Biztonságpiac

A közlemény szerint K. László a TOP50-es körözési listán szerepelt és európai elfogatóparancs is volt ellene. A férfi és társai 2012-ben, a karácsonyi ünnepek alatt úgy loptak el 196,5 millió forintnyi értékben ékszereket és karórákat egy budapesti ékszerboltból, hogy megbontották a bolt melletti üzlethelyiség falát, és hátulról átfúrták a páncélszekrényt. Évekkel ezelőtt, 2013. november 5-én pedig társaival Budapesten fegyverrel raboltak ki egy vietnami állampolgárt; tőle 200 millió forint értékű valutát zsákmányoltak.

A Fővárosi Törvényszék a fenti ügyek miatt tíz év fegyházra ítélte a férfit, aki azonban nem kezdte meg büntetése letöltését, hanem 2017 decemberében levágta a nyomkövetőt és megszökött a házi őrizetből. K. Lászlót a német rendőrség május 7-én Buchen egyik lakónegyedében elfogta. Magyarországi kiadatásáról később döntenek – áll a közleményben.

Az „EU Polgári Védelmi Komplex Modulok létrehozása” című projekt célja két olyan, az önkéntes mentőszervezetek képességeire és személyi bázisára alapuló modul létrehozása, amelyek egységei külön-külön és együtt is bevethetőek összetett katasztrófák kezelése során. A projekt keretében megvalósul a tagok speciális feladatokra történő felkészítése, továbbá a szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, valamint járművekkel történő ellátása is. Az új modulok a tevékenységüket támogató, vezetésirányítási és a logisztikai feladatokat ellátó, jelenleg működő önkéntes mentőszervezetek fejlesztésével válnak komplex rendszerré.

A fejlesztéseknek köszönhetően hazánk a két földrengéskutató és mentő képesség – HUNOR és HUSZÁR mentőszervezet – mellett egy, az uniós standardnak megfelelő erdőtűzoltási és egy árvízi mentési modullal bővül, ezzel erősítve az ország és az uniós tagállamok biztonságát. Az önkéntes mentőszervezetek megerősítése révén jelentős mértékben nő az egyes települések önvédelmi képessége is.

A ma átadott összesen csaknem 71 millió forintból felújított gépjárművek a Budapest, a Napkor, a Thelena Mentőszervezet, valamint a Hortobágy és a Mecsek Mentőcsoport beavatkozó erőinek szárazföldi mentőképességét támogatják.

A 2 milliárd 300 millió forint támogatást jelentő projekt további részében a többi között terepjárókat, erdőtűzoltási felszereléseket, védőruhákat, mentőhajókat, mentőbúvár-felszereléseket, logisztikai és szállítóeszközöket, sátrakat, mobil vezetési és irányítási pontokként funkcionáló konténereket is kapnak majd az önkéntes mentőszervezetek, mindemellett különféle képzések és gyakorlatok is elérhetővé válnak számukra. A projekt keretében tervezett fejlesztések várhatóan 2020. december 31-ig megvalósulnak.

A hivatal közleménye szerint egyetlen férfi koordinálta a bűnszervezetet, amely az ország különböző pontjain működő társaságoknak állított ki fiktív számlákat, a megrendelők igényeinek megfelelően reklámról, építőipari szolgáltatásokról vagy éppen gépjármű-értékesítésről.

Két társaságnak több mint kétszáz fiktív magyar számlát állítottak ki, hogy azok így megkerülhessék külföldről behozott és itthon forgalmazott autók után az áfafizetést. Előfordult az is, hogy több mint negyvenmilliós gumiabroncs-beszerzést, fagyállóvásárlást, autós termék értékesítését számolták el egy szlovák cég nevére szóló, áfa nélküli, nettó értékű számla alapján, miközben az árukat Magyarországon használták fel.

A megrendelők átutalással fizettek, a számlagyár pedig ennek az összegnek a 8-12,5 százalékos jutalékkal csökkentett részét szinte azonnal vissza is juttatta a cégek képviselőinek. A jutalék miatt egyébként a megbízókat a NAV nemcsak költségvetési csalással, hanem vesztegetéssel is gyanúsítja, a számlagyár pénzt elfogadó tagjai pedig a költségvetési csaláson túl vesztegetés elfogadásáért is felelhetnek – közölte az adóhatóság.

A NAV pénzügyi nyomozói összesen hatvan, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható Bács-Kiskun, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyei, valamint budapesti személyt hallgatnak ki a napokban.

Az akcióban zár alá vett ingatlanok és járművek értéke a költségvetésnek okozott másfél milliárd forintos kár egy részét fedezi. A gyanúsítottak az elkövetési értéktől függően akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethetők – olvasható a közleményben.

A müncheni lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának értesülése szerint nemzetközi elfogatóparanccsal keresik Dmitrij Badin 29 éves orosz informatikai specialistát, akiről a szövetségi legfőbb ügyészség nyomozói úgy gondolják, hogy az orosz katonai hírszerzésnek (GU) dolgozik.

A Bundestag elleni támadás célpontjai között volt mások mellett Angela Merkel képviselői irodája. A támadók egyebek között parlamenti képviselők levelezéséhez fértek hozzá, 16 gigabájt adatot loptak el. Biztonsági források szerint a műveletet az APT28 és Fancy Bear néven is ismert hackercsoport hajtotta végre, amely a GU-hoz kötődik.

A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR közös jelentésében kiemelték, hogy Dmitrij Badint az amerikai hatóságok is üldözik, és már vádat is emeltek ellene a 2016-os elnökválasztás előtt a Demokrata Párt ellen intézett informatikai támadás, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni szintén 2016-os támadás ügyében.

A testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.

“Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat” – mondta Cucsa.

Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd, a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.

A jobboldali elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

Iohannis hétfőn ismét a “magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ “párhuzamos” közigazgatási kódexe “kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.

A Székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis első nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus, a képviselőházban pedig szintén sürgősségi eljárással napirendre tűzték az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyről várhatóan szerdán hozzák meg a végső döntést.

A vezető szerint a korábbi javaslat, amely a középső székek blokkolását írta volna elő nem fenntartható, mert a légitársaságok nem tudnak nyereségesen üzemelni legfeljebb 66 százalékos töltöttség mellett, és a korlátozás az egészségügyi kockázatokat sem csökkenti. Ehelyett szerinte a maszkviselést, kézfertőtlenítést, a testhőmérséklet mérését kellene bevezetni, mert ezek valóban növelik az utasok biztonságát, és a légitársaságok is rentábilisan tudnának üzemelni.

Jelezte, hogy a részletes szabályozáson már dolgoznak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) és a repülőtereket képviselő szervekkel, javaslataikkal várhatóan júniusban készülnek el.

Brian Pierce, a IATA vezető közgazdásza azt mondta, sok jel utal arra, hogy az újraindulás után csökkenni fog az átlagos jegyár. Ezek közé sorolta az alacsony érdeklődést a repülés iránt, az egyre bővülő járatok számát, és az emiatt kialakuló túlkapacitást, valamint a kerozin alacsony árát is. Példaként említette, hogy Kínában a februári mélyponthoz képest közel háromszor annyian foglalnak most repülőjegyet, az átlagos ár pedig 41 százalékkal csökkent.

Felhívta a figyelmet arra, hogy általában 72-75 százalékos töltöttséget kell elérnie a cégeknek ahhoz, hogy nullszaldósan üzemeljen egy járat, ez a középső székek blokkolásával nem lehetséges. Ha ezt a javaslatot mégis bevezetik, akkor a cégek rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek: Európában 49 százalékkal kellene emelni a jegyárat, vagy veszteségesen kell működniük, amely tovább erősítheti a csődhullámot a légiközlekedésben.

Az ország 85 régiójából az elmúlt héten 38-ban kellett felvenni a küzdelmet a lángokkal. 206 tűzesetet az emberi tényező okozta, egyebek között a száraz fű égetése terjedt át az erdőkre. Négy tűz villámcsapás miatt keletkezett. Hétfőn tíz régióban 52 361 hektáron 41 erdőtűz égett, egyebek között a Bajkálontúli területen, a tuvai, a hakasz, a burját és az altaji köztársaságban, a Habarovszki területen, Amur és Uljanovszk megyében, valamint a zsidó autonóm régióban.

Az erdőtüzek miatt eddig négy régióban vezettek be teljes vagy részleges rendkívüli állapotot. 56 régióban különleges tűzvédelmi készültség van érvényben. Vlagyimir Putyin a múlt hétfői egyik katasztrófavédelmi tanácskozáson támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy szigorítsák meg a büntetést azok esetében, akik gyújtogatással próbálják meg elleplezni a tiltott fakitermelést.

Jevgenyij Zinyicsev a rendkívüli helyzetek minisztere, aki kritikusnak nevezte a Szibériában és az orosz Távol-Keleten kialakult helyzetet. Kifogásolta, hogy Oroszországban az elmúlt két év alatt rendkívüli nagy kárt okozó tűzesetek miatt csak 19 személyt vontak felelősségre és bírságoltak meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban például egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki tiltott tűzrakásért.

Dobson Tibor a szervezet fennállásának 150. évfordulójára emlékeztetve úgy fogalmazott: a magyar tűzoltókat az elmúlt százötven év történelmi viharai, kihívásai hitükben, elszántságukban megerősítették, “hivatásbeli és nemzeti összetartozásunkat örökre összekovácsolták”.

Felidézte, hogy május 4. 1991 óta Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy ne lehetett volna méltóképpen, színvonalas rendezvényekkel megünnepelni ezt a napot – írta a tűzoltó dandártábornok, utalva a koronavírus-járvány okozta helyzetre.

“A körülöttünk zajló események hatására felelősségünk tudatában csak egyféleképpen dönthettünk: lehetőségeinkhez mérten részt vállalunk a hazánkat is érintő pandémia veszély kockázatának csökkentésében” – fogalmazott Dobson Tibor. “A jelenlegi nehézségeken összefogással éppúgy úrrá leszünk, mint tettük azt bármely korábbi időszakban, határainkon innen vagy túl” – ígérte.

Közlése szerint a jubileumi év tervezett eseményeit később, méltó módon megrendezik. Az országos tűzoltó versenyt várhatóan októberben, Tatán tartják meg.

A közlemény szerint a buszt vezető 67 éves tótkomlósi férfival szemben tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emeltek vádat. Szintén vádlott lett az autóbusz tulajdonosa, egy 56 éves mezőhegyesi férfi, valamint a rossz műszaki állapotú buszt a vizsgán átengedő 64 éves szegedi vizsgabiztos. Nekik tömegszerencsétlenséget eredményező foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt kell felelniük – írták.

Az ügyészség felidézte, hogy a munkásokat szállító busz 2017. október 6-án Tótkomlós és Kaszaper között egy balra ívelő kanyar után először lement a jobb oldali útpadkára, onnan a sofőr visszakormányozta az útra, ezután a jármű a bal oldalon tért le az útról, több fának nekiütközött, majd az oldalára borult. Az utasok közül 33-an sérültek meg, 19-en súlyosan; egy ember életveszélyes sérüléseket szenvedett és maradandó fogyatékosság alakult ki nála, további három munkásnál a sérülések szintén maradandó fogyatékossággal jártak. A buszvezető is súlyos, végtagamputációt igénylő sérülést szenvedett.

A sofőr a megengedett 70 km/óra legnagyobb sebességet túllépve, 92 km/óra sebességgel hajtott. Szemerkélt az eső, a nedves felületű úttest egyébként is töredezett, nyomvályús, kátyús volt – írták. Az autóbuszt egy hónappal a baleset előtt vizsgáztatták le Szegeden, ahol a vizsgabiztos nem jegyezte fel, hogy a jármű első gumiabroncsai nagymértékű kopásuk és elkeményedésük miatt a nedves úton való közlekedésre alkalmatlanok. Nem rögzítette a rendszerben a busz lengéscsillapítóinak és a differenciálműjének hibáját sem, csupán egy papírlapra írta fel, amit átadott a busz vezetőjének.

A járási ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság mindhárom férfival szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki, kötelezze őket a nyomozás során felmerült 1,7 millió forintos bűnügyi költség megfizetésére, a buszt vezető férfit pedig tiltsa el a közúti járművezetéstől.

Benkő Tibor hozzátette: több mint 1100 intézményben kell fertőtleníteni, a feladatban mintegy ezer katona vesz részt. Beszámolt arról is, hogy a járványügyi védekezéssel kapcsolatos feladatokban több mint kétezer katona vesz részt, ezen felül további 10 ezer katona van készenlétben szükség esetére. Sok tartalékos katona önként jelentkezett szolgálatra a járványügyi helyzetben – tette hozzá.

A kórházparancsnokok, az idősotthonoknál intézményparancsnokok feladatairól azt mondta, ezek az egyenruhások, rendőrök és katonák segítik az intézmények vezetőit, összehangolják a munkát. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a központi ellátásból időben megérkezzenek a védekezéshez szükséges eszközök, továbbá a járványügyi helyzet korlátozásait, a rendszabályok betartását támogatják és ellenőrzik – közölte Benkő.

Ruszin Romuluszt annak kapcsán kérdezték, hogy a HM és a Magyar Honvédség 1000 év katonái címmel kétfordulós, honvédelmi témájú szellemi csapatvetélkedőt hirdetett. A helyettes államtitkár kiemelte: méltán lehetünk büszkék azokra a haditettekre, a magyar hadtörténelem és történelem kitűnő eseményeire, amelyeket nemcsak itthon, hanem külföldi iskolákban is tanítanak. A verseny célja, hogy emlékeztessen arra: voltak és vannak hősök, magyar katonahősök Magyarországon.

Elmondta: több mint hatvan iskolában fut a HM honvédkadétprogramja, de idén azokat az iskolákat is szeretnék megszólítani, amelyek Zrínyi Miklós vagy Zrínyi Ilona nevét viselik. Ezeknek a diákoknak hirdették meg a Zrínyi-emlékév keretében a vetélkedőt. A versenyfázisokat is igyekeztek Zrínyi Miklós életéhez kötni, ezért is tart az első forduló február 2-ig, amikor az egyik legnagyobb haditettére, az eszéki híd felgyújtására emlékezhetünk.

Ruszin hozzátette: a vetélkedőnek lesznek olyan részei is, amelyek arról szólnak, hogy mit tesz napjainkban a katona a magyar emberekért, miért jó magyar katonának lenni. A járványügyi helyzetre tekintettel az első fordulót online feladatokkal tartják meg. A második fordulóban a tervek szerint a diákok találkozhatnak is magyar katonákkal, a honvédség fejlesztéseivel.

“Bosszantó határozatról volt szó, amelyet a demokraták terjesztettek elő azon stratégiájuk jegyében, hogy a november 3-i választások előtt megosszák a Republikánus Pártot” – fogalmazott a döntésről szerda este kiadott közleményében az amerikai elnök. Trump kiemelte: azok a republikánusok, akik megszavazták a határozatot, “a demokraták kezére játszottak”.

A határozatot mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta, mivel a republikánus többségű szenátusban nyolc republikánus politikus is a demokratákkal együtt voksolt. A rendelkezés kimondta volna, hogy az Egyesült Államok kormányzata nem indíthat katonai akciót az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a kongresszus egyértelmű felhatalmazása nélkül.

A tervezetet a demokrata párti többségű képviselőházban terjesztették elő, még január elején, nem sokkal azt követően, hogy Trump utasítására az amerikai hadsereg a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében likvidálta Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Az akció nyomán tovább romlott az amúgy is rossz amerikai-iráni viszony, s a demokrata párti törvényhozók valószínűsíthetően a további katonai akcióknak akarták elejét venni. Bár a határozattervezet benyújtásakor úgy fogalmaztak: a kongresszusnak a végrehajtó hatalom feletti alkotmányos felügyeleti jogát akarják megerősíteni.

Trump már a tervezet tárgyalásakor jelezte a várható vétót. Szerda esti közleményében kiemelte: “ellenségeskedő világban élünk, ahol a fenyegetések folyamatosan erősödnek, s az alkotmány elismeri az elnök jogát ahhoz, hogy megelőzze ellenségeink cselekedeteit és gyorsan, határozottan reagáljon rájuk”. Hozzáfűzte, hogy ő éppen ennek megfelelően cselekedett, s a Szulejmáni elleni akció az amerikai törvényekkel teljes összhangban volt.

Tim Kaine demokrata párti szenátor közleményben reagált az elnöki vétóra. Mint fogalmazott: a határozattervezet segített volna elkerülni egy szükségtelen háborút a Közel-Keleten. Egyúttal felszólította a törvényhozókat, hogy kerüljék meg az elnöki vétót. Felszólítása azonban elemzők szerint szinte bizonyosan sikertelen marad, hiszen az elnöki vétó megkerüléséhez a kongresszus mindkét házában kétharmados többségű döntés kellene.

Szanka Ferenc közölte, a fivéreket ittas állapotban elkövetett járművezetés, az idősebb férfit emellett járművezetés tiltott átengedése vétségével vádolják.

A testvérpár március 4-én egy rokonlátogatás során egész nap italozott, majd éjjel 11 körül az idősebb – érvényes jogosítvánnyal nem rendelkező – férfi autóba ült, mert tankolni szeretett volna. Nem sokkal éjfél előtt a rendőrök igazoltatták, s mert ittasan vezetett, előállították a rendőrkapitányságra. Az autót szintén ittas öccse vitte el a helyszínről, majd a kocsival ő ment egy óra múlva szabadon bocsátott bátyjáért. Pár perc múlva azonban a járőrök igazoltatták őket, és a fiatalabb férfit bevitték a rendőrségre. Az autóval a bátyja hajtott tovább, és tíz perc múlva az egyenruhások őt is megállították. Két órával később az időközben kiengedett fiatalabb testvér – már jogosítvány nélkül, de még mindig ittasan – újra autóba ült, de a rendőrök egy közúti ellenőrzést követően újra bevitték – tudatta a csoportvezető ügyész.

Völner Pált azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság április elején a koronavírus-járványra hivatkozva levélben kérte az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentését.

Az államtitkár hangsúlyozta: légből kapott állítás, hogy a koronavírus miatt a rabok veszélyeztetett vagy veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint a társadalom többi tagja. Ha lehet valahol izolációt és védettséget biztosítani, akkor azok a büntetés-végrehajtási intézetek – fűzte hozzá.

Azt, hogy jelenleg Magyarországon mennyien vannak börtönben, a büntetőjog, a nyomozás hatékonysága és a független bírósági ítélet szabja meg – mondta, megjegyezve, hogy az erről való döntést nem kell nem kormányzati szervezetekre (NGO-kra) bízni.

Völner közölte, a Magyar Helsinki Bizottság úgy érzi, hogy az állam mindhárom hatalmi ágában “osztó” szerepe van: meg akarja mondani a törvényalkotásnak, milyen törvényeket alkosson, a bíróknak, hogy milyen ítéleteket hozzanak, és a büntetés-végrehajtásnál megszabná, hogy ki mennyi időre – vagy esetenként egyáltalán ne – vonuljon börtönbe.

Április 3-án késő este a 28-as villamoson a sértett, egy 25 éves férfi a barátjával utazott, és egy háromfős csoport – két férfi és egy nő – szóváltásba keveredett velük a VIII. kerületi Orczy térnél. Egyikük leköpte őt, majd a dulakodás közben elővett egy kést. A támadó végül mellkason szúrta a sértettet, aki a helyszínen meghalt. A rendőrség korábbi közlése szerint a dulakodás hangjaira a villamos vezetője megállította a szerelvényt, a gyanúsítottak elmenekültek, a nő a tettestől átvette a kést és egy közterületi virágládába rejtette. A rendőrök fél órán belül elfogták a 38 éves D. Károlyt és a 25 éves L. Annát, majd a közeli MÁV-telepen a 43 éves L. Jánost is.

A bíróság április 6-án 30 napra elrendelte a két gyanúsított férfi letartóztatását, a nő esetében bűnügyi felügyeletről döntöttek. Most a két férfi letartóztatását három hónappal meghosszabbították, tekintettel a bűncselekmény jellegére, kiemelkedő tárgyi súlyára, a gyanúsítottak életmódjára és rendezetlen személyi körülményeire, valamint a szökés, az elrejtőzés és a bűnismétlés veszélyére.

Az eljárás adatai szerint mindhárom gyanúsított hajléktalan, a nő prostitúcióból él, a két férfi többszörösen büntetett előéletű. Az emberölés feltételezett tettese többszörös visszaeső, feltételes szabadságra bocsátás és más büntetőeljárások hatálya alatt követte el tettét, idén januárban szabadult.

Medveczky Gábor közleményében azt írta: a másodfokú bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, hogy a biztosítók nem alkalmazhatnak a bejelentéssel kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő megkötéseket. Így arra kötelezni a szerződőt, hogy írásban tegyen bejelentést, sérti a Polgári Törvénykönyvet. A bíróság egyetértett az ügyészséggel abban is, hogy a biztosító által meghatározott nyolc napos határidő elfogadhatatlanul rövid. Ugyancsak tisztességtelennek tartotta a bíróság azt, hogy a biztosító nem csupán a bejelentést tette kötelezővé nyolc napon belül az ügyfelek számára, hanem minden általa lényegesnek tartott körülmény előadását is, és ha ezt elmulasztotta az ügyfél, a biztosító mentesült a teljesítéstől.

A főügyész rámutatott: a fellebbezési eljárásban az is tisztázódott, hogy a megfelelően kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány minden szükséges adatot tartalmaz, így a biztosító által eddig kért dokumentumok egy részének, például a boncjegyzőkönyvnek, műtéti napló másolatának a biztosító által elvárt beszerzése és megküldése jogellenes. Medveczky különösen fontosnak nevezte, hogy a biztosító a teljesítéséhez csak a szükséges okiratok benyújtását írja elő.

A főügyész kitért arra is, hogy az életbiztosítási szerződéssel összefüggő kezdeti költségekről a bíróság megállapította, hogy az a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen. Hozzátette: ez sérti a jóhiszeműség követelményét, mert ésszerűen nem várható el az ügyféltől, hogy általa nem azonosítható szolgáltatásért fizessen. Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a fogyasztónak, hogy a biztosító lényegében ugyanarra a tevékenységre – a szerződés megkötése, fenntartása, a szerződő fél számlájának kezelése – különböző jogcímeken szed díjat – tette hozzá a főügyész, aki közleményében nem nevezte meg mely biztosító társasággal szemben volt pernyertes a főügyészség.

A 65 éves szakember az emberes program, a Szojuz MSZ-rakéták felelőse volt. Korábbi közlés szerint Mikrinnél azt követően diagnosztizálták a Covid-19-et, hogy Bajkonurban járt, ahonnan április 9-én bocsátották fel a Nemzetközi Űrállomás soros legénységét. Mikrin 1981 óta dolgozott az Energijánál. Új-Moszkvában, a kommunarkai járványkórházban halt meg.

Vlagyimir Szolovjov, Oroszország Újságíró-szövetségének elnöke az Interfaxnak nyilatkozva azt mondta, hogy eddig három orosz újságíró vesztette életét, és több mint 100 betegedett meg a Covid-19-járvány következtében. Több mint félezren vannak házi karanténban, orvosi megfigyelés alatt. Szolovjov szerint a világ 23 országában eddig a média 55 munkatársa halt meg. A legtöbben közülük Ecuadorban (kilencen) és az Egyesült Államokban (nyolcan) hunytak el a Covid-19 következtében.

Mihail Misusztyin miniszterelnök a sajtótitkára, Borisz Beljakov szerint “az egyik állami klinikán” kap gyógyszeres kezelést. Tájékoztatása szerint kormányfő állapota “egészében normális”, Misusztyin telefonkapcsolatban áll kollégáival. Oroszországban az elmúlt nap alatt 10 102-vel 155 370-re nőtt az igazolt fertőzések száma, ami 7 százalékos napi növekményt jelent. Az új esetek száma immár harmadik napja haladja meg a tízezret, Az új fertőzöttek 49,1 százaléka tünetmentes.

Benkő Tibor kiemelte: azok, akik a koronavírus miatt elvesztették munkájukat, meg fogják találni számításukat a Magyar Honvédségen belül is.
Ez a kiszámítható pálya rendkívül vonzó a fiatalok számára – fogalmazott. Szólt arról is, hogy 51 kórházban és 13 idősotthonban katonák látják el az intézményparancsnoki feladatot. Nem azért vannak ott, hogy szakmai kérdésekbe beleszóljanak, hanem hogy koordinálják azokat a feladatokat, amelyek az intézmények védelmét, biztonságát szolgálják – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

A texasi Ratcliffe leszögezte: “Hadd legyek nagyon egyértelmű: függetlenül attól, hogy ki mit szeretne, a hírszerzésünk mit tükrözzön, amennyiben a jelölésemet megszavazzák, az általam irányított hírszerzés döntéseit külső nyomás nem fogja érinteni, sem megváltoztatni”.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy szerinte az oroszok beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba, s ezt valószínűleg az idei választásokon is megkísérlik majd. Ígéretet tett arra is, hogy hírszerzési igazgatóként “tűpontossággal” igyekszik feltárni a koronavírus-járvány eredetét.

A texasi képviselőt másodszor jelölte a DNI élére Trump. Először tavaly nyáron tette ezt, miután a posztról távozott Dan Coats, az addigi igazgató. Augusztusban azonban Trump váratlanul visszavonta a jelölést, miután a szenátusban mind a demokrata párti, mind a republikánus politikusok részéről erős bírálatokkal illették a jelöltet. Ratcliffe ugyanis az egyik leghevesebb védelmezője volt Trumpnak a 2016-os választásokba történt orosz beavatkozás vizsgálata, majd az elnök ellen indított alkotmányos felmentési eljárás (impeachment) során. Az idén februárban Trump – sokak számára váratlanul – ismét Ratcliffe jelölése mellett döntött.

A keddi volt az első az elemzők szerint várhatóan vitákkal terhelt meghallgatás-sorozatban. Amerikai sajtójelentések szerint azonban Ratcliffe esélyei a kinevezésre most jobbak, mint tavaly nyáron, mivel a DNI-t átmenetileg, ügyvezetőként igazgató Richard Grenell – az Egyesült Államok németországi nagykövete – jelentős személyi átalakításokat hajt végre, s a politikusok – nyilatkozataik szerint – nyugalmat szeretnének e szervezeteknél.

Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora – aki tavaly nyáron még úgy nyilatkozott, hogy korábban nem is hallott Ratcliffe képviselőről – kedden újságíróknak már alkalmas jelöltként méltatta őt. Kiemelte például magas szintű kiberbiztonsági ismereteit. Amennyiben a szenátusi bizottság megszavazza Ratcliffe jelöltségét, ezt követően a szenátus egészének voksolása dönt majd a kinevezésről.

Az egy időben, négy megye huszonkét helyszínén végrehajtott akcióban kétszáz rendőr 65 szolgálati autóval, talajradarokkal, kutyákkal, fémkereső készülékekkel, kábítószer-azonosító digitális spektrométerekkel felszerelkezve vett részt. Az elfogásokat hat helyszínen a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége hajtotta végre – olvasható a police.hu oldalon.

A gyanúsítottak egymás között, alkalmanként kilós csomagokban, grammonként 700-2500 forintért adták-vették a “hópihe” és “kréta” fantázianevű új pszichoaktív szert, amelyet aztán adagolva már három-ötezer forintért terítettek ügyfélkörüknek. A legnagyobb tételben a bűnügyi felügyelet alatt álló K. Máriusz üzletelt. A rajtaütés helyszínein csaknem ötvenmillió forintot, négy személygépkocsit, kilencven mobiltelefont, 160 ékszert, elektronikai cikkeket, okoseszközöket, több mint 6,5 kilogramm droggyanús anyagot, mérlegeket, őrlőket, paketteket, tasakokat, fegyvereket foglaltak le. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pedig két ingatlant zár alá vett.

Az érintett megyék főkapitányságain kívül a kazincbarcikai, a mezőkövesdi, a hevesi, a gyöngyösi, a gödöllői, a nagykátai, a dunakeszi és a váci kapitányság, valamint a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság is részt vett a bűnszervezet felszámolásában. A gyanúsítottak ellen a további eljárást a Ceglédi Rendőrkapitányság folytatja le.

Szabó Ferenc Pest megyei főügyész azt közölte, hogy a Ceglédi Járási Ügyészség indítványozta egy női és egy férfi gyanúsított letartóztatását a Budakörnyéki Bíróságnál, mivel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon nehezítenék a bűncselekmény bizonyítását, és esetükben a bűnismétlés veszélye is fennáll. A két gyanúsított 2018-tól keddig több tízmillió forint értékben kereskedett a “kréta”, “kristály”, illetve “hópihe” fantázianevű új pszichoaktív anyagokkal – közölte.