Article de Emmanuel Combe, paru dans L’Opinion, le 26 mai 2015.
La question de l'insécurité et de la délinquance constitue, après le chômage et le pouvoir d'achat, une préoccupation majeure des Français. L'augmentation tendancielle des « atteintes aux biens » depuis 2008, en dépit d'un recul en 2014, n'est sans doute pas étrangère à cette inquiétude.
Cet article Emmanuel Combe – L’Opinion – Lutte contre le vol et le cambriolage : un regard économique est apparu en premier sur Fondapol.
Daniel Cirera est Secrétaire général du Conseil scientifique de la Fondation Gabriel Péri. Il nous répond à l’occasion de son intervention au colloque « Nouvelles tensions en mer de Chine méridionale » organisé par l’IRIS et la Fondation Gabriel Péri le 19 mai 2015 à Paris :
– La résolution des conflits territoriaux en mer de Chine méridionale doit-elle passer par les organisations internationales et régionales ?
– Selon vous, comment expliquer la centralité de la Chine sur ces questions territoriales ?
– Selon vous, y a-t-il un risque de voir les tensions en mer de Chine méridionale déboucher sur un conflit armé ?
Les 23 passagers du vol AF 953, le 2 mai 2015, ont sûrement eu une belle frayeur lorsqu'en plein vol un avertissement oral automatique a retenti dans l'avion enjoignant aux pilotes de «redresser» l'appareil.
Árkokkal és szögesdrótokkal erősítették meg az oroszországi Rosztovi terület és a szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területek határszakaszát a fegyver-és lőszercsempészet ellen védekezve – közölte szerdai számában a Vedomosztyi című orosz napilap.
Andrej Tyimofejev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat alá tartozó határőrség regionális igazgatóságának szóvivője az újságnak elmondta, hogy körülbelül 100 kilométer hosszan ástak árkokat és több mint 40 kilométer hosszúságban állítottak fel drótakadályt. Hozzátette, hogy falnak, vagy folyamatos ároknak a védelmi létesítmények összességét nem lehet nevezni, csupán egyes szakaszokon, ahol fennáll a veszélye gépkocsik, vagy emberek behatolásának, azokat látják el akadályokkal. Van, ahol 10, másutt csak 1 kilométeres a védelmi létesítmény.
Az orosz határőrségi szóvivő szerint ugyanakkor a közeljövő feladata a hátárvédelem megszigorítása, ugyanis az év eleje óta öt alkalommal kellett fegyvert használniuk az orosz határőröknek a behatolók ellen.
A lenta.ru hírportál közlése szerint az orosz határőrök idén már több mint 60 alkalommal akadályozták meg fegyverek-és lőszerek becsempészését Oroszországba, és több mint 130 határsértőt fogtak el.
Oroszország és Ukrajna közös határa 660 kilométer hosszú, beleértve a tengeri szakaszt is. Az ukrán határőrség közlése szerint ebből 409 kilométert nem tartanak ellenőrzésük alatt.
A Vedomosztyi emlékeztetett rá, az ukrán kormány tavaly szeptemberben jelentette be a Fal (Európai sánc) nevű határvédelmi vonal megépítésének tervét Ukrajna és Oroszország határán. Előbb betonból készültek azt felhúzni, de az költségesnek bizonyult, így úgy döntöttek, hogy harckocsik elleni árkokat ásnak ki és megerősítik a határátkelőket.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő a múlt vasárnap közölte, hogy 2018-ig megépítik a létesítményt.
“Az árokásási politika mindkét oldalról kilátástalan és inkább akadályozza a konfliktus teljes rendezését, minthogy biztonságot teremtene” – fejtette ki Alekszej Csesznakov, az orosz Politikai Konjunktúra Központ vezetője a Vedomosztyinak.
Szigeti Enikő, a CEMO vezetője Peti András alpolgármesterhez címzett nyílt levelében azt kifogásolja, hogy a holnapi városi tanácsülés napirendjére került határozattervezetben mindössze 30 olyan utca- és térnevet emelnek ki, amelyeknek nem a magyar fordítását javasolják, hanem a köztudatban élő utcanevek feltüntetését két nyelven. A mozgalom vezetője kijelenti, hogy ezt a megoldást nem fogadják el, és felkérik a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakcióját, hogy ne elégedjenek meg a 30 régi utcanévvel. Hozzáteszi, hogy amennyiben nem sikerül valódi kétnyelvű utcanévtáblákat kifüggeszteni rövid időn belül a város utcáira és tereire, egyértelművé válik, hogy a város magyar lakossága politikai érdekképviselet nélkül maradt. Peti András erre reagálva rádiónknak azt mondta, nem csak a kiemelt 30 utca- és térnév köztudatban élő nevét szeretnék a kétnyelvű utcanévtáblákon látni, a többi utcán az aktualizált fordítások jelennének meg. Az alpolgármester azt is hangsúlyozta, hogy amellett, hogy kitartanak a lakosság jogos követelése mellett, be kell látni, hogy állandóan akadályba ütköznek.
„Akkor, amikor azt mondjuk, hogy nekünk jogunk van valamire, szerintem nem tévedünk. A baj csak ott van, amikor a döntést meg kell hozni helyi lakosság, település szinten, illetve amikor a jogalkalmazás elmarad, és annak az elmaradásnak, vagy annak a hiánynak jogorvoslatot próbálunk szerezni, nem sikerül.”
Marosvásárhely alpolgármestere az Erdély FM-nek elmondta, hogy a ma este hat órára összehívott RMDSZ-frakcióülésen kiosztja a tanácsosoknak a CEMO nyílt levelét, megvitatják az abban foglaltakat, és ezen a gyűlésen döntik el közösen, hogy bojkottálják-e a holnapi városi tanácsülést.