Határon túli magyar portálok összesített hírei

 

Jövő vasárnap, vagyis június 7-én, a 9.30-kor kezdődő ünnepi szentmise keretében lesz Kúlán, az 1770-ben épült Szent György-plébániatemplomban az elsőáldozás felemelő eseménye. Ezúttal tizenhat gyermek újítja meg a keresztségi fogadalmat első áldozása alkalmával. Számuk csaknem azonos azoknak a gyermekeknek a számával, akiket az előrejelzések szerint, a 2015–2016-os tanévben a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola magyar tannyelvű osztályába íratnak szüleik. Várhatóan 14 gyermek kezd ősszel a kúlai község egyetlen olyan iskolájában magyarul, ahol még folyik anyanyelvünkön az oktatás. Köztük nemcsak Kúlán élő gyermekek lesznek, hanem verbászi, sziváci családok csemetéi is.

– Emlékezetem szerint 1965-ig Kúlán a születések és az elhalálozások száma egyenlő volt. Azt követően egyre több és több halálozás jutott egy-egy születésre. Az elmúlt évben templomunkban 6 pár kötött házasságot, és háromszor több temetésünk volt, mint keresztelő. Húsz keresztelés és hatvan temetés. Sajnos a megkeresztelt gyermekek közül is sokan nem részesülnek vallásos nevelésben, kevesen lesznek gyakorló katolikus hívők. A vasárnapi szentmiséken körülbelül 150 hívő vesz részt. Mindennap van mise a templomunkban, de igen gyér a látogatottsága. Ha nem alkalmi jellegű, tíz fő. Jó látni, amikor a minden hónap utolsó vasárnapján szervezendő diákmisén negyven gyermek is jelen van. A Petőfi-iskolában, ahol az elmúlt két-három tanévben Hegedűs Gabriella oktatja a hittant, körülbelül 80 gyermek vesz rész a hittanórákon. Köztük persze olyanok is vannak, akik szerb tannyelvű iskolai oktatásban részesülnek – foglalta össze a csantavéri születésű Juhász György esperesplébános, aki 29 éve tölt be a plébánosi tisztséget Kúlán, vagyis azon túlmenően az ún. kúlai esperesterületen is nemes tisztséget vállalt, ahová Szenttamás, Verbász, Kucora, Cservenka, Veprőd és Szivác is tartozik. Vele való találkozásom helyszínéül a kúlai plébániahivatalt jelöltük meg. Példás rend fogadott. Beléptemkor az orrom friss festékszag csapta meg. Épületfelújítás van folyamatban.

– 2005-ben kezdték renoválni templomunkat, szigetelték, felújították kívülről, belülről. Következik a plébániahivatalunk több mint száz éves épületének rendbetétele. Benyújtottuk vagyon-visszaszármaztatási igényünket, és az egyházi, 150 hold termőföldre vonatkozóan 2011-ben jóvá is hagyták. A visszaszármaztatott föld bérleti díjából most a plébániahivatal tatarozási munkálataira is futja – fogalmazott az atya.

A kúlai plébániahivatalba is elkísért Valka Károly agrármérnök, a VMSZ körzeti szervezetének elnöke, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ alelnöke, aki vállalta, kalauzol a kúlai magyarság körében tett látogatásom során. Közös sétánk a templomból, a plébániáról a 18. század végén készült, a környék mocsarait lecsapoló, vizüket a Tiszába vezető, Kúla fejlődésére nagy hatással bíró Ferenc-csatorna lábánál levő Lukács fagylaltozóba vezetett, Valka Károly kedvenc helyére. Ott ifj. Lukács Ferenc fogadott minket. Egykoron, gyermekként, amikor Valka Károly útja a vasárnapi szentmisét után ide vezetett, még lehetett magyar szót hallani Kúla utcáin. Ma már egyre kevesebbet. A kúlai Komuna rádióállomás jóvoltából a 44 000-es lélekszámú kúlai község jelenleg immár alig több mint 3000 magyar ajkú főt számláló közössége napi szinten másfél órás magyar nyelvű adást kísérhet figyelemmel: 6.30-kor fél órában, továbbá 17-től 18 óráig. A Komuna kiadásában havonta kétszer megjelenő helyi lap pedig egy-egy oldal terjedelemben szól magyar nyelven is a nyilvánossághoz.

A török hódoltság alatt már létezett település neve a török kula várat, bástyát jelentő főnévből származik. A 16. század elején a törökök palánkvárat építettek oda, az akörül kialakult településre pedig szerbek és bunyevácok költöztek. 1652-ben Wesselényi Ferenc birtokjegyzékében már megtalálható volt az Alsó-Kula elnevezés, ugyanott tettek említést a Felső-Kula helymegjelölésről is. A mai kúlaiak körében is használatosak még a fentiekhez hasonló helymegnevezések, Alsó- és Felsővárosként. A magyar ajkú lakosság zöme az Alsóvárosban él, ott helyezkedik el például a Népkör MMK épülete és a Petőfi Brigád Általános Iskoláé is. Kúlát 1813-ban emelték mezővárosi ragra, ipara akkor nagyon fejlett volt. Ma ez a jellemző már nem érvényes a városra. A Ferenc-csatorna partján található fagyizó asztalánál ülve az Alsóvárosban található, csaknem húsz éve nem működő Sloboda szövetgyár szomorú képe rajzolódik ki. Azzal szemben az MK Group birtokában lévő, még működő malom áll. A cég tulajdonában levő mezőgazdasági birtok is még üzemel. A kúlaiak számára már csak emlék, hogy egykor sokaknak megélhetést biztosított az Istra csapgyár vagy például az Eterna bőrgyár. A kúlaiak többsége a mezőgazdaságból él, és kisebb vállalkozásokban dolgozva próbál megélhetést találni.

– A magyar ajkú lakosság száma Kúlán az utóbbi 14 év alatt kb. tizenöt százalékkal csökkent. 2011-ben 2700-as fő élt itt, jelenleg a magyarok száma kb. 2200. Tizennégy évvel ezelőtt a kúlai községben 3900-an vallották magukat magyarnak, jelenleg már csak 3100 körüli a számuk. A cservenkai ötszázas, a sziváci négyszázas és a veprődi csaknem háromszáz fős magyar közösség lélekszáma is azóta legalább száz-száz fővel esett. A kúlai községben egyébként a szerb mellett a magyar és a ruszin is hivatalos nyelvnek számít, sőt községünkben vannak jelen Szerbiában legnagyobb számban az ukránok is. Kúlán van az ukrán nemzeti tanács székhelye, Bácskeresztúron pedig a ruszin nemzeti tanácsé – nyilatkozta Valka Károly, aki a VMSZ színeiben egy párttársával, a Népkört ötödik éve elnökként irányító Goga Zsolttal tagja a kúlai községi képviselő-testületnek.
Pártjuk a hatalmi koalíció része. Valka a kúlai önkormányzatban a határon túli kapcsolatokért felelős bizottságnak is elnöke.

– Politikai befolyásunkat is a magyarok érdekeinek érvényesítése céljából fejtjük ki. Bízom benne: a vajdasági és a még megmaradt kúlai magyarság is belátja, hogy a magyar érdekeket csak magyar ember tudja képviselni, érvényre juttatni. Az itt élő magyaroknál példaértékű, hogy összetartóak. Kiváló a kapcsolat a katolikus egyház, a Népkör, a Petőfi-iskola között. Az elmúlt időszakban pl. templomunk renoválásának ügyéért szálltunk síkra együttes erővel, közeljövőbeli céljaink között szerepel a Népkör MMK épületegyüttesének további bővítése, tetőterének teljes felújítása, lakhatóvá tétele. Most van folyamatban a civil szervezetként működtetett művelődési központ tőszomszédságában lévő, hetven négyzetméteres ingatlan megvásárlása, miután konyhai részlegünket is felújíthatjuk. Négy-öt millió dináros beruházást jelentene az elavult tetőszerkezet renoválása. A tetőteret is szeretnénk lakhatóvá tenni, két helyiséget berendezni vendégfogadásra, elszállásolásra, továbbá ott alakítanánk ki egy irodahelyiséget is. A VMSZ-iroda is ebben az épületben kapna helyet. Az igazság az, hogy a magyar összefogást itt Kúlán a VMSZ összetartó ereje szavatolja – vallotta Valka Károly.

A jelenleg körülbelül 570 tagot számláló kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ Vajdaság kulturális egyesületei között a legrégebben alakult, 147 éves. 1868-ban alapították Szakácsy Sándor plébános irányításával. Jelenleg 13 szakcsoportot működtet. 170–200 magyar ajkú kúlai napi vagy heti szinten betér a központ valamely foglalkozására, vagy akár a szerdánként hivatalosan is nyitva lévő könyvtárba, amely hatezres könyvállományt tart fenn, mondta lapunknak Goga Zsolt, a központ elnöke, és még hozzáfűzte, hogy szeptember 5-én 8. alkalommal lesznek a Hagyományőrző Népköri Napok, arra készülnek. Az idei tanévben a tagok közül 77-en óvodások, úgyhogy megvan az utánpótlás is.

Kúlai sétánk az Alsóvárosba, a Petőfi Brigád Általános Iskolába vezetett. A magyar diákok közül sokan vesznek részt a Népkör munkájában. Jelenleg 88 magyar nyelven tanuló diák jár, közülük 17 az utazó, tudtuk meg a 33 év pedagógusi, abból 11 év iskolaigazgatói tapasztalatot szerzett Blaskó Erzsébettől. Az iskola az MNT kiemelt jelentőségű tanintézményei közé tartozik. Valka Károly és Blaskó Erzsébet lapunknak nyilatkozva megemlékezett arról a sikeres akciójukról is, amelynek jóvoltából három évvel ezelőtt újjászerveződött a magyar tannyelvű óvodai oktatás Verbászon. Sajnos csak egy évet élt a kezdeményezés, melynek jóvoltából négy verbászi lakóhelyű magyarul tanuló tanítványa van a Petőfinek, de bíznak abban: a 2015–2016-os tanévben újra indul ott magyar nyelvű óvodai képzés. Mintegy tíz óvodás esetében lenne rá igén. A következő tanévben a kúlai petőfisek között várhatóan ismét lesz egy verbászi gyermek.

– Egyebek mellett az MNT iskolabuszprogramjának köszönhetően immár három éve Nagy Melinda utaztatási koordinátorként közreműködik a Kúla és Lipár közötti tanyavilágban élő, továbbá a Veprődről, Szivácról és Verbászról utazó, magyarul tanuló diákjaink utaztatásában. Mellesleg a kúlai községhez tartozó települések között Veprődőn működött legtovább magyar tannyelvű iskolai tagozat. 2010-ben még volt egy osztály két diákkal. Miután megszűnt, az ottani tanítónő a Petőfibe került, jelenleg napközis oktatóként dolgozik. Reményeink szerint 14-es létszámú magyar tannyelvű elsős tagozattal indíthatjuk a következő tanévet. Ilyen nagyszámú magyar tagozat nyitására hosszabb ideje nem volt példa. Amikor nemrégiben Kúlára látogattak a Rákóczi Szövetség képviselői, és támogatásban részesítették a magyarul tanulni kívánó leendő elsősöket, 14 gyermek családja nyilatkozott ebbéli szándékáról. A jelenlegi ötödikeseink tanulnak a legnagyobb számú osztályban, tizenheten, de negyedikeseink például csak 6-an vannak. Az 1990-es évek végéig akár a 150-et is elérte a magyarul tanuló diákjaink száma, aztán számuk hosszabb ideig száz körül mozgott, mígnem az utóbbi két évben 80 körülire csökkent. Ennek az is az oka, hogy évente 5-6 család külföldre költözik. Környezetnyelv-oktatás, anyagi lehetőségek hiányában ugyan nem, de anyanyelvápolás, mióta rálátásom van általános iskolánk működésére, folyamatos a Petőfiben. Igény is van rá. Jelenleg hat csoportban, egy osztálytanító és egy magyar nyelv és irodalom szakos tanár vezetésével zajlik ennek a választott tárgynak az oktatása iskolánkban – fejtette ki Blaskó Erzsébet.

Halálos veszélyben Európa – majdnem egy évvel ezelőtt a Nouvel Observateur című francia hetilap ezzel a címmel közölt cikket, szerzője ugyanis ezt a következtetést vonta le az európai parlamenti választások eredményéből. Azok egyszerre hoztak felszínre két negatív folyamatot; a szavazástól korábban sohasem tapasztalt arányú távolmaradás a közönyről, a szélsőséges pártok előretörése pedig a nacionalizmus rémének újbóli megjelenéséről árulkodott. Mindkét tényező az Európai Unióval történő szembefordulásról szólt. A kontinens népei mintha elfelejtették volna, hogy az EU nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy kohéziós tényező is, amelynek 70 évig sikerült békét fenntartania a korábban folyton háborúzó kontinensen. Ezért erősödhet a „nacionalizmus perverz retorikája”. Ahogyan a lap fogalmaz: „visszatér a nacionalizmus... a bezárkózás, a türelmetlenség, a mássággal szembeni intolerancia, a régi határok visszaállítása, az elszigetelődés, az a szörnyű és vészes illúzió, amely azt hivatott elhitetni, hogy a protekcionizmus szembeállítható a globalizálódással”. Vagy ahogyan Soros György röviden jellemezte: „Az Európai Unió léte veszélyben van, és sem lakossága sem vezetői nem bíznak benne”.

Ezzel a jelenséggel és az unió sorsával azóta is sokan és sokat foglalkoztak. Ezért is furcsa, hogy eddig szinte senki sem figyelt fel arra, hogy mintha valami új történne: történetesen Európa ellentámadása van kibontakozóban. Szembe akar szállni a kedvezőtlen folyamatokkal, és megpróbálja azokat ismét az egység, az eddig sikereket hozó közösség erősítésével visszafordítani. E „mulasztás” oka abban lehet, hogy a többség a „félig üres vagy félig tele a pohár” dilemma egyik oldalát látja, mi azonban most inkább a másikat emelnénk ki.

Az egyik kérdés: továbbra is aggasztó a kontinens gazdasági helyzete, vagy kezdhetünk reménykedni? A „félig üres pohár” irányzatot legtömörebben a Financial Times fogalmazta meg, amikor Németország idei gazdasági növekedésének előrejelzését 2 százalékról 1,1-re, Franciaországét 1,5-ről 0,7 százalékra vitte le. Ezzel szemben mi inkább a „félig telit” vallva a kedvező jeleket említenénk. Azt, hogy az EU egészére jósolt 1 százaléknyi növekedés szerény, ám 2011 óta a legnagyobb; tavaly november óta javul az üzleti légkör; 2014 végén 2, 2015 első negyedévében 1 százalékkal nőtt a világkereskedelem, ami már megközelíti a válság előtt negyedévenkénti 1,3 százalékos növekedést; a kőolaj alacsony ára kedvez a gazdaságnak; az idén 2 százalékról 4-re javul a vásárlóerő növekedése stb.

Hasonló a helyzet a kontinenst megoszló ellentétekkel is: a többség csak ezeket az ellentéteket látja, mi inkább a kisebbséggel tartanánk, amely az ellentétekben nem pusztán a széthúzást látja, hanem annak jelét is felfedezi, hogy Európa keresi a megfelelő megoldást. Legjobban megfigyelhető ez az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A kontinens három részre szakadt: az erélyes fellépést sürgető balti államokra, valamint Lengyelországra és Nagy-Britanniára, a megoldást kereső többségre és az Oroszországgal továbbra is együttműködő kisebbségre.

Azokkal szemben, akik ebben csak az egység megbomlását látják, mi inkább azt emelnénk ki: Európa nem hajlandó magáévá tenni a hidegháborút és a két szuperhatalom szembenállását idéző hozzáállást. (Ezt a hozzáállást Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője így jellemezte: „Vajon Putyinnak sikerül-e visszaszerezni a birodalom erejét, vagy az amerikaiak tovább élvezik a hidegháborúban kivívott győzelem gyümölcsét, és globalizálhatják Oroszországot”.) Az ellentétek mögött az eltökéltség áll. Az, hogy Európának Amerikával szemben is önállóbban kell fellépnie, egyértelműen kidomborodik azokból a vitákból, amelyek akörül folynak, hogy Európának szüksége van-e szabadkereskedelmi megállapodásra az USA-val. (Ez a vita Ausztriában például már a kormánykoalíció felbomlásával fenyeget.)

A vitáknak ez a másfajta megközelítése vezet el bennünket cikkünk igazi témájához; annak tudatosításához, hogy Európa ellentámadásba lendül a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására. Három fronton egyszerre kezdte meg a harcot. Az első: az eddigi széthúzással szemben erősíteni próbálja a közösségi elemeket. Részben azzal, hogy önálló külpolitikával hasznosítani igyekszik azt, amit a közösség erősítésében az Európai Parlament hatáskörének növelésével, a külügyi főbiztosi pozíció megteremtésével stb. eddig elért. Részben azzal, hogy mindinkább tudatosodik: az olyan válságok, mint most a görögországi, megoldásához a közösségi elemek erősítése vezet, ami nem csupán a szolidaritásban merül ki, hanem a fegyelem javítását is megcélozza. A végleges megoldás pedig csakis az Európai Egyesült Államok lehet.

A másik front: az EU kemény és kockázatos küzdelembe kezdett versenyképességének és világgazdasági pozíciójának javításáért. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az euró dollárhoz viszonyított gyengítése mögött elsősorban ez áll. (Az egykor 1,789 dollárt érő euró jövőre a számítások szerint már csak 0,85 dollárt ér majd.) A harmadik fronton látszik legjobban az önállósodás vágya. Itt van a három legerősebb európai gazdaságnak, köztük meglepetésként: Nagy-Britanniának a Kína által teremtett új nemzetközi bankhoz történő csatlakozásától az önálló európai hadsereg megteremtésének javaslatáig sok minden, aminek ismertetése már külön téma lehet.

AUTÓVERSENYZÉS

19.00, Sportklub 3: NASCAR, Delaware.

JÉGKORONG

2.00, Arena Sport 1, Sport2: Anaheim Ducks–Chicago Blackhawks (NHL, rájátszás, nyugati főcsoport, döntő, hetedik mérkőzés).

KÉZILABDA

15.15, Arena Sport 2, Digi Sport1, 18.00, Digi Sport 1, Arena Sport 1: férfi-BL, bronzmeccs, majd döntő.

KOSÁRLABDA

12.40, Arena Sport 1, Sportklub (m): Gran Canaria–Real Madrid (spanyol élvonal, rájátszás, negyeddöntő, második mérkőzés).

16.00, Sportklub 1: ALBA Berlin–Bayern München (német élvonal, rájátszás, elődöntő, harmadik mérkőzés, az állás: 1:1).

18.05, Sportklub 2: Milano–Dinamo Sassari (olasz élvonal, rájátszás, elődöntő, második mérkőzés).

20.00, RTS2: Szerbia–Kína (női barátságos mérkőzés).

MOTORVERSENYZÉS

8.40, 11.00, Sportklub 1: Olasz Nagydíj, Mugello, warm up, futam.

RÖPLABDA

15.00, Arena Sport 1, RTS2: Brazília–Szerbia (világliga, A csoport, 2. forduló).

TENISZ

11.00, Eurosport1–2, 17.45, Eurosport: Roland Garros.

Ahogy Kárpátalja több iskolájában, úgy a Beregrákosi Általános Iskolában is május 29-én szólalt meg az utolsó csengő, amely elindította a végzős diákokat a felnőtté válás útján.

Ebből az iskolából ezen az úton 14 diák indult el. A kimagasló eredményekkel rendelkező diákokat oklevelekkel díjazták.
A ballagást az iskola udvarán tartották, ahol a végzős diákokat többek között Molnár Béla igazgató és Pál László lelkész köszöntötte. A hagyományokhoz hűen az első osztály is köszöntőt mondott a végzősök tiszteletére, akik elbúcsúztak tanáraiktól, diáktársaiktól, barátaiktól és az intézménytől; feltűzték ballagási szalagjaikat és útravalóul tarisznyát kaptak.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma

Tavaly áprilisban I. Beregvidéki Fotókiállítás néven utcai tárlatot szervezett néhány fotós: a Rákóczi-főiskola előtti fákra és kifeszített spárgára csipeszelték ki alkotásaikat. Homoki Gábor fényképész volt az ötletgazdája a tavalyi szabadtéri ötletes kiállításnak.
Idén is megszervezték a nyílt fotótárlatot a Vérke-parti város főterén. Május 29. és 31. között a művelődési ház falán összesen 38 kép tekinthető meg 10 fotóstól. Fülöp László, Homoki Gábor, Homoki László, Meskó Tetjána, Orosz Bálint, Orosz Miklós, Orosz-Patai Hajnalka, Szabó Máté és Szircsák Zoltán kifüggesztett munkái széles témakört ölelnek fel: természet- és madárfotók, portrék, esküvői fotók.

A szervezők célja Beregszász életének színesebbé tétele, illetve az e művészeti ágban alkotók munkáinak bemutatása. A tárlat igazán feldobta a hangulatot, hiszen nagyon sokan álltak meg, hogy nézegessék az alkotásokat. Sokan a fényképek előtt fényképezkedtek.

A szervezők a későbbiekben is terveznek hasonló tárlatot, évi egy-két alkalommal. A következő témája azonban már kötött lesz. Orosz Bálint szerint a jövőben még színesebb, érdekesebb bemutatókra számíthatunk. Reméli, hogy még többen csatlakoznak a megmozduláshoz, illetve a mostani kiállítók is fejlődni fognak majd.

PTB
Kárpátalja.ma

Kolozsváron az 5. Ünnepi Könyvhét „Egy korty könyv” jelmondattal június 4-én kezdődik a Fogoly (Potaissa) utcában, ahol négy napig bőven lesz mit kortyolgatniuk a könyvbarátoknak. Amint H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke a Hangolóban elmondta: „Mivel a szervezők jóvoltából idén n...

Túllépte a kétezret az Indiában hetek óta tomboló hőséghullám halálos áldozatainak száma - közölték szombaton a helyi hatóságok.

Az indiai meteorológiai hivatal közlése szerint szombaton záporesők és zivatarok enyhítettek valamelyest a két hete tartó rendkívüli kánikulán, a hőmérő higanyszála azonban így sem ereszkedett 40-45 Celsius-fok alá, és a hőség a szakemberek szerint még legalább egy napig kitart.
Indiában évről évre sokan esnek áldozatul a hőségnek - különösen a legszegényebbek közül. Az ideit felülmúló, gyilkos hőhullám azonban csak 1998-ban tombolt, amikor 2451 halálos áldozata volt a kánikulának a természeti katasztrófákat nyilvántartó nemzetközi EM-DAT adatbázis szerint.
Jelenleg továbbra is a délkeleti Ándra Prades és Telagana szövetségi államokban a legsúlyosabb a helyzet, a két szomszédos államban 1979 áldozatot szedett már a forró idő. További 17 ember a keleti Orisszában és kilenc további államban halt bele a hőségbe.
Ándra Pradesben és Teleganában a kormányzat kiterjedt ismeretterjesztő kampánnyal igyekezett a leginkább veszélyeztetettek figyelmét felhívni a hőséggel szembeni védekezés fogásaira.
Az esők hozta szombati enyhülés nyomán az Ándra Prades-i kataszrófa-elhárítási hatóságok egyik illetékese, J.V. Subbarao derűlátóan nyilatkozott, reményét fejezve ki, hogy a következő napokban csökkenni fog a hőség okozta halálozások száma.
Az előrejelzések szerint a jövő héten már elérik India déli részét a monszunesők, fokozatosan előretörve észak felé. A csapadékos monszunévszak szeptember végéig tart.

BUDAPEST. Egy telitalálatos szelvény volt az e heti ötös lottón, vagyis elvitték az ötmilliárd forintos főnyereményt.

Május 30-án egész Ukrajnában kerékpáros napot tartottak. Az évente megrendezett kerékpáros futam vonzza a sportág szerelmeseit, akik így kívánják népszerűsíteni az egészséges és aktív életmódot.

Idén – első ízben – Beregszász is csatlakozott ehhez a sportrendezvényhez. 57 sportszerető vett részt a kerékpáros körversenyben. A versenyzők a Széchenyi utcában rajtoltak el, s az Állomás utcán, valamint a B. Hmelnickij úton keresztül a beregdédai buszmegállóig haladtak, onnan pedig ugyanezen az útvonalon vissza a kiindulási pontig.

A rendezvény a Beregszászi Polgármesteri Hivatal és a Beregszászi Kerékpáros Klub szervezésében valósult meg. Egy mobiltelefonnal gazdagodott Pavlo Beda, az akadályverseny győztese, míg a legidősebb résztvevő, az 53 éves Zoja Kucnak egy Csizaj borkollekciót vihetett haza.

Sorsolás döntött a fődíj, a helyi kerékpáros klub által felajánlott sportkerékpár gazdájáról. A rendezvény legfiatalabb résztvevőjének, Nagyijka Ratusnának jutott a lehetőség, hogy kihúzza a sorsjegyet a szerencsés nyertes nevével. A kerékpárt Olekszandr Vorosilov vihette haza.

Kárpátalja.ma

Csongrád megye déli részén 344 határsértőt tartóztattak föl a rendőrök pénteken – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton az MTI-t.

Jászai Linda elmondta, az elfogottak többsége Afganisztánból és Szíriából érkezett.
A határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult – közölte a főhadnagy.
Pénteken az országban tiltott határátlépés miatt összesen 460 embert fogtak el a rendőrök, egy esetben közokirat-hamisítás, három gyanúsítottal szemben pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Miheil Szaakasvilit nevezte ki szombaton Odessza megye kormányzójává Petro Porosenko ukrán államfő, aki azt várja a volt grúz elnöktől, hogy vezetése alatt sikerüljön megvédeni e stratégiainak tekintett terület szuverenitását és hatékonyan felvenni a harcot a korrupcióval.

Az államfő a fekete-tengeri ukrán kikötővárosban szombaton tartott ünnepségen, amelyen bemutatta az új kormányzót, kifejtette: Szaakasvili fő feladata az lesz, hogy szavatolja az ottani terület szuverenitását, területi épségét, a függetlenséget és a nyugalmat, és harcoljon a korrupció ellen.
Szaakasvili beszédében a város "kihasználatlan potenciálját" hangsúlyozta, amely szerinte nem gyengeséget, hanem "egyedülálló lehetőségek tárházát" jelenti. "Ez olyan város és megye, ahol sok minden lehetséges" - mondta.
A hírügynökségek felhívják a figyelmet, hogy Ukrajnában részben azért tekintik stratégiai jelentőségűnek az egymillió lakosú kikötővárost és környékét, mert közel fekszik a Moldovából kiszakított a Dnyeszter menti Köztársasághoz, ahol orosz támaszpontok is vannak.
Emlékeztetnek arra is, hogy Porosenko korábban megadta az ukrán állampolgárságot a volt grúz elnöknek, sőt, megtette őt a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testülete vezetőjének. Szaakasvili már korábban is adott alkalmi tanácsokat Kijevnek az ukrán válság során.
Szaakasvili kinevezése máris kiváltotta Moszkva haragját. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök "cirkuszi tréfának" minősítette egy olyan ember kormányzóvá való kinevezését, akit hazájában számos bűncselekmény vádjával akarnak felelősségre vonni.
Szaakasvili 2004 januárja és 2013 novembere között volt Grúzia elnöke. Választási veresége után, 2013 novemberében külföldre távozott, jórészt az Egyesült Államokban tartózkodott, most Ukrajnában lakik.
A grúz hatóságok időközben vádat emeltek ellene, és kérték kiadatását Ukrajnától, de Kijev elutasította. Szaakasvili ellen 2014 augusztusában emeltek vádat egy grúz parlamenti képviselő elleni 2005-os fegyveres támadás szervezése miatt, emellett hivatali hatásköre túllépésével, valamint 8,83 millió lari (5 millió dollár) közpénz jogosulatlan elkötésével is vádolják.

Névnap Angéla – görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.

Petronella – latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla. Idézet „Tudod, nem azok a dolgok a fontosak, amelyek úgymond érdekelnek, hanem azok, amelyek nem hagynak békét neked. Nem tudsz tőlük megszabadulni, folyton ott loholnak a nyomodban. Mint egy arc, amelyet akkor is látsz, ha nem akarod.”

Agatha Christie

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fábry Zoltán (Stósz, 1897. augusztus 10. – Stósz, 1970. május 31.). Csehszlovákiai magyar író, publicista, kritikus. Kritikusként és szerkesztőként figyelemmel kísérte a kárpátaljai irodalmi életet. Ő fedezte fel a beregszászi születésű Tamás Mihályt, nagyra értékelte a munkácsi Sáfáry László és a bátyúi Simon Menyhért költészetét, a nagyszőlősi Neufeld Béla írásait. Szoros baráti kapcsolatban állt a lapszerkesztő-pedagógus Czabán Samuval és vejével, Ilku Pállal, akinek Lendület című regényét a Korunkban (1937) ismertette. Többször járt Kárpátalján. 1927-31-ben „futárszolgálatot teljesített a Tisza és Prága között”. 1931-ben a csendőrök Huszton és a szlovákiai Kosuton rálőttek a tüntető munkásokra. Fábry és a baloldali értelmiség tiltakozó megmozdulásokat szervezett a csendőrterror ellen. Az Út szerkesztőjeként 1931. augusztus 20-án Munkácson, 21-én Beregszászon, 22-én Ungváron, 23-án Nagyszőlősön vett részt tiltakozó nagygyűléseken.  1932-ben a Nemzetközi Munkássegély megbízásából Ludwig Renn-nel bejárta Kárpátalját, az éhező verhovinai falvakat. Útjáról riportkönyvben számolt be. Az éhség legendája Kárpátaljai riport című kis riportkönyvét a kinyomtatás után, még a forgalomba kerülés előtt elkobozták. Az Út 1932. évi 3. száma A Verhovina éhezik. Fábry Zoltán beszámolója a Nemzetközi Munkássegély kárpátaljai expedíciójáról címmel csupán részleteket közölt az írásból. A riport teljes terjedelmében csak 1945 után jelenhetett meg Összegyűjtött írásainak harmadik kötetében. 1935-ben a „világot kémlelő stószi mester” Beregszászban, a BIME (Beregszászi Irodalmi és Műpártoló Egyesület) rendezvényén A kultúra védelmében címmel tartott előadást.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- A vashámor első említése, a vasgyártás új szakaszába lépett (1344)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

LÉGY RUGALMAS!

„Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben.”(Jakab 5:11)

Híres expedíciójukon a két amerikai felfedező, Lewis és Clark hihetetlen nehézségekkel találkoztak. Amikor elérték a Missouri folyót, úgy gondolták, hogy a nehezén már túl vannak – aztán meglátták a Sziklás-hegységet! Nem haladhattak a könnyebb úton a folyás irányába, szembe kellett nézniük a legnagyobb kihívással: meghátrálnak, vagy mászni kezdenek! Visszatekintve felismerték, hogy a Sziklás-hegység meghódítása adta meg nekik azt az önbizalmat, amire útjuk további részében szükségük volt. Scot Peck a The Road Less Travelled [A járatlan út] című könyv szerzője írta: „A problémákkal való találkozás és azok megoldása eredményezi értelmi és lelki növekedésünket. A bölcs emberek megtanulják, hogy ne riadjanak meg a fájdalmaktól és problémáktól, hanem fogadják őket üdvözlettel.” Szociológusok, akik a rugalmasságot – a talpra állás képességét – tanulmányozzák, azt mondják, hogy az emberek kétféle módon kezelik a megrázkódtatásokat. Vagy félelmükben feladják, vagy növekednek azáltal, hogy kifejlesztik magukban a problémakezelési képességet. Mi különbözteti meg a két csoportot? A rugalmas emberek nem áldozatként viselkednek, hanem: 1) felvállalják a felelősséget életükért; 2) nem mondanak le értékrendjükről; 3) tekintetüket újra a célra összpontosítják. Nola Evans mondja: „A kihívás egy sárkány, mely ajándékot tart a szájában. Szelídítsd meg a sárkányt, és tiéd az ajándék!” Feladni mindig könnyebb, mint kitartani. Csakhogy a feladás egy olyan mintát eredményez, amit később nehéz megtörni, amit aztán egész életedben bánni fogsz. Tehát, ha azon gondolkodsz: „Ez a kapcsolat nagyon keserves, ki akarok szállni”, vagy: „Ez a munkahely nem olyan, mint amilyenre számítottam, inkább felmondok”, ne feledd, rugalmasságot úgy lehet kifejleszteni, ha hűségesek maradunk olyan helyzetekben, amelyeket nem kedvelünk, és amelyeken nem tudunk változtatni. Ezért írja a Biblia azt, hogy „boldogoknak mondjuk a tűrni tudókat” (Jakab 5:11 Károli).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Harminckét évesen hozta világra első utódját egy Momo nevű nőstény gorilla a németországi Duisburg állatkertjében.

Fogságban a gorillák átlagosan 50 évet élnek, vadon még kevesebbet.
A szülők között jókora korkülönbség van, az apa, Mapema mindössze 19 éves.

Az állatkert pénteki közlése szerint a későn született hím gorillakölyök jól van, erősen kapaszkodik anyja szőrébe, miközben az apaállat higgadtan szemléli a történéseket.

Június 4-e és 7-e között, a Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásárral párhuzamosan kerül megrendezésre a negyedik Szerbiai piaci napok, valamint az V. Hagyományok ízei vásár, melynek standjait a Sugárút végén, azaz közvetlenül a Sportcsarnok közelében állítják fel. Eddig összesen mintegy nyolcvan kiállító jelezte részvételét, azonban a szervezők várakozásai szerint ez az szám növekedni fog.

Magyarfalu -- Szeged – Szabadka: moldvai versek délvidéki műkedvelők előadásában egy Tisza-parti városban. Június 2-án, kedden este 6 órakor rendhagyó előadásra kerül sor az újszegedi Temesvári krt. 42. alatt lévő Bálint Sándor Művelődési Házban. A szabadkai Életjel - Csáth Géza Művészetbarátok Köre a Magyarországon élő, csángó származású Iancu Laura verseiből ad elő egy csokorra valót Megkezdett imákkal teli a szám címmel.

Horvátországban a gazdasági környezet továbbra sem kedvez a külföldi befektetőknek, ezt Mladen Fogec, a Külföldi Befektetők Egyesületének (FIC) elnöke annak a horvát mentalitásnak tulajdonítja, amely a külföldi vállalatok jelenlétét a horvát piacon továbbra is negatívan éli meg.

Fogec, aki egyben a Siemens vezetője is, pénteken Zágrábban egy kerekasztal-megbeszélésen úgy vélekedett, a horvátokat aggasztja, hogy a külföldi befektetők nyereségre tehetnek szert ebben az országban. Ezen a mentalitáson pedig változtatni kell, és 25 év után végre meg kell érteni, hogy a külföldi befektetők kívánatosak, továbbá új értékeket hoznak Horvátországnak – jelentette ki.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a külföldi befektetők nagyban hozzájárultak a horvát gazdasághoz. 2014-ben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok adták a tőke 45 százalékát, a bevételek 50, az export 55, a foglalkoztatás 25 és befektetések 45 százalékát.
Ante Babic, a FIC főtitkára beszámolt arról, hogy a tavaly ősszel közzétett fehér könyv óta tovább rosszabbodtak a feltételek Horvátországban, a munkavállalást kivéve minden területen.
A főtitkár szerint a törvénymódosítások, az újabb adónemek, az új adóelszámolási szabályzat, a jövedéki adó növekedése az üzemanyagoknál és a dohányáruknál, az építkezési területre bevezetett áfa, valamint a megtakarításokra és az osztalékra kivetett adó is mind kedvezőtlen hatással vannak a befektetői klímára.
"Igaz, hogy csökkentek egyes nem adójellegű járulékok, de ugyanabban a pillanatban újak is bevezetésre kerültek" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: aggasztó az igazságszolgáltatás helyzete is, mert a bíróságokról szól törvény módosításával (csökkentették a bíróságok számát az országban) tovább halmozódnak a nem megoldott ügyek.
A tanácskozáson 20-25 nagy külföldi vállalat képviselője vett részt, köztük Peter Wintermantel, a Mol magyar olajipari vállalat szakértője.

Tizenegy évesen kezdi meg tanulmányait szeptemberben egy indiai származású amerikai diáklány a Harvard elitegyetemen.

Az arizonai Gilbertben lakó Ria Cheruvu, akinek családja Indiából vándorolt be az Egyesült Államokba, amerikai tévécsatornáknak elmondta, hogy csillapíthatatlan a tudásszomja, nem bírja elviselni, ha nem tanulhat szakadatlanul, és értelmetlennek találná az életet, ha nem ismerhetné meg a világ bonyolult dolgait.
Az egyetemen az agyat, az emberi agy fejlődését, a gondolatok keletkezését akarja tanulmányozni - mondta el a televíziós interjúkban.
A kis Ria különleges képességeire már kilenchónapos korában felfigyelt az édesanyja.
Bár az agykutatásban már részt vehet, a kislány az egyetemen csak édesanyja profilján keresztül tarthatja a kapcsolatot barátaival a közösségi médiában, mivel túl fiatal ahhoz, hogy saját profilja legyen.

Az MKB-MVM Veszprém főleg kitűnő második félidei játékával bejutott a férfi kézilabda-Bajnokok Ligája vasárnapi fináléjába, mivel a kölni négyes döntő elődöntőjében 31-27-re legyőzte a német THW Kielt. Az első helyért a Barcelona lesz az ellenfél.
Kategória: Sport

A török parlamenti választások közeledtével egyre kétségesebb, hogy valóra válhat Recep Tayyip Erdoğan álma, az elnöki rendszer bevezetése. Ennek zökkenőmentes, önálló végrehajtásához ugyanis az államfő mögött álló kormánypártnak kétharmados többséget kellene szereznie, a kurdokat támogató tömörülés azonban, úgy tűnik, képes lehet megakadályozni ezt.

A legutóbb közzétett felmérés szerint a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az abszolút többségét is el fogja veszíteni a június 7-én esedékes voksoláson. A Gezici közvélemény-kutató intézet adatai szerint a megkérdezettek 38,2 százaléka szavazna a kormánypártra, holott a 2011-es parlamenti voksoláson még 49,8 százalékos támogatottságot könyvelhetett el a 2003 óta kormányzó tömörülés, ez 327 képviselői helyet biztosított számára az 550 fős parlamentben.

A legerősebb ellenzéki formáció, a Köztársaság Néppárt (CHP) a szavazatok 30,1 százalékát, az ultranacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) pedig 17,1 százalékát kapná meg, ha a választásokat most tartanák. A legnépesebb kisebbség, a 12 millió lelkes kurd közösség által támogatott Népi Demokratikus Párt (HDP) a voksok 10,5 százalékára számíthat, amellyel először lépné át a parlamentbe kerüléshez szükséges 10 százalékos küszöböt. Eszerint a választásokon kulcsszerepe lehet a HDP-nek, ha ugyanis sikerül beköltöznie a törvényhozásba, akkor csökken annak az esélye, hogy az AKP meg tudja szerezni az alkotmánymódosításhoz szükséges többséget.

Ahhoz, hogy a 2001-ben alapított AKP egyedül keresztülvigye az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges alkotmánymódosítást, az 550 fős parlament 367 helyét kell megszereznie. A kormánypártnak egy másik lehetősége is van: ha 60 százalékos többséget (330 mandátumot) szereznek képviselői, akkor már népszavazásra bocsáthatják az elnöki rendszer bevezetésének ügyét.

Erdoğant a tavaly augusztusi első közvetlen elnökválasztáson – 11 évi miniszterelnökség után – választották meg államfőnek. Már közvetlenül hivatalba lépése után bejelentette, elnöki rendszerré óhajtja változtatni a jelenlegi parlamentáris rendszert. A pozícióváltásra azért volt szüksége, mert az AKP belső szabályzata tagjainak nem enged meg egymás után háromnál több kormányfői mandátumot.

A vokscsata a külföldön élő törökök szavazataiért is folyik, akik levélben vagy valamely diplomáciai képviseleten adhatják le voksukat. A határon kívül élő 2,9 millió választásra jogosult török 80 százaléka hat uniós országban él: legtöbben (1,4 millióan) Németországban, továbbá Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban. Számukra már május 8-án megkezdődött a voksolás, amelyre most vasárnapig lesz lehetőségük, igaz, a tavalyi elnökválasztáson alig minden 10. „külhoni török” élt a szavazás lehetőségével.

Május elején Erdoğan a németországi Karlsruhéban több ezer híve előtt méltatta a külföldi törököket, akiknek többek között az új alkotmány és a végrehajtó elnöki hatalom szükségességéről beszélt. Selahattin Demirtaş, a HDP vezetője 200 ezer szavazatot vár Németországból, és reméli, pártjának így sikerül(het) keresztülhúznia Erdoğan tervét. Demirtaş szerint az elnökségi rendszer egyet jelentene „a diktatúra kiépítésével”.  

Sokat tanultam Tőletek, somorjaiak és mindazok, akik megtiszteltetek bennünket azzal, hogy részt vettetek a Szeretethíd programján.