Biztonságpolitika

A verseny a FAI, a Magyar Műrepülő Szövetség, és a Magyar Műrepülő Klub szervezésében 2016. július 20. és 30. között a Kecskemét melletti Matkópuszta repülőterén kerül megrendezésre.

2016. augusztus 6-án szombaton rendezik a következő nyílt napot A szovjet repülőtér titkai múzeumban!

Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt szakítana azzal a gyakorlattal, hogy az USA lehetőségei szerint a világ minden országában megpróbál katonai jelenlétet kiépíteni. Ő csak akkor küldene amerikai katonákat külföldre, ha az Egyesült Államokat közvetlen veszély fenyegeti.

Tovább olvasom

Binali Yildirim török miniszterelnök konvoját is célba vették a puccsisták, amikor pénteken Isztambulból Ankarába tartott, hogy úrrá legyen a kialakult helyzeten.

Tovább olvasom

A korszerűsítést követően akár 2030-ig is hadrendben maradhatnak.

A Pentagon volt vezérkari főnöke szerint már a pénteki puccskísérlet előtt is kockázatos volt, hogy Törökország a NATO része maradjon, hiszen Ankara lojalitása nem Európához, hanem az iszlám világhoz kötődik.

Tovább olvasom

Török hírforrások szerint, a napokban megérkezett az első CH-47F Chinook típusú nehéz szállítóhelikopter Törökországba.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium a 2015/16-os tanév során sikerrel vett részt a “Napjaink biztonsági kihívásai, veszélyei és fenyegetései” projektelnevezéssel “A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása /NTP-SZKOLL-2015/” pályázaton, amely a Nemzeti Tehetség Program keretein belül valósult meg. Az elnyert 2.300.000,- forint támogatásból a kötelezően megvalósítandó őszi és tavaszi kurzusokon kívül a BSZK

• a szakkollégiumi tagok hazai és nemzetközi szakmai konferencián történő részvételét;
• a szakkollégiumi tagok tudományos és közéleti publikációinak megjelentetését;
• a társadalmi problémákra érzékeny, szakmai attitűdök kibontakozását segítő foglalkozások szervezésé;
• valamint a szakkollégiumi tevékenységhez kapcsolódó rendszeres vagy időszakos kiadványok, szakmai folyóiratok, szöveggyűjtemények szerkesztését és kiadását;
• valamint infokommunikációs és promóciós eszközök beszerzését kezdeményezte.

2016. január 31-ével lezárult a Biztonságpolitikai Szakkollégium „A rendészet és honvédelem aktuális kérdései és kihívásai hazai és nemzetközi kitekintéssel” 20 órás kurzusa. Ennek során a résztvevő szakkollégisták különös figyelmet fordítottak szervezett bűnözés biztonságpolitikai és honvédelmi kockázataira és kihívásaira csakúgy, mint például a Latin-Amerikában tevékenykedő egyes csoportok jellemzőinek bemutatására.

2016. május 31-én ért véget a „Konfliktus és együttműködés mikro- és makroszintű megközelítésben” elnevezésű 20 órás kurzus. Ennek során a résztvevő szakkollégisták különös figyelmet fordítottak a bukott vagy működésképtelen államok problematikájára csakúgy, mint a közel-keleti konfliktusok etnikai, vallási és történelmi hátterére, valamint a stratégiaalkotás és védelmi tervezés egyes regionális aspektusaira.

A kurzusok prezentációi az alábbiakban elérhetők:

2015. december 11-én szakkollégistáink a „Szakkollégiumi hallgatók konferenciáján” tartottak előadásokat Debrecenben a Hatvani István Szakkollégiummal közösen.

2016. április 08-án a BSZK tagjai a „Biztonság és politika, társadalmi, etnikai konfliktusok és a modern világ” című konferencián adtak elő a szegedi Móra Ferenc Szakkollégiumban.

A fentiekben említetteken kívül 2016. május 11-én Debrecenben a Hatvani István Szakkollégium és Biztonságpolitikai Szakkollégium vezetői együttműködési megállapodást írtak alá. Az eseményt a két szakkollégium közös tudományos hallgatói konferenciája követte.

2016. június 15-én egy délelőtti és egy délelőtti alkalom keretében személyiségfejlesztő tréningen vettek részt a szakkollégisták. Ennek célja a társadalmi érzékenység fejlesztése volt oly módon, hogy az egyes konfliktusok egyéni és csoportos dinamikáit tárták fel a résztvevők szakpszichológus bevonásával.

A személyiségfejlesztő és szimulációs gyakorlatok a szakkollégisták komepetenciáit növelték, míg a konferenciákon való részvétel a kapcsolatok megerősítésen túl az előadói készség növelését is szolgálták.

A pályázatban megjelentetett kiadvány, amely „Napjaink biztonsági kihívásai, veszélyei és fenyegetései” címet viseli összesen hat fő írását tartalmazza. A kiadvány lektorált, olvasó szerkesztett, tördelt és nyomtatott formában jelent meg.

A pályázat eredményeként a Biztonságpolitikai Szakkollégium jelentősen tudta javítani eszközparkját és közösségi megjelenését a beszerzett nyomtató, festékpatron, stb., valamint promóciós eszközök (pult) révén. A fejlesztés jelentős mértékben hozzájárul a BSZK napi szintű és hatékony tevékenységeihez csakúgy, mint a szervezet népszerűsítéséhez.

Összességében véve elmondható, hogy a program a szakkollégisták meglévő tudásának, írásbeli és szóbeli készségeinek, valamint személyes és személyközi kompetenciáinak fejlesztését szolgálta oly módon, hogy abban az elméleti és gyakorlati megközelítés ötvöződött napjaink hazai és nemzetközi biztonsági kihívásainak, veszélyeinek és fenyegetéseinek komplex értelmezésével. A visszajelzések alapján sikeres, ugyanakkor feszes programsorozattal gazdagodtak a szakkollégisták.

Az egyes programelemek szoros összefüggésben álltak egymással, azok jellegüknél fogva jelentős hatást gyakoroltak a szakkollégisták társadalmi érzékenységére. A pályázat egyúttal jelentős hatást gyakorol a szervezet kapcsolataira és annak jövőbeli tevékenységére is, amely így tovább erősíti az eddig elért eredményeket és növeli annak szakmai és társadalmi beágyazottságát és a tehetséggondozásban betöltött fontos szerepét.

A projektről készített videóanyag az alábbi linkről letölthető:

bszk_ntp_szkoll_15_0030_film

75 éve, 1941-ben kezdte el működését a repülőtér Meiringenben.

75 éve, 1941-ben kezdte el működését a repülőtér Meiringenben.

A német külügyminiszter szerint az európai elvekkel összeegyeztethetetlen, hogy Törökország a halálbüntetés visszaállítását tervezi. Ha meghozzák ezt az intézkedést, végleg ellehetetlenülhet a török EU-csatlakozás.

Tovább olvasom

Az EBESZ megfigyelők számára szervezett júniusi repülőbázis látogatás egyik mozzanata a zónában zajló tevékenység, a Gripenek kiszolgálásának, indításának, kigurulásának és fogadásának megtekintése volt, ráadásnak egy bemutatórepülést is megnézhettek.

Elindul a zónából az idei Tiger Meet alkalmából díszfestéssel ellátott 40-es oldalszámú Gripen, amely a bemutató repülésre száll fel.

A 38-as mechanikusai a gép orrára és az árnyékba húzódva, a törzs alatti póttartályra támaszkodva figyelik a 40-es indulását.

A 39-es fülkéjében ülő műszaki egy hibaelhárítást követő hajtóművezés miatt viseli a sárgászöld hajtóművező sisakot, kollégája a szívócsatornában mélyül el.

A hajózók megérkeznek a zónába. Ők ketten lesznek a készültségi pilóták, akik a RENEGADE bemutató An-26-osát földre kényszerítik majd.

Sisak a létrára akasztva. Nincs kapkodás, a program első része a bemutató repülés, csak utána indulnak a Gripenek a RENEGADE elfogására.

Műszaki és hajózó megbeszélése az orrnál. 

Közben a bázis felett zajlik a bemutató repülés, az egyik forduló íve a zóna fölé vezet. A kacsaszárny nyomott helyzetben van, a forduló íve kiegyenesedik.

A műszakiak a előkészített gépek előtt csoportosulnak. Ezúttal népes közönség előtt végezték feladataikat. 

A zóna szélén álló gyorsbeavatkozó kocsijukból a tűzoltók figyelik az eseményeket.

Beszáll a 35-ös pilótája. Ez a gép lesz az egyik, amely a RENEGADE bemutató során a készültséget szimulálja.

A 38-asnak jutott a másik készültségi gép szerepe, pilótája az indítás előtti előkészületeket végzi. A műszaki már elvette a létrát, a kabintető zárása után indul majd a segédhajtómű.

Nyitott futós átstartolás után, a zóna mögött gyorsít a 40-es. A főfutó gondola ajtaja mindjárt a helyére zárul.

Egyelőre csak a segédhajtómű jár a 35-ösön.

Pilóta és műszaki keze egyaránt a magasban, indul a hajtómű!

Miközben a Gripenek indítanak, mögöttük elemelkedik a RENEGADE bemutató eltérített gépe, az An-26-os.

Egy hangos gázadás és a műszakiak pillantásától kísérve elindul a 35-ös Gripen.

Kifordított orrfutó, belépett oldalkormány. A zónából a guruló aszfaltjára fordul a 38-as és a 35-ös mögött a pálya felé gurul.

A műszakiak közül néhányan elindulnak vissza az épületükbe. Kora délután van, ideje megreggelizni!

Ismét a zónában áll a demót repült 40-es.

Talán a kiképzési repülésre vontatták ki, talán csak tartalék volt, mindenesetre a 43-as kétülésest visszatolják a hangárba.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az egész világot meglepte, sőt sokkolta a pénteken Törökországban végrehajtott puccskísérlet. Ezzel nincs másképpen a Törökországot belülről, jól ismerő elemző sem, sőt az elmúlt napokban török forrásaimmal folytatott beszélgetéseim alapján kijelenthetem: váratlanul érte mindez a török társadalmat is.

Néhány pontban szeretném összefoglalni mindazt, amit fontosnak tartok megjegyezni a pénteki történésekről és következményeiről. Igyekszem rávilágítani az ügy olyan aspektusaira, amelyekkel eddig a média kevesebbet foglalkozott. 

1. A török állami vezetés (az államfő, a miniszterelnök és minisztereik) a puccsért egyértelműen a Fethullah Gülen muszlim hittudós által vezetett „Hizmet” (szolgálat) mozgalmat teszi felelőssé. A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a Gülen-mozgalom között szoros szövetség működött 2013-ig, amikor – nyilvánosan azóta sem ismert okok miatt – elmérgesedett köztük a viszony. A török vezetés szerint a gülenisták beépültek az államba, ahol egy ún. párhuzamos struktúrát működtetnek, szerintük a pénteki államcsínykísérlet ennek a legújabb állomása. Egyelőre nem szolgáltatott sem a török kormányzat, sem pedig maguk a puccsisták arra vonatkozó egyértelmű bizonyítékot, hogy valóban a Gülen-mozgalom állna az események mögött. Ami miatt egyelőre ezt el kell fogadnunk mint lehetséges magyarázatot az az, hogy nincsen más ismert politikai vagy elitcsoport Törökországban, amelyik felmerülhetne a puccs szellemi vagy gyakorlati irányítójaként. A szekuláris török államot Erdogan elnöktől és pártjától védelmező ún. kemálisták politikai pártja, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetése gyakorlatilag rögtön – a parlament többi pártjával egyetemben – a demokratikusan választott kormányzat mellé állt és elítélte a puccsot még péntek éjjel.
2. A puccskísérlet legnagyobb nyertese egyértelműen Erdogan köztársasági elnök. Péntek éjjel iPhone-járól, a FaceTime alkalmazás segítségével a CNN Türk televízión tett felszólítására – az akkor zajló fegyveres összecsapások ellenére – számos török városban utcára tódultak támogatóinak ezrei, amivel végül is eldöntötték a puccskísérlet sorsát. Több helyen megjelent az a spekuláció, hogy Erdogan maga szervezhette önmaga ellen a puccsot, hogy egyébként az utóbbi hónapokban valóban csökkenő népszerűségét helyreállítsa. Jelenleg túl korai bármit mondani arról, hogy mennyi realitása lehet ennek a spekulációnak. A valódi fegyveres harcokat – és az áldozatok tragikusan magas számát – látva, valamint egy ilyen államcsíny-kísérlet kimenetelének kockázatait is figyelembe véve ebben a pillanatban nem tartom valószínűnek, hogy a török elnök önmaga ellen szervezett volna álpuccsot. Az bizonyos azonban, hogy a puccskísérletet követően Erdogan leszámolásba kezdett a puccsistákkal, de több megfigyelő szerint még inkább valószínű, hogy ezt kihasználja a politikai ellenfeleivel való leszámolásra is.
3. Ha valódi puccskísérlet történt – márpedig jelenleg ebből indulunk ki –, akkor kijelenthető, hogy a puccsisták vagy nem készültek fel megfelelően az államcsíny végrehajtására, vagy alkalmatlanok voltak rá, vagy pedig – ahogy bizonyos forrásaim jelezték – tervük idejekorán kiszivárgott és a péntek éjjelre tervezett cselekmény-sorozatot néhány órával előbbre kellett hozniuk és a török vezetés a puccsot végül emiatt meghiúsíthatta. Bármelyik verzió is igaz, valódi pancserpuccsal állunk szemben, ahol az államcsínyt elkövetők nem számoltak tervük gyenge pontjaival és ellenfeleik erejével. Azt több megfigyelővel egyetemben én magam is már péntek éjjel észrevételeztem, hogy taktikailag óriási hibát követtek el a puccsisták, amikor arra szólították fel az embereket, hogy maradjanak otthon, ahelyett, hogy támogatásukra kérték volna őket, ezzel teljesen átengedve az utcát az államfőnek és táborának.

A török államcsíny-kísérlet megrázta mind a nemzetközi, mind természetesen a török közvéleményt. Következményeinek még csak az első hullámával szembesültünk, kihatása mindenképpen érzékelhető lesz az elkövetkező hónapokban, években, nem kizárt, hogy évtizedekben. Az amerikai-török kapcsolatokra való hatásaira hamarosan visszatérünk az Atlantista blogon. Az eseményeket a továbbiakban is figyelemmel követjük.

Kedves Olvasó!

Üdvözlöm az Atlantista blogon, amelynek alcíme: Külpolitika magyar szemmel Amerikából.

Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzam. A nevem dr. Fehér Zoltán és idestova 20 éve foglalkozom külpolitikával.

Egyetemi éveim alatt az ELTE Bölcsészkarán Magyarics Tamás és Frank Tibor professzoroktól az amerikai történelem és külpolitika, Bayer Józseftől a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a Pázmány jogi karán pedig Szabó Marceltől a nemzetközi jog legfontosabb ismereteit sajátítottam el. 2001-2002-ben a New York állambeli Bard College-ban a legendás James Chace professzor (nemzetközi kapcsolatok) tanítványa lehettem.

2002-től 12 éven át diplomataként dolgoztam. Magyarországot először Washingtonban képviseltem, ahol külpolitikai elemzőként és sajtóattaséként is szolgáltam. Törökországban nagykövet-helyettes, majd ideiglenes ügyvivő voltam 2014-ig.

Az elmúlt évben a Harvard Kennedy Schoolban posztgraduális tanulmányokat folytattam. Lehetőségem volt az amerikai külpolitikai szakma olyan sztárjaitól tanulni, mint a „soft power” koncepció megalkotója, Joseph Nye, a korábbi külügyminiszter-helyettes Nicholas Burns, a brit történész és Kissinger-életrajzíró Niall Ferguson, vagy a Washington Postban is publikáló elemző, Daniel Drezner. Két hónapja vehettem át „Master in Public Administration” diplomámat. 

Jelenleg Bostonban élek, a Harvard Kennedy Schoolban Joseph Nye professzor mellett dolgozom és szeptembertől doktori tanulmányokat folytatok a Fletcher School of Law and Diplomacy-ban nemzetközi kapcsolatokból.

Vendégelőadóként tanítottam az ELTÉ-n, a Pázmányon és a Zsigmond Király Főiskolán, de tartottam előadásokat a budapesti Andrássy Egyetemen és a CEU-n, az ankarai Bilkent Egyetemen, a prágai Károly Egyetemen, Berlinben a Német Külkapcsolati Tanácsnál (DGAP), az Iowa-i Egyetemen, a Bard College-ban és a Harvardon is. Írásaim megjelentek a Politikatudományi Szemlében, a Kül-Világban, a Társadalom & Politikában és a Bard Journal of Social Studiesban, a Washington Times pedig diplomáciai munkámat méltatta.

Blogomban az olvasó tájékozódhat az amerikai bel- és külpolitika, valamint a világpolitika legfrissebb fejleményeiről, trendjeiről. Az első időszakban az amerikai elnökválasztásra, valamint a Törökországban zajló történésekre fókuszálok majd.

Bízom benne, hogy az Atlantista blog a nemzetközi politikáról szóló hazai diskurzus meghatározó fórumává válhat, ehhez azonban szükségem van olvasóim visszajelzéseire. Tekintettel arra, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók közül sokan régi barátaim-kollégáim, időről-időre az ő gondolataikat is szívesen megosztom majd, vitáknak is helyet szeretnék adni.

Jó olvasást kívánva és megtisztelő figyelmét megköszönve,
üdvözli Önt:

Fehér Zoltán („Atlantista”)

Az osztrák Szabadságpárt szerint az Európai Unió le kell állítsa a Törökország csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokat, és szankciókat kell hozzon Törökország ellen az Erdogan által kezdett politikai tisztogatás miatt.

Tovább olvasom

2016. július 14-én csütörtökön, felszállás közben kigyulladt az Ukrán Légierő egyik Szu-25 típusú csatarepülőgépe.

Török politikusok a sikertelen puccskísérletet követően kijelentették, hogy háborúban állnak minden országgal, amely nyíltan támogatja Fethullah Gülent, a pénteki puccskísérletért felelőssé tett hitszónokot. Gülen jelenleg is az USA területén él, és az amerikaiak nem adják ki a török hatóságoknak.

Tovább olvasom

A LégierőBlogger a napokban az északkeleti országrészben járt, és random belefutott pár hadtörténeti emlékbe.

BARSz-állomás az Ecskend magaslatán az M3-asról nézve. Galgamácsaiként ismerik a legtöbben az 501-est.

A Lillafüredi Szikla.

Zord

Július 8-án és 9-én került megrendezésre a NATO Észak-Atlanti Tanácsának állam- és kormányfői szintű tanácskozása, melynek a varsói Lengyel Nemzeti Stadion adott otthont. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg már a konferencia előtt mérföldkőnek nevezte a közelgő tárgyalássorozatot, a későbbiekben pedig történelmi jelentőséget tulajdonított az eseménynek. A csúcstalálkozón részt vett az immár tagjelölt Montenegró is, amivel a NATO újfent bizonyította, hogy a kapuja továbbra is nyitva áll a csatlakozni vágyók számára.

A csúcstalálkozón a tagállamok állam- és kormányfői mellett részt vettek többek között az Európai Unió, az ENSZ, Svédország, Norvégia, Afganisztán, Japán és Dél-Korea vezető politikusai és képviselői is. (Forrás: twitter.com/NATOsummits)

A csúcstalálkozón világossá vált, hogy a NATO-nak alkalmazkodnia kell napjaink változó kihívásaihoz, fenyegetéseihez, illetve a folyamatosan alakuló biztonsági környezethez, melyet az egyre növekvő bizonytalanság jellemez.  A konferencia végén elfogadott nyilatkozat hűen tükrözi, hogy e bizonytalanság okát a tagállamok egyfelől Oroszország erőszakos magatartásában, másfelől pedig a terrorista cselekmények fokozódó és előre nem látható intenzitásában vélik felfedezni. Ennek megfelelően a tárgyalások két fő vonalat követve, egyrészt az elrettentésre és védelemre, másrészt pedig – a NATO szomszédjai kapcsán – a biztonság és a stabilitás kiterjesztésére fókuszáltak.

Az Észak-atlanti Szövetség perifériáján történő agresszív és provokatív orosz lépésekre reagálva a lengyel fővárosban döntés született az elrettentő és a kollektív védelmi képességek jelentős mértékű növeléséről. A tagállamok megállapodtak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, mely az úgynevezett Előretolt rotációs jelenét (Forward presence on a rotational basis) keretei között fog megvalósulni. Ennek értelmében 2017-től négy, egyenként 1000 fős, többnemzetiségű zászlóaljharccsoport telepítésére kerül sor Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország területén Kanada, Németország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok vezetésével. A Szövetség délkeleti területei a Fekete-tenger mentén szintén az előretolt jelenlét keretei között kerülnek majd megerősítésre, ám a pontos részletekről szóló tárgyalásokat elhalasztották októberig.

A tanácskozás során áttekintésre kerültek a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kérdések is, azonban nem került sor a NATO ehhez kapcsolódó szakpolitikájának felülvizsgálatára: a nukleáris kapacitás elsődleges célja továbbra is az elrettentés és a béke garantálása. Ugyanakkor jelentős előrelépés történt a nukleáris elrettentéshez szorosan kapcsolódó ballisztikus rakétavédelem területén. A tagállamok deklarálták ugyanis a Kezdeti műveleti képesség (Initial Operational Capability) elérését, melynek égisze alatt üdvözölték a romániai Deveselu városában átadott Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumot, a Törökországban felállított előrejelző radart, illetve a 2018-tól Lengyelországban telepítésre kerülő Aegis Ashore rendszert. Ezek együttes, összehangolt működése nagymértékben erősíti a NATO elrettentő képességét, valamint az euroatlanti térség biztonságát.

A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők kiemelt figyelmet szenteltek a kiberbiztonságnak. A tagállamok a kiberteret új műveleti környezetként ismerték el, melyben a NATO-nak ugyanúgy védelemre kell berendezkednie, mint a szárazföldön, a tengeren vagy a levegőben. Célul tűzték ki a kibervédelem tervezési folyamatokba történő nagyobb fokú integrálását, a nemzeti és szövetséges hálózatok fokozott védelmét, valamint a 2014-es walesi csúcstalálkozó után újból deklarálták a kollektív védelem kibertérre történő kiterjesztését.

A politikai vezetők ismételten hitet tettek a védelmi kiadások növekedésének fontossága mellett, ugyanakkor hosszú idő után először történt meg, hogy a főtitkár nem a védelmi költségvetések emelésére szólította fel a tagállamokat, hanem üdvözölte, hogy 2015 volt az első év, amely a védelmi célokra fordított kiadások növekedését hozta.

Történelmi pillanat: az egyik legfőbb varsói szimbólum, a Szovjetuniótól ajándékba kapott Kultúra és Tudomány Palotája a Szövetség zászlajával és színeivel kivilágítva.
(Forrás: twitter.com/NATOsummits)

A NATO csúcstalálkozó másik kulcsfontosságú területe – a stabilitás és biztonság kiterjesztése a Szövetség partnereire és szomszédjaira – az Iraki és Levantei Iszlám állam (ISIL) egyre aggasztóbb terrorcselekményeire kíván választ adni. A terrorizmus ellen küzdve és az ISIL végleges felszámolására törekedve döntés született a terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalíció támogatásáról, amelyhez a NATO AWACS repülőgépek biztosításával fog hozzájárulni. Emellett egy tunéziai hírszerzőközpont felállítása, illetve egy-egy iraki és líbiai katonai és terrorellenes kiképzőmisszió indítása is bejelentésre került.

A szövetségesek továbbá az eredeti, 2017-es kivonulást célzó koncepcióval ellentétben az afganisztáni Eltökélt támogatás művelet (Operation Resolute Support) folytatása mellett kötelezték el magukat és megegyeztek az Afgán Biztonsági Erők további pénzügyi támogatásában.

A konferencia fontos eredményeként könyvelhető el a Tengeri őr művelet (Operation Sea Guardian) meghirdetése a Földközi-tengeren. Ez a művelet az EU-val szoros együttműködésben olyan területeket is magába fog foglalni, mint a terrorelhárítás, az emberkereskedelem megakadályozása vagy a képességépítés.

Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő a csúcstalálkozó keretei között tető alá hozott NATO-EU közös nyilatkozat, mely az eddigieknél magasabb szintre emeli a két szervezet közötti együttműködést, kapcsolatukat stratégiai partnerségként jellemzi. A dokumentum széleskörű kooperációt irányoz elő a hibrid fenyegetések, a kibervédelem, a tengeri védelem, és a védelmi képességek fejlesztésének kapcsán.

A varsói csúcstalálkozó valóban új dimenziókat nyit meg a Szövetség életében, hiszen egyrészt – ahogy azt a főtitkár is kiemelte egy interjúban – a kollektív védelem ilyen magas szintű megerősítésére a hidegháború óta nem került sor, másrészt pedig egy az ISIL ellen határozottan fellépő NATO képét vetíti előre, melynek vezetői 2017-ben Brüsszelben ülnek össze újra a következő csúcstalálkozó keretei között.

(Szerkesztette: Szabó Márk)

Több tízezer fővel zajló tüntetés kezdődött szombat délután Isztambulban, ahol a török elnök támogatói vonulnak fel, a sikertelen puccskísérletet követően.

Tovább olvasom