Egy török katonai szakértő szerint Törökország amiatt vásárolja meg az Sz-400 orosz rakétavédelmi rendszert, hogy ezáltal csökkentse függését a NATO-tól.
Örömteli rendezvényre került ma sor Szolnokon. Úgymond ceremoniálisan is visszaadták szolgálatra az alakulatnak Oroszországban nagyjavíttatott Mi-17-eseit. Örömteli, mert egy abnormális, mulasztásokkal terhelt, előrelátó tervezéstől mentes időszakot zár le, mely a hazai katonai forgószárnyas repülés mélyrepülése is volt egyben. A rendszerben álló technikát, az azon dolgozókat éppúgy cserben hagyta a második-harmadik Orbán-kormány, amikor 2010 után a nyugati helikopterbeszerzés gondolatával játszadozott, a megfelelő ajánlatot várva, ami aztán nem érkezett be. A rendszeres, ütemezett nagyjavítás ennek a technikának éppúgy a természetes velejárója kell, hogy legyen, mint az emberi erőforrás, az infrastruktúra, az alkatrész, és a keró. Évi átlagban a mostani hazai helikopterflotta fenntartása egy-két nagyjavítás megrendelését igényli, ehhez képest 2008 után ilyenre nem került sor, ehelyett nyugatiról vizionáltak, ajándék finnekkel és másodkézből származó civil minyókkal „áthidaltak”. Szégyen, hogy a hazai helikopteres közösség egyes sokcsillagosai asszisztáltak ehhez az agóniához, és szerencse, hogy senki nem döglött bele.
Az emberi nagyság egyik ismérve a korrekcióra való hajlandóság. Akármi is történt a múltban.
A másik üröm, ami az örömbe vegyül, hogy a végre-valahára elvégeztetett oroszországi nagyjavíttatást nem használták ki képességfejlesztésre: ez alatt ASZO-k, páncélzat felszerelését és az NVG-kompatibilitásnak a teljes ötgépes flottára történő kiterjesztését értem. Pártunk és kormányunk, mely a Nyugattal hangjáték és plakát formában annyi konfrontációt vállal, nem tudta volna a nemzeti katonai érdeket szem előtt tartva rugalmasan értelmezni a ránk oktrojált oroszellenes szankciós rezsimet? De ha már így esett, itt az idő a korrekcióra, megnézni, hogy a Léjü mit tudna bepótolni a mulasztásból. A honlapjukon büszkélkednek, hogy „az üzem készítette el annak az An-26 típusú repülőgépnek a vállról indítható rakéták elleni infracsapdás védelmét, amely rendszeresen szerepet vállalt az iraki kontingens szállítási feladataiban”. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a Mi-17-esek esetében is meg tudnák tenni, de a többi fejlesztés is esélyes, és nem gondolnám, hogy ehhez az orosz OEM nem nyújtana dokumentációs támogatást.
A harmadik a még kiküldendő gépek, a Mi-17-es és a Mi-24-esek kérdése. A mintegy 21 milliárd erre szánt forint képességnövelés nélkül kidobott pénz. Pontosabban egy békeidős/katasztrófavédelmi állami helikopterflottát eredményez csak. Könyörgöm, katonai, harci helikopterekről van szó, a háborúzás alapvető funkció. Önvédelem, éjjeli alkalmazási képesség, fegyverzet. Ezek nélkül a dolognak a megnyert nyolc év/kétezer óra tartamban nincs értelme. Akkor már néhány igazán korszerű nyugati könnyű gép, mellyel legalább a különlegesek kinn lennének a vízből, és végre lenne egy komplett, szuverén és korszerű képessége a honvédségnek.
Zord
Törökország nem engedélyezi, hogy német állampolgárok lépjenek egy az országban működő NATO-bázis területére. Wolfgang Hellmich, a német parlament védelmi bizottságának elnöke szerint a NATO kellene nyomást gyakoroljon Törökországra ez ügyben.
A vizes világbajnokság megnyitóját követő napon a főváros XIII. kerületében, a Duna Aréna és környéke légterében megjelentek a Légirendészeti Szolgálat helikopterei. A borongós szombat délelőtt egy MD500-as és egy MD902 Explorer töltött néhány percet a Dagály és a Népfürdő utca felett.
A nemzetközi repülőterünk felől gyorsan közeledő rendőrségi helikopterek közül először a Romeo 502-es (R502) érkezik a Dagály utcához.
A Romeo 904-es (R904) is megérkezik, sokkal csendesebben, mint a faroklégcsavaros MD500-as.
Az MD500-as utastere nagyon szűkös, de levett ajtókkal a gép remek megfigyelő platform.
A NOTAR MD 902-es alulnézetből.
*
Ez már egy másik nap, de ugyanaz a felállás; ismét egy MD500-ból és egy MD902-ből álló géppár forgolódik a Duna Aréna felett.
Az MD902-es egy pillanatra hátat fordít a lemenő napnak, mielőtt a másik gép nyomában a belváros felé fordul.
*
A faroklégcsavaros MD500 és a NOTAR megoldású MD902 Explorer mellett egy harmadik típus és egy harmadik megoldás is jelen van a légtérben. A BRFK épületének tornya mellett egy kolléga közelít a Honvédkórház tetején kialakított leszállóhelyhez a légimentők fenestronos EC135-ösével.
Újabb feladat, ismét a Romeo 904-es vezeti a géppárt. Az 500-ason le kell venni az ajtót, a 902-esen elég hátratolni.
500-as és 902-es - szépek együtt.
*
Ha már az a ritka helyzet állt elő, hogy házhoz jön (repül) a téma, akkor a július 26-i repülésekkel folytatom a képes beszámolót.
Az ismét géppárban érkező helikopterek közül az MD500-as kiválik a kötelékből, kis magasságra süllyed a Duna-parton álló irodaházak közelében, majd a fürge kis gép pillanatok alatt visszaemelkedik, hogy azután megismételje a manővert.
A már megszokott módon néhány kör után a helikopterek az MD902-es vezetésével továbbrepülnek. A nyitott ajtó mögött ülőkön fekete ruha, maszk és barett van.
Egyenes vonalú repüléskor a farokrész végét lezáró, elforgatható „jet thruster” nyílása lefelé néz. Nem az MD902 Explorer az első NOTAR típus Magyarországon, korábban már repült hasonló helikopter magyar lajstrommal.
Az Explorer nyomában repül az MD500-as.
Az MD500-as lefordul a vezérgépről és Bel-Buda felé süllyed.
Fordulóban a hegyek előtt. A háttérben a Széchenyi-hegyi adótorony látszik.
A rendőrség a vízen is jelen van a Duna Aréna környékén. Motorcsónakjuk az Árpád híd alól csorog a Margitsziget mellett.
Ha már vízre szálltunk, álljon itt egy fotó az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred motorosáról is.
Délután a Romeo 901-es repüli a feladatot, MD500-as kíséret nélkül, zárt ajtókkal. A délelőtti napsütés már csak emlék, de a sötét felhő alatt elhúzó Explorer így is szép látvány.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Csehországban ebben a hónapban az Aero Vodochody nekilátott a legendás L-39 Albatros sugárhajtású kiképzőgép legújabb változatának, az L-39NG-nek a gyártásához. Persze ez még csak az első négy gépet jelenti. Ezek közül az első a második prototípus lesz, míg a második és a harmadik gép a strukturális tesztekre fog szolgálni és a negyedik lesz az első, megrendelő számára (ez a hírek szerint a LOM Praha) átadására kerülő példány. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával (számos szimulációs technológiát is magában foglalva) és az újonnan kifejlesztett Williams International FJ44-4M hajtóművel ellátva, így a kor követelményeinek még jobban megfelelve. A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az L-39NG további megrendelői között említik a Breitling és Black Diamond műrepülő csapatokat, de a spanyol légierőt is, ahol a CASA C-101-es gépek utódja lehet a cseh típus.
Szárnyaik középrészének cseréjét követően akár 2035-ig is repülhetnek majd a Brit Királyi Légierő Lockheed Martin C-130J Mk.4 Super Hercules szállítógépei. Az eredetieknél kétszer, háromszor hosszabb élettartamú alkatrészek 143,3 millió dollárért kerülnek majd beépítésre a britek 14 Hercules-ébe a Cambridge-i Marshall Aerospace and Defense Group-nak köszönhetően.
Július 13-án az IPA6-os jelzésű Eurofighter Typhoon volt a típus első példánya, mely MBDA Brimstone irányított rakétával hajtott végre lövészetet. Ezt megelőzően az év első felében egyéb repülési teszteket hajtottak végre a rakétával. A légi próbák ezen első része sikerrel lezárult, ezeken a szárnyak alatti hármas pilonon történő hordozás során mérték a rakétákat érő erőhatásokat, illetve a repülőgéppel létrejövő adatkapcsolat tökéletességét is górcső alá vették. A 40 repülés során a valós, éles helyzetben is használatos felfüggesztési variációt is tesztelték. Ennek során a Eurofighter Typhoon négy AMRAAM és két ASRAAM légiharc-rakétával, két Paveway IV lézeres/GPS irányítású bombával és két szárny alatti hármas Brimstone pilonnal emelkedett a levegőbe. Ennek során a vadászbombázó nagytömegű fegyverzet jelentette terhelés mellett történő manőverező képességét is kiértékelték. Az ütemterv szerint a Eurofighter Typhoon 2018 végéig bevethetővé kell, hogy váljon a MBDA Brimstone földi célok elleni rakétákkal. A tervek szerint mindössze kilenc indítás során szeretnék vizsgálni a vadászbombázó elhagyásának mozzanatát a Brimstone által, valamint az indítási magasságok által elérhető maximális hatótávolságot.
Oroszországban a MAKS 2017 kiállításon mutatták be a Mil Mi-8-as/Mi-17-es helikoptercsalád új tagját, a Mi-171S-VN-t. A különleges műveletek végrehajtására képessé vált forgószárnyas a szárnycsonkjain és ajtajaiban elhelyezett egy-egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska mellett a szárnycsonkok három-három felfüggesztési pontján irányított és nem irányított rakétákat, bombákat és gépágyú konténereket hordozhat, akárcsak elődjei. Védelméről az infracsapdák mellett már a President-S rendszer is gondoskodik, de kevlárból készült páncélzattal is ellátták. A védelem részét képezi még a 3 fős személyzet és a szállított 37 főnyi katona energiaelnyelő ülésekben történő elhelyezése is. A pilótafülke alatt pedig két szenzortorony kapott helyet. Az két, egyenként 1900 lóerős gázturbina kompozit rotorlapátokkal, valamint X alakú farokrotorral 280 kilométer per órás legmagasabb sebességet és 259 kilométer per órás utazósebességet tesz lehetővé. Az Ulan Ude-i üzemben készített variánst már felajánlották megvételre is, bár a repülési teszteket csak nemsokára fogják elkezdeni.
Kazahsztánban egy helyi partner, a Kazakhstan Engineering segítségével próbálja meg értékesíteni a MiG a MiG-35 Fulcrum-F vadászbombázót. A típus eladásán felül az oroszok együttműködést is felajánlanak a kazah partnerek számára, mi a javításon felül bizonyos alkatrészek gyártást is jelenti.
Három évvel Izraelbe való megérkezésük után jelentős előrelépés vette kezdetét az Alenia Aermacchi M346 Lavi sugárhajtású kiképzőgépeknél. A típus harci kiképzésre is alkalmassá tétele egy szoftvercsomag fedélzeti számítógépekre való telepítésével valósul meg. Így már a szárnyak alatti függesztési pontok is használhatókká válnak az 1 óra 15 perces levegőben tölthető időt megnövelő pót-üzemanyagtartályok és a bevetéseken is használatos Mk bombacsalád tagjainak ballisztikai jellemzőivel bíró BDU-33-as gyakorlóbombák felhelyezésére. Az izraeli légierő tesztalakulata már elvégezte a földi és légi próbákat az új szoftvercsomaggal, így azok telepíthetőkké váltak. Hamarosan a kiképzéshez használatos négy szimulátor is továbbfejlesztésen esik át, ugyanis hálózatba lesznek kötve, így segítve majd a pilóták felkészülését.
Törökországból bő egy hónappal ezelőtt érkezett a hír, miszerint nem csak az erőforrás hiánya miatt nem indulhat el az Altay harckocsik sorozatgyártása. A típus előállítására képes Otokar ajánlatát ugyanis elutasították, mondván a harckocsik darabára elfogadhatatlanul magas. Ezt az árkalkulációt, ami egyébként 250 páncélosról szólt, a gyártó még 2016 augusztusában nyújtotta be a török védelmi minisztérium hadiipari titkárságának (SSM – Undersecretariat for Defence Industries). Most ugyanez a szervezet kért fel három, a páncélos járművek előállításában járatos céget, név szerint az BMC-t, az Otokar-t és az FNSS-t, hogy készítsék el ajánlataikat az Altay harckocsik gyártásáról.
Alig több mint egy évvel ezelőtt derült ki, hogy India 164 darab Rafael Litening célmegjelölő konténert, valamint több száz Spice 250 precíziós vezérléssel ellátott bombát vásárol meg a Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázók számára. Az akkor 500 millió dollárosnak kikiáltott beszerzés hozadéka az lehet, hogy Új-Delhi a Dassault Rafale vadászbombázók számára is megvásárolná a Litening célmegjelölő konténert.
Érdekes helyzet alakult ki viszont az indiai Pilatus PC-7 MkII-es kiképzőgépek körül. A 75 darabos mennyiségben beszerzett típus, gyártó általi karbantartási szerződése 2016 decemberében lejárt és eddig nem került meghosszabbításra. Ennek oka nem egyértelmű, a híradásokban két változat található meg. Az egyik szerint az ország védelmi minisztériuma által találtatott túlzottan magasnak, a további 36 hónapot felölő időtartamra a svájciak által kért összeg. A másik, mely a légierőből származónak tünteti fel az információ eredetét, arról szól, hogy a gyártó nem is nyújtott be új ajánlatott, mivel Új-Delhi nem rendelt további gépeket tőlük. Jelenleg az indiai Pilatus PC-7 MkII-es kiképzőgépek üzemben tartását a légierő szakemberei végzik, a haderőnem által beszerzett alkatrészek felhasználásával.
Új, hajók elleni rakétával tervezi felszerelni Japán a helyi gyártású Mitsubishi F-2-es repülőgépeit. A fegyver fejlesztése még folyamatban van, annyit lehet róla tudni, hogy sebessége a hang háromszorosa lesz. A program kiemelt fontosságú, a kínai tengeri jelenlét miatt, így az következő pénzügyi évben több százmillió jen árán szeretnék a fegyvert rendszeresítésre kész állapotba hozni.
Második kísérleti fázisát is elindították a Lockheed Martin F-35B rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázó sí sáncos felszállásainak vizsgálatának. Az amerikai haditengerészet Patuxent River-i bázisán most az erősebb keresztszélben, a külső függesztési pontok használata esetén, valamint változó nekifutási úthossz során végzett felszállások során nyert adatokat elemzik majd.
Megfelelőnek bizonyultak azok az előtanulmányok és tervek, melyeket a Lockheed Martin végzett az AGM-158B JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgép hatótávolságának növelése érekében. Az 1000 kilométer körüli táv lerepülési képessége már így is igazán figyelemreméltó volt az 1 tonnánál kicsit súlyosabb fegyvertől, de a fejlesztők láttak még lehetőséget ennek növelésére. A távolság növelésére egy új szárnyszerkezet megvalósítása nyújtotta a lehetőséget, ennek tervezése 2016 márciusában vette kezdetét. Az Egyesült Államok Légiereje a Lockheed Martin számára 37,7 millió dollárt utalt át nemrégiben, így az új szárnyakkal ellátott csapásmérő robotrepülőgépek hamarosan, a 17. gyártási szériában lekerülhetnek majd a gyártósorokról.
Ideiglenes jelleggel, de felfüggesztette a Lockheed C-5M Super Galaxy szállítógépek repülését az amerikai légierő. Ugyanis 60 napon belül két alkalommal is gond adódott a gépek orrfutóművénél leszállás során. Ez a variáns csak a Dover légitámaszponton található meg és egyeik legfőbb feladata az amerikai és az európai kontinensek közötti szállítási feladatok végrehajtása. Az USAF illetékesei még nem nyilatkoztak arról meddig tarthat a gépek alapos átvizsgálása, de annyit elmondtak, hogy a szállítási feladatok végrehajtásában a 18 kieső gép hiánya nem lesz érezhető.
Ha úgy tetszik az érem másik oldalán helyezkedik el az amerikai haditengerészet VFA-115 Eagles repülőszázada, melyik július 3-án elérte a 100000. repült óráját is A osztályú (2 millió dollárosnál nagyobb kár, gépveszteség, haláleset stb.) esemény nélkül. A 23 éve igazán kimagasló teljesítményt felmutatni tudó alegység ez idő alatt repülte az A-6E Intruder, majd az F/A-18C Hornet gépeket és a flotta századai közül elsőként fegyverezték át őket a vadonatúj F/A-18E Super Hornetre. Természetesen a géptípusok ismeretében még inkább elképesztő ez az adat, hiszen egy repülőgép-hordozón települő, aktív repülőszázadról van szó, mely számos bevetést teljesített az elmúlt évtizedekben a világ számos pontján.
A légi üzemanyag átadásának és felvételének bonyolult műveletének automatizálása, robotizálása napjainkban zajló folyamat. De joggal merülhet fel a kérdés, mi a helyzet a földön tartózkodó repülőeszközök tankolásának automatizálásával? Ezt is folyamatban van, bár az előzőhöz képest kevesebb rivaldafény éri az AR3P koncepciót. Az S&T és a Center's Aviation Development Directorate and Operational Energy Lab együttműködésében a hadsereg számára próbálnak megvalósítani egy, a földön álló helikopterek üzemanyag-utántöltését végző automata rendszert. A többségében kereskedelmi célokra készült összetevők alkotta rendszert a napokban tették, igaz még csak „laboratóriumi” körülmények között próbára, teljes sikerrel. Egy megfelelő méretű csarnokban egy igencsak torzó állapotban lévő, ám a célnak tökéletesen megfelelő AH-64 Apache harci helikopter tankolását kellett végrehajtani a képfelismerő szoftver és kamerák által irányított robotkarnak.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas CF-188A Hornet.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
Az USAREUR Saber Guardian 2017 gyakorlatának legnagyobb magyarországi rendezvénye a visegrádi bázisú, román, horvát és brit erőkkel kiegészített Brave Warrior 2017 volt. A legszínesebb hazai szf. felvonulásnak lehettünk tanúi Hajmáskéren.
A KFOR-misszióba, karhatalmi feladatra felkészített bocskaisok befűzése a gyakorlatba ugyan nem várt kényszer eredménye volt (az eredetileg tervezett, Baltikumba települt klapkások helyét kellett a BW17-en elfoglalniuk), de így egy teljes konfliktus eszkalációs skálát sikerült végigjátszani a DV-nap vendégei számára. Itt a DeHoHa (Debrecen, Hódmezővásárhely, Hajdúhadház) település demokratikus polgármesterét elmozdítani akaró, az agresszor állam által fellázított tüntetőket kell megfékezni a helikopterrel helyszínre szállított, rohamrendőrbőrbe bújt honvédeknek.
Magyar BTR-ek "okkupációs" konfigurációban, tábori frontális tüntetőfelmászásgátló módosítással :-)
Az antidemokratikus lázadók Molotov-koktélt is bevetnek a demokratikus polgármestert védelmező szövetséges karhatalmisták ellen.
A lázító szomszéd ellen a határra vezényelték az ohiói nemzeti gárda HMMWV-vel felszerelt felderítő járőrét...
...de előre vontak szlovák BVP-2-eseket...
...lengyel Rozomakokat...
...és román TAB-77-eseket is...
...mire a további eszkalációt hozó incidens meg is történt, a lázadóknak fegyvert csempésző konvojt megsemmisítette a szövetséges kötelék.
A Gripenek először erődemonstrációba kezdtek alacsonyan, infracsapdákkal...
...aztán a földön elhelyezett piropatronok segítségével bombáztak is.
Az eszkalációval tarthatatlanná vált a NATO-védenc polgármester helyzete. A brit készenléti egység (Land Roverek) hivatalából a DeHoHa mellett LZ-hez szállította, ahonnan – a nyilvánosság előtt először itt bemutatkozó – 705-ös evakuálta.
Rövidesen meg is indult az ellentámadás, melyben a 4-10 páncélos felderítő ezred Bradley harcjárművei és horvát M-84-esek vettek részt.
Az ellenséget magyar BTR-ek...
...és amerikai M1-esek játszották. A piros füst a résztvevő megsemmisítését jelzi.
A demonstráció utáni seregszemlén közelebb is kerülhettünk a résztvevőkhöz. Itt egy természetes álcázást kapott lengyel Rozomak.
Román TAB-77-es szépséges kamuflázzsal.
Az ohiói nemzeti gárdisták felderítői a 2-107 felderítő zászlóaljból.
A 4-10-esek egyik M113-as aknavetőhordozója...
...Abramsja, az ellenség zászlajával...
...Bradley M2-ese...
...és tüzérségi megfigyelő BFIST-je.
Cseh Iveco LMV, melyet eredetileg az afganisztáni missziókra vettek.
Horvát M-84A4 készülődik a menetre.
Szlovák BVP-2 indul neki.
A brit erők Javelin-indítója.
Részletek az ohiói felderítő Humveekről: LRAS3 felderítő szenzor...
...és ITAS minden idős célfelderítő-tűzvezető rendszerrel felszerelt TOW-indító.
Román 4x4-es TAB-79AR aknavetőhordozó és mellette a felderítő alapváltozat.
Zord
A csehországi Hradistében ma rendezték meg a győri ezred Mistral-osztályának részvételével a Tobruq Legacy szövetségi lérak-gyakorlat éleslövészetét Tobruq Arrow név alatt.
Indul a magyar Taceval egyik Mistralja.
Karjelzések a magyar lérakosokon.
Piropatron villan indtás előtt a strakoniceiek egyik Sztrela-10-esén.
Amerikai Avenger lő 0.5-ös géppuskájával.
Zord