Biztonságpolitika

A törvényszék sajtótitkára azt közölte, hogy a bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a pénteki közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)

Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába. A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve tíz év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve hét év hat hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban. A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Törvényszéken az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot.

A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Törvényszék pénteken jogerősen megítélte – jelezte a sajtótitkár.

Hozzátette: a törvényszék – az elsőfokú bíróság határozatának helyes indokaira utalás mellett – ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény önálló jogalapot biztosít a magyar állam számára arra, hogy a korábbiakban már kifizetett kártalanítást visszakövetelje a kártalanításban részesült személyektől, ha a kifizetést követően olyan, a törvényben meghatározott körülmény merül fel, amely alapján a korábbiakban kifizetett kártalanítás alaptalannak minősül.

A büntetőügy perújítása során született és idősebb Burka Ferenc bűnösségét megállapító, valamint a vele szemben 9 év szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező jogerős büntetőbírósági ítélet pedig az adott esetben jogilag ilyen körülménynek minősül, ezért az általa a korábbiakban megkapott 20 millió forint összegű kártalanítást és annak a 2018. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát a magyar állam javára visszafizetni köteles – ismertette Veszprémyné Szajkó Márta, megjegyezve, hogy az alperes önkéntes teljesítésének hiányában a magyar állam a jogerős ítélet alapján bírósági végrehajtás útján érvényesítheti vele szemben a megítélt követelést.

The post Jogerősen húszmillió forint kártérítés visszafizetésére kötelezett a bíróság egy elítéltet appeared first on .

Az “Alkalmazott katonai műszaki, had- és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon” címmel megvalósuló program január 1-jén indult, és 2024. december 31-én fejeződik be.

A program részeként kidolgozzák egy hagyományos és pilóta nélküli légijárművek számára integrált mintarepülőtér koncepcióját.
Mesterséges intelligenciát és virtuális technológiákat alkalmazó kiképzőrendszereket fejlesztenek. Foglalkoznak majd a 3D-es fémnyomtatás alkalmazási lehetőségeivel a katonai logisztikában és a hadiiparban.

A kutatócsoportok olyan területeket elemeznek majd “amelyek értelmezik Magyarország és Kelet-Közép Európa közvetlen környezetének haderőfejlesztési törekvéseit és a nemzetközi békét fenyegető kihívásait” – közölték. A programra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

A program szakmai vezetője Földi László ezredes, az NKE HHK Műveleti Támogató Tanszékének egyetemi tanára – olvasható az NKE közleményében.

The post Az ország biztonságának és védelmének fejlesztésére indult projekt az NKE-n appeared first on .

Kiberpolitika

Márciusban az EU tagállamai egy kiberbiztonsági alap létrehozását javasolták, amelytől a reakcióidő növekedését várják. Ennek oka természetesen a megváltozott geopolitikai helyzetben keresendő. Az Európai Számvevőszék kijelentette, hogy az uniós intézményeknek többet kell tenniük a kibertámadások ellen, az elmúlt időszakban megsokszorozódott ransomware és egyéb fenyegetések tükrében. Az ECA jelentésében hangsúlyozta, „Mivel az uniós szervek szorosan összekapcsolódnak egymással, az egyik gyengesége a többi számára is biztonsági fenyegetést jelent.” A fintechzone felhívja a figyelmet továbbá, hogy az Európai Bizottság új működési rezilliencia rendelettervezetet adott ki. (Digital Operational Resilience Act – DORA)

Írta: Gál Henrik Norbert

Szankciós politika

Március 2-án a harmadik szankciós csomag újabb megszorításokkal bővült, amelynek keretében szankciókat vezettet be az EU az RT/Russia Today és a Szputnyik állami tulajdonú csatornák uniós sugárzása ellen mindaddig, amíg az Ukrajna elleni agressziónak véget nem vetnek, és a hozzá kapcsolódó kiadványok nem hagynak fel az EU és tagállamai elleni dezinformációs és információmanipulációs tevékenységgel. További rendelkezésként hét orosz bankot tiltottak ki a SWIFT-rendszerből: Bank Otkritie, a Novikombank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sovcombank, a Vnesheconombank (VEB) és a VTB Bank. Emellett az EU szintén tilalmat vezetett be:

1. az Orosz Közvetlen Beruházási Alap által társfinanszírozott jövőbeli projektekbe való befektetés, részvétel vagy más módon történő hozzájárulás.
2. euróbankjegyek értékesítése, szállítása, átadása vagy kivitele Oroszországba vagy bármely oroszországi természetes vagy jogi személy vagy szervezet részére

Március 3-án a Tanács 2023. március 6-ig meghosszabbította az ukrán állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért és az ukrán közpénzek károsodását okozó hivatali visszaélésért felelős személyekkel szemben elrendelt vagyonbefagyasztásokat.

Ezt követően március 9-én az EU új, Fehéroroszországot és Oroszországot célzó intézkedésekről határozott, válaszul Fehéroroszországnak az Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan orosz katonai agresszióban való részvételére. Ennek keretében:

1. korlátozza a speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatások (SWIFT) nyújtását öt fehérorosz bank számára
2. megtiltják a Belarusz Központi Bankkal folytatott tranzakciókat
3. megtiltja a fehérorosz állami tulajdonban lévő szervezetek részvényeinek az uniós kereskedési helyszíneken való jegyzését és a velük kapcsolatos szolgáltatások nyújtását
4. jelentősen korlátozza a Fehéroroszországból az EU-ba irányuló pénzügyi beáramlást
5. megtiltják az EU-ban denominált bankjegyek Fehéroroszországba történő szállítását

A Tanács további korlátozó intézkedéseket vezetett be a tengeri navigációs termékek és a rádiótávközlési technológia Oroszországba irányuló exportja tekintetében. Valamint további 160 személlyel szemben rendel el korlátozó intézkedéseket. Így összességében az EU korlátozó intézkedései most összesen 862 személyre és 53 szervezetre vonatkoznak.

A következő napon március 10.-én a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal, 2022. szeptember 15-ig meghosszabbítja az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének megsértéséért vagy veszélyeztetéséért felelős személyeket célzó szankciókat.

Az EU március hónap 15.-én gazdasági és egyéni szankciók negyedik csomagját vezette be válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára. Az új intézkedések többek között a következőkre vonatkozó tilalmat tartalmazzák:

1. bizonyos állami tulajdonú vállalatokkal folytatott valamennyi ügylet
2. hitelminősítési szolgáltatások nyújtása bármely orosz személy vagy szervezet számára
3. új beruházások az orosz energiaágazatban

A Tanács kibővítette az orosz védelmi és ipari bázissal kapcsolatban álló személyek listáját, akikkel szemben szigorúbb exportkorlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású áruk, valamint az olyan áruk és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez. Az EU emellett bevezette a következőket:

1. kereskedelmi korlátozások a vas-, acél- és luxuscikkekre
2. szankciókat vezetett be további 15 személy és 9 szervezet ellen

Írta: Haiszky Edina Julianna

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az energiapolitika területén a márciusi történések elsősorban az orosz-ukrán háború Európai Unió energiabiztonságára gyakorolt hatásához köthetőek. Az Európai Bizottság március 8-án terjesztette elő annak a tervnek a vázlatát, hogy Európát – az eredeti célkitűzésekkel szemben – jóval 2030 előtt függetlenítsék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, kezdve a gázzal. A tervezet emellett számos intézkedést is felvázol az emelkedő európai energiaárakra és a gázkészletek feltöltésére a következő télre. A REPowerEU arra törekszik lényegében, hogy diverzifikálja a gázellátást, felgyorsítsa a megújuló gázok elterjedését, valamint helyettesítse a gázt a fűtésben és az áramtermelésben. Mindez kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét az év vége előtt.

Az európai tagállamok vezetői 2022. március 10–11-én Versailles-ban üléseztek és megállapodtak arról, hogy a lehető leghamarabb felszámolják az EU orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervezetet az ellátás biztonságára és a megfizethető energiaárak biztosítására vonatkozólag. Ezzel párhuzamosan az EU vezetői kötelezettséget vállaltak arra, hogy sürgősen mérlegelnek konkrét lehetőségeket a megemelkedett energiaárak polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának kezelésére.

A Bizottság ezt követően, március 23-án olyan jogalkotási javaslatot is benyújtott, amely előírja, hogy a földalatti gáztárolókat 2022. november 1-jéig kapacitásának legalább 80 százalékáig fel kell tölteni, a téli fűtési szezon kezdete okán. Ez az arány a jövőben 90 százalékra fog növekedni, s a februártól novemberig tartó időszakban is bizonyos töltési szintet meg kell őriznie a tagállamoknak. A tárolóhelyek üzemeltetőinek jelenteniük is kell a töltési szinteket a nemzeti hatóságoknak. A tagállamoknak havonta figyelemmel kell kísérniük a töltési szinteket, és jelentést kell tenniük a Bizottságnak. Emellett, a Bizottság az emelkedő energiaárakat is igyekszik rövid távon megfékezni és az európai háztartások ebből fakadó terheit csökkenteni.

Március 25-én az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok között az európai energiabiztonságról közös nyilatkozat született. Ebben a felek megerősítették az együttműködés, a párizsi megállapodás rendelkezéseinek elérése, Európa orosz energiától való függésének csökkentése és az európai energiabiztonság biztosítása melletti elhivatottságukat. Mindemellett kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával, illetve üdvözölték az ország EU energiapiacaival való fizikai integrációja felé tett folyamatos előrehaladást. Döntés született arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Bizottság haladéktalanul létrehoz egy közös energiabiztonsági munkacsoportot az együttműködés paramétereinek meghatározására és a végrehajtására, elsősorban az USA LNG exportjára fókuszálva. A munkacsoportot a Fehér Ház képviselője és az Európai Bizottság elnökének képviselője fogja vezetni.

A Tanács március 22-én elfogadta a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2030-ig útmutatóul szolgál majd a környezetpolitika kialakításához és végrehajtásához. A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a zöld átmenetet, a 2050-re szóló hosszú távú célkitűzéssel: „Jó életet, a bolygó határain belül”. A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat tematikus prioritási célja a következőkre vonatkozik: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a regeneratív növekedési modell, a zéró szennyezésre való törekvés, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, valamint a termeléshez és a fogyasztáshoz kapcsolódó kulcsfontosságú környezeti és éghajlati hatások csökkentése.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Márciusban Várhelyi Olivér két déli partnerországba is látogatását tette. A biztos marokkói látogatása során megerősítette az EU és Marokkó közötti kapcsolat fontosságát, valamint a zöld és digitális ágazati partnerségek felé való elmozdulás iránti vágyat, valamint többek között az ezekbe a kulcsfontosságú ágazatokba irányuló befektetések mozgósításának szükségességét. A szociális ágazatok, beleértve a felsőoktatás fejlesztése, a digitális átalakulás, a kutatás és innováció, az energiaátállás és az energiabiztonság, a fenntartható élelmiszerláncok, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés is az EU-Marokkó középpontjában állnak. Várhelyi Olivér az üzleti élet és az ipar képviselőivel is találkozott, hogy megvitassák a magánszektor fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a COVID-19 válságból való gazdasági kilábalás közepette a fenntartható növekedés eléréséhez szükséges kritikus beruházásokat. Március 29-én Tunéziába tette látogatását, ahol a kormánytagokkal találkozott, hogy biztosítsa Tunéziát az EU szüntelen támogatásáról. Az ország társadalmi-gazdasági helyzetét tovább rontja az Ukrajna elleni orosz háború, különös tekintettel az élelmiszerárakra. A megnövekedett árakkal összefüggésben Várhelyi biztos a közelmúltban 200 millió eurós támogatási csomagot jelentett be a déli szomszédság régiója számára a potenciálisan kialakuló élelmiszerválságok hatásainak enyhítésére. A megbeszélések középpontjában a zöld és a digitális átállás felgyorsítása, az összeköttetés javítása, valamint a gazdasági és beruházási terv keretében jobb befektetési feltételek megteremtése is állt. Az EU és Tunézia már számos szakpolitikai területen együttműködik, többek között olyan uniós programok keretében, mint a Kreatív Európa, az Erasmus+ és a Horizon Európa. Az EU készen áll arra is, hogy megerősítse együttműködését Tunéziával a migráció és a mobilitás átfogó megközelítése terén.

Keleti szomszédságpolitika

Márciusban a keleti szomszédságpolitika területén elsősorban az ukrajnai háborúhoz kötődtek a tevékenységek, s az EU kiemelt támogató szerepvállalása fókuszában elsősorban Moldova és Ukrajna állt. Ukrajna tekintetében az EU kiemelten támogatta az ország integrációját az Unióba, továbbá március 6-án Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejelentette, hogy létrehoztak egy olyan struktúrát, amely összefogja az Európai Parlament kulcsfontosságú tárgyalópartnereit az ukrán Verhovna Rada képviselőivel. Így könnyítve a párbeszédet a két fél között és a Rada prioritásainak és szükségleteinek meghatározását. Az EU számos pénzügyi és tárgyi segítségben is részesítette a háborúban álló kelet-európai országot: márciusban az Európai Bizottság az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül folytatta az ukrajnai lakosság számára a tagállamok által felajánlott sürgősségi segítségnyújtás koordinálását, amely elsősorban orvosi segélykészleteket, gyógyszereket, hálózsákokat, generátorokat, takarókat, sátrakat tartalmazott. Márciusban az EU további pénzügyi támogatásokat is bejelentett Ukrajna számára. Március 18-án az Európai Bizottság további 289 millió eurós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, és további 120 millió eurós támogatást fogadott el. Ez a kifizetés támogatni fogja az ukrán kormányt a polgári válságkészültség és -kezelés megerősítésében központi és helyi szinten egyaránt. Ezzel párhuzamosan a Bizottság egy további MFA-programot készít elő Ukrajna hosszabb távú további támogatására, amelyet von der Leyen elnök is bejelentett január végén. Az EU külügyminiszterei továbbá március 22-én Brüsszelben politikai megállapodásra jutottak arról, hogy Ukrajnának további 500 millió eurónyi értékű fegyvert és katonai felszerelést juttatnak a már meglévő 500 millió eurós támogatás mellett.

Moldova tekintetében elsősorban a kooperáció megerősítésére és a menekültkrízis menedzselésére koncentrált az EU. Moldovát is segélyszállítmányokkal segítették az EU tagállamai az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül, elsősorban a menekültválság leküzdésére. A szállítmányok elsősorban az alábbiakat tartalmazták: ágyak és hálózsákok, valamint takarók, párnák, ágyneműgarnitúrák, személyi higiéniai készletek, alapvető cikkek, generátorok. Március elején, Josep Borrell és Várhelyi Olivér látogatást tettek az országba is, hogy biztosítsák az EU töretlen támogatásáról. A látogatás második napján bejelentették az EU tisztségviselői, hogy az EU azonnali 15 millió eurós támogatást és további 5 millió eurós polgári védelmi segélyt mozgósít Moldovának, hogy segítse a moldovai hatóságokat abban, hogy minden segítséget megadjanak, amelyre az Ukrajnából menekülőknek szükségük van. A menekültválság kezelésével kapcsolatos feladatok segítésére, március 17-én az Európai Unió megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal a moldovai határőrség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közötti határigazgatási együttműködésről. A moldovai hatóságok támogatása érdekében a kihívások kezelésében ez a megállapodás lehetővé teszi a Frontex-csapatok fokozott bevetését. Feladatuk elsősorban a határigazgatási támogatásra terjed ki, amely a következőket foglalhatja magában: a határt átlépő személyek átvizsgálása, nyilvántartásba vétele és személyazonosság-ellenőrzése, határőrizeti feladatok, valamint segítségnyújtás az információgyűjtésben és -cserében.

A két országot az energiabiztonság területén is segítette az Európai Unió márciusban az ukrán-orosz háborúból fakadó kihívások kezelésében a szektorban. Március 16-án Ukrajna és Moldova elektromos hálózatát a sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal. Kadri Simson az esemény kapcsán a következőket nyilatkozta: „Ez segíteni fog Ukrajnának abban, hogy stabilan tartsa villamosenergia-rendszerét, melegen tartsa otthonait és égve tartsa a villanyt ezekben a sötét időkben. Történelmi mérföldkő ez az EU és Ukrajna kapcsolatában is – ezen a területen Ukrajna ma már Európa része.” Kadri köszönetet mondott a Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO E) munkatársainak is, hogy „két hét alatt végezték el egy év munkáját, hogy ez megvalósuljon.” Az Európai Tanács március 25-én új intézkedéseket jelentett be Európa orosz energiától való függőségének csökkentésére, ideértve egy közös vásárlási platformlétrehozását, amely nyitva áll a három társult keleti partner, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia előtt is.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Foglalkoztatás- és szociális politika

Az Európai Unió gazdaságára a legnagyobb hatással az elmúlt hónapban egyértelműen az ukrán – orosz háború volt. Április 8.-án az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját, amely behozatali tilalmat rendelt el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Az Unió célja ezekkel a megszorító intézkedésekkel, hogy gyengítsék Oroszország gazdaság ellenálló képességét és nyomás alá helyezzék az orosz kormányt. Azonban az uniós szénimport 45%-a származik jelenleg Oroszországból és jelen állapotok szerint az Európai Uniónak ez nagyobb gazdasági kiesés, mint Oroszországnak. Ugyanis az orosz energiahordozókra és nyersanyagokra a világ több részén is hatalmas kereslet mutatkozik.

A jelenlegi Uniós gazdasági helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy a tagállamok 2030-ra komoly zöldítési célokat tűztek ki maguk elé, amely célok megvalósítását akadályozza az Oroszország ellen bevetett szankciók. Az államok igyekeznek mind inkább függetlenedni az orosz államtól, ezért komoly döntésekre szánták el magukat. Németország bejelentette, hogy még az idén szeretne teljesen felhagyni az orosz kőolaj importtal. Ez pedig közvetve, vagy közvetetten hatással van a többi tagállamra is, hiszen Németország az Európai Unió gazdasági motorja.

A foglalkoztatás- és munkaerőpiac területén is az orosz – ukrán háború következményei hoztak igazán lényeges változásokat. Az Európai Bizottság 2022. március 24-én rendkívüli stratégiai párbeszédet hívott össze, a téma pedig az ukrán kitelepítettek és menekültek oktatásának, foglalkoztatásának a kérdésköre volt. A Bizottság fokozza az erőfeszítéseket, hogy a háborús övezetből érkezők számára rendelkezésre álljanak a financiális eszközök, illetve azoknak a tagállamoknak is segítséget tudjanak adni, akik sok menekültet kénytelenek ellátni.

A Bizottság március 8-án javaslatot tett az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának egy olyan kohéziós fellépés kidolgozására, amely az európai menekülteteket segítené, ez a CARE rendszer. Ez lehetővé tenné az államok számára, hogy sürgős támogatást nyújtsanak az orosz invázió ellen menekülőknek.

Írta: Benczik Veronika

Szerkesztette: Mészáros Kinga

A EU hírfigyelő 2022. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hírügynökségek felidézték, hogy a személycserére annak nyomán került sor, hogy Teheránban komoly incidensek sorozata történt, amelyek hátterében Irán regionális riválisát, Izraelt sejtik.

Az iráni sajtó nem indokolta a történteket, mindazonáltal közölte, hogy Táib a jövőben Hoszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda főparancsnoka tanácsadója lesz. Táib helyét Mohammad Kazemi, a Forradalmi Gárda hírszerzési forrásainak védelméért felelős eddigi parancsnoka veszi át. Ezt csütörtökön Ramezán Sárif, az elitalakulat szóvivője be is jelentette.

A szóvivő – az al-Dzsazíra pánarab televízió jelentése szerint – nem részletezte a személyi változás okát. Csak annyit közölt, hogy az 59 éves Táib az IRGC főparancsnokának tanácsadója lesz.

Mindazonáltal az al-Dzsazíra emlékeztetett arra, hogy a személycserére két nappal azt követően került sor, hogy az izraeli médiában arról jelentek meg hírek, miszerint Táib állna a Törökországba látogató izraeli turisták ellen tervezett iráni akciók hátterében, amely miatt Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a hónap közepén Törökország elhagyását javasolta az ott tartózkodó izraeli állampolgároknak. Lapid egyébként a napokban köszönetet mondott Törökországnak, hogy sikerült elejét venni az esetleges merényleteknek, illetve izraeli állampolgárok elhurcolásának.

Egyes izraeli sajtóorgánumok szerint Táib a középszintű klérushoz, illetve Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének belső köréhez tartozik. Hírszerzői vezetői kinevezése előtt, 2009-ig, Hámenei hivatalában dolgozott.

The post Leváltották Iránban a Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét appeared first on .

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodoneck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak.

A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már csaknem 34,5 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán hadsereg eddig 14 orosz hadihajót, 216 repülőgépet, 183 helikoptert, 1504 harckocsit és 3632 páncélozott járművet, 756 tüzérségi és 99 légvédelmi rendszert, valamint 240 rakéta-sorozatvetőt semmisített meg.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: szabotőröket vettek őrizetbe a hatóságok a fővárosban. Kijevben őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt, akiknél a főváros vasúti infrastruktúrájáról készült fényképet találtak. Őrizetbe vettek egy nőt is, akinél fényképek voltak az ellenőrző pontokról, és egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a Donyec- medencei szakadár fegyveresekkel – mondta el a katonai vezető.

Hromov azt állította: információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szavai szerint közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be. “Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak” – fogalmazott a katonai tisztségviselő. Hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés feltételezése szerint a fehérorosz fegyvereket főként a keleti Donyeck és a déli Herszon megyébe fogják utánpótlásként küldeni.

Hromov azt állította: azt is felderítették, hogy Fehéroroszország aktívan épít katonai infrastruktúrát az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli homeli régióban, egy régi repülőtér területén. A vezérkar nem zárja ki, hogy a jövőben a fehérorosz vezetés ezt átadhatja támaszpontként az oroszoknak. Kiemelte: jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország területét és légterét az orosz erők rakétatámadások indítására használják fel, illetve szabotázs- és felderítő csoportokat “dobnak át” onnan ukrán területre, főként az ukrán csapatok logisztikai támogatási útvonalain történő szabotázsok elkövetésére.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők megállították az oroszok előrenyomulását Liszicsanszknál appeared first on .

A tüzet a létesítményben, amelyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, mintegy másfél órás munkával eloltották. A hőcserélőben mintegy ötven négyzetméteren felcsapott lángoknak nem volt áldozatuk. A gyárat a keletkezett kár felméréséhez le kellett állítani.

A közösségi médiában felvétel jelent meg a drón becsapódásáról. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két – pilóta nélküli – repülőszerkezet közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.

Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója, akit az Interfax hírügynökség idézett, ezzel szemben azt mondta, hogy a második drón valószínűleg nekiütközött a gyár villámhárítójának és a létesítmény területére zuhant. A helyszínen vizsgálat indult.

A RIA Novosztyi hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai Worldview-1 kereskedelmi műhold három nappal a dróntámadás előtt felvételeket készített a finomítóról. Február 24., vagyis a Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett háború kitörése óta a Worldview-1 és a Worldview-2 háromszor fotografálta a létesítmény környékét, a legutóbbi, június 19-i alkalmat megelőzően május 5-én és június 12-én is.

A hírügynökség megjegyezte, hogy néhány nappal a Kígyó-sziget visszafoglalására tett sikertelen ukrán kísérletet és a fekete-tengeri fúrótornyok elleni támadásokat megelőzően amerikai kereskedelmi “műholdak jelentek meg a környéken”. A RIA Novoszyi magyarázatért fordult a műholdakat üzemeltető amerikai Maxar Technologies vállalathoz, de nem kapott választ.

A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert “Luhanszki Népköztársaság” által ellenőrzött ukrán határtól.

Az ukrajnai orosz háború kezdete óta Oroszország határ menti régióit többször érte ukrán belövés. Áprilisban Brjanszk megyében tűz ütött ki egy olajraktárban. A hatóságok ennek okát nem közölték, de sajtójelentések szerint dróntámadást hajtottak végre. Voronyezs és Kurszk megyéből korábban drónok lelövéséről érkeztek jelentések.

The post Ukrán drón okozott tüzet a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítóban appeared first on .

Az elnök az Európai Tanács június 23-24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben, rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben. “Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap, mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során” – hangsúlyozta az elnök.

Hozzátette: “Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak. Mindannyian tudjuk, hogy az országnak nagyon aktív és dinamikus civil társadalma van, amely számon kéri a kormányt. Azt is látjuk, hogy sok kisvállalkozás és mindenekelőtt a fiatal vállalkozók új teret hódítanak maguknak az ország gazdaságában”. Az elnök azt is hangoztatta, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási vágya miatt megy keresztül most a háborús szenvedéseken.

Moldova tagjelölti státuszáról Von der Leyen azt mondta, hogy az ország függetlenné válása óta “most először lépett valódi reformpárti, korrupcióellenes és európai útra.” Véleményé szerint Moldova is megérdemli a tagjelölti státuszt, de gazdasága és közigazgatása jelentős reformok végrehajtását igényli.

Georgiával kapcsolatban Von der Leyen úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága piacorientált, magánszektora erős, “azonban még ki kell jelölnie az utat az Európai Unió felé, amely konkrétan meghatározza a szükséges reformokat, bevonja a civil társadalmat, és széles körű politikai támogatásban részesül.” “Ezért javasoljuk a tanácsnak, hogy adjon Georgiának európai perspektívát, de értékelje, hogyan teljesít számos feltételt, mielőtt megadja neki a tagjelölti státuszt” – jelentette ki.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 22. 6.00 órai adatok alapján – eddig 25 535 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 12 770 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 19 769 fő esetében született elismerő döntés.

The post Von der Leyen: Ukrajna megérdemli a tagjelölt státuszt, már a háború előtt bizonyította, hogy jó úton jár appeared first on .

Mészáros Gábor tájékoztatása szerint a nyomozók Budapesten és további öt megyében, hetven helyszínen tartottak házkutatásokat. Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, majd letartóztattak.

A bűnszervezet eleinte számlagyárat működtetett, majd az őrzésvédelem területén tevékenykedett. A munkavállalók után járulékokat, a vagyonvédelmi szolgáltatás után áfát nem fizetett. Valótlan adatokkal, hamis iratokkal támogatásból és hitelből származó pénzeket is megszereztek a szervezet tagjai.

Az eljárás során nagy értékű autókat, több száz millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak mintegy 1,7 milliárd forint értékben. A nyomozással egymilliárd forint jogtalanul igényelt hitelösszeg kiutalását is sikerült megakadályozni.

A bűnszervezet irányítóját a hegyeshalmi határnál a MERKUR bevetési egység fogta el. Az érintettek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás.

The post Négymilliárd forint adót csalt el egy vagyonvédelmi cég appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a következő időszak kiemelt feladatairól szólva azt mondta, “a békéhez erő kell”, amelyhez a honvédelmi feladatok vonatkozásában a 2023-as költségvetés kellő garanciát biztosít. Rendelkezésre áll a szükséges forrás, jövőre Magyarország eléri a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, s ezt a következő években is fenntartják, minderre a kormány döntése nyomán létrejött honvédelmi alap jelenti a garanciát.

“A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni” – emelte ki, hozzátéve: a kormány előrelátóan, már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem az ukrajnai háború idején kell nekilátni a magyar hadsereg modernizációjának. Ez – mint fogalmazott – nagy előny a régiós versenytársakkal szemben. A további fejlesztések mellett pedig a jövőben nagy hangsúlyt fognak helyezni a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítésére és megbecsülésére, továbbá a katonadiplomáciára.

Ez a szemlélet az ország NATO-tagságával kapcsolatos vállalásokat is meghatározza a következő években. Magyarország továbbra is fenntartja a katonai szövetségben korábbi vállalásait. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-tagság “önmagában nem elegendő”. A tárcavezető szerint Magyarország biztonsága szempontjából fontos, hogy “egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő álljon rendelkezésre”.

A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyértelmű: “ez nem Magyarország háborúja, mi ebből a háborúból ki fogunk maradni”. Magyarország – nyomatékosította – a béke pártján áll, és arra törekszenek, hogy a vérontást Ukrajnában végre hagyják abba és induljanak meg a tárgyalások.

Emellett az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével szemben Magyarország továbbra is megvédi a déli határokat, ebben a Magyar Honvédség is szerepet vállal.

Az interjúban a sorkötelezettség visszaállítása kapcsán azt mondta: “békeidőben a magyar hadsereg önkéntes alapon szerveződik”. Azt is elmondta továbbá, hogy a vele kapcsolatban felhozott összeférhetetlenség tekintetében a jogszabályok betartásával jár el.

Miniszteri felkéréséről azt mondta: pár nappal a választás után csörgött a telefonja, s néhány óra múlva már Orbán Viktor miniszterelnök felkérte, hogy legyen Magyar­ország következő honvédelmi minisztere. “Az első gondolatom az volt, hogy ez életem legszebb kötelessége, legnagyobb kihívása és a legnemesebb hivatásom, hiszen mi lehet nagyobb dicsőség annál, mint hogy a hazámat szolgálhatom?” – tette fel a költői kérdést a miniszter.

Feladata a kormány szándékának érvényesítése, a honvédség és a társadalom kapcsolatának építése, és a honvédelem ügyének a nemzetközi térben való megjelenítése.

Szalay-Bobrovniczky a tárcához került sport területéről azt mondta: nem hagyomány és nemzetközi példa nélküli, hogy a sport a honvédelmi tárcához került az ötödik Orbán-kormányban. Célja, “hogy ne csak sportnemzet legyünk, de sportoló nemzetté is váljunk”. Véleménye szerint sok a közös pont a honvédelem és a sport között. A honvédelmi táborok vagy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hagyományaira épülő Sportszövetség, az MH Sportszázad mind sikeresek, és további támogatást kapnak.

The post Szalay-Bobrovniczky: a békéhez erő kell appeared first on .

Mukics Dániel tájékoztatása szerint a héten Bács-Kiskun megyében 8, Csongrád-Csanádban 9, Győr-Moson-Sopron megyében 113, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3, Tolnában 16, Vas megyében 1, Veszprém megyében pedig 7 településen lesz földi kémiai szúnyoggyérítés.

Az elmúlt hetek esőzéseiből elszórtan megmaradt kisvizeket biológiai eljárással kezelik Somogy, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében. A kifejlett szúnyogok ellen a csornai régióban, a Szigetközben, Szekszárd környékén, Szolnok térségében, Szegeden és Csongrád-Csanád megye egyes településein védekeznek majd.

A kifejlett szúnyogok elleni hatásos készítményt platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki. Az eljárás történhet melegködképzéssel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószert hő hozzáadásával terítik szét. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított helyeken hatásos.

Mivel az eljárás során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, forgalmas helyeken kevésbé használható. Itt az ULV-eljárást alkalmazzák, amelynek során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, így a közlekedést nem zavarja.

The post A héten 157 településen irtják a szúnyogokat appeared first on .

Boross Zoltán ezredes elmondta: az 54 éves férfit – akinek a nevét a sajtótájékoztatón nem hozták nyilvánosságra – az Interpol a brazil bíróság által – harminc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények miatt – kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján körözte. A férfi felkutatását az is nehezítette, hogy pár éve holttá nyilváníttatta magát, több mint tíz álnevet és hamis iratokat használt – ismertette a főosztályvezető.

A magyar hatóságok kedd hajnalban nemzetközi együttműködés keretében kaptak információt arról, hogy a veszélyes fegyveres bűnöző Magyarországon tartózkodik. Az NNI munkatársai hat óra alatt felkutatták, azonosították és egy budapesti vendéglátóhely teraszán – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének közreműködésével – elfogták a férfit.

Kihallgatásán a férfi tagadta, hogy ő lenne az Interpol által körözött személy, de az ujjlenyomata egyezést mutatott – ismertette az ezredes. A férfi szállodai szobáját is átkutatták a magyar hatóságok és közokirat-hamisítás miatt eljárást indítottak ellene. Kiadatásáról a magyar bíróság dönt majd – tette hozzá Boross.

The post Budapesten fogták el a világ egyik legkeresettebb drogkereskedőjét appeared first on .

A Bitcoin értéke a 2021. novemberi csúcspontja óta több mint felére esett vissza, ami az egész kriptopénzpiac összeomlását okozta. A Terra (LUNA) és a TerraUSD (UST) is olyan meredek esést szenvedett el, hogy a befektetők megijedhettek. Amikor egy hónappal ezelőtt mindkét kriptovaluta a mézeshetek időszakát élvezte, ki gondolta volna, hogy ilyen meredek zuhanással kell szembenézniük? A kriptopiacon elterjedt gyenge hangulat miatt a befektetők kivonták a pénzüket, aminek következtében a Tether (USDT) elvesztette a dollárhoz való kötöttségét.

A bitcoint (lásd bitcoin era) gyakran tekintik jó fedezeti eszköznek az infláció ellen. Ez azt jelenti, hogy az infláció nem érinti a top kriptopénzt. Lehet, hogy ez nem minden alkalommal igaz; legalábbis a piac ezen a héten ennek volt tanúja. A magas infláció és a szigorúbb monetáris politika a kripto befektetőkre is hatással volt, ami a piac összeomlásához vezetett. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a kriptónak most nagyobb piaca van, és egyre inkább mainstream lesz.

A stabilcoinok elvileg megőrzik az értéküket. Ezek mögött fiat valuták állnak, mint az amerikai dollár, az arany, vagy akár más kriptovaluták. A Bitcoin összeomlása súlyosan érintette a Terra és a TerraUSD-t. A Terra működése a felelős ezért.

A Terra (LUNA) és a TerraUSD (UST) a Terra hálózat két natív tokenje. A TerraUSD célja, hogy algoritmusok segítségével fenntartsa az amerikai dollárhoz való kötöttségét. Tehát ha valaki UST-t akar veretni, akkor el kell égetnie a LUNA dollárral egyenértékű mennyiségét. Ugyanígy működik ez fordítva is. Így tartja fenn a protokoll az UST árfolyamát.

2022 márciusában a Luna Foundation Guard (LFG), hogy még több párnát adjon a stabilcoinjának, úgy döntött, hogy a Bitcoin-t is hozzáadja a tartalékához. Az elképzelés az volt, hogy ha valami baj történne az árakkal, a Bitcoin-támogatás segíthet az UST stabilizálásában. Sajnos ez nem történt meg, és a tőzsde összeomlott, a Bitcoin összeomlott, majd az egész kriptopiac összeomlott.

A Terra (LUNA) jelenleg 0,000000999967 dolláron kereskedik tokenenként, ami 14359%-os csökkenést jelent a 2022. áprilisi 119,18 dolláros történelmi csúcsról. A TerraUSD (UST), amely elvesztette a dollárhoz kötöttségét, jelenleg 0,13 dolláron kereskedik – számolt be a coingecko.com.

A vérfürdő átterjedt a többi stabilcoinra is, például a Tether (USDT), a legnagyobb stabilcoinra, amely elvesztette a dollárhoz való kötöttségét. Május 12-én az UST árfolyama egy ponton 0,6841 dolláros történelmi mélypontot ért el. Ez azt jelenti, hogy az USDT birtokosainak tokenje kevesebbet ér, mint 1 dollár. A coingecko.com szerint azonban a token jelenleg újra a régi kerékvágásban van, 1 dolláron kereskednek vele.

A kriptokrach sok tanulsággal szolgált ezen a héten. Még a legjobb altcoinok, mint a Terra is szenvedhetnek egyik napról a másikra veszteségeket és küzdhetnek a túlélésért. A decentralizált algoritmusú stabilcoinok, mint például a TerraUSD mögött álló ötlet lenyűgözőnek tűnik, de jobb stratégiára van szükség. Az olyan központosított stabilcoinok, mint a Tether (USDT), amelyeket gyakran kritizálnak az elégtelen készpénztartalékok miatt, válság idején tehetetlenül néznek ki.

A kriptopénz olyan digitális vagy virtuális fizetőeszköz, amelyet kriptográfiával biztosítanak, ami szinte lehetetlenné teszi a hamisítást vagy a dupla elköltést. Számos kriptovaluta decentralizált hálózat, amely a blokklánc-technológián alapul – egy olyan elosztott főkönyv, amelyet számítógépek szétszórt hálózata kényszerít ki. A kriptovaluták egyik meghatározó jellemzője, hogy általában nem központi hatóság bocsátja ki őket, így elméletileg immunisak a kormányzati beavatkozásra vagy manipulációra.

A tőzsde tágabb értelemben a tőzsdék és egyéb helyszínek összességét jelenti, ahol a köztulajdonban lévő vállalatok részvényeinek vétele, eladása és kibocsátása zajlik. Az ilyen pénzügyi tevékenységeket intézményesített hivatalos (fizikai vagy elektronikus) tőzsdéken vagy meghatározott szabályok szerint működő tőzsdén kívüli (OTC) piactereken keresztül végzik.

A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyek értékét egy másik valuta, árucikk vagy pénzügyi eszköz értékéhez kötik, vagy ahhoz kötik. A stabilcoinok célja, hogy alternatívát nyújtsanak a legnépszerűbb kriptovaluták – köztük a Bitcoin (BTC) – nagyfokú volatilitásával szemben, ami miatt az ilyen befektetések kevésbé alkalmasak a tranzakciók széles körű lebonyolítására.

The post Crypto Crash: Mit kell tudni a befektetőknek appeared first on .

A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, ennek megítélése különösen Litvániában (húsz százalékkal), Máltán (tizenkét százalékkal) és Észtországban (kilenc százalékkal) emelkedett.

Ezalól egyedül Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része semleges az EU-tagság megítélését illetően. Magyarországon a válaszadók hatvan százaléka szerint jó dolog az EU-tagság, öt százalékuk szerint rossz, és 32 százalékuk semleges állásponton van.

Az európaiak 52 százalékának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, míg tizenkét százalékuknak rossz. Az EU megítélése Görögországban a legalacsonyabb, 32 százalékos, és Írországban a legmagasabb, ott 76 százalékos. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőtti felmérés eredményéhez képest.

Oroszországról az európai válaszadók tíz százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor harminc százalék vélekedett így. E tekintetben Kína a második helyen áll 22 százalékkal, ami a legutóbbi felméréshez képest 14 százalékos csökkenést jelent. Az Egyesült Királyságról az európaiak 65 százalékának van pozitív véleménye, ami egy százalékos emelkedést jelent, az Egyesült Államokról pedig a válaszadók 58 százaléka vélekedett kedvezően, ami 13 százalékkal több, mint korábban.

Az európaiak 61 százaléka szerint életük az Ukrajnában zajló háború hatására megváltozik, a válaszadók 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen. Tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalán is érzékeli. Azonban az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – köztük a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény húsz tagállamban. Hat uniós országban pedig, köztük Magyarországon (67 százalék) is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

Az európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a demokráciát kell védenie (38 százalék), második helyen az emberi jogok védelme áll az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolta az első két helyre (37 százalék, illetve 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védeni szükséges értékek sorában.

A válaszadók szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépésnek (38 százalék) kell prioritást élveznie az európai politikában, ezt a közegészségügy (35 százalék), majd a demokrácia és a jogállamiság (32 százalék) követi.

The post Felmérés: megerősítette az EU támogatottságát Oroszország Ukrajna elleni háborúja az európaiak körében appeared first on .

A Bellingcat oknyomozó hírportál 2019-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a belga gyártmányú FN F2000 típusú automata fegyvereket, nemcsak a szaúdi határőrség csapatai használták, hanem jemeni polgárháborúba beavatkozó szaúdi katonai erők is.

Mivel a konfliktus során számos háborús bűncselekményről érkezett bejelentés, a legtöbb európai ország beszüntette a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportot. Ennek ellenére a vallon kormány továbbra is fegyvereket adott el kétes hírű szaúdi nemzetközi szervezeteknek. A pert indító szervezetek úgy vélik, hogy az FN Herstal szállítmányaihoz vitatott engedélyek kapcsolódnak, és így a vállalat bűnrészessé válhat a térségben elkövetett háborús bűncselekményekben.

A The Brussels Times szerint az FN Herstal nem az egyetlen vállalat, amely az elmúlt években fegyverbotrányokba keveredett.

Annak ellenére, hogy a vallon kormány felfüggesztette az engedélyét, a belga páncélozott járműveket is gyártó Cockerill-Sambre acélipari vállalat 136 LAV-700 típusú lövegtornyot szállított Szaúd-Arábiának Kanadán keresztül 2019-2020 között. A vállalat a kritikákat “feddhetetlensége elleni ismételt támadásoknak” minősítette. A szintén vallóniai székhelyű New Lachausée gépgyártó vállalatról ugyancsak kiderült, hogy 2020-2021-ben lőszergyártásra vonatkozó ajánlatokat tett a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó orosz vállalatoknak. A vállalat húsz százalékban a vallon régió tulajdonában van.

A belga államtanács korábban legalább három alkalommal felfüggesztette a regionális kormány Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportját.

The post Szaúdi fegyvereladások miatt perelnek egy belga fegyvergyártó céget jogvédő szervezetek appeared first on .

Az elsőfokú bíróság 2021. október 15-én kihirdetett ítéletében R. Szilveszter vádlottat bűnösnek mondta ki aljas célból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban harmincöt év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az eljárás során felmerült 350 millió forint bűnügyi költségből közel kétszázmillió forint megfizetésére kötelezte a vádlottat a bíróság.

Az első fokon megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és a sértett a bűncselekményt megelőzően nem ismerte egymást. A vádlott egy garázsban élt, állandó megélhetéssel nem rendelkezett. A sértett férjével és közös kiskorú gyermekükkel Budapesten egy családi házban lakott, szabadidejében a lakóhelye közelében egy meghatározott útvonalon rendszeresen futott.

A cselekmény napján a sértett este ment futni. A vádlott a futási útvonal közvilágítással nem rendelkező szakaszán megtámadta. A sértett az útról letérve menekülni próbált, a vádlott azonban a kerékpárút mellett elterülő füves-bokros területen bántalmazta őt, majd szexuális erőszakot követett el és egy kötéllel megfojtotta. Ezután magához vette a sértett mobilját és távozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője az élet elleni cselekmény és a szexuális erőszak vonatkozásában felmentésért fellebbezett. Az ítélőtábla által módosított tényállás alapján az volt megállapítható, hogy a vádlott a szexuális cselekmény végrehajtása érdekében oltotta ki a sértett életét, nem pedig azért, hogy a bűncselekmény felderítését megakadályozza.

A soroksári futónő megölése a köznyugalmat tartósan és súlyosan megzavarta, pánikot, rémületet keltett, amihez hozzájárult az is, hogy öt éven át nem derült ki, hogy ki az elkövető. A vádlotti cselekmény folytán a közbiztonságba vetett bizalom is megingott. Továbbá a vádlott többszörös visszaeső, cselekményét gátlástalanul, vágyának öncélú kielégítése érdekében az élethez való jogot semmibe véve követte el. Mindezek alapján az ítélőtábla az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a törvényi maximumban, azaz negyven évben határozta meg.

The post A Fővárosi Ítélőtábla súlyosította a soroksári futónő gyilkosának büntetését appeared first on .

A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz “diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik. Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el “a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.

Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése “új dimenzió”.

A gázexport visszafogása “gazdasági támadás ellenünk”, Németország ellen – jelentette ki Robert Habeck.

Putyin az “orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy “mintázatba”, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár.

Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.

A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból “nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.

Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.

Ezzel összefüggésben a Die Welt ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére. A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.

A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.

A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el – előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

A Bundesnetzagentur jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A jelentés szerint az ellátási helyzet “feszült”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság.

The post Orosz agresszió: Habeck szerint Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával appeared first on .

A lap szerint a hazatelepített anyákat Belgiumban már elítélték terroristacsoport tevékenységében való részvétel miatt. Hétfői érkezésükkor átadták őket az igazságügyi hatóságoknak, a gyerekeket pedig az ifjúságvédelmi szolgálat gondjaira bízták. De Croo tavaly márciusban ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a belga származású, 12 év alatti gyermekeket szüleikkel együtt hazatoloncolják az észak-szíriai Roj menekülttáborból.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ korábban úgy ítélte meg, hogy a táborokban tartózkodó gyermekek és anyák állandó nyomon követést igényelnek, amit belga földön sokkal könnyebb biztosítani. Belgium Franciaországgal együtt azon európai országok közé tartozik, ahonnan a legtöbben távoztak, a szíriai háború 2011-es kitörése után, hogy a dzsihadista szervezetek soraiban harcoljanak.

Az Iszlám Államhoz csatlakozók közül több száz európai került szíriai táborokba, miután a terrorszervezet 2019 márciusában vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, és elvesztette az általa ellenőrzött terület jelentős részét. Az európai állampolgárságú nők közül sokan mentek feleségül a terrorszervezet harcosaihoz.

The post Belgium dzsihadista nőket és gyermekeiket telepítette haza Szíriából appeared first on .

A kitüntetést Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke adta át.

A brüsszeli központú szervezet Budapesten tartott éves konferenciáján, hétfőn mutatta be azt a tanulmányt, amely nemzetközi kutatásokat összesítve, a zsidóság biztonságérzete, az antiszemitizmus vagy éppen az Izrael-ellenesség alapján rangsorolja az európai országokat. E kutatás szerint Magyarország, Olaszország után, a második “legbarátságosabb” a zsidósággal.

A közlemény szerint a díj átadásakor Alex Benjamin, az EJA igazgatója méltatta a belügyminiszter érdemeit és a magyar kormány erőfeszítéseit. Megemlítette, hogy Pintér minisztersége alatt fejlesztették a rendvédelmi szervek és a zsidó közösségek közötti együttműködést, valamint hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Kitért arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi kara felvette tantárgyai közé a gyűlölet-bűncselekmények bűnüldözését és bűnmegelőzését. Kidolgozták a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekménnyel kapcsolatos, részletes vizsgálati és alkalmazási módszertant. Módosították a büntető törvénykönyvet, hogy a kisebbségekkel szembeni erőszakra uszítás mellett a gyűlöletre uszítás is büntetendő legyen. Az alaptörvényben pedig garantálták a közösségek méltóságának védelmét – áll a közleményben.

The post Az Európai Zsidó Szövetség kitüntette Pintér Sándort appeared first on .

Cserébe Szlovénia támogatást kap az Egyesült Államoktól saját hadseregének felszerelésére. A portál úgy tudja: az amerikai hozzájárulás nagyobb összegű lesz, mint az Ukrajnának küldött felszerelés értéke.

A BVP M80 lánctalpasokat az 1980-as évektől az 1990-es évekig gyártották Jugoszláviában. A járműveket sokáig a délnyugat-szlovéniai Pivka városának külterületén tartották és több hétbe telt, mire előkészítették őket a használatra. A harckocsik háromfős legénység számára készültek. Felszerelték őket egy 20 milliméteres gépágyúval, egy géppuskával és egy Maljutka páncéltörő rakétavetővel.

Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter a múlt héten a NATO-tagországok védelmi miniszteri értekezletén elmondta: Szlovénia továbbra is segíteni akar Ukrajnának. Megjegyezte, hogy az ország már eddig is számos humanitárius és katonai adományt küldött a kelet-európai országnak.

Ugyanakkor hozzátette: kimerítették a katonai “arzenáljukat”, amelyből a továbbiakban kínálni tudnának. A jövőben Ljubljana Ukrajna aknamentesítését tudja segíteni, és kiképzést kínálhat az ukrán erőknek Szlovéniában.

The post Orosz agresszió: Szlovénia jugoszláv gyártmányú BVP M80A gyalogsági harcjárműveket küldött Ukrajnának appeared first on .

“Az abszolút gonosszal van dolgunk. Így nincs más választásunk, mint továbbmenni. Fel kell szabadítanunk minden területünket, és kiverni a betolakodókat. Noha most már több mint 2,5 ezer kilométer a frontunk szélessége, érezhető, hogy a stratégiai kezdeményezés még a miénk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt. Zelenszkij fényképeket csatolt az üzenetéhez a frontról és Ukrajna lerombolt városairól.

Közben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az oroszok ismét csapást mértek a megyeszékhelyre, Harkiv városára. Hivatala legfrissebb értesülései szerint négyen haltak meg, köztük egy gyermek, és tízen megsérültek. A helybeliek beszámolói szerint minden bizonnyal rakétatámadás volt, mert a légvédelmi szirénák nem szólaltak meg a városban. A rakéta, amelyet az orosz erők hétfőn lőttek ki Harkivra, eltalálta a metrót, aminek következtében egy alkalmazott megsérült, három vonat pedig megrongálódott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a tárca információ alapján legfeljebb hét fehérorosz zászlóalj tartózkodik most Fehéroroszországban, az ukrajnai határnál, a breszti és a homeli területen. “Ez körülbelül 3,5-4 ezer főt jelent. Vannak ott azonban orosz csapatok is. A számukat nem mondom meg, de több településen szállásolták el őket” – tette hozzá a szóvivő.

Motuzjanik szavai szerint Fehéroroszország teljes hadserege 60 ezer fős, de Aljakszandr Lukasena elnök további húszezerrel szeretné növelni, ezért most aktívan toboroznak fehéroroszokat a hadseregbe. “Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a fehérorosz fél jelenleg Oroszországot látja el az összes logisztikával, nagyon valószínű, hogy az oroszok gyorsan képesek lesznek további tartalékokat átvinni Fehéroroszország területére, és esetleg offenzívát előkészíteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy Kijevben ennek előjelét egyelőre nem látják. Ukrajnának felkészültnek kell lennie egy esetleges második offenzívára Fehéroroszország felől, ezért arra kényszerült, hogy továbbra is csapatokat tartson a térségben.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője közben arról számolt be, hogy orosz ügynököket lepleztek le az ukrán kormány hivatalában és az iparkamarában. Őrizetbe vették Kijevben a kabinet titkárságának egy osztályvezetőjét, valamint a kereskedelmi és iparkamara egyik igazgatóságának vezetőjét. A gyanú szerint a hivatalnokok különféle bizalmas információkat adtak át az oroszoknak az ország védelmi képességeiről az államhatár felszereltségéről, továbbá ukrán rendfenntartók személyes adatait.

Az igazságügyi minisztérium sajtószolgálata közben bemutatta, milyen körülmények között tartják a fogságba esett orosz katonákat. A tárca kiemelte, hogy mindenhol betartják a nemzetközi normákat és elvárja, hogy az oroszok is betartsák ugyanezeket a szabályokat a náluk raboskodó ukrán hadifoglyokkal szemben.

A közlemény szerint az ukrán állami büntetés-végrehajtási szolgálat intézményeiben 51, hadifoglyok fogva tartására szolgáló helyet hoztak létre Ukrajna szinte minden régiójában, és egy tábort az ország nyugati részében. “A hadifogolytábort őrzik, és ott megfelelő életkörülményeket teremtettek a fogvatartottak számára, megszervezték orvosi ellátásukat is. Fontos, hogy a hadifoglyok dolgozzanak, és ne azzal töltsék idejüket, hogy a plafont bámulják. Famegmunkálással foglalkoznak, és az ukrán társadalom javát szolgálják” – fejtette ki Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter.

Az SZBU nyilvánosságra hozta egy elfogott orosz pilóta, a Wagner csoport elnevezésű orosz magánhadsereg egyik tagjának videóra rögzített vallomását, amelyben egyebek mellett elárulta, hogy rajta kívül más zsoldosok is repülnek tízmillió dollár feletti értékű orosz vadászgépeken, nemcsak az orosz hadsereg hivatásos pilótái. Elmondta azt is, hogy a zsoldosok havi 200 ezer rubelt (1,4 millió forint) kapnak, és további “bónuszokat” a bevetések számáért és “hatékonyságáért”. A fogságba esett zsoldos egyébként három napot harcolt Ukrajnában, mert a gépét az ukrán erők lelőtték. Addig napi egy-két bevetést hajtott végre.

Ruszlan Sztefancsuk házelnök közben a parlament elé terjesztette az emberi jogi biztos posztjára a jelöltet, miután a törvényhozás május végén menesztette a korábbi ombudsmant, Ljudmila Denyiszovát. Az új jelölt Dmitro Lubinec párton kívüli parlamenti képviselő.

Orbán támogatja Ukrajna uniós tagjelöltségét
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt; a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. Orbán a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. A magyar miniszterelnök tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni. Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be (Valójában ennyien menekültek el Ukrajnából Magyarországon keresztül. A valós szám nagyságrenddel lehet alacsonyabb, június 9-i hivatalos közlések alapján – 24 615 ukrán állampolgár fordult menedékes védelemért Magyarországon. A -szerk- megj.), és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására valamint még több ukrán diák fogadására is. Zelenszkij az ukrán nép nevében köszönetet mondott a magyar segítségért. (A közlemény nem tért ki arra, hogy szóba került volna az Ukrajnai magyar kissebség anyanyelvi oktatásának ügye, ami évek óta rombolja a két ország viszonyát. A -szerk- megj.)

The post Orosz agresszió: az ukrajnai frontvonal már 2,5 ezer kilométeresre szélesedett ki appeared first on .