Biztonságpolitika

Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény – tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az egyik ukrán televízió műsorában.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért – mint fogalmazott – azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol “szerintük kellemesebben fogják érezni magukat”.

A hír kapcsán az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában egy államnyelv van: az ukrán. Az állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság “védelmének” ürügyén 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Január 16-án lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. Ugyan ettől a naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

The post Így nehéz lesz együttműködni: az ukrán nyelvi ombudsmanszerint költözzön el Ukrajnából, akinek nem tetszik a nyelvtörvény appeared first on .

Az első száz nap

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök híres „Kandalló melletti beszélgetések” című rádiósműsora óta (amely az elnöksége idején zajló gazdasági világválság kezelésére létrehozott rendeletek és törvények, valamint eredményeinek értékelésére szolgáló program volt) hagyománnyá vált az aktuálisan beiktatott amerikai elnökök első száz napjának vizsgálata, ami alapján következtetések vonhatóak le az adminisztrációjuk jövőbeli teljesítményéről.

Ez a szokás egyes kutatók szerint félrevezető is lehet, hiszen ezalatt a rövid időtartam alatt nem minden elnöknek akadt olyan nagy mértékű rendeletalkotásra alkalmas esemény, mint Roosevelt elnöknek. Éppen ezért az első száz nap vizsgálatán túl Joe Biden esetében az életútját és a hivatalba lépése óta eltelt négy hónap eredményeit kollektíven tekintjük át.

Honnan hova

Joe Biden egyetemi évei alatt történelem, politikatudomány szakon végzett, 1968-ban pedig a Syracuse-i Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. A politika világába rövid ügyvédi karrierje után csöppent, ugyanis az ügyvédi iroda, ahol egyetemi éveit követően dolgozott, demokrata vezetésű volt.  Az iroda  vezetője jelölte Bident a Demokrata Fórumba. 1972-ben J. Caleb Boggs ellen elindult a szenátori címért egyetlen demokrata jelöltént, és 29 évesen megválasztották, így a legfiatalabb szenátorként tartják számon. Hivatali évei alatt, 1973 és 2009 között fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel és a kormány elszámoltathatóságával kapcsolatos témakörökben tevékenykedett és a szenátori posztban eltöltött első évtizedben kiemelt figyelmet fordított a fegyverzet-ellenőrzésre. Karrierjében a 2008-as év új fordulatot hozott, ugyanis január 20-án Barack Obama alelnöke és egyben az Amerikai Egyesült Államok első római katolikus alelnöke lett. Hivatalba lépése elején az iraki kérdésekkel kapcsolatos feladatokkal bízták meg, az iraki vezetésnek továbbította az amerikai vezetés elvárásait. Az American Recovery and Reinvestment Act, tehát a Helyreállítási törvény néven elhíresült válságkezelési és refinanszírozási csomag felelősévé vált. Alelnöki sikerei között található az Új START egyezmény, mivel Biden vezette a tárgyalásokat és fogadtatta el a stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt a szenátussal. 2012-ben Barack Obamával együtt újra megválasztották, így megkezdte második ciklusát, melyben fegyverzetkorlátozási törekvéseit folytatta. A külpolitikában is aktív szerepet vállalt, hiszen többször járt Ukrajnában, a latin-amerikai államokkal is szoros kapcsolatot ápolt, második ciklusának külpolitikai fókuszában ez a térség állt. Latin-Amerikába tizenhatszor tett látogatást, ezzel is rekordot döntve, mivel soha ezelőtt egyetlen alelnök, de még elnök sem utazott ennyit a kapcsolatok kiépítéséért. Hosszú és méltóságteljes életútja a 2020-as elnökválasztáson aratott győzelmével lett teljes. 2021 január 20-án hivatalosan az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökévé iktatták be. Alelnöke, Kamala Harris az egykori kaliforniai főügyész, későbbi szenátor, akinek munkássága szintén az emberi jogok és a közbiztonság kettősén nyugszik.

Az első nap

Joe Biden első elnöki napján tizenöt elnöki rendeletet és kettő elnöki intézkedést adott ki. A rendeletek többsége Donald Trump sokak által bírált intézkedéseit vonta vissza, de a koronavírus megállításának érdekében is készítettek elő intézkedéseket. Biden kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi épületekben és felkérte az államokat is, hogy ezt az intézkedést integrálják, valamint száz napos maszk kihívás keretében kérte az amerikaiakat, hogy az elkövetkezendő száz napos időszakban viseljenek maszkot. Az egészségüggyel kapcsolatos rendeletek egyike létesítette a Covid-19 elleni intézkedésekért felelős koordinátori posztot, melynek betöltője közvetlenül az elnöknek felel majd. Mindezek mellett az elnök visszaállította a nemzetbiztonsági testület egészségbiztonsági és vegyvédelmi alosztályt. A Donald Trump által elindított WHO-ból való kilépési folyamatot megszakította. Március 31-ig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot, amely ebben a vészterhes időben a lakosság nagy részét érinti. Szeptember 30-ig meghosszabbításra kerül a diákhitel-törlesztési moratórium és kamatmentesség. A környezetvédelem kérdéskör legfontosabb elemeként visszaléptette az Amerikai Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezménybe. Visszavonásra került a Keystone XL kőolajvezeték építési engedélye és Trump által hozott klímaváltozást érintő rendeletek többsége is. Donald Trump „1776 Testületét” eltörölte, melynek feladata a hazafias oktatás megtervezése lett volna és visszaállította az állami munkahelyeken zajló diverzitási tréningeket is. Rendeletet adott ki a munkahelyi diszkrimináció ellen, valamint elrendelte, hogy a népszámlálások során az illegális bevándorlók létszáma is hozzáadódjon a népességhez. A bevándorlással kapcsolatban elődjének hét muszlim országot érintő beutazási tiltását eltörölte és a külügyminisztert, Antony J. Blinken-t egy kompenzációs rendszer kidolgozására, amely a beutazási tilalom alá eső polgárokért sérelmeinek csökkentésére szolgálna. A bevándorlás-ellenőrzési hivatalokat is eltörölte és megszüntette a kitelepítéseket felgyorsító intézkedéseket. Az álmodozókként nevezett illegális bevándorlók gyermekeinek jogokat biztosító DACA-t, azaz a Deferred Action for Childhood Arrivals megerősítette Biden és felkérte a kongresszust, hogy ezeknek a gyerekeknek egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely állampolgársághoz juttatja őket. A kitelepítés előtt álló libériai személyek tartózkodási engedélyét 2022 júniusáig meghosszabbították. Átmenetileg felfüggesztett minden Trump által indított piacfelügyeleti intézkedést. Joe Biden az elődje által elrendelt és az amerikai lakosságot leginkább megosztó mexikói határfal építését leállította, ezenfelül vizsgálatot indított annak ügyében, hogy a fal építéséhez szükséges anyagi források beszerzéséhez kihirdetett vészhelyzet legálisnak minősíthető-e. Végül, de nem utolsó sorban az elnök rendelettel arra kötelezte kormányának tagjait, hogy esküt tegyenek az igazságügyi minisztérium függetlenségének fenntartására és arra, hogy önös érdekük helyett a közügyeket fogják szolgálni.

Joe Biden Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencián elhangzott beszéde (NATO jövője és az amerikai szerepvállalás)

Az elnök első nagy horderejű beszéde, amely stratégiai célkitűzéseket is tartalmaz 2021 február 19-én a müncheni Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencia videokonferenciáján hangzott el. Joe Biden szónoklata elején kiemelte, hogy Amerika visszatért és ezáltal újra megerősödik a transzatlanti szövetség is. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagjainak együtt kell előre tekinteni, és hátrahagyni a múltat, ugyanis új kihívásokkal néz szembe az emberiség. Egyszerre kell odafigyelni a világot széthúzó országok közötti versengésre, és a mindenkit fenyegető globális változásokra. A jövőben minden elérendő cél sarokkövét az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata jelenti majd, ezért Amerika továbbra is támogatja az egységes, szabad és békés Európát. Az Egyesült Amerikai Államok elkötelezett marad a NATO mellett, és az elnök örömmel fogadta a hírt az európaiak növekvő befektetéseiről, amelyek a katonai kiadások területén történtek. Biden megerősítette az Washingtoni Szerződés 5. cikkébe vetett hitet és szónoklatában kiemelte, hogy újra megszeretné erősíteni a kapcsolatot Európával és fejleszteni a kölcsönös bizalmat. Közösen kell kiállni a demokratikus értékek mellett, mert egyre többen látják a felmerülő problémák megoldásának az autokratikus rendszerek kiépülését. Meg kell tehát mutatni, hogy a demokrácia útja az egyetlen helyes út. A demokráciát meg kell védeni, harcolni kell érte, erősíteni kell és meg kell újítani. A hosszútávú stratégiai és geopolitikai elemek mellett, a konkrét problémákat és rendezendő konfliktusokra is rávilágított, kiemelve, hogy gazdaságilag igazán szoros versenyre számít Kínával, amit a nemzetközi gazdaságtan kutatóinak elemzései is alátámasztanak, viszont hisz benne, hogy együttes erővel előnyre tehetnek szert a Népköztársasággal szemben.

Joe Biden beszédében kitért az orosz- amerikai viszonyra. Az Egyesült Amerikai Államok elnökének dialógusa alapján következtethetünk arra, hogy a NATO- Oroszország Tanács ellenére a Föderáció saját érdeke érvényesítéséért NATO kapcsolatait, valamint Európa egységét sem venné figyelembe, amelynek ellensúlyozására a többi szövetségi tagnak erősítenie kell a transzatlanti kapcsolatot.

Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett való kiállás, Európa és az Egyesült Államok számára alapvető prioritás marad. Az orosz merészég és a számítógépes hálózatok feltörése az Egyesült Államokban, valamint Európa-szerte és globális szinten is kritikussá vált biztonságunk védelme szempontjából. Az Oroszországgal szemben támasztott kihívások eltérhetnek a Kínával okozta kihívásoktól, de ugyanolyan valóságosak. Az Egyesült Amerikai Államok és a NATO tagállamai is olyan jövőt szeretnének, ahol minden nemzet képes lesz szabadon meghatározni saját útját erőszak, kényszer és fenyegetés nélkül. A NATO 2030 jelentés alapelveivel szinkronban, (amely a környezetvédelemre kíván nagyobb hangsúlyt fektetni a nemzetközi béke fenntartása során is) jelentőséggel bír az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan ismét a Párizsi Klímaegyezmény tagja. Ennek szellemében és a NATO 2010-es Stratégiai Koncepciójának célkitűzéseivel egyetemben Amerika európai, valamint számos más partnerei, azon fognak munkálkodni a hasadó- és radiológiai anyagok lezárásában is, hogy megakadályozzák a terrorista csoportokat, azok megszerzésében vagy felhasználásában, tehát a nonproliferáció éredekében aktív szerepvállalóként lépnek fel. A jövő érdekében Európát és az Egyesült Államokat bizalommal kell irányítaniuk, képességeikbe vetett hittel, saját megújulásuk iránti elkötelezettséggel és egymás iránti bizalommal.

Amerika és Oroszország között meghosszabbításra került az Új START- szerződés további öt évvel, amely a fegyverzetkorlátozás melletti elköteleződés és a béke fenntartásának szimbóluma. Biden kitért arra is, hogy készen állnak újrakezdeni a tárgyalásokat (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsának USA-n kívüli négy másik állandó tagjával, tehát Kínával, Franciaországgal, Oroszországgal, az Egyesült Királysággal és ezen felül Németországgal, aki 2006-ban szintén diplomáciai erőfeszítéseket tett Irán atomprogramja tekintetében) a P5  + 1-el Irán nukleáris programjáról.

Egy új korszak előzményének tekinthető, hogy Joe Biden elrendelte az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból 2021 szeptember 11-ig. Beszédében is kitért ezen történelmi fordulópontra, továbbá arról beszélt, hogy Amerikának át kell értékelnie, hol állomásoztassa katonáit a világban. A NATO 2030-as jelentésben fontos szerepet kap a pandémiás helyzet és a természeti katasztrófák kezelése, így Joe Biden megerősítette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kettőmilliárd dolláros ígéretet tett a COVAX-nak, és további kétmilliárd dolláros támogatásról ösztönzésképpen, hogy mások is fellépjenek az ügyben. Jelentős feladat Egészségügyi Világszervezet megerősítése és megreformálása, amely csak és kizárólag együttműködéssel és kölcsönös támogatással valósulhat meg. Joe Biden müncheni konferencián elhangzott beszédének tartalmi elemei, később április első kongresszusi beszédében is megjelentek. A kulcsszavak változatlanul a kiemelten fontos ügyek maradtak.

Európai Unió

Az Egyesült Amerikai Államok támogatja az Európai Uniót és a jövő céljainak megvalósításában óriási szerepe lesz az együttműködésnek. A jó partnerségi kapcsolat megerősítésének, a kölcsönös tisztelet és elismerés kimutatásának volt mintapéldája, hogy az Európai Unió Tanács ülésére meghívták az amerikai elnököt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében köszöntötte az amerikai elnököt és ismertette az Európai Tanács működési elvét és feladatköreit. Joe Biden beszédének sarokköveit, tehát az Európai Unió és az Egyesült Államok kooperációját, a közös geopolitikai feladatokat és a megoldandó és a jövőben felmerülő problémák együttes rendezésének elvét megerősítette, mint a két napos Európai Uniós csúcs tárgyalandó feladatait Az Európai Unió a NATO-t továbbra is az európaiak kollektív békéjének és biztonságának sarokköveként tekinti, ezért a béke fenntartásakor keletkezett terhek európaikra eső részét vállalni szeretné. Az Európai Tanács gyűlésére, amelyet az online térben tartottak az amerikai külügyminisztert is meghívták, és geopolitikai témákról egyeztettek. Az Európai Unió, mint a „béke projektje” tehát együttműködést mutat és támogatja az amerikai elnököt céljai elérésében, ugyanis a jövőt együtt alakítják. Ez a konferencia nyitóbeszéd is hűen tükrözi, hogy az amerikai elnök nem csupán az Egyesült Államok érdekeit tartja szem előtt, hanem partneri kapcsolatokat épít, a diplomáciát, a külpolitika aktív eszközeként használja, amely arra enged következtetni, hogy az egész világot érintő átalakulás kezdődhet, amelyet a béke, és az együttműködés fog jellemzeni.

Emberi Jogok

Az amerikai elnök egykori főügyész alelnökével együtt a jog és a törvények feltétlen érvényesülése mellett elkötelezett. Éppen ezért sem meglepő, hogy Joe Biden az amerikai elnökök közül elsőként minősítette népirtásnak az örmények ellen elkövetett török mészárlást, holott ez az Észak Atlanti Szerződés Szervezetén belüli kapcsolatromlást eredményezhet Törökországgal, mégis kiemelkedő példája, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása fontosabb számára és az általa képviselt amerikaiaknak, mint a szövetségen belüli jó viszony kényszeres fenntartása.

Összegzés

Az első négy hónap áttekintésével komplexebb képet kaphattunk az elnöki adminisztráció jövőbeli terveiről és célkitűzéseiről. Természetesen minden elnök igyekszik adminisztrációja első pár hónapjában jelentőségteljes feladatokat teljesíteni, ezáltal tovább növelve politikai tőkéjét és emelve az amerikai társadalom támogatásának szintjét. A gyakorlatban viszont az utolsó száz nap eseményei meghatározóbbak és jobban befolyásolják az elnök újraválasztását. Biden első négy hónapja során feladatok meghatározásra kerültek, a célkitűzések és az együttműködéskért tett erőfeszítések megtörténtek, de a megvalósítás egy hosszabb folyamat lesz, amelyet rengeteg külső körülmény is befolyásol. Az elnök és alelnök munkásságának vizsgálatával világossá vált számunkra, hogy melyek az állandó rendszerességgel visszatérő motívumok, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak majd a Biden-adminisztráció során az aktuálisan leküzdendő akadályok mellett. Az eddigi elnöki tevékenység alapján elmondható, hogy a belügyek rendezése, a járvány leküzdése és társadalmi segítségnyújtás után hosszútávon egy külpolitikai szempontból aktív és a nemzetközi béke és biztoság mellett elkötelezett elnököt tisztelhetünk Joe Biden személyében. Mindenkori intézkedései és döntései – az első száz nap alapján – az amerikai alkotmány és a nemzetközi jog szabályainak/ jogszabályok tiszteletben tartásával születnek majd. Biden elképzeléseiben fontos szerep jut Európának és a NATO-nak. A globális problémák, mint a klímaváltozás és a jelenlegi járványhelyzet megoldását is együttműködésben látja. Kína esetében nem csak a gazdasági versenyt emeli ki, hanem a demokrácia értékét is egy diktatórikus rendszerrel szemben. Hisz a közös értékekben, a demokráciában, a Szövetség erejében és a diplomáciai megoldásokban. A beszédei arra engednek következtetni, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelentősebb változtatásokra készül katonai jelenlétével kapcsolatban. Az afganisztáni csapatkivonásokról tett nyilatkozata és a müncheni konferencián elhangzott beszéde alapján, mely kiemeli, hogy az USA-nak meg kell fontolnia hova helyezi katonáit, valószínűsíthető, hogy akár régebbi, eddig semleges konfliktusokat esetleg beállt összeütközésre okot adó problémákat kísérel megorvosolni a Biden- adminisztráció, erre a jelenleg eszkalálódó izraeli-palesztin konfliktus is okot adhat.

Felhasznált irodalom:

NATO 2030: United for a New Era. Analysis and Recommendations of the Reflection Group Appointed by the NATO Secretary General, 2020.
(https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/2020/12/pdf/201201-Reflection-Group-Final-Report-Uni.pdf)

 

Kiemelt kép: Erdőtüzek az Egyesült Államok nyugati partvidékén
Washington, 2021. július 30.
Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében tart megbeszélést az Egyesült Államok nyugati partvidékén fekvő államok kormányzóival az erdőtüzek megfékezéséről Washingtonban 2021. július 30-án. A térségben az elmúlt hetekben tomboló erdőtüzek több tízezer hektárnyi területet perzseltek fel.
(Forrás: MTI/EPA/UPI/Sarah Silbiger)

Írta: Preczekján Ivett

A A Biden-adminisztráció első négy hónapja bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nehéz időszakon vagyunk túl, de a járványhelyzet rendkívüli körülményei között is kitűnőre vizsgázott a Magyar Honvédség – jelentette ki Benkő Tibor. A honvédelmi minisztert nem csak az elmúlt évek értékelésére kértük, hanem az előtte álló kihívásokról is kérdeztük.

– Hogyan értékeli 2019-re visszatekintve a honvédelmi tárca teljesítményét?
– Amikor Orbán Viktor miniszterelnök felkért a honvédelmi tárca vezetésére, azt a célt határoztuk meg, hogy Magyarország biztonságának és a haderőfejlesztésnek új lendületet adjunk. Úgy gondolom, ez sikerült. Néhány éve még a 2010-et megelőző időszak „kármentesítése” zajlott a Magyar Honvédségen belül, és az elöregedő képességek mellett a folyamatos létszámhiánnyal is szembe kellett néznünk. Mára azonban látszanak a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program első eredményei: a bővülő létszám mellett új eszközökkel, új képességekkel gyarapodik a Magyar Honvédség. Elindultunk azon az úton, amelynek a végén egy regionális szinten is meghatározó haderővé válik a Magyar Honvédség. Az ehhez szükséges korszerű eszközök 2018 óta folyamatosan érkeznek: a csapatszállító, futár és kiképző repülőgépek, az új közúti személy- teher- és terepjáró gépjárművek, autóbuszok. Az elmúlt időszakban kilenc darab Airbus H145M típusú könnyű helikopter állt hadrendbe a megrendelt 20 darab közül. Már használják katonáink a kiskunfélegyházi fegyvergyárban előállított korszerű kézifegyvereket, csakúgy, mint a tavaly beszerzett modern, Carl Gustaf kézi páncéltörő eszközöket. Nyáron megérkezett az első négy darab Leopard 2 A4 típusú, kiképzési célokra beszerzett harckocsi is. Az év végéig további nyolc darabbal együtt ezek biztosítják majd a katonák felkészülését a 2023-tól érkező Leopard A7+ harckocsik használatához. Ez utóbbiból, amely a világ egyik legmodernebb harckocsijának számít, 44 darabot állítanak majd a honvédség szolgálatába. Még az év végéig további négy darab Zlin típusú kiképző repülőgép is érkezik, valamint további könnyű helikopterekkel is gyarapodik a honvédség.
Emellett Szentkirályszabadján épül egy húszezer négyzetméteres új központi Logisztikai Raktárbázis, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy katonáink megújuló élet- és munkakörülmények között teljesíthessenek szolgálatot, hiszen minden fejlesztésünk középpontjában a katona áll.
Szervezeti szinten a 2019-es év meghatározó lépése volt a Magyar Honvédség és Honvédelmi Minisztérium dezintegrációja. Az új irányítási és vezetési renddel kialakítottunk egy olyan stratégiai döntéseket hozó minisztériumot, amely meghatározza a Magyar Honvédség fő irányvonalát, célkitűzéseit, biztosítja szükséges forrásokat és ellenőriz. A katonai oldalon megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága, amely vezeti az alárendelt katonai szervezeteket. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen mutatják a döntés jogosságát, hiszen jelentősen növekedett a szervezetek hatékonysága.

– Hogyan kell Magyarországnak alkalmazkodnia a megváltozott nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országainak egyike, az idehaza, a határoknál és a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak köszönhetően. Azt mondhatom, Magyarország és a Magyar Honvédség törekvéseit visszaigazolták az elmúlt időszak világpolitikai történései, ezért számunkra egyértelmű, hogy folytatni kell a Magyar Honvédség korszerűsítését. A járványhelyzet számos biztonsági kockázatot hozott felszínre, amely nem csupán azt jelenti, hogy hatékonyan kell megszervezni az egészségügyi védekezést, hanem számos hibrid kihívásra is választ kell találni, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is.
A konfliktusok okozta problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek: helyben kell megteremteni a békés együttélés lehetőségét. Ezt az elvet vallottuk januárban is, amikor egy rakétatámadás után sokan a magyar katonák kivonását követelték Irakból. A nyugat-balkán stabilitása továbbra is prioritás számunkra, de a változó geopolitikai helyzetben gyorsan kell cselekedni, ezért a NATO keretei között több kezdeményezést is elindítottunk, hogy elébe menjünk a változásoknak.
Magyarország Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával közösen megkezdte egy Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozását, ami jelzi, hogy a régió országai képesek egy ilyen magas szintű és bonyolult katonai vezetési rendszer kialakítására. A parancsnokság és később a hozzárendelt hadosztály elsődleges célja hazánk, a térség és a NATO biztonságának növelésén túl a válságkezelési feladatok, valamint szükség esetén kollektív védelmi feladatok támogatása. Emellett egyetértési megállapodást írtunk alá Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával a különleges műveleti erők komponensparancsnokságának magyarországi létrehozásáról. A NATO mindkét, a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést támogatta, amely egyben azt is jelenti, hogy elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez.
Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a hagyományos hadviselésen túli kihívásokra is: ezért hoztuk létre Szentendrén a Kiberkiképzési Központot, amely világszínvonalú képzést, oktatást biztosít a katonáknak, hogy ki tudják használni a kibertér előnyeit, de fel legyenek készülve annak veszélyeire is. A Nemzeti Kibervédelmi Stratégia megalkotásával az a célunk, hogy 2030-ra hazánk Európa öt, illetve a világ tíz legbiztonságosabb országának egyike legyen a magas szintű közbiztonság és korszerű haderő révén.

– Melyek a legfontosabb, a Honvédelmi Minisztérium előtt álló idei feladatok és célok?
– Az elmúlt hónapokban egy nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen a járványhelyzetben egy láthatatlan ellenség ellen kellett felvenni a harcot. A rendkívüli körülmények között kitűnőre vizsgázott a Magyar Honvédség, hiszen az alaprendeltetéséből fakadó feladatok mellett kiválóan helytállt a járványügyi védekezési feladatokban is. A katonák ott voltak a létfontosságú magyar vállalatoknál, kórházparancsnokként segítették az egészségügyi és szociális intézmények zavartalan működését, segítették a tranzitforgalmat, a déli mellett az északi és nyugati határoknál is támogatták a rendőrség munkáját. Emellett több mint ezer idősotthon és szociális intézmény fertőtlenítését végezték el országszerte. Kétezernél is több katona vett részt a vírus elleni védekezéssel kapcsolatos teendőkben. Az adatok napi szintű elemzése indokolttá tette, hogy a kórházparancsnoki rendszer és a fertőtlenítések tekintetében folytassuk a munkát, és elmondhatjuk, hogy felkészültünk a járvány második hullámára is. Amint ezek a sokrétű feladatok is mutatják, az év első felére tervezett munkákat át kellett ütemeznünk, hogy az erőforrásokat a veszélyhelyzetben ellátandó kihívásokra tudjuk koncentrálni.
A veszélyhelyzet okán létrejött gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyteremtési intézkedéseihez a Magyar Honvédség is csatlakozott egy új, speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálati forma bevezetésével. Ez egy előremutató szolgálati forma, amely most ugyan ideiglenes, de a tapasztalatait felhasználhatjuk a jövő toborzási feladataihoz is. Emellett nem feledkezünk meg az egykori bajtársainkról sem: a nyugállományú katonákról való gondoskodás jegyében formálódik az obsitos és veterán program. Előbbi valamennyi, hosszabb ideig szolgált katonát érinti, utóbbi külön foglalkozik a tűzharcban is részt vett katonákkal.
Az év hátralévő részében folytatni fogjuk a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban megfogalmazottak végrehajtását. További új eszközök érkeznek a Magyar Honvédséghez, és ha a járványhelyzet engedi, igyekszünk bepótolni azokat a hazai és nemzetközi rendezvényeket, amelyeket átütemeztünk, elhalasztottunk. Az a célunk, hogy Magyarország a régióban továbbra is az egyik legbiztonságosabb ország maradjon, ennek érdekében folytatjuk a honvédség fejlesztését, legyen szó eszközökről, toborzásról, kiképzésről.

– Hogyan teljesített Magyarország 2019-ben külföldön? Melyek voltak a legfontosabb szerepvállalások a NATO „kötelékében”, illetve melyek voltak a Magyar Honvédség legfontosabb, legsikeresebb külföldi missziói?
– Több mint húsz éve vagyunk tagjai NATO-nak, az azóta eltelt időszakban a szövetség elismert és megbízható tagjává váltunk. Az európai, a regionális biztonsági helyzet romlásával jelentősen felértékelődött Európában a NATO szerepe, de ezzel párhuzamosan növelni kell a nemzetállamok védelmi képességeit is, hiszen a NATO erejét a tagállamok ereje jelenti, arra tudnak építkezni. Minden országnak, így természetesen Magyarországnak is vannak értékei, amelyekért elődeink küzdöttek, életüket áldozták. Ezeket nekünk kell ápolnunk, őriznünk, sőt, haladva a korral, gyarapítanunk is, erről szól az ország fejlődése. Éppen ezért nem az az elsődleges cél, hogy a NATO elvárásainak megfeleljünk, hanem hogy a fejlődés, gyarapodás alapját jelentő békét, biztonságot megőrizzük. Tehát nem a NATO elvárásai, hanem a jól felfogott érdekeink miatt fejlesztjük a saját képességeinket. Nekünk kiemelten fontos, hogy a társadalom érezze, a honvédség értük van. A kormány sokat tesz azért, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országainak egyike legyen, és ebben a Magyar Honvédség jelentős szerepet vállal. Továbbra is támogatjuk a terrorizmus elleni fellépést és a béke fenntartását a világ konfliktuszónáiban. Ennek érdekében ezerről ezerkétszázra növeltük a békefenntartó missziók ambíciószintjét. Ott vagyunk Irakban, Afganisztánban, az afrikai kontinensen, és a közép-európai térség biztonsága szempontjából kulcsfontosságú Nyugat-Balkánon is. Immár második alakalommal védték 2019 utolsó negyedévében magyar Gripenek a balti államok légterét. Csaknem kétszáz katonával növeltük az afganisztáni és a koszovói NATO-küldetésben részt vevő katonák számát. Magyarország számára elsősorban ezekben a missziókban való részvétel meghatározó, hiszen a hazánkat fenyegető kihívások is elsősorban ezekből az irányokból várhatók. Ami a jelent és jövőt illeti: szeretnénk tovább növelni a részvételünket a Nyugat-Balkánon, különösen a KFOR misszióban, ahol már most is Magyarország a legnagyobb hozzájáruló nemzetek egyike. Terveink szerint kiemelten fontos feladatokat és beosztásokat fognak ellátni ott a magyar katonák a közeljövőben.

– Egyre több “fronton” kell helytállnia a Magyar Honvédségnek: külföldi kontingenseink, menekültválság, koronavírus, egy újabb gazdasági válság réme. Úgy tűnik, hogy a honvédségtől nem vonnak el forrásokat. Kérdés, hogy az egyre több feladat nem igényel-e a nehéz helyzet ellenére is többletforrásokat?
– A jövő évi költségvetést a kormány a járványügyi készültségre szánt források figyelembevételével alkotta meg. Magyarország fejlődésének egyik alappillére a külső és belső biztonság megteremtése, ezért fontos, hogy ebben a nehéz helyzetben is emelkedjen a Honvédelmi tárca költségvetése. Nem üres frázis, amikor arról beszélünk, hogy a honvédség sikeresen helytállt a járvány elleni küzdelemben, és a katonák és a honvédséggel együttműködő társadalmi szervezetek segítették, óvták a lakosságot, mert nélkülük nem lehetett volna ilyen sikeres a vírus elleni védekezés. A 2021-es költségvetés elkészítésénél fontos szempont volt, hogy a korábban kitűzött célok megvalósítása ne szenvedjen csorbát. A jövő évi mintegy 778 milliárdos büdzsé biztosítja, hogy továbbra is meg tudjuk védeni Magyarországot a bevándorlástól, és a migráció felerősödése – amely potenciális járványveszélyt jelent – ne veszélyeztesse a magyar egészségügyi helyzetet sem.
Arról a korábbi célkitűzésünkről sem mondunk le, hogy növeljük a Magyar Honvédség létszámát, így a tervek szerint 2026-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona áll majd az ország rendelkezésére. Magyarország egyik legfontosabb kötelessége, hogy NATO tagként felelősséget vállaljon a térség biztonságáért. Ezért az ország gazdasági teherbíró képességének figyelembevételével, szükség van egy erős, ütőképes Magyar Honvédség kialakítására, amely garantálni és szavatolni tudja Magyarország és a régió békéjét. Ehhez a munkához a korszerű eszközök mellett kiválóan felkészített katonákra van szükség, akikre bárhol, bármilyen körülmények között számítani lehet.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Nem a NATO elvárásai, hanem a jól felfogott érdekeink miatt fejlesztjük a saját képességeinket appeared first on .

A Nyíregyházi Törvényszék a 2021 júniusában hozott ítéletével egy rokoni és baráti társaság négy tagját, mint társtetteseket a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva erőszakkal, fenyegetéssel, szexuális cselekmény végzése céljából, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, több ember sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt négy és hat év közötti fegyházbüntetésre, és azonos tartamban közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Vagyonelkobzásról is rendelkezett.

A vádlottak 2017 év tavaszától mintegy négy hónapon át két fiatalkorú, gyermekvédelmi intézetben nevelkedett leányt prostitúciós tevékenységre vettek rá. A 15 éves, gyermekotthonból éppen szökésben lévő egyik sértettnek előbb Szabolcs megyében egy főútvonalon kellett „kipróbálnia magát.” Húsvétkor azonban a vádlottak őt egy másik, – ugyancsak előnyös munkavégzés ígéretére – hozzájuk csatlakozó, mindössze 14 éves leánnyal együtt Bécsbe vitték.

Az osztrák fővárosban a Práter szórakozónegyedben prostituáltként kellett dolgozniuk. Eleinte a sértettek valóban abban a hiszemben voltak, hogy keresményük felével szabadon rendelkezhetnek. Tévedtek. A vádlottak folyamatos irányítása és felügyelete alatt álló, idegennyelv-ismerettel és helyismerettel egyaránt nem rendelkező, kiszolgáltatott sértetteknek esélye sem volt a tiltakozásra. Amikor egyikük ellenállással próbálkozott, két vádlott bántalmazta, sőt családjának kiirtásával is megfenyegette. A vádlottak mindössze 2,5 hónap alatt több mint egymillió forintot utaltak haza. A sértettek szexuális szolgáltatásból származó bevételének további részét a saját megélhetésükre fordították.

A vádhatóság az ítéletet valamennyi vádlott vonatkozásában tudomásul vette. A vádlottak és védőik elsősorban felmentés céljából jelentettek be fellebbezést.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az emberkereskedelem bűntette eltérő minősítésének megállapítása mellett az egyébként törvényes és megalapozott ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a hasonló jellegű bűncselekmények a törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén egyaránt rendkívüli mértékben elszaporodtak. A törvényszék helyesen állapította meg azt, hogy a vádlottak a kiskorú sértetteket rendszeres haszonszerzési célzattal szerezték meg másoknak szexuális cselekmény végzésére. A kiszolgáltatott helyzetbe hozott és abban tartott sértettek kizsákmányolásával jogtalan előny szerzésére törekedtek. A modernkori „rabszolgatartás” e kíméletlen, a kiskorú sértettek erkölcsi és érzelmi fejlődését egyaránt súlyosan veszélyeztető gyakorlása a bűnelkövetőkkel szembeni szigorú, tettarányos büntetés kiszabását igényli. A büntetés enyhítésének emiatt törvényes indoka nincs.

A védelmi fellebbezések alapján a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post Kiskorúakat vittek prostituáltnak Bécsbe appeared first on .

Börtönbüntetéseket szabott ki egy hongkongi bíróság pénteken az új nemzetbiztonsági törvény megszegéséért elsőként elítélt emberre – jelentette internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

Leon Tongot terrorizmus bűntettéért nyolc, szakadár cselekmény elkövetéséért pedig hat és fél év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az utóbbi büntetésből öt és fél évet az elsővel párhuzamosan tölthet le, így összesen kilenc évet kell leülnie.

A korábban pincérként dolgozó, 24 éves férfi ellen amiatt emeltek vádat, mert tavaly július 1-jén – egy nappal a nemzetbiztonsági törvény érvénybe lépése után – motorkerékpárral rendőrök közé hajtott, miközben a 2019-es kormányellenes tüntetések jelmondatát (“Szabadítsuk fel Hongkongot – napjaink forradalma”) hirdető zászlót tartott a kezében. Az ügyét tárgyaló, három bíróból álló tanács kedden ismertetett, 69 oldalas ítéletében úgy foglalt állást, hogy Tong jelentős kárt okozott a társadalomnak amikor súlyosan megsebesített három rendőrt, aki megpróbálta útját állni. Úgy találták továbbá, hogy a zászlón hirdetett szlogennel megpróbált másokat is “szakadár tevékenységre buzdítani”.

A nemzetbiztonsági törvényhez kapcsolódó ügyekben ítélkező háromfős bírói bizottság tagjait Carrie Lam hongkongi kormányzó jelölte ki.

A pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott és tavaly júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Börtönbüntetéseket szabtak ki a nemzetbiztonsági törvény megszegéséért elsőként elítéltre Hongkongban appeared first on .

Korzikán fogták el azt a szlovák férfit és élettársát, egy magyar nőt, akik ellen a gondozásukra bízott gyermekkel szemben elkövetett szexuális erőszak, illetve kiskorú veszélyeztetése bűntett miatt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság adott ki elfogatóparancsot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Közleményükben azt írták: V. Kulin és M. Sándorné a hatóságok számára 2021 márciusától vált elérhetetlenné. Mivel a rendőrségnek információja volt arról, hogy az élettársak külföldön próbálnak a hatóságok elől elrejtőzni, európai elfogatóparancsot adtak ki ellenük.

A Készenléti Rendőrség a szlovák társszervekkel együttműködve megállapította, hogy a férfi és a nő Korzikán tartózkodhat, ezért az Célkörözési Egységek Európai Hálózata elnevezésű nemzetközi együttműködés keretein belül felvette a kapcsolatot a francia központi célkörözési egységgel. Velük együttműködve sikerült megállapítani, hogy a pár Franciaországhoz tartozó Korzika fővárosában, Ajaccióban tartózkodik.

A párt a korzikai szakegység munkatársai csütörtök reggel elfogták, kiadatásukról később döntenek a francia hatóságok.

The post Korzikán fogtak el egy szexuális erőszakkal vádolt szlovák-magyar párt appeared first on .

A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) külügyminiszterei és Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, közös állásfoglalásukban elítélték a Mercer Street nevű tartályhajó elleni “szándékos és célzott” támadást, amely szerintük egyértelműen a nemzetközi jog megsértését jelenti.

A nyilatkozattevők arra reagáltak, hogy a múlt héten az Arab-tengeren támadás ért egy tartályhajót, és életét vesztette a hajó román nemzetiségű parancsnoka és a legénység egyik brit tagja. Kijelentették: elkötelezettek a tengeri biztonság és a kereskedelmi hajózás védelme mellett a nemzetközi joggal összhangban.

Arra utalva, hogy az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Románia következtetése szerint Irán a felelős az incidensért, hangsúlyozták: Teherán viselkedése veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot.

Végezetül felszólították Iránt, hogy hagyjon fel minden olyan tevékenységgel, amely nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak, továbbá arra kértek minden érintett felet, segítse elő a regionális stabilitás és béke előmozdítását.

A támadást a múlt csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű, közepes méretű tartályhajó ellen. A Mercer Street nevű hajó a tanzániai Dar es-Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába, és éppen a középkelet-ománi Dukm kikötővárostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre tartózkodott. Teherán tagadta érintettségét az ügyben.

The post A Hetek és az EU elítélte a Mercer Street tartályhajó elleni támadást appeared first on .

A magyar katonák együttműködés tekintetében kiválóan illeszkednek az északi, angolszász tagállamok professzionalista szemléletébe, illetve a déli, mediterrán országok közösség orientált rendszerébe – jelentette ki Korom Ferenc, vezérezredes. A Magyar Honvédség Parancsnoksága parancsnokát a terveiről, a honvédség feladatairól kérdeztük.

– Kinevezésekor azt mondta, hogy “ismeri a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetét, képességeit és korlátait is, tisztában van Magyarország biztonsági helyzetével, a nemzetközi és hazai kihívásokkal”. Az azóta eltelt idő alatt változott-e valami ezeken a területeken, és ha igen mi és miért?
– Minden szintű parancsnoknak tisztában kell lennie az általa vezetett szervezet helyzetével, képességeivel, korlátaival, erősségeivel és gyengeségeivel. Ezen információk birtokában tudja kialakítani azt a vezetői elgondolást, amely meghatározza a szervezet fejlesztését. Napjaink jellemzője, hogy a világ, Európa, régiónk és így Magyarország biztonsági helyzete rapid módon és gyors ütemben változik.
A jó hír az, hogy amióta átvettem a Magyar Honvédség parancsnoki beosztást több területen is jelentős pozitív irányú változás történt. Aktív szakaszába lépett a Zrínyi Haderőfejlesztési program: beérkeztek az új H-145-ös helikopterek, átvettük a legelső LEOPÁRD harckocsikat, jelentős eredményeket értünk el a katona egyéni felszerelésének modernizációja, a digitális vezetési rendszerek fejlesztése terén, valamint sikerült kialakítani a stratégiai légiszállító képességet.
A rossz hír az, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben a biztonsági helyzet nem javult számottevően: továbbra is jelentős migrációs nyomás nehezedik Magyarország déli határaira, emellett az elmúlt néhány hónapban a COVID-19 világjárvány nem kímélt bennünket sem és a védekezésbe jelentős erőket kellett bevonnunk.
Tágabban kitekintve a világba, az afganisztáni, az iraki és az afrikai hadszíntereken – ahol a Magyar Honvédség katonái is jelentős missziós feladatokat látnak el – továbbra is bonyolult és veszélyes környezetben teljesítik szolgálatukat. Ami büszkeséggel tölt, el, hogy katonáink e nehéz körülmények között is jól teljesítenek, ezzel eredményesen hozzájárulva a válságövezetek és Magyarország biztonságának megőrzéséhez.

– A KFOR-erők parancsnokhelyettese volt 2015–2016-ban, ahol huszonnyolc nemzet 4500 katonájának irányításában vett részt. Tapasztalt a különböző nemzetek katonái között tudásbéli, mentalitásbéli különbségeket?
– A NATO vezette KFOR békefenntartó művelet katonái 1999 óta szolgálnak Koszovóban. A művelet célja garantálni a biztonságot és fenntartani a rendet az országban, ezen cél megvalósulásáért dolgozik több ezer katona minden nemzeti sajátosságával és sokszínűségével együtt. Gondolok itt a nemzeti sztereotípiákra, míg a németekről azt valljuk, hogy precízek, addig az olaszok lazábbak, az amerikaiak pragmatikusak, az osztrákok pedig zárkózottak és folytathatnám a felsorolást. Ez azonban nem gyengeség, hanem inkább erőssége a nemzetközi műveleteknek. Véleményem szerint minden hadseregben vannak tudásbéli és mentalitásbeli különbségek, amelyek nem köthetők nemzeti hovatartozáshoz. Azonban egy katonai hierarchiában ezek a különbözőségek nehezen azonosíthatóak, mivel a szabályok mindenkire vonatkoznak. A magyar katonákról viszont biztosan elmondható, hogy együttműködés tekintetében, mintegy közös többszörösként, egyfajta metszetként működnek, azaz kiválóan illeszkednek az északi (angolszász) tagállamok professzionalista szemléletébe, illetve a déli (mediterrán) országok közösség orientált rendszerébe. Mint a Magyar Honvédség Parancsnoka, biztosan állíthatom, a magyar katona bárhol megállja a helyét és támogatja a multikulturális közösségben való hatékony együttműködést, mely jól tükrözi a Magyar Honvédség mottóját: „a csapat mi vagyunk”.

– A közelmúltban jelentette be, hogy Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR- misszió parancsnokságát 2021-ben. Miért van még mindig szükség Koszovóban a NATO haderőire, és Ön szerint mikorra várható, hogy a helyzet javulása feleslegessé teszi a külföldi erők ottani állomásoztatását?
– Koszovó biztonságpolitikai helyzete sokat javult az elmúlt évek során, de továbbra is szükség van a Szövetséges erők jelenlétére több okból kifolyólag. Az északi szerb-, illetve a déli albán etnikumú lakosság között továbbra is érezhetők a nézeteltérések, de az elmúlt években kevés ilyen jellegű konfrontálódást tapasztaltak a KFOR katonái. Meggyőződésem, hogy a NATO-erők jelenléte kulcsfontosságú ezen a téren, hiszen a békefenntartás egyik alappillére a helyi lakosság békés együttélésének biztosítása és elősegítése. Ezen felül az úgynevezett NATO Tanácsadó és Összekötő Csoport komoly támogatást nyújt a helyi védelmi képességek kialakítása terén tanácsadás és mentorálás formájában, ezzel is elősegítve a helyi védelmi- és biztonsági irányító szervezetek, mint például a védelmi minisztérium legitimálását.
Magyarország a kezdetek óta jelen van Koszovóban, hiszen a régió stabilitása elsődleges prioritású számunkra; ennek megfelelően bizton állíthatom, hogy a legtöbb tapasztalattal rendelkező hozzájáruló nemzetek egyike vagyunk. A KFOR művelet parancsnoki beosztásának feltöltése megkoronázná a magyar szerepvállalást a térségben; ugyanakkor a nagy megtiszteltetés mellett még nagyobb felelősséggel jár ez a kinevezés, hiszen adott esetben a leendő parancsnok a NATO Szövetség harminc nemzetét képviseli majd.

– Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak, ahogy akkor nyilatkozta: “mi tettük tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk”. Ha nem súlyosbodik a helyzet, előreláthatólag meddig tart az iraki küldetésünk? Milyen körülmények között dolgoznak a katonáink Irakban?
– A Kászim Szulejmáni incidenst követően kialakult politikai helyzetben az ügyvezető iraki miniszterelnök kijelentette, véget kell vetni a külföldi csapatok iraki jelenlétének. A politikai ellenszenv mögött az iraki vezetés továbbra is ragaszkodik a nemzetközi közösség iraki jelenlétéhez és az Iraki Biztonsági Erők kiképzésének/mentorálásának folytatásához. Magyarország számára változatlanul prioritást élvez a nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés, amely hozzájárul az illegális migrációt kiváltó problémák kezeléséhez is. A Magyar Honvédség célja elsődlegesen a művelet- és állománybiztonság lehető legmagasabb szinten tartása. A helyzet alakulásának függvényében a további iraki katonai szerepvállalásunkat a Koalícióval, a NATO-val, továbbá a keretnemzeti partnerekkel koordináltan alakítjuk. 2019. decemberében az Operation Inherent Resolve koalíciós műveletben való részvételünket biztosító közjogi felhatalmazást az Országgyűlés a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről 2021. december 31-ig meghosszabbította.
Az OIR művelet jelenleg csökkentés és átalakítás előtt áll. Az amerikai fél 2020. június 11-én kezdett kétoldalú stratégiai tárgyalásokba az iraki kormánnyal a művelet jövőjét meghatározó iraki igényekről, ami többek között az amerikai jelenlét kérdésére is kitér – amely mind a koalíciós, mind a NATO jelenlétre hatással bír. A tervek szerint a támogatás elsődleges eszköze a jövőben az iraki haderő műveleti központjain keresztül megvalósuló mentorálás lesz. A kurdisztáni régió az egyetlen, ahol a képességépítés fennmarad és a COVID járvány elmúltával is 2021 januárjáig. Az OIR művelet által folytatott kiképző/mentoráló tevékenység jelentős részét az Irakban jóval elfogadottabb NATO veszi át, azonban tekintettel a COVID járványra, valamint az iraki igényekre, a feladatok átvételének újratervezése van folyamatban. A Magyar Honvédség ambíció szintje változatlan, így folytatjuk feladatainkat. Védelempolitikai iránymutatás van a Magyar Honvédség iraki jelenlétének a jelenlegihez képest csökkentett létszámmal történő fenntartására. A Magyar Honvédség iraki jelenlétének végét egyelőre nehéz megjósolni, ez politikai döntés függvénye.
Kaszim Szulejmáni iráni tábornok halálát követő támadások hatására azonnali szigorító intézkedéseket rendeltem el, ami kiterjedt a táboron kívüli mozgások korlátozására is. A nem műveleti feladatok végrehajtásával összefüggő táborelhagyást megtiltottam. A bevezetett azonnal intézkedéseket követve a többi nemzettel folyamatosan együttműködve folytatta az MH IKBK feladatait. Bagdadban a sorozatos támadásoknak köszönhetően, az UNION III bázis részleges kiürítését rendelte el az Operation Inherent Resolve parancsnoka, amelyben három magyar katona teljesített szolgálatot. A COVID-19 vírus világméretű járványa súlyosan érintette Irakot, így a kurd régiót is. Azonban az azonnali járványügyi intézkedéseknek és a katonák fegyelmezett magatartásának köszönhetően a magyarok lakta táborokban nem jelentettek megbetegedést.

– Harmincezer fős aktív magyar honvédségi állomány megalkotása a cél, ami 2026-ra jelentette ki a korábbi honvédelmi miniszter Simicskó István. A parlamenti meghallgatásán Ön mondta, “ha nincs katona, akkor a legeslegmodernebb haditechnikai eszköz is csak egy darab vas, ami nem működik, nem tudja a szerepét betölteni”. Hol tartunk ma, és mekkora a létszámnövekedés a kinevezése óta?
— A Magyar Honvédség kiemelt fontosságú feladata a honvédelem megerősítése, a haditechnikai eszközök beszerzése, ami az ország és a magyar emberek érdeke, és ami elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk a XXI. század elvárásainak megfelelően tudjon válaszolni a kihívásokra. A honvédelmi és haderőfejlesztési program célja, hogy hiteles, valós képességeken alapuló, erős honvédséget hozzunk létre. Ezt nem lehet megvalósítani humán erőforrás nélkül. A Magyar Honvédség legnagyobb értéke a katona, éppen ezért a toborzó irodák legfontosabb feladata a magas szakmai felkészültségű tájékoztatás és toborzás. A koronavírus egyik súlyos következménye a munkaerőpiacon látható. A Magyar Honvédség várja a katonának jelentkezőket, akár speciális önkéntes tartalékos, akár szerződéses szolgálati formában. Az elmúlt időszak egyértelműen bebizonyította, hogy a Magyar Honvédség minden körülmények között biztos munkahely. A cél felé jó ütemben haladunk, az aktív – hivatásos és szerződéses – állomány létszáma az elmúlt két évben több mint ezer fővel növekedett.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Korom: a magyar katona bárhol megállja a helyét appeared first on .

Több mint egy héttel az első törökországi erdőtüzek kitörése után még mindig tucatnyi helyen pusztítanak a lángok az ország délnyugati részében – közölte Bekir Pakdemirli török mezőgazdasági és erdészeti miniszter.

A beszámoló szerint a tüzek jelenleg öt tartományt érintenek. Leginkább Mugla tartományt sújtják, de Antalyában, Aydinban, Denizliben és Ispartában is küzdeni kell a lángokkal. Múlt szerda óta 180 tüzet vontak ellenőrzésük alá a hatóságok – közölte Pakdemirli.

Szerda este Mugla tartományban a kemerköyi hőerőmű területét is elérték a lángok, de csütörtökön sikerült megfékezni őket. A létesítményből a dolgozókat evakuáltak, a veszélyes anyagokat pedig már korábban elszállították, így a széntüzelésű üzemben nem történt robbanás.

Fatih Dönmez török energiaügyi miniszter arról számolt be, hogy a hőerőmű főegységeiben nem keletkezett komoly kár. Az üzemeltető cég továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg a létesítmény hűtése zajlik, egyúttal azon dolgoznak, hogy visszaállítsák az áramtermelést, és mihamarabb működésbe hozzanak minden egységet.

Törökországban kilencedik napja tombol a soha nem látott tűzvész. Az oltást Oroszország, Irán, Ukrajna, Azerbajdzsán, Spanyolország és Horvátország tűzoltó repülőgépei, valamint helikopterei segítik. A munkálatokat a 40 Celsius fok körüli hőmérséklet, a szél és az alacsony páratartalom is nehezíti, miközben időre időre újabb és újabb tűzgócok keletkeznek.

A meteorológusok szerint a hétvégén országszerte öt-hat Celsius fokkal csökken majd a hőmérséklet, illetve elered az eső, és a tenger felől érkező széllel a páratartalom is nőni fog. Az erdőtüzek következtében eddig nyolc ember vesztette életét a kis-ázsiai országban, miközben emberek tízezreit kellett evakuálni. A kis-ázsiai országban múlt szerda óta összesen 187 helyen keletkezett erdőtűz.

Az Európai Unió három különleges tűzoltó repülőgépet küld Törökországba, hogy segítse az erdő- és bozóttüzek oltását – közölte Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos. Janez Lenarcic elmondta, az Európai Unió a katasztrófahelyzetek kezelésének támogatására létrehozott polgári védelmi mechanizmusának keretében Horvátország egy, Spanyolország kettő Canadair repülőgépet biztosít az oltási munkálatokhoz. Az EU teljes szolidaritásáról biztosítja Törökországot a tűzvész okozta időszakban, és készen áll további segítséget nyújtani – tette hozzá az uniós biztos.

The post Továbbra is tucatnyi erdőtűz ég Délnyugat-Törökországban appeared first on .

A természetes oltóanyagok új portfólióját mutatta be a Siemens. A Sinorix NXN oltómegoldások a fejlett technológiákat egyszerű használattal ötvözik, hogy segítsék a tűzvédelem hagyományos megközelítéseinek korszerűsítését.

Az új oltóanyagok olyan természetes gázokat tartalmaznak, mint az argon, a nitrogén és a szén-dioxid. Mindegyikük más, speciális alkalmazásterületre készült, az argon például vegyszereket tároló helyiségekben, a nitrogén a kritikus fontosságú elektromos infrastruktúrában, a szén-dioxid pedig a személyzet nélküli terekben vethető be biztonságosan.

Kizárólag olyan hatóanyagok és vegyületek alkotják a Sinorix NXN portfóliót, amelyek légkörünkben természetes úton jelen vannak, így nem károsítják a környezetet, és az oltómegoldások ökológiai lábnyomát is csökkentik.

A Sinorix NXN oltóanyagok kémiailag semlegesek, tűzzel érintkezve nem váltanak ki veszélyes reakciókat, és nem hagynak hátra káros melléktermékeket. Az aktivált oltóanyagok után így nem kell maradványokat takarítani vagy ártalmatlanítani, az üzlet az incidenst követően gyorsan visszatérhet a működés rendes kerékvágásába. A semleges oltóanyagok nagyon rosszul vezetik az elektromosságot, ezért különösen jól alkalmazhatók üzletkritikus infrastruktúrák tűzvédelmében.

Minthogy a Sinorix NXN természetes oltóanyagok ózonlebontó potenciálja (ODP) nulla, használatukat törvényi szabályozás sem korlátozza, nem fenyegeti őket kivezetés. Az új oltómegoldások emellett követik az EN szabványokat és útmutatásokat, és rendelkeznek a megfelelő – például VdS és CNPP – tanúsítványokkal, amelyek igazolják fenntarthatóságukat.

A termékportfólió egyszerű használatát többcélú alkatrészek biztosítják, amelyek minden oltóanyag esetében megegyeznek. Ráadásul a megoldások a teljes nyomástartományban (8-360 bar) a pneumatikus működtető egyetlen típusát használják, miként az elektromos és a pneumatikus működtetést is ugyanaz a hengerszelep-típus szolgálja ki. A Siemens új ADVtechnology (Advanced Double Actuation Valve) technológiája a telepítés és a palackcsere időigényét is drasztikusan lerövidíti. A felhasználók így sokkal könnyebben és gyorsabban építhetik be és tarthatják karban tűzoltó rendszereiket.

Kialakításuknál fogva a Sinorix NXN oltórendszerek az átfogó tűzvédelmi megoldásokba is könnyen integrálhatók, amelyekben az észleléstől az evakuálásig növelik a biztonságot és csökkentik a kockázatokat. Az integrált megoldásokhoz bevezethető, felhőalapú, digitális szolgáltatásokkal a vállalatok a létesítmények felügyeletét is optimalizálhatják.

The post Új, környezettudatos tűzoltó megoldásokat mutatott be a Siemens appeared first on .

Hivatalból vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Pegasus-ügyben.

A hatóság közleménye szerint a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint “egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust” az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények alapján indította meg a vizsgálatot.

Hozzátették: a hatóság az üggyel kapcsolatban az eljárás végéig egyéb információt nem közöl.

The post Hivatalból vizsgálatot indított a NAIH a Pegasus-ügyben appeared first on .

A kínai külügyminisztérium hongkongi kirendeltsége “bajkeveréssel” vádolta Washingtont pénteken, arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök ideiglenes menedéket ajánlott fel az Egyesült Államokban tartózkodó hongkongiaknak.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadása szerint a kínai külügyminisztérium hongkongi irodájának közleményében az olvasható: az amerikai döntés “kendőzetlen beavatkozás Hongkong ügyeibe és Kína belpolitikájába, továbbá lábbal tiporja a nemzetközi jog és kapcsolatok alapelveit”. A hivatal szóvivője a közleményben hozzátette: “Az úgy nevezett menedék felajánlásával Hongkongot próbálják lejáratni, illetve Kínát bemocskolni, olyan tevékenységet folytatva, amely a város virágzásának és stabilitásának lerombolását célozza”. Aláhúzta továbbá: “Peking kész szembeszállni a külföldi beavatkozással, megvédeni a nemzetbiztonságot, és folytatni a Hongkongot kormányzó ‘egy ország, két rendszer’ elv alkalmazását”.

A Joe Biden által csütörtökön aláírt rendelet az Egyesült Államokban tartózkodó, több ezer hongkongi számára teszi lehetővé, hogy vízumuk lejárta után akár 18 hónapig maradjanak az országban. A döntést az amerikai fél a Hongkongban 2020 júniusában életbe lépett nemzetbiztonsági törvény alapján a városban tevékenykedő ellenzéki törvényhozók és aktivistákkal szembeni hatósági fellépéssel indokolta.

Tavaly az Egyesült Királyság szintén felajánlotta segítségét a hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvény életbe lépését követően. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal csaknem 3 millió hongkongi rendelkezik. A SCMP május végén arról számolt be, hogy az ehhez szükséges jelentkezést, amely január 31-től indult el, négy hónap alatt több mint 34 ezer hongkongi nyújtotta be.

Az utóbbi években több külföldi kormányzat – köztük az Egyesült Államok – is aggodalmát fejezte ki a hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően. A többi közt aggályosnak tartják a pekingi központi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott, majd tavaly június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, valamint a hongkongi választási rendszer átalakítását. A lépések a bírálatok szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Peking “bajkeveréssel” vádolja Washingtont a hongkongiaknak felajánlott menedék miatt appeared first on .

Akár szimbólum is lehetne. A hál' Istennek így vagy úgy, de manapság létező forrásokból történik valami jó. Aztán meg az alapvető funkció vonatkozásában mégis sikerül el(...)ni. Nem kicsit, nagyon. Mint ezt az aprólékos, szorgos munkával makulátlanul felújított, ikonikus bakonyi megfigyelőtornyot, melynek a kilátóerkélyét "bekaszlizták". Értitek...a szabadság legalapvetőbb élményét , vagy legalábbis annak illúzióját adó panorámakilátás útjába rácsot :-(

Persze nézhetjük inkább a dolog másik oldalát. Legalább nem bontották le, mint a szintén hadtörténeti jelentőségű BARSz állomást nem messze ide...amúgy abból is jó kilátó válhatott volna, egy kis izgalmas, hidegháborús ízzel.

Csak egy kicsi hibádzik, de ha az a kicsi minden, akkor továbbra is ott maradunk, ahol a part szakad. Ugye ismerős, magyar testvérek?

Zord

Tánczos Barna romániai környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint jól vizsgázott Romániában a Sumal 2 faanyag-nyomkövető rendszer.

A miniszter keddi sajtótájékoztatón ismertette a rendszer fél éves alkalmazásának eredményeit, megállapításait a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kiadott közlemény foglalta össze. A Sumal 2 informatikai rendszert a törvénytelen fakitermelés megfékezésére dolgozták ki. A rendszerhez telefonos alkalmazás is tartozik, amelyen keresztül bárki ellenőrizheti, ha fát szállító gépkocsit lát, hogy legális-e a szállítmány.

A miniszter szerint a Sumal 2 faanyag-nyomkövető informatikai rendszerrel sikerült visszaszorítani az illegális fakitermelést. Ugyanakkor a rendszer a bürokráciát is csökkentette, hiszen digitalizálta az engedélykibocsátás folyamatát.

Amint Tánczos részletezte: a Sumal 2 rendszerbe regisztrált több mint 64 000 felhasználó hozzávetőlegesen 21 millió köbméter faanyag szállítására több mint 2,2 millió szállítólevelet állított ki, ami naponta átlagosan 12 600 iratot jelent. Egy évvel korábban ugyanebben a periódusban a rendszer korábbi verziója 17,3 millió köbméter fára 1,9 millió kísérőlevelet generált. A különbséget – a miniszter szerint – részben az okozza, hogy a Sumal új verziójába a fűrészpor, a pellet és a brikett szállítmányokat is be kell vezetni. A szállítmányok ellenőrzését a gps-es helymeghatározó és a szállítmányról feltöltendő fényképek is segítik.

A miniszter közlése szerint korábban naponta átlagosan 2,5 illegális szállítmányt lepleztek le, az új rendszerben a megnövekedett számok mellett is átlagosan napi kevesebb mint egy törvénytelen szállítmányt azonosítottak.

Az elmúlt hat hónapban az állampolgárok összesen több mint 858 ezer alkalommal ellenőrizték a faanyag-szállítmányok törvényességét. Az illegálisnak tűnő szállítmányok esetében a rendszer felajánlja a 112 segélyhívószám tárcsázását. Az állampolgárok 3468 ilyen hívást kezdeményeztek, végül 123 szállítmány bizonyult törvénytelennek.

A lakossági bejelentések alapján a hatóságok 212 900 lej (15,75 millió forint) értékben róttak ki bírságot, 307 köbméter fát és 24 olyan gépjárművet koboztak el, amellyel illegálisan szállítottak faanyagot. A rendőrség a rendszer bevezetése óta 19 721 ellenőrzés során közel 21 ezer köbméter fát kobozott el, 12,5 millió lej (925 millió forint) értékben szabott ki bírságot és 5952 esetben indított eljárást a törvénysértést elkövetők ellen.

The post A miniszter szerint jól vizsgázott Romániában a falopások visszaszorítására kidolgozott rendszer appeared first on .

Az Európai Unió külügyi szolgálata bekérette Fehéroroszország brüsszeli képviseletének ideiglenes vezetőjét, hogy felszólítsa Minszket arra, ne használja a litván határhoz érkező bevándorlókat eszközként politikai céljai elérésére – közölte az Európai Bizottság.

“A külszolgálat magas rangú képviselője tolmácsolta a fehérorosz ügyvivőnek az EU határozott aggodalmait, miszerint a bevándorlók és a menekültek felhasználása teljességgel elfogadhatatlan” – jelentette ki Nabila Massrali szóvivő a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: “ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, és Fehéroroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalását az illegális migráció, az emberkereskedelem és a menekültek elleni küzdelem terén”.

Az EU azzal vádolja a fehérorosz hatóságokat, hogy szándékosan beengedik az illegális bevándorlókat Litvánia területére. Vilnius pedig azt veti a minszki vezetés szemére, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – menekülteket, hogy aztán a szankciók miatt egyfajta revansként illegálisan átküldje őket az EU területére.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió kész további, akár keményebb szankciókat bevezetni a fehérorosz kormány ellen, amennyiben az nem hagy fel az emberi jogok szisztematikus megsértésével.

Az EU legutóbb június végén határozott arról, hogy a Fehéroroszországgal szemben bevezetett megszorító intézkedések hatályát kiterjeszti, illetve gazdasági szankciókat hagy jóvá. A célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír exportjára és a pénzügyi szektorra is.

Az unió szankciós listáján már 166 személy szerepel, köztük Aljakszandr Lukasenka elnök és két fia, valamint tizenöt olyan vállalat és ügynökség, amely közvetlen kapcsolatban áll a fehérorosz vezetéssel.

The post Az EU bekérette Fehéroroszország brüsszeli képviseletének vezetőjét appeared first on .

Felújítják a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság épületét mintegy 160 millió forintból – közölte Zala megye rendőrfőkapitánya.

Vereckei Csaba elmondta: 1990-ben került a rendőrséghez az addig pártházként funkcionáló zalaegerszegi belvárosi épület, de azóta csak kisebb felújításokat végeztek benne.

Most a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program pályázatán elnyert közel 160 millió forintból zajlik energetikai felújítás, amelynek keretben szigetelik a homlokzatot, kicserélik a nyílászárókat, továbbá új fűtési és világítási rendszert alakítanak ki a november közepéig tartó munkálatok során – tette hozzá.

The post Felújítják a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság épületét appeared first on .

Vádat emeltek egy kábítószer-kereskedő csoport, köztük egy család ellen, amely maga is termesztett kannabiszt – közölte a fővárosi főügyész.

A vádirat szerint egy 54 éves férfi 2019-2020-ban marihuánával kereskedett Budapesten és Pest megyében. A férfi a kábítószer egy részét egy 32 éves ismerősétől szerezte be, aki kokaint is kínált. Másik beszerzési forrása egy család három tagja volt, akik több helyen maguk termesztették a kannabiszt, egyebek mellett egy katonai jellegű konténerben – áll Ibolya Tibor közleményében.

Egy idő után az 54 éves férfi és unokatestvére is termesztettek kendert, ez volt az ellátás harmadik pillére. Az ültetvényekhez világító, szellőző és tápanyagellátó rendszert építettek ki. A vádlottak a termesztéshez szükséges áramot – két helyszínen is – a fő elektromos vezeték megbontásával, áramlopással biztosították – olvasható a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói és a készenléti bevetési rendőrök 2020 júniusában felszámolták az elkövetői kört, hármukat őrizetbe vették. A Fővárosi Főügyészség hat férfi és egy nő ellen emelt vádat kábítószer-kereskedelem alap-, és egyes vádlottaknál – a jelentős mennyiségre figyelemmel – minősített esete miatt. A főügyészség hármukat üzletszerű lopással is vádolja – olvasható a közleményben.

Az ügyészség a vádlottakkal szemben fegyház- és börtönbüntetést indítványoz, emellett pénzbüntetést is, továbbá közügyektől való eltiltást és vagyonelkobzást a lefoglalt több százezer forintra. A vádlottak közül ketten letartóztatásban vannak.

The post Vádat emeltek egy kábítószer-kereskedő csoport ellen appeared first on .

Szeptember 3-ig 24 orosz diplomatának kell elhagynia az Egyesült Államokat vízumának lejárta miatt – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni nagykövet a National Interest amerikai folyóiratnak.

A TASZSZ hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában a misszióvezető nehezményezte, hogy a Biden-kormányzatnak a stabil kétoldalú kapcsolatok kialakításáról szóló szándéknyilatkozatai ellenére tovább fokozódnak az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő diplomatákkal szemben foganatosított “példátlan szigorítások”. Antonov szerint az amerikai fél “kitartó és leleményes” az orosz diplomáciai jelenléttel szembeni fellépésben.

A diplomata szerint Washington “kitalált indokkal” utasít ki orosz diplomatákat. Elmondta, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly decemberben egyoldalúan három évben korlátozta az orosz képviseletek személyzetének kiküldetési idejét. Mint mondta, ezt a gyakorlatot tudomása szerint egyetlen más országgal szemben sem alkalmazzák.

“Megkaptuk annak a 24 diplomatának a listáját, akinek 2021. szeptember 3-ig el kell hagynia az országot. Szinte mindannyian váltás nélkül távoznak, mert Washington hirtelen megszigorította a vízumkiadási eljárást” – mondta Antonov.

Közölte, hogy Moszkva a fegyverzetellenőrzési rendszerekkel szemben a kibertérben jelentkező fenyegetések megvitatását javasolta Washingtonnak és kifejezte reményét, hogy a felek átfogó párbeszédbe bocsátkoznak a kiberbiztonságról. Mint mondta, a szakértő szintű konzultációk már megkezdődtek.

Közölte, hogy Oroszország az idei első félévben 35 megkeresést intézett az amerikai hatóságokhoz az Egyesült Államokból érkező kibertámadások ügyében. Tavaly az orosz fél 45 ilyen megkeresést intézett a tengerentúlra. Amerikai részről tavaly tíz, idén pedig két hasonló ügyben fordultak Moszkvához a nagykövet szerint.

Kifogásolta, hogy a sajtóban megszellőztetett állítólagos orosz hackertámadásokra Washington “soha” nem szolgáltatott bizonyítékot. A nagykövet azt hangoztatta, hogy az orosz fél nyitott bármilyen kérdés megvitatására.

A nagykövet szerint Washington rávehetné Kijevet arra, hogy tárgyszerű párbeszédbe bocsátkozzon a délkelet-ukrajnai szakadárokkal és visszavonja nehézfegyvereit a demarkációs vonal közeléből. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az amerikai külügyminisztérium “néhány tisztségviselője” az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások előmozdítása helyett – amelynek fontosságában a genfi csúcstalálkozón az orosz és az amerikai elnök egyetértett – mindenért Oroszországot teszik felelőssé “agresszornak” minősítve Moszkvát.

Hangsúlyozta, hogy ezekre a problémákra “kizárólag diplomáciai úton, propaganda nélkül” lehet megoldást találni.

The post Orosz nagykövet: szeptember elejéig 24 orosz diplomatának kell elhagynia az Egyesült Államokat appeared first on .

Az Európai Ügyészség által vezetett nyomozás keretében öt országban, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon tartottak házkutatást áfacsalás ügyében – közölte a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség (EPPO) közleményében.

Az Európai Ügyészség közölte: a szerda reggeli órákban végzet akció egy 14 millió eurót (mintegy ötmilliárd forint) meghaladó értékű, nemzetközi áfacsalás felderítését célozta. A közlemény Marcus Paintingert, az ügyészség müncheni delegáltját idézte, aki szerint az EPPO nélkül hónapokig tartott volna a művelet lebonyolítása, így azonban hetek alatt sikerült.

Az EPPO június 1-jén kezdte meg működését. Feladata az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Az új uniós szerv bármely más olyan jogellenes tevékenységet is kivizsgálhat és vádhatósági eljárás alá vonhat, amely “elválaszthatatlanul összekapcsolódik” az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel.

Az EPPO a nyomozásait és a vádhatósági eljárásait az Európai Bizottságtól, más uniós intézményektől és szervektől, valamint a tagállamoktól függetlenül folytatja. Más uniós szervekkel és ügynökséggel együttműködve, azok munkáját kiegészítve tevékenykedik.

Az Európai Unió tagországai közül 22 csatlakozott az EPPO-hoz. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben.

The post Az Európai Ügyészség Magyarországon tartott házkutatást áfacsalás ügyében appeared first on .

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter szerint Irán hetekre van attól, hogy az atombombához szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő – jelentette a Háárec című újság.

Ganz szerint Irán megszegte a 2015 -ös nukleáris egyezményben meghatározott összes irányelvet, és körülbelül 10 hétre van szüksége az atomfegyverhez nélkülözhetetlen minőségű hasadóanyagok előállításához. A védelmi miniszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában részt vevő országok nagyköveteivel tartott találkozóján beszélt, melyet a két emberéletet követelő, izraeli működtetésű teherhajó ellen Omán térségében elkövetett támadás miatt hívtak össze.

Ganz az iráni Forradalmi Gárda két magas rangú tagját, a drón-hadviselést irányító Szaid Ardzsanit, és a légierőt vezető Amir Ali Hadzsizadét nevezte meg felelősnek a Mercer Street nevű hajó elleni támadásért, amelyben meghalt a legénység két tagja, egy brit és egy román állampolgár. Izrael, Románia, Nagy -Britannia és az Egyesült Államok Iránt okolja az incidensért, igaz Teherán tagadja, hogy köze lenne hozzá.

Az izraeli politikus szerint Irán megszegte a korábbi nukleáris egyezményben meghatározott határértékeket, és Teherán ismét bebizonyította, hogy olyan nemzetközi és regionális kihívást jelent, amely Izraelt is fenyegeti. Ganz hangsúlyozta, hogy Irán több tucat terrorcselekményért felelős a Közel-Keleten, és milíciákat működtet Jemenben, Irakban és más országokban.

A 2015-ös nemzetközi megállapodás értelmében Teherán korlátozta atomprogramját, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump előző amerikai elnök viszont kilépett a megállapodásból, és visszaállította a büntetőintézkedéseket. Válaszul Teherán is fokozatosan felmondta a szerződésből fakadó kötelezettségeit.

Az újabb egyezményről folytatott, áprilisban megkezdett megbeszéléseket júniusban felfüggesztették, miután a keményvonalas Ebrahím Raiszi megnyerte az iráni elnökválasztást, és egyelőre nincs kitűzve a folytatás időpontja. Az izraeli védelmi miniszter egy nappal Raiszi beiktatása előtt beszélt Teherán nukleáris fejlesztéseiről.

The post Ganz: Irán hetekre van attól, hogy az atombombához szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő appeared first on .