Január elsejével kezdődő, tízéves honvédelmi és haderőfejlesztési programot jelentett be ma Simicskó István miniszter az idei első és egyetlen HTK-dzsemborin. A javarészt már ismert személyügyi, társadalmi lépéseken túl a LégierőBlogger természetesen a beszerzési tervekre volt kíváncsi, de túl sokkal a honvédelmi vezetők ezúttal sem szolgáltak. Igaz, a miniszter és a vkf megosztott egy-két, korábban nem ismert, apró részletet. Ilyen, hogy a 2024-es olimpiai pályázat miatt szükség van a légvédelem fejlesztésére, illetve, hogy terveznek a Gripen és az alap kiképző gép közötti "közbülső repülőgéppel". A szállítógépek vonatkozásában az elhatározottságon kívül nem hallottunk sok újdonságot, bár a jelenlegi igénytámasztás milyenségéből, a missziós feladatokból kiindulva állítólag lehet következtetéseket levonni a beszerzés menetrendjére nézve. A helikopterbeszerzés, mint "lökésszerű" ráfordítást igénylő program kormányzati többletforrást igényel - hallhattuk ismét, de immár a tízéves fokozatos fejlesztési programba illesztett kivitelezést sem tartották kizártnak.
Légvédelem: az olimpiai pályázat miatt fejleszteni kell. A műveleti képesség 2024-es eléréséhez mikor kell elindítani a Kub-utód beszerzését?
A beszerzési transzparenciát firtató kérdésemre pedig lényegében az volt a válasz, hogy a politikai támogatottságot kockáztatja, ha a nyilvánosságban vita, vádaskodás indul meg, ezért a minimális részlet.
Nem így látom. Meggyőződésem, hogy a korlátozott információáramlás miatti meginduló spekuláció, legalább olyan, ha nem károsabb lehet a beszerzési programokra nézve, mint a szokásos habverés.
Zord
"A katonának nem dolga, hogy közlékeny legyen. Egészen másként fejezi ki magát, mint egy civil. A beszédstílusa teljesen nem-civil és szófukar, ahogy azt jellemezni szokták. És mivel a háború kifacsar az emberből minden megjátszást és álszentséget, ezért azok a dolgok, amiket egy katona mond, még ha káromkodás vagy közönséges szentimentalizmus formáját ölti is, teljesen őszinték és hitelesek, ezáltal pedig tisztábbak, mint a civil világ minden felszínes szónoklata."
1945 januárjában Hans-Ulrich Rudel, a Luftwaffe 2. csatarepülő-ezredének (SG 2) parancsnoka pályafutása során először és utoljára kapott olyan ajánlatot felsőbb szintről, amely nem volt katonai jellegű. Közölték vele, hogy a háború után átveheti a birodalmi sportmozgalom vezetését. Persze az adott hadi helyzetben az ilyesmi inkább üres gesztus volt, semmint valódi lehetőség, és ezt a legtöbb tapasztalt német frontharcos tudhatta, még ha igyekezett nem is gondolni az elkerülhetetlen végkifejletre. Ettől függetlenül a feledésbe merült eset jól megvilágítja Rudel karrierjének ellentmondásosságát. A felkínált pozíció egyáltalán nem volt véletlen, mivel ismert volt a frissen előléptetett ezredes elkötelezettsége a testedzés iránt jól. Feljegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a versenysport volt az igazi szenvedélye, amely viszont, főleg a háború miatt, beteljesületlen maradt. Másrészt legalábbis valószínűtlen, hogy harci érdemei híján akár egy ilyen "kis" gesztusban részesítették volna bármikor is.
Az Amerikai Egyesült Államok újonnan választott elnöke, Donald Trump elítéli a törökországi orosz nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolását.
— Mennyivel lett egyszerűbb, humánusabb az elítéltek behívása?
— Korábban a „behívót” a megyei törvényszékek illetékes csoportjai küldték ki, a fogvatartottat a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe hívták be, ahonnan a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Központi Nyilvántartási és Szállítási Főosztályának döntése alapján irányították át abba az intézetbe, ahol a büntetését le kell töltenie. Az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat. Ezzel is enyhítjük a megyei börtönök zsúfoltságát, mivel nincs szükség az elítéltek szállítására – de például a néhány hónapos fogházbüntetések esetén időzíteni is lehet az elítéltek behívását. Meggyőződésem, hogy az új törvény egyik legfőbb vívmánya, hogy az elítélt együttműködésére, változni akarására épít, és ahhoz nyújt sikeres eszközöket.
— A fogvatartottak a szabadulásuk előtt is kapnak segítséget a visszailleszkedéshez?
— Igen, a reintegrációt pártfogó felügyelők is segítik, akik 2015 januárja óta a büntetés-végrehajtás állományához tartoznak. Közreműködésükkel már a börtönökön belül megkezdődik a civil életbe való beilleszkedést szolgáló felkészítés: megismertetik az elítéltekkel, hogyan kell okmányokat intézni, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen egy állásinterjú, és a szabadulás után is segítenek a visszailleszkedésben.
— Április elsejével hatályba lépett egy új jogintézmény is, a reintegrációs őrizet. Mit jelent ez pontosan?
— Azoknál az elítélteknél alkalmazható, akik első bűntényesek, öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésüket fogház vagy börtön fokozatban töltik, és a szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. A reintegrációs őrizet során az elítélt személyes szabadságát csupán korlátozzák, büntetése utolsó hónapjait nem a bv-intézetben, hanem a lakóhelyén tölti, de távfelügyeleti eszközzel, azaz „lábpereccel” ellátva. Ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat, újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait. A bevezetés óta eltelt idő alatt több mint 200 fogvatartott részére engedélyezték a bírák, hogy büntetésük hátralévő részét reintegrációs őrizetben töltsék, egyszóval nagyon jók a tapasztalataink.
— A fogvatartottak többsége nem kaphatja meg ezt a kedvezményt. Nekik is dolgozniuk kell?
— Igen, az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. A reintegrációs stratégia egyik legfontosabb eleme éppen a munkakultúra elsajátítása, a foglalkoztatás, illetve azon szakmák oktatása, amelyekkel jó eséllyel lehet elhelyezkedni szabadulás után. Jelenleg az elítéltek több mint nyolcvan százaléka vesz részt foglalkoztatásban – dolgozik vagy tanul – a büntetés-végrehajtási intézetekben. Több mint 2500-an vesznek részt képzésekben, többek között karbantartónak, targoncavezetőnek, térburkolónak, konyhai kisegítőnek, péknek tanulnak. A büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó gazdasági társaságoknál az elítéltek gyakorlatot is szerezhetnek az adott szakmai képzés keretein belül.
— Az Európai Unió ajánlásaihoz igazodva javítani kellett a börtönviszonyokon. Sikerült ezen a területen is előrelépni?
— A férőhely-bővítési programnak köszönhetően az elmúlt években több mint tíz százalékkal csökkent az intézetek zsúfoltsága. A Budapesti Fegyház és Börtön épületében új körletrész kialakításával, a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet martonvásári objektuma átalakításával, valamint a Szombathelyi Országos Bv. Intézet új épületének átalakításával 2015-ben összesen 562 férőhellyel bővült a börtönök kapacitása. További hatszáz férőhely építésének előkészítése is megtörtént az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti objektumában és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet szirmabesenyői ingatlanán. További jelentős férőhelybővítéseket készítünk elő 2016-ban, az Állampusztai Országos Bv. Intézet területén például egy ötszáz fős körlet építésére is megtesszük az előkészületeket. Az elítéltek külvilággal való kapcsolattartásának javulását jól mutatják a börtönök úgynevezett jóvátételi programjai is: a balassagyarmati intézet fogvatartottjai 2015 karácsonyán például saját keresetükből 150 ezer forint értékű játékadományt juttattak el a helyi kórház gyerekosztályán gyógyuló betegeknek.
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
A szóvivő tájékoztatása alapján a La Libre Belgique belga napilap szombati cikkében arról számolt be, hogy több mint tíz kiskorút helyeztek megfigyelés alá, amiért a hírszerző szolgálatok szerint internetes üzenetekben kapott útmutatás szerint és oktatóvideókon keresztül terrortámadások előkészítésére és elkövetésére készítették fel őket.
Van Der Sypt elmondása szerint a kiskorúakat valószínűleg a nagy tömegeket vonzó karácsonyi vásárokon kívánták bevetni a terrorszervezetek, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy mely városok, mely rendezvények ellen tervezhettek támadást.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vagy más terrorista csoportok teljes kiképzést adtak a fiataloknak arra, hogy hogyan ölhetnek embert, vagy készíthetnek bombákat. Az ilyen szervezetek arra számítanak, hogy a kiskorúak könnyebben átjutnak az esetleges biztonsági ellenőrzéseken – tette hozzá a szóvivő.
Belgiumi terrortámadás lehetőségére figyelmeztetett az amerikai hírszerzés november végén. Noha leszögezte, hogy készülő támadásról, konkrét fenyegetésről nincs tudomásuk az amerikai hatóságoknak és hírszerző szerveknek, a belga napilap szerint a tömegeket vonzó brüsszeli karácsonyi vásár a lehetséges célpontok között szerepel.
Brüsszelben az esetleges terrortámadások veszélye miatt 2007 óta többször, és az idén sem engedélyezték a szilveszteri tűzijátékot. Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre terrortámadást, amelyben harmincketten meghaltak és 340-en megsérültek, köztük két magyar. A támadást az Iszlám Állam vállalta el.Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, Charlottenburg kerületben, a Kurfürstendamm sugárútnál az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, 48-an megsérültek, többen súlyosan. A történtek háttere egyelőre nem ismeretes, szinte bzpnyosnak mondható, hogy iszlamista indíttatású merénylet történt.
A sofőr megpróbált elmenekülni, de elfogták. A berlini rendőrség közben szűkszavú Twitter-bejegyzésében megfogalmazta azt a gyanút, hogy a teherautót egy lengyelországi építkezésről lopták el. A Die Welt című napilap azt írta keddre virradóra internetes felületén rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a gázoló feltehetően pakisztáni menekült volt, aki az idén, február 16-án kért menedékjogot Németországban.
Több uniós vezető, valamint a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak azok után, hogy hétfő este egy teherautó belehajtott egy berlini karácsonyi vásárba, és legalább kilenc embert megölt.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy mélységesen lesújtották a történtek, és hangsúlyozta, Európa kész segíteni a német hatóságoknak.
Szijjártó levélben fejezte ki részvététAz Európai Unió részéről mások mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részvétet nyilvánított.
Közleményében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is együttérzését fejezte ki az események miatt.
A történtekre Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is reagált. Azt írta, hogy lesújtotta a támadás, és szolidaritásáról biztosította Németországot.
Charles Michel belga kormányfő arról számolt be, hogy országa biztonsági szolgálatai szorosan figyelemmel követik a németországi eseményeket, de a hatóságok nem emelték meg a terrorkészültség szintjét, azt továbbra is hármas, azaz “súlyos” fokozaton tartják.
Három magyart nem találnak
A berlini magyar nagykövetség ügyeleti telefonszámán hárman jelezték, hogy nem találják rokonukat – mondta el Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke. Hozzátette, mindhárom esetben felvették az adatokat és továbbították a német rendőrségnek. Egyelőre várják és gyűjtik a további információkat. A konzulok a helyszínre siettek, úgy tűnik, hogy a vásáron üzemelő magyar lángosos és kürtős kalácsos bódéja nem azon a részen volt, ahol a teheraautó a tömegbe hajtott – tette hozzá.
A vád szerint a férfi november 9-én, folyamatban lévő büntetőügyének tárgyalására érkezett az épületébe és a biztonsági beléptetéskor az őrök kérdésére válaszolva azt állította, robbanószer van a táskájában. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy a táska nem tartalmaz robbanószert – írták a közleményben.
A PKKB a férfit bűnösnek mondta ki közveszéllyel fenyegetés bűntettében, és egy év hat hónap börtönre ítélte a büntetett előéletű, többszörös visszaeső vádlottat, aki a bűncselekményt ittas állapotban, feltételes szabadsága ideje alatt követte el.
Ahmet Iyimaya, a török parlament igazságügyi bizottságának tagja szerint az Európai Uniónak sokkal inkább szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra; 10-20 évvel ezelőtt Ankara még Brüsszeltől függött, de ma már képes arra, hogy megvédje saját érdekeit.
Michael Fallon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet ellen létrejött nemzetközi koalíció védelmi minisztereinek egynapos londoni konferenciája után, Ashton Carter amerikai védelmi miniszterrel tartott közös csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: a koalíció akkor sem tudja elképzelni Szíria jövőjét Aszaddal az ország élén, ha a szíriai kormányerők vereséget mérnek az ellenzékre Aleppó városában.
Fallon szerint Aszad nem tekintheti győzelemnek kórházak lebombázását, a humanitárius segélyek eljuttatásának megakadályozását, még kevésbé azt, hogy kormánya Szíria területének mindössze negyven százalékát ellenőrzi. A brit védelmi miniszter szerint olyan politikai rendezésre van szükség Szíriában, amelynek eredményeként plurális, a teljes szíriai társadalmat képviselő kormány jön létre, “de Aszad nélkül”.
Carter a sajtótájékoztatón az Iszlám Állam elleni közös fellépésről kijelentette: bízik abban, hogy a terrorszervezet elleni koalíció a megválasztott következő amerikai elnök, Donald Trump kormányának hivatalba lépése után is fennmarad. Az amerikai védelmi miniszter kijelentette azt is: kijelölt utódjának, James Mattisnek javasolni fogja, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is aktív vezető szerepet töltsön be az Iszlám Állam ellen létrejött nemzetközi koalícióban, mivel “a logika ezt kívánja”.
Fallon ehhez hozzátette: az Iszlám Állam globális fenyegetést jelent. A brit védelmi miniszter közölte: nincs kétsége aziránt, hogy az Egyesült Államok a következő kormány idején megőrzi is hagyományos globális vezető szerepét.
A csütörtöki zártkörű londoni konferencián Nagy-Britannia és az Egyesült Államok mellett Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Irak, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Spanyolország és Törökország védelmi miniszterei vettek részt.“A kibertérség kockázatai Csehország számára reálisak és jelentősek, biztosan valószínűbbek, mint egy klasszikus háború kitörése” — nyilatkozott Dusan Navrátil, a cseh Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a lapnak.
A több száz munkatárssal beindítani tervezett “kiberhadsereg” magját a katonai hírszerzés jelenleg mintegy húsztagú hackercsoportja alkotja. Az új hivatal jövőre kezdi meg működését, és három éven belül kell teljes mértékben kiépíteni védelmi rendszereit. A hivatal legfőbb feladata az lesz, hogy minél erősebb tűzfalat építsen ki a cseh állam stratégiai fontossággal bíró rendszerei, intézményei és gazdasági egységei köré, amelyek sorába egyebek között a bankokat, az erőműveket is besorolták.
A védelmi tárcához tartozó “kiberhadsereg” a védekezés mellett szükség esetén támadásra is alkalmas lesz.
Ugyanakkor a kormány a belügyminisztérium keretében szintén létrehoz egy speciális számítógépes egységet, amelynek feladata a Csehországot és a demokratikus rendet támadó propagandával szembeni küzdelem lesz.
A Nemzetbiztonsági Hivatal elemzései szerint a veszélyt leginkább Oroszország és Kína jelenti. Azzal, hogy kibertámadás valamelyik NATO-tagállamból is érkezhet, a cseh kormányzat nem számol – jegyzi meg a Hospodárské Noviny.