Szarajevótól Mostárig, Zágrábtól Belgrádig, Pristinától Tiranáig a nyugat-balkáni országok muzulmán hívői a szent hónapra, a ramadanra készülnek. A bosnyák fővárosban a Szarajevói Filharmonikusok adott koncertet, Tuzlában égősorokkal díszítették fel a város utcáit.
Holnap, május 16-án kezdődik, ma este van az első extra ima, a taravih ima, ami nyolc, húsz vagy harminckét imaszakaszból áll. (angolul tarawih, a bosnyákoknál teravija).
Az iszlám öt alappillérének – hit, ima, böjt, adakozás, zarándoklat – egyike a böjti hónap, amikor arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed próféta akaratát.
Azt mondja a Korán: „Ti, hívők! Előíratott nektek a böjtölés, ahogy az előírattatott elődeiteknek, hogy megszabaduljatok a bűntől.”
A ramadan az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. Az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, ezért minden évben más időpontban van, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.
A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhősebb éjszaka, vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Idén előre láthatólag június 15-ig tart.
A böjt kötelező minden fizikailag és pszichésen egészséges nagykorúnak, betegeknek és azoknak, akik úton vannak, könnyített böjt engedélyezett azzal, hogy a kihagyott napokat később pótolni kell. Felmentést kapnak a böjt alól a 14 éven aluliak, a terhes és szoptatós anyák, és a csatában harcolók.
A ramadan idején napkeltétől napnyugtáig tilos az evés, ivás, a dohányzás, a nemi érintkezés, a veszekedés, erőszakos cselekedet.
A böjtölésen kívül a hívők imádkoznak, külön imákon vesznek részt, rendezik gondolataikat, keveset beszélnek, tanulmányozzák és értelmezik a Koránt, közös étkezéseket, iftarokat szerveznek.
A szolidaritás és az együttérzés is a ramadan velejárója. Ebben a hónapban fokozottan kötelező az adakozás minden hívő számára, akinek legalább annyija van, hogy napi egy étkezésre futja. Ennek célja, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadékot némileg csökkentse, és erősítse a muzulmánok közötti testvéri köteléket.
Néhány nappal ezelőtt a ramadanra felkészülés jegyében gyűltek össze a Sydney-ben élő bosnyákok és barátaik közös ünneplésre. Az estén összegyűjtöttek ötezer dollárt, ami Srebrenicában 250 iftar költségét fogja fedezni idén.
Eszembe jutnak a Szarajevóban töltött évek ramadanjai. A lányom muzulmán középiskolába járt, ahol az osztálytársai egy része böjtölt és ő szolidáris volt velük. Soha nem evett, ivott előttük. Az iskola is könnyített, rövidített órák voltak, a böjti hónapban nem írattak dolgozatot.
A Maléves alkalmazottak is böjtöltek, ezt a férjem úgy igyekezett segíteni, hogy lehetőség szerint biztosította nekik a városi irodai munkát és mentesítette őket a repülőtéri munkavégzés alól. Szinte nem volt olyan nap, hogy valamelyik barátunktól, ismerősünktől ne kaptunk volna egy kis süteményt, kóstolót az esti iftarból.
Volt egy ramadan tv csatorna, ahol a műsorvezetők figyelmeztettek arra, hogy hajnalban még mennyi idő van a böjt kezdetéig, esténként pedig, hogy mikortól lehet újra enni. Emlékszem, sétáltam hazafelé a konzulátusról, a sarkon volt egy pékség (nagyon jó pékség, még most is megvan), ahol délutánonként tucatnyian várták a friss somunt (lepénykenyér) az esti vacsorához.
A böjti hónapot a közös ünnep, a három napos bajram követi.
Szarajevótól Mostárig, Zágrábtól Belgrádig, Pristinától Tiranáig a nyugat-balkáni országok muzulmán hívői a szent hónapra, a ramadanra készülnek. A bosnyák fővárosban a Szarajevói Filharmonikusok adott koncertet, Tuzlában égősorokkal díszítették fel a város utcáit.
Holnap, május 16-án kezdődik, ma este van az első extra ima, a taravih ima, ami nyolc, húsz vagy harminckét imaszakaszból áll. (angolul tarawih, a bosnyákoknál teravija).
Az iszlám öt alappillérének – hit, ima, böjt, adakozás, zarándoklat – egyike a böjti hónap, amikor arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed próféta akaratát.
Azt mondja a Korán: „Ti, hívők! Előíratott nektek a böjtölés, ahogy az előírattatott elődeiteknek, hogy megszabaduljatok a bűntől.”
A ramadan az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. Az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, ezért minden évben más időpontban van, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.
A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhősebb éjszaka, vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Idén előre láthatólag június 15-ig tart.
A böjt kötelező minden fizikailag és pszichésen egészséges nagykorúnak, betegeknek és azoknak, akik úton vannak, könnyített böjt engedélyezett azzal, hogy a kihagyott napokat később pótolni kell. Felmentést kapnak a böjt alól a 14 éven aluliak, a terhes és szoptatós anyák, és a csatában harcolók.
A ramadan idején napkeltétől napnyugtáig tilos az evés, ivás, a dohányzás, a nemi érintkezés, a veszekedés, erőszakos cselekedet.
A böjtölésen kívül a hívők imádkoznak, külön imákon vesznek részt, rendezik gondolataikat, keveset beszélnek, tanulmányozzák és értelmezik a Koránt, közös étkezéseket, iftarokat szerveznek.
A szolidaritás és az együttérzés is a ramadan velejárója. Ebben a hónapban fokozottan kötelező az adakozás minden hívő számára, akinek legalább annyija van, hogy napi egy étkezésre futja. Ennek célja, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadékot némileg csökkentse, és erősítse a muzulmánok közötti testvéri köteléket.
Néhány nappal ezelőtt a ramadanra felkészülés jegyében gyűltek össze a Sydney-ben élő bosnyákok és barátaik közös ünneplésre. Az estén összegyűjtöttek ötezer dollárt, ami Srebrenicában 250 iftar költségét fogja fedezni idén.
Eszembe jutnak a Szarajevóban töltött évek ramadanjai. A lányom muzulmán középiskolába járt, ahol az osztálytársai egy része böjtölt és ő szolidáris volt velük. Soha nem evett, ivott előttük. Az iskola is könnyített, rövidített órák voltak, a böjti hónapban nem írattak dolgozatot.
A Maléves alkalmazottak is böjtöltek, ezt a férjem úgy igyekezett segíteni, hogy lehetőség szerint biztosította nekik a városi irodai munkát és mentesítette őket a repülőtéri munkavégzés alól. Szinte nem volt olyan nap, hogy valamelyik barátunktól, ismerősünktől ne kaptunk volna egy kis süteményt, kóstolót az esti iftarból.
Volt egy ramadan tv csatorna, ahol a műsorvezetők figyelmeztettek arra, hogy hajnalban még mennyi idő van a böjt kezdetéig, esténként pedig, hogy mikortól lehet újra enni. Emlékszem, sétáltam hazafelé a konzulátusról, a sarkon volt egy pékség (nagyon jó pékség, még most is megvan), ahol délutánonként tucatnyian várták a friss somunt (lepénykenyér) az esti vacsorához.
A böjti hónapot a közös ünnep, a három napos bajram követi.
The European Union Military Committee (EUMC) is the highest military body set up within the Council. It directs all EU military activities and provides the Political and Security Committee (PSC) with advice and recommendations on military matters.
A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban a kiváncsi szemektől távol, egy eldugott helyen pusztul Josip Broz Tito egykori titkos villája, a Vila Izvor. A park dolgozói az épületet 99-es objektum kódnéven is emlegetik.
A 10 ezer négyzetméter alapterületű villát 1948-53 között építtette az államelnök, ami akkor a legdrágább elnöki rezidencia volt. Az építkezésen időről-időre több száz politikai fogoly is dolgozott Gradiskából, Lepoglavaból és Goli otok szigetéről.
Több ezer tonna szürke palakövet építettek be, amit a Medvednica-hegységből vonattal szállítottak ide. A belső tér lenyűgöző volt a márványlépcsőtől a szőnyegekig. A tömörfa bútorokat lepoglavai foglyok készítették. Ennek ma már nyomát sem látni.
A villa jobb szárnyában húsz apartmant alakítottak ki a magasrangú vendégek részére. A földszinten tucatnyi irodahelyiség volt. A zárt rendszerű központi fűtést két kazán biztosította, az elektromos áramot a mini vízerőmű.
A tárgyalótermekben titkos megbeszélések folytak, amik után pihentetőül ott volt a tekepálya, a biliárd szoba vagy éppen a mozi és néha vadászat is.
A villát egy biztonságos menedéknek építették. Amellett, hogy az erdő sűrűjében, rejtve még a repülők elől is, könnyen védhető volt, a foglyokkal építtettek még egy 80 méter hosszú földalatti alagutat is, ami titkos kijáratként szolgált. Az alagút meglétéről csak egy nagyon szűk kör, a leginkább beavatottak tudtak.
Josip Broz Tito mindössze öt alkalommal időzött a villában. Rosszindulatú feltételezések szerint a villa a felesége, Jovanka kérésére készült, akinek a szülőháza csak néhány kilométerre van onnan.
Fotók: urbex/EDC Croatia
A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban a kiváncsi szemektől távol, egy eldugott helyen pusztul Josip Broz Tito egykori titkos villája, a Vila Izvor. A park dolgozói az épületet 99-es objektum kódnéven is emlegetik.
A 10 ezer négyzetméter alapterületű villát 1948-53 között építtette az államelnök, ami akkor a legdrágább elnöki rezidencia volt. Az építkezésen időről-időre több száz politikai fogoly is dolgozott Gradiskából, Lepoglavaból és Goli otok szigetéről.
Több ezer tonna szürke palakövet építettek be, amit a Medvednica-hegységből vonattal szállítottak ide. A belső tér lenyűgöző volt a márványlépcsőtől a szőnyegekig. A tömörfa bútorokat lepoglavai foglyok készítették. Ennek ma már nyomát sem látni.
A villa jobb szárnyában húsz apartmant alakítottak ki a magasrangú vendégek részére. A földszinten tucatnyi irodahelyiség volt. A zárt rendszerű központi fűtést két kazán biztosította, az elektromos áramot a mini vízerőmű.
A tárgyalótermekben titkos megbeszélések folytak, amik után pihentetőül ott volt a tekepálya, a biliárd szoba vagy éppen a mozi és néha vadászat is.
A villát egy biztonságos menedéknek építették. Amellett, hogy az erdő sűrűjében, rejtve még a repülők elől is, könnyen védhető volt, a foglyokkal építtettek még egy 80 méter hosszú földalatti alagutat is, ami titkos kijáratként szolgált. Az alagút meglétéről csak egy nagyon szűk kör, a leginkább beavatottak tudtak.
Josip Broz Tito mindössze öt alkalommal időzött a villában. Rosszindulatú feltételezések szerint a villa a felesége, Jovanka kérésére készült, akinek a szülőháza csak néhány kilométerre van onnan.
Fotók: urbex/EDC Croatia
EU relations with Azerbaijan are governed by the EU-Azerbaijan Partnership and Cooperation Agreement signed in 1996 and entered into force in 1999.
Pár napja olvastam és írtam arról, hogy Koszovóban mit tesznek vagy tesznek-e egyáltalán bármit is a maffia felszámolásáért. A kis balkáni országban méretéhez képest a maffia hatalmas, és nemcsak az albán van jelen. Az északi területen a szerb maffia uralkodik, ott az emberek, hiába többségében szerbek lakta, nem az albánoktól, hanem a szerb maffiától félnek. Ez nagyon világosan kiderült, amikor az év elején Kosovska Mitrovicában meggyilkolták Oliver Ivanović szerb ellenzéki politikust, a „Szerbia, demokrácia, igazság” polgári kezdeményezés elnökét.
Az Interpol egy néhány évvel ezelőtti adatai szerint a szerb maffia erősebb, mint az albán, egy top 10-es listán, ahol a világ jelentős szervezett bűnözői körei vannak, az előkelő nyolcadik, míg az albán maffia a kilencedik helyet foglalja el. Igaz, azt is mondják, hogy az élen álló orosz maffiához képest, az ő tevékenységük csak „gyerekjáték”. A listára való felkerülés és a besorolás fő kritériuma a több országra kiterjedő hálózat, és aktivitás például a drog- és fegyverkereskedelemben.
Szerbia „előkelő” helyezését azért kapta, mert tucatnyi országban jelen vannak, beleértve Németországot, Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat. Jelentős szerepet játszanak kábítószer kereskedelemben, bérgyilkosságokban, tiltott szerencsejátékok, kaszinók ellenőrzésében, rablásokban. Az egyik legismertebb szervezett bűnözői csoport a „Rózsaszín párduc”.
Az Interpol listán a szerb maffia után áll az albán maffia, ami az adatok szerint a 80-as években indult „virágzásnak”. „Specialitásuk” az illegális drog-, fegyver- és emberkereskedelem. Albániában a szervezett bűnözés már a 15. századtól jelen van, a maiak is tisztelik a 600 éves hagyományokat.
A világ legerősebb maffia szervezetének az orosz maffiát ítélik, ami az orosz gazdaság 70%-át tartja ellenőrzése alatt. Az adatok szerint a legnagyobb, legerősebb és legveszélyesebb szervezet, a világon 500 ezer tagja van. A második helyre sorolt Cosa Nostrát a 19. század második felében alapítottak, 4000 tagja van. Az olasz maffia évente 1000 milliárd euróval „gazdálkodik”.
Az albán maffia több évtizede nagy problémát jelent a nyugati országokban, és közismerten mély gyökerei vannak az Egyesült Államokban is. Számos hasonlóság jellemzi a szicíliai maffiával: különleges hit, speciális nyelvezet, speciális szabályok, saját jogrendszer, nagyon erős családi hagyományok és hierarchia. Az albán maffia nem piramisszerűen épül fel, nincs egy fő-fő feje, hanem klánokra oszlanak, és azok együttműködnek egymással. Az amerikai külügyminisztérium egy pár évvel ezelőtti jelentésében úgy jellemezte Albániát, mint az „illegális kábítószer kereskedelem tranzitországa, az illegális bevándorlók és a feketemunka országa”.
Szerbiai rendőrségi jelentések már régóta arról írnak, hogy Albániában a kábítószer kereskedelemmel családi vállalkozásként foglalkoznak. A családon belül szigorú fegyelem van, feltétlen lojalitás, a büntetés rendszerét belső szabályok irányítják.
A begyűjtött adatok szerint Albániában négy erős klán uralkodik, a Kula, az Abazi, a Borici és a Brokaj klán, akiket a legveszélyesebbnek tartanak, az a Kula család.
Ők ellenőrzik a Törökországból érkező kábítószer forgalmat. Az Abazi család a drogon kívül fegyverkereskedelemmel is foglalkozik, fő területük Olaszország. A Borici klán a prostitúciót tekinti családi vállalkozásnak, ez a fő útja számukra a kábítószer-csempészésnek. A Brokaj csoport speciális, mert főleg az albán titkosszolgálat volt tagjaiból áll, az ő erősségük a kapcsolatrendszerük a biztonsági szolgálatok, a vámszervek és a politikai élet szereplőivel a világ szinte minden pontján.
Egyes becslések szerint az albán maffia ellenőrzi a nyugat-európai országokba irányuló heroin szállítmányok 75%-át, az Egyesült Államokba menő szállítmányok 50%-át. A mai drogkartellek uralkodásának alapját az amerikaiak úgy értékelik, hogy az az albán maffián alapul. Az albán kábítószer maffia annyira erős, hogy négy-öt évvel ezelőtt átvette a vezető helyet a kolumbiai drogbáróktól.
A párizsi drogfigyelő csoport már a háború előtt, 1999-ben jelezte, hogy az albán drog maffia Macedóniából és Koszovóból heroint ad el, hogy fegyvereket szerezzen a koszovói háborúban az albán igények kielégítésére. A bázisok Szkopjéban, Skadarban és Pristinában vannak, onnan viszik a futárok az anyagot Svájcba, Németországba, Olaszországba, Görögországba.
Amikor heroinról van szó, az albán kábítószer kartell, a Kamilla, a világ öt legnagyobb maffiája közé tartozik. A kábítószeren kívül fő tevékenységi területük az emberkereskedelem. A Transparency International egy korábbi jelentése szerint az emberkereskedelem fő útvonala Albániában Vlora-Tirana-Fier-Skadar és Montenegró, Macedónia és Görögország határai. Az ő becslésük szerint az albán maffia csak 1999-ben 70 ezer embert csempészett Európába, és ezzel 50 millió dollárt keresett.
Az albán maffia ellenőrzi a prostitúciót szerte Európában, ezen keresztül kerültek kapcsolatba az olaszokkal és lettek partnerek a heroin és a marihuana piacon. Albániában iparszerűen termesztik a marihuanát, olasz lapok nemegyszer csak „Kanabisztánnak” nevezik.
Az elmúlt évtizedben a szervezett bűnözésnek Európában megváltozott a jellege, számos tekintetben elvesztette nemzeti hovatartozás jellegét. A számítógépes bűnözés területén példátlan nemzetköziesítés ment végbe. Európai rendőrök nemrégen felgöngyölítettek egy bűnszervezetet, aminek tagjai 60 nemzet képviselői voltak.
Gigantikus méreteket ölt az élelmiszerek, a ruházat, a kozmetikumok és a cigaretta hamisításának piaca. Sok kábítószer kereskedő is ráállt hamisított termék előállítására és értékesítésére. Szinte lehetetlen megbecsülni a hamisított gyógyszer piacot. Egyetlen uniós gyógyszertár sem lehet biztos abban, hogy eredeti gyógyszert forgalmaz.
Nem új, de egyre szélesebb körben terjed az adóelkerülés, adócsalás bűntette is. Csak adóelkerülésekből a bűnözők Európa-szerte minden évben kb. 100 milliárd euróra tesznek szert.
A cigaretta feketekereskedelemből származó jövedelmeket évi 11 milliárd euróra becsülik, ami az Európai Unió teljes dohánypiacának 11%-a.
Ebből jelentős szeletet hasít ki a koszovói maffia, az egykori Koszovói Felszabadítási Szervezet tagjai, családtagjai.