Biztonságpolitika

A tárca a lőgyakorlatot sikeresnek minősítette. A tájékoztatás szerint az orosz Északi Flotta felszíni hajói és repülőgépei lezárták a tesztelés területét. Hasonló Cirkon-indítást november 18-án hajtottak végre ugyanerről a fregattról. Az akkor kiadott közlemény szerint a “szárnyas rakéta” tengeri célpontot semmisített meg közvetlen találattal a Fehér-tengeren.

A TASZSZ állami hírügynökség szerint a Cirkon állami tesztelését november-decemberben folytatják le. Ennek keretében öt indítást terveztek, tengeri és parti célpontok ellen. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én, november 26-án, valamint idén július 19-én és október 4-én számoltak be az orosz fegyveres erők.

Vlagyimir Putyin az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében az orosz elnök közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi telepítésű változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erők számára a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

The post Haditengerészeti célpont ellen tesztelték az orosz Cirkon hiperszonikus rakétát appeared first on .

Az államfő a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: komolyan veszi Lengyelország és más országok fenyegetését, hogy “meg akarják fojtani” Fehéroroszországot.

Kifejtette: “A lengyelek úgy döntöttek, hogy lezárják a Fehéroroszországgal közös határukat. Rendben van, zárják le. Nem utazunk túl gyakran az Európai Unióba. Ma inkább Oroszország, Kína és a Kelet egyéb tájai érdekelnek bennünket. De ha lezárják a határt, akkor mi lesz azzal a forgalommal, amely (nyugati irányból) főként Oroszországba, Kínába megy rajtunk keresztül?” – kérdezte.

Mint mondta, az oroszok nem fognak Ukrajnán keresztül közlekedni, a Baltikumon keresztül sem, kizárólag Fehéroroszországon át vezet út Lengyelországba. Hozzátette: mielőtt a lengyelek ilyen kijelentéseket tennének, jobban tennék, ha gondolkodnának. “Zárják csak le a határt, és majd meglátják, hogy ki fog többet szenvedni ettől. Aztán el lehet gondolkodni azon, hogy miképpen vásárolnak energiát Oroszországtól” – mondta.

Minszk és Varsó viszonya az utóbbi időben megromlott többek között a migrációs válság miatt, amelyben a felek egymást hibáztatják.

Lengyelország azt fontolgatja, hogy lezárja határát Fehéroroszországgal, amelynek területén keresztül orosz gáz áramlik Európába.

The post Lengyel menekültválság: Lukasenka fenyegetőzik appeared first on .

A rendőrök csütörtök hajnalban kaptak bejelentést arról, hogy Lentiben egy üzemanyagtöltő állomáson felfeszítették egy parkoló kamion rakterét. Az elkövetők jeleztek várakozó társaiknak, akik egy teherautóval érkeztek, tv-készülékeket pakoltak át a járműbe, majd Lenti felé elhajtottak.

A rendőrök másnap az M7-es autópálya sormási pihenőhelyénél fogták el a bűncselekménnyel gyanúsítható öt román állampolgárságú férfit, akiknél megtalálták a csaknem 18 millió forintot érő 121 televíziót. A tetteseket lopás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, a lopáshoz használt gépjárműveket, valamint a televíziókat lefoglalták.

The post Több mint százhúsz tévékészüléket lopott el egy román társaság Lentiben appeared first on .

Didier Reynders a kezdeményezés bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a tagállamoknak és igazságszolgáltatási rendszereiknek szorosan együtt kell működniük. Emellett a tagállamok nyomozó hatóságainak és bíróságainak is együtt kell működniük és támogatniuk kell egymást a bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint a biztonságos és gyors információcsere és a bizonyítékok cseréje során – mondta.

A polgári, kereskedelmi és büntetőügyek esetében az új rendelet lehetővé teszi majd a felek számára, hogy elektronikus úton váltsanak üzenetet az illetékes hatóságokkal, vagy bírósági eljárást indítsanak másik tagállamból származó féllel szemben. Lehetővé teszi a videokonferenciák megtartását a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott szóbeli meghallgatásokon, amelynek eredményeként felgyorsulhatnak az eljárások, és kevesebb utazásra lehet szükség. Továbbá biztosítják a kérelmek, okiratok és adatok nemzeti hatóságok és bíróságok közötti digitális továbbításának lehetőségét is – tájékoztatott Reyinders.

A terrorizmussal és a határokon átnyúló bűnözés egyéb eseteivel kapcsolatos ügyekről az uniós biztos elmondta: a kezdeményezés célja, hogy biztonságos csatornákat kialakítva digitalizálja az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust) és a tagállami hatóságok közötti kommunikációt. A kezdeményezés lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy hatékonyan azonosítsa a határokon átnyúló terrorizmussal kapcsolatos korábbi és folyamatban lévő ügyek és a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények egyéb formái közötti kapcsolatokat.

Reynders kiemelte: az ilyen kapcsolatok azonosítása alapján a tagállamok képesek lesznek koordinálni nyomozati intézkedéseiket és igazságügyi válaszlépéseiket.

Az uniós bizottság végezetül közös uniós nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozását is javasolta. Ezeket a csoportokat két vagy több állam konkrét nyomozás céljából hozná létre, kommunikációjukat egy, erre a célra létrehozott informatikai platform tenné lehetővé. Ez segítené az információk és bizonyítékok könnyebben megosztását, és lehetővé tenné a biztonságosabb kommunikációt annak érdekében, hogy közösen tudják irányítani műveleteiket – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az Európai Bizottság javítaná a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizálását appeared first on .

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense elmondta, az év első felében egy belépésre jelentkező albán férfi járművét vizsgálták át a pénzügyőrök. A kocsiból két műanyag rekeszből és egy kartondobozból összesen 26 ásvány került elő, amelyeket az utas nem jelentett be, és azok származásáról sem tudott dokumentumokat bemutatni, azt állította, azokat ajándékba kapta.

A sofőr ellen eljárás indult, majd annak lezárulta után a férfi úgy nyilatkozott, a gyűjteményt nem kívánja vámkezelni, az ásványokat felajánlja a magyar államnak – tudatta az alezredes. A szakértői vélemény szerint az előkerült ásványok – pirit, kalcit, szfalerit, dolomit, pirrohotin, kvarc, kalkopirit, rodokrozit – értéke mintegy kétezer euró, és valószínűleg Koszovóból származnak.

M. Tóth Tivadar, az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének vezetője közölte, a különleges ásványokat műszeres vizsgálatnak vetik alá, így tudják meghatározni összetételüket és vonhatnak le következtetést az eredetükről, pontos származási helyükről. Az ásványok a Koch Sándor Ásványgyűjteménybe kerülnek. Vizsgálatuk után kiállítják ezeket, így a hallgatók és az oktatók, illetve a gyűjteményt látogató csoportok is megcsodálhatják majd.

The post Különleges ásványokat adtak át a pénzügyőrök a Szegedi Tudományegyetemnek appeared first on .

“Vannak olyan titkos információink, amelyek különleges szándékokra utalnak” – fogalmazott a kormányfő az interjúban, amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, leszögezve, hogy ezek mögött Oroszország áll. Smihal szerint az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál is részei azoknak az orosz törekvéseknek, amelyek Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen irányulnak. Kifejtette, hogy az ukrán hírszerzés megfigyelt bizonyos “külső erőket”, amelyek népfelkelést és puccsot próbáltak elindítani az országban. Kijelentette, hogy az országon kívülről gyakoroltak befolyást a kijevi tiltakozások fokozására, erősebbé tételére. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalomban jelen pillanatban nincs forradalmi hangulat. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított a puccskísérlet ügyében.

Volodimir Zelenszkij elnök múlt pénteki sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy tájékoztatást kapott egy lehetséges államcsíny előkészítéséről Oroszország képviselői és Rinat Ahmetov dúsgazdag kelet-ukrajnai oligarcha részvételével. Közölte: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítettek elő államcsínyt, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő már beleegyezett volna. Nem zárta ki, hogy Ahmetovot “felültette” a környezete, belekeverte az ügybe.

Ahmetov az államfő által mondottakat “teljes hazugságnak” minősítette. Joe Biden ellenben aggodalmának adott hangot Zelenszkijnek a puccskísérletről tett kijelentése nyomán – emlékeztetett az UNIAN. Az SZBU sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy vizsgálatot indított “egyes ukrán és orosz állampolgárok ellen az államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények” ügyében. Részleteket a biztonsági szolgálat későbbre ígért.

The post Smihal: Oroszország áll az ukrajnai puccskísérlet mögött appeared first on .

A Hessen tartomány legfelső szintű igazságszolgáltatási fórumaként működő frankfurti felsőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte az Iszlám Állam egy iraki származású követőjét egy rabszolgasorba taszított jazidi kislány halála miatt indított perben.

A bíróság az Irak és Szíria északi, és Törökország délkeleti részének térségében élő kurd nyelvű vallási kisebbség elleni népirtás részeként értékelte, hogy a férfi megkínozta és hagyta szomjan halni az ötéves kislányt. Így népirtás és halállal végződő háborús bűntett miatt ítélte el. Az elítéltnek ötvenezer euró (18,5 millió forint) kártérítést is fizetnie kell az áldozat édesanyjának.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Al-J. néven azonosított férfi német feleségét, Jennifer W.-t októberben ítélte el a müncheni bajor tartományi felsőbíróság, ugyanebben az ügyben. Ő tíz év börtönbüntetést kapott a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt. Tanúként hallgatták meg férje perében, akit erőszakos emberként jellemzett.

A kislány és édesanyja a jazidik elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került az Iszlám Állam tagjaiként tevékenykedő párhoz a terrorszervezet hatalmának csúcsán, 2015-ben. A pár a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisának számító Falludzsában lakott. A jazidi nőt és gyermekét rabszolgaként tartották. A kislány megbetegedett, mire a férfi a házuk udvarán kikötözte egy ablakrácshoz, és otthagyta a szabad ég alatt a hőségben étlen-szomjan. Az áldozat kiszáradás miatt meghalt.

Az ENSZ a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának egy 2015-ben közölt jelentésében állapította meg először, hogy az Iszlám Állam a népcsoport teljes megsemmisítésének céljával üldözi a jazidikat, vagyis jogi értelemben népirtást hajt végre. Egy évvel később az Emberi Jogi Tanács megbízásából független szakértők által végzett vizsgálat is arra a megállapításra jutott, hogy az Iszlám Állam fellépése a jazidik ellen kimeríti a népirtás fogalmát.

A dzsihadisták rajtaütésekkel és fosztogatásokkal, tömeges kivégzésekkel, rabszolgasággal, szexrabszolgasággal és a bűncselekmények számos egyéb fajtájával próbálták elpusztítani a mintegy 400 ezres kisebbséget.

A körülbelül hétszázezer fős jazidi közösség egy kurd népcsoport, többségük az észak-iraki Ninive tartományban élt. A monoteista vallású csoport több tízezer tagja menekült a Szindzsár-hegységbe, miután az Iszlám Állam fegyveresei augusztus 4-én elfoglalták addigi otthonukat. Két választásuk volt: vagy áttérnek az iszlám hitre, vagy meghalnak.

The post Enyhe ítéletek a jazidik elleni népirtás első ügyében appeared first on .

Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.

“Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” – fogalmazott.

Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.

A tanácskozás első munkanapját záró sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szövetségnek kész tervekkel kell rendelkeznie, hogy bármilyen körülmények között képes legyen megvédeni a tagországokat minden lehetséges fenyegetéssel szemben.

Közölte: nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte “jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.

“Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk” – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a közelmúltban megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a katonai szövetség arra szólítja fel Moszkvát, hogy vonja vissza döntését, és ismételten vegyen részt a NATO-Oroszország Tanács munkájában a béke és biztonság érdekében. A katonai szövetség hisz abban, hogy a párbeszéd létfontosságú – tette hozzá Stoltenberg.

Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan. A legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.

Szijjártó: a problémákat párbeszéd útján kellene megoldani
Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Rigában. “Magyarország semmiképp sem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakításában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez súlyosan sértené hazánk nemzetbiztonsági érdekeit. A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani” – mondta. Leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek “történelmük folytán vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek”. Magyarország mivel szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el, így a magyar honvédség immár kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre a jövő év szeptembere és decembere között ismét sor fog kerülni — mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

The post NATO-főtitkár: Oroszország “magas árat” fog fizetni, ha erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben appeared first on .

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén “csaknem szövetségesiek” voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat.

Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK-41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők. “Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény” – mondta.

Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a “vörös vonalakat” (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése.

“És mi mit tegyünk? Akkor kénytelen leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni” – mondta.

Kitért rá, hogy az orosz haditengerészetnél a jövő év elején hadrendbe állítják a Cirkon hiperszonikus manőverező repülőgépet. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart az orosz határok közelében. Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, “de mint látjuk, ez nem történt meg… Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket” – hangoztatta.

Putyin szerint, ha majd mindenki őszintén törekszik erre, “senki sem érez majd fenyegetést”. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságai lakói számára folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás. Oroszország számára elfogadhatatlannak minősítette az ausztrál-brit-amerikai katonai szövetség létrehozását. Emlékeztetett rá, Moszkva egységes biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amely számításba venné a nemzetközi párbeszéd minden részvevőjének érdekeit.

Lehetségesnek nevezte az orosz-kínai együttműködés harmadik országokra történő kiterjesztését, mert szerinte a két országnak “nagyjából egyforma” a megközelítése és az elvi hozzáállása. Támogatásáról biztosította Peking Egy övezet, egy út projektjét. Leszögezte, hogy Oroszország Kínával történő kapcsolatépítését a saját, nem pedig harmadik országok érdekei fogják vezérelni. Úgy vélekedett, hogy Peking ugyanígy viszonyul Moszkvához.

Putyin szerint Oroszország nem fél a kínai katonai potenciál növekedésétől. Megerősítette, hogy részt szándékozik venni a Kínában megrendezendő téli olimpiai játékok megnyitóján.  Az orosz vezető tragikusnak nevezte Afganisztán nyugati megszállása és az “arab tavasz” következményeit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyes nyugati országok szinte semmilyen tanulságot nem vontak le az afganisztáni kudarcukból és az ottanihoz hasonló módon lépnek fel a Közel-Keleten és Afrikában.

Azt mondta, nem döntötte el, hogy indul-e a 2024-es elnökválasztáson, hozzátéve, hogy az alkotmány értelmében ehhez joga van, ami stabilizáló hatással van az orosz belpolitikára. Helyeslően reagált Joe Biden arra vonatkozó bejelentésére, hogy újraválasztatná magát egy második mandátumra. Úgy vélekedett, hogy jelentős mértékben ártana az Egyesült Államok kormányozhatóságának, ha már most megkezdődne a választási kampány.

Lukasenka végképp Putyin bábjává vált
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Putyin meghívására a Krímbe készül hivatalos látogatásra. Látogatása egyet jelent majd az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget feletti orosz fennhatóság elismerésével, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével szemben. “Ha már én, az elnök oda (a Krímbe) érkezem, az orosz elnökkel együtt, akkor hallgasson ide, ez mi más lenne, mint elismerés. Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják” – fogalmazott újságíróknak Lukasenka. Szerinte közte és Putyin között nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti.

The post Putyin: Moszkva hasonló lépéssel válaszolhat a NATO-infrastruktúra közeledésére appeared first on .

A főügyészség azt írta: a vádirat szerint a két sértett – apa és fia – a bűncselekmény elkövetésének idején egy nagykőrösi, romos tanyaépület rendbehozatalán dolgozott. A még tizennyolc év alatti fiú egyik karja születési rendellenesség miatt csökevényesen fejlődött. Március 31-én az elkövető a tanya mellett kerékpározott el és szóba elegyedett a sértettekkel, akik cigarettával kínálták.

A vádlott segített a sértetteknek fát vágni, így került hozzá egy balta. Miután a férfi meglátta a fiatalabb áldozat övtáskáját, értékei megszerzéséért a tanya melléképületében a baltával hátulról fejbe verte. Magához vette az övtáskából a fiú mobiltelefonját, a házba ment, és ott az apát is legalább négyszer fejbe vágta. Ezután értékek után kutatott, majd mielőtt elhagyta a tanyát, mindkét testet meggyújtotta. A fiatalabbik sértett testének meggyújtásakor még élt.

Aznap éjszaka az elkövető visszatért, és éghető anyaggal locsolta le a már élettelen testeket, majd ismét meggyújtotta őket.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai néhány nap alatt elfogták az elkövetőt, aki ellen a főügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több ember, illetve a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat.

The post Kettős emberölés miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség appeared first on .

Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

The post Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon appeared first on .

A tárcavezető francia újságírónak elmondta: nem megoldás az, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal kössön megállapodást a La Manche-csatornán átkelő menekültek visszafogadásáról, ahogyan azt Boris Johnson brit miniszterelnök javasolta csütörtökön. Hozzátette, hogy a brit kormányfőnek kedden francia kollégája, Jean Castex fog levelet írni a francia megállapodási javaslatról.

Darmanin jelezte, hogy Franciaország nem kívánja felmondani a két ország között 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú határőrizeti egyezményt sem, amelynek értelmében a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.

A két ország azért tett az elmúlt napokban egymásnak javaslatokat a kérdésről, mert múlt héten legalább 27 menekült, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.

Franciaország vasárnap az észak-franciaországi Calais-ban európai szintű egyeztetést szervezett az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem összehangolásáról a német, a holland és a belga kormány, valamint az Európai Bizottság, az Europol és a Frontex képviselői között. Bár a brit felet kizárták a tanácskozásból, a zárónyilatkozatban az szerepel, hogy az európai felek “javítani kívánják az együttműködést az Egyesült Királysággal” az embercsempészek elleni küzdelemben.

A francia belügyminiszter vasárnap este azt is bejelentette, hogy az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex egyik repülőgépe december 1-től éjjel-nappal támogatni fogja a francia, a holland és a belga rendőrök munkáját az illegális bevándorlás elleni küzdelemben a La Manche-csatorna európai partjainál.

Az illegálisan érkező bevándorlók gumicsónakokon próbálnak átkelni a La Manche-csatornán 2018 óta, amikor a calas-i kikötő és a csatorna alatti alagútba vezető infrastruktúra védelmét megerősítette Franciaország. Korábban elsősorban gépkocsikban és teherautókban elbújva jutottak át a menekültek a brit oldalra.

A francia belügyminiszter szerint az év első tíz hónapjában harminc embercsempész-hálózatot számoltak fel a hatóságok a tavalyi 22-vel szemben, és január 1. óta 1500 embert vettek őrizetbe, aki ezekben a hálózatokban tevékenykedett. Párizs szerint az embercsempészek hátországa immáron Németországba helyeződött át.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális migráns próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában csaknem 25 ezren keltek át sikeresen a brit partokra.

The post Menekültválság: Párizs megállapodást sürget az EU és Nagy-Britannia között appeared first on .

Mint írták, a meghosszabbított oltási akcióhét keretében további több mint hatvannal nő a kórházakban, egészségügyi intézményekben folyamatosan szolgálatot teljesítő katonák létszáma, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását, tehermentesítsék az egészségügyi dolgozókat.

Így jelenleg 95 helyszínen mintegy 870 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben.

Felidézték: a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben. A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.

A Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért a katonák mindent megtesznek azért, hogy segítsék a járvány elleni védekezést, és tehermentesítsék az egészségügyi intézményekben dolgozókat – közölte a HM.

The post A Magyar Honvédség tovább növeli a katonák létszámát a kórházakban appeared first on .

A férfit életveszélyt okozó testi sértés kísérletében és rablásban találta bűnösnek a Szombathelyi Törvényszék, a Győri Ítélőtábla pedig helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A tényállás szerint 2018 novemberében a férfi az engedély nélkül tartott gáz- és riasztófegyverével egy szombathelyi dohánybolthoz ment, maszkot húzott a fejére, a fegyvert az eladónőre szegezte és a bevétel átadását követelte. A nő átadta a pénzt és azt kérte a vádlottól, hogy ne bántsa, de a férfi többször arcon lőtte és megütötte, súlyos sérüléseket okozva ezzel.

A vádlott mintegy 185 ezer forinttal menekült el.

A férfit 1989-ben többszörösen minősülő emberölés és kifosztás bűntette miatt halálra ítélték, majd kegyelemből életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatták a büntetését. A büntetéséből 2009-ben feltételes szabadságra bocsátották, de újabb bűncselekmények elkövetése miatt kétszer is börtönbüntetésre ítélték.

A férfinek az életfogytig tartó fegyházbüntetés végrehajtásának folytatására 2018. október 29-én kellett volna jelentkeznie, amit nem tett meg, a következő hónapban pedig kirabolta a győri trafikot.

The post Még tizenkét évet kapott az életfogytiglan elől megszökő rabló appeared first on .

A válságstáb “a hét elején” lát munkához – mondta Saskia Esken, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke. A várhatóan tíz napon belül hivatalba lépő új kormányt alkotó koalíció legnagyobb pártjának vezetője a Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni az intenzív osztályokra nehezedő teher csökkentéséért.

Az ügyvezető kormány szóvivője, Steffen Seibert berlini tájékoztatóján azt mondta, hogy a jövendő kormány pártjai által kezdeményezett válságstáb “a lehető leghamarabb” feláll.

Angela Merkel ügyvezető kancellár és Olaf Schoz kancellárjelölt – a Merkel-kormány alkancellár-pénzügyminisztere – szorosan együttműködik az ügyben – tette hozzá.

Scholz a Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP) kidolgozott koalíciós szerződés bemutatóján, november 24-én jelentette be, hogy a járvány idejére állandó válságstábot állítanak fel a szövetségi kormány és a fertőző betegségek elleni védekezés gyakorlati ügyeiben illetékes tartományi kormányok törekvéseinek összehangolására.

A stábot várhatóan a hadsereg (Bundeswehr) egy magas rangú logisztikai szakértője, Carsten Breuer vezérőrnagy (képünkön) irányítja. Breuer a hadsereg belföldi katonai-polgári együttműködésért felelős parancsnokságának (Kommando Territoriale Aufgaben der Bundeswehr) parancsnokaként vezeti majd a stábot.

A Bundeswehr eddig is részt vett a járvány negyedik hulláma elleni védekezésben. A védelmi minisztérium hétfői összesítése szerint csaknem nyolcezer katona segíti a polgári hatóságok, intézmények munkáját. Több mint hétszázan például kórházak személyzetét egészítik ki, majdnem hétszázan az oltási kampányban dolgoznak, csaknem 2500 katona pedig a helyi – járási, városi – egészségügyi hivatalok munkáját támogatja.

A negyedik hullám továbbra is a felívelő szakaszban van, naponta több tízezer ember szervezetében mutatják ki az új típusú koronavírust(SARS-CoV-2). Az eddigi tapasztalatok szerint a fertőzöttek nagyjából egy százaléka 7-10 napon belül intenzív kórházi kezelésre szorul. Ez napi több tízezer új fertőződés mellett naponta több száz súlyos állapotú új beteget jelent, és hosszabb távon az ellátórendszer túlterhelődéséhez vezethet – figyelmeztetett a hét végén a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften). Állásfoglalása szerint azonnal és nagymértékben csökkenteni kell a fertőzésveszéllyel járó érintkezések, találkozások számát és be kell vezetni a Covid-19 elleni védőoltás beadatásának mindenkire vonatkozó kötelezettségét.

A rendkívüli állásfoglalás egyik szerzője, Jutta Gärtner, a göttingeni egyetemi klinika gyermekgyógyászati intézetének vezetője hétfőn a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy érthetetlen és elfogadhatatlan a járvány lassításához szükséges intézkedések elmaradása, a politikai döntéshozók “tétovázása”. Mint mondta, a korlátozásoknak egyformán kell vonatkozniuk a beoltott és a be nem oltott emberekre, mivel az oltottak is továbbadhatják a vírust.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői az eredeti tervek szerint legközelebb december 9-én egyeztetnek a védekezésről. Egy hétfői sajtóértesülés szerint ezt a tanácskozást előrehozzák, már kedden megtartják.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) hétfői adatai szerint 4599 embert ápolnak a vírus okozta betegség (Covid-19) miatt az intenzív osztályokon Németországban. Ez ugyan több mint ezerrel elmarad a járvány második hullámának legnehezebb szakaszában, tavaly karácsonykor mért 5762-es csúcstól, de 140-nel több az egy nappal korábbinál, és 754-gyel több az egy héttel korábbinál. A kimutatás szerint országszerte 2458 szabad ágy van az intenzív osztályokon.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 29 364 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csökkenés az egy héttel korábbi 30 643-hez képest. Az új esetekkel együtt 5 791 060 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 73 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 100 956-ra emelkedett Németországban.

The post Válságstábot állítanak fel a német kancellári hivatalban appeared first on .

Amikor idén júniusban a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison leszállt az utolsó afganisztáni váltást szállító Airbus A319-es, még úgy tűnt, hogy ezzel véget ért a honvédség szerepvállalása a közép-keleti országban. Aztán bő két hónappal később a szürke Airbusok ismét útra keltek Kabul felé azzal a feladattal, hogy a kint tartózkodó magyarokat, az őket segítő afgánokat és családjukat kimenekítsék az immár tálibok uralta fővárosból.

Ismert, hogy a húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadás hívta életre az USA és a NATO afganisztáni műveletét. Magyarország 2003-ban kezdte meg szerepvállalását, és katonáink 18 éven át szolgáltak Afganisztánban. Joe Biden amerikai elnök idén áprilisban bejelentette, hogy májustól megkezdik az amerikai katonák kivonását, és legkésőbb szeptember 11-ig be is fejezik. A bejelentést követően a tálibok olyan ütemben foglalták el az egyes országrészeket, hogy világossá vált: rövidesen Kabul is a kezükre kerül. Mindezek hatására menekültek százezrei igyekeztek elhagyni Afganisztánt. Augusztus közepén a legnagyobb videó megosztó révén az egész világ láthatta, hogy milyen állapotok alakultak ki a volt elnökről, Hamid Karzairól elnevezett kabuli nemzetközi repülőtéren. A kialakult helyzetben a magyar kormány úgy döntött, hogy magyar állampolgár ne maradjon Kabulban, továbbá segítünk azokon az embereken és családjukon, akik támogatták katonáinkat. A feladatot augusztus 17-én kapta a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség Parancsnokság részére meghatározták a végrehajtandó feladatot. A célkitűzések a következők voltak.

Létre kellett hozni a különleges műveleti feladatokra kiképzett és felkészített katonákból álló csoportot és megszervezni útba indításukat. A kimenekítést a honvédség saját képességeire támaszkodva kellett végrehajtani, a harctéri művelet végrehajtásához szükséges technikai eszközökkel és állománnyal. A Kabulba indítandó egyik A319-est fel kellett szerelni a harctéri életmentést és a sérültek légi szállítását biztosító berendezéssel, felkészülve arra, hogy esetleg a helyszínen kell életmentést végrehajtani illetve súlyos sérültek ellátását biztosítani a hazavezető úton. A megszokott eljárásrendtől eltérve, soron kívül kellett beszerezni azokat a diplomáciai engedélyeket, amelyek birtokában a honvédség gépei, mint állami légijárművek berepülhetnek a művelet során érintett országok légterébe. További feladatot jelentett egy olyan szomszédos országot találni Afganisztánnal, ahova a kimenekítést végre lehet hajtani, és amelyik ideiglenesen befogadja a kimenekítetteket. Ez az ország Üzbegisztán lett. A feladat következő része úgy szólt, hogy a kontingens éjjel és nappal mindaddig folyamatosan végezze a munkát, amíg van remény a kimenekítés végrehajtására. Elsődleges helyen a magyar állampolgárok biztonságát kellett garantálni, azt követően pedig azokról az afgán családokról kellett gondoskodni, akik segítették a magyarokat. Végül azt is ki kellett dolgozni, hogy akik Afganisztán területén belül olyan helyen tartózkodnak, hogy egy meghatározott helyen és időben nem lehet elérni őket, milyen segítséget, támogatást, iránymutatást kapjanak ahhoz, hogy szándékaik szerint el tudják hagyni az országot.

A remény rabjai. Kabul, 2021. augusztus

A katonák kevesebb, mint 20 óra alatt felkészültek és augusztus 18-án, szerda délutánra készen állt a kontingens. A Sámán elnevezésű műveletre létrehozott különleges műveleti osztagot egy különleges műveleti csoport, egy rohamlövész alegység, a légierő gépeinek személyzete, a titkosszolgálat emberei és tolmácsok alkották. Az A319-es személyzetek felkészítését és az eligazítást a szállítórepülő század parancsnoka tartotta az indulás előtti napon, a kockázatelemzést a rendelkezésre álló információk alapján a műveletet irányító törzs végezte el. Az immár kellő tapasztalattal rendelkező repülőműszakiak a gépek előkészítésére és a repülések közötti műszaki kiszolgálására készültek fel. A repülőgépeken átalakításra nem volt szükség, mivel a 604-es Airbuson állandó jelleggel van beépítve az egészségügyi evakuálás (Medevac) során folyamatos ellátást biztosító berendezés. Higiéniai és járványügyi okokból mindkét gép utas üléseire műanyag zsákokat húztak, amelyeket a szakszemélyzet minden feladatot követően cserélt.

Magyar katonák és felszerelésük az A319-es mellett

A hajózó és repülőműszaki személyzeteken kívül a szakorvosból, mentőtisztből és szakasszisztensből álló háromfős egészségügyi szakszemélyzet is felkészült. Utóbbit az afgán nőkre vonatkozó vallási és kulturális sajátosságokat figyelembe véve jelölték ki, hogy a betegvizsgálat során ne jelentsen problémát a nemek különbözősége. Az egészségügyiek a végrehajtó állomány és a menekültek figyelembe vételével az elérhető készletekből egészítették ki az alapfelszerelést. Az Airbuson ezzel rendelkezésre állt a teljes Medevac felszerelés: EKG monitor, defibrillátor, lélegeztetőgép, infúziópumpák, oxigén, gyógyszerek és kiegészítő egészségügyi anyagok (további gyógyszerek, kötszer, hordágyak, stb.) továbbá a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos fertőtlenítőszerek, védőeszközök és ruházat. Az indulás előtt még egy eligazításra és feladatpontosításra került sor, illetve a feladat végrehajtásának időtartamára, és a hazaérkezés utáni teendőkre vonatkozóan a közegészségügyi szabályok ismertetése is megtörtént. A legrosszabb forgatókönyv, amire az egészségügyi csoport felkészülhetett az volt, hogy a végrehajtó állomány valamelyik tagja olyan súlyos állapotba kerül, hogy Medevac feladat keretében haza kell szállítani.

*

Amint a diplomácia engedélyek megérkeztek, a csoport augusztus 19-én, csütörtök hajnalban útnak indulhatott. A gépek a kecskeméti repülőbázisról közvetlenül az üzbegisztáni Buharába repültek. Üzbegisztánban létre kellett hozni egy előretolt műveleti bázist, megteremteni a kontingens és a kimenekítettek szállását, étkeztetését, egészségügyi biztosítását illetve kialakítani egy vezetési pontot a folyamatos kapcsolattartáshoz és megszervezni az állandó biztosítást. Ugyancsak meg kellett szervezni a honvédség gépeinek kiszolgálását is, mert a kabuli repülőtér infrastruktúrája erre már nem volt alkalmas.

A 604-es Airbus mögött holland és lengyel Herculesek és egy amerikai Globemaster III-as látható a mögöttük sorakozó menekülőkkel

A művelet következő fázisában az Airbusok berepültek Kabulba. Valamennyi kabuli érkezés és indulás a repülőteret felügyelő amerikai légierő által meghatározott időpontokban történt. Afganisztán légterében már nem létezett semmiféle légiforgalmi irányító szolgálat. Az üzbég-afgán határ eléréséig Üzbegisztán biztosította az irányítást és radar alapján a biztonságos elkülönítést a polgári repülési szabályok szerint. A határ átrepülése után a két A319-es személyzete magára maradt. Visszaúton a határ elérése előtt tíz perccel kellett meghívni az üzbég irányítást azonosítás és a határátlépés várható időpontjának megadása céljából.

A kabuli repülőtéren irányító szolgálat vagy radar elkülönítést biztosító légiforgalmi irányítás nem létezett. Az amerikaiak a kabuli közelkörzeti frekvencián adtak egyfajta tájékoztatás a széllel és a repülőtéri légnyomással kapcsolatos adatokról. A szabvány kifejezések és eljárások megszűntek létezni. Le- és felszállási engedélyek kiadása sem létezett, helyettük a „le- és felszállás saját kockázatra” kifejezést használták, a teljes felelősséget és döntést a gépszemélyzetre hagyva. Amikor a magyar Airbusok az első fordulót teljesítették, felhívták a pilóták figyelmét arra, hogy a guruló utakon és az előtéren fokozott figyelemmel mozogjanak, lévén semmilyen kapcsolat nincs a különböző gépjárművekkel. A repülőtéren uralkodó állapotokat az is jól mutatja, hogy a fénytechnika, vagyis a pálya, a gurulóút és az előtér világítása nem működött. A gurulást és a felszállást sötétedés után kikapcsolt fényszórókkal és helyzetjelző lámpákkal valamint lesötétített utas ablakokkal kellett végrehajtani. A le- és felszállások végrehatása során normál és taktikai eljárásra egyaránt szükség volt. Az egész kabuli jelenlétet a „várd a váratlant” elve határozta meg. A repülőgépet elhagyni – például körbejárás, ellenőrzés céljából – csak kevlár mellényben és sisakban lehetett. A repülőtérre behallatszó fegyverropogás hangja korábban nem volt része a mindennapoknak, ahogyan az sem, hogy a leszállás után még nagy sebességgel guruló Airbusszal a pálya középvonala mellett heverő, hűtőszekrény nagyságú dobozt kelljen kerülgetni.

A 605-ös Airbus mellett az amerikai hadsereg CH-47-es helikoptere gurul

Az első időszakban az Airbusok a leszállást követően mindössze 30 percig maradhattak a kabuli repülőtéren. Ez az időtartam később a műveleti helyzet függvényében változott. Úgy kellett összegyűjteni a menekülteket, hogy amikor a magyar gép érkezik, azonnal felszállhassanak rá. Addig a biztonsági ellenőrzésüket is el kellett végezni, nehogy olyan is felkerüljön a gépre, aki nincs a listán, vagy nem hozzánk tartozik, illetve ne vihessen fel a gépre olyan eszközt, ami a fedélzeten tartózkodók illetve a repülőgép biztonságát veszélyezteti. Fel kellett venni a kapcsolatot a helyi parancsnokkal, hiszen a kabuli reptér katonai irányítás alatt volt, majd értékelni a biztonsági helyzetet, kialakítani a saját biztosítást, megszervezni a menekültek tartását és ellátását, illetve létrehozni egy előretolt vezetési pontot. A különleges műveleti osztag parancsnoka a helyszínről irányított. Meg kellett ismerni a kabuli repülőtér beléptetési eljárásának rendjét és alkalmazkodni hozzá, valamint kapcsolatba lépni azokkal a személyekkel, akik korábban segítették a magyarokat. A különleges műveleti csoport és a rohamlövész szakasz folyamatosan kint volt a hírműsorokban is látott területen. Kezdetben egy beléptetési pont volt a kabuli repülőtéren, ezért a magyar katonák „más” megoldásokat is kerestek a beléptetésre, annak érdekében, hogy mindenki, akit el akartunk hozni, felszállhasson a gépeinkre.

Az a bizonyos létrás fotó, amelyet az amerikai tengerészgyalogság őrvezetője, Nicolas Guevara készített a Kabulban várakozó Airbusunkról. A Boeing 737-estől eltérően az Airbus A320-as típuscsalád gépei, így az A319-esek közül kevés készült beépített lépcsővel, aminek oka az eltérő tervezési filozófiában keresendő. A hatvanas évek második felében megjelent 737-es törzse közel „ül” a földhöz, hogy a kisebb belföldi reptereken a csomagok ki- és berakodását szállítószalag nélkül, kézi erővel is el lehessen végezni. A húsz évvel később készült keskenytörzsű Airbusok esetében az európai mérnökökben ilyen aggályok nem merültek fel, ráadásul ekkor már számolni lehetett az újabb, egyre nagyobb átmérőjű hajtóművekkel, amelyeknek szintén helyet kellett találni a szárny alatt. Ezért ezek az Airbusok hosszabb futószárakat kaptak és a törzsük magasabban van, mint a 737-eseké, a magasban lévő ajtóhoz viszont hosszabb lépcső kell, ami további súlyt és karbantartást jelent és esetleg meghibásodhat. Beépített lépcsőt elsősorban a privát Airbusok tulajdonosai igényeltek, a légitársaságok csak elvétve. A két honvédségi Airbus korábbi tulajdonosai sem kértek a lépcsőből, így a bizonytalan infrastruktúrájú Kabulban maradt az a kreatív megoldás, amit Guevara őrvezető fotóján láthatunk.

Mindeközben az Airbusok egyik hajtóműve folyamatosan járt, mivel a normál eljárástól eltérően minden Kabulban álló repülőgépnek járó hajtóművel kellett várakoznia. Az amerikai, brit és ausztrál C-17-es pilóták ezt úgy oldották meg, hogy a járó hajtóművekre ráhúzták a sugárfordítót. Ezzel azt idézték elő, hogy a kiáramló forró gázsugarat a mellettük parkoló gépek, például a magyar A319-es alá fújták. Emiatt az Airbus néhány rendszere olyan magas hőmérsékletet érzékelt, hogy ha még kikapcsolt állapotban is volt, megszűnt működni. Ez a „C-17-es probléma” azzal járt, hogy a magyar személyzetek folyamatosan a légkondicionáló rendszer hibájával küszködtek. (A légkondicionáló rendszer a kompresszor kimeneti oldalán 97-105 fokos levegőt érzékelt még kikapcsolt állapotban is, így visszajelzési probléma jelentkezett.) A futómű kibocsátást és behúzást vezérlő komputer hibája szintén előállt a kabuli várakozás közben, de ezeket a problémákat a géppel utazó műszakiak megszüntették.

A kecskeméti Airbus és az amerikai C-17-es egyaránt az utasokra vár. Az előtéren haladó pick-up szintén az USAF-hoz tartozik

A háromfős egészségügyi csoport alapbázisa Üzbegisztánban volt, és folyamatosan a Medevac-készlettel felszerelt Airbushoz voltak rendelve. A különleges műveleti katonák közül többen harctéri életmentő katona képesítéssel is rendelkeztek. Kabulban ők kezdhették meg egy egészségügyi probléma megoldását, amit az egészségügyi csoport, megérkezését követően emelt szinten folytathatott. A csoport Kabulban az előzetes információk alapján és egy helyszíni egészségügyi kikérdezéssel mérte fel, hogy a repülőút során szüksége van-e bármelyik menekültnek ellátásra. Miután átadták őket az üzbég hatóságoknak, az ottani egészségügyi szakemberek folytatták a magyarok által megkezdett ellátást. A csoport munkáját nagyban segítette, hogy két tagja - a szakorvos és a szakasszisztens – két afganisztáni misszióban együtt látott el egészségügyi feladatokat. A vallási és kulturális sajátosságok, a népszokások, illetve a hely és a klíma ismerete a megérkezést követően egy azonnali akklimatizációt jelentett. A menekültek között számos olyan személy – tolmács, őr, alkalmazott – volt, akiket a korábbi missziók révén személyes ismerősként üdvözölhettek. 

Beszálláshoz készülnek a kimenekítendő utasok. A lépcső mindkét végén különleges műveleti katonák állnak

A maximális felszállótömeg miatt az Airbusszal egy körben 60-70 főt lehetett kihozni. Ezt olyan tényezők határozták meg, mint a kabuli repülőtér tengerszint feletti magassága, a levegő hőmérséklete, és az üzemanyag mennyisége. Hogy az egyes fordulók hatékonyak legyenek, a különlegesek egy része folyamatosan Kabulban tartózkodott. Az ő feladatuk az volt, hogy a gépek visszaérkezéséig, találjanak alternatív megoldásokat, hogy bevihessék a repülőtérre azokat az embereket, akik számítanak ránk. Nagyon fontos volt az, hogy az osztag folyamatos kapcsolatot tudjon tartani a kimenekítésre várókkal, hogy mindig tudják, merre járnak, merre tartózkodnak, hol találják meg őket, és hogyan tudják majd a repülőtérre bevinni őket.

Érkezés Üzbegisztánba

Az üzbégekkel kötött megállapodás értelmében a kimenekített emberek a lehető legrövidebb időt töltötték Üzbegisztánban. Amint a kimenekítetteket az Airbusokkal sikerült átjuttatni Buharába, Wizz Air és Uzbekistan Airways gépek fedélzetén azonnal útnak indították őket Magyarország felé. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a belügyminisztérium vette át a menekülteket. A Sámán művelet során a katonák kimenekítettek 540 főt, magyar, osztrák, amerikai és afgán állampolgárokat. Valamennyi olyan magyar állampolgárt kihoztak, akik jelezték, hogy ki akarnak jutni. A magyarokat segítő afgánok 87 százalékát sikerült kihozni – ők azok, akikkel sikerült kapcsolatba lépni. Ez 57 afgán családot és 180 gyermeket jelent. A művelet során a két Airbus 319-essel tizennégyszer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között. A magyar személyzetek számára a két forduló közötti pihenőidőt az határozta meg, hogy milyen időpontot adtak meg az amerikaiak a kabuli érkezésre és távozásra. Volt, hogy mindössze öt óra alvás jutott a gépszemélyzeteknek, más alkalommal 14 órát is pihenhettek. Azokon a napokon, amikor kétszer fordultak Kabul és Buhara között, az utasok kiszállítása és a gép tankolása után azonnal indultak vissza Afganisztánba.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a kontingens hazaérkezése után tartott sajtótájékoztatón a művelet végrehajtásával kapcsolatban így fogalmazott:

„Megvalósult a haderőnemek közötti együttműködés, a szárazföld és a légierő közösen dolgozott együtt. Pilóták, különleges műveletisek, titkosszolgálat, lövészek, egészségügy, híradó, műszakiak, egy parancsnokság alatt dolgoztak. Mindez nem jöhetett volna létre, ha a haderőfejlesztés nem ilyen sikeres. Azért tudtam nyugodt szívvel útnak indítani ezt az osztagot, mert meg volt az a fegyverzet, felszerelés, szállítóeszköz, ami kell ahhoz, hogy a katonáimat nyugodt lelkiismerettel küldjem műveleti területre, egy olyan feladatra, amit még soha nem hajtottunk végre, csak gyakoroltunk itthon.”

* * *

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönöm a szállítórepülő századnak, a helyszíni fotókat dr. Toperczer István alezredesnek. A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2021. novemberi számában jelent meg.

A tárca szerint a hiperszonikus rakéta repülése megfelelt a beállított paramétereknek. A tesztlövészet övezetét az Északi Flotta hajói és repülőgépei előzetesen lezárták.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Cirkon állami tesztelését november-decemberben folytatják le. Ennek keretében öt indítást terveztek, tengeri és parti célpontok ellen. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én, november 26-án, valamint idén július 19-én és október 4-én számoltak be az orosz fegyveres erők.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

A Fehér-tenger a Jeges-tenger egyik beltengere Észak-Európában, Oroszország északnyugati részén. A tenger egésze Oroszország fennhatósága alá tartozik. Nyugatról Karélia, északról a Kola-félsziget, keletről az Arhangelszki terület veszi körbe. Keleti partján fekszik Arhangelszk kiemelkedő fontosságú kikötője, korábbi fontos kereskedelmi kikötő, napjainkban az orosz flotta bázisa. A tengert a Balti-Fehér-tengeri csatorna (Belomorkanal) köti össze a Balti-tengerrel. Délnyugati partján Belomorszk városa található.

The post A Fehér-tengeren semmisített meg célpontot a Cirkon hiperszonikus rakéta appeared first on .

“Ne engedjenek Irán nukleáris zsarolásának” – üzente az izraeli kormányfő az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris tárgyalások újrakezdése nyomán a nemzetközi közösségnek. “Irán a jogsértései és a nukleáris ellenőrzés aláaknázása ellenére tárgyalóasztalhoz fog ülni Bécsben, és vannak, akik szerint megérdemli a szankciók eltörlését, és a korhadt rendszerükbe befolyó több százmilliárd dollárt. Ők tévednek” – hangsúlyozta Bennett.

Az izraeli miniszterelnök szerint Iránnak az a célja, hogy a tárgyalásokon szinte semmit se ajánljon fel cserében az ellene bevezetett szankciók feloldásáért. “Irán nemcsak megtartja atomprogramját, hanem mától fizetnek is neki érte”- vélekedett Bennett a videoüzenetben. A kormányfő hangsúlyozta, hogy iráni vezetők gyakran megismételték, hogy szeretnék Izraelt elpusztítva látni. Emlékeztetett rá, hogy néhány napja Iszfahánban saját, a vízhiány miatt tiltakozó polgáraira lövetett az iráni vezetés, és felszólított, hogy ilyen “gyilkos rezsimet” ne “jutalmazzanak”.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter hétfőn délelőtt Londonban hangoztatta azt, hogy Teheránnak nem áll szándékában leállítani az atomprogramját. “Az irániak csupán egyetlen okból mennek el a tárgyalásokra, azért, hogy elérjék az ellenük hozott szankciók feloldását” – fogalmazott Lapid, miután memorandumot írt alá brit kollégájával, Liz Trusttal. Lapid szerint Iránnak “pénzre van szüksége”. Mint fogalmazott: “kell nekik a Hezbollahra, a Forradalmi Gárdára, a globális terrorista hálózatukra és az atomfegyverek előállítását célzó folyamatos versenyfutásukra”.

A héten Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Washingtonba utazik, hogy szintén az iráni atomprogramról szóló esetleges megállapodás ellen érveljen.

Bécsben az ENSZ égisze alatt hétfőn kezdődtek újra a nemzetközi tárgyalások a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás újraélesztésére. A tárgyalásokra több mint öthónapos szünet után kerül sor, az új teheráni kormány hivatalba lépését követően. A korábbi megállapodás aláírói 2015-ben több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.

A megállapodás összeomlását követően Irán a megengedettnél jóval magasabb, 60 százalék közeli szintre dúsított urániumot kezdett előállítani kis mennyiségben, és ehhez az egyezményben tiltott, továbbfejlesztett centrifugákat használ. Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban.

The post Bennett “iráni nukleáris zsarolásra” figyelmeztet appeared first on .

A strasbourgi székhelyű, 47 tagot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felszólította a tagországok parlamentjeit: hívják fel a figyelmet a gyermekek elleni szexuális visszaélések drámai és tartós következményeire. Tegyenek az ellen, hogy a gyermekek elleni visszaélések ne számítsanak tabunak, nyilvános megtárgyalásukkal ugyanis – mint mondta – meg lehet előzni e cselekedeteket.

“Rajtunk múlik annak biztosítása, hogy a gyermekek szabadon beszámolhassanak az őket ért visszaélésekről, hogy a társadalom egésze meghallja a hangjukat, hogy az ilyen ügyek eljussanak a rendőrséghez és az igazságszolgáltatáshoz, valamint az is, hogy segítsük a sérelmek feldolgozását” – fogalmazott.

Daems felszólította a tagállamok parlamentjeit, hogy erősítsék tovább a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét, az erre vonatkozó nemzeti politikákat és intézkedéseket.

Hangoztatta: noha az Európa Tanács mind a 47 tagállama ratifikálta a gyermekek védelmére 2007-ben elfogadott Lanzarote-i Egyezményt, még sok a tennivaló annak biztosítására, hogy a résztvevő országok teljes körűen tiszteletben tartsák kötelezettségvállalásaikat, és hogy a gyermekek szexuális erőszakkal szembeni védelme valóban biztosított legyen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elkötelezett e törekvés támogatása mellett – tette hozzá az a közgyűlés elnöke.

The post ET: többet kell tenni a gyermekek szexuális erőszakkal szembeni védelméért appeared first on .

A vádhatóság közleménye szerint a Zala megyei településen élő, munkahellyel nem rendelkező, szociális segélyben részesülő párnál 2017-től lakott életvitelszerűen a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló lány.

A szállásadók rendszeresen, haszonszerzési céllal segítették a lány prostitúciós tevékenységét azzal, hogy szolgáltatásait férfiak részére ajánlották, hirdették és a sértettet az együttlétek – esetenként külföldi – helyszíneire – szállították. A lány ügyfeleinek közvetítésében egy harmadik vádlott is közreműködött.

A bíróság a sértettet befogadó párt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem miatt két és fél, illetve két év szabadságvesztésre ítélte. A harmadik vádlott másfél év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Az ítélet mindhárom vádlott esetében jogerős.

The post Emberkereskedelem miatt ítéltek szabadságvesztésre egy zalai párt appeared first on .