Biztonságpolitika

2022 júniusában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma ismét átlépte az egymillió főt: egészen pontosan 1 208 169-en fordultak meg a budapesti légikikötőben.

2022. július 21-én, csütörtökön rendezték meg az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység kibocsátó ünnepségét, melyről mutatjuk Olvasóinknak a helyszíni fotókat!

A minap dolomiti túrázás közben "váratlan helikopterekre" lelt a LégierőBlogger a Tre Cime di Lavaredo/Drei Zinnen környékén. Mint kiderült, a Holland Légierő (KLU) gépei már több éve Avianóba járnak magashegyi képzésre, s most is ennek kapcsán jelentek meg a szimbolikus sziklatornyok környékén is.

A Drei Zinnéket északról kerülve túrázok, amikor egyszercsak kibukkan a keleti (Kleine) és középső (Große) torony között (!) egy Apache!

Ilyen fények és szögek között nincs esély a felségjel felismerésére, de a tulaj mégis belőhető. Miért? Mert a szárnycsonk törővégen lévő Terma AMASE önvédelmi rendszer konténer csak rájuk jellemző...

...a hollandokra, ahogy az ezen a képen már látható felségjelből ki is derül.

Függeszkedés egy közeli csúcs, a Schwabenapenkopf felett.

Visszatérés Avianóba a Dreizinnéktől nyugatra eső sziklás magaslatok előterében.

Egy ideje már az RNLAF is F Chinookot repül. Az utolsó Deltáktól tavaly búcsúztak el.

A High Blaze gyakorlatsorozaton a Chinook és Apache típus mellett Cougarok is részt szoktak venni.

A tandemrotoros nehéz szállító süllyedve befordul az osztrák határhoz közeli völgybe.

Zord

A mai napon, 2022. július 20-án jelentette be Petr Fiala cseh miniszterelnök, hogy a meglévő 14 gépes JAS 39C/D Gripen flottát ötödik generációs F-35-ösökre cserélnék, az amerikai féllel való tárgyalások megkezdésére pedig most rá is bólintott a kormány.

A világ legnagyobb nemzetközi légitársasága a járvány előtti hálózatának 90 százalékán újraindította járatait, és a gyorsan növekvő kereslet miatt már 70 A380-as óriásgépet állított újra forgalomba.

A dél-angliai Fairford repülőterén két év szünet után újból megrendezett Royal International Air Tattoo 2022 (RIAT) katonai légibemutatón ismét magyar sikernek örülhetünk. Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis „Puma” Harcászati Repülőszázadának pilótája, Szentendrei Dávid százados nyerte el a legjobb szóló bemutatópilótának járó, rangos elismerést július 17-én.

A koronavírus-járvány előtt az volt a megszokott, hogy a katonai repülésben eltöltött évek után számos pilóta a légitársaságok felé fordult, hogy pályafutását a civil életben folytassa. Aztán jött 2020 tavasza, a járvány, és a sorrend megfordult: munka nélkül maradt, tapasztalt közforgalmi pilóták jelentkeztek, hogy katonai szállító repülőgép-vezetők legyenek. Így volt ez Magyarországon is és a honvédség A319-esein ma több olyan tapasztalt pilóta repül, aki korábban kereskedelmi gépeket vezetett.

Aki valaha is foglalkozott a magyar repülés történetével, annak ismerősen cseng Szentgyörgyi Dezső neve. A Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája a háborút túlélte, 1971-ben egy Il-18-as kapitányaként, a Malév koppenhágai járatának teljesítése során vesztette életét. Fia szintén pilóta lett, a polgári repülést választotta. Unokája is közforgalmi pilótaként repült, amíg a két évvel ezelőtt kezdődött világjárvány miatt váltani kényszerült - nagygépes tapasztalatát immár a katonai repülésben, a szállítórepülő század gépein hasznosítja. Szentgyörgyi Dezső századossal az indíttatásról, a gyerekkorát meghatározó élményekről, a közforgalmi pilóták mindennapjairól, és a koronavírus-járvány okozta pályamódosításról a nagyapja nevét viselő kecskeméti repülőbázison, a Dongó század egykori fészkében, a szállítópilóták által használt épületben beszélgettünk.

[...] Bővebben!

Folyamatosan érkeznek az újgenerációs, a korábbiaknál környezetkímélőbb, kényelmesebb és csendesebb repülőgépek az Air France flottájába, a vállalat évente 1 milliárd eurót költ a géppark folyamatos megújítására.

Megtiszteltetésnek érzi Asztalos István alezredes, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis repülésbiztonsági főnöke, volt Gripen és jelenlegi Falcon-pilóta, hogy elsőként vehette át szülőfalujában a „Szülőföldem Tiszaeszlár” érdemérmet.

Közös kül- és biztonságpolitika

Dánia már korábban bejelentette, hogy csatlakozna az Európai Unió közös védelmi politikájához, 30 évvel a kilépés után. Ennek értelmében június elején tartott népszavazáson a dánok túlnyomó többsége támogatta a kezdeményezést, ugyanis 4,3 millió szavazásra jogosult polgárának összesen 66,9%-a támogatta az opt-out visszavonását, míg 33,1%-a nemmel szavazott. Az opt-out feladásának fő hatása az lesz, hogy a dán tisztviselők a részt vehetnek azokon a tárgyalásokon, amikor az uniós tisztviselők védelmi témákról beszélnek, és a dán erők részt vehetnek az EU katonai műveleteiben. Ez az első alkalom, hogy a politikai és gazdasági unió alapjait megalapozó, Maastrichti Szerződésben foglalt négy dán opt-out egyikét eltörölték a dániai szavazók.

A globális élelmiszerbiztonsági helyzet az orosz-ukrán háború miatt veszélyeztetetté vált, ezért a Tanács június 20-án meghatározta a Team Europe feladatait erre vonatkozóan. Az intézkedéscsomag négy cselekvési ágból áll:

• szolidaritás a sürgősségi segélyeken és a megfizethetőség támogatásán keresztül
• a fenntartható termelés, a rugalmasság és az élelmiszerrendszer átalakításának fellendítése
• a kereskedelem megkönnyítése Ukrajna mezőgazdasági exportjának különböző utakon történő segítésével és a globális kereskedelem támogatásával
• hatékony multilateralizmus és erős támogatás az ENSZ Globális Válságreagáló Csoportja központi szerepéhez a globális erőfeszítések koordinálásában.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Szankciós politika

Június 3-án a Tanács bevezette a hatodik gazdasági és egyéni szankciócsomagot, amely Oroszországot és Fehéroroszországot célozza meg az orosz-ukrán háborúra való tekintettel. A hatodik csomag célja, hogy megakadályozzák a Kremlt azon képességét, hogy továbbra is hatékonyan finanszírozza a jelenleg zajló háborút.

A hatodik szankciócsomag tartalma:

• Az EU úgy határozott, hogy megtiltja a kőolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő vásárlását, behozatalát vagy szállítását. Az orosz olaj fokozatos kivonása a kőolaj esetében 6 hónapról az egyéb finomított kőolajtermékek esetében 8 hónapig tart.
• Az EU kiterjeszti a speciális pénzügyi üzenetküldési szolgáltatások (SWIFT) nyújtásának jelenlegi tilalmát három további orosz hitelintézetre – Oroszország legnagyobb bankjára, a Sberbankra , a Moszkvai Credit Bankra és az Orosz Mezőgazdasági Bankra – és a Belarusz Fejlesztési és Újjáépítési Bankra.
• Az EU felfüggeszti három további orosz állami tulajdonú csatorna műsorszórási tevékenységét az EU-ban: a Rossiya RTR/RTR Planeta , a Rossiya 24/Russia 24 és a TV Center International. (Ezeket a struktúrákat az orosz kormány az információk manipulálására és az ukrajnai invázióról szóló félretájékoztatás elősegítésére használta, beleértve a propagandát is, azzal a céllal, hogy destabilizálja Oroszországgal szomszédos országokat, valamint az EU-t és tagállamait.)
• Az EU bővíti a kettős felhasználású árukra és technológiára vonatkozó exportkorlátozások által érintett személyek és szervezetek listáját. A lista ilyen kiegészítései között szerepelnek orosz és fehérorosz entitások is. Ezenkívül az EU bővíteni fogja azon áruk és technológiák listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez. Ez 80 vegyi anyagot fog tartalmazni, amelyek vegyi fegyverek előállítására használhatók fel.
• Az EU megtiltja számviteli, PR és tanácsadói szolgáltatások nyújtását Oroszországnak.
• Ezenkívül a Tanács további személyek és szervezetek szankcionálásáról döntött: az orosz csapatok által Buchában és Mariupolban elkövetett atrocitásokért felelős személyek, a háborút támogató személyek, a listán szereplő oligarchák és Kreml tisztviselőinek vezető üzletemberei és családtagjai, valamint a védelemben részt vevő vállalatok. és egy pénzügyi szervezet.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Regionális politika

Kohézió 2050: Az európai kohéziós politikáról szóló nyolcadik bizottsági jelentés megállapításait jóváhagyta a Tanács június 2-án.

Ennek elemei a következők:

• A Tanács úgy véli, hogy az új egyenlőtlenségek elkerülése érdekében a beruházásokat a zöld és a digitális átmenet által kínált növekedési lehetőségekhez kell igazítani.
• Az oktatás és a szakképzés megerősítésére szólít fel a Tanács annak érdekében, hogy a polgárok jobban felkészüljenek a társadalmainkban zajló átmenetekkel való megbirkózásra.
• A megállapítások hangsúlyozzák a kohéziós politika helyi dimenziójának fontosságát, és emlékeztetnek arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az ipari átalakulás által érintett területekre, valamint a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókra.
• A Tanács azt ajánlja, hogy további figyelmet kell fordítani néhány stagnáló vagy évek óta recesszióban lévő, közepes jövedelmű régióra. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a területeket abban, hogy új növekedési forrásokat találjanak, és meg kell akadályoznia, hogy más európai régiók is ilyen helyzetbe kerüljenek.
• Ami Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját illeti, a megállapítások elismerik az Oroszországgal és Fehéroroszországgal, valamint az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal határos régiók sajátos gazdasági és társadalmi kihívásait, amelyek hatással vannak a regionális fejlődésükre.
• A Tanács várakozással tekint a kohéziós politika 2027 utáni jövőjéről szóló vita megkezdése elé, hogy egyszerűbb és hatékonyabb szabályrendszert lehessen kialakítani, és elkerülhető legyen az alapok megsokszorozódásának tendenciája.

Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége és az Európai Parlament június 2-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott a mezőgazdasági ráfordításokra és termékekre vonatkozó statisztikákról (SAIO) szóló új rendeletről. Célja az európai agrárstatisztikai rendszer korszerűsítése, továbbá a mezőgazdasági inputokra és termékekre vonatkozó statisztikák megerősítésének és javításának hozzá kell járulnia a közös agrárpolitikával (KAP), a Zöld Paktummal és a “Farmtól a villáig” stratégiával kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatra és termelésre vonatkozó ismeretek javításához.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Június 24-én az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bemutatta a Nemzetközi Óceánpolitikai Irányítás megújított EU-programját, amely intézkedéseket javasol a biztonságos, tiszta és fenntarthatóan kezelt óceán érdekében. Az EU frissített programot és cselekvési tervet határoz meg az óceánok jobb kormányzása érdekében, amely ágazatokon átívelő és szabályokon alapuló nemzetközi megközelítésen alapul, és célja az óceánpolitikai irányításban betöltött globális vezető szerepének további megszilárdítása. Az EU kötelezettséget vállal a következőkre:

• a nemzetközi óceánpolitikai irányítási keret megerősítése globális, regionális és kétoldalú szinten;
• az óceánok fenntarthatóságának megvalósítása 2030-ra a közös kihívások és következmények összehangolt megközelítésével;
• az óceán biztonságos térré tételének folytatása a nemzetközi vizeken folyó geopolitikai versengés és a többoldalú együttműködés kihívásai miatt.

A közlemény számos kulcsfontosságú prioritást határoz meg e kötelezettségvállalások teljesítéséhez:

• A tengeri biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása egy ENSZ Nyílt Tengeri Szerződés mielőbbi megkötésével és a védett tengeri területek 30%-ának 2030-ra történő elérésével;
• A tengerfenék védelme a mélytengeri bányászat betiltásával, és szükség esetén a biológiai sokféleséget leginkább károsító halászfelszerelések használatának szabályozásával;
• Az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szembeni zéró tolerancia bevezetése;
• Küzdelem az éghajlatváltozás ellen az egészséges óceánért, beleértve az uniós és globális szintű tengeri szállítási intézkedéseket, valamint a halászati ​​ágazat szén-dioxid-mentesítését a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése érdekében;
• Küzdelem a tengerszennyezés ellen, nevezetesen egy ambiciózus, jogilag kötelező erejű globális műanyagmegállapodás 2024-ig történő megkötésével;
• A globális fenntartható kékgazdaságra való átállás, nevezetesen a fenntartható kék gazdaságra való átállásba való befektetés növelése az EU „BlueInvest” befektetési platformján keresztül;
• A vízi biztonsági javítása a tengeri biztonsági fenyegetések megfigyelésével és az azokra való gyors reagálással;
• Az óceánokkal kapcsolatos tudás felépítése;
• A befektetések ösztönzése és befektetések végrehajtása.

Írta: Mészáros Kinga

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Június 2-án Josep Borrell főképviselő társelnöke volt az EU–Jordánia Társulási Tanács 14. ülésének. Az ülésen elfogadták a 2027-ig tartó új EU-Jordánia partnerségi prioritásokat, és párbeszédet folytattak az aktuális regionális és nemzetközi kérdésekről. A Tanács után Borrell főképviselő a következőket mondta: „Újra megerősítettük az Európai Unió és Jordánia közötti erős partnerséget és barátságot azáltal, hogy új partnerségi prioritásokban állapodtunk meg. Jordánia az első olyan ország a déli szomszédságban, amellyel aláírjuk ebben az időszakban a prioritásokat, amely a köztünk lévő különleges kapcsolatokat és bizalmat szimbolizálja. Együtt fogunk dolgozni a regionális stabilitás, a gazdasági stabilitás és a jogállamiság érdekében. Segítünk Jordániának a víz-, energia- és élelmiszerválság kezelésében. Jordan számíthat a barátságunkra és a segítségünkre.”

A szomszédságpolitika keretében új, 5 millió eurós költségvetésű projektet hoztak létre. Az „E-NABLE” célja, hogy támogassa a kulcsfontosságú líbiai gazdasági intézményeket a digitális gazdaságirányítási eszközök bevezetésében és a vállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésében. A hároméves projekt (2022-2025) célja a befektetésbarát és kedvező üzleti környezet előmozdítása, a líbiai magánszektor megerősítése, és ezáltal a líbiai gazdasági növekedéshez való hozzájárulás.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június 15-é Kairóba utazott. A szélesebb körű EU-Egyiptom partnerség keretében a látogatás két fő célkitűzésre összpontosított: az EU, Egyiptom és a régió közötti energetikai együttműködés fellendítésére, valamint a Kreml ukrajnai háborúja által okozott élelmiszerár- és ellátási válság kezelésére. Von der Leyen találkozott Abdel Fattah Al-Sisi egyiptomi elnökkel. A találkozó alkalmából az EU és Egyiptom közös nyilatkozatot adott ki az éghajlatról, az energiáról és a zöld átállásról. Az EU és Egyiptom egyesíteni fogja erőfeszítéseit a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az eredmények biztosítása érdekében a COP27 konferencián, amelyre novemberben Sharm El-Sheikhben kerül sor. A közös nyilatkozat mindkét felet arra kötelezi, hogy együttműködjenek a globális igazságos energetikai átmeneten, az alkalmazkodási képesség javításán, az éghajlatváltozás okozta károk mérséklésében, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelésében a fejlődő országok szükségleteinek kielégítése érdekében. Az együttműködés különös hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrásokra, a hidrogénre és az energiahatékonyságra. Az EU és Egyiptom mediterrán hidrogén-partnerséget alakít ki a megújuló villamosenergia-termelés, a villamosenergia-hálózatok megerősítése és bővítése területén, ideértve a transzmediterrán rendszerösszekötőket, a megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelést, valamint a tárolási, szállítási és elosztási infrastruktúra kiépítését.

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság június 17-én ismertette véleményét a Tanács felkérésére Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság által benyújtott uniós tagsági kérelmekről. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Ukrajnának és Moldovának adjanak EU-tagjelölti státuszt, ugyanakkor azt javasolta, hogy Grúzia számára nyújtsanak perspektívát az EU-tagságról, valamint azt, hogy a tagjelölt státuszt bizonyos prioritások teljesítése után adják meg.

A keleti szomszédságpolitika fókuszban ismét Ukrajna támogatása és megsegítése állt. Az EBRD 300 millió eurós kölcsönt nyújt egy ukrán gázipari vállalatnak, hogy kompenzálja az ukrajnai inváziót követően kieső földgáztermelést. Az EBRD további 50 millió eurós kölcsönt biztosít az ukrán vasúttársaságnak, hogy hozzájáruljon azon célhoz, hogy a vonatok továbbra is közlekedjenek. Emellett, az EU 3 millió euró értékben egyéni védőfelszereléssel látja el az ukrán bűnüldöző szerveket. Az ukrán nemzeti rendőrség 1200 testpáncélt kapott az Európai Uniótól, és további 1200 golyóálló mellény és 1200 ballisztikus sisak is úton van. Hasonló eszközöket szállítanak az ukrán állami határőrségnek, az állami nyomozóhivatalnak és a legfőbb ügyészségnek is. A Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata bejelentette, hogy június 30-án megkezdődik a villamosenergia-kereskedelem Ukrajna és az EU között. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy fenntartsa energiarendszerének működését a háborús időszakban.

Június 2-án az Európai Unió és az UNDP Moldova új programot indított a Moldovai Köztársaságban tapasztalható energiaválság hatásainak csökkentésére és az ország kiszolgáltatott lakossága körében egyre mélyülő energiaszegénység visszafordítására. A „Az energiaválság hatásainak kezelése a Moldovai Köztársaságban” nevű, 10 millió eurós program támogatni fogja Moldovát a kulcsfontosságú energiareformok végrehajtásában és az intézményi kapacitás megerősítésében a jelenlegi és a potenciális jövőbeli energiasokkokra való reagálás érdekében. Az EBRD 300 millió eurós kölcsönt biztosít Moldovának energiabiztonságának növelésére stratégiai gázkészletek beszerzésével, amelyek kiegészítik a jelenleg Oroszország által Ukrajnán keresztül szállított gázmennyiséget. A hitelből Moldova 2022-re tervezett gázimportjának legfeljebb egyötödét finanszírozza, amely az Ukrajna elleni háború miatti esetleges megszakításoknak van kitéve. Jelenleg ezek az importok mind a Gazprom-tól származnak. Június 9-én az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy kinyissa az európai piacot a moldáv gyümölcsök és zöldségek számára, amelyekre még mindig vámkontingens vonatkozik az EU-ba való belépéskor. A rendelet több mint duplájára emeli ezen termékek Moldovából vámmentesen behozható mennyiségét az EU-ba. Az EU-n belüli közúti fuvarozáshoz való hozzáférés növelésével együtt (amelyről jelenleg Moldova és az EU tárgyalnak) a liberalizációnak jelentősen meg kell könnyítenie a moldovai termékek EU-ba és azon keresztül történő exportját. Emellett az Európai Bizottság szerint az EU nyitott a további kölcsönös liberalizáció megvitatására.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A borítókép forrása: Pixaby

 

A EU hírfigyelő 2022. június bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Kiberpolitika

A támadások folytonossága mellett azok célja sem sokban változott, egyes vélemények szerint azonban a hírszerzés ezen formájának célja, hogy ú.n. digitális dossziékat hozzanak létre, amelyek állami adatokat, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos információkat tartalmaznak sok egyéb információ mellett. Az EU-s törekvések többek között fentiek megakadályozására is összpontosulnak, több-kevesebb sikerrel.

Írta: Gál Henrik Norbert

Közös kül- és biztonságpolitika

Május 24-án a Tanács megállapodott Európai Békeprogram keretében Ukrajnának nyújtott támogatás növeléséről. Az 1,5 milliárd eurós támogatás elfogadása után a negyedik részlet további 500 millió euróval növeli az EPF támogatást, így a teljes összeg már 2 milliárd euróra nőtt. Az új támogatási csomagban biztosítandó eszközök köre összhangban van az ukrán kormány által megfogalmazott aktuális prioritásokkal, amelyek legfőképp katonai felszerelésekre és készletekre vonatkoznak továbbra is.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Regionális politika

Bulgária és Svédország használhatja fel az EU Helyreállítási Alap forrásait a COVID-19 világjárványból való gazdasági kilábalás érdekében. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz az EU pénzügyi támogatási programja, amely a világjárvány által okozott gazdasági kihívásokra válaszol, a kifizetésére akkor kerül sor, ha a tagállamok elérik az egyes beruházásokhoz és reformokhoz meghatározott mérföldköveket és célokat. A nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveket a Bizottság értékeli, majd meghatározásra kerülnek a támogatott tervek. Bulgária helyreállítási és rugalmassági terve 6,3 milliárd eurós támogatásból áll. Bulgária a terv teljes keretösszegének 58,9%-át éghajlat-politikai céljaira kívánja felhasználni energiaszektora szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása, a magán- és középületek energiahatékonyságának javítása, valamint a fenntartható közlekedési formák támogatása révén. A terv teljes keretösszegének 25,8%-át olyan digitális célokra fordítják. Svédország helyreállítási és rugalmassági terve 3,3 milliárd eurós támogatásból áll. A terv teljes keretösszegének 44,4%-a támogatja a klímacélokat. Svédország többek között támogatni kívánja az ipari fűtési célú megújuló energiára való átállást, az ipari szektor további szén-dioxid-mentesítését és vasúti kapacitásának javítását. Svédország a tervben szereplő teljes keretösszeg 20,5%-át a digitális célkitűzéseket támogató reformokra és beruházásokra tervezi elkülöníteni.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az energiapolitika tekintetében, az Európai Unió fókuszában a REPowerEU kezdeményezés állt. A REPowerEU kezdeményezést Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei hívták életre, amely nagymértékben megzavarta a világ energiarendszereit is, mivel fokozta az energiabiztonságot érintő kihívásokat, növelte az energiaárakat, illetve ténylegesen rávilágított az európai energiarendszer Oroszországtól való függésének veszélyeire.  2022. március 8-án a Bizottság a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közleményében az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjának leállítására és az európai zöld megállapodás végrehajtásának felgyorsítására szólított fel. Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésén az európai vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb teljesen felszámolja az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó tervet ennek elérésére. 2022. májusra kidolgozásra került a REPowerEU terve, amely mindezek mellett, egy rugalmasabb energiarendszert és egy valódi energiaunió megvalósítását is kilátásba helyezi. A tervezet a „Fit for 55” javaslatcsomagra épít, de nem módosítja azt a fő törekvést, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentsük a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2050-re pedig a klímasemlegességet érjük el, de módosítást javasol az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások használatának tekintetében.

Az energiapiacok kapcsán a Bizottság rövid távú vészhelyzeti intézkedéseket és lehetőségeket határozott meg a hosszú távú fejlődés fokozására május 18-án. Mindezek elsősorban a magas energiaárak és az Oroszországból származó esetleges ellátási zavarok kezelésére irányulnak, de számos olyan területet is magában foglal, ahol a villamosenergia-piac kialakítása még inkább optimalizálható, ahhoz, hogy alkalmassá váljon a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra, és ellenállóbbá váljon az ársokkal szemben, miközben védi a fogyasztókat és megfizethető villamos energiát biztosít.

Május 23-án az Eurostat közzétette a „Fenntartható fejlődés az Európai Unióban – 2022 monitoring jelentés a fenntartható fejlődési célok felé tett előrehaladásról uniós összefüggésben” monitoring jelentését, amely áttekintést nyújt a fenntartható fejlődési célok EU-ban elért előrehaladásáról.
A jelentés főbb megállapításai a következők:

• Jelentős előrelépés történt a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése (SDG 1), a gazdaság és a munkaerőpiac (SDG 8), a tiszta és megfizethető energia (SDG 7), valamint az innováció és az infrastruktúra (SDG 9) célkitűzései felé is. A szegénység területén (SDG 1) a rendelkezésre álló adatok részben a pandémia előtti időszakra vonatkoznak, ezért még nem tükrözik teljes mértékben a világjárvány hatását.
• A megfizethető energia (SDG 7) területén tett előrelépést erősen befolyásolta, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó -korlátozások és az alacsonyabb gazdasági aktivitás következtében jelentősen (2019-hez képest mínusz 8%-kal) csökkent az energiafogyasztás 2020-ban. Ezért az EU el tudta érni a 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célját, és az eddig elért eredmények alapján úgy tűnik, jó úton halad a 2030-ra kitűzött cél felé. Ráadásul a megújuló energia felhasználása folyamatosan nőtt, aránya 2005 óta megduplázódott. 2020-ra a megújuló energia a bruttó végső energiafogyasztás 22,1%-át tette ki. A fosszilis tüzelőanyagok importja fedezi azonban továbbra is az EU energiaszükségletének több mint felét, és a 2020-ban regisztrált alacsonyabb energiafogyasztás valószínűleg átmeneti csupán a COVID-19.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Az EBRD 40 millió eurós kölcsönnel javítja a marokkói atlanti partvidék kikötőinek klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A kölcsön két részletből áll: egy 15 millió eurós lekötött hitelből és 25 millió eurós le nem kötött tőkéből. Az Európai Bizottság  300 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Tunéziának. Ez a COVID-19 MFA-program második és egyben utolsó kifizetése Tunéziának, amelyet a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek mérséklésére és a makrogazdasági stabilitás fokozására hagytak jóvá. Az első 300 millió eurós részletet 2021 júniusában folyósították, miután a tunéziai parlament ratifikálta a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló megállapodást.

Az EU 25 millió eurós humanitárius segélyt jelentett be a ciszjordániai, kelet-jeruzsálemi és gázai sebezhető palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítésére. Janez Lenarčič, válságkezelésért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU továbbra is szolidaritást vállal a palesztin néppel. Az újonnan bejelentett uniós humanitárius támogatás a palesztin családok alapvető szolgáltatásokhoz és segítségnyújtáshoz való hozzáférését fogja támogatni, ami az Ukrajna elleni orosz agresszió globális következményeként emelkedő élelmiszerárak és élelmiszerhiány miatt most még sürgetőbbé válik. Továbbá ragaszkodunk a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartásához, és elítéljük a civilek folyamatos kilakoltatását, valamint otthonaik, iskoláik és alapvető infrastruktúráik lerombolását. Ennek véget kell vetni.” A bejelentett finanszírozás a folyamatos erőszak, a gázai blokád következményei és a Covid-19 világjárvány hatásai által érintettek egészségügyi segítségnyújtására összpontosít, beleértve a traumák mentális ellátását is. A finanszírozás a palesztin fiúk és lányok iskoláztatáshoz való hozzáférésének javítására is összpontosít, hogy megőrizzék az oktatáshoz való jogukat. Az Európai Beruházási Bank hivatalosan megnyitotta első Ciszjordániát és Gázát lefedő irodáját, valamint megerősítette az Európai Unió rekord támogatását a palesztin üzleti beruházásokhoz és az Egészségügyi Világszervezettel való új együttműködéshez a nyilvánosság javítása érdekében. A fizikális helyi jelenlét fokozni fogja a magán- és állami beruházások technikai és pénzügyi támogatását, és az Európai Unió ciszjordániai és gázai jeruzsálemi képviseletén belül fog működni. Az irodanyitó ünnepség előtt az Európai Beruházási Bank hivatalosan három új vállalkozásfinanszírozási programról állapodott meg az Európai Unióval, a Palesztina Monetáris Hatósággal és a Kairó-Amman Bank Palesztinával. Az EBB és az Egészségügyi Világszervezet új együttműködést mutatott be a palesztin egészségügyi minisztériummal az elsődleges egészségügyi ellátás és az onkológiai szolgáltatások megerősítése, valamint az egészségügyi beruházások fokozása érdekében Ciszjordániában és Gázában.

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédságpolitika területén az EU fókuszában ismét Ukrajna, illetve Moldova támogatása, illetve az országok Európai Unióba való mélyebb integrációja állt. Május 2-án Grúzia is visszaküldte a tagjelölt-státusz előszobájának tekinthető kérdőívet kitöltve. Így mindhárom keleti partnerország – Ukrajna, Moldova és Grúzia –, amelyek EU-tagságot kértek, visszaküldték kitöltött kérdőíveiket.

Ukrajna tekintetében, május 5-én az Európai Bizottság a Lengyelország és Svédország által közösen összehívott Nemzetközi Adományozói Konferencia keretében újabb, 200 millió eurós segélycsomagot jelentett be az Ukrajnában lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatására. Elmondták, hogy az ukrajnai háború kezdete óta közel 8 millió ember–akiknek kétharmada gyermek– kényszerült lakóhelyük elhagyására. Mindebből 5,3 millió fő az EU-ban és a szomszédos országokban keres menedéket. Emellett, az EBRD több mint 53 millió eurós, az élelmiszerbiztonság fokozására irányuló kölcsönt folyósít Ukrajnának. Május 13-án bejelentésre került a G7-ek külügyminisztereinek és fejlesztési minisztereinek weissenhaus-i találkozója előtt Josep Borrell által, hogy az Európai Unió újabb 500 millió eurót biztosít Ukrajna fegyveres erőinek támogatására. Ezzel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás teljes összege 2 milliárd euróra nő.

Moldova kapcsán, Charles Michel az országba tett látogatása során elmondta, hogy az EU tervezi, hogy idén jelentősen növeli a Moldovának nyújtott támogatását fegyveres erőinek további katonai felszerelésekkel való ellátásával. Május elején emellett további új uniós támogatást jelentettek be Moldovának a kiberbiztonságának fokozására, elsősorban a dezinformáció és a társadalmi kohézió kezelésére 8 millió euró értékben.

Május 5-én bejelentésre került, hogy az Európai Unió további 52 millió eurót mozgósít a Moldovai Köztársaság számára az ország hosszú távú ellenálló képességének, fellendülésének és reformjainak előmozdítása érdekében, különösen a keleti partnerekre vonatkozó gazdasági és beruházási tervben előirányzott kiemelt projektek végrehajtása révén, az EU–Moldova társulási megállapodás végrehajtásának támogatása. Ez kiegészítő támogatás az EU által Moldovának nyújtott folyamatos válságtámogatáson felül, amely magában foglalja a következőket:

• 53 millió eurós költségvetési támogatás;
• 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatási program, amelyet a következő hónapokban folyósítanak;
• 13 millió euró humanitárius segítségnyújtás;
• 15 millió euró a menekültáradat emberhez méltó és hatékony kezelésének, valamint a harmadik országbeli állampolgárok biztonságos tranzitjának és hazatelepítésének támogatására;
• 15 millió euró az EU Border Assistance Mission (EUBAM) tevékenységére, amely immáron a moldovai határőrséget támogatja a menekültek érkezésének kezelésében.

Május 18-án Josep Borrell Brüsszelben találkozott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel. Borrell elmondta, hogy az EU továbbra is támogatja Grúzia ellenálló képességének megerősítését az Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán. Megerősítette továbbá az EU szilárd elkötelezettségét Grúzia területi integritása és szuverenitása mellett a nemzetközileg elismert határai tekintetében. Borrell emellett hangsúlyozta az EU eltökéltségét is, hogy még közelebb hozza az országot az Európai Unióhoz.

Május 22-én Charles Michel vendégül látta Ilham Alijevet, Azerbajdzsán elnökét és Nikol Pašinjant, Örményország miniszterelnökét. A harmadik ilyen formátumú megbeszélés középpontjában a dél-kaukázusi helyzet, valamint a két országgal, valamint a tágabb régióval fenntartott uniós kapcsolatok fejlődése állt. Charles Michel szerint a megbeszélés „őszinte és eredményes” volt. A felek eredményeket érték el a határkérdések, a közlekedési hálózatok, a békeszerződés kapcsán is. A következő találkozót hasonló formában július-augusztusra tervezik.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A nyitókép forrása: Deniz Antilla, Pixaby

 

A EU hírfigyelő 2022. május bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Magyar munkatársakat toboroz légiutas-kísérő csapatába a világ legnagyobb nemzetközi légitársasága, az Emirates. A dubaji légitársaság nyílt napot tart Budapesten 2022. július 11-én reggel 9 órától a Hotel President Budapestben.

A Tapolcai Repülő Egyesület 2022. július 9-én rendezi meg idei nyílt napját, ahol egyéb érdekességek mellett repülésre is lehetőség nyílik!

Nem a leggyorsabb, nem a legnagyobb és nem a legszebb. Ez mind igaz a csatagépre, amely ennek ellenére minden bizonnyal a lövészkatonák egyik legjobb barátja. A világon két olyan típus van, amely teljes mértékben ebbe a kategóriába tartozik, az egyik valószínűleg a mai napon is éles bevetéseket repül a szomszédunkban.

Három évre elosztva mintegy 1,2 milliárd forint összegben, minden idők legnagyobb és legtöbb szolgáltatást nyújtó lakossági zajvédelmi programját indítja el szeptemberben a Budapest Airport.

A nyolcvanas évek elején, kedd esténként egy 19. század végén játszódó sorozat ültette a tévé elé a magyar nézőket, akik akkoriban mindössze két csatorna műsora közül választhattak. A mai televíziós és internetes tartalomkínálat mellett hihetetlennek tűnhet, de a híradó után az egész ország várta, hogy a Spartacus dallamára beússzon a képbe egy fehér háromárbócos és elkezdődjön a liverpooli tengerészből lett hajótulajdonos, James Onedin és családja történetének újabb epizódja. A Cyril Abraham regényéből készült BBC-sorozat nem csak az emberi sorsok ábrázolása miatt volt rendkívül népszerű, hanem a nagy kereskedelmi vitorlások látványvilága miatt is. Bár a szél ingyen fújt, a történet idején ezeknek a hajóknak az aranykora már véget ért, a jövő a gőzhajóké volt. Szerencsére az egyik klippert sikerült megmenteni az utókornak. A háromárbocos Cutty Sark immár 68 éve egy greenwichi szárazdokkban pihen.

[...] Bővebben!

Kiberpolitika

Ahogyan az orosz-ukrán konfliktust megelőző és azt követő időszakban is történt, az információs hadviselés mit sem vesztett jelentőségéből, a támadások tovább folytatódtak. Ennek bizonyítéka többek között a Microsoft egyik jelentése, amely szerint az orosz erők folyamatosan támadják az ukrán rendszereket. A már fentebb hivatkozott cikk nyomán az is tudható, hogy „Viktor Zsora ukrán kiberbiztonsági tisztségviselő szerint orosz kibertámadások folyamatosan érik a helyi távközlési vállalatokat és energiaszolgáltatókat”.

Írta: Gál Henrik Norbert

Szankciós politika

Április 8.-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta az ötödik gazdasági és egyéni szankciós csomagot Oroszország ellen az orosz-ukrán háborúra való tekintettel. Ukrajnában, különös tekintettel Buchában elkövetett atrocitásokra reagálva határozták meg a szankciós csomagot, amelynek célja, – Josep Borrell (külügyi és biztonságpolitika főképviselő) szerint – hogy megakadályozzák az orosz csapatok „meggondolatlan, embertelen és agresszív viselkedését”, illetve világossá tegyék a Kreml döntéshozói számára, hogy „illegális agressziójuknak súlyos ára van”.

Az ötödik szankciós csomag tartalma:

1. 2022 augusztusától a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok EU-ba történő vásárlásának, behozatalának vagy szállításának tilalma, ha azok Oroszországból származnak, vagy Oroszországból exportálják őket.
2. Oroszország lobogója alatt lajstromozott hajók uniós kikötőibe való belépésének tilalma.
3. Bármely orosz és fehérorosz közúti fuvarozó vállalkozásokra vonatkozó tilalom, amely megakadályozza őket abban, hogy árukat szállítsanak közúton az EU-n belül, beleértve a tranzitforgalmat is.
4. További exporttilalmak a repülőgép-üzemanyagra és más árukra, például kvantumszámítógépekre és fejlett félvezetőkre, csúcskategóriás elektronikára, szoftverekre, érzékeny gépekre és szállítóeszközökre, valamint új importtilalmak olyan termékekre, mint a fa, cement, műtrágyák, tenger gyümölcsei és szeszesitalok.
5. Egy sor célzott gazdasági intézkedés, amelyek célja a meglévő intézkedések megerősítése és a kiskapuk bezárása, például: az orosz vállalatoknak a tagállami közbeszerzésekben való részvételére vonatkozó általános uniós tilalom, az orosz állami szerveknek nyújtott minden pénzügyi támogatás kizárása. Továbbá kriptotárcákba történő befizetések, valamint az uniós tagállamok bármely hivatalos pénznemében denominált bankjegyek és átruházható értékpapírok Oroszország és Fehéroroszország, illetve bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy testület számára történő értékesítésének kiterjesztett tilalma.
6. Továbbá a Tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat, amelyek termékei vagy technológiája kulcsfontosságú szerepet játszott az invázióban, illetve oligarchákat és üzletembereket, magas rangú Kreml-tisztviselőket.
7. Ezenkívül teljes tranzakciós tilalmat rendeltek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23%-át képviselik. A SWIFT-elvonás után ezek a bankok eszközeit befagyasztják, ezáltal teljesen elzárják őket az uniós piacoktól.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Közös kül- és biztonságpolitika

Április 13.-án az Európai Unió Tanácsa megállapodott az Európai Békeprogram (European Peace Facility, EPF) keretén belül Ukrajnának nyújtott támogatás harmadik részletéről. Ezzel az új, további 500 millió euróval az EU összesen 1,5 milliárd eurót különített el az EU-tagállamok által az ukrán fegyveres erők számára biztosított katonai felszerelések támogatására, és a segélyezési intézkedések időtartamát pedig 24 hónappal meghosszabbította. Az EPF keretében nyújtott támogatás-csomag célja, hogy támogassák az ukrán fegyveresek erők képességeit az ország területi integritásának és szuverenitásának megvédése, illetve a polgári lakosság védelme érdekében a folyamatos orosz katonai agresszióval szemben. Ez főként az ukrán fegyveres erők felszerelésének és ellátmányának biztosítását szolgálja, ideértve az egyéni védőfelszereléseket, elsősegélynyújtó-készleteket, és üzemanyagot is.

Meghosszabbításra került április 13.-án az iraki biztonsági ágazat reformját támogató uniós tanácsadó misszió (EUAM Iraq) 2024. április 30.-ig. A misszió átfogó feladata, hogy segítse az iraki nemzetbiztonsági stratégia, a kapcsolódó nemzeti stratégiák és más nemzetbiztonsági prioritások kidolgozását és koherens végrehajtását.

2022. április 29-én vegyi fegyverek kifejlesztésének, előállításának, készletezésének és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésükről szóló egyezmény (CWC) hatálybalépésének 25. évfordulóján a főképviselő nyilatkozatot adott ki az Európai Unió nevében. A nyilatkozatban az EU kijelenti, hogy elítéli a Szíriai Arab Köztársaság által alkalmazott vegyi fegyvereket és továbbra is folytatja a munkát ennek kezelésének érdekében. Emellett az EU kifejezi aggodalmát az Orosz Föderáció nem együttműködő magatartásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy Oroszország nem ragált azokra a felhívásokra, hogy együttműködjön a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel (OPCW), annak érdekében, hogy biztosítsák Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus meggyilkolására irányuló kísérlet nemzetközi vizsgálatát.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az Európai Bizottság április 5-én két új rendeletre tett javaslatot a fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ózonréteget lebontó anyagok szigorúbb ellenőrzésére. A rendeletek elfogadása jelentős lépést jelentene a globális hőmérséklet-emelkedés következményeinek visszaszorítása felé, emellett hozzájárul ahhoz, hogy 2050-re Európa klímasemleges legyen. Mindkét javaslat együttesen 490 millió tonnával csökkentheti az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2050-re. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta a két rendeletkapcsán: „Az Európai Unió folytatja évtizedek óta a világ legambiciózusabb politikáját a fluortartalmú gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatban. Míg a meglévő szabályozók sikeresek voltak, a tudomány ugyan arra ösztönöz bennünket, hogy most még inkább felgyorsítsuk a folyamatot. A klímabarát technológiák szélesebb körben elérhetővé tétele segít elérni az EU hosszú távú klímapolitikai céljait, és ösztönzi az Európán kívüli országokat is, hogy csökkentsék ezen anyagok használatát.”

2022. április 6-án az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Frans Timmermans és John Kerry, Joe Biden amerikai elnök klímavédelmi különmegbízottja és csapataik online egyeztetésen vettek részt, hogy megvitassák a legújabb globális klímapolitikai fejleményeket. Hangsúlyozták, hogy az egzisztenciális veszélyt jelentő klímaválság csak elmélyült, és napjainkban még gyorsabb és hatékonyabb fellépés szükséges. Egyet értettek abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának legutóbbi következményei csak megerősítették a tiszta energiára való átállás felgyorsításának szükségességét. Minél előbb diverzifikáljuk energiaforrásainkat, javítjuk az energiahatékonyságot és bevezetjük a megújuló energiaforrásokat, annál hamarabb válnak kevésbé energiadependessé. A 2022-re és a COP 27-re tekintve megerősítették a globális „Implementation…Plus” megközelítés fontosságát, beleértve azon 2030-as NDC-célok megerősítését, amelyek még nincsenek összhangban a 1,5 fokos határértékkel, az erőfeszítések fokozását a hőenergia-termelés fokozatos megszüntetésére, valamint a köz- és magánfinanszírozás összehangolását a párizsi célokkal. Emellett kijelentették, hogy együtt fognak működni a Globális Metánvállalás végrehajtásának előmozdításán. Az EU és az Egyesült Államok elkötelezettségüket fejezte ki a Just Energy Transition Partnerships mellett, és közös elhatározásukat is a folyamatok felgyorsítása, különösen Vietnamban és Indonéziában, ahol az EU, illetve az Egyesült Államok a társvezető.

Az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen EU Platformot hozott létre a gáz, LNG és hidrogén közös beszerzésére annak érdekében, hogy a jelenlegi geopolitikai körülmények között megfizethető áron biztosítsa az EU energiaellátását, és fokozatosan felszámolja az orosz gáztól való függőséget. Az ezzel kapcsolatos első egyeztetésre 2022. április 8-án került sor.  Ezt követően, április 29-én az Európai Bizottság és Bulgária megállapodott abban, hogy Szófiában létrehozzák ezzel kapcsolatban az első regionális munkacsoportot a Platform részeként. Ez a gáz- és villamosenergia-szükségleteket, az árakat és a szállítást, valamint az infrastrukturális szempontokat szemrevételezi. A regionális munkacsoport az előttünk álló évre összpontosít, és speciális, a regionális helyzetet ismerő szakértelmet és know-how-t biztosít a REPowerEU cselekvési terv kidolgozásához és végrehajtásához az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése, a tárolók feltöltésére a jövő tél előtt és az energiaszektor dekarbonizációjának további felgyorsítása érdekében. Támogatja és koordinálja a közös felkészülési tervek végrehajtását a régióban, ideértve a nemzetközi beszerzést, tárolást és összeköttetéseket. Bulgária felveszi a kapcsolatot a szomszédos országokkal e munkacsoport keretében, és május 5-én szervezi meg az első miniszteri találkozót.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

A 11 éve, Szíriában fennáló instabilitás kapcsán, az EU és Finnország közös házigazdája volt a humanitárius vezető tisztviselők találkozójának április 4-én. Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztos is részt vett az eseményen, aki az alábbiakat nyilatkozta: „Idén van a szíriai polgárháború 11. évfordulója. Tragikus mérföldkő egy olyan konfliktusban, amely hihetetlen szenvedést és gyászt okozott. Minden eddiginél több szíriai szorul kétségbeesetten élelmiszersegélyre. Az Európai Unió továbbra is támogatja a segélyre szoruló szíriai lakosságot: több mint 25 milliárd eurót mozgósított a humanitárius helyzet, a stabilizáció és a reziliencia segítésére. A mai találkozó lehetővé teszi számunkra, hogy megvitassuk, hogyan tudunk jobb eredményeket elérni a növekvő igények közepette.”

Április 5-én tartotta negyedik ülését a Reform, Helyreállítás és Újjáépítési Keret Konzultatív Csoportja (3RF CG). A Konzultatív Csoport a libanoni kormányból, a libanoni civil társadalomból, az Európai Unióból, az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, a Világbankból és nemzetközi adományozókból áll. Együtt követik nyomon a folyamatokat, és stratégiai iránymutatást nyújtanak a 3RF keretében végrehajtandó reformoknak és tevékenységeknek. A Csoport tagjai számba vették a 3RF által támogatott programok keretében eddig elért előrehaladást. A megbeszélések három stratégiai kérdésre összpontosítottak, nevezetesen a gazdasági stabilizációra és fellendülésre, a szociális védelemre, valamint az igazságosságra és az elszámoltathatóságra.

Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának az EU partnerországaira gyakorolt ​​hatásának mérséklésére irányuló széles körű válasz részeként az Európai Bizottság kezdeményezést nyújtott be egy regionális „Élelmiszer- és Reziliencia Eszköz” létrehozására 225 millió euró értékben a rövid és középtávú szükségletek kielégítésére a déli szomszédsági partnerek tekintetében. Az intézkedés célja, hogy kezelje az élelmiszerek és nyersanyagok áremelkedésének következményeit a régióban. Az eszköz konkrét beavatkozások végrehajtását teszi lehetővé és főként a legkiszolgáltatottabb személyekre és/vagy a válság által legsúlyosabban érintett partnerekre összpontosít.

Keleti szomszédságpolitika

Az európai szomszédságpolitika történései kapcsán, áprilisban is az EU homlokterében a keleti dimenzió állt Oroszország ukrajnai háborúja okán. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke 2022. április 1-jén Kijevbe látogatott, hogy kifejezze az Európai Unió támogatását az ukrán nép iránt, és elítélje az orosz támadást. Metsola elmondta, hogy az EU sosem fogja magára hagyni Ukrajnát: „Számomra, Európának, a világnak az ukrán emberek hősök; azért harcolnak, amiben mindannyian hiszünk: a szabadságért, a demokráciáért, a jogállamiságért. Ezen értékek nélkül nincs semmi.” Roberta Metsola három ígéretet tett az ukrán Rada tagjainak. Először is, az Európai Parlament elnöke azt mondta, Európa nem hagyja szó nélkül ezt az agressziót, a felelősöket felelősségre vonják, s több és szigorúbb szankciókra van szükség. Azt is megerősítette, hogy az Európai Parlament támogatja Ukrajna azon törekvését, hogy EU-tagjelöltté váljon. Végül Metsola megígérte, hogy gondoskodni fog az EU a menekülni kényszerült ukrán családokról addig, amíg biztonságosan visszatérhetnek otthonaikba. Hozzátette, az EU létrehozza az Ukrajna Szolidaritási Vagyonkezelői Alapot, és nemzetközi adományozói konferenciát szervez Ukrajna újjáépítésének elősegítésére. Április 5-én Energiaközösség Titkársága létrehozta az Ukrajna Energiatámogatási Alap jogi keretét az orosz invázió hatásainak ellensúlyozására. Az alap lehetővé teszi a kormányok és a nemzetközi pénzügyi intézmények számára, hogy rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtsanak az ukrán energiaszektornak. A Titkárság az Alap vagyonkezelőjeként, valamint közvetítőként fog működni az adományozók és az ukrán hatóságok között. Az alapnak szánt adományokat az ukrán energiaügyi minisztérium irányítása alatt folyósítják az energiaipar és az infrastruktúra háború alatti működőképességének fenntartásához szükséges üzemanyagok, berendezések, illetve szolgáltatások vásárlásának finanszírozására. Április 9-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az EU főképviselője utazott Kijevbe, Eduard Heger szlovák miniszterelnök kíséretében. Az EU vezetői az EU szolidaritásának és támogatásának kifejezésére utaztak a kelet-európai országba, illetve több egyeztetésen is részt vettek Volodimir Zelenszkij, ukrán elnökkel. Április 8-án Ursula von der Leyen bejelentette, hogy további 120 millió eurós támogatást folyósít Ukrajnának, hogy segítse a kormányt a polgári válságkészültség és -kezelés központi és helyi szinten történő megerősítésében. Ez a pénzügyi támogatás erősíti a társadalmi és állami ellenálló képességet Ukrajnában s célja a polgári védelem, a kritikus infrastruktúra és az energiabiztonság, a kiberbiztonság, a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a kormány lakossággal szembeni válságkommunikációjának segítése. Emellett, Ursula Von der Leyen átadta az EU-tagság előszobájának tekinthető kérdőívet is Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A kérdőívet április 17-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök át is adta kitöltve az EU ukrajnai küldöttsége vezetőjének, Matti Maasikasnak. Az EU további 50 millió eurós humanitárius finanszírozást különítéséről döntött április 17-én. Az 50 millióból 45 millió eurót ukrajnai humanitárius projektekre és 5 millió eurót Moldovának allokál. Ez az új finanszírozás a legsürgetőbb humanitárius szükségleteket fogja kielégíteni azáltal, hogy sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokat, a biztonságos ivóvízhez és a higiéniához való hozzáférést, menedéket és védelmet, valamint a nemi alapú erőszak elleni támogatást biztosít. Április 20-án Charles Michel is Ukrajnába látogatott, hogy szemtanúja legyen a háborús bűnök utóhatásainak, és Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, kifejezve csodálatát az ukrán elnök által tanúsított magatartás iránt. Összegezve a Borodjankában látottakat, Michel az alábbiakat mondta el: „Nincsenek szavak, amelyek megmagyaráznák, mit érzek, nem az Európai Tanács elnökeként, hanem apaként, emberi lényként. Ezek háborús bűnök. Meg kell őket büntetni. Meg lesz büntetve. Fizetniük kell azért, amit ott és Ukrajna sok más helyén tettek.” Hozzátette, hogy az Európai Bizottság június végéig nyilvánosságra hozza véleményét Ukrajna csatlakozásáról, és addig az EU továbbra is támogatja az országot – anyagilag, katonailag és szankciókkal Oroszország ellen.

Moldovába is nagy mértékű támogatást jutatott az EU. Az EU 150 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt kölcsönök és támogatások formájában a Moldovai Köztársaságnak. A támogatás megerősíti Moldova rezilienciáját a jelenlegi geopolitikai körülmények között, és fedezi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjában meghatározott Moldova fizetésimérleg-szükségleteit. Célja a gazdasági stabilizáció és Moldova reformprogramja. Április 3-án az Európai Unió által létrehozott RescEU tartalékból orvosi berendezéseket szállítottak Chisinauba, hogy támogassák Moldovát az Ukrajnából érkező menekültáradat jelentette kihívások leküzdésében. Az adományozott eszközök összértéke 4,2 millió euró. Az eszközöket a moldovai egészségügyi intézményeknek juttatják el. Várhelyi Olivér április 5-én további 53 millió eurós támogatást jelentett be, hogy segítsék a Moldovai Köztársaságot megbirkózni az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményeivel. Ez az 53 millió eurós költségvetési támogatás kiegészíti az EU által Moldovának nyújtott válságtámogatást, beleértve a következő hónapokban folyósítandó 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatási programot is. Ezt követően az Európai Bizottság humanitárius műveletet hajtott végre Moldovában az Európai Humanitárius Reagálási Kapacitáson keresztül, hogy fokozza az EU vészhelyzeti reagálását és támogassa a területen már aktív humanitárius partnereket. A művelet egy raktár felállításából áll Chisinauban, valamint több mint 1200 sátor és 4000 takaró szállításából az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kitelepített emberek számára.

Április 11-én az EU Grúziának és a Moldovai Köztársaságnak is átadta azt a kérdőívet, amelyből az EU dönthet a tagságukról. A kérdőívre adott válaszok segítik az Európai Bizottságot abban, hogy az Európai Unió Tanácsának felkérése alapján véleményt készítsen mindhárom ország uniós pályázatáról. Maia Sandu moldovai elnök és Natalia Gavrilița miniszterelnök április 22-én adta át a kitöltött uniós kérdőívet Janis Mažeiksnek, az EU moldovai köztársasági küldöttsége vezetőjének.

Április 6-án Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vendégül látta Ilham Aliyev Azerbajdzsán Köztársaság elnökét és Nikol Pashinyan, az Örmény Köztársaság miniszterelnökét a dél-kaukázusi térség helyzetével és az EU –val való kapcsolataik fejlődésével kapcsolatban folytatott megbeszélésük okán. Michel ismételten biztosította a feleket az EU elkötelezettségét illetően és az együttműködés elmélyítése mellett  a feszültségek leküzdése, és egy biztonságos, stabil, békés és virágzó Dél-Kaukázus előmozdítása érdekében. Hangsúlyozta mindkét fél humanitárius gesztusainak fontosságát a bizalom és a békés együttélés előmozdítása érdekében, illetve, hogy minden lezáratlan kérdést teljes körűen és gyorsan meg kell oldani, ideértve a még megmaradt foglyok szabadon bocsátását és az eltűnt személyek kérdésének átfogó kezelését, és kijelentette, hogy az EU kész támogatást nyújtani a megoldások keresésében. Az EU hasonlóképpen továbbra is támogatja az Azerbajdzsán és Örményország közötti bizalomépítő intézkedéseket, valamint a humanitárius aknamentesítési erőfeszítéseket, többek között szakértői tanácsadás és pénzügyi segítségnyújtás, valamint a konfliktusok által sújtott lakosságnak nyújtott segítség, a rehabilitáció és az újjáépítés folytatása révén. Michel tudomásul vette Alijev és Pašinjan szándékát békemegállapodás iránt. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy megbízzák a külügyminisztereket, hogy dolgozzanak egy jövőbeli békeszerződés előkészítésén, amely minden szükséges kérdéssel foglalkozik.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A borítókép forrása: flickr.com

 

A EU hírfigyelő 2022. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2022. június 25-én több ezer látogató volt jelen, hogy a 110 éves Bolgár Légierőt ünnepelje a Plovdiv melletti, Graf Ignatievo légibázis nyílt napján. Mutatjuk Olvasóinknak a helyszíni fotókat!

A Covid után (?) felszabadult kiállítási szezonban az ipari szereplők számos új megoldással rukkolnak elő, de a keleten lángoló tűz is sok tanulsággal szolgál arra nézve, hogy merre halad a hadviselés, milyen képességek kialakítását kell fontolóra venni egy haderő átfogó modernizációja során. A diverz "long-range effects" kiváltására alkalmas eszközök köre bizonyosan ilyen terület. 

Zord

Benedek Levente tollából, aprólékos és igényes forráskutatásra épülő sorozat veszi kezdetét az Aeromagazin hasábjain a Kína fölött, tajvani színekben folytatott amerikai felderítő repülésekről, az ellenük zajló légvédelmi harcról.

Zord