a köz- és magánszolgáltatásokhoz. A digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az emberek számára, hogy eldöntsék, mely személyes adataikat és tanúsítványaikat kívánják megosztani, és nyomon követhessék a megosztott adatokat. A felhasználói ellenőrzés segíti azt biztosítani, hogy a felhasználó csak olyan információkat osszon meg, amelyek feltétlenül szükségesek – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az Európai Bizottság digitális személyazonosság létrehozását javasolja az európaiak számára appeared first on .