Biztonságpolitika

A Szovjetunió nem felszabadító hadjáratot indított Lengyelországban 1939. szeptember 17-én, hanem a hitleri Németországgal szövetkezve támadást intézett ellene – reagált a lengyel külügyi tárca szóvivője az orosz külügyminisztérium Twitter-oldalán közölt történelemhamisító összeállításra.

Az orosz külügyminisztérium szerint 82 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg “felszabadító hadjáratot” kezdett Lengyelország területén. A szovjet csapatok “a lengyelek által 1920-21-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadították fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta őket”, miközben “Lengyelország állami léte gyakorlatilag megszűnt”.

A varsói külügyi tárca szóvivője erre a Twitteren így reagált: “Nem történt semmiféle felszabadító hadjárat, ez agresszió volt, amely a hitleri Németországgal kötött paktum alapján történt”. Hozzátette: 1939. szeptember 17-én Lengyelország nem szűnt meg, ellenben a megszállt területek lakói röviddel ezután a szovjet állam által elkövetett bűntettek áldozataivá váltak.

A szovjet támadás évfordulójáról pénteken Lengyelország-szerte megemlékezéseket tartottak, ez alkalomból Andrzej Duda elnök részvételével megnyitották a Szibériába hurcolt lengyelek múzeumát is a kelet-lengyelországi Bialystokban. Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván kormányfő megkoszorúzta a Keleten meggyilkolt áldozatok varsói emlékművét a pénteki lengyel-litván kormányközi konzultációk keretében.

Morawiecki Facebook-bejegyzésében aláhúzta: a szeptember 17-i tragédia nemcsak Lengyelországot érintette, aznap Németország után “a másik, totalitárius állam kapcsolódott be az érdekszférák elosztásába Európának ebben a részében”. Mai szempontból is tanulságos, hogy a 82 évvel ezelőtt megkezdődött második világháborús konfliktus által sújtott nemzetek “az akkori európai vezetők hatékony politikájának hiányáért” fizettek életükkel és egészségükkel – szögezte le a lengyel kormányfő.

Simonyte a Morawieckivel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten a Fehéroroszország határán át Európába irányuló migrációs nyomásról szólva kiemelte: 1939. szeptember 17-én megkezdődött a nácizmussal és a kommunizmussal egyszerre folytatott harc, de ezen a napon el kell gondolkodni a világ mai geopolitikai térképén, a mai kihívásokon is. Európa jelenlegi helyzete szoros együttműködést igényel Lengyelországtól és Litvániától, a védelem területén is – hangsúlyozta a litván kormányfő.

The post Lengyel külügy: a Szovjetunió nem felszabadító hadjáratot indított 1939. szeptember 17-én appeared first on .

“Megfeledkezve” a Molotov-Ribbentrop paktumról, “megfeledkezve” a katyni tömeggyilkosságról felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját a hivatalos Twitter-oldalán pénteken megjelent összeállításban.

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg “a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot, csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, “és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni.

“Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.

Az orosz hadsereg “ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.

Az összeállítás értelmében a lengyel “katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország “állami léte gyakorlatilag megszűnt”. A történtekért az anyag Vlagyimir Putyint idézve az akkori lenyel vezetést tette felelőssé. A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy “támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek”. Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország “egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében”. A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a fasiszta megszállóktól a szovjet csapatok szabadították fel, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek.

Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a “peresztrojka” idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket.

Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai “tengelyhatalmak” céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország – a tavalyi fehérorosz elnökválasztás eredményének meghamisítása után – az ellenzéket támogatva “beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”, ez a szempont elvesztette jelentőségét.

The post Az orosz külügy nincs tisztában a felszabadító- és a rablóhadjárat közötti különbséggel appeared first on .

Lopás és vesztegetés miatt két év tíz hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon a Budaörsi Járásbíróság Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsit.

Az ügyészség azzal vádolta Galambos Lajost, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A 2017-ben született vádirat szerint összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4,7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet.

A bíróság az ügy két vádlottját – egyikük Galambos felesége – felmentette, lopás, bűnsegédlet és vesztegetés miatt egy embert pénzbüntetésre, ötöt pedig 1 évtől 2 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélt; két esetben végrehajtandó, háromban pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Az ügy vádlottjai Galambos Lajoson kívül a művész munkatársai, az illegális bekötésben segédkező szakemberek, valamint energetikai ellenőrök, akiket vesztegetés elfogadása miatt marasztalt el a járásbíróság.

A bíróság Galambosra 15 millió forint pénzbüntetést is kiszabott, mintegy 12 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el, és 5 millió forint pénzbírságot szabott ki az egyik cégére. A vádirat szerint a vádlott illegális bekötések révén lopta az áramot, a vizet és a gázt. A közműveket az ingatlanokra beköttette, majd illegális rácsatlakozásokat építtetett ki, a szolgáltatóknak pedig a szabályosan felszerelt fogyasztásmérők által jelzett “nulla” közeli óraállások alapján éveken át csak minimális összeget fizetett.

A védők a tárgyaláson azt hangsúlyozták, hogy a vádirat feltételezéseken, fikciókon alapul és nem tartalmaz minden kétséget kizáró bizonyítékokat. Több védő szerint az ellopottként feltüntetett energiahordozók mennyisége csupán becslés, márpedig így a mérésügyi törvény szerint joghatályos adatok nem keletkezhetnek. Az ügyész ugyanakkor szakértőkre hivatkozott és hangsúlyozta, hogy az illegális vezetékeken áthaladó mennyiségek nyilván nem mérhetők. A járásbíróság Vass László által vezetett tanácsa végül bizonyítottnak tartotta a lopás és a vesztegetést is.

Az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Galambos Lajos a tárgyaláson nem volt jelen, de Fröchlich Krisztián, az elsőrendű vádlott ügyvédje az MTI-t arról tájékoztatta, hogy felmentésért, enyhítésért, illetve hatályon kívül helyezésért fellebbeznek az első fokú ítélet ellen.

The post Két év tíz hónapra ítélte a bíróság Lagzi Lajcsit appeared first on .

Többtucatnyian kapták el a koronavírus-fertőzést Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéből.

Ezt maga Putyin jelentette be, amikor videokapcsolat segítségével felszólalt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) dusanbei csúcstalálkozóján.

“Mint tudják, sajnos az utolsó pillanatban kénytelen voltam lemondani a dusanbei látogatásomat. Nagyon sajnálom, de ez azzal áll összefüggésben, hogy a legközelebbi környezetemben koronavírusos megbetegedéseket mutattak ki. Nem egy és nem két, hanem több tucat emberről van szó” – mondta. Közölte, hogy néhány napig “önizolációban” marad. A Kreml korábbi tájékoztatása szerint az elnök egészséges, és az antitestszintje magas.

Putyin, aki kedden Emomalii Rahmon tádzsik elnöknek jelentette be, hogy karanténba vonul, a Kreml közlése szerint március 23-án kapta meg az új koronavírus elleni első védőoltást. Az elnök április 14-én jelentette be, hogy megkapta a második oltást is. Az csak június 30-án lett nyilvános, hogy Szputnyik V-vel vakcinálták.

Alekszandr Gincburg, a Covid-19 elleni első orosz vakcinát kidolgozó Gamaleja Intézet vezetője egy keddi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az elnöknek elég lesz egy hétig elszigeteltségben maradnia. Korábbi orosz sajtóértesülések szerint mindenkinek, akit Putyin fogad, egy hétig előzetes karanténba kell vonulnia.

The post Mindenki nagyon drukkol: többtucatnyian megbetegedtek Putyin környezetéből appeared first on .

A vezetés közben mobilozók felderítésére egyhetes közlekedésbiztonsági akciót tart a rendőrség csütörtöktől – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Azt írták, az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) szeptember 16. és 22. között “Focus on the road” elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik.

Magyarország egész területén elsősorban a vezetéskor kézben tartott mobiltelefon használatát ellenőrzik majd, de nagy hangsúlyt kap az ellenőrzés során a járművezetők figyelmét elvonó egyéb tevékenységek kiszűrése is.

A magyar rendőrség a ROADPOL Safety Days (ROADPOL Közlekedésbiztonsági Napok) baleset-megelőzési programjához jövő héten kedden közúti ellenőrzéssel, baleset-megelőzési előadásokkal, és gyermekeknek is szóló foglalkozásokkal csatlakozik. Az európai program kitűzött célja, hogy ne történjen halálos baleset a közutakon.

The post ORFK: akció indul a vezetés közben mobilozók kiszűrésére appeared first on .

Az Európai Parlament nagy többséggel jogalkotási kezdeményezést fogadott el, amelynek keretében a képviselők jogszabályokat szorgalmaznak a nemi alapú erőszak, illetve megkülönböztetés minden formája ellen.

A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, az unió végrehajtó szervét, hogy a nemi alapú erőszakot új bűncselekményi kategóriaként fogadja el az uniós jogban, mivel ez a besorolás megteremtené a jogi alapot, egy áldozatközpontú uniós irányelv számára. Az EP szerint az irányelvnek, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő oktatási programokat, a nemi alapú erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket kell tartalmaznia.

A képviselők többsége szerint meg kell továbbá erősíteni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a nemi alapú erőszak esetén a gyermekek feletti felügyeleti és láthatási jogok kellő figyelmet kapjanak. Az unió törvényhozó testülete továbbá úgy véli, hogy a nők és lányok ellen irányuló erőszak legszélsőségesebb formája a gyilkosság, és kiemeli: a nők megfosztása a biztonságos és legális terhességmegszakítástól szintén a nemi alapú erőszak egyik változata. A jelentés emellett leszögezi, hogy nem csak nők, hanem LMBTIQ-emberek is áldozatul eshetnek nemi alapú erőszaknak.

Szerdai évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EP-ben ígéretet tett arra, hogy az év végéig törvényjavaslatot terjeszt be a nők ellen elkövetett erőszak ellen. A javaslat az internetre és a valós világot egyaránt lefedi, és a megelőzésre, a védelemre és a hatékony bűnüldözésre is kiterjed majd.

Az uniós adatok szerint a nők harmada már tapasztalt fizikai és/vagy szexuális erőszakot. Az EU-ban hetente mintegy ötven nő veszti életét családon belüli erőszak következtében, és a nők 75 százaléka már átélt szexuális zaklatást a munkahelyén.

The post A nemi alapú erőszakot EU-szerte bűncselekménynek kell minősíteni appeared first on .

Kína elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, “hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: “Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket”.

A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök.

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.

Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az “indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását” említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.

The post Kína elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi szervezet létrehozását appeared first on .

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

“Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. “Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták” – tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként “az évszázad megállapodásnak” nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: “nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását” illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában “súlyos döntést” jelent.

Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására. A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.

“Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált” – mondta Jean-Yves Le Drian.

“Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát” – hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. “Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen” – tette hozzá.

A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony “valós természetét”.

“Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként” – fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy “példanélküli” a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington “megváltoztatja a játékszabályokat”.

A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.

The post Franciaország tiltakozik az új ausztrál-amerikai-brit partnerségi szerződés miatt appeared first on .

Új háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozását jelentette be a brit, az amerikai és az ausztrál kormány.

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett.

A három ország angol nevének rövidítésből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott egyidejű londoni, canberrai és washingtoni sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden.

A Downing Street által Londonban ismertetett közös közlemény hangsúlyozza: az AUKUS első kezdeményezése lesz egy olyan háromoldalú együttműködés, amelynek eredményeként Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókhoz jut. Ennek a programnak az elkezdését 18 havi előkészítő egyeztetési folyamat előzi meg.

Boris Johnson és Joe Biden egyaránt nyomatékosan hangsúlyozta az AUKUS-partnerséget bejelentő tájékoztatóján, hogy a jövőbeni ausztrál tengeralattjáró-flottának csak a meghajtása épül majd a nukleáris technológiára, de ezeket a tengeralattjárókat nem nukleáris, hanem hagyományos fegyverzettel szerelik fel.

A háromoldalú közös közlemény is leszögezi: Ausztrália változatlanul teljesíteni kívánja nukleáris fegyvereket nem hadrendben tartó országként vállalt összes kötelezettségét, és mindhárom ország mély elkötelezettséggel fenntartja a nukleáris fegyverek globális elterjedésének megakadályozásában játszott vezető szerepét.

A közös közlemény nem említi név szerint Kínát, de a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozó szakértők szerint az AUKUS-kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.

A háromoldalú partnerség létrehozását bejelentő tájékoztatón Johnson úgy fogalmazott: az Indiai- és a Csendes-óceán az egyre intenzívebbé váló geopolitikai versengés középpontjában van, és e térségben megoldatlan területi viszályok parázslanak, potenciális fellángolási pontokkal. Johnson hangsúlyozta: ez a térség az új – többek között a kibertérben megjelenő – biztonsági kihívásoknak is az egyik frontvonala.

A brit kormányfő kiemelte: jelenleg az egész világon csak néhány országnak vannak nukleáris meghajtású tengeralattjárói, és éppen ezért nagy horderejű döntés, ha valamely nemzet úgy dönt, hogy szert tesz erre a félelmetes erejű kapacitásra. Johnson szerint ugyanilyen horderejű döntés bármely ország számára az, hogy segítséget nyújt más országoknak e technológia beszerzéséhez.

“Ausztrália azonban régi barátunk, velünk rokonjellegű ország és hozzánk hasonlóan demokrácia, így természetes partnerünk e nagy vállalkozásban” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Johnson nem titkolta, hogy a kezdeményezés – amellett, hogy célja a világ biztonságosabbá tétele – munkahelyek létrehozását is elősegíti az Egyesült Királyságban.

Utalást tesz erre a brit kormány közleménye is, amely leszögezi: az Egyesült Királyság több mint hatvan éve gyárt és üzemeltet világszínvonalú nukleáris tengeralattjárókat, így rendkívül kiterjedt szaktudással és tapasztalatokkal tud hozzájárulni az AUKUS kezdeményezéshez, olyan, hadiipari tevékenységet is folytató brit óriásvállalatok bevonásával, mint a Rolls-Royce és a BAE Systems.

A Downing Street hangsúlyozta: az AUKUS konkrét megnyilvánulása annak a brit törekvésnek, amelynek célja a hasonló gondolkodású szövetségesekkel fenntartott védelmi, biztonsági és külpolitikai kapcsolatok elmélyítése. A megállapodás egyben tükrözi a három országot összekötő, egyedülálló szintű bizalmat és együttműködést is, amelynek egyik kifejeződési formája a Five Eyes szövetségben folytatott, kiterjedt közös hírszerzési tevékenység – áll a brit kormány közleményében.

A Five Eyes az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési és elhárító szakszolgálatainak tevékenységét hangolja össze.

The post Új védelmi és biztonsági partnerségi szervezetet hozott létre a brit, az amerikai és az ausztrál kormány appeared first on .

Szökni próbált egy román állampolgár a tárgyalása elől a Győri Járásbíróságról szerdán — közölte a Győri Törvényszék szóvivője.

Máté Kinga közölte: a fogvatartott – aki a gyanú szerint 26 illegális bevándorlót akart Ausztriába szállítani – a harmadik emeleti tárgyalóterem előtt kirántotta a vezetőszárt az őt kísérő rendőr kezéből és a főlépcsőn át megpróbált kijutni az épületből. Az első emeleten egy tisztviselő az irodájában hallotta, hogy csörög egy bilincs és valaki fut le a lépcsőn. Ezért segítségért kiabált, majd a férfi után futott, akit aztán a földszinti kijáratnál a bíróság teremőrei tartóztatták fel.

A járásbíróság a szökési kísérlet után elrendelte a férfi letartóztatását, amelyet a gyanúsított tudomásul vett, így az végleges. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szeptember 12-én közölte, hogy a férfi egy lengyel rendszámú kisteherautóban szállította a magukat bangladesi, indiai, pakisztáni és afgán állampolgárnak valló külföldieket, akik sem személyazonosságukat, sem magyarországi jogszerű tartózkodásukat nem tudták igazolni. A rendőrök az M1-es autópályán Nagyszentjános közelében állították meg az autót, amely Ausztriába tartott.

The post Szökni próbált egy román férfi a Győri Járásbíróságról appeared first on .

Az “1000 év katonái” című, középiskolásoknak meghirdetett honvédelmi csapatvetélkedő díjait szerdán adták át a komáromi Monostori Erődben; a versenyre harminchét középiskola több mint ötven csapata nevezett be.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a versenyzőknek és tanáraiknak megköszönte, hogy a járvány idején online foglalkoztak a feladatokkal, majd vállalták a fizikai felkészülést a versenyre.

“Nyugodt vagyok, mert úgy látom: van utánpótlás. Megvan az a generáció, akire számíthatunk (…), hogy egyenruhában vagy nem, azt majd eldöntitek ti és a szülők” – fogalmazott az altábornagy.

A második fordulóba tizenhárom csapat jutott be, a versenyzők valamennyien a honvédkadét-programban részt vevő iskolák diákjai. A Monostori Erődben a csapatoknak az elmúlt 1000 év jelentősebb katonai korszakaival összefüggő ügyességi feladatokat és a különböző hadtörténeti korokkal kapcsolatos interaktív feladatokat kellett teljesíteniük.

Az első helyet az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium csapata szerezte meg. Második lett a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium csapata. A dobogó harmadik fokára a komáromi Kempelen Farkas Képesség- és Tehetségfejlesztő Alapítványi Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai állhattak fel.

A versenyt a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hirdette meg, hogy a részvevők ismereteket sajátítsanak el a magyar történelem katonai sikereiről, illetve megismerkedjenek a megújuló Magyar Honvédséggel. A rendezvény a Zrínyi-emlékévhez kapcsolódott, a költő, hadvezér, államférfi és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.

Az első, a járványhelyzet miatt online formában megtartott fordulóra harminchét középiskola több mint ötven csapata nevezett be. A feladatok között bemutatkozó videó készítése, hadtörténeti vagy honvédelmi plakát készítése, egy Zrínyi Miklóssal kapcsolatos feladatsor teljesítése, valamint a versenyzők iskolája környékéhez kötődő hadtörténelmi esemény bemutatása szerepelt.

The post Átadták az “1000 év katonái” honvédelmi vetélkedői díjait Komáromban appeared first on .

Egyetlen ország sem siet a tálibok hivatalos elismerésével, Oroszország is az új afgán vezetés konkrét intézkedéseinek mérlegelésével fog dönteni az ügyben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak Dusanbéban, ahol a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) a csúcstalálkozóját tartja.

Lavrov szerint egyelőre mindenki csak az olyan folyó ügyekben tárgyal a Kabulban hatalomra jutott radikális iszlamistákkal, mint a biztonság, az állampolgári jogok biztosítása és a diplomáciai képviseletek rendes működésének biztosítása. Mint mondta, a tálibok megígérték, hogy harcolni fognak a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem ellen, elejét veszik az Afganisztán területéről a szomszédos országok ellen kiinduló terrortámadásoknak, valamint azt állították, hogy nem áll szándékukban destabilizálni a szomszédjaikat, és az afgán társadalom valamennyi szegmensét képviselő kormányt fognak felállítani.

“Mi, miként a világ országainak túlnyomó többsége, üdvözöltük ezt a megközelítést, és most azt figyeljük, hogy miként valósul meg a gyakorlatban. Természetesen még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy végleges következtetéseket vonjunk le” – mondta Lavrov.

“A jelen szakaszban aktuális kérdésekben állunk velük kapcsolatban, elsősorban azokban, amelyek a közép-ázsiai szomszédainkat fenyegető kockázatok elhárításával kapcsolatosak” – tette hozzá. Mint mondta, Moszkva semmilyen feltételt nem támaszt a tálibokkal szemben, és arra figyel, hogy teljesítik-e az önként vállalt kötelezettségeiket.

Sztanyiszlav Zasz, az ODKB főtitkára a sajtónak elmondta: a védelmi szövetség tagjai egységesek abban, hogy segítséget nyújtanak Tádzsikisztánnak, ha kiéleződik a helyzet az Afganisztánnal közös határán. A tisztségviselő ezt azután mondta el, hogy Dusanbében Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán külügy- és védelmi miniszterei, valamint nemzetbiztonsági titkárai megvitatták az afgán helyzetet.

Erről kiadott közös közleményében az ODKB sürgette az ottani polgári lakosság humanitárius segélyezésének kiterjesztését.

The post Lavrov: senki sem siet a tálibok elismerésével appeared first on .

Terrorcselekmény kísérlete miatt emeltek vádat egy férfival szemben, aki megfenyegetett egy tisztviselőt, hogy visszaszerezze bevont jogosítványát – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a letartóztatásban lévő férfit állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettének kísérletével vádolják.

A férfit egy szabálysértés miatt február 28-ig eltiltották a járművezetés valamennyi kategóriájától. A vádlott a lejáratot követő napon megjelent a megyei kormányhivatal egyik járási hivatalában, hogy új vezetői engedélyt igényeljen, a kormányablakban szakügyintézőként dolgozó nő azonban közölte vele, hogy mivel időközben újabb szabálysértése miatt ismét bevonták a vezetői engedélyét, erre nincs lehetőség. A férfi erre feldúltan távozott a hivatalból.

A vádlott ezután az egyik közösségi oldalon azt írta egy bejegyzésben, hogy kéri a jogosítványát, mert “meg kell szurkálnia valakit”. Nehezményezte, hogy újabb három hónapra bevonták a jogosítványát, és nevén nevezve megfenyegette az ügyintézőt, mondván, költözzön el a városból, mert nincs biztonságban.

A fenyegetés – amely ismerősökön keresztül jutott el az ügyintézőhöz -, mind az ügyintézőben, mind pedig a kormányhivatal dolgozóiban komoly félelmet keltett, de nem vezetett eredményre. A férfi március 3-án meg is jelent a járási hivatalban, ahová azonban már nem engedték be, értesítették a rendőrséget – közölte a csoportvezető ügyész.

The post Terrorcselekmény kísérlete miatt emeltek vádat egy tisztviselőt megfenyegető férfival szemben appeared first on .

A második világháborúban Magyarországon elesett 22 szovjet katonát temettek újra katonai tiszteletadás mellett pénteken Budapesten, a Fiumei úti sírkert szovjet katonai parcellájában.

A katonák földi maradványai az elmúlt években kerültek elő építkezéseken a fővárosban, Farádon, Halásztelken, Kabán, Kecskeméten, Seregélyesen, Székesfehérváron, Újszászon és Veszprémben. A katonák nemzetiségét a sírmellékletek alapján állapították meg. A szertartáson Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felidézte: a Magyarország felszabadításáért vívott harcok 1944 októbere és 1945 áprilisa között zajlottak. A Vörös hadsereg a hadműveletek ideje alatt 140 ezer katonát veszített. Hangsúlyozta, hogy a levéltári kutatások révén sikerült a hősi halottak közül többnek megállapítani a személyazonosságát.

Balogh András József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke arról beszélt, hogy a történelem során oroszok és magyarok álltak szemben egymással és voltak azonos oldalon is, ám az biztos, hogy mind a magyar földben nyugvó szovjet, mind az orosz földben pihenő magyar katonák nem ellenségei már egymásnak. Ezért a végső kegyelet megadása egymás katonáinak nem lehetőség, hanem kötelesség, és ezt garantálja a magyar-orosz hadisírgondozásról szóló kormányközi egyezmény is – mondta az ezredes.

A szertartás végén a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az újratemetett katonák sírját.

The post A második világháborúban elesett szovjet katonákat temettek újra Budapesten appeared first on .

A brit elhárítás (MI5) vezetője szerint a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban növelheti a nagy-britanniai terrorcselekmények kockázatát.

Ken McCallum a BBC közszolgálati rádió pénteki hírműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: jóllehet a terrorveszély általában nem egyik napról a másikra változik, az Afganisztánban történtek azonban “lélektani, morális ösztönzést” adhatnak a szélsőségesség nagy-britanniai híveinek, és ez akár egy nap alatt is bekövetkezhet.

Az MI5 vezérigazgatója, aki a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások huszadik évfordulója előtt nyilatkozott a BBC-nek, elmondta: a szolgálat a rendőrséggel együttműködve az elmúlt négy évben 31, a koronavírus-járvány tavalyi elhatalmasodása óta hat nagy-britanniai terrortámadást hiúsított meg.

McCallum szerint a megakadályozott terrorcselekmények mindegyike a tervezés előrehaladott szakaszában járt. Az elhárítás vezetője szerint ezek többsége szélsőséges iszlamista indíttatású terrortámadási kísérlet volt, de folyamatosan növekszik a szélsőjobboldali terroristák által megkísérelt terrorcselekmények száma is.

Az MI5 vezetője korábban is többször beszélt a szélsőjobboldali terrorveszély növekedéséről. Előző, július végi helyzetértékelésében elmondta, hogy különösen a rasszizmus terjedése szítja a szélsőjobboldal irányából észlelhető terrorveszélyt. Ken McCallum akkori tájékoztatójában elmondta azt is, hogy az addig eltelt négy évben felderített és megakadályozott 29 nagy-britanniai terrorcselekmény-kísérlet közül tíz szélsőjobboldali indíttatású volt.

A pénteki BBC-interjúban az MI5 vezérigazgatója kijelentette: az Afganisztánból kiinduló terrorveszély csökkentésére az elmúlt húsz évben kifejtett nyugati katonai erőfeszítések jórészt sikeresek voltak.

Hozzátette ugyanakkor: éppen az al-Kaida terrorhálózatra jellemző, rendkívül nagyszabású terrorcselekmények elleni sikeres fellépés egyik következményeként nőtt az olyan terrortámadási kísérletek száma, amelyeket az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport által “inspirált” elkövetők próbálnak végrehajtani.

Ezek a korábbiaknál tipikusan sokkal kisebb méretű terrortámadások, amelyeket emiatt nehezebb felderíteni. Az MI5 által meghiúsított terrortámadási kísérletek száma most valójában nagyobb, mint a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények utáni időszakban, de ezek kisebb méretű, kevésbé fejlett eszközökkel előkészített és végrehajtani próbált támadások – mondta a pénteki BBC-műsorban a brit elhárítás vezetője.

Hozzátette: az Afganisztánból “exportált” terrorizmus megfékezése még akkor sem lenne egyszerű feladat, ha az új afganisztáni tálib vezetés teljes jóhiszeműséggel törekedne erre, de természetesen azzal is számolni kell, hogy a tálibok jóhiszeműsége ebben a kérdésben “nem maradéktalan”.

Mindezt egybevetve a terrorellenes fellépés tervezését arra a feltételezésre kell alapozni, hogy az Afganisztánból Nagy-Britannia felé megnyilvánuló terrorkockázat növekedni fog a következő időszakban – mondta a pénteki BBC-interjúban az MI5 vezérigazgatója.

The post MI5-főnök: a tálib hatalomátvétel növelheti a nagy-britanniai terrorveszélyt appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem zárja ki annak az esélyét, hogy Oroszország teljes körű háborút indít Ukrajna ellen.

Az államfő a pénteken Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián kijelentette, hogy 2014-ben Oroszország “tett egy lépést ebbe az irányba, de az ukránok megakadályozták”. Zelenszkij arra célzott, hogy 2014-ben Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében az ottani szakadárok támogatásával. Utóbbit a Kreml váltig tagadja, a válságot pedig Ukrajnán belüli “polgárháborúnak” nevezi.

Az ukrán elnök szavai szerint a teljes körű háború megindítása Oroszország legnagyobb hibája lesz. “Úgy gondolom, hogy ezután soha nem lesz jószomszédság Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország között, mert utóbbi területén is jelen van Oroszország” – fogalmazott Zelenszkij. “Ez a legrosszabb, ami történhet, de sajnos, megvan ennek az esélye” – konstatálta.

Zelenszkij kitért arra, hogy Joe Bidennel a múlt héten Washingtonban megtartott találkozóján nagy figyelmet szenteltek a biztonság kérdésnek. Szerinte Biden “megérti az Oroszország felőli fenyegetést”, az amerikai elnök egyebek mellett támogatja a hadiflotta és a légvédelem erősítésére tett ukrán javaslatokat.

Zelenszkij múlt heti egyesült államokbeli látogatás alatt az amerikai kormány újabb hatvanmillió dolláros katonai támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának, egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere Washingtonban dokumentumot írt alá, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel. Biden leszögezte, hogy Az Egyesült Államok továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna euroatlanti törekvései, szuverenitása és területi integritása mellett az orosz agresszióval szemben. A két államfő a találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatban azonos célokat tűzött ki számos kérdésben, beleértve az orosz agresszió elleni védekezést.

Két terroristával végeztek az oroszok Dagesztánban
Végeztek két, terrorcselekményre készülő fegyveressel az orosz biztonsági erők Dagesztán bujnaki járásában – közölte az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság (NAK). A közlemény szerint a “banditáknak” felajánlották a megadás lehetőségét, de ők válaszul tüzet nyitottak. A két fegyverest “semlegesítették”. A tűzharc helyszínén, egy erdős terepen, egy automata lőfegyvert, lőszert és egy házilag összeszerelt robbanószerkezetet foglaltak le a hatóságok. A biztonsági erők tagjai és a polgári lakosság körében az incidensnek a NAK szerint nem voltak sérültjei.

The post Zelenszkij szerint Oroszország teljes körű háborút indíthat Ukrajna ellen appeared first on .

Előzetes letartóztatásba helyezte a prágai városi bíróság Alekszandr Francsetti orosz állampolgárt, akit a cseh rendőrség ukrán kérésre vasárnap vett őrizetbe a prágai repülőtéren.

“Az Ukrajna által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján a prágai repülőtéren őrizetbe vett orosz állampolgár a Pankrác börtönben várja ki a döntést az esetleges kiadatásáról Ukrajnának” – közölte Jan Svarc, Francsetti védőügyvédje újságírókkal. Azt mondta, hogy az ukrán kérés politikailag motivált, és semmi köze sincs bármiféle bűnügyhöz.

Kijev azzal vádolja Francsettit, hogy félkatonai szervezet vezetőjeként aktívan részt vett a Krím félsziget Oroszország általi elfoglalásában. Az ukrán törvények szerint ezért nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat. “A bíróság arra az álláspontra jutott, hogy szükség van az előzetes letartóztatásra, mert nincs biztosíték arra, hogy az érintett nem menekül el” – jelentette ki Adam Wenig, a cseh taláros testület szóvivője.

Miután Francsetti ügyvédje fellebbezett, az ügy most a prágai legfelsőbb bíróság elé kerül. Az esetleges kiadatást a cseh igazságügyi miniszternek kell aláírnia. Az ügy újabb feszültséget okozott Prága és Moszkva viszonyában. Az oroszok szerint a cseh eljárás politikailag motivált, és szerintük nem volt kielégítő a tájékoztatás sem. Prága viszont azt állítja, hogy a megfelelő tájékoztatás megtörtént, s az ügynek nincs köze a megromlott cseh-orosz viszonyhoz.

The post Előzetes letartóztatásba helyezték a Prágában őrizetbe vett orosz állampolgárt appeared first on .

Megkezdődött a párizsi büntetőbíróságon az a per, amelyben Alexandre Benallának, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökének azért kell felelnie, mert három évvel ezelőtt egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve, majd elbocsátása után jogosulatlanul használt diplomata útleveleket.

Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.

Az államfő harmincéves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron – 2018 decemberben – hivatalos látogatást tett az afrikai országban.

A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal “amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.

A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – hat különböző vádpontban indult ügyészségi eljárás a volt biztonsági főnök ellen. Felelnie kell a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért “csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolják. Benalla tagadja a vádat, azt állítva, hogy “szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte “állampolgári reakció” volt a részéről.

A két diplomata útlevél jogosulatlan használata, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra is magyarázatot kell adnia, valamint jogosulatlan fegyverviseléssel is gyanúsítják, miután a sajtóban közzétett felvételek alapján nem tartotta tiszteletben a fegyverviselési engedélyéhez fűződő megkötéseket.

A per célja kideríteni, hogy a volt biztonsági főnök milyen feltételekkel használta az útleveleket afrikai és izraeli útjain, amikor már nemzetközi biztonsági tanácsadóként tevékenykedett, jóllehet a tüntetésen történt bántalmazás miatt akkor már eljárás folyt ellene.

A vád szerint az egyik útlevélhez úgy jutott hozzá, hogy az elnöki hivatal kabinetvezetőjének, Francois-Xavier Lauchnak a nevében meghamisított egy levelet. A nyomozás során, még 2019-ben, az államfő három közeli munkatársát is meghallgatták, többi között a kabinetfőnököt és Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét.

Ítélethirdetés október elején várható, alig hét hónappal a következő elnökválasztás előtt.

The post Megkezdődött Macron volt biztonsági főnökének pere a párizsi büntetőbíróságon appeared first on .

Szükség van a kettős álampolgárság engedélyezésére Ukrajnában, mert ez erősíti az országot — jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök.

A kormányfő kizárta ugyanakkor ennek lehetőségét az Ukrajna által agresszornak minősített Oroszországgal. Kifejtette, hogy személyes véleménye szerint a kettős állampolgárság a civilizáltság jele.

“Sok civilizált országban ez elfogadott norma. Természetesen ennek nyitottnak és átláthatónak kell lennie. A kettős állampolgárság viszont agresszor országgal nem megengedett (…) Az én álláspontom az, hogy legyen kettős állampolgárság. Ez erősíteni fog minket” – idézte Smihalt az Ukrajinszka Pravda című hírportál.

A miniszterelnök rámutatott arra is: jelentős számú ukrán él külföldön, és közülük sokan szeretnének ukrán útlevelet úgy, hogy közben más országok állampolgárságával rendelkeznek. Hozzátette, hogy ennek rendezésére jelenleg több törvényjavaslat is van a parlament előtt. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök két héttel ezelőtti egyesült államokbeli látogatása alatt, a Stanford Egyetemen mondott beszédében kijelentette: támogatja a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogszabályok elfogadását Ukrajnában. Úgyszintén hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Oroszország agressziója miatt “e kérdés megközelítése nem lehet univerzális”.

Ukrajnában jelenleg az alkotmány nem ismer el csakis egyetlen állampolgárságot, az ukránt. A kettős, illetve többes állampolgárság engedélyezése ugyanakkor az utóbbi időben többször is felvetődött. Dmitro Kuleba külügyminiszter márciusban kijelentette, hogy Ukrajna liberális kettős állampolgársági politika elfogadását tervezi, de ebből kizárná az általa agresszornak minősített Oroszországot, továbbá korlátozná bizonyos tisztségek betöltését is kettős állampolgárok számára.

“Dolgozunk a (parlamenti) képviselőkkel a vonatkozó jogszabályi változtatásokon. Van viszont egy kivétel, ez az agresszor állam, amellyel szó sem lehet semmiféle kettős állampolgárságról. Azt tervezzük, hogy megengedjük a kettős állampolgárságot az európai uniós és más baráti országokkal” – mondta a miniszter.

Tavaly Zelenszkij már benyújtott egy törvényjavaslatot a kettős állampolgárság lehetővé tételéről, ám ezt végül napirendre se tűzte a parlament. A törvényhozás szakértői ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy az alkotmány módosítása nélkül, pusztán törvényi szinten ez a kérdés nem rendezhető. Egyes elemzők szerint nincs kizárva, hogy engedélyezik ugyan a kettős állampolgárságot Ukrajnában, de akár választott helyhatósági képviselői tisztségek is bekerülhetnek a tiltott posztok közé, s ez érintené a kárpátaljai magyarokat, akik között vannak kettős állampolgárok.

The post Ukrajna: szükség van a kettős állampolgárságra appeared first on .

Tizenhét év fegyházra ítéltek egy “férfit”, aki 2018 decemberében megvert és kirabolt egy idős nőt egy budapesti villamoson – tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a vádlott felmentésért fellebbezett, az ügyész pedig gondolkodási időt kért. A többszörösen bűntett előéletű vádlott a villamoson fényes nappal többször megütötte a sértettet, és tízezer forintot, egy bankkártyát, valamint iratokat zsákmányolt tőle. Az idős nő életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A törvényszék rablás és testi sértés bűntette, okirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt marasztalta el a férfit, és kimondta azt is, hogy a fegyházból feltételes szabadságra nem bocsátható – közölték.

The post Megvert és kirabolt egy idős nőt a villamoson, 17 évet kapott appeared first on .