Biztonságpolitika

A közlemény szerint a 2022/2023-as tanévben honvéd kadét ágazati szakképzés – gépjármű mechatronikai technikus, infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus szakmairány -, valamint honvéd kadét közismereti képzés – gimnázium, emelt óraszámú angol nyelvi képzés – indul. Az intézménybe a nyolcadikos diákok az általános középiskolai felvételi eljárásban jelentkezhetnek. A felvételizőknek kötelező a központi írásbeli vizsga, és az intézmény szóbeli felvételit, valamint fizikai alkalmassági felmérést is tart – írták.

Hozzátették: a Modern városok programban támogatott, önálló, többcélú szakképzési intézmény diákjainak kollégiumi elhelyezése az Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyájában történik majd. A Magyar Honvédség és a HM tervei között szerepel, hogy 2030-ig mintegy tíz honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon.

Az 1992-ben alapított debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola után, a honvédelmi középiskolák és kollégiumok száma először az idén nyáron átadott Nyíregyházi Mikecz Kálmán Honvéd Kollégiummal bővült – emlékeztettek.

Ismertették, hogy a honvéd középiskolákban és kollégiumokban, a jelenleg hatályos szakképzési és köznevelési törvénynek megfelelve, a diákok emelt szintű honvédelmi nevelését, oktatását bentlakásos rendszerben, egyedi program szerint végzik. A diákok nem kapnak katonai kiképzést, nincs katonai jogállásuk és nem kötelező katonai pályát választaniuk. A középiskolai tanulmányaik befejezése után a kadétok is felvételizhetnek civil felsőoktatási intézményekbe – olvasható a közleményben.

The post Jövőre már lehet jelentkezni a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola képzéseire appeared first on .

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv a legutóbbi teljes évről, 2020-ról szóló jelentésében kiemelte, hogy a szervezett bűnözéssel összefüggő eljárásokban gyanúsítottak száma ugyan némileg csökkent az egy évvel korábbihoz képest – 6848-ról 6529-re -, de növekedett a fegyveres gyanúsítottak száma.

Ez arra utal, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre inkább hajlandóak erőszakot vagy megfélemlítést alkalmazni, mind saját tagjaik, például a lemorzsolódók, mind pedig a kívülállók, például ellenséges csoportok vagy rendőrök ellen. A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények a vagyoni kártól kezdve a fegyvertartáson és fegyverhasználaton át a testi sértésig és az emberölési kísérletig terjednek, ami jól szemlélteti, hogy milyen veszélyt jelentenek a szervezett bűnözői csoportok – áll a jelentésben.

A bűncselekményekből származó nyereség tavaly 1,02 milliárd euró volt, 58 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 644 millió euróhoz képest. Ez az adat azt jelzi, hogy a szervezett bűnözés hatalmas profittal kecsegtet. Ugyanakkor ez csak a rendőrséghez eljutott ügyekből származó profit, amelyet jóval meghaladhat az ágazat tényleges nyeresége – mutatott rá a BKA. Hozzátették, hogy egy év alatt 114 millió eurónak megfelelő vagyont, például készpénzt és ingatlanokat koboztak el szervezett bűnözői csoportoktól.

Tavaly 594 eljárást indítottak a német rendőrségnél bűnszervezetek tevékenysége miatt, az egy évvel korábbi 579 után. Az ügyek legnagyobb része, 70 százaléka legfeljebb tíz emberből álló csoportokkal kapcsolatos. A legnagyobb bűnözői csoport 158 tagból állt. Majdnem minden második ügy – 240 eljárás – kábítószer-kereskedelemmel függ össze. Szintén jelentős a gazdasági bűncselekmények – például csalások -, a vagyon elleni bűncselekmények – köztük a bűnszervezetben elkövetett rablások – és az embercsempészettel összefüggő esetek száma.

A terület fontos jellemzője a nemzetköziség. Ezt jelzi, hogy a tavalyi ügyek 72,9 százalékában – 433 esetben – határokon átnyúló együttműködésben történtek a bűncselekmények. A BKA vizsgálta a gyanúsítottak állampolgárság szerinti megoszlását is. Kimutatták, hogy a legnagyobb csoportot a németek teszik ki 38,9 százalékkal. A külföldiek közül az első számú csoport a törököké 657 fővel, utánuk a lengyelek következnek 353 fővel, majd az olaszok 243 fővel. Jelentős még a libanoniak (240 fő), az albánok (230 fő), a szíriaiak (167 fő), a szerbek (137 fő) és a hollandok (119 fő) aránya is.

Azt is vizsgálták, hogy mennyire jellemző a szervezett bűnözésben a Németországba a menekültügyi rendszer révén érkezettek jelenléte. Kimutatták, hogy a menedékkérő, menekült, oltalmazott vagy más menedékjogi státusszal rendelkezők vagy az országban jogcím nélkül tartózkodók aránya 13,6 százalékos. Ez 890 embert jelent. Csaknem kétharmaduk – 63,8 százalékuk – 2014-ig bezárólag, tehát a 2015-ben kezdődött menekülthullám előtt érkezett Németországba.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a 2015-ös menekülthullámnak legalábbis eddig nem volt túlzottan nagy hatása a menekültügyi rendszer révén érkezettek részvételére a szervezett bűnözői csoportokban – áll a BKA helyzetjelentésében.

The post Erősödik a szervezett bűnözés Németországban appeared first on .

Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére 2018. március 23-án találtak rá abban a párizsi lakásban, ahol egyedül élt. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet szándékosan. Az eset óriási felháborodást keltett Franciaországban, a zsidó szervezetek és a politikai pártok pár nappal később többezres tiltakozó menetet szerveztek az antiszemitizmus ellen Párizsban.

Az azonnal letartóztatott két gyanúsítottat – a 31 éves Yacine Mihoubot és a 25 éves Alex Carrimbacust – rögtön azzal vádolták, hogy valós vagy vélt vallási hovatartozása miatt gyilkolták meg otthonában a tehetetlen idős zsidó asszonyt, akit ki is raboltak. De a két férfi ellen először “csak” szándékos emberölés miatt indult eljárás. A nyomozók feltételezése szerint az áldozat rablás áldozata lett, jóllehet, nagyon szerény körülmények között élt lakótelepi otthonában, és a rablás ismeretlen okok miatt végződött emberöléssel.

Az ügyészség másfél évvel később két súlyosbító körülménnyel egészítette ki a vádiratot: a megölt nő különösen veszélyeztetett volt, és a bűncselekményt egyértelműen az áldozat vallása miatt követték el.

Az egyik gyanúsított, Mihoub, aki Mireille Knoll szomszédja volt, születése óta ismerte és rendszeresen látogatta a nőt, szívesen ittak meg esténként együtt egy pohár Portói bort. Tettestársa, Carrimbacus, pszichológiai kezelés alatt álló hajléktalan volt. Mindketten büntetett előéletűek, rablásért és erőszakért többször is elítélték őket. A két férfi a börtönben ismerkedett meg, és jelenleg egymást vádolja az emberöléssel.

A hajléktalan azt állítja, Mihoub ötlete volt, hogy menjen vele Knollhoz kirabolni őt, míg Mihoub azt vallotta, ő csak iszogatni hívta magával Alex Carrimbacust a szomszédasszonyához. A hajléktalan szerint a beszélgetés akkor vált hevessé, amikor Mihoub azt állította, hogy Mireille Knoll feljelentette őt, és ezért került börtönbe. A hajléktalan azt is állította, hogy Mihoub átvágta az ágyban fekvő nő torkát, miközben “Allahu Akbart” kiáltott.

Mihoub viszont a kihallgatásán azt vallotta, hogy a társa akarta meglopni Knollt, mert amikor beértek a lakásba, egyből azt kérdezte tőle, hogy gazdag-e, majd elkezdett a holmijai között turkálni. Ezután kiáltást hallott a hálószobából, ahol szerinte Carrimbacus megkéselte az ágyban fekvő nőt. Mindketten a másikat vádolják azzal, hogy a gyilkosságot követően tüzet gyújtott. A nyomozók egyik verziót sem tartották hihetőnek, s mindkét gyanúsítottat manipulatív és hazug személyiségnek minősítik. Egy harmadik személynek, Mihoub anyjának is a bíróság elé kell állnia. Ellene az a vád, hogy egy, a bűncselekményt érintő tárgyat eltüntetett, és ezzel hátráltatta a nyomozást. A rendőrök a nőt azzal gyanúsítják, hogy megtisztította a kést, amellyel a gyilkosságot elkövették.

“Csoda kellene ahhoz, hogy tőlük halljuk az igazságot” – vélekedett Gilles-William Goldnadel ügyvéd, Knoll családjának képviselője. Szerinte egyértelműen “aljas antiszemita” bűncselekmény történt. A vizsgálóbírók az Carrimbacus által vallottak alapján minősítették antiszemita jellegűnek az emberölést. A gyanúsított “hallani vélte”, hogy Mihoub a zsidók jó helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről beszélgetett Knollal, aki pedig azt magyarázta, hogy “nem minden zsidó van jó helyzetben”.

“Yacine Mihoubnak ellentmondásos a viszonya az iszlmaista terrorizmushoz, amely antiszemitizmust hirdet” – írták a vizsgálóbírók, hozzátéve, hogy a férfitól korábban senki nem hallott antiszemita megjegyzéseket.

“A vizsgálóbírók nem tudtak ellenállni a közvélemény nyomásának” – jelentette ki Charles Consigny és Fabrice de Korodi, Mihoub két ügyvédje. ” Carrimbacus vallomásán kívül semmi olyan jel nincs az ügyben, amely antiszemita jellegre utalna” – tették hozzá.

Emmanuel Macron államfő is megszólalt az ügyben, s úgy vélte, hogy Knollt azért ölték meg, mert zsidó volt.

Mireille Knoll 1932-ben született Párizsban. 1942 júliusában túlélte a Vel d’Hív razziát, amely Franciaországban a zsidók legjelentősebb tömeges begyűjtése volt a náci haláltáborokba történő deportálások előtt. A nő az édesanyjával Portugáliába menekült a második világháború idején, majd visszatért Párizsba, s egy holokauszttúlélőhöz ment feleségül.

A tragédia egy évvel azután történt, hogy egy 65 éves ortodox zsidó nőt, Sarah Halimit 2017-ben a 27 éves szomszédja, Kobili Traore súlyosan bántalmazott, majd “Allahu Akbar” kiáltással lehajította őt az erkélyről. Az eset közéleti vitát indított az iszlamizmushoz köthető “új antiszemitizmusról”. A francia bírósági rendszer legfelsőbb bírósága, a semmítőszék az idén április 14-én elismerte a gyilkosság antiszemita jellegét, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem lehet per az ügyben, miután az elmeorvos-szakértők szerint a kábítószert fogyasztó elkövető a gyilkosságot “delíriumos roham” hatására követte el, ezért nem vonható felelősségre. A férfi a gyilkosság óta pszichiátriai kezelés alatt áll egy kórházban.

Knoll gyilkossága ügyében a per várhatóan november 10-ig tart.

The post Megkezdődött egy nagy visszhangot kiváltott antiszemita jellegű gyilkosság pere Párizsban appeared first on .

2021. szeptember 12-én, reggel 6 óra 10 perckor szállt fel az Alitalia egyik Airbus A320-as repülőgépe Róma Leonardo da Vinci repülőteréről, hogy másfél órás repülést követően megérkezzen a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Ebben különösebb szenzáció nincs, amiért azonban mégis érdekes lehet az olasz gép érkezése az, hogy ezúttal nem kereskedelmi járatot teljesített, hanem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapjára érkező Ferenc pápát szállította a magyar fővárosba.

A katolikus egyházfők ötvenhét éve használnak repülőgépet külföldi utazásaikhoz. VI. Pál pápa volt az első, aki 1964-ben az Alitalia egyik DC-8-asán utazott Izraelbe. A Vatikánnak nincs saját repülőgépe, a pápa mindig az olasz nemzeti légitársaság valamelyik gépét használta. Hogy éppen melyiket, az döntötte el, hogy milyen messze utazott. Rövid és hosszú távra a keskenytörzsű Airbus A320/321 típussal repült, interkontinentális távolságon már a szélestörzsű A330-asok és Boeing 777-esek jöhettek szóba. (Egészen rövidtávon - ha indokolt a légi szállítás - az olasz hadsereg valamelyik helikoptere juttatja el úti céljához.) Hosszabb külföldi tartózkodás esetén gyakori volt, hogy az Alitalia gép hazatért – akár már a hazaúton is kereskedelmi járatot teljesítve – és a Szentatyát a vendéglátó ország szállította vissza Rómába. Ez akkor valósulhatott meg, ha a vendéglátó ország nemzeti légitársaságának volt megfelelő repülőgépe és a repülésbiztonság szempontjából sem merülhetett fel kifogás.

VI. Pál pápa a DC-8-as ajtajában

II. János Pál látogatása a pilótafülkében

Az Alitalia gépeken kívülről mindössze a bal első ajtó melletti pápai címer jelezte, hogy a gép különleges utassal repül. Az egyetlen, ami ezen kívül megkülönböztette egy hétköznapi járattól, az nem volt látható csak hallható. Amikor a pápa a fedélzeten volt, a repülőgép Alitalia 4000 hívójellel repült. A 4000-es és afeletti számokat azok az Alitalia gépek használták, amelyek különleges feladatot repültek, és a pápa szállítása természetesen annak minősült. Ez a hivatalos hívójel, a tengerentúlon az Air Force One mintájára gyakran használt Shepherd One (Pásztor Egy) nem az.

Ferenc pápa az egyik szélestörzsű személyzetével beszélget

A pápát szállító gépek esetében nem kell különösebb fedélzeti luxusra gondolni. Őszentsége és közvetlen kísérete a gép első részében, business osztályon utazik. Azok az újságírók, fotósok és operatőrök, akik a pápát a repülőgép fedélzetén is elkísérhetik, a business osztály mögött, turista osztályú kabinban foglalnak helyet. Az egyházfő gyakran hátramegy, és már a repülés közben is interjúkat ad. Mint minden repülés, a pápa utazása is komoly összeget emészt fel. Hogy a teljes költség ne az olasz adófizetőket terhelje, az újságírók nem ingyen repülnek, fizetniük kell a helyért, mégpedig annak ellenére, hogy turista osztályon utaznak, business osztályú tarifát. Elvárás, hogy a visszaúton is a fedélzeten legyenek, mert a pápa nem repül üres gépen. Ha bármelyikük úgy gondolja, hogy a visszaúton már nem kíván a gépen lenni, megteheti, de ezt követően aligha lesz lehetősége még egyszer a pápa sajtókíséretével repülni.

*

Szeptember 12-én, vasárnap a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körüli biztonsági intézkedésekkel az is szembesülhetett, aki a 2-es termináltól távolabb kívánta lencsevégre kapni a pápát szállító repülőgép érkezését. A spotterdombként ismert fotóhelyszínt csak többszörös rendőri ellenőrzés után lehetett megközelíteni. A kékruhások a gyors – és tegyük hozzá: udvarias – ellenőrzés után felhívták a figyelmet, hogy a belépés most csak a spotterdombra szól és gondoskodtak arról is, hogy a dombhoz vezető úton se „tévedjen el” senki egy jobb fotó reményében.

Őrjárat az égen – a rendőrség MD-500-assal tart terepszemlét

A spotterdombról szemlélődők számára is egyértelmű volt, hogy a 2-es (31R) pályára fontos gép érkezik. Valamennyi érkező járat az 1-es (31L) pályára szállt le, és a 2-es pálya ellenőrzése a szokottnál nagyobb volt. Közben a légirendészet helikopterei egymás után jelentkeztek be a torony frekvenciáján. Először egy MD-500-as, majd egy MD-902-es emelkedett a levegőbe, berepülve és ellenőrizve a környék útjait és a 31R pálya környékét. A faroklégcsavaros MD-500-as nagyobb területet repült végig, a NOTAR megoldású MD-902-es pedig a Cargo City felett néhányszáz méter magasan megfüggött és onnan tartotta szemmel a területet.

Ferenc pápa megérkezik néhány órás látogatására

Ezután jelentkezett be és 7 óra 42 perckor földet ért a pápát szállító Airbus. Ferenc pápa az olasz légitársaságnál 2010-ben szolgálatba állított, a 2009-es gyártású, EI-DTM lajstromjelű A320-assal érkezett. A gép a nyitott pilótafülke ablakokba kitett magyar és vatikáni zászlókkal az előtérre gurult és ezzel megkezdődött Őszentsége hétórás budapesti programja. Az Alitalia 4000-es valamivel 15 óra előtt szállt fel alig félórás útjára Pozsony felé, ahonnan szeptember 15-én tért vissza Rómába.

A rendőrség MD-902-esét az égre szegezték

A repülőgépet használó négy pápa közül VI. Pál kilenc alkalommal repült. A legtöbbet II. János Pál repült, regnálásának huszonhat éve alatt száznégy alkalommal. XVI. Benedek pápa huszonnégyszer szállt gépre, Ferenc pápának pedig a magyar és szlovák útja a harmincnegyedik repülése volt és egyben az utolsó az Alitaliával. A nemzeti légitársaság helyébe lépő ITA (Italia Trasporto Aereo) kevesebb géppel és feleannyi munkavállalóval október közepén kezdte meg működését.

* * *

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2021. októberi számában jelent meg. Fotó: Alitalia, Szórád Tamás

A bepanaszolt esetek közül három az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) 1. megyei tbc-kórházában, 182 pedig magában a börtönben elkövetett erőszakra vonatkozott. További tíz panaszt a fogva tartási körülmények miatt tettek.

Sznyezsana Muntyan, az őrizetesek jogi képviselője hétfőn a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a szaratovi 13. börtönben több mint négyszázan panaszkodtak a tbc-kórházban elkövetett kínzásra, illetve arra, hogy magában a büntetés-végrehajtási intézményben megverték és megzsarolták őket. Az ügyvédnő szerint a börtönben elkövetett nemi erőszakra vonatkozó adat egyelőre nincs. Muntyan közölte: a börtönhatóságok nyomást gyakorolnak az elítéltekre annak érdekében, hogy ne emeljenek hivatalosan panaszt.

Október 18-án a elítéltek jogainak védelmében fellépő Gulagu.net projekt, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította, hogy a 13. börtöntelepen többszáz rab megtagadta a munkát, s emiatt különleges erőket vezényeltek a létesítményhez. A FSZIN regionális igazgatósága erről október 19-én cáfolatot adott ki.

Szobolev, aki október 20-án járt a börtönben, másnap úgy nyilatkozott, hogy információi szerint verekedés tört ki, de maguk a foglyok vetettek véget neki. Közölte, hogy a rohamegységek behívásáról szóló értesülés nem nyert megerősítést.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) regionális parancsnokság október 22-én arról adott ki tájékoztatást, hogy a 13. börtöntelepen történtek után tíz rab ellen három büntetőeljárás indult, amelyet egységesen kezelnek. A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy október 20-án a börtön egyik lakóépületében nyolc elítélt kilenc másikat bántalmazott “bosszúból” az intézmény vezetésével történő együttműködésükért. A verekedők szétválasztása közben két őr megsérült.

Vlagyimir Oszecskin, a Gulagu.net alapítója október elején videofelvételeket hozott nyilvánosságra a FSZIN szaratovi megyei 1. tbc-kórházában rabok ellen állítólag elkövetett fizikai és nemi erőszakról. Oszecskin azt mondta akkor, hogy a szervezete több mint ezer hasonló tartalmú, a FSZIN archívumaiból származó videófájl birtokába jutott és ezeket kijuttatta Oroszországból. A felvételek szerinte megerősítik, hogy az oroszországi büntetés-végrehajtási és előzetes letartóztatási intézményekben rendszerszintű a kínzás.

A felvételeket egy volt rab, Szergej Szaveljev informatikus mentette el. Szaveljev a BBC orosznyelvű szolgálatának elmondta, hogy a tbc-kórház komputerén dolgozva bukkant rá a felvételekre, amelyeket a börtönszemélyzet által kötelezően viselt kamerák rögzítettek.

Az ügy kipattanását követően, október 6-án elbocsátották a FSZIN Szaratov megyei parancsnokát, Alekszej Fedotovot és az 1 tbc-börtönkórház vezetőjét, Pavel Gacenkót. Emellett felmentették tisztségéből Szergej Szalovot, a kórházigazgató biztonsági és műveleti helyettesét, valamint Anton Bocskovot, az intézmény műveleti osztályának, és Szergej Malcevet, a biztonsági osztálynak a vezetőjét.

Körözést adtak ki a felvételeket megszerző, fehérorosz állampolgárságú Szaveljev ellen is, aki Franciaországban folyamodott menedékért.

The post Oroszországban börtönbüntetésüket töltő elítéltek tettek panaszt erőszakról appeared first on .

Pintér Sándor a szerb kollégájával tartott határtalálkozóját követő sajtótájékoztatón azt mondta, az illegális migráció visszaszorításáról a két ország egyformán gondolkodik, azonos érdekek alapján hozza meg döntéseit. Közös cél, hogy más európai uniós országok is részt vegyenek ezekben az akciókban, ne csak Szerbia és Magyarország védje meg közösen határait – hangsúlyozta a politikus, példaként Csehországot és Ausztriát említve az együttműködéshez csatlakozó országok között.

Az EU szárazföldi határral rendelkező országai felismerték, hogy Magyarország jó úton jár akkor, mikor határait kerítéssel védi. Ilyen kerítést épít ma már Lengyelország és Észtország, valamint Litvánia, illetve több más szárazföldi határral rendelkező ország is – közölte Pintér. A magyar belügyminiszter kifejtette, megbeszéléseik során érintették a járványhelyzetet. A pandémia várható magasabb hullámainak kezelésére készülve felfrissítették és kiegészítették azokat a szabályokat, melyek meghatározzák, kik léphetik át a határt a másik ország egészségügyi helyzetének veszélyeztetése nélkül.

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy fogalmazott, a közös járőrszolgálat elindítása annak bizonyítéka, hogy a két ország közötti kapcsolatok a lehető legmagasabb szinten vannak jelenleg. A politikus hangsúlyozta, a migrációs válságért egyik ország sem felelős, de annak következményeit kezelni kell. Az illegális migrációnak szociális, egészségügyi és biztonsági kockázata is van – tette hozzá. Szerbiának nem érdeke, hogy “a menekültek parkolójává váljon”, hogy az ország nemzetiségi vagy vallási összetételét bárki megváltoztassa – mondta Vulin.

A magyar határszakasz megerősítése Szerbiának is fontos – tette hozzá, kiemelve, ha a bevándorlók tudják, hogy egy határszakasz megfelelően védett, nem indulnak el arra. A szerb belügyminiszter azt mondta, csak szabad és szuverén országok tudják megvédeni a határaikat, illetve életmódjukat.

The post Közös járőrszolgálat indult a szerb-magyar határon appeared first on .

A 61 éves férfi 2019 márciusában érkezett Spanyolországba hamis útlevéllel. Hazájából azután menekült el, hogy nyilvánosan elismerte Venezuela ideiglenes elnökeként Juan Guaidó ellenzéki vezetőt, szemben Nicolás Maduro elnökkel, és ugyanerre biztatta katonatársait is. Az egykori tábornok 2004 és 2011 között vezette Venezuela katonai hírszerzését. 2008-ban az Egyesült Államokban megvádolták, hogy együttműködött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival, és “kokainnal akarták elárasztani” az észak-amerikai országot.

A vádemelés alapján nemzetközi körözést adtak ki ellene, a spanyol hatóságok pedig őrizetbe vették Madridban. Mivel a bíróság nem találta elég pontosnak az ellene felhozott vádakat, először elutasította a kiadatást, és szabadlábra helyezte a férfit. 2019 novemberében újraindították az eljárást, ám Carvajal addigra eltűnt, csaknem kétévnyi bujkálás után szeptemberben fogták el újra egy madridi lakásban.

A volt tábornok megpróbálta a kiadatását tovább késleltetni azzal, hogy dokumentumokat adott át a bíróságnak egy 2016-ban megszüntetett eljárással kapcsolatban, amelyben azt vizsgálták, hogy a baloldali Podemos (Képesek vagyunk), jelenlegi kisebbik spanyol kormánypárt volt vezetői kaptak-e pénzt a venezuelai kormánytól. Carvajalt október 27-ére idézték be tanúskodni az ügyben, de a bíróság szerint ez nem ok arra, hogy felfüggesszék a kiadatást, mivel a férfi más módon is megteheti vallomását, nem csak személyesen.

Egyelőre nem közölték, hogy a volt kémfőnököt mikor adják át az amerikai hatóságoknak.

The post Spanyolország kiadja az Egyesült Államoknak a venezuelai katonai hírszerzés volt vezetőjét appeared first on .

Az uniós külügyi szolgálat (EEAS) szóvivője pénteki brüsszeli közleményében hangsúlyozta: az unió arra szólít fel minden felet és a politikai pártok vezetőit, hogy nyugodtan és felelősségteljesen járjanak el annak érdekében, hogy megakadályozzák az erőszak fokozódását Libanon konfliktusokkal terhes időszakában.

Kijelentette: a tavaly augusztus elején, a bejrúti kikötőben bekövetkezett robbantással kapcsolatos vizsgálatnak pártatlannak, hitelesnek, átláthatónak és függetlennek kell lennie, az eljárást a lehető leghamarabb be kell fejezni. Lehetővé kell tenni, hogy az ügymenet teljes mértékben beavatkozásmentes legyen a robbantás felelőseinek elszámoltathatósága érdekében.

A libanoni hatóságok feladata a vizsgálat folytatásának lehetővé tétele minden szükséges pénzügyi és emberi erőforrás bevonásával annak érdekében, hogy fény derülhessen a történtekre – tették hozzá.

Bejrútban lövöldözésbe torkollott a síiták tüntetése, a hatóságok szerint hat ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek, többek állapota válságos. Az incidens a Hezbollah síita szervezetet támogató és a vele szövetséges pártok – egyebek között a síita Amal mozgalom – tüntetésén történt, az igazságügyi palota közelében. A demonstrálók a tavalyi augusztusi bejrúti kikötői robbanás körülményeit vizsgáló bíró, Tarek Bitar ellen tüntettek, vélt elfogultságát kifogásolva.

Tavaly augusztus 4-én a bejrúti kikötő raktáraiban több mint 2700 tonna, szakszerűtlenül tárolt ammónium-nitrát robbant fel. Több mint kétszáz ember halt meg, és Bejrút több negyede romba dőlt. Az áldozatok hozzátartozói és a károsultak közül sokan a hatalmon levő politikai osztályt vádolják korrupcióval és azokkal a mulasztásokkal, amelyek a robbanáshoz vezethettek. Széles körű az elégedetlenség amiatt, hogy több mint egy év elteltével még mindig nem sikerült a felelősöket megnevezni.

The post Az EU elítélte a bejrúti tüntetésen elkövetett erőszakot appeared first on .

Az FSZB szerint a helyi külföldről érkezett utasítást követve tervezett terrorcselekményeket tervezett elkövetni a térség katonai létesítményei ellen. A férfit megpróbálták őrizetbe venni, amikor egy házilag előállított robbanószerkezetet vett elő a város külterületén lévő rejtekhelyről, de tüzet nyitott, amit a biztonsági szolgálat emberei viszonoztak.

Az akciónak a gyanúsítotton kívül nem volt más áldozata. A helyszínen és a férfi otthonában egy kész pokolgépet, valamint bombakészítéshez szükséges alkatrészeket, hideg- és lőfegyvereket, lőszereket és konspiratív kommunikációs eszközöket foglaltak le.

Az elmúlt két év során mintegy nyolcvan terrortámadást hiúsítottak meg Oroszországban. Ezeket leggyakrabban iszlamisták tervezték elkövetni, az ország európai részén.

The post Hihetetlenül hatékony az FSZB: terrortámadásra készülő iszlamistát likvidált Murmanszk megyében appeared first on .

Ez volt az első nagy per Franciaországban szélsőjobboldali terrorcsoport ellen az elmúlt négy évben, amely alatt hét neonáci szervezet ellen indult eljárás. Ezek keretében 48 embert helyeztek eddig vád alá szélsőjobboldali merényletterv miatt. Az Organisation des armées sociales (Szociális hadseregek szervezet) elnevezésű csoport nevének rövidítése, az OAS szándékosan emlékeztetett az algériai függetlenségi háború idején az algériaiak elleni merényletekért felelős Organisation armée secrete (Titkos hadsereg szervezete) nevére.

Az ügyészség az alapító Logan Alexandre Nisin ellen tíz év szabadságvesztés kiszabását indítványozta, a bíróság kilenc évre ítélte. A bíróság egyébként terrorista bűnszövetkezetben bűnösnek mondta ki a további öt vádlottat is. A csoport 23 és 33 év közötti tagjai szabadlábon védekezhettek a perben. Közülük a második vádlottat, Thomas Annequint hét év börtönbüntetésre ítélték, és a helyszínen őrizetbe is vették.

A vád szerint a 2016-ban alapított és 2017 októberben a hatóságok által feloszlatott csoport “fizikailag, pszichológiailag és anyagilag készített fel harcosokat egy azonnali faji háborúra”. Célpontjaik között megjelöltek muzulmánokat, zsidókat, arabokat, fekete bőrűeket, valamint Christophe Castanert, aki 2017-ben kormányszóvivő és belügyminiszter volt, illetve Jean-Luc Mélenchont, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjét.

A csoport központi figurája, a 24 évesNisin, az ideológiailag a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég terroristához és tömeggyilkoshoz állt közel, őt a Facebookon dicsőítette, lőgyakorlatokra járt és merénylettervei megvalósítására bűnszövetkezetet kívánt szervezni. 2017-ben vették őrizetbe, azóta előzetes letartóztatásban volt. Kihallgatásán azt vallotta, hogy a 2015-ös párizsi iszlamista merényletek és a 2016-os nizzai gázolásos terrortámadást követően született meg benne a terrorszervezet ötlete.

A nyomozás során kiderült, hogy az OAS-nak szervezeti felépítése és kézikönyve is volt, vállalkozások elleni fegyveres támadásokból akarta a későbbi merényleteit finanszírozni. Toborzó felhívásaikban gyűlöletet terjesztettek: “Arabok, feketék, csőcselék, migránsok, dílerek, dzsihadisták, te is arról álmodozol, hogy megölöd őket? Ez a közös vágyunk. Csatlakozz hozzánk!”

A bíróság előtt Nisin elismerte, hogy az OAS-t eredetileg tényleg azért hozta létre, hogy terrorszervezet csináljon belőle, de az elképzelés időközben változott. A többi gyanúsított is azzal védekezett, hogy a tevékenységük szavakra korlátozódott, nem tettek semmit, s a felelősséget a vezetőjükre hárították. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a vádlottak személyesen is felelősek, “egyesével és együtt is az OAS-t képviselték”.

Az iszlamista terrorfenyegetettségre utalva a terrorelhárítási ügyészség a perben úgy vélte, hogy “ugyanannak a fanatikus éremnek a két oldalát” testesíti meg az iszlamizmus és a neonácizmus.

The post Kilenc év börtönbüntetésre ítélték egy merényleteket tervező neonáci terrorcsoport vezetőjét Párizsban appeared first on .

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Kína nem tesz engedményeket az olyan, alapvető érdekeit érintő kérdésekben, mint az ország szuverenitása és területi egysége. Vang felszólította az amerikai felet, hogy megfontoltan járjon el, és ne küldjön helytelen jelzéseket a Tajvan függetlenségét propagáló aktivistáknak, ez ugyanis komoly károkat okozna a kínai-amerikai kapcsolatokban.

Biden a CNN hírtelevízió műsorában kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy kínai támadás esetén az amerikai kormánynak kötelessége lenne megvédenie Tajvant. Az amerikai elnök másodszor tett olyan kijelentést, amely határozottabb kiállást sejtet Tajvan mellett. Augusztusban az ABC amerikai hírtelevízió híradójának nyilatkozott úgy, hogy az Egyesült Államok válaszolna egy kínai támadásra.

Az Egyesült Államok nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de egy amerikai jogszabály előírja, hogy köteles támogatni a szigetet az önvédelemben. Ebből kifolyólag az Egyesült Államok a sziget legnagyobb fegyverszállítója.

A South China Morning Post című hongkongi lap internetes kiadása pénteki cikkében rámutatott: Biden kijelentése nyomán bizonytalanság alakult ki azzal kapcsolatban, hogy vajon az Egyesült Államok továbbra is tartja-e magát ahhoz a politikához, amely szándékosan nyitva hagyta a kérdést, hogy alkalmazna-e katonai akciót Tajvan védelmében. A lap szerint a stratégia lényege, hogy eltántorítsa Tajvant a teljes függetlenség kinyilatkoztatására tett, egyoldalú akciótól, egyúttal visszafogja Pekinget a sziget egyoldalú visszacsatolásától.

Nem sokkal Biden televíziós nyilatkozata után azonban a Fehér Ház egyik szóvivője elmondta: az amerikai vezetés Tajvan-politikája nem változott.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott “összejátszásának” tulajdonította.

The post Peking megfontoltságra intette Washingtont, Biden Tajvannal kapcsolatos kijelentései miatt appeared first on .

Azt írták: egy körzeti megbízott ismerte fel a 35 éves miskolci férfit, aki azután a gyanúsítotti kihallgatásán 28 betörés elkövetését ismerte el. Családi házakba, pincékbe, garázsokba tört be, onnan lopott el értékeket. Az eljárás során felvetődött egy szeptember 23-án Miskolcon, a Görögszőlő utcában történt lakásbetörés is, ahol a helyszínelők egy idős nő megégett holttestét találták. A 35 éves férfi ez ügyben is beismerő vallomást tett – közölték.

A gyanú szerint a tolvaj besurrant a 87 éves nő miskolci házába, de az asszony felébredt a kutatás zajára. A férfi leütötte a nőt, aki a bántalmazás miatt elvesztette az eszméletét. A férfi ezután felgyújtotta a lakást, majd a zsákmányolt fülbevalóval elmenekült a helyszínről. A férfit őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását.

The post Emberöléssel is meggyanúsítottak egy elfogott miskolci betörőt appeared first on .

Dunja Mijatovic közleményében leszögezte: az Európa Tanács határozottan ellenzi a bevándorlók és menekültek menedékjoghoz való hozzáférésének megtagadását és biztosítékok nélküli – sőt akár erőszakkal kísért – visszatoloncolását az ET-tagállamok határain kívülre.

A jogellenes intézkedések legalizálására irányuló kísérletek, ahogy a biztonsági biztosítékok nélküli visszatoloncolások, aláássák az emberi jogok menekültügyi egyezményében megállapított jogi garanciákat, és sértik a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód, valamint a kollektív kiutasítás tilalmát – foglalt állást.

“Itt az ideje, hogy a kormányok véget vessenek azoknak a jogalkotási kezdeményezéseknek és politikáknak, melyek kísérletet tesznek a visszatoloncolások normalizálására, felszámolva ezzel a menekültek, menedékkérők és bevándorlók jogi biztosítékait a határokon” – fogalmazott.

Különösen fontos ez akkor, amikor az Európai Unió számos tagállama közösen sürgeti a meglévő szabályozás hozzáigazítását a megváltozott migrációs helyzethez – hívta fel a figyelmet. Noha több tagállam súlyos migrációs problémákkal küzd, vissza kell utasítani azokat a javaslatokat, melyek az európai határok védelmére hivatkozva félredobnának vagy válogatnának a szabályozás kulcsfontosságú emberi jogi védelemre vonatkozó fejezetei közül – jelentette ki.

Foglalkozni kell a tagállamok közötti szolidaritás hiányával, az erőteljes nyomás ugyanis a migránsok visszatoloncolásra ösztönzi az érkezési országokat – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

The post ET: a menekültek biztonsági garanciák nélküli visszatoloncolása az emberi jogok megsértésének számít appeared first on .

A rendőrségi honlapra vasárnap feltett közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt írta: a nő szombaton 23 óra körül próbált bejutni egy lipótvárosi klubba, de a személyzet nem engedte be. A nő ezután a 112-es segélyhívón keresztül kért intézkedést a sérelme miatt. A bejelentésében egyúttal azzal is fenyegetőzött, hogy felrobbantja az épületet, ha továbbra sem engedik be. A fővárosi rendőrök azonosították a telefonáló nőt és az V. kerületben elfogták.

A 19 éves nőt a rendőrök az V. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő, ahol közveszéllyel fenyegetés elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nő – akinél semmilyen fegyver vagy robbantásra alkalmas szerkezet nem volt – szabadlábon védekezik – közölte a BRFK.

The post Szórakozóhely felrobbantásával fenyegetőző nőt fogtak el a fővárosban appeared first on .

A megemlékezésről beszámolva a rendőrség a police.hu oldalon azt írta: a nemzeti lovas díszegység 2001. január 1-jén alakult meg, hogy a központi állami és nemzeti ünnepeken a magyar huszár hagyományőrzés értékeit felhasználva díszelegjen és díszjárőr-szolgálatot teljesítsen.

Az ünnepségen Tarcsa Csaba dandártábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka a rendőrség lovas szolgálatának szerepét, a hagyományőrzés fontosságát, valamint a díszegység feladatait és nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta – ismertették.

Kiemelték, hogy a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott cél, amely életre hívta a nemzeti lovas díszegységet, ma is érvényes, létjogosultsága Magyarország tekintélyének növelésében, az állami protokollban és a rendőrség életében, működésében is megkérdőjelezhetetlen – írták.

A rendőrség tájékoztatása szerint a keddi eseményen a nemzeti lovas díszegység zászlajára a belügyminiszter tűzte fel a szalagot.

The post Húszéves a nemzeti lovas díszegység appeared first on .

A jobboldali-konzervatív napilap tudósítása szerint David Thompson tábornok, az idén már hároméves amerikai űrhadsereg műveleti másodparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak erőteljesen fel kell gyorsítania a kritikus új technológiák telepítését, ha szeretné megtartani az előnyét a jövőbeni űrbeli hadviselés területén.

Mindazonáltal leszögezte: jó hír, hogy a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium legújabb haderőneme ígéretesen halad a kulcsfontosságú katonai komponensek telepítésének felgyorsításával, amelyekkel szembeszállhat Kína gyorsan növekvőnek ítélt képességeivel, beleértve az amerikai műholdak megtámadásának képességét.

Thompson tábornok exkluzív interjút adott a lapnak, számos egyéb témát is érintve. Kiemelte a többi között, hogy az amerikai űrhadsereggel kapcsolatban a kongresszusi politikai megosztottságnak nem tulajdonít nagy jelentőséget. Mint mondta, a Donald Trump által 2019-ben újonnan létrehozott űrhaderőt a republikánusok általánosságban támogatják, de a demokrata párti politikusok körében továbbra is éles bírálatokat vált ki. Egyes demokraták még az űrhadsereg megszüntetését is követelik, mondván, hogy ez az űr “militarizálását” szolgálja.

Az interjúban Thompson hangsúlyozta, hogy a következő évtized kulcsfontosságú lesz, mivel Kína és Oroszország egyre hatékonyabb űrvédelmi képességekre tesz szert. Szerinte a következő években eldől, hogy az Egyesült Államok meg tudja-e tartani azt a versenyelőnyt, amelyet kiépített, mielőtt még Kína képességei drámaian megnőnek.

“A 2020-as évtizedről beszélünk. Ebben a kiemelt időszakban kell jelentős előrelépést elérnünk az űrben. Szorosan figyelemmel kísérik, hogy mit csinálunk” – hangsúlyozta a tábornok.

Az amerikai légierő egyik friss jelentése közben arra mutat rá: a kínai néphadsereg jelenleg űrhadviselési fegyverek egész arzenálját építi ki és telepíti, többek között műholdak lelövésére alkalmas rakétákat és más kiberfegyvereket, amelyeket arra terveztek, hogy az űr irányítása segítségével földi uralmukat erősítsék.

The post Növekvő kínai fenyegetésre figyelmeztet az amerikai űrhadsereg egyik parancsnoka appeared first on .

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a hatvanas éveiben járó anya és büntetett előéletű fia 2017-től munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkezett. Magánszemélyeket, cégeket, valamint egy daganatos betegeket támogató alapítványt kerestek meg telefonon azzal, hogy a fiúnak különböző daganatos betegségei vannak, és műtétre, gyógyszerek kiváltására, egészségügyi ellátások fedezetére adományt kértek.

Az anya telefonon, síró, könyörgő hangon kérte a támogatást, többször azt állította, hogy a fia meghal, ha nem kap segítséget. A sértettek ötezer forinttól több százezer forintig terjedő adományokat utaltak az anya és a fiú számláira. A pénzt általában a fiú vette fel, a bankszámlákon egy fillér sem maradt.

A fiú 2017-ben egy alapítványt keresett meg, amelytől támogatást kért nem létező daganatos betegségei kezelésére. Szerződést is aláírtak, és az alapítvány rendszeresen utalta a pénzt. 2018-ban orvosi igazolást kértek a férfitől, aki ekkor egy hamis házi orvosi igazolást mutatott be nekik. Az alapítvány több év alatt csaknem négymillió forint támogatást adott a vádlottaknak.

Az ügyészség 160 rendbeli csalással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az anyát és fiát. Ha beismerő vallomást tennének és nem kérik a tárgyalást, akkor az anyára két év börtön, százezer forint pénzbüntetés, a fiúra pedig három év börtön és szintén százezer forint pénzbüntetés kiszabását indítványozza az ügyészség. Mindkét vádlott esetében a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzását is indítványozta az ügyészség, valamint a férfi esetében a korábban lopás miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is – áll az ügyészségi közleményben.

The post Daganatos betegségre hivatkozva csaltak ki milliókat, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Az elnök ezt újságírók előtt mondta, reagálva arra, hogy Moszkva után a német és a francia külügyminisztériumban is kifejezték aggodalmukat egy Bayraktar drón bevetése miatt a Donyec-medencében. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők a drónokat kizárólag védelmi célból veti be. “Ukrajna saját területét és szuverenitását védi, ami a kötelessége az esküje szerint mindazoknak, akik ma (a hadseregben) szolgálnak, akik védik az ukrán államiságot. Nem támadunk, csak válaszolunk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev ezzel nem sérti meg a tűzszünetet. “A tűzszüneti megállapodásoknak megfelelően reagálunk. Ukrajna ebben a formában fog fellépni” – szögezte le. Hozzátette: “amikor az ukrán hadsereg úgy érzi, hogy meg kell védenie a földjét, megteszi. És a jövőben is pontosan ennek az elvnek megfelelően cselekszik”.

Közben az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége szintén reagált pénteken a török drón bevetésére. A külképviselet hazugságnak nevezte azokat a moszkvai kijelentéseket, amelyek szerint a drón bevetésével Ukrajna tovább élezte a Donyec-medencei válságot. “Felszólítjuk a Donyec-medencei konfliktusban szemben álló mindkét oldalt, hogy tartsák be a tűzszünet feltételeit, de tisztázzuk: az oroszok által támogatott fél többször is bevetett tarack tüzérséget és drónokat az ukrán erők ellen, ezzel megsértve a tavaly elfogadott intézkedéseket. A hivatalos orosz retorika, miszerint Ukrajna súlyosbítja a helyzetet, nemcsak megtévesztő, hanem hozzájárul a feszültség fokozásához is” – írta az amerikai nagykövetség a Twitteren.

Az ukrán fegyveres erők Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök utasítására október 26-án vetettek be első alkalommal Bayraktar csapásmérő drónt a kelet-ukrajnai szakadárok egyik állása ellen, és a kijevi katonai jelentés szerint megsemmisítettek egy tarackágyút. A támadást azután hajtották végre, hogy a szakadárok ágyúzása következtében egy ukrán katona életét vesztette, kettő pedig megsebesült. Az ukrán fél megpróbálta az EBESZ megfigyelői küldöttségén és diplomáciai csatornákon keresztül rábírni a szakadárokat, hogy tartsák magukat a tűzszünethez, és vessenek véget az ágyúzásnak. Mivel a támadó fél ezekre nem reagált, döntöttek a drón bevetéséről – közölte a kijevi hadműveleti parancsnokság.

Szerhij Najev, a Donyec-medencében harcoló Egyesített Erők parancsnoka egy lapinterjúban elmondta, hogy bár a Bayraktart eddig csak egyszer vetették be, ilyen drónok már több mint hat hónapja készenléti szolgálatban vannak éjjel-nappal, és nemcsak a Donyec-medencei frontvonalnál, hanem Ukrajna északi és déli határainál is végeznek megfigyeléseket velük.

Ukrajna még 2018-ban kötött megállapodást Törökországgal csapásmérő drónok vásárlásáról. 2019-ben kezdte el az ukrán hadsereg a Bayraktar drónok tesztelését és 2021 júliusában kapta meg az első pilóta nélküli gépet Törökországtól – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

The post Zelenszkij: Ukrajna védelmi célokra használja a török katonai drónokat appeared first on .

A holland hatóságok tavaly év elején tartóztatták le az iráni származású Eisa S.-t, miután a holland titkosszolgálat dekódolta az iráni ellenőrzőpontok, rendőrőrsök elleni támadások szervezésére utaló 2017-2020 között küldött chat-üzeneteit. A végrehajtott terrorcselekmények között szerepelt az Irán Forradalmi Gárdája ellen 2018 szeptemberében elkövetett, 25 halálos áldozatot követelő támadás. Az ASMLA három vezetőjét Dániában, Eisa S. letartóztatásával egy időben vették őrizetbe.

Az AMSLA szeparatista mozgalom célja, hogy független államot hozzon létre az Irakkal határos, olajban gazdag délnyugat-iráni Huzisztán tartományban, amelynek központja Ahváz városa. Eisa S. a bíróságon tagadta részvételét a terrortámadások szervezésében, azt állítva, hogy az iráni titkosszolgálatok rá akarták terelni a gyanút. A bíróság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a férfi levelezését feltörték volna.

A bírák szerint “Eisa S. jelentős szerepet játszott a támadások tervezésében, kapcsolatot tartott fenn a terroristákkal, utasításokat adott, és koordinálta a terrorcselekmények végrehajtását is”. A férfi ügyvédje korábban kijelentette: ha a bíróság bűnösnek találja védencét, akkor az “ellenállás jogára” fog hivatkozni, ahogyan valaha Nelson Mandela dél-afrikai elnök – és sok más aktivista is – tette az apartheid elleni harca során. A bírák azonban az AMSLÁ-t bűnelkövető terroristaszervezetnek minősítették, és egyöntetűen kijelentették, hogy nem létezik olyan “általános ellenállási jog”, amely az erőszakot igazolná.

“Az összehasonlítás a dél-afrikai apartheid elleni küzdelemmel, vagy a második világháborús holland ellenállással nem helytálló” – állapították meg. Eisa S. 2014-ben kapott menekültstátuszt Hollandiában, miután elmenekült Iránból, ahol politikai tevékenysége miatt korábban többször is bebörtönözték.

The post Hollandiában négy év börtönt kapott egy iráni menekült terrortámadás szervezéséért appeared first on .

A Fehéroroszországnak a Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal közös határán fennálló helyzetet Kaminski az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének “kíméletlen és politikailag motivált tevékenységével” hozta összefüggésbe. “Ez annak a hibrid háborúnak a része, amely Lengyelország és az Európai Unió ellen folyik Vlagyimir Putyin teljeskörű hozzájárulásával” – fogalmazott Kaminski.

Megköszönte Seehofernek a lengyel és a német rendvédelmi szervek együttműködésének megerősítésére tett ajánlatát. A német szövetségi belügyminiszter ugyanis az előző nap ismertetett levélben a közös járőrözés megerősítését javasolta Kaminskinek a német-lengyel határon. Erre a javaslatra Kaminski konkrétan nem reagált, bár méltatta az évek óta már működő lengyel-német járőrök munkáját. Rámutatott viszont, hogy a 2015-ös évhez hasonlóan a migrációs válság ösztönzésében kulcsszerepet játszanak az embercsempészetet folytató szervezett bűnözőcsoportok.

“Meg vagyok győződve, hogy e szégyenletes mechanizmus ellen irányuló határozott támadás változtatni fog a közös határunkon fennálló helyzeten” – fogalmazott a lengyel miniszter.

Felajánlotta a lengyel rendőrség és a belügyi tárca által irányított titkosszolgálatok “teljes támogatását” az embercsempészbandák elleni harcban. A lengyel titkosszolgálatok információi szerint az embercsempészet sok szervezője legálisan tartózkodik Németország területén – tette hozzá Kaminski. Készségét fejezte ki részletes lengyel nyomozati eredmények továbbítására a német félnek. Az együttműködést annak fényében is tartja fontosnak, hogy a menekültek többsége számára továbbra is éppen Németország számít célországnak.

Kaminski aláhúzta: Lengyelország támogatja a Lukasenka-rezsimmel szembeni szankciók bővítését, valamint a Fehéroroszországba illegális bevándorlókat szállító légitársaságok elleni szankciók kivetését is. Varsó Berlin fellépésére is számít a nemzetközi színtéren a visszafogadási és visszaküldési politika ügyében, és nyitott közös lépésekre ez ügyben – húzta alá a lengyel miniszter.

Azt is javasolta, hogy Lengyelország és Németország “közös, valódi segítséget nyújtsanak” Litvániának és Lettországnak a külső uniós határ védelmében.

A lengyel határőrség csütörtökön közölte: Lengyelország tranzitországnak számít a migránsok szemében, elsősorban Németországba, illetve Franciaországba tartanak. Az év eleje óta a lengyel-fehérororsz és a lengyel-litván határ közelében 337 embercsempészt vettek őrizetbe, további több mint száz ilyen személyt a lengyel-német határnál fogtak el. Sokan közülük németországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek.

The post Varsó az embercsempészek elleni közös fellépést javasolja Berlinnek appeared first on .