Biztonságpolitika

Mint írták: január 1-től a Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyei határszakaszon 238 alkalommal támadtak rá határsértők rendőrökre, honvédekre és fegyveres biztonsági őrökre. A karók, a botok és különböző méretű kövek, tégladarabok dobálása, sőt az egyenruhások irányába történbő homokszórás is mindennapossá vált, ezidáig 28 rendőrnek okozva sérülést.

Az ORFK közlése szerint hivatalos személy elleni erőszak miatt 61, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt pedig 78 alkalommal indult idén eljárás.

Tudatták azt is, az illegális migránsok erőszakos, gátlástalan fellépése a határ védelmét szolgáló eszközökben is jelentős kárt okozott: rendőrségi és honvédségi járművekben 120 alkalommal keletkezett kár, egy-egy esetben akár több millió forintot is meghaladóan. A rongálás 19 esetben kamerákat, 33 alkalommal pedig a határzárat érintette.

Legutóbb csütörtök délután kővel támadtak az illegális bevándorlók a rendőrökre, egyikük fejsérülést szenvedett. Ezzel egy időben megdobáltak egy megkülönböztető jelzéssel ellátott autót, kárt okoztak egy pihenőkonténerben, illetve egy magasfigyelő plexiből készült elemeit is le-, illetve betörték. Az ügyben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indított.

Az ORFK közleményében azt írta: folyamatosan nő a Magyarország határát jogellenesen átlépő, vagy azt megkísérlő határsértők száma. A határsértők egyre agresszívebbek és nem válogatnak az eszközökben, a határt védő rendőrök és katonák azonban határozottan lépnek fel a jövőben is a jogsértőkkel szemben.

The post Idén már több mint kétszázszor támadtak a határvédőkre a déli határszakaszon appeared first on .

Csiha Gábor sajtószóvivő azt írta: a Pest Megyei Főügyészség 2014-ben emelt vádat a bűnügyben, a Budapest Környéki Törvényszék 2021. június 15-én hirdetett elsőfokú ítéletet. A két vádlottat bűnösnek mondta ki előre kitervelten elkövetett emberölésben, és mindkettőjüket 15 év fegyházbüntetésre ítélte.

Az ítélet szerint a szabadidejében rendszeresen szerepjátékot játszó két vádlottnak a sértett kölcsönt folyósított, amelyet ugyan törlesztettek, de társuk további követelésekkel állt elő.

A két férfi 2010-ben elhatározta, hogy mivel a sértett elárulta barátságukat, megölik. Először – sikertelenül – mérgezéssel próbálkoztak. A sértettet 2010. április 17-én elhívták egy pilisi túrára. A Szódás-barlang közelében megtámadták, késsel többször megszúrták. A bántalmazott férfi a helyszínen meghalt. A vádlottak a sértett holttestét az erdős területen elrejtették, mobiltelefonjáról pedig hamis hívásokat kezdeményeztek, majd autójával visszautaztak Budapestre, ahol a járművet a III. kerületben hátrahagyták. A gépkocsit 2010 októberében találták meg a rendőrök, a sértett földi maradványai pedig 2011 februárjában kerültek elő.

Az ítélet ellen a két vádlott és védőjük – az ítélet megalapozatlanságára hivatkozva – felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a határozat helybenhagyását kérte, a táblabíróság pedig csütörtökön kihirdetett másodfokú ítéletével az ügyészi indítványnak helyt adott, a két vádlottat 15 év fegyházbüntetéssel sújtotta.

The post Egy 2010-es bűnügyben sikerült ítéletet hozni appeared first on .

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag támogatni fogja.

“Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része” – hangoztatta Scholz is. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.

Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. “Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.

Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte “a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Draghi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. “Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást” – szögezte le.

Macron a Jevropejszka Pravda hírportál szerint a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy országa további hat, Caesar típusú nehéztüzérségi fegyvert ad Ukrajnának. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország már egy tucat ilyen fegyvert adott át Kijevnek. Ezt a tüzérségi eszközt 155 milliméter kaliberű löveggel szerelték fel, amely képes 40 kilométer távolságból célba találni, és egy perc alatt hat-nyolc lövedéket lő ki – írta az ukrán hírportál.

Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, Georgiának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie – jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke pénteken. Az elnök elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét a koppenhágai kritériumok alapján körültekintően értékelte. Véleménye szerint, Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta az ország fokozatosan közeledik az EU-hoz. “Ukrajnát mint tagjelölt országot kell üdvözölnünk, ez azon a felismerésen alapul, hogy jó munkát végeztek, de még nagyon sok tennivaló van hátra” – hangsúlyozta von der Leyen. Mint mondta, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország 70 százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat. “Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tagjelölti státust azzal a feltétellel kell megadni, hogy számos területen további lépéseket tesz”-  tette hozzá.

The post Orosz agresszió: az európai vezetők támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét appeared first on .

A londoni külügyminisztérium által ismertetett intézkedéscsomag az eddigi hasonló szankciókhoz hasonlóan mindenekelőtt vagyonzárlatot és beutazási tilalmat tartalmaz az érintettekkel szemben. Kirill pátriárka a tárca indoklása szerint azért szerepel az újabb brit szankciólistán, mert több nyilatkozatában is támogatta az Ukrajna ellen indított orosz inváziót, előmozdítva ezzel az Ukrajna destabilizálását, területi integritásának, szuverenitásának vagy függetlenségének kikezdését célzó akciókat.

A brit kormány szankciókat léptetett érvénybe Marija Lvova-Bjelova orosz gyermekjogi kormánybiztos ellen is, arra hivatkozva, hogy a tisztviselő ukrajnai gyerekek tömeges oroszországi kényszer-áttelepítéséért felelős. Lvova-Bjelova a londoni külügyminisztérium szerint lehetővé tette intézkedéseivel, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékből kétezer hátrányos helyzetű gyermeket vigyenek el erőszakkal, és ő irányította annak a gyakorlatnak a kialakítását is, amelynek alapján ezeket a gyerekeket Oroszországban kényszerrel örökbefogadó családoknál helyezik el.

Ugyancsak szankciókkal sújtotta a brit kormány az orosz fegyveres erők 64. gépesített lövészdandárjának négy parancsnokát. A londoni külügyi tárca indoklása szerint tényként tudható, hogy ez az alakulat civileket gyilkolt, erőszakolt és kínzott meg az ukrajnai Bucsa településen.

A minisztérium bejelentése szerint London szankciókat rendelt el orosz és mianmari fegyverkereskedő cégek ellen is, azzal az indokkal, hogy Oroszország repülőgép-alkatrészeket ad el a mianmari katonai rezsimnek, amelynek fegyveres ereje erőteljesen függ az orosz katonai repülési felszerelések szállításától.

Liz Truss brit külügyminiszter a londoni alsóházban tartott csütörtök délutáni tájékoztatójának elmondta: Ukrajnát támogatni kell tárgyalási törekvéseiben, bár az orosz fél már megmutatta, hogy nem veszi komolyan ezeket a tárgyalásokat. Truss szerint nem szabad megengedni, hogy Ukrajnát olyan területi engedményekre kényszerítsék, amilyeneket például Nagy-Britannia soha nem fogadna el.

Ukrajna határain kívül többen is megkérdőjelezik, hogy a szabad világ fenn tudja-e tartani az Ukrajnának nyújtott támogatás jelenlegi szintjét, és sokan azt mondják, hogy kezdenek belefáradni ebbe a háborúba. Az ukrán nép azonban nem engedheti meg magának ezt luxust, és az orosz agresszióra nem lehet békéltető célú gesztusokkal reagálni – mondta a brit külügyminiszter.

Truss szerint tántoríthatatlanul folytatni kell Ukrajna katonai támogatását, beleértve nagy hatótávolságú fegyverek szállítását és az ukrán hadfelszerelés minőségének javítását, azzal a hosszú távú céllal, hogy e felszerelés minősége megfeleljen a NATO-szabványoknak. A miniszter hozzátette: jóllehet a közvetlen és elsődleges fontosságú cél most annak biztosítása, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, a Nyugat azonban már dolgozik azon, hogy Ukrajnát a lehető leggyorsabban újjá lehessen építeni, mégpedig egy új Marshall-terv kidolgozásával.

The post Orosz agresszió: London szankciókat léptetett érvénybe Kirill pátriárka ellen appeared first on .

A közlemény szerint a férfival szemben alkalmatlan eszközzel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, valamint robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntette miatt indítottak eljárást. Az ügyészség azzal vádolta a villanyszerelőként dolgozó férfit, hogy csőbombát készített és azt felszerelte volt felesége új párjának kocsijára, azért, hogy megölje őt, mert a férfit hibáztatta válásuk miatt.

A bíróság csütörtökön bizonyítékok hiányában felmentette a vádlottat. Indoklásuk szerint nem volt pontosan megállapítható sem az elkövető személye, sem az, hogy ki készítette a bombát, sem az, hogy azt ki helyezte fel a gépkocsi aljára, továbbá az elkövetés ideje és helye sem volt meghatározható.

A vádlott az eljárásban következetesen tagadta az elkövetést, és indítéka sem volt bizonyítható. Hangsúlyozták: a férfi nem állt haragban sem volt feleségével, sem annak párjával, ezt a tanúvallomások is alátámasztották. A bíróság arra is kitért, hogy a szakértői vélemények szerint a csőbomba működésképtelen volt, azonban a szerkezet a hozzá készített detonátor működésbe hozatalával megfelelő körülmények között alkalmas lett volna az emberi élet kioltására.

Az ítélettel szemben az ügyészség fellebbezett, így az nem jogerős.

The post Felmentették a működésképtelen csőbomba elhelyezésével vádolt férfit appeared first on .

A főtitkár a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a madridi értekezleten fontos döntéseket hoznak a védelmi képességek és az elrettentés fokozása érdekében, illetve az Ukrajnának és más veszélyeztetett országoknak nyújtandó támogatással összefüggésben. Mint mondta, a szervezet várhatóan új stratégiai koncepciót is elfogad, amely közös álláspontot határoz meg Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

“Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti biztonságunkra, erre a helyzetre hosszú távú választ kell adnunk. A csúcstalálkozón olyan döntéseket hozunk, amelyekkel a NATO-t még erősebbé és mozgékonyabbá tesszük egy egyre veszedelmesebb világban” – jelentette ki Stoltenberg.

Fontosnak nevezte a NATO-jelenlét és -felkészültség megerősítését a szövetség keleti részén.

“Ez több előre telepített harci alakulatot jelent majd, felszerelést, fegyverzetet, továbbá erősebb légi, tengeri és kibervédelmet. Illetve egy új haderőmodellt, amelyben több erő áll magasabb készenlétben, az egyes szövetségesek védelmére előre kijelölt különleges erőkkel, a gyorsabb megerősítés érdekében” – taglalta.

Stoltenberg elmondta továbbá: a NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy további segítséget nyújtanak Ukrajnának, köztük nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket. Átfogó segélycsomagot, illetve támogatást is biztosítanak Kijevnek, hogy felgyorsítsák az átállást a modern katonai felszerelésekre.

A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a szövetségesek meghívását a madridi csúcstalálkozóra. Egyelőre nincsenek információk arról, hogy az elnök személyesen vagy videóösszeköttetésben vesz részt az eseményen.

The post Stoltenberg: a közelgő NATO-csúcs átalakításokat fog eredményezni appeared first on .

Sefcovic közölte, az EU ezzel arra reagál, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv jelentős részeit annak ellenére, hogy az EU többször is felszólította Londont a jegyzőkönyv végrehajtására. A kötelezettségszegési eljárás célja az előírások betartásának biztosítása számos kulcsfontosságú területen az uniós állampolgárok egészségének és biztonságának védelme érdekében – hangoztatta az uniós biztos.

“A jegyzőkönyv végrehajtásának elmaradása a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelenti. A nemzetközi megállapodások megsértése elfogadhatatlan. A bizalom a nemzetközi kötelezettségek betartásával épül ki. Az egyoldalú cselekvés nem előremutató” – fogalmazott.

A kötelezettségszegési eljárás részleteivel kapcsolatban közölte: az Európai Bizottság 2021. március 15-én indított eljárást az Egyesült Királysággal szemben, mert London nem hajtotta végre megfelelően a szóban forgó jegyzőkönyvet, különösen az agrár-élelmiszeripari termékek határon átnyúló szállítására vonatkozó tanúsítási követelmények tekintetében. Tavaly a konstruktív együttműködés szellemében az eljárást felfüggesztették, azonban az Egyesült Királyság február óta nem hajlandó érdemi vitát folytatni a jegyzőkönyv gyakorlati végrehajtásáról, továbbá a hétfői egyoldalú bejelentés ellentétes a jóhiszemű együttműködés szellemmel – húzta alá a szlovák politikus. Amennyiben az Egyesült Királyság kormánya két hónapon belül nem válaszol az uniós bizottság aggályaira, a brüsszeli testület fontolóra veszi, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé vigye – közölte.

Sefcovic bejelentette továbbá: az EU két új kötelezettségszegési eljárást is indít az Egyesült Királysággal szemben, mivel London egyrészt nem teljesítette az EU egészségügyi és növényegészségügyi szabályai szerinti kötelezettségeit. Másrészt, mert az Egyesült Királyság elmulasztotta megosztani EU-val az Észak-Írországra vonatkozó kereskedelmi statisztikai adatokat, noha azt a jegyzőkönyv egyértelműen előírja – közölte.

Az uniós biztos ugyanakkor elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság szerdán újabb részleteket közöl azokról a lehetséges megoldásokról, melyeket még 2021 októberében javasolt az áruk Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti mozgásának megkönnyítésére. A brüsszeli testület arra szólítja fel az Egyesült Királyság kormányát, hogy jóhiszeműen, komolyan és előremutatóan vegyen részt a javasolt megoldásokkal foglalkozó megbeszéléseken – tette hozzá intézményközi kapcsolatokért felelős uniós biztos.

Az Európai Unió és London vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött, 64 oldalas jegyzőkönyv alapján az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni, amelynek szabad átjárhatóságát az északír konfliktust lezáró nagypénteki megállapodás írja elő.

The post Brexit: az EU kötelezettségszegési eljárást indít az Egyesült Királysággal szemben appeared first on .

A londoni külügyminisztérium által hétfő este ismertetett húszoldalas tervezet szerint a protokoll négy fő területen teremtett problémát Észak-Írországban: munkaigényes vámeljárásokat tett kötelezővé, szabályozási rendszere rugalmatlan, adópolitikai és költségvetési ellentmondásokat tartalmaz, és Észak-Írország demokratikus kormányzását is nehezíti.

A brit kormány szerint mindez fennakadásokat okozott Észak-Írország kereskedelmében, a kereskedelmi forgalmat részben máshová terelte át, emellett jelentős költségeket és bürokratikus terheket ró az üzleti vállalkozásokra.

A protokoll módosítására tervezett, hétfőn ismertetett törvényjavaslat “fölösleges költségektől és bürokráciától mentes zöld folyosót” hozna létre azoknak az áruknak, amelyek az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára.

Létrejönne ugyanakkor egy “vörös folyosó” is az Észak-Írországból az EU területére átkerülő áruk teljes körű ellenőrzésének biztosítására.

A javaslat szerint az üzleti vállalkozások brit és uniós szabványok alapján gyártott termékeket egyaránt forgalmazhatnának Észak-Írországban, annak biztosítására, hogy az észak-írországi fogyasztók is hozzájuthassanak brit szabványok alapján készült árukhoz, abban az esetben, ha a brit és az uniós szabványok eltérnének egymástól.

A törvénymódosítási javaslatban szerepel az a brit igény is, hogy a kétoldalú vitás kérdéseket az Európai Unió bíróságának bevonása helyett független választottbírósági eljárással lehessen rendezni.

A londoni külügyminisztérium hétfő esti ismertetése szerint a módosításokra azért van szükség, mert a tárgyalóküldöttségek november és március között több, mint 300 órát töltöttek hivatalos miniszteri szintű egyeztetésekkel, de az EU által beterjesztett javaslatok még a jelenleginél is rosszabb helyzetet teremtettek volna, a mostaninál is több papírmunkát és ellenőrzést írtak volna elő.

A tárca szerint ugyanakkor az EU-küldöttség leszögezte, hogy jelenlegi tárgyalási mandátumának keretén belül nem fogja engedélyezni az észak-írországi protokoll módosítását.

Az észak-írországi protokoll ügye jelenleg a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között.

A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az Unió egységes belső piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

The post Brexit: közzétette a brit kormány az észak-írországi protokoll módosításának törvénytervezetét appeared first on .

A rendőrség oldalán közzétett közleményükben azt írták: nyáron rengetegen látogatnak el a Duna partjára, a vízisportok mellett időnként fürdenek is a folyóban. Azt azonban kevesen tudják, hogy a vízben hűsölésnek szigorú szabályai vannak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a visszatérő ellenőrzések ellenére tavaly nagyon sokan fürödtek tiltott helyen.

Idén júniusig nem történt még tragédia; akik bemerészkedtek a Dunába, ezt kijelölt fürdőhelyen tették. Idén eddig húsz embert mentettek ki a folyóból, közülük négyen közvetlen életveszélyben voltak. Az új jetskík még hatékonyabbá teszik a mentést, hiszen akár 110 kilométeres óránkénti sebességgel is képesek haladni – tették hozzá.

A BRFK felhívta a figyelmet arra is, hogy a tragédiák jelentős része megelőzhető, ha az emberek betartják a fürdőzés írott és íratlan szabályait, és vigyáznak magukra és egymásra is. Hangsúlyozták, hogy a Dunában a kijelölt területeken kívül tilos fürdeni. Ha valaki fürdeni szeretne a folyóban, akkor azt a Dunakeszi, Göd, Szentendre, Verőce, Dunabogdány, Nagymaros, Kisoroszi, Ráckeve, Szigetcsép és Szigetszentmárton települések által üzemeltetett szabadstrandokon teheti meg.

A sérülések és halálesetek elkerüléséért, valamint a jogszabályok betartatásáért a rendőrség rendszeresen, visszatérően tart ellenőrzéseket, és intézkedik azokkal szemben, akik a fürdőzés szabályait megszegik. Vízisporteszközök, például a vízisí vagy a SUP használhatók a Dunán, ezekre az eszközökre hasonló szabályok vonatkoznak, mint a csónakokra.

A BRFK arra is figyelmeztetett: vízi járművet csak az vezethet, aki nem ivott alkoholt.

Az a szélerővel, vagy gépi berendezéssel hajtott vízi jármű, amelynek hossza a hét métert meghaladja, névleges vitorlafelülete a tíz négyzetmétert eléri, vagy motorteljesítménye nagyobb 7,5 kW-nál, csak külön képesítéssel vezethető.

Vízi járműben tartózkodó, úszni nem tudók és 14 évnél fiatalabbak, továbbá minden, vízi sporteszközt használó ember köteles mentőmellényt viselni. Aki nem tud jól úszni, annak azt tanácsolják a rendőrök, hogy mindig csak sekély vízben fürödjön. Ha fürdés közben a felfújható vízieszközök – például gumimatrac – elsodródik, ne ússzon senki utána, mert a Duna gyönyörű, azonban veszélyes is lehet.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy felhevült testtel tilos hirtelen vízbe ugrani. Szabad vizekben hat éven aluli, illetve úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen közelében, a felügyelete mellett fürödhet. Ha valaki megszegi a szabályokat, például tilos helyen fürdőzik, szabálysértést követ el és ötezertől 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható – olvasható a BRFK közleményében.

The post Három jetskít és egy új hajót kapott a dunai vízi rendészet appeared first on .

Tizenhárom megye 246 településén folytatódik a szúnyogirtási program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A következő napokban a turisztikailag kiemelt tópartokon, a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó térségében gyérítik a szúnyogokat, és folytatódnak a korábban megkezdett munkák Szolnok térségében, a Bodrog és a Dráva mentén, valamint Csongrád-Csanád megyében és Sopron környékén. Platós gépjárművön rögzített berendezésekkel permetezik ki a szúnyoggyérítésre alkalmas – a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan – anyagot este és éjszaka.

A beavatkozások programja településekre lebontva megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, valamint az önkormányzatok is tájékoztatják a lakosságot – közölték.

A gyérítés annál is inkább szükséges, mert az elmúlt hét kifejezetten csapadékos, szeles időjárása miatt a tervezett munkák számos településen elmaradtak. Mindeközben a jelentős esők után kiterjedt vízfelületek jöttek létre, amelyek élőhelyként szolgálnak a csípőszúnyoglárvák számára – olvasható az OKF közleményében.

The post Szúnyogirtás folyik 13 megyében appeared first on .

Biró Marcell, az SZTFH elnöke közölte, hogy nyári táborokban, szeptembertől pedig valamennyi iskolában, valamennyi osztályban osztályfőnöki órán hívják fel a figyelmet az Elf Bar káros hatásaira. Ahhoz, hogy egy dohányipari termék Magyarországon forgalomba kerülhessen, át kell esnie az országos gyógyszerészeti hatóság vizsgálatán. Az Elf Barról nem tudni pontosan, milyen összetevőket tartalmaz – mondta.

Az Elf Bar veszélyeiről a Kréta rendszeren keresztül a diákok, szülők figyelmét is felhívták. Biró Marcell hangsúlyozta: az Elf Bar elleni fellépés közös ügy, amelybe a pedagógusokat, szülőket is be kell vonni. Az SZTFH ingyenesen hívható zöld számot (1828) indít, amelyen várják az Elf Barral kapcsolatos lakossági bejelentéseket – mondta. Kérdésre közölte: hatósága nem javasolja, hogy az Elf Bar legális legyen.

Horváth Gábor, a NAV ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy az Elf Bar nikotintartalma
akár 16 doboznyi cigarettának is megfelelhet, ezért az életüket is veszélyeztetik, ha szívják. Hozzátette: egyre népszerűbb a termék a fiatalok körében, hiszen szép, illatos, mutatós, könnyen használható, de veszélyes. Példaként említette, hogy az Elf Bar nem olyan, mint a hagyományos cigaretta, hogy egyszer elég, hanem 800 és 5000 slukkos változatban is létezik, és addig szívható is.

Ha valaki ágazati szabályok megszegésével folytat illegális tevékenységet, az adókötelezettségét sem teljesíti – közölte Horváth. A NAV munkatársai “beköltöztek az virtuális világba”, az elektronikus hirdetési oldalakon keresték az illegális árusokat – mondta, hozzátéve: országszerte próbavásárlásokkal több árust is lefüleltek. Százöt ellenőrzést zártak eredményesen, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Zala, Pest és Bács-Kiskun megyében tartották. Amellett, hogy az árusok illegális termékkel kereskedtek, mindezt adószám hiányában, bejelentés, bizonylat és eredetigazolás nélkül tették, ami miatt négymillió forintnyi mulasztási bírságot is kiszabtak – mondta Horváth.

Volt olyan árus, akinél hamis ruházati termékeket is találtak, de egy borsodi helyszínen ismeretlen eredetű cigaretta, vágott dohány, alkohol, benzin, gázolaj és kenőolaj is előkerült.

Tóth Márk pénzügyőr ezredes, a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója elmondta: nemcsak a kereskedelme, de az Elf Bar birtoklása, külföldről saját célra történő rendelése is törvényellenes. Az is eljárásra számíthat, aki külföldről hoz be saját célra ilyen terméket, és egy mélységi ellenőrzés során megtalálják nála – válaszolta egy újságírói kérdésre. Ismertette: több mint húsz büntetőeljárást folytatnak az Elf Bar illegális kereskedelme miatt, négy ember van letartóztatásban.
Az eddig lefoglalt mintegy harmincezer Elf Bar piaci értéke 250 millió forint – mondta.

Az ezredes arra is rávilágított, hogy azok az alvilági körök, amelyek régen a klasszikus cigarettacsempészettel foglalkoztak, már áttértek az Elf Bar kereskedelmére a jóval nagyobb profit miatt. Példaként említette a Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóság egyik ellenőrzését, amikor 15 ezer karton zárjegy nélküli cigaretta mellett mintegy hatezer Elf Bart találtak. Felhívta a figyelmet arra, hogy megvizsgáltattak egy Elf Bart, és az magasabb nikotintartalommal rendelkezett, mint ami fel volt tüntetve rajta. Egy konkrét esetet is ismertetett: egy magyar állampolgár 18 ezer készüléket rendelt, őt akkor fogták el, amikor a csomagküldő szolgálatnál átvette a szállítmányt.

Tettét beismerte, öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de lehetősége van vádalkut kezdeményezni – tette hozzá.

A hazai illegális piacon egyre nagyobb teret hódít az új típusú eldobható elektromos cigaretta. Az Elf Bar, Fume, Magic Bar, Manórúd néven is ismert termék egy többféle ízben elérhető, nikotinos vagy nikotinmentes folyadékkal előre feltöltött, akkumulátoros, eldobható, dohányzást imitáló eszköz.

A termék a hatályos szabályozás értelmében dohánygyártmánynak számít, tehát jogszerűen csak trafikban, zárjeggyel ellátva lenne értékesíthető, ráadásul csak ízesítés nélküli változatban. Aki Magyarországon engedély nélkül értékesít ilyen terméket, az ötmillió forinttól 500 millió forintig terjedő bírságot kockáztat.

The post Átfogó akció indul az Elf Bar-árusok felkutatására appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, tanulmányi és sportsikerekben, intézményi fejlesztésben bővelkedő tanévet zár az intézmény. A debreceni oktatási intézményhez tavaly szeptembertől tagintézményként csatlakozott a nyíregyházi vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium. Szeptembertől újabb két tagintézménnyel bővül: a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola és kollégiummal, valamint a szolnoki honvéd kollégiummal – mondta. A miniszter szerint mindez azt mutatja, hogy “jó úton járunk”, egyre többen vesznek részt honvédelmi oktatásban.

“Én szerencsés vagyok, hogy a társadalmi árral szemben az otthon példája őszinte hazafiságra nevelt, de kortársaim és az utánunk jövő nemzedék tagjai közül csak kevesen mondhatják el ezt. Ezért is öröm számomra, hogy egyre több fiatalt látok elköteleződni a honvédelem ügye iránt” – mondta Szalay-Bobrovniczky. Hozzátette: a 2021/2022-es tanévben 4618 kadét kezdte meg tanulmányait a partneriskolákban. Minden megyében van legalább egy partneriskola, még ott is, ahol korábban nem mutatkozott iránta érdeklődés. A Honvéd Kadét Program Magyarország 83 településének 110 középiskolájában érhető el, júliusban csatlakozik a 111. középiskola – közölte.

“Addig van nemzeti értékünk és jövőnk, amíg lesznek olyan tettre kész, elhivatott fiatalok, mint önök, akik – reményeim szerint – az élet minden területén megállják majd a helyüket, békében és háborúban egyaránt” – intézte szavait a diákokhoz a miniszter. Szalay-Bobrovniczky közölte, hogy a háborús és migrációs veszély nem múlt el, a kormány meg akarja védeni polgárait, szándéka azonban csak úgy tud megvalósulni, ha erős hadserege, elkötelezett katonái és hazájukért tenni akaró állampolgárai vannak.

Reményét fejezte ki, hogy az iskola diákjai közül sokan választják a katonai hivatást. A magasztos, ám veszélyekkel teli hivatásért cserébe a Magyar Honvédség megbecsült és kiszámítható életpályát kínál anyagi biztonsággal – fűzte hozzá. A honvédelmi miniszter szerint Magyarország jövője és biztonsága a fiatalságon, az ifjú növendékeken, akár későbbi honvédtisztjelölteken, honvédtiszteken múlik.

“A magyar jövőt azok a tettre kész fiatalok jelentik, akik a családot, a közösséget, a nemzetet választják” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

The post Honvédelmi miniszter: egyre több fiatal vesz részt honvédelmi oktatásban appeared first on .

Az IEP a 104 oldalas felmérésben kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakos cselekmények világgazdasági kihatása – e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is – 2021-ben 16 500 milliárd dollár volt. Ez a globális hazai össztermék (GDP) 10,9 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 2117 dollárjába került tavaly a békétlenség.

A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett tíz országban a GDP-érték átlagosan 34 százalékát emésztette fel; az erőszakos cselekményektől legkevésbé sújtott országokban a GDP-veszteség aránya 3,6 százalék volt 2021-ben. A szerdán bemutatott IEP-felmérés szerint a hazai össztermék arányában mért katonai kiadások tavaly 94 országban csökkentek, 112 országban pedig 2008 óta folyamatosan csökken a fegyveres erők személyi állományának létszáma is.

A szervezet szerint azonban az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a következő években a helyzet romolhat, egyéb tényezők mellett azért is, mert a konfliktus hatására több NATO-tagország a hazai össztermék két százalékára – a NATO által minimálisan elvárt szintre – emelheti katonai kiadásait. A tanulmány kiemeli, hogy Kína az ukrajnai háborútól függetlenül is katonai kiadásainak 7,2 százalékos emelését tervezi az idén.

Jóllehet az ukrajnai háború teljes körű hatásai még csak ezután jelentkeznek, a konfliktusnak máris jelentős hatása van az átfogó békeindexre. Ezt jelzi, hogy számos olyan ország mutatói romlottak, amelyek Oroszország közelében vannak – áll a jelentésben. Az IEP ezek közé sorolta Finnországot, Svédországot, Romániát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Moldovát. A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Oroszország és Dél-Szudán is.

Oroszország a 163 országot számláló listán a 160. helyre került, öt helyezéssel lejjebb, mint tavaly. Ukrajna 17 helyezéssel lejjebb, a 153. helyre került az idei békeindex listáján. A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Írország, Dánia és Ausztria. A közép- és kelet-európai EU-térségen belül Szlovénia került a legjobb helyre: az IEP az idei listán a hetedik helyre sorolta. A közép-európai EU-mezőnyön belül a második legjobb hely Csehországé, amely a 8. helyre került.

Magyarország két helyezéssel előrelépve a 13. helyen áll az idei globális békeindex listáján. A felső 15-ös mezőnyben van még Magyarország után Finnország és Horvátország. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a “nagyon magas” békeindexű csoportban vannak. Szlovákia a 20., Lengyelország a 25., Románia a 31. helyen szerepel.

The post Globális békeindex: békétlenebbé vált tavaly a világ appeared first on .

A magyar rendőrök Zadarban és Pulában, valamint a környékbeli településeken, főként a strandoknál, a turisztikai szempontból frekventált helyeken járőröznek majd. Elsődleges feladatuk, hogy tájékoztatással és útbaigazítással segítsék a magyar nyaralókat, így támogatva horvát kollégáik munkáját – írták.

A közlemény szerint a magyar-horvát közös rendőri szolgálat mára hagyománnyá vált, a magyar rendőrök 2007 óta támogatják a horvát rendőrök munkáját. Az eredményes szolgálat érdekében a kiutazó rendőrök számára felkészítést tartottak a Rendőrségi Igazgatási Központban. Ennek keretében eladást tartottak számukra Horvátország adottságairól, a helyi szokásokról, az ország turisztikai jellegzetességeiről.

A magyar rendőrök kiválasztásánál döntő szempontként vették figyelembe az angol nyelv ismeretét, de a kiutazók között van olyan rendőr is, aki anyanyelvi szinten ismeri a horvát nyelvet – olvasható a közleményben. Arról is tájékoztattak, hogy a Horvátországba utazó magyar állampolgárok naprakész információkat találnak a konzuli szolgálat honlapján.

Ha segítségre van szükség, Zadarban és környékén hívják a +36 30 114 8704, míg Pulában a +36 30 744 6147 telefonszámot. A két telefonszám kizárólag 2022. július 1. és augusztus 31. között érhető el segítségkérésre – ismertette az ORFK.

The post Magyar rendőrök ahol tudnak segítenek: most a turistáknak, Horvátországban appeared first on .

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Ukrajnát illetően elmondta: Kína a kezdetektől fogva önállóan alkotott véleményt a kérdésben, figyelembe véve annak történelmi hátterét, és mérlegelve érdekeit. Leszögezte: Kína mindig is a világbéke és globális gazdasági rend stabilitásának előmozdítására törekedett. A kínai elnök szerint minden félnek felelős módon kell lépéseket tennie az ukrajnai válság megfelelő megoldásáért.

Peking tartózkodik Oroszország Ukrajna elleni támadásának elítélésétől, és több alkalommal tiltakozott a szankciók alkalmazása ellen.

A kínai elnök úgy értékelte, hogy a zűrzavarral és változásokkal teli globális környezetben a kínai-orosz kapcsolatok megőrizték fejlődési lendületüket. A két ország közötti kereskedelem stabil ütemben halad előre – tette hozzá, megemlítve a teherforgalom előtt a múlt pénteken megnyitott, az oroszországi Blagovescsenszket a kínai Hejho-val összekötő közúti híd átadását.

Hszi kijelentette: Kína kész előmozdítani az Oroszországgal folytatott pragmatikus együttműködést. A kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is számíthat az orosz fél támogatására egyebek mellett olyan kulcsfontosságú érdekeket és kérdéseket illetően, mint a szuverenitás és a biztonság, és kész viszonozni a támogatást e területeken. Kína emellett továbbá mélyítené a stratégiai együttműködést, valamint erősítené a kommunikáció összehangolását a többi közt olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ, a BRICS-országok és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

A közlemény szerint Putyin szintén úgy értékelte, hogy a kínai-orosz pragmatikus együttműködés idén stabilan fejlődött. Oroszország támogatásáról biztosította Hszi-t a kínai fél által javasolt globális biztonsági kezdeményezést illetően. Putyin emellett tiltakozását fejezte ki minden olyan erő ellen, amely Hszincsiang, Hongkong vagy Tajvan kérdését “ürügyként felhasználva Kína belügyeibe avatkozik”. Hozzátette: Oroszország kész erősíteni a multilaterális együttműködéseket Kínával, hogy hozzájárulhasson egy “igazságosabb és méltányosabb nemzetközi rend” kialakításához.

Stoltenberg: a szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést
A NATO-szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést, a többi között nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket is – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása előtti sajtótájékoztatón. A főtitkár elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti az euroatlanti biztonságra, nem csak nagymértékű pusztítást végez, de az invázió globális következményekkel is jár, “amint azt a Moszkva által szándékosan előidézett élelmiszer- és energiaválság is bizonyítja”. Stoltenberg reményét fejezte ki továbbá, hogy a június végén Madridban megrendezendő NATO-csúcson a szövetségesek átfogó segélycsomagról állapodnak meg Ukrajna számára, és “hosszabb távú segítségnyújtást biztosítanak Kijevnek a szovjet korszakból származó felszerelésekről a modern NATO-fegyverzetre történő átálláshoz… A szövetségesek rendíthetetlenül kiállnak európai partnereink szuverenitása, területi integritása, továbbá az egyes nemzetek azon joga mellett, hogy külső beavatkozástól mentesen választhassák meg jövőjüket” – hangsúlyozta a norvég politikus.

The post Orosz agresszió: Kína kész hozzájárulni az ukrajnai válság rendezéséhez appeared first on .

A tisztségviselő közölte: vannak az országban olyan hadszínterek, ahol tüzérségi eszközök tekintetében tízszeres túlerőben vannak az oroszok. “A frontvonal hossza több, mint ezer kilométer. Naponta kapok üzenetet a védőinktől, hogy tartják magukat, helytállunk, de mikor jönnek már a fegyverek?” – írta Podoljak, hozzáfűzve, hogy ezt a kérdést most Brüsszelnek kívánja továbbítani, és várja a döntést.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a régióban tovább folynak a harcok azokért a városokért, amelyeket az orosz hadsereg még nem foglalt el, az ukrán katonák pedig egyre nehezebben képesek ellátni a védelmet. “Folytatódnak a harcok Szeverodoneckben, Toskivkában és Vrubivka térségében, Liszicsanszkban sokan megsebesültek. Az elmúlt két napban hat liszicsanszki, valamint két zolotei lakos került kórházba. Hadseregünk védi Szeverodonecket, és nem engedi az orosz erőket benyomulni Liszicsanszkba” – írta Hajdaj, hozzátéve, hogy az orosz erők lakóházakat, gyártelepeket lőnek a térségben.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentése szerint az orosz erők heves ágyútűz alá vettek több települést a Donyeck megyei Bahmut térségében, Usztinyivkánál pedig légicsapást hajtottak végre. Szeverodoneckben és Toskivkában a kijevi vezérkar szerint sikeresen verik vissza az oroszok rohamait, de a harcok folytatódnak.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az oroszok által elfoglalt Donyeck megyei város lakossága “aktívan ellenáll az orosz megszállóknak”. Példaként említette, hogy a napokban felgyújtották az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának egyik parkolóját, és leégett két traktor és három teherautó pótkocsija. Ezenfelül az orosz katasztrófavédelem egyik munkatársát ismeretlen elkövető késsel halálosan megsebesítette. “A város nem fogadta el a megszállást. A passzív ellenállás fokozatosan aktív ellenállásba fordul. További részleteket nyilvánvaló okokból nem közölhetek” – írta a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda egy orosz veteránszervezetre hivatkozva közölte, hogy életét vesztette Ukrajnában az orosz nemzeti gárda propagandarészlegének vezetője, Szergej Posztnov ezredes.

Zelenszkij: Oroszország nem kíván megállni Ukrajna határainál
Oroszország Ukrajna elleni támadása csak az első lépés, amelyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat további országok leigázásához – vélekedett az ukrán elnök szerdán a cseh parlament két házához intézet videoüzenetében. “Oroszország nem fog megállni Ukrajna határán, hanem tovább akar menni és le kívánja igázni a többi európai nemzetet is” – jelentette ki az ukrán államfő, akinek mintegy tízperces beszédét képernyőkön nézték végig a cseh képviselők, szenátorok, valamint a kormány tagjai. Zelenszkij szerint Ukrajnának mihamarabb meg kell kapnia az EU-tagjelölti státuszt, hogy az oroszok megértsék: az európai értékek ellen harcolnak. Az ukrán államfő hangsúlyozta: számít Csehország segítségére, amely az idei második félévben betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A cseh elnökség egyik fontos kihívása – mutatott rá Zelenszkij – hogy megállapodás szülessen az Oroszország elleni 7. szankciós csomagról, és napirendre kerüljön Ukrajna újjáépítése. Csehország ebbe azzal is bekapcsolódhatna, hogy például védnökséget vállalna valamelyik ukrajnai régió újjáépítése felett – jegyezte meg.

The post Orosz agresszió: Kijev konkrét időpontokat remél a NATO-tól a tüzérségi fegyverek szállításáról appeared first on .

A vádhatóság felidézte: a rendőrök 2016 őszén, “a szélsőséges politikai nézeteket valló szervezetet érintő szervezett akciók és házkutatások során lőfegyvereket, lőszert és robbanóanyagot is találtak”. A Fővárosi Főügyészség az ügyben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra nyújtott be vádiratot nyolc ember ellen.

A vádirat szerint az ügy hét vádlottja a lakóhelyén lőfegyvereket, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert tartott engedély nélkül, nyolcadik társuk pedig engedélyköteles lőfegyverek illegális megvásárlásában működött közre.

A rendőrség a Terrorelhárítási Központ közreműködésével 2016 őszén Jászberényben, Galgagután és Bőnyben tartott házkutatást. Több mint harminc lőfegyvert, több ezer lőszert, lőfegyverdarabot, valamint az egyik vádlottnál csaknem egykilónyi robbanóanyagot találtak és foglaltak le.

A vádirat szerint a vádlottak közül ketten népcsoportok elleni aktív gyűlölet keltésére alkalmas írások publikálásában működtek közre. “A szélsőséges politikai nézeteket valló Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet a hozzá köthető internetes oldalakon 2015-ben és 2016-ban több, migráns- és zsidóellenes cikket tett közzé, amiben az említett két vádlott közreműködött” – írta az ügyészség. Hozzátették: a nagy nyilvánosság előtt közzétett írások alkalmasak voltak arra, hogy az írások olvasókban gyűlölet keltsenek.

A bíróság elsőfokú ítéletében hét vádlottat lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettében, közülük kettőt emellett robbanóanyaggal, illetve robbantószerrel visszaélés bűntettében mondott ki bűnösnek. A gyűlöletkeltő írások közzétételében közreműködő két vádlottat – egyiküket lőszerrel visszaélés mellett – közösség elleni uszítás bűntettében is bűnösnek találta a bíróság. Ez alapján három vádlottat végrehajtandó, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, nyolcadik társukat pedig pénzbüntetésre ítélték.

Az MTI érdeklődésére a Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a három letöltendő börtönbüntetésre ítélt vádlott mindegyikét 2 év 6 hónap szabadságvesztéssel sújtották. Egy vádlott 7 hónap, kettő 1-1 év, egyik vádlottársuk 1 év 3 hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A nyolcadik vádlottra 360 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki.

A főügyészség a büntetések súlyosításért fellebbezett.

The post Bűnösnek találták a Magyar Nemzeti Arcvonalat érintő ügy vádlottjait appeared first on .

A technológiai és ipari miniszter az MTI-nek telefonon elmondta: a gyártási megállapodásokon kívül kutatásfejlesztési együttműködés is létezik a Rheinhmetall és Magyarország között egy nyolckerekes új generációs, elektromos hibrid páncélozott gyalogsági harcjármű fejlesztéséről. A Lynx gyalogsági harcjárműveket nem csak finanszírozza Magyarország, hanem teret ad a gyártáshoz is – emlékeztetett a miniszter.

“Magyarország megjelenítette magát a hadiiparban, de nem kizárólag a fegyverek, a lőszerek vagy a földi járművek, hanem a légi járművek esetében is” – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez utóbbi példájaként említette az Airbus Gyulán épülő helikopter-alkatrészgyárát, amely a tervek szerint június vége előtt megnyílik.

Palkovics László szerint az ukrán-orosz konfliktus rávilágított arra, hogy vannak olyan új technológiák, amelyeket “nagyon komolyan kell venni”. Ilyenek a drónok vagy a vállról indítható fegyverek, amelyek gyártása “nagyon komoly opciót jelent Magyarországnak” – mondta a tárcavezető.

Palkovics László kiemelte a tárgyalásokat a Nurol Makina török páncélozott járműgyártó vállalattal, amelytől ötszáz járművet vásárolt a magyar hadsereg. Ebből ötven darab lehívása már megtörtént, s az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű már az év elején meg is érkezett Magyarországra, s a további negyven felszerelése a remények szerint szeptemberben megkezdődhet Kaposváron.

Az első ötven jármű gyártása még Törökországban történt, de a darabszám emelkedésével egyre több Magyarországon gyártott elem lesz – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4×4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd. A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4×4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron.

A négykerék-meghajtású járművek magyarországi előállításánál fokozatosan állnak át az európai fegyverrendszerek beépítésére. A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.

Az Eurosatory Európa legnagyobb hadiipari kiállítása, amelynek idei találkozója a miniszter szerint rávilágított arra, hogy az ukrajnai háború mennyire átrendezte az életünket. A kiállítók ugyanis olyan technikát mutatnak be elsősorban, amelyek részben az elmúlt időszakok háborús tapasztalatait is leképezik, részben pedig már korábban elkészültek.

A hadiipari kiállításon 62 ország 1700 kiállítója van jelen a Párizshoz közeli Villepinte kiállítócsarnokban, legújabb termékeikkel és innovációikkal, a légvédelmi rendszerektől a drónokon át a kibervédelmi eszközökig.

A világ katonai kiadásai tavaly először átlépték a 2000 milliárd dolláros határt, 2113 milliárd dollárral, amely 0,7 százalékos növekedést jelent a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) számításai szerint. Az ukrajnai háború pedig várhatóan tovább fogja erősíteni a tendenciát, miután számos európai ország jelezte, hogy a hideg háború vége óta nem tapasztalt mértékben kíván fegyverkezni.

A szakkiállításon 39 ország önálló pavilonnal képviselteti magát, Oroszország az európai szankciók miatt nem kapott meghívást, Ukrajnának viszont önálló standja van, Dél-Koreához, Izraelhez vagy Törökországhoz hasonlóan, amelyek nagyon aktívak a katonai eszközök exportjában.

A hétfőn megnyílt négynapos találkozóra több mint kétszáz hivatalos delegációt és 100 ezer szakmai érdeklődőt várnak.

The post Jól halad az együttműködés a Rheinmetall és Magyarország között appeared first on .

Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján. Felidézte: a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret. Reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek “kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik.

Kiemelte egyúttal az ország elrettentő képességeinek szerepét. “A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni” – fogalmazott, felidézve az ókori mondást: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Hangsúlyozta emellett a civil társadalom kiképzésének szerepét, amire – mint rámutatott – lehetőséget nyújtanak a myszkówihoz hasonló lőterek is.

Aláhúzta: a fegyverekhez hozzáférést szabályozni kell. Kilátásba helyezte az erről szóló új törvény kidolgozását. “Különösen a fiatal fiúk, a férfiak számára nyomatékosítani kell, hogy a fegyverekhez hozzáférés célja elsősorban az, hogy államként (…) erősebbek és jobban kiképzettek legyünk a fegyverhasználatban” – fogalmazott.

Az ukrajnai háború kacspán elmondta: az arra emlékeztet, hogy “a szabadság nem adatik meg végérvényesen”. Ahogyan a korábbi nemzedékeknek fegyverrel a kezükben kellett harcolniuk érte, “úgy nekünk is ébernek kell lennünk” – jelentette ki, utalva a történelem azon időszakaira, amikor a lengyelek “Oroszország igájában, rabságában sínylődtek”.

“Nem akarjuk újból azt a rabságot, elutasítjuk az orosz gyarmatosítást, a birodalmi törekvésüket” – hangoztatta. “Szabad országban élünk, és a szabadságunkat őrizni fogjuk, harcolni fogunk érte” – jelentette ki a miniszterelnök. Amennyiben Oroszországnak “valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját”.

A lengyel politikai vezetők az ukrajnai háború során többször kapcsolatba hozták Ukrajna helyzetét a közép-európai biztonsággal. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke múlt héten hangsúlyozta: Lengyelország és Európa érdeke, hogy a háború ne Ukrajna vereségével végződjön. Úgy látta: ha Lengyelország “nem is közvetlenül Ukrajna után következik az orosz hódítások terveiben”, a három balti ország orosz meghódítása után “biztosan sorra kerülne”.

A lengyel parlament márciusban elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében bevezették az önkéntes katonai alapszolgálatot, amely a civilek kiképzésének újabb formája a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett.

Az ukrajnai háború miatt Varsó állandó és megnövelt létszámú szövetséges bázisok létesítését is szeretné a NATO keleti szárnyán a jelenleg úgynevezett állandó rotációs rendszerben működő NATO-jelenlét helyett.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság napi tájékoztatása az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 13. 6.00 órai adatok alapján – eddig 24 795 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 17 763 fő esetében született elismerő döntés.

The post Morawiecki: orosz támadás esetén 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját appeared first on .

A varsói központú uniós ügynökség tájékoztatása szerint január és május között mintegy 86 420 illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 82 százalékkal több, mint a tavalyi év első öt hónapjában. Májusban a Frontex adatai szerint mintegy 23 500-an próbálták meg szabálytalanul átlépni az EU valamely külső határát, ami 75 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentés szerint az év első öt hónapjában az EU-ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balkáni volt a legkiemelkedőbb, ahol 167 százalékos növekedés mellett 40 675 illegális határátlépést jegyeztek fel. Ez az EU határain regisztrált összes eset felét teszi ki. Májusban mintegy 12 ezren próbáltak ezen az útvonalon az EU területére jutni, számuk a múlt év azonos hónapjához képest megkétszereződött.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán az előző év első öt hónapjához képest négyszer annyian, 2155-en lépték át illegálisan az EU külső határait. Májusban ugyanitt 207 észlelés történt, 67 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az év első öt hónapjában 13 668 illegális határátlépést jegyeztek fel az illetékes hatóságok, ez 116 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A jelentés kiemelte Ciprust, ahol 9230 esetet jelentettek, ami a tavalyi évhez képest 213 százalékos növekedést jelent. Ebben a térségben májusban összesen 2226 esetről számoltak be a hatóságok, ami az előző év azonos hónapjához képest 55 százalékos emelkedést jelent – írták.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az észlelések száma viszonylag stabil maradt január és május között. A vizsgált időszakban 16 828 illegális határátlépés történt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos öt hónapjához képest. Ezen az útvonalon májusban az illegális migránsok száma 6066 volt, ami nagyjából megegyezik az előző év azonos hónapjának adatával.

Közölték továbbá, hogy a Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon is egyre többen kísérelnek meg átjutni a szigetországba. Nagyjából 17 243 ilyen kísérletet regisztráltak a csatorna mindkét partján, ami 122 százalékos növekedést jelent 2021 azonos öthónapos időszakához képest. Ezen az útvonalon májusban 4456 migránst vettek nyilvántartásba – tette hozzá az uniós ügynökség.

The post Frontex: megháromszorozódott az illegális határátlépések száma a nyugat-balkáni régióban appeared first on .