A legtöbb turista magyar volt a horvátországi Vir-szigeten tavaly, köszönhetően annak is, hogy az itt lévő ingatlanok 10 százaléka magyar tulajdonosok kezében van - mondta Vir polgármestere az MTI-nek, a budapesti Utazás kiállításon.
Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.
Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.
Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.
Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.
Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.
Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.
A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!
Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.
Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.
Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.
Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.
Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.
Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.
A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!
Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtök este arról, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát.
A Vukovári Magyarok Egyesületének közreműködésével az idei évtől minden hónap harmadik vasárnapján magyar katolikus misét tartanak a horvátországi Vukováron.
Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelölti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására – közölte pénteken honlapján a Danas című szerb újság az ország vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva.
Az a hír járja, hogy a legújabb divat a techno party az EU-ban. Csakhogy ebben a buliban a DJ az uniós bürokrácia és nem biztos, hogy mindenki olyan jól szórakozik...
Mi egy jó uniós techno party receptje? Végy egy válságban lévő országot, cseréld le a választott vezetőit technokratákra, majd oldd meg a gazdasági válságot kemény fiskális politikával, vérrel meg könnyekkel.
Az unió ezen stratégiáját sikeresen alkalmazta Olaszország esetében, ahol a regnáló szakértői kormány egyre sikeresebb és elfogadottabb az olaszok körében. Ugyanakkor természetes, hogy sok támadás éri Mario Monti miniszterelnököt azért, mert nem demokratikus választások útján került pozíciójába. Monti, az „Il Professore” mindent megtesz kormánya legitimitásáért: a döntéshozatal során kínosan ügyel arra, hogy mindig meghallgassa a résztvevő felek véleményét. Nem is beszélve arról, hogy visszaemelte Olaszországot a magas szintű politikai játszmák szférájába is. Elmondható, hogy itt bevált a recept.
A görög válság kezelése érdekében is egy technokrata került az ország élére itt Lukasz Papademosznál, az Európai Központi Bank volt alelnökénél van a kormányrúd. Persze itt már kevésbé élvezik az emberek a techo party-t, az utcákon tartott „bulik” inkább hard core-nak nevezhetőek, a folyamatos megszorítások egyre nagyobb terhet rónak a táradalomra, miközben kérdéses, hogy Görögország valaha kikászálódhat az adósságcsapdából. A második mentőcsomag elfogadása azonban, mindenképpen a kormány sikere is.
Unió szerte egyre többen félnek attól, ha beigazolódik az, hogy az unió által támogatott technokrata kormányok sikeresen menedzselik a nemzeti államok válságait, más országok is szakértői vezetést „kaphatnak”. Természetesen válság idején kevésbé fáj a szuverenitás bizonyos szintű feladása, de felvetődik a kérdés, hogy ez hosszútávon milyen jogosítványokkal ruházza fel az uniós bürokráciát.
Vajon tovább terjed az EU techno party őrület?
Az a hír járja, hogy a legújabb divat a techno party az EU-ban. Csakhogy ebben a buliban a DJ az uniós bürokrácia és nem biztos, hogy mindenki olyan jól szórakozik...
Mi egy jó uniós techno party receptje? Végy egy válságban lévő országot, cseréld le a választott vezetőit technokratákra, majd oldd meg a gazdasági válságot kemény fiskális politikával, vérrel meg könnyekkel.
Az unió ezen stratégiáját sikeresen alkalmazta Olaszország esetében, ahol a regnáló szakértői kormány egyre sikeresebb és elfogadottabb az olaszok körében. Ugyanakkor természetes, hogy sok támadás éri Mario Monti miniszterelnököt azért, mert nem demokratikus választások útján került pozíciójába. Monti, az „Il Professore” mindent megtesz kormánya legitimitásáért: a döntéshozatal során kínosan ügyel arra, hogy mindig meghallgassa a résztvevő felek véleményét. Nem is beszélve arról, hogy visszaemelte Olaszországot a magas szintű politikai játszmák szférájába is. Elmondható, hogy itt bevált a recept.
A görög válság kezelése érdekében is egy technokrata került az ország élére itt Lukasz Papademosznál, az Európai Központi Bank volt alelnökénél van a kormányrúd. Persze itt már kevésbé élvezik az emberek a techo party-t, az utcákon tartott „bulik” inkább hard core-nak nevezhetőek, a folyamatos megszorítások egyre nagyobb terhet rónak a táradalomra, miközben kérdéses, hogy Görögország valaha kikászálódhat az adósságcsapdából. A második mentőcsomag elfogadása azonban, mindenképpen a kormány sikere is.
Unió szerte egyre többen félnek attól, ha beigazolódik az, hogy az unió által támogatott technokrata kormányok sikeresen menedzselik a nemzeti államok válságait, más országok is szakértői vezetést „kaphatnak”. Természetesen válság idején kevésbé fáj a szuverenitás bizonyos szintű feladása, de felvetődik a kérdés, hogy ez hosszútávon milyen jogosítványokkal ruházza fel az uniós bürokráciát.
Vajon tovább terjed az EU techno party őrület?