Feed aggregator

Beszámoló

A Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös projektjeként valósult meg "Rajtad múlik!" címmel az Európai Unió többéves költségvetési tárgyalását szimuláló vetélkedő. Az esemény főszervezője a Negotiation Moot, amely nyolcadik alkalommal rendezett ilyen versenyt. Az 1000 milliárd euró elköltésére 106 egyetemista és főiskolás jelentkezett az ország 18 felsőoktatási intézményéből.

A vetélkedőn a hallgatók egy-egy európai uniós tagállam tárgyalódelegációjának, majd az Európai Parlament frakcióinak szerepét játszották el. Feladatuk az volt, hogy kellően felkészülve felmérjék saját országuk és frakciójuk, illetve a többi tagállam és képviselőcsoport érdekeit, majd a tárgyalási szimuláció alatt a valóságnak megfelelően saját véleményüket képviselve próbálják meg előmozdítani a közös álláspont kialakítását.

A versenyzők háromnapos tréningen ismerkedhettek meg az Európai Unió intézményeivel, döntéshozatalával, a jelenlegi (2007-2013) és a tervezett költségvetéssel (2013-2014) olyan szakértők előadásában mint Hajdú Márton (Magyarország Állandó Képviseletének brüsszeli szóvivője), vagy Polner Gergely ( az Európai Parlament tájékoztatási vezetője  az Egyesült Királyságban).

A verseny előtti 2 hetes felkészülés alatt, a pozíciópapírok, illetve a játékosok által írt sajtóanyagok megírása is rendkívüli tájékozottságot igényelt. A verseny első felében "eljátszott" Tanácsi napok alatt a 3-4 fős csapatoknak  a Bizottsági költségvetési javaslatot alapul véve kellett a többi delegációval tárgyalnia. Németország képviselőjeként igen nehéz dolgunk volt, hiszen mint a legnépesebb állam, és az Európai Unióban legnagyobb tekintéllyel rendelkező ország, valóban súlyt kellett adnunk annak, amit mondtunk. Ám a valóság ellenére nem sikerült egy erős "Merközy" tengelyt kialakítani, és el kell ismernem, hogy a költségvetés elfogadásakor sem a mi delegációnk járt a legjobban.

A Tanácsban közösen elfogadott költségvetés "finomhangolása" folytatódott a parlamenti napokon, amikor is a frakciókba és bizottságokba osztott képviselőknek a pártjuk érdekeinek megfelelően kellett a többi frakcióval tárgyalnia. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) görög képviselőjeként sem volt könnyű dolgunk, mivel kis pártról lévén szó, a szövetségkötés és kompromisszumkészség nélkül nem érhettünk volna el sikert.

Végül is úgy gondolom, ha csak "játék" szintjén is, de sikerült egy minden tagállami és frakcióérdeket figyelembevevő, a realitáshoz közel álló költségvetést elfogadnunk, miközben minden résztvevő életre szóló élménnyel és új barátokkal gazdagodott.

A szimulációnak köszönhetően gyakorlati, a való életben is rendkívül hasznosnak bizonyuló készségeket sajátítottunk el, ami a hagyományos felsőoktatási képzések során általában nem lehetséges. A felkészülés és a verseny során megtanult puha készségek (pl.: tárgyalástechnika, csapatmunka, magabiztosság) értékes tapasztalatokat nyújtottak. Remélem, hogy ezek majd a munka világában való boldogulásban is segítenek, nem kizárt, hogy akár abban, hogy mint a magyar érdekek képviselőinek jövő generációja dolgozzunk, Brüsszelben...

Aki véletlenül lemaradt volna a mostani versenyről ne csüggedjen, mert a Negomoot szervezet minden évben megrendezi az eseményt!

A beszámolót Farkas Anita, a versenyen harmadik helyezést elért csapat tagja, egyetemista hallgató írta.

Beszámoló

A Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös projektjeként valósult meg "Rajtad múlik!" címmel az Európai Unió többéves költségvetési tárgyalását szimuláló vetélkedő. Az esemény főszervezője a Negotiation Moot, amely nyolcadik alkalommal rendezett ilyen versenyt. Az 1000 milliárd euró elköltésére 106 egyetemista és főiskolás jelentkezett az ország 18 felsőoktatási intézményéből.

A vetélkedőn a hallgatók egy-egy európai uniós tagállam tárgyalódelegációjának, majd az Európai Parlament frakcióinak szerepét játszották el. Feladatuk az volt, hogy kellően felkészülve felmérjék saját országuk és frakciójuk, illetve a többi tagállam és képviselőcsoport érdekeit, majd a tárgyalási szimuláció alatt a valóságnak megfelelően saját véleményüket képviselve próbálják meg előmozdítani a közös álláspont kialakítását.

A versenyzők háromnapos tréningen ismerkedhettek meg az Európai Unió intézményeivel, döntéshozatalával, a jelenlegi (2007-2013) és a tervezett költségvetéssel (2013-2014) olyan szakértők előadásában mint Hajdú Márton (Magyarország Állandó Képviseletének brüsszeli szóvivője), vagy Polner Gergely ( az Európai Parlament tájékoztatási vezetője  az Egyesült Királyságban).

A verseny előtti 2 hetes felkészülés alatt, a pozíciópapírok, illetve a játékosok által írt sajtóanyagok megírása is rendkívüli tájékozottságot igényelt. A verseny első felében "eljátszott" Tanácsi napok alatt a 3-4 fős csapatoknak  a Bizottsági költségvetési javaslatot alapul véve kellett a többi delegációval tárgyalnia. Németország képviselőjeként igen nehéz dolgunk volt, hiszen mint a legnépesebb állam, és az Európai Unióban legnagyobb tekintéllyel rendelkező ország, valóban súlyt kellett adnunk annak, amit mondtunk. Ám a valóság ellenére nem sikerült egy erős "Merközy" tengelyt kialakítani, és el kell ismernem, hogy a költségvetés elfogadásakor sem a mi delegációnk járt a legjobban.

A Tanácsban közösen elfogadott költségvetés "finomhangolása" folytatódott a parlamenti napokon, amikor is a frakciókba és bizottságokba osztott képviselőknek a pártjuk érdekeinek megfelelően kellett a többi frakcióval tárgyalnia. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) görög képviselőjeként sem volt könnyű dolgunk, mivel kis pártról lévén szó, a szövetségkötés és kompromisszumkészség nélkül nem érhettünk volna el sikert.

Végül is úgy gondolom, ha csak "játék" szintjén is, de sikerült egy minden tagállami és frakcióérdeket figyelembevevő, a realitáshoz közel álló költségvetést elfogadnunk, miközben minden résztvevő életre szóló élménnyel és új barátokkal gazdagodott.

A szimulációnak köszönhetően gyakorlati, a való életben is rendkívül hasznosnak bizonyuló készségeket sajátítottunk el, ami a hagyományos felsőoktatási képzések során általában nem lehetséges. A felkészülés és a verseny során megtanult puha készségek (pl.: tárgyalástechnika, csapatmunka, magabiztosság) értékes tapasztalatokat nyújtottak. Remélem, hogy ezek majd a munka világában való boldogulásban is segítenek, nem kizárt, hogy akár abban, hogy mint a magyar érdekek képviselőinek jövő generációja dolgozzunk, Brüsszelben...

Aki véletlenül lemaradt volna a mostani versenyről ne csüggedjen, mert a Negomoot szervezet minden évben megrendezi az eseményt!

A beszámolót Farkas Anita, a versenyen harmadik helyezést elért csapat tagja, egyetemista hallgató írta.

The consortium in charge of D-FUSE (Data Fusion in Urban Sensor Networks) organised a dissemination workshop on 6-7 March 2012, at Delft, in the Netherlands. This event was be based on demonstrations to illustrate the innovations achieved during the first two years of the project.

The details of the programme may be found here. Posters are available here:

• Poster 1 - Data fusion for low level air-space
• Poster 2 - Anomaly Detection in Urban Sensor Networks
• Poster 3 - Association of Sparse Sensor Data
• Poster 4 - Context data added value for situation awareness
• Poster 5 - Sensor Network Configuration Optimization
• Poster 6 - Quantity or Quality?

D-FUSE is an R&T Project contracted by the EDA on behalf of Member States contributing to the Joint Investment Program on Force Protection.

2012. április 1-jén lép hatályba az Európai Polgári Kezdeményezés, amely révén egy új jog illeti meg az unió polgárait, ha úgy tetszik, mi is beleszólhatunk az európai ügyekbe. Azáltal, hogy a kezdeményezők egy csoportja összegyűjt egymillió aláírást, kötelezheti az Európai Bizottságot egy európai jogszabály kezdeményezésére.

Első hallásra sokakban felmerülhet, hogy ha „csak ennyi” a feladat, akkor szinte bármilyen témát a Bizottság elé lehet citálni. Azonban ne gondoljuk, hogy azért, mert a polgárok kezdeményezhetnek, nem vonatkoznak rájuk is szigorú szabályok.

Rögös út vezet addig, amíg egy polgári kezdeményezést befogad a Bizottság, mivel egy hosszú procedúrának kell megfelelni. Ez nem is véletlen, hiszen a Bizottságig csak is a releváns kezdeményezések juthatnak el, fontos ugyanis, hogy valóban európai jelentőségű problémát karoljon fel egy kezdeményezés. Ennek értelmében, nem lehet polgári kezdeményezést indítani arról, hogy legyen ingyenes a BKV vagy legyen olcsóbb a sör. Csak olyan kezdeményezést lehet megfogalmazni, amely az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az aláírásgyűjtést egy legalább héttagú „polgári bizottság” kezdeményezheti, melynek minden tagja más-más állampolgárságú. Ennek a szervezőcsoportnak kell regisztrálnia az ügyet a Bizottságnál, majd ettől számítva 12 hónapon belül összegyűjtenie országarányosan az egymillió támogató aláírást. A Bizottság témában kiadott útmutatója felhívja a figyelmet arra, hogy a polgári kezdeményezés megszervezése anyagi és egyéb forrásokat is igényel, tehát csak akkor érdemes belekezdeni, ha a támogatókat és szponzorokat tudunk magunk mellé állítani. A Bizottságnak 3 hónapja van mérlegelni azt, hogy a kezdeményezést a napirendjére kívánja-e tűzni.

A fentiekből kiderül, hogy bizony hatalmas munka áll az előtt, aki ezen eljárás keretében szeretné elérni azt, hogy a Bizottság felkarolja kezdeményezését. Csak megfontolt, releváns ügyek kerülhetnek  a Bizottság elé.

Az EUobserver előző héten számolt be arról, hogy az első érvényes polgári kezdeményezés április 1-jén indul és célja a vízkészlet megóvása. A kezdeményezés olyan jogszabályokat sürget, amelyek megakadályozzák a vízkészlet magánkézbe adását és deklarálják a vízhez való hozzáférést, mint alapvető emberi jogot.

2012. április 1-jén lép hatályba az Európai Polgári Kezdeményezés, amely révén egy új jog illeti meg az unió polgárait, ha úgy tetszik, mi is beleszólhatunk az európai ügyekbe. Azáltal, hogy a kezdeményezők egy csoportja összegyűjt egymillió aláírást, kötelezheti az Európai Bizottságot egy európai jogszabály kezdeményezésére.

Első hallásra sokakban felmerülhet, hogy ha „csak ennyi” a feladat, akkor szinte bármilyen témát a Bizottság elé lehet citálni. Azonban ne gondoljuk, hogy azért, mert a polgárok kezdeményezhetnek, nem vonatkoznak rájuk is szigorú szabályok.

Rögös út vezet addig, amíg egy polgári kezdeményezést befogad a Bizottság, mivel egy hosszú procedúrának kell megfelelni. Ez nem is véletlen, hiszen a Bizottságig csak is a releváns kezdeményezések juthatnak el, fontos ugyanis, hogy valóban európai jelentőségű problémát karoljon fel egy kezdeményezés. Ennek értelmében, nem lehet polgári kezdeményezést indítani arról, hogy legyen ingyenes a BKV vagy legyen olcsóbb a sör. Csak olyan kezdeményezést lehet megfogalmazni, amely az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az aláírásgyűjtést egy legalább héttagú „polgári bizottság” kezdeményezheti, melynek minden tagja más-más állampolgárságú. Ennek a szervezőcsoportnak kell regisztrálnia az ügyet a Bizottságnál, majd ettől számítva 12 hónapon belül összegyűjtenie országarányosan az egymillió támogató aláírást. A Bizottság témában kiadott útmutatója felhívja a figyelmet arra, hogy a polgári kezdeményezés megszervezése anyagi és egyéb forrásokat is igényel, tehát csak akkor érdemes belekezdeni, ha a támogatókat és szponzorokat tudunk magunk mellé állítani. A Bizottságnak 3 hónapja van mérlegelni azt, hogy a kezdeményezést a napirendjére kívánja-e tűzni.

A fentiekből kiderül, hogy bizony hatalmas munka áll az előtt, aki ezen eljárás keretében szeretné elérni azt, hogy a Bizottság felkarolja kezdeményezését. Csak megfontolt, releváns ügyek kerülhetnek  a Bizottság elé.

Az EUobserver előző héten számolt be arról, hogy az első érvényes polgári kezdeményezés április 1-jén indul és célja a vízkészlet megóvása. A kezdeményezés olyan jogszabályokat sürget, amelyek megakadályozzák a vízkészlet magánkézbe adását és deklarálják a vízhez való hozzáférést, mint alapvető emberi jogot.

A Tanjug szerb hírügynökség pénteken kiadott jelentésében összesítette a NATO-bombázás által okozott károkat. Ezek szerint a 78 napig tartó légitámadásokban legalább 2.500-an vesztették életüket, a sebesültek száma 12.500-ra tehető. Az akkor még Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) elleni támadásban 1.031 katona és rendőr vesztette életét, a civil sebesültek között 2.700 gyerek volt.
A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték. A NATO háborús veszteségeit azóta sem hozták nyilvánosságra.

 

Az unió több tagországában drágul a tojás ára, közben pedig közeleg a húsvét. Az állatjóléti előírások javítása, na meg persze a tyúkok boldogabb földi életének megteremtése érdekében, az Európai Unió 1999-ben irányelvben határozta meg azt, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük a hagyományos ketreces tojótyúktartás tilalmát.

A tagállamoknak 12 éve volt arra, hogy jobb életfeltételeket teremtsenek a tojótyúkok számára, az az, hogy a gazdaságok felszereljék fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal a ketreceket. Az 1999/74/EK irányelv előírja, hogy minden egyes tojónak 750 cm² területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket.

A határidő az év elején járt le, azonban 13 tagország nem tett eleget a fent említett „csirkejóléti” előírásoknak. A halogatott átalakítások most tojáshiányhoz vezettek, ugyanis azokból a gazdaságokból, amelyek nem korszerűsítettek, nem szabad tojást eladni. A tojáshiány pedig nagyon gyorsan feltornázta a keresletet, így az árakat is a piacon.

A híradások arról számolnak be, hogy valóságos „tojásturizmus” indult azokból az országokból, ahol megcsappant a tojás eladása. Az MTI arról számol be, hogy „bőröndszámra viszik a csehek a határmenti német boltokból a tojást, mert ott jóval olcsóbban vehetik meg, mint otthon.” Emiatt a németországi üzletek már korlátozzák a vásárlást.

De nemcsak a hiányzó mennyiség miatt drágul a tojás, hanem azért is, mert a termelőknek jelentős beruházásokat kellett végrehajtaniuk. A tojásárak Magyarországon is emelkedtek az elmúlt egy évben, tavaly januárhoz képest 6 forinttal nőtt a tojás ára.

A helyzetet már csak az bonyolítja, hogy közeleg a húsvéti tojás szezon, amikor is Európa-szerte háziasszonyok ezrei főznek és díszítenek tojást. Azonban ha a tojás ára tovább drágul, lehet, hogy kevesebb kerül majd az ünnepi asztalra.

Lehet, hogy ebben az évben „csak” csokitojást hoz a nyuszi?

Az unió több tagországában drágul a tojás ára, közben pedig közeleg a húsvét. Az állatjóléti előírások javítása, na meg persze a tyúkok boldogabb földi életének megteremtése érdekében, az Európai Unió 1999-ben irányelvben határozta meg azt, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük a hagyományos ketreces tojótyúktartás tilalmát.

A tagállamoknak 12 éve volt arra, hogy jobb életfeltételeket teremtsenek a tojótyúkok számára, az az, hogy a gazdaságok felszereljék fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal a ketreceket. Az 1999/74/EK irányelv előírja, hogy minden egyes tojónak 750 cm² területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket.

A határidő az év elején járt le, azonban 13 tagország nem tett eleget a fent említett „csirkejóléti” előírásoknak. A halogatott átalakítások most tojáshiányhoz vezettek, ugyanis azokból a gazdaságokból, amelyek nem korszerűsítettek, nem szabad tojást eladni. A tojáshiány pedig nagyon gyorsan feltornázta a keresletet, így az árakat is a piacon.

A híradások arról számolnak be, hogy valóságos „tojásturizmus” indult azokból az országokból, ahol megcsappant a tojás eladása. Az MTI arról számol be, hogy „bőröndszámra viszik a csehek a határmenti német boltokból a tojást, mert ott jóval olcsóbban vehetik meg, mint otthon.” Emiatt a németországi üzletek már korlátozzák a vásárlást.

De nemcsak a hiányzó mennyiség miatt drágul a tojás, hanem azért is, mert a termelőknek jelentős beruházásokat kellett végrehajtaniuk. A tojásárak Magyarországon is emelkedtek az elmúlt egy évben, tavaly januárhoz képest 6 forinttal nőtt a tojás ára.

A helyzetet már csak az bonyolítja, hogy közeleg a húsvéti tojás szezon, amikor is Európa-szerte háziasszonyok ezrei főznek és díszítenek tojást. Azonban ha a tojás ára tovább drágul, lehet, hogy kevesebb kerül majd az ünnepi asztalra.

Lehet, hogy ebben az évben „csak” csokitojást hoz a nyuszi?

 

A szerbiai települések 25 százalékában egyetlen gyermek sem született 2010-ben, s az ország lakossága 2008 és 2010 között 280 ezerrel csökkent – jelentette az újvidéki Magyar Szó a szerb statisztikai hivatal kimutatására hivatkozva.

 

 

A legfrissebb uniós adatok azt mutatják, hogy Görögország több mint 1 milliárd eurónyi hadászati eszközt vásárolt az EU tagállamaitól 2010-ben, miközben az első görög mentőcsomag kialakítása  volt napirenden.

Az ország, mialatt a csőd felé sodródott, 794 millió euróért vásárolt francia vadászgépeket, de Németország, Hollandia és Spanyolország is jelentős összegekért adott el a görögöknek hadászati eszközöket.

Kicsit visszásnak tűnik a helyzet, hiszen míg minden eszközzel azon voltak a tagállamok, hogy a mentőcsomag révén megelőzzék a görög államcsődöt, szemet hunytak a milliós katonai kiadások felett, mivel azokat rendre leszállították a görög kormány kérésére. Mondhatni, nem térült meg a befektetés, mivel a görög kormánynak nem sikerült leszorítania az államdósságát – köszönhetően a katonai kiadásoknak is –  és a tagállamoknak újabb mentőcsomaggal kapcsolatban kellett súlyos döntéseket hozniuk.

Vagy így nyerték el a görögök az országok jó indulatát? Az EUobserver hírportál szerint lehetséges. A honlap felidézi azt a neve elhallgatását kérő nyilatkozót, aki rámutatott: nem volt kötelező megvenni ezeket a felszereléseket, azért hogy megkapják a mentőcsomagot, de sokkal „támogatóbbak” lettek azáltal, hogy nyélbe ütötték az üzletet.

De miért fegyverkezik egy csőd szélén álló ország? 2010-ben az ominózus fegyvervásárlások idején az összes görög védelmi kiadás a GDP 5,6 százaléka volt, ami 13,4 milliárd euróra rúgott. A katonai kiadások  magas szintjére egyrészt a hadseregét szintén intenzíven fejlesztő Törökország, valamint Észak-Ciprus helyzete adhat magyarázatot. A görög-török konfliktus mára oda vezetett, hogy Görögország arányosan sokkal több embert tart fegyverben, mint bármely más uniós NATO-állam.

Azonban ez így nem mehet tovább. A második görög mentőcsomag egyik feltétele volt a görög hadi kiadások csökkentése, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy a görögöknek a saját államadósságukkal kell megvívniuk a harcukat, nem a külső ellenségeikkel.

A legfrissebb uniós adatok azt mutatják, hogy Görögország több mint 1 milliárd eurónyi hadászati eszközt vásárolt az EU tagállamaitól 2010-ben, miközben az első görög mentőcsomag kialakítása  volt napirenden.

Az ország, mialatt a csőd felé sodródott, 794 millió euróért vásárolt francia vadászgépeket, de Németország, Hollandia és Spanyolország is jelentős összegekért adott el a görögöknek hadászati eszközöket.

Kicsit visszásnak tűnik a helyzet, hiszen míg minden eszközzel azon voltak a tagállamok, hogy a mentőcsomag révén megelőzzék a görög államcsődöt, szemet hunytak a milliós katonai kiadások felett, mivel azokat rendre leszállították a görög kormány kérésére. Mondhatni, nem térült meg a befektetés, mivel a görög kormánynak nem sikerült leszorítania az államdósságát – köszönhetően a katonai kiadásoknak is –  és a tagállamoknak újabb mentőcsomaggal kapcsolatban kellett súlyos döntéseket hozniuk.

Vagy így nyerték el a görögök az országok jó indulatát? Az EUobserver hírportál szerint lehetséges. A honlap felidézi azt a neve elhallgatását kérő nyilatkozót, aki rámutatott: nem volt kötelező megvenni ezeket a felszereléseket, azért hogy megkapják a mentőcsomagot, de sokkal „támogatóbbak” lettek azáltal, hogy nyélbe ütötték az üzletet.

De miért fegyverkezik egy csőd szélén álló ország? 2010-ben az ominózus fegyvervásárlások idején az összes görög védelmi kiadás a GDP 5,6 százaléka volt, ami 13,4 milliárd euróra rúgott. A katonai kiadások  magas szintjére egyrészt a hadseregét szintén intenzíven fejlesztő Törökország, valamint Észak-Ciprus helyzete adhat magyarázatot. A görög-török konfliktus mára oda vezetett, hogy Görögország arányosan sokkal több embert tart fegyverben, mint bármely más uniós NATO-állam.

Azonban ez így nem mehet tovább. A második görög mentőcsomag egyik feltétele volt a görög hadi kiadások csökkentése, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy a görögöknek a saját államadósságukkal kell megvívniuk a harcukat, nem a külső ellenségeikkel.

 

Horvátország két évvel 2013 nyarára tervezett EU-csatlakozása után a schengeni övezetnek is tagjává akar válni - jelentette ki csütörtökön Ranko Ostojic horvát belügyminiszter.

 

Március 8-án a világon mindenhol, így Európában is a nőket ünnepeljük. Azokat a nőket, akik még mindig átlagosan 16,4%-al kevesebbet keresnek férfitársaiknál és akik kvalitásaik ellenére még mindig alig töltenek be vezető pozíciót a nagyvállalatoknál.

1857. március 8-án 40 ezer textilipari dolgozó nő tüntetett New York utcáin emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve és ekkor elindult a nő mozgalom. Az elmúlt 155. évben természetesen sokat javult a nők munkapiaci helyzete, azonban az adatok igen csak aggasztóak, a nemek közt még mindig hatalmas „bérszakadék” tátong.

A fizetések terén tapasztalható egyenlőtlenségek, főként a teljes álláspiacon érvényesülő folyamatos egyenlőtlenségeknek köszönhetőek, valamint a magánélet és a munka között fennálló egyensúlytalanságoknak. Bár már az a mondat, hogy „a nőnek otthon van a helye” régóta nem állja meg a helyét, ami igaz az igaz, még mindig túlnyomóan a nők maradnak otthon a gyermekeikkel és a család miatt vállalnak részidős munkát.

Az unió természetesen nem nézi jó szemmel az egyenlőtlenségek ilyen nagy arányát. A Bizottság frappáns videóban hívja fel a figyelmet arra, hogy a nők milyen nyilvánvaló károsultjai az egyenlőtlenségeknek és a kisfilmmel rámutat, hogy a társadalom számára szinte természetes az, hogy a nők mindenből kevesebbet kaphatnak.

A Bizottság arra is felhívta a minap a figyelmet, hogy az európai nagyvállalatoknál, milyen kevés nő van vezető pozícióban. Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben mindössze minden hetedik tag nő,13,7%. Ez kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Azonban, ilyen ütem mellett további 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése. 

Az érdekes az egészben az, hogy számos kutatás támasztja alá, hogy érdemes nőket foglalkoztatni vezető beosztásokban, mert az megtérül. A McKinsey jelentésében például megállapította, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nemek közötti egyensúly megvalósul, 56%-kal magasabb a működési nyereség, mint a csak férfiakból álló vállalatoknál. Az Ernst & Young megállapította, hogy a nyereség jelentősen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezetőtestületben, mint azoknál, ahol egyetlen sem.

Szerencsére az egyenlő bánásmódért a nőknek manapság már nem kell az utcára vonulniuk, ugyanis a tagállamokban számos jogszabály védi érdekeiket, nemi kvótákat vezetnek be a nemzeti parlamenteknél és vállalatoknál annak érdekében, hogy nők reprezentálni tudják magukat.

A számok azt mutatják, hogy ma a 21. században, az unióban nehezebb nőnek lenni mint férfinak.

Március 8-án a világon mindenhol, így Európában is a nőket ünnepeljük. Azokat a nőket, akik még mindig átlagosan 16,4%-al kevesebbet keresnek férfitársaiknál és akik kvalitásaik ellenére még mindig alig töltenek be vezető pozíciót a nagyvállalatoknál.

1857. március 8-án 40 ezer textilipari dolgozó nő tüntetett New York utcáin emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve és ekkor elindult a nő mozgalom. Az elmúlt 155. évben természetesen sokat javult a nők munkapiaci helyzete, azonban az adatok igen csak aggasztóak, a nemek közt még mindig hatalmas „bérszakadék” tátong.

A fizetések terén tapasztalható egyenlőtlenségek, főként a teljes álláspiacon érvényesülő folyamatos egyenlőtlenségeknek köszönhetőek, valamint a magánélet és a munka között fennálló egyensúlytalanságoknak. Bár már az a mondat, hogy „a nőnek otthon van a helye” régóta nem állja meg a helyét, ami igaz az igaz, még mindig túlnyomóan a nők maradnak otthon a gyermekeikkel és a család miatt vállalnak részidős munkát.

Az unió természetesen nem nézi jó szemmel az egyenlőtlenségek ilyen nagy arányát. A Bizottság frappáns videóban hívja fel a figyelmet arra, hogy a nők milyen nyilvánvaló károsultjai az egyenlőtlenségeknek és a kisfilmmel rámutat, hogy a társadalom számára szinte természetes az, hogy a nők mindenből kevesebbet kaphatnak.

A Bizottság arra is felhívta a minap a figyelmet, hogy az európai nagyvállalatoknál, milyen kevés nő van vezető pozícióban. Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben mindössze minden hetedik tag nő,13,7%. Ez kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Azonban, ilyen ütem mellett további 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése. 

Az érdekes az egészben az, hogy számos kutatás támasztja alá, hogy érdemes nőket foglalkoztatni vezető beosztásokban, mert az megtérül. A McKinsey jelentésében például megállapította, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nemek közötti egyensúly megvalósul, 56%-kal magasabb a működési nyereség, mint a csak férfiakból álló vállalatoknál. Az Ernst & Young megállapította, hogy a nyereség jelentősen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezetőtestületben, mint azoknál, ahol egyetlen sem.

Szerencsére az egyenlő bánásmódért a nőknek manapság már nem kell az utcára vonulniuk, ugyanis a tagállamokban számos jogszabály védi érdekeiket, nemi kvótákat vezetnek be a nemzeti parlamenteknél és vállalatoknál annak érdekében, hogy nők reprezentálni tudják magukat.

A számok azt mutatják, hogy ma a 21. században, az unióban nehezebb nőnek lenni mint férfinak.

 

A legtöbb turista magyar volt a horvátországi Vir-szigeten tavaly, köszönhetően annak is, hogy az itt lévő ingatlanok 10 százaléka magyar tulajdonosok kezében van - mondta Vir polgármestere az MTI-nek, a budapesti Utazás kiállításon.

 

Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.

Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.

Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.

Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.

Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.

Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.

A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!

Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.

Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.

Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.

Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.

Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.

Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.

A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!

 

Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtök este arról, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát.

 

 

A Vukovári Magyarok Egyesületének közreműködésével az idei évtől minden hónap harmadik vasárnapján magyar katolikus misét tartanak a horvátországi Vukováron.

 

A Vagabond Világjáró Klub szervezésében Tarrósy István előadása Kenyáról és Tanzániáról. Helyszín: Vasutas Művelődési Ház, Pécs, Váradi Antal u. 7/2. Időpont: 2012. április 16. 18.30 0