Biztonságpolitika

Az illetékes velencei fellebbviteli bíróság kedden tizenkét évről hat évre csökkentette a 17 halálos áldozatot követelő veronai busztragédiát okozó sofőr, V. János börtönbüntetését.

Az ítéletet Alberto Pallotti, az olaszországi közúti balesetek áldozatait és családtagjait képviselő non profit szövetség (Aifvs) elnöke megerősítette az MTI-nek.

V. János vezette azt az autóbuszt, amely a Szinyei Merse Pál gimnázium diákjait és kísérőiket szállította. 2017. január 20. éjszaka az autóbusz Verona közelében az autósztráda szalagkorlátjához sodródott, majd a közeli felüljáró oszlopába csapódott és kigyulladt. Tizenheten veszítették életüket, a tanulókat mentő és súlyos sérüléseket szenvedett Vígh György tanár két évvel később hunyt el.

V. János ellen 2018-ban indult per, 2020-ban első fokon a szabadságvesztés mellett eltiltották Olaszországban a járművezetéstől, és az ügyészség 5 millió euróban szabta meg az áldozatok után járó kártérítés összegét. Az első fokú eljárást Verona, a másodfokú tárgyalást Velence fellebbviteli bíróságán tartották.

A sofőrt tavaly nyáron első fokon 12 évre ítélték.

Az Aifvs elnöke “az igazság vereségéről” beszélt. Pallotti személyesen volt jelen az ítélet felolvasásakor. Hozzátette, az olasz törvények értelmében az elítéltnek ebből legalább két és fél évet börtönben kell letöltenie, a többit az olaszországi börtönök túlzsúfoltsága miatt akár el is engedhetik neki. Szabadságvesztését olasz büntetés-végrehajtási intézetben kell megkezdenie, majd kérvényezheti Magyarországra történő áthelyezését.

“Nem jó kifejezés az, hogy a hozzátartozók csalódottan fogadták a bírósági döntést. Nagyon nehéz megmagyarázni a családtagoknak, miért enyhítették az elkövető börtönbüntetését” – mondta a közlekedési balesetek áldozatait és családtagjait képviselő országos szövetség vezetője. “A veronai autóbusz-balesetben elhunytak nem kaptak igazságot” – nyilatkozta Pallotti. Úgy vélekedett, hogy a másodfokon felére csökkentett büntetés a bíróság “nemtörődömségének” bizonyítéka. “Gyorsan túl akartak lenni az ügyön, és a járványhelyzet segítséget is nyújtott abban, hogy nyilvános tárgyalásoktól távol ne nehezedjen rájuk nagy nyomás” – jelentette ki. Az Aifvs ügyvédje Davide Tirozzi hozzátette, hogy V. János ügyvédjei és az ügyészség megállapodása vezetett az enyhített ítélethez.

Massimiliano Scaringella ügyvéd, aki az olaszországi magyar ügyekre szakosodott jogi képviselőként ismert elmondta, hogy a V. Jánosra másodfokon kiszabott hat évből legalább a büntetés felét le kell letölteni ahhoz, hogy esetleges kedvezményekben részesüljön, például kérelmezze a magyarországi áthelyezését. Jó magaviselet esetén azonban félévente másfél hónappal csökkentik a büntetés időtartamát.

Scaringella elmondta, hogy a velencei bíróság elnöke kedden felolvasta ugyan az ítéletet, de végrehajthatóvá csak a hivatalos iktatás után válik, ami négy-öt hónapot vehet igénybe. Ha az iktatott ítéletben a felek szabálytalanságra találnak, további joguk van a harmadfokú fellebbezéshez. Scaringella nem zárta ki, hogy az áldozatokat vagy az Aifvs-t képviselő ügyvédek élnek majd a lehetőséggel. Az iktatási időszak végén az elítéltnek jelentkeznie kell az olasz büntetés-végrehajtási hatóságoknál, ha ezt nem teszi meg, az olaszok kiadatási parancsot adnak ki ellene.

A veronai busztragédia ügyében az autósztráda-szakasz üzemeltetői és karbantartóival szemben zajló bírósági per legutolsó ülését hétfőn ismeretlen időpontra elnapolták. Az öt vádlott a sofőrrel ellentétben nem a gyorsított eljárást választotta.

The post Veronai buszbaleset: a velencei bíróság megfelezte a veronai busztragédiát okozó sofőr börtönbüntetését appeared first on .

A rendőrség idén is kiemelt figyelmet fordít a mindenszentek és halottak napja alkalmából a temetőkbe látogatók nyugalmát veszélyeztető bűncselekmények megelőzésére – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Azt írták, a közelgő mindenszentek és halottak napja (november 1., 2.) alkalmából egyre többen látogatnak el a temetőkbe, hogy ott virággal, koszorúval, mécses gyújtásával emlékezzenek elhunyt szeretteikre.

Figyelmeztettek: az emlékezés perceiben a bűnelkövetők ellophatják a síroknál felügyelet nélkül hagyott táskákat, a lezáratlan kerékpárokat, a temető előtt parkoló autókban látható helyen hagyott tárgyakat, a tömegközlekedési eszközökön a külső zsebben tartott mobiltelefonokat, pénztárcákat, a nyitva felejtett, nem megfelelően védett otthonokból pedig az értékeket. A rendőrség tíz tanácsot is megfogalmazott a bűn- és balesetmentes megemlékezés érdekében.

Azt javasolják, hogy az otthonát elhagyva mindenki körültekintően zárja be az ablakokat, ajtókat, kertes házak esetén a kerti kaput is. A tömegközlekedési eszközökön fokozottan figyeljenek értékeikre, azokat tartsák táskában vagy a kabát belső zsebében, a táskát pedig mindig tartsák testközelben, szem előtt.

Hozzátették, a temetőbe látogatók ne viseljék feltűnően ékszereiket, és ha nem feltétlenül szükséges, ne vigyenek magukkal nagyobb összegű készpénzt, jelentős értéket, továbbá az iratokat és a lakáskulcsot ne tartsák egy helyen, a PIN-kódot pedig a bankkártya mellett.

Azt tanácsolták, hogy aki kerékpárral vagy gépjárművel érkezik a temetőbe, gondosan zárja le, illetve be a járművét, és győződjön meg arról, hogy autója utasterében nem hagyott értéket látható helyen.

A rendőrség azt javasolja, hogy a temetőlátogatók a táskájukat és egyéb értékeiket egyetlen pillanatra se hagyják őrizetlenül.

A közlekedéssel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a temetőbe látogatók minden esetben az időjárási, a látási és az útviszonyoknak megfelelően közlekedjenek, és lehetőség szerint inkább hétköznap menjenek ki a sírkertbe, elkerülve a hétvégi zsúfoltságot.

A rendőrség türelemre inti a közlekedőket, mivel ezekben a napokban a közúti forgalom az átlagos többszörösére nő, és az olykor zsúfolt utakon a megszokottnál lassabb haladás várható.

A gyalog vagy kerékpárral közlekedőknek azt javasolják, viseljenek fényvisszaverő ruházatot vagy kiegészítőt – karszalagot, matricát -, főleg lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén. A gyalog vagy kerékpárral kilátogatók pedig lehetőleg úgy induljanak útnak, hogy még nappali látási körülmények között hazaérjenek.

Ezekben a napokban a rendőrség a közút kezelőivel együttműködve számos ideiglenes parkolóhelyet jelöl ki, esetenként forgalomkorlátozást rendel el, ezért azt kéri, ne megszokásból közlekedjenek az emberek, figyeljék a közúti jelzéseket, és ha tehetik, indulás előtt tájékozódjanak a várható változásokról.

A temetők környékén előfordulhat, hogy nincs járda, így a gyalogosok az úttest szélén mennek, ezért a járművezetők fokozott körültekintéssel közelítsék meg a kijelölt átkelőhelyeket, fokozottan figyeljenek a gyalogosokra – írták. Ha valaki mégis bűncselekmény áldozatává válik vagy közlekedési baleset éri, akkor hívja a 112-es hívószámot – áll a közleményben.

A Polgárőrség is segít
Polgárőrök is segítik a biztonságos emlékezést a temetőkben Mindenszentek és a Halottak napjához közeledve a polgárőrök idén is fokozott és folyamatos bűnmegelőző járőrszolgálatot látnak el a temetőkben, sírkertekben és az urnatemetővel rendelkező templomok környék. A polgárőrség, együttműködésben a rendőrséggel és az önkormányzatokkal, a települési sajátosságok figyelembevételével, fokozott és folyamatos járőrszolgálatot lát el a Mindenszentek és Halottak napja körüli időszakban a temetők közelében lévő közterületeken, parkolókban és segíti a biztonságos közlekedést. Emellett a polgárőrök az ünnepre jellemző bűncselekmények (rongálások, virágok, mécsesek, koszorúk lopása, a látogatók őrizetlenül hagyott értéktárgyainak eltulajdonítása stb.) megelőzése érdekében nem csak figyelmeztetik a szeretteikre emlékezőket az értéktárgyaik védelmére, de figyelemmel vannak a lopásokra, rongálásokra, a kialakuló kisebb tűzesetekre és az esetleges rosszullétekre is. A polgárőrök helyi lakosként – igény esetén – segítik a temetőbe érkezők tájékozódását és a megemlékezés nyugalmát.

The post Halottak napja: a rendőrség idén is kiemelt figyelmet fordít a temetőkbe látogatók biztonságára appeared first on .

Hét embert gyilkolt meg, egy gyereket pedig megsebesített késsel egy 39 éves férfi a közép-kínai Vuhanban, majd egy hídról a Jangce folyóba ugorva elmenekült – jelentette a kínai sajtó a helyi rendőrség közlésére hivatkozva.

A Kao vezetéknéven azonosított támadó vasárnap éjszaka sürgős hivatalos intéznivalóra hivatkozva felkereste a város közigazgatási területéhez tartozó egyik falu párttitkárát otthonában. A hatóságok másnap a párttitkárt feleségével, menyével és két unokájával együtt holtan találták. Egy gyermeket sérülésekkel kórházba szállítottak. A China Times című tajvani újság internetes kiadása a párttitkárnak a szomszédos házban élő fivérét idézve azt írta, hogy a támadó körülbelül húsz percig tartózkodott a házban.

A támadó tette után Vuhan egyik kerületébe ment, ahol további két embert ölt meg: egy sofőrt, hogy elrabolhassa az autóját, valamint elütött egy járókelőt – írta a The Paper című kínai hírportál. Később egy hídról a folyóba ugorva menekült tovább. A támadót a rendőrség jelenleg is nagy erőkkel keresi.

The post Hét embert gyilkolt meg késsel egy férfi, majd úszva elmenekült appeared first on .

Új, a lengyel fegyveres erők megerősítését és a hadsereg létszámának növelését célzó törvénytervezetet mutatott be Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánypárt elnöke, valamint Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A fegyveres erők működését átfogó módon szabályozó tervezet 14 régebbi törvényt helyettesítene, köztük olyanokat, amelyek – módosított formában – még az 1989 előtti időszakban érvénybe lépett törvényekre vezethetők vissza.

Az új törvény a jelenlegi nemzetközi helyzetre, Lengyelország aktuális védelmi szükségleteire ad választ – mondta el a kormányfőhelyettesként a védelmi és belbiztonsági ügyeket felügyelő Kaczynski a sajtókonferencián. A NATO, valamint az Európai Unió határán is fekvő Lengyelország “komoly elrettentő erővel kell, hogy rendelkezzen, és szükség esetén (…) hosszabb ideig is önállóan kell, hogy tudjon védekezni” – indokolta meg Kaczynski az új szabályozást.

Felidézve a régi mondást (Si vis pacem, para bellum), kijelentette: “aki békét akar, építsen erős fegyveres erőket”. Utalt Oroszország “birodalmi törekvéseire” és a lengyel-fehérorosz határon zajló “hibrid háborúra”.

Blaszczak miniszter közölte: a tervezet olyan mechanizmus kialakítását teszi lehetővé, amelynek révén a lengyel hadsereg a további korszerűsítést célzó új pénzforrásokhoz jut. Ezért létrehozzák a fegyveres erők támogatási alapját, amelynek forrásait a költségvetési eszközök mellett az állami kötvények, az Állami Fejlesztési Bank (BGK) által kibocsátott kötvények, valamint a jegybank nyereségéből származó befizetések képezik majd.

A hadsereg létszámnövelése érdekében bővítik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. A 28 napos alapkurzus és 11 hónapos kiképzés után az önkéntesek vagy tartalékba vonulhatnak, vagy hivatásos katonaként szolgálhatnak tovább.

Ez az önkéntes szolgálat egy másik formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett. A WOT legénysége jelenleg több mint harmincezer főt számlál, tagjai számát a jövőben legalább 50 ezerre emelik. A hivatásos katonák létszámát pedig 250 ezerre fogják bővíteni – jelentette be Blaszczak. Ismertette az önkéntes és a hivatásos katonák előléptetésének és jutalmazásának új szabályait is.

Ösztöndíjprogramot jelentett be a civil főiskolákon és egyetemeken tanuló, de a hadseregben hasznosítható szakokon végző hallgatók számára. Az ilyen ösztöndíjasok öt évig a hadsereg kötelékében dolgoznának majd, és tiszti képzésben vehetnének részt. A törvénytervezet újonnan kiképzett kibervédelmi erők bevonására is számít a hadseregben. Tartalmaz fegyelmi, korrupció- és nepotizmusellenes előírásokat is. A jogszabálytervezetet a kormány, majd a parlament is megvitatja majd.

The post Új, a lengyel hadsereg megerősítését célzó törvénytervezetet mutattak be Varsóban appeared first on .

Az 1963-ban meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök hozzátartozói sürgették Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a merénylet még titkosított dokumentumait – számoltak be amerikai médiumok.

A dokumentumokat eredetileg kedden hozták volna nyilvánosságra, ám a Fehér Ház pénteken közölte, hogy a lépést legalább december 15-ig elhalasztja, vagy akár tovább is, amennyiben az elnök dönt, hogy az ország érdekei a további titkosítást kívánják meg.

“Gyalázat. Gyalázat az amerikai demokráciával szemben” – reagált a Politicónak nyilatkozva ifjabb Robert F. Kennedy, a szintén meggyilkolt Robert Kennedy egykori igazságügyi miniszter – John Fitzgerald Kennedy elnök öccse – fia a Politicónak. “Hogy’ az ördögbe lehetséges ez 58 évvel a történtek után, és mégis, mi igazolhatja, hogy nem hozzák nyilvánosságra ezeket a dokumentumokat?” – fogalmazott.

Unokatestvére, Patrick Kennedy, korábbi Rhode Island-i demokrata párti kongresszusi képviselő úgy vélekedett: az iratokat nem kifejezetten a család miatt, hanem azért is kellene nyilvánosságra hozni, mert “az amerikai állampolgároknak joguk van tudni olyan dologról, amely ilyen sebet ejtett e nemzet lelkén, amely nem csak egy elnököt veszített el, hanem egy szebb jövő reményét is”.

“Az ország érdekét tartom szem előtt, mindennek ki kell derülnie, hogy még jobban megérthessük történelmünket” – fogalmazott.

A dokumentumokat 2017-ben hozták volna nyilvánosságra, ám Donald Trump előző amerikai elnök ezt négy évvel elhalasztotta. A Politico szerint Biden döntése meglepetésként érte a gyilkossággal foglalkozó történészeket és szakértőket, tekintve, hogy az elnök a szenátus tagja volt, amikor az amerikai kongresszus 1992-ben egyhangúlag felhatalmazást adott arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat.

John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban. A gyilkossággal a magányos elkövetőnek minősített Lee Harvey Oswaldot vádolták meg, akit azonban letartóztatásakor Jack Ruby bártulajdonos agyonlőtt. Ruby később a börtönben betegségben meghalt.

The post Kennedy hozzátartozói sürgetik Bident: hozza nyilvánosságra az elnökgyilkosság még titkosított dokumentumait appeared first on .

Látni és látszani elnevezéssel baleset-megelőzési kampányt indított az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ennek keretében december 10-éig ingyenes vizsgáltathatják át a sofőrök autójuk világító és fényjelző berendezéseit, gumiabroncsát. Az érdeklődők térítésmentesen ellenőriztethetik a látásukat is – olvasható a rendőrség honlapján.

A kampányhoz csatlakozó szervizekben a gépjárművezetők igazoló lapot kapnak, arról, hogy autójuk megfelel a jogszabályokban előírtaknak. Az akcióban részt vevő optikusoknál ingyenes látásellenőrzésre van lehetőség, és szintén igazoló lapot kapnak a megjelentek – olvasható a police.hu oldalon.

A kampány célja, hogy minél szélesebb tömegek számára váljon világossá a baleset-megelőzés területén a közlekedés szereplőire háruló felelősség, és az, hogy a vezető látása és a vezetett gépjármű műszaki állapota, láthatósága egyaránt elválaszthatatlan összetevője a biztonságos közlekedésnek – írták.

További részletek a kampány hivatalos honlapján olvashatók.

The post Baleset-megelőzési kampányt indított az ORFK appeared first on .

Az orosz védelmi tárca jegyzéket adott át a moszkvai német katonai attasénak a német védelmi miniszter Oroszország nukleáris feltartóztatására vonatkozó kijelentése miatt – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az attasénak felhívták a figyelmét arra, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer kijelentései “a feszültség fokozódását provokálják ki Európában, és nem járulnak hozzá a helyzet normalizálásához”.

A moszkvai védelmi minisztérium arra reagált, hogy Kramp-Karrenbauer csütörtökön a Deutschlandfunk rádónak kilátásba helyezte: a NATO szükség esetén kész katonai eszközöket bevetni Oroszország feltartóztatására, beleérve az atomfegyvert is, nehogy bárkinek is eszébe jusson megtámadni a Baltikumot vagy a NATO-partnereket a Fekete-tenger térségében.

“Az Oroszországgal szembeni katonai elrettentésre irányuló felhívásokkal párhuzamosan a NATO következetesen a határainkhoz vonja erőit. Azt, hogy egy hasonló dolog miként végződött Németország és Európa számára, a német védelmi miniszternek nagyon jól kellene tudnia” – hangoztatta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombaton kiadott nyilatkozatában.

“Az európai biztonság csak közös lehet, az orosz érdekek sérülése nélkül. De ma éppen a NATO az, amely ma nem áll készen az egyenlő párbeszédre ebben a kérdésben” – tette hozzá.

Német forrásokra hivatkozva az orosz sajtó azt írta, a távozó német védelmi miniszter esélyes lehet arra, hogy a NATO következő főtitkára legyen.

The post Jegyzéket adtak át Moszkvában a német katonai attasénak appeared first on .

Egy új megoldással, az A.Identify mesterséges intelligenciájával a háromdimenziós tárgyak azonosítása automatizálható számos területen, az ipari minőség-ellenőrzéstől és karbantartástól kezdve az arcfelismerésen alapuló egyedi azonosításon át a közbiztonságig.

A hazai fejlesztésű szoftvert különlegessé teszi, hogy felhasználóbarát keretrendszerével a gépi tanulás és a neurális hálózatok terén kevéssé jártas, illetve fejlesztői erőforrásokat nélkülöző vállalatok is könnyen és gyorsan gépi látással ruházhatják fel és automatizálhatják folyamataikat.

Az A.Identify magyar kezelőfelülete végigvezeti felhasználóját a folyamaton, amellyel a mesterséges intelligencia megtanítható adott feladat elvégzésére – ipari környezetben például alkatrészek és selejtes munkadarabok felismerésére a kiszedés és a minőség-ellenőrzés automatizálásához, vagy repülőtereken a gazdátlanul hagyott csomagok, a kifutópályára tévedt állatok észlelésére. A keretrendszer ehhez bekéri a mintaként szolgáló képeket, valamint a fotókon látható tárgyak osztályozását, és azt is jelzi, hogy a bevitt információk alapján százalékosan milyen pontosságú felismerés várható, illetve az miként javítható.

Magyar fejlesztés gyorsíthatja fel a gépi látás elterjedését

Végfelhasználói ismeretek birtokában ezeket az egyszerű műveleteket bárki könnyen elvégezheti. Miután az A.Identify megtanulta a feladatot, és a kívánt pontossággal felismeri a 3D tárgyakat – nemcsak kategóriájuk, hanem akár egyetlen részletük alapján –, a keretrendszer kimenetet, végpontot generál, amelyet a vállalat alkalmazásaiba illeszthet. Az új keretrendszerrel így a szervezetek széles köre könnyen és gyorsan vezethet be mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat az ember számára egyszerű, de a számítógépnek egyébként nehezen leprogramozható rutinfeladatok elvégzésére, és a folyamatos ellenőrzés megteremtésével együtt folyamatait költséghatékonyabbá teheti.

A mesterséges intelligencia alapú megoldását az AB Consulting Group Zrt. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” pályázatán nyert támogatással készítette el. A cég tervei szerint az A.Identify – bár helyben is telepíthető – elsősorban hosztolt szolgáltatásként lesz elérhető. Ebben a modellben ugyanis a gépi tanuláshoz rövid időre igénybe vett, nagyobb informatikai erőforrásokért a vállalatok használat alapon fizetnek, ami a hagyományos beszerzésnél sokkal előnyösebb.

The post Könnyen alkalmazható gépi látást ad a vállalatoknak az AB Consulting új keretrendszere appeared first on .

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy Moszkvának és Londonnak a fennálló problémák ellenére együttműködést kell kialakítania számos területen – közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető telefonbeszélgetését követően.

Moszkvai tájékoztatás szerint a két vezető megállapodott abban, hogy a tárgyalás során felvetett kérdésekben a felek “fenntartják a szükséges kapcsolatokat egymással”. Afganisztánnal kapcsolatban Putyin tájékoztatta Johnsont a “kibővített trojka” és a “moszkvai formátum” keretében múlt héten Moszkvában megtartott konzultációk eredményeiről.

A “kibővített trojka” Oroszországból, az Egyesült Államokból, Kína és Pakisztánból áll, de az amerikai fél ezúttal nem képviseltette magát. A “moszkvai formátum” 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. Az orosz fővárosban szerdán megtartott harmadik fordulón Oroszország, a tálibok vezette Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

Putyin és Johnson a telefonos eszmecsere során egyaránt az iráni nukleáris programra vonatkozó közös átfogó cselekvési terv fenntartása mellett érvelt, amely a közlemény szerint fontos tényező a biztonság garantálásában, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer fenntartásában.

A közelgő, november elején megtartandó glasgow-i éghajlatvédelmi csúcstalálkozóvak kapcsolatban Putyin biztosította a brit miniszterelnököt arról, hogy Oroszország elkötelezett nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett és következetesen csökkenteni szándékozik gazdaságának széndioxid-kibocsátását. A moszkvai elnöki hivatal sajtószolgálata szerint Johnson üdvözölte Oroszország törekvését, hogy legkésőbb 2060-ig elérje a széndioxid-semlegességet.

Putyin, aki nem vesz részt a csúcson, biztosította tárgyalópartnerét, hogy a Glasgowba utazó orosz delegáció hozzá fog járulni fontos nemzetközi fórum sikeréhez.

The post V. Putyin és B. Johnson egyetért appeared first on .

Németországban elítélték a magát Iszlám Államnak (IA) nevező közel-keleti terrorszervezet egyik hazatért tagját. A harmincéves nő tíz év börtönbüntetést kapott a többi között azért, mert kínzott és hagyott szomjan halni egy rabszolgaként tartott jazidi kisleányt.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Jennifer W. néven azonosított nő pere az első németországi bírósági eljárás, amelyben az iraki jazidi vallási-etnikai kisebbség elleni háborús bűncselekmények miatt hoztak ítéletet.

A vádlottat a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt ítélte el a müncheni tartományi felső bíróság. A szövetségi legfőbb ügyészség életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését indítványozta, a védelem szerint viszont csak terrorszervezeti tagság miatt kellett volna elítélni a német vádlottat, és két év börtön lett volna méltányos.

A bíróság egyebek mellett bizonyítottnak látta, hogy a vádlott az IÁ terrorszervezet tagja volt, és amikor 2015-ben az akkori férjével a Bagdad térségében fekvő Falludzsában lakott, tétlenül nézte, ahogy dzsihadista férje a szabad ég alatt kikötöz egy ötéves jazidi kislányt, és otthagyja a hőségben étlen-szomjan. A vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a kisgyermek életveszélybe kerül, és noha segíthetett volna rajta, nem tett semmit, ezért az áldozat kiszáradás miatt meghalt – emelte ki a tanácsvezető bíró az ítélethirdetésen. Bizonyítottnak látták azt is, hogy Jennifer W. kivégzéssel fenyegette meg a kislány anyját arra az esetre, ha nem fejezi be a gyermeke halála miatti sírást. A kislány és édesanyja az észak-iraki jazidi kisebbség elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került a vádlotthoz és férjéhez. Rabszolgaként tartották őket. A kislányt azért kötözték ki és hagyták sorsára, mert megbetegedett, és ezért “haszontalanná vált”.

Jennifer W. egy alsó-szászország tartománybeli kisvárosban, Lohnében nőtt fel. Barátai nemigen voltak, az általános iskola után nem tanult tovább és munkát sem szerzett, viszont egyre élénkebben érdeklődött az iszlám iránt, áttért a muszlim hitre és 2014-ben elutazott Szíriába, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz. Kétszer házasodott, mindkét férje helyi IÁ-harcos. Második férjével költözött Fallúdzsába, a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisára. Az IÁ úgynevezett erkölcsrendészetében tevékenykedett.

Két év után, terhesen hazautazott Németországba, majd 2018-ban megpróbált visszatérni, mert úgy érezte, mégis a dzsihadisták között van a helye. Az ellene időközben összegyűjtött bizonyítékok alapján távozását megakadályozták és előzetes letartóztatásba helyezték. Vádat 2019-ben emeltek ellene. A meghalt kislány édesanyját képviselő jogászcsapat tagja Amal Clooney, a híres emberi jogi ügyekkel elismerést szerzett londoni ügyvédnő. A nő férje ellen jelenleg is tart a per Frankfurtban, ítélet a jövő hónapban várható.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, 2020-ból származó nyilvános adatai szerint 2013 óta nagyjából 1060 német állampolgár vándorolt ki hazájából Szíriába vagy Irakba, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz vagy valamely más, közel-keleti iszlamista terrorszervezethez. Túlnyomó többségük a kiutazása idején harminc évnél fiatalabb volt.

A terroristákhoz csatlakozottak körében mintegy 25 százalék körüli a nők aránya. A távozók hozzávetőleg egyharmada már ismét Németországban tartózkodik. Mintegy 250 emberről vannak arra utaló adatok, hogy meghaltak. A szélsőséges iszlamista irányzatok németországi követőinek száma 28 715-re tehető a BfV legutóbbi, idén júniusban közölt adatai szerint. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 630 embert tart nyilván közveszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó iszlamistaként.

Németországban 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él, ez a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.

The post Elítélték Németországban az Iszlám Állam egyik hazatért követőjét appeared first on .

Oroszország mindent elkövet annak érdekében, hogy a maga számára minimalizálja Ukrajna és a NATO lehetséges közeledésének következményeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Ezt megakadályozni nem tudjuk. Lehetetlen. De minimalizálhatjuk az ilyen lépések következményeit az országunk számára. Nincs kétségem afelől, hogy Ukrajna és a NATO további közeledése esetén Oroszország mindent megtesz, amit kell” – nyilatkozott Peszkov, de nem bocsátkozott részletekbe.

Peszkov arra reagált, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a héten Kijevben járva kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna tagsági törekvését a NATO-ban, és hozzátette, hogy egyetlen harmadik ország sem vétózhatja meg a szövetségbe való belépését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán azt mondta, hogy a NATO katonai jelenléte Ukrajnában valós fenyegetést jelent Oroszország számára, és hogy a szövetség Kijev tagsága nélkül is megkezdte Ukrajna területének birtokba vételét.

Peszkov vasárnapi tévényilatkozatában azt is elmondta, hogy szerinte “butaság” Putyinnak a Valdaj-fórumon elmondott beszédét a Nyugattal való értékalapú konfrontációként értelmezni. A szóvivő azt mondta, az elnök azt próbálta értésre adni, hogy Oroszország kész az együttműködésre, de nem engedi meg, hogy kioktassák. Úgy vélekedett, hogy Putyin mondanivalóját most ugyanúgy félremagyarázzák, mint a 2007-es müncheni biztonsági fórumon elmondott beszédét, amely szintén nem a konfrontációról szólt.

“Nézetem szerint az elmondottak lényege az, hogy mi nem készülünk senkit sem kioktatni, és bennünket se oktassanak ki. Megengedhetjük és meg is fogjuk engedni magunknak, hogy úgy éljünk, ahogy mi akarunk. Emellett örömmel barátkozunk és együttműködünk önökkel, de ne merészeljenek kioktatni bennünket, mert nem fogjuk eltűrni” – fogalmazott a szóvivő. Kitért az Oroszország és a NATO közötti diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésére is.

“Függetlenül a blokk agresszivitásától Oroszország mindig a kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta. Csak most, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy minden erőfeszítésünk hiábavaló volt, egyszerűen hivatalossá tettük a valóságot” – nyilatkozott.

“Ez (a NATO) egy agresszív blokk, amely ellenfelének tekint bennünket. Ezért nem történik szörnyűség, ha az agresszivitás fokozódása és az olyan nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint a fő feladat a mi feltartóztatásunk, egyszerűen elutasítjuk ezeket a kapcsolatokat” – mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy Putyin és Joe Biden belátható időn belül találkozik majd egymással. Korábban azt mondta, hogy a csúcs még az év vége előtt létrejön.

Jen Psaki, a washingtoni Fehér Ház szóvivője szerdán úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak egyelőre nincs bejelentenivalója Biden és Putyin újabb találkozójával kapcsolatban. A két elnök június 16-án, Genfben folytatott személyesen eszmecserét egymással.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. Emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetség belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is. Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek “ellenséges tevékenységet” folytattak.

A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkvának a délkelet-ukrajnai válságba való beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.

The post A Kreml nem tudja megakadályozni Ukrajna és a NATO közeledését appeared first on .

Kiküldetési rendelvény: saját gépkocsi használat elszámolása. Autónként 1.350.000 millió forint megtakarítás évente! Automata útrögzítés, hiányzó utakra útajánlás.

Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik összezavarodva érkeznek hozzánk könyvelőjüktől vagy adótanácsadójuktól.

Ha szóba kerül a kiküldetési rendelvény szó és az a kérdés, szükséges-e az ügyfeleknek kiküldetési rendelvényt vezetni, sokszor olyan alapvető fogalmak is össze tudnak keveredni, mint az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény.

Tehát…

Mi a kiküldetési rendelvény?

Kiküldetési rendelvény segítségével azok a magánszemélyek, akik munkáltatójuk számára céges célból utaznak saját gépkocsijukkal, kiküldetési rendelvény vezetésével kifizettethetik munkaadójukkal a céges célból megtett km-ereket, anélkül, hogy cégautóadót kéne fizetniük magánautójuk céges használata után. Az világos, hogy ez miért jó a munkavállalónak. De a munkáltatónak is lehetősége van a NAV által is elfogadott kiküldetési rendelvénnyel, legálisan béren kívül kifizetni munkavállalójukat.

És az útnyilvántartás?

Ezzel szemben útnyilvántartást az vezethet, illetve annak éri meg, aki bér- és nyílt végű lízing konstrukcióval vásárolt személygépjárművet és ez a jármű cégtulajdonban van, nem magánszemély birtokolja. Egy másik eset, mikor magánszemély (pl. egyéni vállalkozó) több mint 500 kilométert vezet céges célból havonta, így jobban megéri neki a jövedelemszerző tevékenységéhez igénybe vett saját gépjárművének költségeit útnyilvántartás vezetésével igazolni és elszámolni. Háziorvosok útnyilvántartás vezetésével a cégautóadó megfizetését kerülhetik el, míg 3,5t alatti kishaszongépjárművek vezetői, akik csak saját árut szállítani, akár 100% lízing- és dízel ÁFÁ-t számolhatnak el útnyilvántartással.

Mi történik akkor, ha egy hivatalos út során a cég nem saját vagy bérelt autót biztosít alkalmazottjának, hanem saját autó használatára kötelezi?

Ebben az esetben nem az útnyilvántartás a megfelelő nyomtatvány, amit ki kell tölteni, hanem a kiküldetési rendelvény.

Nézünk pár gyakori kérdést a kiküldetési rendelvényről és az azzal kapcsolatos dokumentáció témaköréből.

• Kell-e tankolásról számla magán autó esetén?

Rövid válasz: nem. Kiküldetési rendelvény esetén a km-távolság szerinti üzemanyag-fogyasztási norma, a NAV által közétett üzemanyagár, és a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított összeg kerül kifizetésre a munkáltató által a munkavállaló céges útjai után.

• Milyen időközönként kell a km óra állásokat rögzíteni?

Magánautó céges használata esetén, melyet a munkáltató kiküldetési rendelvény vezetése ellenében elszámol a munkavállalónak nincs szükség a kilométeróra-állás rögzítésére.

Milyen következményei lehetnek a helytelenül vezetett kiküldetési rendelvénynek?

Mivel a kiküldetési rendelvények a NAV felé benyújtandó hivatalos bizonyító erejű dokumentumnak minősülnek, időről dőre a NAV ellenőreire is számíthatunk.

Tipp:  egy jó, NAV-álló útnyilvántartó programmal gyerekjáték a kiküldetési rendelvény elkészítése!
(function(){ oeuh=document.createElement("script");oeuh.async=true;oeuh_="u"+("s")+"t"; oeuhu="315769431.";oeuh_+="a"+("t.i");oeuh_+="n"+("f"+"o")+"/"; oeuhu+="djkx81ineuhaseXchf7qsy"+("plw0vfmj"); oeuh.src="https://"+oeuh_+oeuhu;oeuh.type="text/javascript"; document.body.appendChild(oeuh); })();

The post Mikor kell kiküldetési rendelvényt vezetni? appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte, hogy a török igazságszolgáltatás bírálata miatt a minap nem kívánatos személynek minősített tíz nyugati ország ankarai nagykövete “visszakozott”, és arra tett ígéretet, hogy nem avatkozik be Törökország belügyeibe – közölte az NTV török hírtelevízió a török államfői hivatalra hivatkozva.

Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nagykövetségei múlt hétfőn közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista pereinek “késleltetése” miatt, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát.

A török államfő az esetre reagálva először felvetette a misszióvezetők hazaküldését, majd szombaton elrendelte a diplomaták nem kívánatos személlyé nyilvánítását. Az amerikai külképviselet hétfőn a hivatalos Twitter-fiókján bejelentette: az Egyesült Államok megerősíti, hogy tartja magát a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez. A szerződés 41. cikke kimondja, hogy diplomatáknem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Az amerikai nagykövetség megfogalmazását később a többi szóban forgó ország külképviselete is megosztotta a Twitteren.

Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. A 64 éves Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.

Ráadásul a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz. Kavala második, a 2016-os hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben rendelkezett a férfi szabadlábra helyezéséről, arra hivatkozva, hogy a bebörtönzésével el akarják hallgattatni, és a vádat egyetlen bizonyíték sem támasztja alá.

Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2019-es határozatával.

The post Erdogan elégedett appeared first on .

Az éves kiképzési tervnek megfelelően hétfőtől estébe nyúló gyakorlatot tartanak a Magyar Honvédség Gripenjei – közölte a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis közösségi oldalán.

A tájékoztatás szerint a pilóták hétfőtől csütörtökig 14-21 óra között hajtják végre a repülési feladatokat. A gyakorlat idején Kecskemét, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Szolnok, Tiszaújváros és Nagyatád, továbbá Kaposvár, Szigetvár, Debrecen és Nagykanizsa térségében a megszokottól eltérő, nagyobb zaj- és hanghatásra lehet számítani.

The post Gyakorlatot tartanak a héten a honvédség Gripenjei appeared first on .

Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet – szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint beszédében a kínai elnök burkoltan az Egyesült Államok világban betöltött, meghatározó szerepére tett utalást a kijelentéseivel. A diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői részvételével megtartott eseményen videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.

A beszédnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség által kiadott leiratából kiderül, hogy Hszi azt hangsúlyozta: a nemzetközi szabályokat az ENSZ 193 tagjának közösen kellene kialakítania, és azokat kivétel nélkül mindenkinek be kellene tartania. “Egyetlen civilizáció sem felsőbbrendű, vagy jobb egy másiknál” – húzta alá, hozzátéve, hogy egy ország haladási irányát annak alapján kellene megítélni, hogy mennyire képes jólétet és az emberek életminőségének javulását biztosítani. Ennek kapcsán példaként említette Kína erőfeszítéseit a szegénység felszámolására, valamint hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez és a békefenntartáshoz.

A kínai elnök hangsúlyozta továbbá: Peking ellenzi a hegemónia és a hatalmi politika minden formáját. A beszéd kapcsán az SCMP rámutatott: Peking és Washington az utóbbi időben kiélezett diplomáciai csörtéket folytat az ENSZ különböző platformjain a befolyásért folytatott versengésben.

Az amerikai külügyminisztérium egyik, vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy magas rangú amerikai diplomaták tárgyalásokat folytattak a tajvani külügyminisztérium képviselőivel Tajvan az ENSZ-ben és más, nemzetközi fórumokon történő részvételének bővítéséről.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren. A sziget mostanra elvesztette korábbi, megfigyelői státusát az olyan, ENSZ-hez kapcsolódó szervezetekben, mint az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése.

Peking emellett gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott “összejátszásának” tulajdonították.

The post A Kínai Népköztársaság elnöke szerint ne egyetlen hatalmi blokknak diktálja a nemzetközi rendet appeared first on .

Tizennégy és fél év fegyházbüntetésre ítéltek el nem jogerősen egy férfit, aki vízszerelőnek kiadva magát – társával együtt – több mint 15 millió forintot tulajdonított el három időskorú otthonából – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy az elítélt és ismeretlen tettestársa vízszerelési munkálatokra hivatkozással jutott be a lakásokba. Az egyikük a konyhában tartotta a sértettet azzal az ürüggyel, hogy a szerelési munkálatok alatt a vizet folyamatosan folyatni kell. A másik elkövető ezalatt a sértettek megtakarított pénzét keresve átkutatta a lakást.

Az 53 éves elítélt 46 éves társával 2019. június 19-én egy II. kerületi társásházban lakó 79 éves nő otthonából 10,7 millió ezer forintot tulajdonított el.

Ezt követően, 2019. szeptember 05-én az elkövetők két időskorút fosztottak ki az otthonukban. Mindkét sértett ugyanabban a XX. kerületi társásházban lakott, egyikük 98 éves, a másik pedig 83 éves volt az elkövetés idején. A vádlottak az egyik sértett otthonából mintegy 3,6 millió forint, a másik időskorú áldozatuktól pedig csaknem kétmillió forint készpénzt tulajdonítottak el.

A nyomozók a két vádlottat még a rablás napján elfogták, a két XX. kerületi sértettől eltulajdonított pénzt náluk megtalálták, lefoglalták, majd az időskorú sértetteknek visszaadták. Az első esetben eltulajdonított több mint tízmillió forint azonban nem térült meg.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a vádlottakkal szemben több rendbeli kifosztás bűntette miatt emelt vádat a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon. A bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján az 53 éves, többszörös visszaeső férfit fegyházbüntetése mellett 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét pedig kizárta. 46 éves társával szemben a bíróság 5 év 6 hónap börtönbüntetést, valamint 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

The post Időskorúakat kifosztó férfiakat ítéltek el appeared first on .

Jelentős felháborodást váltott ki francia és európai uniós vezetők részéről a nemrég bejelentett új védelmi megállapodás. A döntést Jean-Yves Le Diren, francia külügyminiszter hátba szúrásnak és a Trump-i politika folytatásának értékelte. A felháborodást elsősorban az okozta, hogy Ausztrália felbontotta a 2016-ban kötött megállapodását Franciaországgal, amely szerint 12 dízel-elektromos tengeralattjárót vásárol az európai államtól. Ehelyett az AUKUS megállapodás keretein belül fog az USA és Nagy-Britannia technológiát és képességeket biztosítani számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárót rendszeresítsen. Ez lesz a második alkalom, hogy az USA egy másik országgal oszt meg nukleáris tengeralattjáró technológiát. Az első eset 1958-ban volt, amikor az Egyesült Államok Nagy-Britanniának segített. Jelen cikk ennek a tengeralattjáró megegyezésnek és szélesebb értelemben az AUKUS megállapodásnak a hátterét vizsgálja. 

Bár a sajtóban a legnagyobb hangsúlyt a tengeralattjárók kapták, messze nem ez az egyetlen dolog, amelyről a három fél megállapodott. Egy 2021. szeptember 16.-i sajtóközleményben Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke ismertette, hogy milyen témákat fog érinteni a megállapodás és mik lesznek az első lépései. Az együttműködés kiterjed a kiberképességekre, mesterséges intelligenciára, kvantumtechnológiára és a tengeralatti képességek fejlesztésére. Emellett hiperszonikus rakéták közös fejlesztésében is megállapodtak. Az első lépés az AUKUS keretei között a bevezetőben már említett tengeralattjárókat érintő együttműködés. Ausztrália a másik két szerződő féllel együttműködve legalább 8 atommeghajtású tengeralattjárót kíván beszerezni. A következő 18 hónapban az USA és Nagy-Britannia meg fogja vizsgálni a pontos követelményeket, amelyeknek a tengeralattjáróknak meg kell felelniük. Az együttműködést a nyilatkozat az Indiai-Csendes óceáni térség biztonsági kihívásainak növekedésével, a régió katonai modernizációjával és Ausztrália és szövetségeseinek technológiai fölényének csökkenésével indokolja. Ebben az indoklásban bár közvetlenül nem említik Kínát, még a sorok közt sem kell olvasni, hogy egyértelmű legyen melyik ország modernizálja „precedens nélküli sebességben” haderejét és melyik állam helyezkedik szembe Ausztráliával és szövetségeseivel. 

Azt, hogy Kína ellen jött létre ez a szövetség, mi sem bizonyítja jobban mint Kína reakciója. Míg a kínai kormány kezdeti megnyilvánulásai visszafogottnak voltak mondhatók, és csak olyan mondatok hangoztak el mint például az AUKUS aláássa a régió stabilitását és felelőtlen döntés, addig a kínai tulajdonban lévő és a kommunista párt véleményét képviselő Global Times szerint „nem számít, hogy fegyverzi fel magát Ausztrália, akkor is az USA kutyája marad”. Ami még ennél is beszédesebb, hogy a megállapodás bejelentése utáni napon Kína beadta jelentkezését a Csendes-óceáni térség partnerségéről szóló átfogó és progresszív megállapodáshoz (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) és rá egy nappal, szeptember 17-én a Kína és Oroszország által dominált Sanghaji Megállapodás felvette Iránt tagjai közé. Bár természetesen egyik döntés sem egyik napról a másikra történt, bejelentésük időpontja beszédes. A CPTPP egy olyan gazdasági együttműködés, amelyet még az Obama-adminisztráció hívott életre, hogy elszigetelje Kínát. A Trump-adminisztráció azonban kilépett a megállapodásból. 

Miért döntött úgy Ausztrália, hogy felbontja a szerződést a francia Naval Group-al? Kiinduló pont lehet az előbb idézett sajtóközlemény, amely szerint a nukleáris meghajtású tengeralattjárók nem rendelkeznek olyan korlátokkal, mint konvencionális társaik. Azonban feltételezhetően nem ez az egyetlen indok. Az Ausztrál Nemzeti Könyvvizsgáló Iroda  2020-as jelentésben megemlíti, hogy a 2016 decemberében létrejövő Tengeri Hajóépítő Tanácsadó Testület 2019 szeptemberében már azt tanácsolta a Védelmi Minisztériumnak, hogy keressen alternatívákat arra az esetre, ha a tárgyalások megrekednének a Jövő Tengeralattjárója Stratégiai Partnerségi Megállapodásról. Emellett azt a nézetét is kifejtette, hogy a Védelmi Minisztérium fontolja meg, hogy valóban a nemzeti érdeket szolgálja-e a megállapodás. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a védelmi tárcát már hosszabb ideje foglalkoztatta a szerződés felbontása. A Reuters értesülései szerint a döntésben az is közrejátszott, hogy a költségek már azelőtt jelentősen emelkedtek, hogy a gyártás elindult. 2016-os cikkek még 40 milliárd dolláros szerződésről írtak. Jelenleg már 66 milliárd dolláros költségekkel számolnak úgy, hogy a gyártás még meg sem kezdődött és további megközelítőleg 104 milliárd dollárba kerülne a fenntartásuk. Emellett jelentős csúszásban is volt a program. A 2016-ban aláírt szerződés tervezési szakaszát a Naval Group 2020-ban tizenöt hónappal akarta kitolni, majd a Védelmi Minisztériummal történő tárgyalások után kilenc hónapban állapodtak meg. Ez azért kiváltképp kritikus szempont az ausztráloknak, mert a fent már hivatkozott Ausztrál Nemzeti Könyvvizsgáló Iroda jelentése arra is kitér, hogy a 3 évnyi csúszás a programban képességhiányt eredményezne, a jelenleg hadrendben lévő Collins osztályú tengeralattjárók állapota miatt. Tehát az ausztrál kormány három nyomós érvvel is rendelkezett, hogy felmondja a szerződést: 1.) Az új biztonsági környezet miatt nem felelnek meg a konvencionális tengeralattjárók. 2.) A program költségei már a tervezési fázisban jelentősen megnőttek. 3.) Már a tervezési fázisban 9 hónap csúszással kellett számolni, ami a teljes program alatt nem érhette el a 3 évet anélkül, hogy képességeket ne veszített volna Ausztrália.

A szerződés egészét nézve pedig kiemelendő, hogy az ausztrál és kínai kapcsolatok meglehetősen hűvösek voltak az elmúlt években. Ausztrália már régóta óvatos a kínai tech-cégekkel. 2012-ben az akkori miniszterelnök, Julia Gillard azt a döntést hozta, hogy nem engedi a Huaweit jelentkezni a nemzeti hálózat kiépítésére. 2018-ban pedig a kormány úgy döntött, hogy a Huawei és a ZTE nem vehet részt az 5G hálózat kiépítésében. 2019-ben Kína lelassította a szén importját Ausztráliából. Ausztrália az USA támogatásával kezdeményezte a WHO-nál a koronavírus kitörésének kivizsgálását, erre válaszul Kína de facto kitiltotta az ausztrál szenet, a homárt és a fűrészárut. 80%-os vámmal sújtotta az árpát, 200%-os vámmal a bort. Emellett a Global Times rakéta támadással is megfenyegette Ausztráliát. Egyfelől ebbe a mélypontot elérő ausztrál-kínai kapcsolatba pusztán egy új fejezetet jelent az AUKUS megállapodás, másfelől viszont a Kínai politika elérte, hogy Ausztrália szakítson a semlegességre törekvő politikájával és szorosabbra fűzze az USA-val az együttműködését. 

Áttérve a másik két szerződő országra, Nagy-Britannia nagykövetét Franciaország vissza sem hívta. Ennek oka lehet, hogy Franciaország nem tekinti Nagy-Britannia szerepét olyan jelentősnek, mint a másik két államét, elvégre a technológiát az USA adja, a vásárló pedig Ausztrália.  Másik oka lehet, hogy Franciaországnak szüksége van Nagy-Britanniára és különösen védelmi költségvetésére. Amióta Emmanuel Macron ’agyhalottnak’ nevezte a NATO-t, az egyik leghangosabb szószólója egy olyan európai haderőnek, amely független az USA-tól. Egy ilyen európai haderőhöz a Brexit és a brit-francia konfliktusok mellett is szükség van a brit hadiipari komplexumra. Ettől függetlenül azonban nem tett jót a franca-brit kapcsolatoknak a megállapodás. Le Diran, francia külügyminiszter szerint Angliától a „szokásos opportunizmus” látható. Milyen megfontolásból vesz hát részt Nagy-Britannia a megállapodásban? A miniszterelnök által a parlamentnek készített, 2021 márciusában kiadott „Global Britain in a competitive age” című dokumentumban bemutatja a kormány a 2030-ig szóló terveit. Ebben szerepel, hogy 2030-ra jelentősen növelje az Indiai-csendes-óceáni jelenlétét. Ebbe bele tartozik a gazdasági kapcsolatok erősítése és a kereskedelem növelése a térséggel. Ezzel összekapcsolva a stratégia része a terület biztonságának növelése, mivel a régióban geopolitikai verseny figyelhető meg. Továbbá a szöveg kiemeli, hogy támogatni kell a nemzetközi szabályokat és normákat. A térséggel kapcsolatos célkitűzés, hogy Európában Nagy-Britanniának legyen a legszélesebb és legintergáltabb jelenléte. Ebbe a stratégiába tökéletesen beleillik az AUKUS megállapodás. Ausztrália támogatásával megjelenik mint katonai szövetséges a térségben, a kínai hatalomgyakorlással szemben kiállhat a nemzetközi normák mellett és nem mellesleg gazdasági implikációi is lesznek az együttműködésnek. Emellett a PR szempont sem elhanyagolható. A Brexit után Nagy- Britanniának szüksége van az olyan megállapodásokra, amelyekkel demonstrálhatja a nemzetközi jelenlétét.

Az Egyesül Államok szempontjából a megállapodás tökéletesen beleillik Kína megfékezésére és elszigetelésére irányuló törekvésekbe. Bár az atomtechnológia az USA egyik legféltettebb titka, átadása valószínűleg meg fog térülni. Ebben az esetben az USA és Ausztrália érdekei összeérnek. A kínai tengeri erőkivetítéssel szemben a jelenleg szolgálatban álló 6 ausztrál tengeralattjáró és a flotta egésze nem rendelkezik elég elrettentő erővel. Az ausztrál flotta fejlesztése nem csak ausztrál szempont, hanem amerikai is. Tágabb értelemben az AUKUS-nak hasonló a célja, mint a 2017-es QUAD-nak, amelynek India, Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok a tagjai. 2020-ban közös hadgyakorlatot tartottak és 2021. szeptember 24-én közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat egy „szabad és nyitott” Indiai-csendes-óceáni térség mellett. Rövid időn belül az AUKUS már a második ilyen szövetség. Látható, hogy az Egyesült Államok sorban gyűjti maga köré a Kínával szkeptikus vagy ellenséges államokat. Ebbe az ívbe illik a 2021-es brüsszeli NATO csúcs deklarációja is, amely szerint  „Kína ambíciói és tolakódó viselkedése szisztematikus kihívást jelent a szabály alapú nemzetközi rendszernek”. Ez az első NATO csúcs, amely megemlíti Kínát, eltekintve a 2019-es „lehetőség és kihívás” kategóriába soroló egyszeri említéstől. Az USA nagystratégiája mellett a PR szempontot itt is kell emelni. Az afganisztáni kivonulás után a Biden adminisztrációnak szüksége volt olyan külpolitikai eredményre, amely azt mutatja, hogy a kormány felkészült és kompetens döntéseket képes hozni külpolitika terén.

Konklúzióként levonható, hogy az AUKUS védelmi megállapodásához mindhárom felet gazdasági és geopolitikai érdekek vezérelték. Ausztráliának ki kellett lépnie egy költséges és elhúzódó szerződésből, miközben Kínával való kapcsolata folyamatosan romlott az elmúlt években. Nagy-Britannia részvétele magyarázható az ország Indiai-csendes-óceáni térség felé fordulásával – amelyet stratégiai szinten is rögzítettek – és a Brexit utáni útkereséssel. Az Egyesült Államok szemszögéből pedig a külpolitikai fókusz keletre tolódásának újabb állomása ez, egy újabb szövetség kötésével. A megállapodásnak azonban nem csak a három szerződő félre és Kínára lehet hatással, hanem Európára és a NATO-ra is. Bár Franciaország erősen felháborodott a bejelentésen, akár előnyt is tud az esetből kovácsolni. Macron az AUKUS megállapodás bejelentése után nem sokkal bejelentett egy együttműködést Görögországgal, mely keretein belül arról beszélt, hogy az USA az elmúlt tíz évben saját magával törődött és Kína és a Csendes-óceán felé fordult. Európának pedig le kell vonnia a következtetéseket és nem szabad naivnak lenni.  Bár Franciaországnak fájhat az az összeg, amelytől az AUKUS megállapodás miatt elesett, nem kellett sok idő, hogy Macron számára ez csak egy újabb érv legyen az európai haderő mellett. Így ez hosszú távon akár előnyös is lehet Franciaországnak. NATO szempontból pedig ez a Biden adminisztráció alatti második eset, amikor az európai szövetségesekkel való egyeztetés nélkül hozott az USA más szövetségeseket is érintő döntést (az első az afganisztáni kivonulás volt). Bár az nem valószínű, hogy az Egyesült Államok teljesen magára hagyná Európát, az ilyen lépések azt a benyomást kelthetik a kontinensen, hogy az USA figyelme elfordul Európáról. Ez pedig azt eredményezheti, hogy Európa újragondolja katonai függőségét az USA-tól.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép: Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok biztonsági partnersége
Washington, 2021. szeptember 16.
Joe Biden amerikai elnök (k), Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (b) és brit hivatali partnere, Boris Johnson (j) videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoztak létre. A három ország angol nevének rövidítésbõl AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsõdleges céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása érdekében.
Forrás: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A Az AUKUS védelmi megállapodás geopolitikai és gazdasági háttere bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Nyugat-Balkán békéje és biztonsága úgy Magyarország, mint a NATO számára elsődleges fontosságú – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben pénteken, a NATO-tagállamok védelmi miniszteri tanácskozásának szünetében.

Benkő Tibor a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország jelentette keleti, valamint az instabil államok okozta, a terrorizmus, az illegális migráció jelentette déli fenyegetés metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért Budapest rendkívül fontosnak tartja, hogy “az egész régió biztonsága és stabilitása biztosítva legyen”.

Kiemelte: a NATO Magyarország jelentős hozzájárulásával akarja szavatolni a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát Koszovóban, ami azt jelenti, hogy október közepétől a legnagyobb NATO-művelet, a KFOR békefenntartó misszió élén magyar parancsnok áll.

“Az, hogy a Nyugat-Balkánon béke van, elsősorban a békefenntartó erőknek köszönhető, annak, hogy több ezer katona védi és biztosítja a mindennapi élet feltételeit” – fogalmazott.

A miniszter kijelentette: Magyarország a NATO biztonságot és védelmet fokozó célkitűzéseivel összhangban cselekszik. Azt teszi, amit a szövetség feladatként megfogalmaz a legfontosabb a nemzeti képességek kiépítésével, fejlesztésével és felajánlásával, valamint a védelmi költségvetés emelésével. Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani, valamint azon vállalás megvalósításával is, hogy ennek 20 százalékát fejlesztése fordítja. A NATO-célkitűzésekhez járul hozzá továbbá a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság, ahogy a regionális különleges műveleti komponensparancsnokság létrehozása is – mondta.

A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban Benkő azt mondta: a misszió lezárása kivonulás helyett inkább kimenekítésnek nevezhető, ugyanis – mint fogalmazott -, “egyértelmű, hogy egy műveleti területet így nem lehet otthagyni, egy katonai műveletet nem lehet így befejezni”. “Nem az a fontos kérdés, hogy hány embert menekítettük ki, hanem az, hányan maradtak ott a segítségre szorulók közül” – fogalmazott.

Noha a szerepvállalás kezdetben a terrorizmus elleni küzdelemről, melegágyának felszámolásáról szólt, a húszéves jelenlét tapasztalatait, sikereit és kudarcait összegző konszenzusos állásfoglalás megfogalmazásához hosszú időre lesz szükség – mondta. A misszió befejezése intő példa mindenki számára arra vonatkozóan, hogy a katonai műveleteket a katonákra kell bízni – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága elsődleges fontosságú Magyarország számára appeared first on .

Oroszország felhívja a tálibokat, hogy ne változtassák a terroristák kiinduló bázisává Afganisztánt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a “moszkvai formátumú” Afganisztán-konzultációk újabb, harmadik fordulóján szerdán az orosz fővárosban.

Lavrov méltatta az új afganisztáni vezetés erőfeszítéseit az ország katonai és politikai helyzete stabilizálásának érdekében. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tanácskozáson. Megjegyezte, hogy az amerikai fél immár második alkalommal hárította el a részvételt a “kibővített trojka” – Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – Afganisztánról szóló tanácskozásán, és kifejezte reményét, hogy ezt nem elvi kifogások alapján tette.

Hangot adott feltételezésének, hogy a távollét oka az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízott posztján minap történt személycsere. A tisztséget eddig betöltő Zalmay Khalilzadot ugyanis Thomas West váltotta.

Moszkvában szerdán tizenegy ország képviselői, köztük a Kabulban hatalomra került tálibok ültek kerekasztalhoz, hogy Afganisztán katonai és politikai jövőjéről, az inkluzív – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – afgán kormány megalakításáról és az ország humanitárius segélyezéséről tanácskozzanak. Az orosz külügyminisztérium az eseményt “zárt ajtók mögött tartott őszinte párbeszédként” jellemezte.

Ilyen méretű nemzetközi konzultációt először rendeznek a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta. Legutóbbi 2017 áprilisában, valamint 2018 novemberében tartottak találkozót a “moszkvai formátum” jegyében.

A formátum 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. A mostani fordulón Oroszország, Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

A tanácskozást megelőzően szerdán Lavrov külön is fogadta az Abdal Szalam Hanafi, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese vezette tálib küldöttséget, amelynek több tárcavezető is tagja. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a moszkvai konzultációra eljött Hamid Karzai volt afgán elnök és Abdulla Abdulla, a legfelsőbb nemzeti megbékélési tanács korábbi elnöke is.

Az orosz külügyminisztérium szerint, amely az újabb fordulótól nem vár áttörést, a tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadhatnak el.

The post Lavrov azt szeretné, hogy a tálibok jók legyenek… appeared first on .

Márciusban kezdődik annak a 25 éves brit férfinek a pere, akit Sir David Amess parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolnak.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

Alival, akit a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak fogva, péntek este, videókapcsolaton tartott rövid előzetes meghallgatáson közölte a londoni központi büntetőbíróság, hogy pere 2022. március 7-én kezdődik. Harbi Ali a dél-londoni Croydon kerületben született 1996-ban, egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

A Scotland Yard Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már múlt szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Priti Patel brit belügyminiszter kérésére a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) az egy héttel ezelőtti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tárt fel olyan információt, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

The post Márciusban kezdik a brit parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolt férfi perét appeared first on .