Biztonságpolitika

A varsói székhelyű uniós ügynökség 2021-es migrációs adatokat rögzítő jelentésében kiemelte, a tavalyi esetszám 36 százalékos növekedést jelent 2019-hez és 57 százalékos növekedést 2020-hoz képest, amikor a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások erőteljes visszatartó hatást gyakoroltak az illegális bevándorlása.

Megjegyezték, hogy a tavalyi migrációs adatokat meghatározó tényező volt az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult rendkívüli helyzet.

A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is leggyakrabban szíriaiakat, majd tunéziaiakat, marokkóiakat, algériaiakat és afgánokat vettek nyilvántartásba azok között, akik engedély nélkül kívánták átlépni az uniós határokon. Csakúgy, mint 2020-ban, a nők tavaly is kevesebb mint egytizedét tették ki az illegális bevándorlóknak, a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak aránya nagyjából változatlan maradt – tették hozzá.

Az Európába irányuló főbb migrációs útvonalakat érintően a jelentés kiemelte, hogy tavaly ismét a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő bevándorlási csatorna bizonyult a legélénkebbnek, onnan a jogtalan határátlépések több mint egyharmadát, 65 362 határsértést jelentettek. A növekedés mértéke egyéves összehasonlításban 83 százalékos volt.

A nyugat-balkáni országokon keresztül vezető migrációs útvonalon éves összehasonlításban 124 százalékkal nőtt a jogellenes határátlépések száma. A felderített esetek többsége olyanokat érint, akik már régóta tartózkodtak a régióban, és ismételten megpróbáltak átjutni az uniós határokon.

Az EU Fehéroroszországgal közös határán tavaly 7915 illegális határátlépésről számoltak be a helyi, a litván és a lengyel hatóságok, ami több mint tízszeres növekedést jelent 2020-hoz képest.

A főként Spanyolországot érintő, a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon tavaly mintegy 18 ezer határsértőről szereztek tudomás, ami mindössze hat százalékkal magasabb az előző év adatainál. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az előző évvel közel megegyező számú, mintegy 22 500 észlelést jegyeztek fel.

A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán az előző évekhez képest csökkent az észlelések száma, Cipruson ugyanakkor jelentős növekedést regisztráltak. A mintegy 10 400 tavalyi ciprusi nyilvántartásba vétel több mint kétszerese a tavalyelőttinek – közölte jelentésében a Frontex.

The post Frontex: az illegális határátlépések száma tavaly meghaladta a világjárvány előtti szintet appeared first on .

A cikkben ezekre a kérdésekre keressük majd a válaszokat. Adunk néhány tippet a felkészüléshez, miközben megmutatjuk azt a horgász módszert is, ami a leginkább meghozhatja a sikerességet.

Új vízre érkezve rengeteg kérdésre kell választ találni

Mármint akkor, ha az adott napon eredményesek szeretnénk lenni a horgászat szempontjából. Mivel nem ismerjük az adott vízterület leginkább célravezető módszereit, így többismeretlenes egyenletre kell megoldást találni.

Hol tartózkodnak a halak, milyen távolságra horgászzunk? Melyik módszer vezethet jó eséllyel eredményre? Milyen etetőanyagot, csalit érdemes leginkább használni? Mekkora a halak várható mérete, illetve egyáltalán milyen halakra számíthatunk?

Mindjárt mutatunk néhány bevált megoldást, amelyek rendszerint segítenek a kérdések megválaszolásában.

Ami célravezető lehet az egyes módszerek közötti választásnál

Mindegy, hogy hol szeretnénk horgászni, az előzetes információszerzés rendszerint kifizetődő. Semmi nem tiltja, hogy a megérkezés előtt odatelefonáljunk az adott vízterület kezelőjéhez, feltéve néhány kérdést.

Rendszerint készséggel adnak választ a leginkább működőképes és eredményes módszerekről, így ennek megfelelően könnyedén kiválaszthatjuk a Fishinda oldaláról a csalikat. A halak táplálkozását meghatározó egyéb tényezőkről is hasznos tudnivalókra lehet így szert tenni.

Ismertebb és sokak által látogatott tavaknál, egyéb vizeknél az interneten fellelhető beszámolókat, illetve videós anyagokat is érdemes előzetesen megnézni, mert sokat tanulhatunk más horgászok tapasztalataiból.

A következő horgász módszerek a legtöbb helyen jó eséllyel működhetnek

Ismeretlen vízre érkezve a legjobb, ha olyan horgász módszert alkalmazunk, ami megadja a horgászat szükséges mozgásterét. A feeder technika az egyik leginkább kézenfekvő opció.

Egy 3,60 vagy 3,80 hosszúságú feeder pálcával akár a nagyobb távolságok is elérhetőek. Méghozzá úgy, hogy a szerelék közben kellően finom maradhat, ami nagyban növeli a pontyok, a kárászok és a keszegfélék megfogásának esélyét.

Választhatunk továbbá, hogy a method, a kosaras, vagy a hosszú előkével történő peca mellett tesszük le a voksunkat. A csalit, valamint az etetőanyagot aztán ehhez mérten javasolt megválasztani.

Rendszerint remekül működik, ha egyetlen csali és etetőanyag mellett többféle verzióval is készülünk. Így, ha az egyik nem jön be, még mindig maradhat további választási lehetőség.

The post Milyen horgász módszerek működhetnek ismeretlen vizeken? appeared first on .

Egy kamaszodó gyerkőc vagy egy felnőtt esetében viszont már elgondolkodhatunk, hogy melyik a jobb választás, egy sima, falhoz állított vagy egy sarok íróasztal? Ráadásul mérlegelendő szempont a számítógépezés megléte is, hiszen már minden fiatal a fél életét a különböző kütyük társaságában tölti, és egy számítógépasztal netán jobb választás lehet egy egyszerű íróasztalnál.

Azzal is nagyobb fokú helykihasználást érünk el, ha egy sima íróasztalt a sarokba állítunk, de egy igazi sarok íróasztal általában L-alakú és nagyobb méretű. Sokkal több fiókkal és tárolókapacitással rendelkezik.

Ezek a sarok íróasztalok általában már úgy készültek, hogy nagy és kényelmes asztallap felülettel rendelkeznek, hogy elférjen rajtuk nemcsak egy laptop, de akár egy asztali számítógép is, külön kijelzővel és billentyűzettel.

Ha több helyre tudunk elpakolni, akkor ezzel nem csupán jól járunk, hanem egy rendezett, tiszta szoba benyomását keltjük, és nem kell bajlódnunk extra falipolcok, tárolók, kisebb szekrények beszerzésével.

A Bonus Shop íróasztal, számítógépasztal kínálata bőven ad lehetőséget a változatosságra. Mindenki megtalálhatja a számára megfelelő darabot.

Amennyiben megvan a kiválasztott bútordarab, úgy érdemes kellő figyelmet szentelni az íróasztalt övező környezetnek is. Egy íróasztal esetében, ahol a használója akár órákat is eltölt, nagyon fontos, hogy a fénynek ne legyen háttal. A legjobb, hogyha elölről vagy balról érkezik a fény, jobbkezesek esetében.

Nemcsak az íróasztal belsejében kell rendet tartani. Ha az asztalon káosz uralkodik, akkor a szobába belépve rossz hangulatot fog árasztani a környezet számára. Kivételt képez, ha az íróasztal tulajdonosa ebben érzi jól magát, és ez hat rá inspirálóan.

Egy számítógépasztallal vagy íróasztallal megkezdődik az otthoni iroda kialakítása. A praktikus és elegáns asztal mellé kulcsfontosságú egy ergonómiailag megfelelő irodai szék beszerzése is. Manapság már gyerek és felnőtt is sokat játszik videójátékokkal, az ő számukra tervezték az ún. gamer székeket, melyek legfontosabb feladata, hogy a gerincet ne terhelje a több órás ülés.

Ha nem érkezik kellő napfény a helyiségbe vagy gondolva az esti munkaórákra, lényeges, hogy az egész felületet bevilágító asztali lámpát vásároljunk. Jobbkezesek esetében a lámpa fénye is lehetőség szerint bal oldalról érkezzen, szükség szerint akár egy fali polcra felszerelve.

Központi kérdés kell, hogy legyen a kezünk számára kényelmes billentyűzet és a csuklót megtámasztó egér beszerzése is. Mindezekért látogasson el a Bonus Shop webáruházba, mindent egy helyről beszerezhet!

The post Melyik a jobb választás, a sima vagy a sarok íróasztal? appeared first on .

A jelenlegi magyarországi lakásállomány elavult, szükség van új építésű lakásokra, és a budapesti lakáspiacon van is belőlük kínálat, a darabszám tekintetében évtizedes csúcsok dőltek meg. Az árak itt is jelentősen felfelé mozognak.

A használt ingatlanok piacán is áremelkedés mutatkozik, továbbá várható a következő évben. A korábbi trendeknek megfelelően a belvárosi, valamint a peremkerületek és az agglomeráció ingatlanjainak árai emelkedtek, azonban a korábban kevésbé felkapott környékek is egyre népszerűbbek, ott is növekedtek az árak.

Noha az egyes kerületekben nem azonos a lakásárak drágulásának mértéke, összességében az áremelkedés minden kerületben egységes és töretlen, és kétszámjegyű. Az egyes területek lakásainak árai jelentős eltéréseket mutatnak, nagyok a szélsőségek. Az Ingatlannet.hu kínálatában szereplő budapesti lakások esetében is ez látható.

A használt ingatlanok piacán is jelentős különbségek mutatkoznak. A téglalakások tekintetében is nagyok a különbségek. A főváros XX. és XXI. kerületében a legalacsonyabbak a négyzetméterárak, itt 550-570 ezer Ft/m² a lakások átlagára, de ehhez közeli még a IV., X. és XIX. kerületekben. Ezzel szemben az I., II. és V. kerületekben már 1 millió Ft feletti négyzetméterárak sem meglepőek.

Évek óta az V. kerület van az élen a legdrágább lakások tekintetében, ez nem is változott 2021-ben sem. A másik véglet a XXI. kerület, ahol a legolcsóbbak a lakások. A két pólus között átlagosan mintegy 680-700 ezer Ft/m² árkülönbözet mutatkozik, ami extrémnek nevezhető.

A további sorrendben jelentős változások voltak, a korábbi csúcstartók között szereplő XI. kerület kissé visszacsúszott, ellenben a XXIII. és XVII. kerület tíz, illetve öt helyet ugorva előretört. A korábban egyik legdrágábbnak számító XII. kerület, a Hegyvidék lakásárai meglepő módon a fővárosban egyedüli kerületként, csökkentek.

A budapesti lakáspiac jellemzője még, hogy 2021-ben az átlagárak magasabbról indultak.

A tendenciák alapján a pandémia sokadik hulláma már nem lesz hatással az ingatlanárak alakulására, mivel a kormány családbarát intézkedéseinek hatására a gazdaság ezen szegmense felélénkült, és ez meg is marad.

A járvány első és második hulláma által okozott csekély ingatlanár-csökkenés a befektetőknek kedvezett, ennek hatására az igényesebb körzetek felértékelődtek, és már nemcsak az I., II. és V. kerületekben, hanem a XII. kerületben is átlépi a lakások átlagos négyzetméterára az 1 millió forintos lélektani határt. Összegezve elmondható, hogy nem lesznek olcsóbbak a budapesti lakások.

The post A budapesti lakáspiac furcsaságai appeared first on .

Ezt a kijevi diplomácia vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak kedden, az előző napi genfi amerikai-orosz tárgyalásokat kommentálva állította. Egyúttal hozzáfűzte: korai még részletes következtetéseket levonni, mert Oroszország még a héten tárgyal a NATO-val és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) is.

“Ugyanakkor az összkép már kezd kirajzolódni. Az Oroszországi Föderáció tárgyalásokat kezdeményezett az úgynevezett biztonsági garanciákról, magasra téve a tétet azzal, hogy előzetesen elfogadhatatlan követelményeket támasztott” – fogalmazott a miniszter.

Kuleba szavai szerint a helyzet cinizmusa abban rejlik, hogy Oroszország biztonsági garanciákat akar, miközben ő maga “fegyvert csörtet” az ukrán határon, “túszként fogva tartja” a Krím félszigetet és háborúzik a Donyec-medencében. Ezen túlmenően – mint rámutatott – az orosz titkosszolgálatok aláásták a biztonságot Fehéroroszország lengyelországi és litvániai határainál menekültek odaszállításával, a gázszállítás kérdését pedig a Kreml a külpolitika eszközévé tette.

A külügyminiszter leszögezte, hogy Oroszországnak “nincs szavazati joga” Ukrajna NATO-tagságának kérdésében. “Ez a vörös vonal, amelyet sem Ukrajna, sem partnereink nem fognak átlépni. A kollektív Nyugat nem fog beleegyezni, hogy Oroszországnak jogi garanciákat nyújtson arra, hogy az észak-atlanti szövetség nem terjeszkedik tovább Keletre, mert ez számára stratégiai vereség lenne” – vélekedett Kuleba.

Hozzáfűzte: Genfben Oroszország jelzést kapott, hogy Ukrajna bevonása nélkül nem születnek megállapodások Ukrajnáról. Kifejtette, hogy Ukrajna folyamatosan azt az elvi álláspontot képviseli, amely szerint az euroatlanti térség biztonságáról folyó bármiféle tárgyalás kiindulópontja csakis az lehet, hogy Oroszország megszünteti a feszültséget az ukrán határoknál, valamint kivonul a Krímből és a Donyec-medencéből. “Örömmel látom, hogy kemény munkánk kezdi meghozni a gyümölcsét: partnereink egyre jobban megértik, hogy amíg Ukrajna veszélyben van, addig az euroatlanti térség nincs biztonságban” – konstatálta a miniszter.

Genfben Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes tárgyalt orosz hivatali parterével, Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettessel. Mind az orosz, mind az amerikai fél a megbeszélést nyíltnak és egyenesnek minősítette.

The post Kuleba: Oroszország nem kapja meg az általa követelt jogi garanciákat a Nyugattól appeared first on .

Bennett az izraeli parlament, a kneszet külügyi és biztonságpolitikai bizottsága előtti első meghallgatásán jelentette ki, hogy Izraelt nem köti az Iránnal várhatóan megszülető nukleáris megállapodás.

Az izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy Irán az Izrael előtt álló legfontosabb kihívás. Bennett úgy fogalmazott, hogy Irán Izrael minden határa felé ellenségeket, szövetségeseit és “lerakatait” küldi, melyekkel Izrael éjjel-nappal megbirkózik, nem csak folyamatos védekezéssel, hanem támadásokkal is.

“Kifejezetten aggasztanak minket a bécsi nukleáris tárgyalások. Izrael nem vesz részt a megállapodásokban, és Izraelt nem kötelezik az azokban foglaltak, Izrael tovább őrzi teljes cselekvési szabadságát mindenütt, mindig, korlátozások nélkül” – hangsúlyozta Bennett.

A Maárív című újság honlapja szerint a bécsi tárgyalásokon Irán ballisztikusrakéta-fejlesztése, az urándúsítási folyamatok figyelemmel kísérése és a szankciók megszüntetése tartozik a vitatott kérdések közé.

Bécsben november óta folytatódnak a tárgyalások az iráni atomprogramról 2015-ben kötött megállapodás megmentésére Teherán és a még részes hatalmak (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és Kína) között. A tárgyalások egyik célja az Egyesült Államok visszaléptetése a szerződésbe, amelyet Washington 2018-ban egyoldalúan felmondott, és ismét bevezette az atomalku keretében – a program drasztikus csökkentéséért cserében – korábban feloldott szankciókat.

The post Izrael nem vesz részt a bécsi tárgyalásokon Iránnal, semmire sem kötelezi az esetleges megállapodás appeared first on .

A közleményben azt írták: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére – emlékeztettek.

A Szerbiába induló 56. és Észak-Macedóniába induló 68. magyar rendőri kontingens tagjait kedden búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely, az ORFK Határrendészeti Főosztályának osztályvezetője.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a mélységi területeken található utakon is.

A kontingensek gépjárművekkel, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét – írták. A harminc fős észak-macedón és tíz fős szerb kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A Szerbiából és Észak-Macedóniából hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. “Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőr részére szükséges a SARS-CoV-2 teszt végrehajtása, annak költségeit a rendőrség állja” – írták.

The post Újabb rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

A demonstráción az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint több százan vettek részt, köztük krími tatár vezetők, a Donyec-medencei válságövezetben szolgált ukrán veteránok, kazahsztáni és azerbajdzsáni aktivisták.

A tüntetők felszólították a demokratikus államok vezetőit, hogy mondjanak nemet Putyinnak, és ne engedjenek a Kreml ultimátumainak.

“Putyin célja a Szovjetunió újjáépítése, a világszövetségek lerombolása, a világ káoszba sodrása. A mi feladatunk ennek megállítása, megelőzése, feladatunk, hogy nemet mondjunk Putyinnak. Putyin népirtást hajt végre a krími tatárok között, háborúkat indított a volt Szovjetunió teljes egészében. Ma látjuk az orosz csapatok invázióját Kazahsztánban, láttuk a háborúkat Grúzia ellen, és háború dúl Ukrajnában, amit Putyin indított el” – idézte az Ukrinform a megmozdulás szervezőit.

Refat Csubarov krími tatár vezető a tüntetésen felszólalva kijelentette: az országot Oroszország részéről fenyegető magas szintű veszély és “Kazahsztán orosz csapatok általi megszállása” közepette a krími tatár közösség elvárja, hogy Ukrajnáról ne döntsenek Ukrajna bevonása nélkül. Ezen felül követelte, hogy a Nyugat határozza meg pontosan és egyértelműen az Oroszországgal folytatott tárgyalásainak célját. Hozzátette: az ukránoknak pedig egyértelműen kifejezésre kell juttatniuk, hogy a céljuk az ukrán állam területi integritásának helyreállítása, beleértve ebbe az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetet, valamint az ország felségvizeit a Fekete- és Azovi-tengeren. Ezen felül sürgette az ukránok mozgósítását az ország védelmére.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya feszültté vált. Putyin jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.

A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Putyin-ellenes tüntetést tartottak Kijevben appeared first on .

Ruszin-Szendi Romulusz felhívta a figyelmet: a Szahara déli részén fekvő Száhel-országok között és kifelé is megfigyelhető a migráció. Nehéz követni a bűnözői, dzsihadista csoportok mozgását, így azok tagjai bármikor, bárhol megjelenhetnek, akár Magyarország déli határán is.

Az altábornagy ismertette, a régióban jelenleg jelen van egy ENSZ békefenntartó misszió, az Európai Unió (EU) Mali-missziója, a legújabb pedig a Takuba alkalmi harci kötelék, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Egy misszió sikere nagyban függ attól, hogy a befogadó nemzet “mennyire akarja azt”. Fontosnak nevezte a missziót, mert ott jelentős harci tapasztalatot szerezhetnek a katonák, de – mint hozzáfűzte – nem csak szakmailag jelent sokat: a magyar katonák “a szó legnemesebb értelmében” segíteni mennek az övezetbe.

Ruszin-Szendi és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a közelmúltban meg is látogatta a Száhelben szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Azt mondta, a Száhel-övezet kiterjedt régió rossz infrastruktúrával. Hozzátette ugyanakkor: azzal a fegyverzettel és felszereléssel, amellyel a magyar katonák a harctérre mennek, igazán magabiztosak lehetnek.

Maróth Gáspár is fontosnak nevezte azokat a beszélgetéseket, amelyek során a katonák elmondták, mire lenne még szükségük, hogy feladatukat maximálisan el tudják látni. Nem a katonákon múlik az eredmény vagy az eredménytelenség. Szerinte a Száhelben az látható, hogy a korábbi missziók nem voltak eredményesek, hiszen a konfliktus kiterjedtebbé vált, egyre több országot érint, a katonák mindeközben visszaszorultak, a régióban nőtt a radikalizmus és a bizonytalanság is.

Úgy vélekedett: a régió “az európai gyarmatosító politika csődje”; Mali egy “mérnökasztalon összerakott” mesterséges ország, amelyben különböző törzsek, népcsoportok élnek; az egész régióban nemcsak nagy szegénység, hanem komoly etnikai konfliktusok vannak; elutasítanak minden európai értéket, a muszlim radikalizáció pedig egyre erősebb. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy ott található az uránérc-utánpótlás központi régiója, így – mint mondta -, bár “sokan nem vallják be”, gazdasági érdekek is vannak a térségben.

Az egész Európai Unió és Magyarország biztonsága és jövője szempontjából is kiemelten fontos, hogy mi történik a régióban – jelezte Maróth Gáspár.

The post Ruszin-Szendi: fontos magyar érdeket szolgálnak a magyar katonák a Száhel-övezetben appeared first on .

A védelmi miniszter az otthonában fogadta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét. A gazdasági miniszter helyettese, Yair Golan „szubhumánnak” nevezte a ciszjordániai Homesh zsidó telepeseit. Naftali Bennett miniszterelnök bejelentette, hogy 2025-ig megduplázzák a Golán-fennsík zsidó lakosságát és kifejezte háláját a ciszjordániai telepesek irányába, amiért „falként védik mindannyiukat”. Szintén több száz telepes tüntet napok óta a miniszterelnök rezidenciája előtt, amiért a Knesszet elfogadott egy törvényt illegális beduin (és zsidó) telepek elektromos hálózatra való csatlakoztatásáról. Ezek a hírek kevesebb, mint 30 napos időtartamban keletkeztek, amely jól mutatja a jelenlegi izraeli koalíciós kormány ellentmondásosságát a békefolyamatok tekintetében.

Hivatalba lépésekor az új kormánynak nehéz helyzettel kellett szembesülnie: még érezhető volt a májusban kitört jeruzsálemi összecsapások, majd az ebből kifejlődő gázai konfliktus hatása, mind belföldön, mind pedig a külkapcsolatokban. Jordániával mélyponton voltak a kapcsolatok és félő volt, hogy a gázai beavatkozás törést okoz-e a 2020 őszén megkötött Ábrahám-egyezmények keretében új lendületet nyert arab-izraeli békefolyamatban. A Biden-adminisztráció békefolyamathoz való hozzáállása se könnyítette meg a helyzetüket, miután Anthony Blinken külügyminiszter számos alkalommal kifejezte, hogy a kétállami megoldáshoz való visszatérést szorgalmazzák, szemben Donald Trump álláspontjával, aki hajlandó volt felmondani ezt a konszenzust a status quo-tól való elmozduláshoz. Mindeközben Izrael lehetséges tárgyalópartnere, a Palesztin Hatóság olyannyira elvesztette a társadalmi legitimitását, hogy az – évtizedes kihagyás után –2021. évre tervezett általános választásokat, valamint az elnökválasztást határozatlan időre elhalasztották, mert félő volt, hogy a Hamász (amely a gázai konfliktus során még népszerűbbé vált) átveheti az uralmat Ciszjordániában is.

A palesztin békefolyamat kérdése a koalíciós megállapodás része is volt, miszerint sem Naftali Bennett miniszterelnök, sem pedig legfőbb partnere, Yair Lapid nem fog tárgyalni Mahmúd Abbásszal a békefolyamatról. Lapid, aki jelenleg a külügyminiszteri tisztséget tölti be és a ciklus felénél átvenné a miniszterelnöki feladatokat ugyan nem zárta ki, hogy miniszterelnökként később találkozzon a Palesztin Hatóság elnökével, de a békemegállapodástól ő is elzárkózott. A kormány megalakulásától kezdve nem is történtek számottevő lépések a palesztin kérdés rendezésére, ennek a miniszterelnök személyén túl több oka is van. Egyrészről a Palesztin Hatóság megszűnő legitimitása, másrészről pedig Ciszjordánia és a Gázai-övezet strukturális adottságai. Jelenleg Ciszjordániában közel milliós lélekszámú telepes közösség található, amely kitelepítésének nincsen politikai realitása és ezzel a jelenlegi koalíció tagjai is tisztában vannak. Hasonló akadályt jelent Jeruzsálem kérdése is, amelyet Izrael egységes és oszthatatlan fővárosának tekint, miközben a palesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy a leendő független államuk fővárosa Kelet-Jeruzsálem legyen. Ráadásul az Ábrahám-egyezmények megkötése és fennmaradása megmutatta, hogy immáron lehetőség nyílik a palesztin kérdés részbeni „leválasztására” az arab és muszlim országokkal való együttműködés során.

A palesztin-izraeli békefolyamattal szemben az arab-izraeli békefolyamatban sokkalta aktívabb és eredményesebb az új kormányzat. Egy évvel az Ábrahám-egyezmények megkötése után a kereskedelem volumene Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok között elérte az 500 millió dollárt és közel 200.000 izraeli turista fordult meg az öböl-menti monarchiában. Az együttműködés nagy ütemben fejlődött, ennek jeleként novemberben megkezdődtek a tárgyalások egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről, továbbá december 13-án Naftali Bennett személyesen tett történelmi látogatást az Emirátusokban, ahol kétoldalú megbeszélést folytatott az országot irányító Mohammed bin Zayed koronaherceggel. Szintén magasszintű állami látogatáson vett részt Yair Lapid külügyminiszter Bahreinben és Benny Gantz védelmi miniszter Marokkóban, ahol egy védelempolitikai együttműködést is megkötöttek. Ugyanakkor jelenleg nincsenek jelek az Ábrahám-egyezmények formális bővítésére: Szaúd-Arábia kifejezte, hogy kizárólag a 2002-es arab békekezdeményezés alapján hajlandó normalizálni a kapcsolatait Izraellel, ez azonban feltételül szabja a palesztin függetlenség rendezését. Szudán, bár része volt az Ábrahám-egyezményeknek, jelenleg belpolitikai instabilitással küzd, amely nem teszi lehetővé a kezdeményezés kiaknázását. Indonézia esetében, amely a világ legnagyobb muszlim lakosságával rendelkezik, ugyan megjelentek a sajtóban hírek arról, hogy Joe Biden amerikai elnök szorgalmazta az izraeli kapcsolatok helyreállítását, de az indonéz elnök kifejezte, hogy szintén feltételnek tekinti egy független palesztin állam létrehozását. A Bennett-kormány rendezte a viszonyát Jordániával is novemberben.

Az Irán jelentette regionális hatalmi kihívás azonban továbbra is fennáll, amely megteremti a lehetőségét azoknak az informális együttműködéseknek a régióban, amelyek részben az Ábrahám-egyezmények megkötéséhez is vezettek és alárendeli a békefolyamatokat az iráni fenyegetés kezelésének. Habár az izraeli kabinet nem zárkózott el teljes mértékben egy „jó alkutól” a 2015-ös nukleáris megállapodás felélesztése kapcsán, ennek esélyét rendkívül alacsonynak tartják és nem zártak ki egyetlen opciót sem az iszlám köztársaság ellenében. (Az elrettentés fokozása érdekében a miniszterelnök az utóbbi évek legnagyobb fegyverkezési programját jelentette be.)

Összességében megállapítható, hogy az új izraeli kormány politikájában nem történt jelentős elmozdulás a Netanyahu-időszakhoz képest. Ugyan a ciszjordániai telepek nyílt annektálásának hangoztatásától már tartózkodnak, de a palesztin-izraeli békefolyamatban való részvételre sem mutatnak hajlandóságot. Aktívan építenek az Ábrahám-egyezmények keretében megkötött megállapodásokra, azonban az egyezmények bővítésének a Biden-adminisztráció kétállami megoldáshoz való visszatérése okán nincsen magas valószínűsége. A koalíciós megállapodás értelmében – amennyiben a kormánykoalíció kiállja a belpolitikai viharokat– még egy évig tölti be Naftali Bennett a miniszterelnöki tisztséget, aki Benjamin Netanyahu volt védelmi minisztereként és kabinetfőnökeként, jelenleg pedig a Likud után második legerősebb jobboldali párt vezetőjeként várhatóan nem fog pozitív áttörést hozni a palesztin-izraeli békefolyamatokban.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Az új izraeli kormány arab- és palesztin békepolitikája bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Kecskeméti Törvényszék szóvivőjének hétfői tájékoztatása szerint a 32 éves férfi ellen a Kecskeméti Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és közérdekű üzem működésének megzavarása miatt emelt vádat. Az ítélet szerint a férfi 2019. december 19-én egy bajai benzinkút közelében állt meg autójával, ott felnyitott egy csatornafedelet, majd a jármű tartályából csővezetéken keresztül beleengedett a szennyvízcsatornába két köbméter ásványolajat.

A csatornahálózatba került olaj veszélyeztette a bajai szennyvíztisztítótelep működését, így a szennyvíziszap megóvása érdekében a telepet le kellett zárni. A csatornarendszer szennyezett tartalmát – hígítást követően – a Dunába engedték. A Kecskeméti Járásbíróság a férfit előkészítő ülésen egy év hat hónap – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönre ítélte. Az ügyészség fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.

The post Csatornába öntött olaj miatt felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit Kecskeméten appeared first on .

Jó, jó, sokat rinyálok, hogy milyen szar, amit a nyugati (keleti?) sajtó szokott írni Afganisztánról, de akkor mi az, ami elégedetten olvasok az országról? 

Hát nagyon kevés ilyen anyag van, általában a részleteket kell kiolvasnom, észrevennem, hogy valamennyire követni lehessen az ottani eseményeket. De most nemrég olvastam egy jó cikket. Egy volt BBCs újságíró írta, aki 2001n óta tudósít az országból, szóval van helyismerete, kapcsolatai, de a már csak a cikkéből derül, hogy ki látja a fát az erdőtől vagy nem. Szerintem látja. Andrew North: Is This the Future of Taliban Rule? 

Herátba látogatott ősszel, már a tálib uralom alatt, az egyik legvárosiasabb városba, ahol a vékony középosztály és annak értékei jelen vannak, ahol a tálibok tiltásai valóban nehézségeket okozhatnak. A cikkből kiderül az a tálib félutasság amit én is gondolok. Példa: While many working women were sent home, many remain in their jobs — including in some government offices in Herat. Most girls of high school age are not going to class, but the situation is ambiguous, with no blanket ban. Teenage girls have been readmitted in the northern province of Balkh, and even in the traditional Taliban stronghold of Zabul, in the south. So the group once dubbed “Islamic Maoists” has not been quite as ruthless as many feared — so far (egyszerűsítve a nőket van ahol hazaküldték a munkából a tálibok, van ahol nem, pl Herátban néhány kormányzati hivatalból. A lányok nem járhatnak közpiskolába de az északi Balkh tartományban vagy tálibok egyik központjának számító Zabul tartományban igen.

Ezek a sorok kellően árnyaltak, mert megmutatják, hogy a nemzetközi sajtó csak a negatívumokat emeli ki, hogy Afganisztánban – legyen tálib vagy demokrata vezetés – papíron minden más, mint a valóságban. Szinte mindenben lehetőség van egyezkedni, helyi megoldást keresni, „megokoskodni”, ezt nekünk magyaroknak nagyon kell érteni. 

A tálibok kormányzási technikáját szerintem nagyon jól megragadja. Én is ezt szoktam mondani: nincs nekik. Legalábbis nyugati értelemben. Van néhány szempont amit megkövetelnek, de azon túl a legtöbb kérdés helyben dől el, a helyi tálib vezetők döntik el, hogy mit és hogy legyen. Ez nekünk felfoghatatlan persze, hogyhogy olyan kardinális kérdésben, mint a lányok oktatása, nincs központi döntés Kabulban? Hogy hogy van ahol megölik a pilótákat és van ahol meg rájuk bizzák az életüket és repülnek velük?

 Ez is jellemző: Many workers are still turning up for work for a few hours, partly because they have been told to by the Taliban and partly to keep their options open. At Herat airport, the security checks are still being carried out by staff appointed under the previous government. Female staff are still at work there, but one of them confirmed she hadn’t been paid since July. I also noticed another reminder of the recent past, with the distinctive colors of the Italian flag still painted across the military side of the airport. The Taliban can still tolerate some symbols of the Western presence, it seems, though the Italian tricolor is not quite as well known as the Stars and Stripes.

A jelentésből csak annyi derült ki, hogy az orosz finanszírozású bajkonuri terrorelhárítási keretet “jelentősen” megemelték, a büdzsé korábbi összegét a hírügynökség nem nevezte meg.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezetője hétfőn azt mondta, hogy Bajkonurban és a hasonló nevű űrrepülőtéren továbbra is nyugalom van. A múlt hét közepén a kulcsfontosságú létesítmények, köztük a város közelében található Krajnyij repülőtér védelmét megerősítették.

A városvezetés pénteken közölte, hogy a kazahsztáni terrortámadások miatt a Bajkonurt is magában foglaló Kizilorda megyében január 19-ig megemelt (kék) szintű terrorkészültségi szintet vezettek be. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, “jelenleg nincs szó” arról, hogy Bajkonur területén állandó jelleggel állomásoztassanak békefenntartó erőket.

Az űrközpont és város (amelyet 1995 előtt Leninszknek hívtak) együtt alkotja a bajkonuri komplexumot, amelynek területén egyebek mellett 15 darab, kilenc hordozórakéta-típushoz való indítóállás, négy darab, interkontinentális ballisztikus rakéták tesztelésére kialakított indítóállás, valamint 11 összeszerelő és tesztelő épület található.

Az együttest Oroszország 2050-ig béreli Kazahsztántól. Bajkonurban orosz közigazgatás működik. A városban kirendeltségük van a kazah minisztériumoknak és kormányhivataloknak, valamint különleges képviselő reprezentálja a köztársasági elnököt is.

The post Moszkva megemelte Bajkonur terrorelhárítási keretét appeared first on .

Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren azzal vádolta meg a Zouaves Paris nevű csoportot, hogy nyíltan gyűlöletre és erőszakra uszítanak.

A szerdai kormányrendelet szerint a 2017-ben alakult, alig húsz fős csoportosulás felelős több erőszakos cselekményért, “nyíltan rasszista beszédet terjeszt”, és “a náci ideológia jelképeit használó képeket tesz rendszeresen közzé”. A meglepetésszerű akciókat szervező csoport a rendelet szerint a fehér felsőbbrendűség koncepcióját vallja magáénak, valamint a homo- és a transzszexuálisokkal szembeni erőszakos fellépést is vállalja.

A csoport feltételezett vezetője, Marc de Cacqueray-Valmenier ellen szándékos erőszak gyanúja miatt eljárás indult a Zemmour december 5-i nagygyűlésén történt provokációk miatt, amikor is a hallgatóságból többen megtámadtak újságírókat és az SOS Racisme (SOS Rasszizmus) nevű szervezet békésen tüntető aktivistáit.

A jobboldali újságíró, elnökjelölt elítélt “minden erőszakot”, amely megzavarta az első nagygyűlését, ugyanakkor az SOS Racisme tagjait “provokátoroknak” és “szubvenciókkal kitömött kutyáknak” nevezte.

A Zouaves Paris tagjai 2018. december 1-én részt vettek az úgynevezett sárgamellényes mozgalom egyik legerőszakosabb megmozdulásán is, amelyen a párizsi Diadalívet megrongálták. Emiatt Cacqueray-Valmenier-t hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 105 órányi közmunkára ítélték.

The post A francia kormány feloszlatott egy ultrajobboldali csoportot appeared first on .

A Debreceni Törvényszék szóvivője szerint a társtettesként elkövetett emberölés miatt 9 évre, illetve 7 év 6 hónapra enyhítette az első fokon 12, illetve 10 év fegyházra ítélt idősebb Burka Ferenc és fia, ifjabb Burka Ferenc büntetését a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban a másodfokú perújítási eljárásban.

A perújítás előtti első- és másodfokú eljárásban az emberölési ügyben bizonyítottság hiányában mentették fel a vádlottakat. A korábbi felmentő ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben idősebb Burka 20 millió, ifjabb Burka 25 millió forint kártalanítást kapott. 1999 és 2005 között idősebb Burka 2127 napot, ifjabb Burka 2138 napot töltött előzetesben.

A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán. A sértettre álmából felriasztva támadtak rá, és betonvassal olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. A helyszínről egy antennát vittek el. A perújításra azért kerülhetett sor, mert két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába.

A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Járásbíróságon idős Burka ügyét tárgyalják, és hirdetnek határozatot februárban. A felperes magyar állam keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14. napjától járó Ptk. szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest – jelezte a szóvivő.

The post Húszmillió forintot követel vissza a magyar állam egy elítélttől appeared first on .

Morawiecki döntéséről beszámolva, Piotr Müller lengyel kormányszóvivő megengedhetetlennek nevezte a Turów ügyében tett “szélsőségesen felelőtlen” nagyköveti nyilatkozatot. “Minden lengyel diplomatának a lengyel érdekekről kell gondoskodnia” – húzta alá Müller a Twitter közösségi fiókján.

A szóban forgó, a Deutsche Welle német rádió hírportáljának tett nyilatkozatában a prágai lengyel nagykövet úgy látta: a Turów körüli vita hátterében “az empátia hiánya, a megértés és a párbeszéd folytatására való hajlandóság hiánya áll, mégpedig elsősorban a lengyel oldalon”.

A diplomata egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy a vitát kölcsönös megegyezéssel oldják meg. Elmondása szerint “csak néhány részletkérdést” kell még tisztázni, ez pedig akár egy találkozó során is lebonyolítható.

A nagykövet, Miroslaw Jasinski, december 20-án lépett hivatalba. A két nemzet közötti kapcsolatok neves személyiségéről van szó: Jasinski ugyanis sok éven át vezető személyisége volt az 1981-ben megalakult, az antikommunista ellenzék együttműködését segítő Csehszlovák-Lengyel Szolidaritásnak. A rendszerváltás után, 2001 és 2005 között pedig a prágai lengyel kulturális intézet igazgatója volt.

A cseh határ közelében fekvő Turów felszíni lignitbányáról azt követően bontakozott ki vita Prága és Varsó között, hogy a lengyel kormány 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét. Prága attól tart, hogy a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést.

Az Andrej Babis korábbi miniszterelnök által vezetett cseh kormány 2020-ban bepanaszolta Lengyelországot az Európai Bizottságnál, majd az ügy az uniós bíróság elé került. Az EU Bírósága tavaly május végén elrendelte, hogy Lengyelország ideiglenesen függesszen fel minden tevékenységet a bányában. A felszólításnak Varsó nem tett eleget, ezért a bíróság szeptember végén az Európai Bizottságnak kifizetendő napi félmillió euró pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot.

A tavaly októberi, a Petr Fiala vezette kormány megalakulását eredményező csehországi képviselőházi választások miatt megszakított tárgyalásokat a felek november elején újították fel.

The post A Turów bánya titka: nagyot romlott a Cseh-Lengyel viszony appeared first on .

A közlemény kiemelte, az érintettek felelősek Nicaragua helyzetének romlásáért, az emberi jogok súlyos megsértéséért, a civil társadalom elnyomásáért, az elcsalt elnöki és parlamenti választások támogatásáért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.

A rezsimhez köthető három szervezet: a nicaraguai rendőrség, a Legfelsőbb Választási Tanács és a távközlési és postai szolgáltatásokért felelős vállalat szerepel. A büntetőintézkedések 2019 októberi bevezetése óta huszonegy személy és három szervezet került fel a szankciós listára.

Az uniós szankciók uniós beutazási tilalmat és vagyon-befagyasztást foglalnak magukban, illetve az érintettek számára tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani. A tanács közleménye szerint az uniós intézkedések nem károsítják a nicaraguai lakosságot vagy a nicaraguai gazdaságot.

Emlékeztettek: az Európai Unió álláspontja szerint a Nicaraguában november 7-én tartott választások demokratikus garanciák nélkül zajlottak, ezért eredményeik elfogadhatatlanok. A nicaraguai kormány megfosztotta az ország népét attól a jogától, hogy hiteles, tisztességes és átlátható választáson nyilváníthassa ki véleményét – tették hozzá.

Az Európai Unió legutóbb augusztusban frissítette a szankciós listát, akkor Murillo alelnök mellett a büntetőintézkedések hatálya alá került a nicaraguai elnök és alelnökének fia, az elnök gazdasági tanácsadója, a nemzetgyűlés elnöke, a rendőrség vezetője, a legfőbb ügyész, a nicaraguai León városának rendőrfőkapitánya, valamint a legfelsőbb bíróság elnöke.

Az Európai Unió Nicaragua ellen 2019 októberében hozott létre szankciós rendszert a romló politikai és társadalmi helyzet, valamint a nicaraguai kormányzat politikai ellenfelei, a kormányellenes megmozdulások résztvevői, a média és a civil társadalom elnyomása miatt. A keret lehetőséget nyújt célzott és egyedi szankciók bevezetésére az emberi jogok megsértése esetén.

Az Egyesült Államok július közepén vezetett be vízumkorlátozásokat száz nicaraguai vezetővel szemben, akik – Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleménye szerint – “támogatták az Ortega-Murillo rezsim demokrácia és emberi jogok elleni támadásának előkészítését”.

The post Az EU további hét emberre terjesztette ki a Nicaragua ellen bevezetett szankciókat appeared first on .

Twitter-üzenetében Josep Borrell kijelentette: nagy aggodalomra adnak okot a kazahsztáni fejlemények. Hangsúlyozta: a civilek jogait és biztonságát minden körülmények között biztosítani kell. Az Európai Unió kész támogatást nyújtani Kazahsztánnak a válság kezelésében – tette hozzá.

Borrell – aki háromnapos látogatáson Ukrajnában tartózkodik – a mikroblogban azt is közölte, hogy “jó megbeszélést” folytatott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. Tájékoztatása szerint megvitatták, miként lehetséges közösen szembenézni az ukrán határon jelentkező, orosz katonai csapatösszevonás jelentette vélt külső fenyegetéssel, illetve azt, hogyan lehetne tovább erősíteni Ukrajna belső ellenálló képességet az átfogó reformprogram folytatása révén.

“Ukrajna biztos lehet az Európai Unió nem szűnő támogatásában” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Kazah tüntetések: Borrellnek a külső katonai segítség elkerülendő helyzetek emlékeit idézi appeared first on .

Egy idős, budaörsi férfi tett feljelentést a rendőrségen 2020 augusztusában, mivel a vele egy háztartásban élő férfivel közös otthonukba napokkal korábban beengedték ismerősüket, aki aztán – ellenük fordulva – pénzt, italt, kávét és cigarettát követelt. A két áldozat kávéval és cigivel kínálta az 56 éves P. Ernőt, aki látszólag elégedetten távozott, kis idő elteltével azonban egy széles pengéjű bárddal tért vissza és azt kiabálta, hogy „Innen élve nem mentek el!”, majd jótevőinek esett.

Mindkét férfit ütötte, rúgta, ahol érte, csapkodott a bárddal, közben pénzt követelt. Miután végzett, zsebre vágta áldozatai 34 ezer forintját és elmenekült a helyszínről.

Az egyik sértett a bántalmazás következtében súlyos fej-, és kézsérülést szenvedett, ami védekezés hiányában a szakértői vélemény alapján közvetlen életveszélyes állapothoz is vezethetett volna. A másik férfi könnyű sérülést szenvedett, azonban a támadáshoz használt eszköz és erőbehatás, valamint a támadott testtájék alapján fennállt az esélye a súlyosabb sérülés bekövetkezésének.

A budaörsi nyomozók pár órán belül már a kihallgató helyiségben faggatták P. Ernőt, aki a terhére rótt bűncselekmények elkövetését tagadta, a gyanúsítás ellen panasszal élt. Védekezésében elmondta, hogy ismerősei is szoktak verekedni, többször látta, amint ütötték egymást. Biztos haragból találták ezt ki róla, ő senkit nem bántott, csak így akarják eltüntetni.

A jelenleg is letartóztatásban lévő P. Ernő ellen a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének, testi sértés bűntette kísérletének, valamint felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek.

The post Ne csak a barátainkat, az ismerőseinket is válogassuk meg! appeared first on .

A bírságpara vége?
A sajtóhíreknek, sőt munkavédelemmel kapcsolatos beszélgetéseknek szinte kötelező része a hatósági ellenőrzések, szankciók tényszerű, vagy épp népmesei elemekkel átszőtt taglalása. A hol a szigorról panaszkodó, hol a hatásukat lekicsinylő beszámolók visszatérő eleme a 2011 végén megjelent, a munkavédelmi bírságok rendszerét jelentősen átformáló kormányrendelet. Az új szabályozás a munkavállalók életét, egészségét, testi épségét veszélyeztető munkáltatókkal szemben kiszabható bírság összegét szigorú keretek közé szorította, emlékezik vissza Géczi Rudolf, az Alemona Hungary Kft. ügyvezetője. Pontosan kiszámíthatóvá vált, hogy ki mekkora szankcióra számíthat, ha normasértést követ el, így Nyíregyházától Szombathelyig egységessé vált a jogsértések megítélése. Már nem fordulhattak elő akár tízszeres különbségek a bírságok között, ugyanazért a jogsértésért. Az adott évben behajtott munkavédelmi bírságok azonban így is jelentősen csökkentek, mivel ekkor kezdődött a hatóság átalakulása: személyi állománya zsugorodott, ahogy az ellenőrzések és a kirótt bírságok száma is. Ezt a folyamatot erősítette, hogy ekkor még a 2004. évi XXXIV. kkv törvény hatálya alá tartozó vállalkozások első esetben tapasztalt jogsértésnél csak figyelmeztetést kaptak. Később pedig – ahogy ma is – a munkavédelmi bírság összegét mérséklő tényezőként figyelembe vehették a felügyelők, ha az ellenőrzött cég a kkv szektorhoz tartozott. Pozitívum viszont, hogy a szankciók változása mellett megtartotta a hatóság az előre bejelentett ellenőrzéseit, amelyet az érintett munkáltatók akár felfoghattak egy jogszabályi megfelelésre összpontosító, “audit” jellegű vizsgálatnak is.

Bár a különböző – bírságokat enyhítő, súlyosbító vagy épp azok megelőzését segítő – hatósági lépések, a kampányok előremutatóak voltak, ám a munkavédelmi szolgáltatói tapasztalatok alapján a megelőzést nem segítették hatékonyan. A legkülönbözőbb profilú, méretű, gazdasági erejű vállalkozások között mozogva jól látszott, hogy teljesen más problémákkal küzdenek a kkv szektor szereplői és a „multik”, vagyis teljesen másféle segítségre is van szükségük. A szakember szerint a kisvállalkozások sokszor nem tudják a jó minőségű szolgáltatást megfizetni, ezért nem kapnak személyre szabott megoldási javaslatokat sem. Az innovatív, megoldásközpontú szolgáltatás nem nagyvállalati privilégium, elérhetővé tehető a kisebb vállalkozások számára is. A nagyvállalati háttér, a tőkeerő, így a jelentősebb tartalékok hiánya miatt a kisebb vállalkozásoknak talán még is fontosabb az üzletfolytonosság tervezése, támogatása. Sőt, a kisebb létszámban foglalkoztatott, de jól képzett munkavállalók megőrzése szempontjából a szociális munkabiztonság, a pszichoszociális kockázatok megfelelő kezelése is felértékelődhet. Ha egy olyan szolgáltatónak, mint az Alemona, a kkv szektor működéséről is van kellő tudása, nemzetközi tapasztalata, akkor miért ne támogassa azzal is a megrendelőket? Egy munkavédelmi szolgáltató nem tekinthet el attól, hogy a biztonsággal, az élet, egészség megóvásával kapcsolatos tudása felelősséggel is jár, ahogy a jobbra törekvés morális kötelezettségével is.

Munkavédelmi, de képvisel ő?
A cégek munkavédelemmel kapcsolatos működése, a képzések, sőt, a hatósági ellenőrzések szempontjából is felkavarta az állóvizet a munkavédelmi törvény 2016. július 8-tól hatályba lépett módosítása, idézi fel Csitkó Csaba az Alemona vezető tanácsadója. Ennek értelmében minden egyes munkáltatónál, ahol a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt, munkavédelmi képviselőt kell választani. Ez a létszámlimit régebben ötven fő volt, így az új helyzet jelentős felbolydulást okozott a munkáltatóknál, amelyek közül sokan azonnal elkezdtek képviselő választást szervezni, „mindegy ki, csak legyen” alapon. Közben megjelentek a szolgáltatói, képzési piacon a riogató hirdetések, amelyek azt sulykolták, hogy aki nem tesz eleget a választásra vonatkozó törvényi kötelezettségnek, arra súlyos bírságot ró majd ki a hatóság. Valójában, a választás elmaradása miatt nem lehetett bírságot kiszabni, mivel nem számít súlyos veszélyeztetésnek, legfeljebb bírságot növelő tényező lehet. A környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember tapasztalatai szerint nagyon sok helyen a „rend kedvéért” választottak ugyan munkavédelmi képviselőt, de szerepük formális volt csak, így az intézkedés tervezett, biztonságot, megelőzést, munkavállalói részvételt segítő hatása elmaradt. Még most is sok vezető tart attól, hogy a munkavállalókat komolyan, érdemben bevonja a munkahelyi egészség és biztonság feladatainak ellátásába. Holott, a közvetlenül a termelésben szerzett tapasztalataik, technológiai ismereteik jól hasznosíthatóak lennének a munkahelyek biztonságossá tételében, így a munkavállalóknak legalább olyan fontos szerepe lehetne, mint a munkáltatóknak. A munkavédelmi képviselők felkészültsége, így érdekérvényesítő képessége szempontjából előrelépést jelentett, hogy a munkavédelmi törvény 2019. január 1-től előírta, hogy a munkavédelmi képviselők képzése csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében végezhető, vagyis csak erre jogosult szervezetek tarthattak ezután ilyen képzést, meghatározott szakmai tartalommal és képzési keretekkel.

Tényleg, mi a helyzet a képzésekkel?
Szolgáltatóként egyértelműen látjuk, hogy a naprakész, gyakorlatközpontú, praktikus tudással rendelkező kollégák tudják csak ellátni a rájuk bízott, munkahelyi biztonsággal kapcsolatos, összetett feladatokat. Ennek egyik kulcsa a tanárok személye, felkészültsége, emeli ki Géczi Anita. Az Alemona oktatási vezetője úgy fogalmazott: az OKJ képzés elindításakor igyekeztünk a munkavédelem részterületeiről a legjobb, hivatásukat aktívan gyakorló szakembereket megnyerni előadónak, így most tizenkét tanár tartja az órákat, ami kivételes érték a munkavédelmi, tűzvédelmi képzések piacán. Ha a munkánkban a jövővel kapcsolatos gondolkodás, tervezés fontos mozgatórugója a működésünknek, akkor nem is kérdés, hogy ezt az irányt követjük a képzések szakmai tartalmában, sőt, megvalósításában is. Nem véletlen, hogy az Alemona elsők között, egy-két nap leforgása alatt tudta az online oktatást megszervezni a koronavírus járvány időszakában.

A munka hazament, a kérdések maradtak
A modern technológiák, a digitalizáció terjedése a munkaerőpiacot is radikálisan átalakította az elmúlt évtizedben, egyre gyorsabb alkalmazkodást követel a munkáltatóktól és munkavállalóktól egyaránt. Új, atipikus munkavégzési formák jelentek meg szinte egyik napról a másikra, például az otthoni munkavégzés különböző formái, a feladat kiszervezés, vagy éppen online platformokon végzett csoportmunka. A bonyolult, egyeztetési körökkel bőven megtűzdelt jogalkotás nem tudta követni, naprakészen szabályozni ezeket az új munkaformákat, mutat rá Révész András, az Alemona operatív vezetője. A távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályok viszont már hosszú évek óta benne vannak a munka törvénykönyvében és a munkavédelemről szóló törvényben, mégis nagy volt a bizonytalanság az alkalmazása és az ellenőrzése körül. A mai napig sokak számára nem is világos, hogy mi a különbség a távmunka és az otthoni munkavégzés között. Pedig ezekre nagy igény lett volna, különösen a multinacionális cégek részéről, hiszen a gyesről visszatérő anyák vagy a Z generáció tagjai szívesen választották ezeket a munkavégzési formákat. A 2020-as járványhelyzet pedig ahogy növelte az otthon dolgozók számát, úgy hozta felszínre a bizonytalan pontokat. Például azt, hogy mit is kell munkahelynek tekinteni ilyen esetben, a munkavállaló egész otthonát, vagy csak a munkára használt helyiséget. Ráadásul itt vannak a munkahelyek megfelelő kialakításával, a munkaszervezéssel, a biztonsággal, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is.

Mindenki másképp…
A belső és külső elvárásoknak való megfeleléshez egyre nehezebb megszerezni, megtartani a saját alkalmazotti körben a megfelelő szakembereket, a szükséges tudást. Ez alól a munkahelyi biztonság és egészség területe sem kivétel. Szakmai támogatást igényel, ami több kell, hogy legyen, mint a dogmatikus szabályközpontú irányítás. Kiváló példa erre a munkahelyi egészség, ami nem korlátozódik a fizikai biztonságra és a jólétre. Jó működés mellett is megjelenhet az utóbbi évtizedben egyre gyakoribb stressz, a félelem, a konfliktusok. A munkakörnyezet létfontosságú szerepet játszik ennek csökkentésében, azonban épp a vállalkozások egyedisége miatt sem erre, sem számos más, hasonló problémára nincs cégmérettől, struktúrától, munkahelyi kultúrától független sablonrecept, hangsúlyozta Géczi Rudolf. Nem csak a kis-, és középvállalkozások, de még a hazai nagyvállalatok fejlettségi szintje, kultúrája is nagyon sokféle. Ezt figyelembe kell vennünk, akár innovatív megoldásról, akár „tradicionális” munkavédelmi feladatokról van szó.

Egyre több vezető ismeri fel, hogy munkavédelmi szakembereik a szakterület sokrétűsége miatt nem lehetnek egyszerre „háziorvosok” és „szakorvosok”. Tény, hogy megnőtt az igény az olyan külső specialistákra, akik együtt dolgoznak a vállalati működést érző, értő, jellemzően környezet-, egészség-, és munkavédelmi vezetővel és ellátják a közvetlen munkavédelmi szolgáltatásokat. Jellemző a mélyen beivódott, rossz beidegződés, például a „miért nem lehet” hosszas indoklása, jó sok szabály előráncigálásával. Még nagyon kevés szolgáltató képviseli ezzel szemben a támogató, kreatív megoldásokra, speciális tudású szakemberek csoportjára építő szemléletet, de mi ebben hiszünk, ebben vállaltunk úttörő szerepet – jelentette ki az Alemona ügyvezetője.

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A munkavédelmi bírságoktól a járványhelyzetig: a látszat-, és egyenmegoldások ideje lejár appeared first on .