You are here

Feed aggregator

New research programme: Crossing the Mediterranean Sea by boat

ELIAMEP - Mon, 05/10/2015 - 14:37

While migrant deaths en route to the European Union are by no means new, the level and intensity of recent tragedies is unprecedented. More than 1850 deaths were recorded January-May 2015, demanding swift action on the part of EU Member States. This project produces a timely and robust evidence base as grounds for informing policy interventions developed under emergency conditions across the Mediterranean. It does so by assessing the impact of such interventions on those that they affect most directly: migrants or refugees themselves. This project undertakes such an assessment by engaging the journeys and experiences of people migrating, asking:

  • What are the impacts of policy interventions on migratory journeys and experiences across the Mediterranean?
  • How do refugees or migrants negotiate complex and entwined migratory and regulatory dynamics?
  • In what ways can policy be re-shaped to address migrant deaths at sea?

The project focuses on three EU island arrival points in Greece, Italy and Malta.

Qualitative interview data, both textual and visual, is produced through an interdisciplinary participatory research approach.

The project contributes: an interdisciplinary perspective on the legal and social implications of policy interventions in the region; a comparative perspective on migratory routes and methods of travel across the Mediterranean; a qualitative analysis of the journeys and experiences of refugees and migrants; and methodological insights into participatory research under emergency conditions.

The specific objectives of the project are:

1. To document and map the experiences and journeys of refugees and migrants crossing the Mediterranean Sea by boat, focusing on key EU island arrival points in Greece, Italy, and Malta.

2. To identify the impact of emergency and longer-term policy interventions on migratory experiences and journeys across each of these sites, focusing in particular on recent developments in search and rescue, anti-smuggling, and preventative mechanisms.

3. To provide up-to-date findings and analyses that intervene in academic and public debates and that inform policy developments and practitioner responses on the basis of a methodologically and ethically sound evidence base.

4. To carry out research that engages refugees and migrants as producers of knowledge, rather than as objects of analysis.

5. To produce research that is of value to wide-ranging beneficiaries (policy-makers, practitioners, civil society groups, media and cultural outlets, and researchers), through the dissemination of diverse and accessible outputs (briefings, reports, blogs, forums, reflective articles, a visual map and exhibition, as well as journal articles) and

6. To evaluate the effectiveness of the research methodologies and dissemination strategies used throughout the course of the project.

The project was awarded to the University of Warwick and PI Associate Professor Vicki Squire (PaIS, Warwick); Co-Is Dr Dallal Stevens (Law, Warwick), Professor Nick Vaughan-Williams (PaIS, Warwick), Dr.Angeliki Dimitriadi (ELIAMEP) and Dr.Maria Pisani (University of Malta). The Research Assistant for Greece is Skerlida Agoli.

Project partners:

University of Warwick

Hellenic Foundation for European and Foreign Policy

University of Malta

For more information on the project you can visit the website https://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/pais/research/clusters/irs/crossingthemed/

Or email

Angeliki Dimitriadi (angeliki@eliamep.gr)

Dr Dokos analyses on Valdai Club whether the new challenge of migration might constitute a security threat for Europe

ELIAMEP - Mon, 05/10/2015 - 14:18

By early September 2015, the UN announced that 7 million people had been displaced in Syria from a pre-war population of 22 million, with more than 4 million seeking safety outside Syria. Of those, 2.1 million Syrians were recorded by UNHCR in Egypt, Iraq, Jordan and Lebanon, and 1.9 million Syrians are estimated to have fled to Turkey according to the Turkish government. It is possible that the actual numbers, especially in Jordan and Lebanon, may be higher. Although these facts have been known for some time, the sudden increase in the influx of refugees from Syria and other conflict ridden regions (Iraq, Eritrea, Afghanistan, etc.) caught Europe by surprise. With Greece and Italy as the main gates, most asylum seekers follow the so-called Balkan corridor through the Republic of Macedonia, Serbia, Croatia, Hungary and Austria in an effort to reach Germany and other northern European countries. Countries of first entry, transit and final destination have been trying, rather unsuccessfully, to manage the refugee/migration flow.

The Schengen Agreement, one of Europe’s most tangible and widely recognizable achievements, is now faced with considerable, even existential challenges. The limited enthusiasm of several EU states (mainly in Eastern Europe but also on other parts of the continent), with the notable exceptions of Germany and Sweden (although the former already finds itself under tremendous pressure because of the large numbers of asylum seekers), to undertake any meaningful commitments in the context of a burden sharing agreement promoted by the European Commission, is once more testing the concept of a border free Europe, the limits of European solidarity and the idea of common European policies.

Although the migration debate should not become overtly securitized, there is an important security dimension as there is concern about radical individuals (jihadists) entering Europe disguised as refugees that complicates the situation even further at a time of increasing radicalization of societies and rising xenophobia and/or Islamophobia in many EU countries. Although the gradual integration of refugees/immigrants may have long-term beneficial consequences for several European countries facing the prospect of demographic decline (including Germany, but also Russia), the arrival of too many ‘guests’ in a relatively short period of time may be a significant challenge for social cohesion in a number of EU-member states. To make things even worse, the already high number of refugees and economic migrants is expected to increase in the not too distant future as large numbers of people, mainly in the developing world, may be forced to leave their homes as a result of climate change.

It is becoming, therefore, quite urgent that in addition to absolutely necessary migration management policies, the international community, and especially the EU, should focus its efforts on ending various conflicts as soon as possible. Syria – a failed state that threatens to destabilize neighboring countries, and especially Lebanon and Jordan, but also the wider region – is the obvious top priority. However, this will only be possible if Russia and Iran support an international initiative. The immediate objective should be the cessation of hostilities through the deployment of a UN peacekeeping force, the creation of a provisional government for national unity with the participation of the more moderate elements of the Assad regime and the opposition and the beginning of the difficult process of reconstruction and reconciliation. To achieve this, a unanimous decision by the UN Security Council would be required. Such a decision would be the result of the immediate resumption of the Geneva-II negotiating process, with the participation of all involved parties, including both Russia and Iran.

Because the US will continue to perceive Asia as their main foreign policy priority, the EU, primarily affected by both the refugee crisis but also by general instability in the eastern Mediterranean, as well as from the continuing confrontation with Russia over Ukraine, should undertake the necessary diplomatic initiatives to prepare the groundwork for an agreement on Syria.

There are two options for reaching an understanding with Russia: (A) a big bargain and (B) find a success story, based on common interests (or common threats). In the latter case, Syria fits perfectly, as the spread of Islamic extremism is essentially a domestic concern for Russia and the two sides have good reasons for cooperation (including targeted cooperation between intelligence and law enforcement agencies). However, as aggressive and unconstructive as Russia’s policy in Ukraine has been over the past two years (following a series of miscalculations by the West), we should not lose sight of the big picture and the extremely high stakes in the case of Syria. There are no guarantees, of course, that Russia will respond to such an opening by the EU, but President Putin has on several occasions proved to be pragmatic in his cost/benefit analysis. This may be his last opportunity to save a losing game in Syria and maintain a degree of Russian presence and influence in the eastern Mediterranean.

Finally, it is important to keep in mind that the additional arrivals in Europe (in comparison to 2014) have so far been “only” 230,000 people and that number has been sufficient to almost overwhelm even the most developed European country, Germany. There are several hundred thousands more Syrian refugees (in addition to people from other conflict regions) waiting to come to Europe if the circumstances allow. In addition to practical, short-term problems, the long-term consequences for social cohesion in several European countries may be difficult to imagine if the refugee flow continues unhindered.

This article was published on the website of Valdai Club.

China: Symposium zur Flurbereinigung und Ländlichen Entwicklung

Hanns-Seidel-Stiftung - Mon, 05/10/2015 - 11:42
Ende September 2015 hielt sich die Vorsitzende der Hanns-Seidel-Stiftung (HSS), Prof. Ursula Männle, in Peking und Qingzhou, Provinz Shandong auf, um sich über die Projektaktivitäten vor Ort zu informieren.

SOLDI Management: "Az ügyfél nem egy a sok közül"

EU pályázat blog - Mon, 05/10/2015 - 11:14

A „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban” című pályázati kiíráson a SOLDI Management Kft. 2,98 millió forintot meghaladó európai uniós támogatást nyert el. A 3,3 millió forint összköltségű projekt célja olyan iroda létrehozása volt, amely személyre szabott pénzügyi és könyvelési tanácsadó szolgáltatás nyújt ügyfelei számára.

A vállalkozás több tevékenységen keresztül nyújt komplex szolgáltatást elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára, kiemelve közülük a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozókat. Normál számviteli, munkaügyi és HR feladatokon túl igyekszik partnerei segítségére lenni saját ügyviteli, számviteli rendszerének kiépítésében, helyesbítésében, üzletvitelének hatékonyabbá tételében.

Magánszemélyek esetében is felmerülhetnek adózási, adójogi, illetve járulékokat, ellátásokat érintő kérdések, amelyek megoldásában szintén segítséget nyújtanak.

Ügyfeleik számára a könyvelésen, tanácsadáson túlmenően pályázatok megírásában, lebonyolításában és megvalósításában is segítségükre kívánnak lenni.

A piacon nagy a verseny, de kiemelkedő szakmai ismeretekkel, megbízható, minőségi szolgáltatások nyújtásával, új stílusú ügyfélközpontúság kialakításával a SOLDI Management Kft. évek alatt Zala megye ismert könyvelőirodája lehet. A folyamatos képzés, ismeretbővítés pedig elengedhetetlen feltétele a vállalkozás sikeres működésének.

A cég olyan könyvelő, illetve tanácsadó irodát szeretne kialakítani, melyben az ügyfelek maximális igény kielégítésén túl bizalmi kapcsolat alakul ki, ami napjainkban ritka számba megy.

"Az ügyfél nem egy a sok közül" - személyre szabott pénzügyi és könyvelési tanácsadó szolgáltatás elindítása elnevezésű, 2 984 310 forint, 90%-os támogatást elnyert, 3 315 900 forint összköltségvetésű fejlesztési projekt 2015. április 7-én indult és 2015. október 6-án zárul.


Categories: Pályázatok

Alain Juppé est opposé à l’emploi de l’armée pour la sécurité intérieure

Blog Secret Défense - Mon, 05/10/2015 - 10:38
(Actualisé) L’ancien Premier ministre souhaite recentrer les militaires sur les opérations extérieures, ce qui pourrait faire grincer des dents dans les états-majors
Categories: Défense

In pictures: The Somalis fleeing home from Yemen

BBC Africa - Mon, 05/10/2015 - 10:04
Images of the refugees seeking safety in Somalia
Categories: Africa

Az internetes munkavállalás előnyei és hátrányai

EU vonal - Mon, 05/10/2015 - 09:00

Az internet már minden háztartásban jelen van. Az egészen kicsiktől az idősekig mindenki használja. Ebben a válságban rengeteg a munkanélküli, és próbálnak pénzkereseti lehetőségek után kutatni. Bizonyosan aki már nézelődött a kereső oldalakon, akarva akaratlanul belebotlott az internetes munkalehetőségbe is.

Számos ál-munkákat is lehet találni, amik hatalmas fizetést ígérnek, egy bizonyos összeg átutalása után. Ezeknek semmiféleképpen nem szabad bedőlni, ugyanis csak a pénzt akarják kicsalni az emberekből. Egy másik verzió a “kattintgatással pénzt keresni” féle haszonszerzés. Itt nyitni kell többnyire egy PayPal számlát, és oda érkezik néha-néha pár dollár. Ez valós pénz, csak éppen nem lehet belőle megélni.

Aztán vannak az MLM adta lehetőségek, közismertebb nevén a piramis-játék. Itt azért jár a fizetés ( természetesen százalékos arányban) ha beregisztrálnak az ember alá. A legbiztosabb állás mégiscsak, ha olyan szakmával rendelkezik, ami otthon is végezhető és munkaszerződés is jár hozzá. Mint például a grafikus, gamer , honlapszerkesztő feladatok.

 

Mindenek előtt bármibe is kezd, utána kell nézni az adott hirdetés hitelességének. Ha van rá lehetőség, akkor olyan ajánlatot kell elfogadni, amit egy közeli ismerős is ismer, és tudja, hogy miről szól. Tényleg valós ajánlat és kifizetik-e. Az a legtisztább, ha először kér egy tájékoztató e-mailt, okosan végiggondolja és csak utána lép.

Die 2030-Agenda – eine kopernikanische Wende in der Entwicklungspolitik?

Bonn, New York City, 05.10.2015. Die Staats- und Regierungschefs der Welt haben letzte Woche in New York die 2030 Agenda for Sustainable Development verabschiedet. Die Agenda mit ihren 17 Zielen für nachhaltige Entwicklung (Sustainable Development Goals, SDGs) steht für einen echten Paradigmenwechsel in der Entwicklungspolitik. Entwicklung wird nicht mehr nur als ein Prozess begriffen, der in ärmeren Ländern – oft mit Unterstützung von außen – abläuft. Nicht mehr allein die Abschaffung der Armut steht im Fokus – obwohl sie als SDG1 weiterhin einen sehr wichtigen Platz einnimmt. Unter den Überschriften Menschen, Planet, Wohlstand, Frieden und Partnerschaft nehmen die SDGs eine beispiellose Verschränkung von ökologischen, sozialen und wirtschaftlichen Aspekten nachhaltiger Entwicklung vor. Ungleichheit in und zwischen Ländern zu senken ist gleichermaßen ein Ziel wie der Schutz der Ozeane oder der Wandel hin zu nachhaltigen Konsum- und Produktionsmustern. Wichtige Querschnittsthemen wie Migration, wirtschaftliche Integration der Armen und Katastrophenrisikoverminderung werden in den 169 Unterzielen aufgegriffen. Darüber hinaus beinhaltet die 2030-Agenda politische Fragen wie gute Regierungsführung, den Zugang zur Justiz und die Förderung von Frieden und Rechtsstaatlichkeit. Das wichtigste Element dieser „Neudefinition“ der nachhaltigen Entwicklung ist das Versprechen, niemanden zurückzulassen. Die Ziele sollen also nicht nur im Großen und Ganzen erreicht werden, sondern gerade auch für verwundbare und marginalisierte Bevölkerungsgruppen. In ihrer gemeinsamen Erklärung haben die Staatschefs am 25. September 2015 sogar unterstrichen, dass diese ärmsten Bevölkerungsgruppen zuerst erreicht werden müssen. Außerdem erkennt die 2030- Agenda an, dass nachhaltige Entwicklung unteilbar ist und ihre Ziele daher alle Länder dieser Erde verpflichtet. In all diesen Aspekten unterscheidet sich die 2030-Agenda von den Millenniumsentwicklungszielen (MDGs), denen sie nachfolgt. Kritiker bemängeln, dass die 17 SDGs im Vergleich zu den MDGs viel zu zahlreich und komplex sind und dass ihre Umsetzung eine exorbitante Summe Geld verschlingen würde, die niemals als Entwicklungshilfe bereitgestellt werde. Diese Kritik verkennt erstens, dass eine komplexe Agenda notwendig ist, wenn Armutsbekämpfung in all ihren Facetten ernst genommen wird. Es reicht nicht, sich ausschließlich auf Zugang zu Bildung, Müttergesundheit oder wirtschaftliches Wachstum zu konzentrieren, wenn all dies fundamental mit Themen wie Frieden, endlichen Ressourcen, oder dem Schutz von Kollektivgütern wie dem Klima zusammenhängt. Zweitens spiegelt die Agenda das Ergebnis eines umfassenden globalen Konsultationsprozesses wieder. Dies schafft einen ungeheuren Rückhalt bei einer großen Anzahl von Regierungsvertretern, UN-Organisationen, zivilgesellschaftlichen Akteuren und der Privatwirtschaft, die an der Aushandlung beteiligt waren. Ihre aktive Unterstützung wird nun für die Umsetzung in wirtschaftlich wie politisch komplexen Zeiten benötigt. Drittens ist die 2030-Agenda eine universelle Agenda für nachhaltige Entwicklung: Es geht um Armutsbekämpfung, Frieden und Wohlstand innerhalb der Grenzen des Erdsystems in reichen wie in armen Ländern. Entwicklungsgelder und Entwicklungszusammenarbeit sind zwar wichtig, vor allem um die ärmsten und verwundbarsten Bevölkerungsgruppen verstärkt zu unterstützen und mitzunehmen. Dabei sollte nicht aus dem Auge verloren werden, dass auch in ärmeren Ländern inländische Ressourcen und private Geldquellen oft schon eine wichtigere Rolle spielen. Viel Potenzial liegt zudem darin, Steuerflucht zu vermeiden und illegale Finanzströme zu unterbinden. Um die Ziele in reichen und teilweise auch in aufstrebenden Ländern umzusetzen, spielt Entwicklungshilfe zwar keine Rolle. Es bedarf jedoch gewaltiger finanzieller Anstrengungen, um die SDGs zu erreichen. Daher wird auch eine Steigerung von Entwicklungsgeldern notwendig sein. Jetzt geht es an die Umsetzung der 2030-Agenda und der auf dem Gipfel zur Entwicklungsfinanzierung beschlossenen Maßnahmen, auf nationaler und globaler Ebene. Das UN-System steht bereit, um alle Staaten, wo nötig, in der Formulierung ihrer nationalen Strategien zu unterstützen. Länder wie Deutschland und die Schweiz sind nun gefragt. Sie wollen mit gutem Beispiel vorangehen und aufzeigen, wie sich die Agenda national umsetzen lässt. Dafür werden sie sich auch den globalen Überprüfungs- und Rechenschaftsmechanismen stellen. Damit die Umsetzung weltweit in Schwung kommt, muss die 2030-Agenda mehr sein als eine Vereinbarung zwischen 193 Staaten. Sie muss in jedem Land auch zum innenpolitischen Thema werden, zu einem neuen Gesellschaftsvertrag zwischen jenen, die regieren und Pflichten haben und jenen, die regiert werden und Rechte haben. Damit würde die kopernikanische Wende nicht nur für Entwicklungspolitik gelten, sondern für unser gemeinsames, nachhaltiges Leben in Frieden, Freiheit und Wohlstand auf diesem Planeten. Thomas Gass ist Beigeordneter UN-Generalsekretär in der UN-Hauptabteilung für wirtschaftliche und soziale Angelegenheiten, Silke Weinlich ist wissenschaftliche Mitarbeiterin am Deutsches Institut für Entwicklungspolitik (DIE).

How the EU migration crisis will transform border security

DefenceIQ - Mon, 05/10/2015 - 06:00
“I have never seen anything like this in my 40 years of border management,” says

Su-30

Military-Today.com - Mon, 05/10/2015 - 01:55

Russian Sukhoi Su-30 Multi-Role Fighter
Categories: Defence`s Feeds

Új vidékfejlesztési pályázatok - kismértékű infrasrtuktúra és szolgáltatásfejleszés

Pályázati Hírek - Mon, 05/10/2015 - 01:46

Még az ősszel várhatóan kiírásra kerülnek az első, rég várt vidékfejlesztési pályázatok.  Az egyik, várhatóan legnépszerűbb felhívás a kistelepülések infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztését fogja célozni.

Tudja meg a részleteket és jelentkezzen ingyenes előminősítésünkre és felkészítő tanácsadásra most!

Categories: Pályázatok

Assad au moins il protège les Chrétiens !

C'est pas secret... Blog - Sun, 04/10/2015 - 23:11


Russia bombs Syriac city Serjilla in Idlib , partially destroying its 2000y old ruins, including 2 ancient churches pic.twitter.com/9NcRqJUjju— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 3 Octobre 2015
Pro-Iranian shite militias in Baghdad kill an Iraqi christian citizen "Saad Nimat Sliwa" for drinking alcohol!!! pic.twitter.com/FJ0SiITtqt— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 1 Octobre 2015
Chrétien d'Irak tué par des islamistes chiites soutenus par l'Iran et la Russie pour ne pas avoir respecté la Chariaa. Tout aussi fanatiques et violents que leurs alter ego sunnites, les médias les désignent par l'euphémisme "milices chiites".

Tanios Botrous, Syrian Christian from Hama was killed and looted by pro-Assad terror militias on his way back home pic.twitter.com/236YPx3SpE— فارس كنعان (@canaanitelord) 1 Octobre 2015
Les Chrétiens syriens ne sont pas exterminés en tant que chrétiens, mais simplement comme opposants au régime. La répression s'abat sur tous sans distinction de race, de sexe, d'âge ni de religion : c'est un génocide conforme aux valeurs de la laïcité républicaine ...

صور لمعتقلين مسيحيين عذبهم، جوعهم ثم قتلهم الاسد داخل سجونه وحولهم الى ارقام ، وشم الصليب واضح على جسد احد المعتقلين pic.twitter.com/jkNjLY6zNJ— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 23 Septembre 2015
Le Père Basilios Nassar, assassiné par le régime alors qu'il aidait des manifestants blessés en 2012 à Hama.

للتذكير الاب باسيليوس نصار قتله النظام بمدينة حماة ٢٠١٢ اثناء إسعافه للمتظاهرين ولفق التهمة للثوار عبر عملاء الاعلام pic.twitter.com/PZYOJlXbVh— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 25 Septembre 2015
Categories: Défense

Kolontár, Devecser – Öt éve történt a vörösiszap-katasztrófa

Air Base Blog - Sun, 04/10/2015 - 12:00

2010. október 4-én, valamivel déli 12 óra után átszakadt az Ajkai Timföldgyár zagytározójának gátja. A kiömlő vörösiszap Kolontár és Devecser települések felé zúdult. Az ipari katasztrófa váratlan feladat elé állította a Magyar Honvédség helikopteres közösségét.

„ … és képesek vagyunk segíteni másokon …”

A katasztrófával egy időben az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kijelölt állománya a Logical Decision 2010 gyakorlatra készült, amelynek bázisa abban az évben az MH Pápa Bázisrepülőtér volt. Az egyik helikopter éppen Pápára készült, így amikor a történtek megerősítést nyertek, a tervezettel ellentétben az ipari katasztrófa helyszínére indították. A feladatuk légi felderítésre szorítkozott. Nem ez volt az első gép, amely Kolontár és Devecser felett járt. Elsőként a szolnokiak Pápán települő kutató-mentő helikoptere repült a helyszínre és hajtott végre Medevac (egészségügyi evakuálás) feladatot.

Gyakorlás az éjjellátó szemüveggel Pápán, öt hónappal a vörösiszap-katasztrófa előtt. Fotó: Szórád Tamás

Az ország dunántúli területét lefedő pápai légi kutató-mentő szolgálathoz beérkező első információk gátszakadásról szóltak. Később tisztázódott, hogy nem víztározóról van szó. Mire a helikopter személyzete felkészült, már jött is az éles riasztás, hogy azonnal szálljanak fel és induljanak Kolontár felé. A teljes kutató-mentő személyzet, azaz három fő gépszemélyzet, két ejtőernyős, egy felcser valamint egy földi mechanikus is a gépbe szállt és elindultak Kolontár irányába. Ott szembesültek azzal, hogy vörös folyadék árasztotta el a környéket.

A műveleti központ arra utasította a kutató-mentő gépet, hogy repüljön a tározó fölé és a személyzet adjon tájékoztatást a látottakról. A látvány alapján úgy tűnt, hogy közvetlen életveszély nincs vagy már elhárították azt. Jelentették, hogy hol szakadt át a gát és, hogy milyen irányba folyik a vörösiszap. Azt az utasítást kapták, hogy szálljanak le Kolontáron és segítsenek a polgári mentőknek. A személyzet a futballpályán tervezte a leszállást, de az akkor még foglalt volt; a rendőrség és a mentők helikopterei álltak ott. Mire a Mi-17-es lerepült egy felderítő kört, a rendőrségi helikopter pilótája felismerte a helyzetet és felszállt, hogy átadja a helyét a honvédségi forgószárnyasnak.

Amikor a kutató-mentő gép leszállt, már jött is a műveleti központ utasítása, hogy azonnal induljanak tovább Devecserbe, mert ott van szükség a gépre. Az EDR (Egységes Digitális Rádióháló) rádión a polgári mentőszolgálat fődiszpécserével tudtak beszélni és vele egyeztetve szálltak le Devecserben. Ott is a futballpályát keresték, de az már a vörösiszap alatt volt. Megnéztek egy másik lehetséges helyet, a városi betonos focipályát, ott azonban kosárlabda palánkok hiúsították meg a leszállást. További egyeztetés után a Devecserből délnyugatra kivezető műút mellett a téglagyárnál lévő, nem szennyezett magaslaton szálltak le. Néhány percen belül két mentőautó hozta a stabilizált sérülteket. A legsúlyosabb állapotúakat a mentők szállították a környék kórházaiba, a közepesen súlyosakat a Mi-17-es vitte Budaörsre. Még napnyugta előtt szálltak fel, de az útvonalon sötétedés és részben rossz idő várta a pilótákat. A budaörsi leszállás után a sérülteket átadták a mentőknek.

Sérültekkel a fedélzetén megérkezik Budaörsre a pápai kutató-mentő helikopter. Fotó: MTI / HM

A másik, szintén Medevac feladatot végrehajtó gép napközben a tervek szerint települt át Pápára, a Logical Decision 2010 gyakorlatra. Délután jött az utasítás, hogy az NVG-vel (éjjellátó szemüveggel) való repülésre jogosult személyzetek készüljenek egy esetleges feladatra. Erre végül sor került és ez volt az NVG első, nem kiképzési célú alkalmazása magyar katonai helikopteren. Az utasítások alapos felkészülést írnak elő az NVG-s kiképzési repülésekhez, például a személyzetnek nappal meg kell győződnie a repülés környezetének akadálymentességéről. Erre az alapos felkészülésre most nem volt lehetőség, igaz a feladat nem is kiképzési repülés volt. A riasztást követően már tudták, hogy hova mennek, miért mennek, csak a sérültek létszáma nem volt tisztázott, mint ahogy az sem, hogy hova kell őket szállítani.

A helyzetre való tekintettel nem csak a szokásos személyzettel szálltak fel, hanem a pápaiak állományából egy felcser és egy földi mechanikus is volt a fedélzeten. Minden eshetőségre készülve gázálarcokat is vittek magukkal. Kaptak egy előzetes koordinátát a leszálláshoz, de azt már elöntötte a vörösiszap. Pedig jó leszállóhely lett volna, mivel egy magasabb területen volt kijelölve, közel egy úthoz. A személyzet abból a megfontolásból, hogy megóvja a gépet a vörösiszap káros hatásaitól, megkereste a falu legmagasabb pontját, ahova vélhetően nem jutott fel a mérgező anyag. Ez a focipálya volt.

Mi-17-es az NVG-n keresztül. Fotó: Szórád Tamás

Az NVG-s repülés a személyzet összhangjáról és az együttműködésről szól, hiszen az éjjellátón keresztül mindenki csak egy 40 fokos szeletet lát a világból. Egy NVG-s repülés alkalmával, ha a gép nem a repülőtér munkaterületén tervezi a leszállást, akkor minimum két fedélzeti technikus van a helikopteren. Az egyik a fülkében ül, a másik az oldalajtóban figyel, mivel jobb a rálátása a gép környezetére, mint a fülkében ülőknek. Ha eleve tudják, hogy a sötétben egy szűk, ismeretlen helyre kell majd leszállni, akkor a pilótafülkében, középen helyet foglaló fedélzeti technikus a jobb oldalon, az ablakon figyel kifelé, hogy mennyi hely van a gép körül, milyen messze vannak a lapátok vagy a faroklégcsavar az akadályoktól. Figyelik, hogy lehet-e mozogni, csúszni még egy-két métert, hiszen adott esetben ezen múlik, hogy végrehajtható-e a leszállás valamint azon, hogy a technikus hogyan ítéli meg a helyzetet és hogyan vezeti be a pilótát. Ez magával vonja azt is, hogy ilyenkor a technikus irányít. A helikoptert a bal ülésben ülő gépparancsnok vezeti, és ő hozza meg a szükséges döntéseket, de mivel a technikus látja azt is, amit a helikoptervezetők nem, ezért kell, hogy azt csinálja a helikoptervezető, amit a technikus mond. 

Az NVG-n keresztül jól látszott a kontraszt a szennyezett és a nem szennyezett területek között. A fedélzeti technikusoknak most is oroszlánrészük volt abban, hogy leszállóhelyet találtak. Maga a leszállás már nem volt olyan nehéz, mint a leszállóhely megtalálása.

A vörösiszap pusztító útja a NASA műhold fotóján. A kép jobb oldalán Ajka nyugati széle látható. A zagytározóból kiszabaduló mérgező anyag először a Kolontárt érte el majd Devecser felé zúdult tovább. Fotó: NASA

Az új leszállóhelyet még a levegőből lekoordinálták a mentőkkel, akik kocsival 17 főt szállítottak a helikopterhez. Ekkor tudták meg, hogy a budaörsi repülőtérre kell repülni a sérültekkel. A fedélzeti technikusok segítettek a felcsernek a sérültek osztályozásában, hogy kit hova ültessenek a fedélzeten. A mentők ellátva adták át a sérülteket, a felcsernek csak ellenőrizni kellett őket az út folyamán majd a budaörsi leszállás után átadni a mentőknek. A repülés végül egy eseménymentes, NVG-vel végrehajtott éjszakai útvonalrepülés volt. A gép ezután visszatért Pápára, ahol a feladatot 22:30 körül befejezettnek tekinthették.

A terv továbbra is az volt, hogy a Logical Decision 2010 feladatai mellett egy gép egy NVG-jogosított személyzettel továbbra is készenlétben álljon. A gyakorlaton részt vevők a Logical Decision első hetének végéhez értek és úgy tűnt, hogy kevésbé feszített hétvége elé néznek. Ekkor a gépet és a személyzetet ismét riasztási fokozatba helyezték, mert felmerült a gyanú, hogy a gát máshol is átszakad és a maradék vörösiszap is kifolyik. A felszállásra végül hajnali 4 óra körül került sor és a helikopter kirepült a tározó fölé.

A repedés és a szivárgás az NVG-n keresztül is jól látszott. Az újabb repedés a tározó északi falán keletkezett. A helikopter személyzete jelentette a látottakat, de a földiek arra kérték őket, hogy ne süllyedjenek lejjebb, mert a helikopter keltette vibráció ronthat a helyzeten. A személyzet a levegőből nézte végig, hogy lent járművek jelennek meg és az emberek a repedéshez mennek. A további feladatuk a gát levegőből történő ellenőrzése volt ebben a kritikus időszakban. Végül az üzemanyag fogyása miatt, napkelte után visszaindultak Pápára. A Mi-17-es négy póttartállyal négy és fél órát volt a levegőben. Később még több olyan feladatra is sor került, amely a vörösiszap-katasztrófával függött össze, de az már nem a sebesültek szállításáról és a mentésről szólt.

A devecseri óvoda köszönete a szolnokiaknak. Fotó: MH 86. SzHB

*

A mentésben résztvevő személyzetek a következők voltak:

Kutató-mentő Mi-17-es

Dajka Attila százados, gépparancsnok

Hackler Ferenc főhadnagy, másodpilóta

Gulyás Károly főtörzsőrmester, fedélzeti technikus

Kovács Imre zászlós, ejtőernyős

Bordás Emánuel főtörzsőrmester, ejtőernyős

Emperger Zsolt főtörzsőrmester, felcser

Tapsonyi Gábor főtörzsőrmester, mechanikus

NVG-s Mi-17N

Kovács Krisztián százados, gépparancsnok

Stark Péter százados, másodpilóta

Kaliba Ferenc zászlós, fedélzeti technikus

Lőrincz Tamás zászlós, fedélzeti technikus

Bártfai Beáta hadnagy, felcser

Bede Péter főtörzsőrmester, mechanikus

 *

„Önt elfogták, kövessen!”

A vörösiszap-katasztrófa miatt a hatóságok egy korlátozott légteret léptettek életbe, amely Ajka központtal hat kilométer sugarú körön belül volt érvényben. Ebbe a légtérbe csak a katasztrófa-elhárítással kapcsolatos berepüléseket engedélyezték. A katasztrófa azonban nemcsak a hazai, hanem a külföldi sajtó figyelmét is felhívta. Annak ellenére, hogy a korlátozott légtér életbe lépését a hajózószemélyzetek számára kiadott tájékoztatóban (NOTAM) is feltüntették, több berepülés is volt a korlátozott légtérben.

Az egyiket egy német helikopter pilótája követte el október 7-én, csütörtök délután. A légtérsértő repülőeszközre a Magyar Honvédség ügyeletes tábornokának parancsára levegőbe emelték a Logical Decision 2010 gyakorlat kapcsán a közelben települő felfegyverzett Mi-24-esek egyikét. (Ekkor a kecskeméti készültségi gép is felszállt egy másik cél elfogására. A vadászgépek NATO alárendeltségben adnak 24 órás készenléti szolgálatot, a harci helikopterek nemzeti alárendeltségben, külön parancsra hajtottak végre ilyen jellegű feladatot.) Az elfogott helikopter egy fekete, lesötétített ablakú, alig látható lajstromjellel ellátott Bell 407 LongRanger volt, amely minden bizonnyal televíziós hírműsor számára próbált légi felvételeket készíteni Kolontár térségében.

Az elfogást Simon Péter őrnagy, helikoptervezető, gépparancsnok, és Sipos Milán főhadnagy, helikoptervezető-lövész hajtotta végre, gépük a 716-os oldalszámú Mi-24V volt. Idézzük fel az elfogást a gépparancsnok, Simon Péter őrnagy szavaival.

- A feladat, amire a Veszprém közelében kijelölt tábori repülőtéren készültünk, egy levegő-föld csapásmérés volt alkalmi harci kötelékben, külföldi harci és szállító helikopterekkel együttműködve. Az időjárási feltételek kedvezőek voltak; gyönyörű napfényes őszi délután volt, a gépünk felfegyverezve, a külföldi résztvevőkkel is zökkenőmentesen ment a pontosítás. Éppen a sisaktáskámba pakoltam bele a felszerelésemet, amikor sürgető hívást kaptam a repülésvezetőtől, miszerint az Ajka körül kijelölt lezárt légtérbe berepült egy azonosítatlan légijármű, és az ügyeletes tábornok elrendelte a légvédelmi készültséget az én személyzetemnek a felkészített Mi-24-es harci helikopterrel. 

Ettől kezdve szaporára vettük a tempót, kiszaladtunk a géphez, végrehajtottuk a gépátvételt, a fegyverzet ellenőrzését, és rádión bejelentkeztünk a repülésvezetőnek. Ő azonnal ki is adta az indítási és a felszállási parancsot, majd utasított, hogy felszállás után vegyük fel a kapcsolatot az elfogást koordináló katonai irányítással. Ez viharos hat perc alatt meg is történt, és a vadászirányító kolléga már adta az elfogás végrehajtásához szükséges adatokat.

Az elfogásnál használt 716-os Mi-24V. Fotó: Szórád Tamás

Sajnos éppen keletről nyugatra mentünk, azaz nappal szemben kellett keresnünk a célt, de ez a felhők árnyékába történő fordulózással némileg kiküszöbölhető volt. Kértem a vadászirányítót, hogy a kis magasságból felfelé történő elfogási profilt alkalmazhassam, ami annyit jelent, hogy a cél magassága alá süllyedve hamarabb kiszúrható a repülőeszköz, hiszen nem olvad bele a földháttérbe. Általában véve a levegő-levegő műveleteknél a magasság abszolút előnyt jelent, de kihasználva azt, hogy a Mi-24-es relatíve nagy sebességgel tud repülni a többi helikopterhez, motoros repülőgéphez képest, nagy sebességet, 320 km/h-t tartottam. Tudtam, hogy ezt a sebességet hamar magasságra tudom váltani, ha szükséges. Ez helikopteres elfogásokkor be szokott jönni, és így történt ez most is, abban a pillanatban, ahogy alásüllyedtünk a célnak ki is szúrtuk.

Jelentettem a vizuális kapcsolatot a vadászirányítónak, és egy harcfordulóval gyors emelkedésbe kezdtem, hogy mihamarabb a célom fölé és mögé kerüljek. Ez sikerült is, majd a vadászirányító engedélyezte a vizuális azonosításhoz való eljárást. Végre is hajtottuk, majd kézjelekkel kommunikálva felvettük a kapcsolatot a cél hajózószemélyzetével. Sosem felejtem el az arcát, és azt sem, hogy hátrébb nézve meglátta a függesztett fegyverzetet a helikopteremen. Ettől kezdve nagyon együttműködő magatartást tanúsított, és követte a lassú fordulót, amit szabály szerint végre kellett hajtsak, hogy ellenőrizzem követi-e az utasításaimat.

A vadászirányító közben figyelt minket a radarján, és öt perc eseménytelen repülés után informált, hogy figyeljek, mert a cél kezd rólam leválni, azaz lassan lemaradozva másik irányba tartani. No, gondoltam akkor most megint jöhet a munka, és egy gyors manőversorozattal ismét elfogási pozícióba kerültem, majd kissé határozottabb kézjelekkel az értésére adtam, hogy szeretném, ha ezután már nem „trükközne”.

Bűnbánó fejbólogatások után folytattuk utunkat a határ felé, ahová a vadászirányító utasított, hogy kísérjem. További öt perc eseménytelen repülés után, az irányító informált, hogy a célom felvette a kapcsolatot a pápai katonai irányítással, ahová áttérve kapcsolatba tudtam lépni vele. Aggodalmas hangon közölte, hogy neki nem erre szól a repülési terve, és nem akart semmi rosszat csinálni. Közöltem vele, hogy nyugodjon meg, és már nem kell aggódnia a repülési terve miatt, ugyanis „Önt elfogták, kövessen!” 

Egészen a határig kísértem, ahol azt a parancsot kaptam, hogy közöljem vele, hogy tartsa az irányt, repüljön át a határon, és vegye fel a kapcsolatot az aktuális légiforgalmi irányítói egységgel. Majdnem azt is mondtam neki udvariassági reflexből, hogy viszontlátásra, de még idejében eszembe jutott, hogy ez most nem illene ide....

* * *

Az Air Base blogon 2010-ben és 2012-ben megjelent írások összevont, szerkesztett változata


Categories: Biztonságpolitika

Danses grecques

Courrier des Balkans - Sat, 03/10/2015 - 18:41

Le samedi 03 octobre 2015
de 18 h à 22 h
KYKLOS ouvre la « nouvelle saison » de danses de Grèce ...
Salle Queneau
24/26 rue Raymond Queneau
75018 PARIS
métro : Porte de la Chapelle
(entrer dans la Cité et c'est le 2è petit bâtiment à gauche, entrée peinte en jaune)
Au Menu de la soirée : danse, danse, danse ...
Toutes les régions de Grèce seront à l'honneur (vous pouvez apporter aussi vos CDs préférés ...) Nous voyagerons dans les Iles, en Crète, remonterons en Grèce Centrale, une balade en Épire, (...)

Categories: Balkans Occidentaux

Festival La Bohème

Courrier des Balkans - Sat, 03/10/2015 - 17:43

Pour sa 8e édition, et les 10 ans de l'association Les Pieds Nus (organisatrice du festival), La Bohème compte bien une fois de plus, et peut-être même encore plus, colorer le paysage culturel de la rentrée dans la douceur de l'été indien toulousain. Si La Bohème est l'un de ces festivals à ‘'taille humaine'', où les échanges et la convivialité sont des priorités, il n'en demeure pas moins que la programmation est digne des ‘'gros''. Pour tous les amateurs de voyage et de découvertes, pas d'hésitation, la (...)

/
Categories: Balkans Occidentaux

L'Afrique Réelle N°70 - Octobre 2015

L'Afrique réelle (Blog de Bernard Lugan) - Sat, 03/10/2015 - 15:27
Sommaire   Actualité :- Algérie : une situation sans issue ?- Chine-Afrique, l’illusion se dissipe  Dossier Centrafrique :Quel bilan pour l'opération Sangaris ?
- Les spécificités du conflit centrafricain- Le déclenchement de la guerre- Les perspectives géopolitiques
Histoire :Quand les Arabes colonisaient les Berbères

Editorial de Bernard Lugan : Le retour au réel
Comme l'écrit Thomas Flichy dans un article intitulé « Géopolitique : retour aux règles du jeu »[1], les faux paradigmes d'hier ont volé en éclats cependant que les paradigmes prétendument désuets, se sont au contraire révélés opérants.C'est donc à un retour au réel que nous assistons. Obstinément nié depuis 1945 au nom d'une idéologie désincarnée, ce réel revient en force depuis l'éclatement des blocs à travers la renaissance de la vieille Russie, le retour de l'Iran, l'éveil de la Chine et de l'Inde.Aveugles à la perte du monopole intellectuel découlant de ce basculement géographique et géopolitique, les responsables « occidentaux » ont continué à vouloir régir le monde au nom de leurs vieilles lunes. Ils y ont même ajouté de nouveaux impératifs catégoriques comme la féminisation de la société et la place réservée aux minorités sexuelles. Sans voir que ces règles, applicables à eux-mêmes, soit à moins de 15% de la population mondiale, sont rejetées par 85% de l'humanité...
Prisonniers de leurs dogmes, autistes et sourds à la fois, ils sont désemparés quand le réel leur explose à la figure. Comme en Syrie où, au nom des « droits de l'homme », ils ont armé les pires fanatiques et mis à bas une société multi-confessionnelle. Or, voilà qu'après avoir parlé du président Assad comme d'un nouvel Hitler, acculés par les évidences, ils se préparent, toute honte bue, à discuter avec lui.
En Afrique, le mythe universaliste négateur des ethnies (lire des enracinements et des différences) a gravement mutilé le continent. N'est-on pas allé jusqu'au bout de l'absurde avec ces africanistes français (Jean-Pierre Chrétien, Catherine Coquery-Vidrovitch, Jean-Loup Amselle et leurs élèves), qui ont osé soutenir que les ethnies africaines étant des créations coloniales, elles devaient être écartées des grilles d'analyse politiques et géopolitiques. Or, ces errements intellectuels sont une insulte faite à l'Afrique car ils sous-entendent que les peuples africains ont tout reçu des colonisateurs, jusqu’à leur nom et leur identité. Avant la colonisation, le continent n'était-il donc peuplé que de masses indifférenciées ?Mais là encore, le réel est de retour et ces arrogantes prétentions universalistes n'apparaissent plus aujourd'hui que comme la butte témoin d'une pensée prisonnière d'impératifs idéologiques anachroniques car nés dans les années 1950.
L'exemple de la Libye est éloquent à cet égard. Désintégrée au nom des « droits de l'homme » et de la démocratie universelle, puis plongée dans un chaos sans nom, voilà qu'elle se tourne vers le réel pour sortir de l'abîme. Or, ce réel prend l'exact contre-pied des principes abstraits au nom desquels fut déclenchée la guerre contre le colonel Kadhafi : c'est celui des tribus dont on nous disait hier encore qu'elles appartenaient au passé.Le 14 septembre 2015, un coup de tonnerre a ainsi retenti dans le ciel serein des certitudes démocratiques européo centrées quand le Conseil suprême des tribus de Libye désigna Seif al-Islam Kadhafi comme son représentant légal. Désormais, voilà donc un fils du défunt colonel seul habilité à parler au nom des vraies forces vives du pays... Contre les universalistes. Qu'ils soient islamistes ou démocrates.

[1] Thomas Flichy est professeur aux Ecoles de Saint-Cyr-Coëtquidan et cet article est à paraître dans la revue Le Casoar.
Categories: Afrique

Pages