„Csak úgy élni a vakvilágba nem érdemes, az a fontos, hogy az ember életének útja jósággal legyen kikövezve.”
Grigorij Fedoszejev
NÉPI KALENDÁRIUM:
MÁRTON NAPJA
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette abélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták {7-209.} meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.
A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.
Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.
A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.). Testőrtiszt, az 1848-49-es szabadságharc ezredese, politikus, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti líceumban, a jogot Eperjesen végezte. Tanulmányai befejezése után egy évig az apja mellett gyakornokoskodott, aki megyei főjegyző volt. Itt Máramaros megye őt ajánlotta a magyar testőrségbe. 1840-ben lett testőr, itt ismerkedett meg Görgey Artúrral és Klapka Györggyel. 1841-43 között kéziratos lapot adott ki Remény címmel. 1848-ban kilépett a testőrségből, letette az ügyvédi vizsgát és Máramarosszigeten irodát nyitott. 1848-ban ő szervezte meg a szigeti nemzetőrséget, amelynek századosa lett. Amikor a magyar kormány elrendelte a honvédhadsereg felállítását, a megyei választmány a máramarosi honvédszázadok megszervezésével bízta meg, majd felkérték a szabolcsi szabadcsapat parancsnokává. Csapatával csatlakozott Katona Mihály erdélyi hadtestéhez, s átvette a büdfalvi és a dragomérfalvi előőrségi parancsnokságot. 1849 februárjában Rapaics alezredes megbízásából megalakította a máramarosi önkéntes nemzetőrségi zászlóaljat, amely utóbb a 105. honvédzászlóalj lett. A fegyverletétel után egy ideig otthon rejtőzködött, majd Württenbergbe menekült. Az 50-es évek végén kegyelmet kapott, hazatért és ügyvédi irodát nyitott. 1860-ban másodalispán lett. 1861-ben a técsői kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. 31 évig képviselte a kerületet. A máramaros-ugocsai református egyház tiszteletbeli gondnoka, törvényhatósági és városi képviselő, a múzeumegylet elnöke, a máramarosi honvédegyesület és a máramarosszigeti líceum felügyelője volt. 1865-ben megalapította a Máramaros című politikai hetilapot, amelynek rövid ideig szerkesztője is volt, több éven keresztül írta a vezércikkeit. Cikkeket írt Máramarosról a Magyar Sajtóba.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Csikós Rózsi (1917) az Operettszínházban, főleg szubrett szerepekben aratott sikert.
Katona József drámaíró születése (1791). Nagyszabású történelmi tragédiája, fő műve a Bánk bán, melynek hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok.
Horthy Miklós megalapítja aCorvin-kitüntetést a tudomány, az irodalom és a művészetek fellendítésének elismeréséért (1930).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
MILYEN SZEMETET KELLENE KIDOBNOD?
„… tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt…” (Zsidók 12:1)
Képzelj magad elé egy nagy hajót, amin éppen egy szárazdokkban dolgoznak. A merülési vonal alatt rá van rakódva mindenféle szemét, amit útjai során ráragadt. Amíg a hajó vízben van, ezt nem látja senki, de egy tapasztalt kapitány megérzi, hogy a hajó nem olyan mozgékony, mint volt. Ilyenkor a megbízók panaszkodnak, hogy túl sokáig tart eljuttatni a rakományt vásárlóikhoz, a hajótulajdonosok keseregnek, mert ha a haszonkulcs csökken, hátrányban lesznek versenytársaikhoz képest. A szennyeződés eltávolítása időrabló és fáradságos munka, de nincs más megoldás, mint elvégezni. Végül, hónapokig tartó kemény munka után a szárazdokkot elárasztják vízzel, aztán kinyitják a kapukat, és hatalmas hajó újból hasítja a nyílt tengert, visszatérve a profit oszlopba. Pál apostol azt ezt írta a Korinthusban élő híveknek: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg!” (2Korinthus 13:5). Legyünk őszinték, sokkal könnyebb felebarátainkat vizsgálat alá venni, mint saját magunkat, vagy arról beszélni, mit értünk el egykor, mint arról, mit végzünk el most. Úgy érzed, lassultál? Veszítettél a lelki lendületedből? A haszon vagy a veszteség oszlopban szerepelsz? A válasz ott van a merülési vonal alatt, ahol csak Isten látja és te. Hanyagság, ítélkező lelkület, megalkuvás, világhoz igazodás és szerencsétlenség: ez az a szennyeződés, ami rád rakódott és lelassít. Ezek azok a ravaszul megkörnyékező bűnök, melyekkel el kell bánnod ahhoz, hogy azzá válhass, akinek Isten elhívott, és élvezni tudd azokat az áldásokat, melyeket neked tartogat.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Márton püspök
Márton Pannóniában, Sabáriában született, püspökként a papság műveltségét emelte, a szegényeknek gondját viselte. A jó pásztort, Jézust utánozva tette kötelességét. Szeretnénk mi is napról napra megtenni kötelességünket, észrevenni a rászorulót, és elvezetni a ránk bízottakat Krisztushoz.
Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397. november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.
bacskaplebania.hu
(B2) « 150.000 personnes ont pris le risque de traverser entre la Turquie et la Grèce le mois dernier (octobre) « malgré des conditions climatiques qui se sont dégradées » selon le dernier bilan que vient de publier l’agence Frontex, l’agence européenne de contrôle des frontières. « Soit 13 fois plus que dans la même période de 2014 (8500 en octobre 2014) ! »
Des Syriens mais aussi des Afghans
Sur cette voie d’accès, « les Syriens continuent de représenter le plus grand nombre d’arrivées, bien que ces dernières semaines, la part des ressortissants afghans a augmenté de manière significative » note l’agence européenne. Une situation qui tient en grande partie à la situation en Afghanistan, confirme un diplomate que nous avons interrogé sur cette augmentation récente. « La prise de Kunduz par les Talibans a fait craindre par nombre d’Afghans la réédition du schéma des années 1990 », avec le départ des Soviétiques, la chute du gouvernement Najibullah (près de 4 ans après) et l’arrivée des Talibans. « On voit arriver non seulement des Hazaras mais aussi différentes ethnies ». Ce qui traduit une nouvelle vague afghane après ceux qui, réfugiés d’Iran, plus ou moins en situation illégale, ont été expulsés ou préféré reprendre le chemin de l’exil plutôt que de devoir s’enregistrer dans la république islamique.
Un demi-million de personnes arrivées depuis le début de l’année
Depuis le début de l’année, 540.000 migrants sont ainsi arrivés sur les îles grecques, selon Frontex. La plupart sont ensuite remontés vers le nord, les Balkans, l’Autriche et l’Allemagne, provoquant des fermetures de frontières en cascade. De janvier à octobre, quelque 500.000 « détections de franchissement illégal des frontières ont été enregistrés sur les frontières extérieures de l’UE dans les Balkans occidentaux, principalement sur la Hongrie et les frontières de la Croatie avec la Serbie ».
Des problèmes en cascade
La plupart des migrants détectés dans la région étaient auparavant arrivés sur l’une des îles grecques de la mer Égée puis ont voyagé à travers l’ex-République yougoslave de Macédoine (Fyrom) et la Serbie. « Quand la Hongrie a construit une clôture sur sa frontière avec la Serbie (1) et resserré les contrôles aux frontières en septembre, les migrants ont commencé à traverser la frontière de la Serbie avec Croatie en nombre record » note l’agence européenne.
La voie maritime de Méditerranée en baisse
Contrairement aux chiffres records en Grèce et dans les Balkans occidentaux, la voie maritime de la Méditerranée centrale a vu le nombre de personnes traversant la Libye à l’Italie « chuter de moitié par rapport à 2014 » portant le chiffre des arrivées « à 8 500 en octobre ». Une baisse assez sensible s’observe également quand on fait le décompte annuel. Pour les dix premiers mois de 2015, la voie « libyenne » a fourni 140 000 migrants et réfugiés « contre près de 155.000 pour la même période de l’année 2014 ».
La pénurie de bateaux mais aussi l’action maritime ?
Une chute expliquée « en grande partie par la pénurie de bateaux disponibles à des passeurs » explique l’agence Frontex. NB : On peut estimer également que la présence de navires renforcés a joué un premier effet de dissuasion avec des arrestations de suspects qui commencent à devenir plus systématiques (voir notamment 4 suspects arrêtés en Méditerranée par le Leopold Ier et Coup de filet au large de la Libye. 14 contrebandiers inculpés)
Un rythme qui ne faiblit
Une erreur de prévision dramatique
« Cela continue d’arriver à un rythme qui ne faiblit pas » a confié à B2 un diplomate occidental bon connaisseur de la Grèce. « Les Européens croyaient qu’avec une météo moins bonne d’hiver, le flux allait cesser ou ralentir. C’était une erreur. Ils continuent d’arriver ». Durant les périodes de mauvais temps, « il y a une accalmie. Il n’en arrive que 200 ou 300. Mais à la moindre éclaircie. Cela reprend. Il en arrive plusieurs milliers en quelques heures ». Il ne faut, en effet, qu’une petite heure à peine à un bateau doté de bons moteurs pour faire la traversée. Le double ou un peu plus si les moteurs sont plus faibles. Soit un laps de temps limité.
La marine turque, grecque laisse passer
Les Turcs n’interviennent pas. La marine grecque non plus. Elle a reçu l’ordre de ne pas intervenir pour limiter le mouvement. Une consigne politique du gouvernement Tsipras qui ne veut pas utiliser des moyens politiques ou avoir une politique répressive (ainsi la politique des centres de rétention a été sinon abandonnée, du moins ralenti). Seuls sont donc présents sur zone les gardes-côtes grecs qui souffrent d’une absence cruelle de moyens. Et, du côté du gouvernement grec, la consigne est désormais claire : « aucune vie ne doit être perdue en mer ». « Le système est mieux organisé et rôdé maintenant » témoigne notre interlocuteur. Les migrants sont à peine arrivés que de l’autre côté attendent des ferries pour les embarquer vers le continent.
La consigne du laissez-passer
Au Pirée, le port d’Athènes, attendent des bus qui, pour 20 ou 30 euros, les emmènent jusqu’à la frontière macédonienne (Fyrom). Là aussi la frontière est ouverte. Et les Macédoniens s’empressent de repasser « le bébé » aux Serbes, qui les refilent aux Croates (faute de Hongrois compatissants) et ceux-ci aux Slovènes. Ljubljana, désormais pratique la même politique du « not in my backyard » (pas dans mon jardin) et se débarrasse des réfugiés sur les Autrichiens. De toute façon, les réfugiés ne veulent pas rester dans les Balkans et encore moins aller dans les pays d’Europe de l’Est qui n’ont pas vraiment démontré une vraie tradition d’accueil.
La relocalisation : un échec !
Le dispositif de relocalisation mis en place à grand effort en juin et renforcé en septembre ne fonctionne donc pas vraiment. Tout simplement — explique notre interlocuteur — car il ne concerne que « les personnes ayant fait une demande d’asile en Grèce ». Or, ils sont très peu à s’enregistrer. Les Grecs, débordés, n’enregistrent qu’à peine 10% des personnes arrivées. Le fameux hotspot de Lesbos ne fonctionne pas vraiment. Il faut remarquer que les migrants eux-même ne tiennent pas à s’enregistrer. Ils ne veulent pas aller dans d’autres pays que l’Allemagne.
Allemagne et Autriche
Le message de Angela Merkel a porté au-delà des frontières. « Ils ne jurent que pas une destination : l’Allemagne, voire l’Autriche ou la Suède ». La France ? « Ce n’est pas vraiment une destination très prisée ». Même des pays prêts à accueillir des réfugiés, et disposant de certaines ressources, mais moins connus des migrants peinent à trouver des candidats à la relocalisation. Le ministre luxembourgeois des Affaires étrangères, Jean Asselborn, en a fait l’amère expérience dernièrement. Pour trouver les 30 candidats à l’exil au Luxembourg, « il a fallu presque faire de la retape » remarque notre diplomate, mi-ironique, mi-désolé.
Une pression maximale sur moins d’une dizaine de pays
Le triple effet de l’ouverture des frontières à tout va dans les Balkans, de la faible volonté d’accueil de certains pays (Europe de l’Est, Royaume-Uni, …) et de la propre volonté des migrants et réfugiés, renforce en fait « la pression sur quelques pays uniquement ». Outre la Grèce et l’Italie, les pays de première ligne, une demi-douzaine d’autres pays sont vraiment concernés : l’Allemagne, l’Autriche, la Suède et, dans une moindre mesure, le Danemark, la Belgique et les Pays-Bas. Soit une situation totalement intenable… Le sommet européen extraordinaire de La Valette risque d’être tendu.
(Nicolas Gros-Verheyde)
(1) Une limite qui est une « frontière extérieure » de l’Union européenne et constitue donc une obligation pour la Hongrie de fermer.
In a CEPS paper Dr Filippa Chatzistavrou and Ms Sofia Michalaki analyse the European dimension of the Greek crisis during the SYRIZA-Independent Greeks administration. Their paper entitled ‘Greece as an example of “post-politics” in the eurozone’ is available here.