Biztonságpiac

— A biztonság szempontjából milyen tudatossági szint jellemzi a magyarországi cégeket az egyes vállalati szegmensekben?
— Pozitívumként értékeljük, hogy a biztonságtudatosság egyre nagyobb mértékben van jelen: egyaránt igény van az adatok megfelelő szintű biztonságos kezelésére és az IT-rendszerek és szolgáltatások védelmére. A nagyvállalati szegmensben ma már ritka, hogy az IT-biztonságot nem önálló egység felügyeli, de egy közepes cégnél is valós igény van a szolgáltatások biztonságára. A T-Systems kis- és középvállalatok (kkv) informatikai érettségét vizsgáló kutatásának adatai szerint ötből négy vezető kritikusnak tartja cége informatikai eszközeinek biztonságát a vállalat sikere szempontjából, a veszélyeket mégis alulértékelik: csak minden ötödik vezető tekinti komoly veszélynek, hogy eszközeit támadás éri, az azokon tárolt adatok sérülnek, elvesznek, vagy illetéktelen kezekbe kerülnek. Tovább árnyalja a képet, hogy a klasszikus védelmi megoldások és az új kiberbiztonsági funkciók – mint például IT-biztonsági incidenskezelés vagy terheléses támadások elleni védelmi megoldások – üzemeltetésére és kialakítására még a nagyvállalati szegmensben sincs elegendő szakmai és infrastrukturális kapacitás, ezért ezeket a tevékenységeket részben vagy egészben kiszervezik. Ez Nyugat-Európában már évek óta jellemző trend, de a hazai szereplők csak nemrég „engedték be” a biztonságot a szolgáltatási térbe.

— Milyen kihívások elé állítja mindez a T-Systemst, és e tekintetben milyen edukációs munkát végez a társaság?
— A már meglévő igények és a technológiai fejlődés egy rugalmas és rendkívül széles szolgáltatási portfóliót tesz szükségessé, de figyelembe kell vennünk, hogy a vállalatok hogyan kezelik és csatornázzák a külső szolgáltató felé az igényeiket. A T-Systems nemcsak a megoldást alakítja ki és illeszti az adott vállalat rendszeréhez, hanem a folyamataikat megismerve segít az igények megfogalmazásában is, ami felgyorsítja az alkalmazkodást. Márpedig az idő sehol sem olyan fontos, mint az adatvédelemben vagy az incidenskezelésben. Általános tapasztalat – és kisvállalati szinten az említett kutatás is jelzi –, hogy a vállalati IT-költések felosztása során egyértelműen megjelenik a biztonság, noha nem minden esetben tükrözi az igényfelmérések során megfogalmazott mértéket. Márpedig a fenyegetések nem az IT-büdzsében erre szánt költség arányában válnak valós támadássá. A biztonsági funkciókat ezért – egyéb tényezők mellett – a vállalat lehetőségeit, a kockázatokat és a technológiai lehetőségeket figyelembe véve kell kialakítanunk. A T-Systems több éve egy olyan stratégia megvalósításán dolgozik, amely a szolgáltatásalapú biztonság adaptálását segíti a szervezetek vezetésében.

— Hogyan látják az üzleti szegmensben a biztonsági infrastruktúra-költések iránti hajlandóságot, illetve anyagi lehetőségeket a magyarországi vállalkozások körében?
— A hajlandóság terén Magyarország nagyon sokat lépett előre az elmúlt két évben. Érezhetően növekszik nemcsak a biztonságra szánt költségvetés, de a vezetői figyelem is. Ezt az is bizonyítja, hogy egyre több – például mesterségesintelligencia-alapú – biztonsági gyártó termékeit vásárolják ügyfeleink. A szolgáltatások iránt is megindult a kereslet, jó példa erre a CTRL Service Operation Center (SOC) biztonsági elemzési szolgáltatásunk, amelyben már hírszerzési és fenyegetettségi információk előfizetésére is vannak példák. A kkv-k körében a felmérések még aggasztó képet jeleznek: ahogy IT-fejlesztésekre, úgy megelőző, biztonsági feladatokra sem szívesen költenek a cégvezetők, ez azonban folyamatosan változik. Természetesen az anyagi lehetőségek terén is tapasztalható előrehaladás. A korábbi „megmaradt” pénzek költésének politikáját egyre több szervezetben váltja fel a dedikált kiberbiztonsági költségvetés, amelynek mértéke egyes esetekben a több százmillió forintos határt is átlépte, valamint a már milliárdos nagyságrendű, kifejezetten kiberbiztonsági alapról indult beruházásoknak is nyomuk van. Az lenne az ideális, ha az IT-projektek és informatikai fejlesztések költségének 15 százalékát a biztonságra lehetne fordítani. De sajnos ezt még a megrendelők nem így látják, bár mintha már mutatkoznának a szemléletváltás pozitív jelei.

— Az it-biztonság területén a munkaerőhiány milyen kihívások elé állítja önöket?
— Ha biztonságról beszélünk, akkor a technológia és a költségek mellett legalább ennyire kritikus tényező a szaktudás, a képzett szakemberek szerepe. Valóban, kevés a jó és az elérhető szakember, nemcsak Magyarországon, de világszerte is a kiberbiztonsági szakértők milliós nagyságrendű hiányáról beszélhetünk. Ugyanakkor a T-Systems szerencsésnek mondhatja magát. A Deutsche Telekom Csoporton belül egy több mint kétszázezer fős nemzetközi csoport tagja vagyunk, ahol csak a központi kiberbiztonsági csapatunk létszáma ezer fő fölött van. További komoly előny, hogy az általános feladatok helyett a kollégáink iparágra specializált komplex feladatokon „edződtek”: olyan egyedi kiberbiztonsági projekteken dolgozhatnak, amelyeknek szervezeti, nemzetbiztonsági vagy ipari biztonsági területen nincs párjuk. Ha ma a legtöbb vállalatnak problémát jelent a megfelelő informatikus megtalálása, akkor rémisztő belegondolni, mi lesz egy-két éven belül. Ezért személy szerint roppant fontosnak tartom a pályaorientációs programokat. A „Legyél te is informatikus!”, a T-Systems és a Magyar Telekom közös programja már negyedik éve szólítja meg a középiskolásokat, azaz akik az első évfolyammal találkoztak, ma már pályát választottak. Felnőttképzésként a magyar piacon a T-Systems Akadémia egyelőre egyedülálló program: nem fejlesztőket, hanem átfogó infrastruktúra-ismeretekkel rendelkező szakembereket képez.

— Milyen vállalati szegmensben jellemző, hogy a cégek nyitottak, illetve igénylik a T-Systems CTRL SOC szolgáltatásait?
— A T-Systems CTRL SOC központja diverzifikált, az adott szervezetre optimalizált szolgáltatást nyújt. Minden esetben az ügyféllel közösen mérjük fel az adott szervezet igényeit, és közösen alakítjuk ki a leghatékonyabb szolgáltatási modellt. Biztos vagyok benne, hogy jelenleg nincs olyan vállalkozás Magyarországon, amely hátradőlhetne azzal, hogy rendszerei védettek, és nem érheti támadás. A kérdés nem az, hogy megtámadják-e, hanem az, hogy ki tudja-e automatikusan védeni, felismeri-e a támadást, megfelelően értékeli-e, és milyen gyorsan tud rá reagálni. Az első óra kritikus fontosságú, ezért egy partneradatokat kezelő vállalat ma sehol a világon nem kapcsolhatja ki a biztonsági folyamatait a nap végén. Ügyfeleink elsősorban a nagyvállalatok köréből kerülnek ki, ők azok, akik állandósult, komoly fenyegetettséget azonosítottak, ugyanakkor költségek és szakemberek tekintetében nem tudnának gazdaságosan üzemeltetni saját központot. Az egyes szektorokat tekintve elsősorban a pénzügyi, biztosítási területet említhetjük, de van ügyfelünk az energetika és az ipar területéről is. Tavaly több állami és magánszereplő is minket választott biztonsági szolgáltatási központnak. A központ naponta több mint egymilliárd eseményt dolgoz fel, és nem ritka a napi száz-kétszáz biztonsági incidens sem, amit kezelnünk kell. Elemzői kapacitásunkat idén húsz fő körülire bővítjük (ez része annak a több mint száz munkatárs­nak, akiket a kiber- és információbiztonság területén mozgósíthatunk), a központunk pedig több mint 450 négyzetméterre bővült.

— A Security-as-a-Service modell mennyire elterjedt hazánkban? Milyen mértékű bővülés várható ezen a piacon?
— Mostanra az elmúlt években megszokott másfél-két napos (olykor pedig egy-két hetes) incidensfeldolgozási és -megoldási időablakok percekre, órákra szűkültek. Meggyőződésünk, hogy ebben a megváltozott igénykörnyezetben ügyfeleink sok esetben csak költségesen és indokolatlan ráfordításokkal tudják működtetni belső szolgáltatási struktúráikat. Ezért világszerte egyre nagyobb teret kap a szolgáltatásalapú biztonsági modell, így a következő időszakban a megfelelő szolgáltató megválasztására helyeződik nagyobb hangsúly. A T-Systems Magyarország a már komoly tapasztalatot felhalmozott SOC szolgáltatásával, valamint a kkv-k számára is kidolgozott it-biztonsági megoldásaival ebben az időszakban lesz kulcsfontosságú partner a hazai vállalatok számára. Meggyőződésem, hogy közösen kell haladnunk egy mindenki számára előnyös biztonsági szolgáltatási modell felé.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A koronavirus.gov.hu oldalon pénteken azt írták: ezen a héten több mint nyolcvan kórházba és pénteken is több mint ötven kórházba szállítottak védőeszközöket. Többi között a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe és több más budapesti kórházba, továbbá szegedi, debreceni, kistarcsai és más vidéki kórházakba.

Hangsúlyozták, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésben nemcsak az egészségügyi dolgozók védelme, hanem a rendvédelmi dolgozóké is fontos. Pénteken a Készenléti Rendőrség is nagyobb védőeszköz-szállítmányt kapott, benne sebészeti és speciális maszkokat, védőkesztyűket, védőruhákat.

Emlékeztettek: a rendőrség kulcsfontosságú feladatokat végez a járvány elleni védekezésben. Biztosítja a határellenőrzést, ellenőrzi a beutazási tilalom, a kijárási korlátozások és a hatósági házi karantén betartását, és szorosan együttműködik a járványi hatósággal a járvány fékezéséért. Mindemellett továbbra is gondoskodik a határvédelemről és a közbiztonság fenntartásáról.

Közölték azt is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakemberei – a Magyar Honvédség más alakulatai mellett – munkájukkal jelentős szerepet vállalnak a járványügyi feladatokból. Így a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel újabb védőfelszerelésekből álló készletet kapott a Magyar Honvédség egészségügyi szakállománya is.

A Sztavropoli területen lévő Nyeftyekumszkban az FSZB az Iszlám Állam terrorszervezet rendőrőrsök és forgalmas helyek megtámadására készülő két fős sejtjét számolta fel. Az egyik tagot elfogták, a másikat “semlegesítették”. A hatóságok ezen a helyen robbanószerkezet házi előállítására alkalmas anyagokat, fegyvert és betiltott szélsőséges irodalmat foglalt le.

Hanti- és Manysiföldön, Ljantor településen a Kaukázusi Emírség elnevezésű szervezet három tagját fogták el, akik egy bevásárlóközpont elleni terrortámadásra készültek. A házkutatás során házilag készített robbanószerkezetet, fegyvert és lőszert foglaltak le tőlük.

Az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság szerint tavaly 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni Oroszországban és idén is meghiúsítottak már néhány kísérletet.

A hivatal közleményében arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, ugyanis Magyarországon az erdőtüzek kilencvenkilenc százalékát emberi mulasztás okozza. A kijárási korlátozás idején szabadterületi égetés nem végezhető – emelték ki.

A közlés szerint a tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A közlemény szerint a tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött. A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat, ám mindössze két, kizárólag webshopban kínált kézfertőtlenítő bizonyult teljesen hatástalannak.

Emlékeztettek, a koronavírus-fertőzés terjedésének legjobb ellenszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint az otthonmaradás mellett a minél gyakoribb, langyos vizes-szappanos kézmosás. A 29 különböző típusú kézfertőtlenítő közül nyolc nem teljesítette maradéktalanul a csomagoláson vállalt antibakteriális vagy gombaölő hatást. E cikkek közül került ki az a két, csak online módon értékesített termék is, amelyek semmilyen fertőtlenítő hatást nem produkáltak. A hatósági fellépés eredményeként az egyik honlap időközben elérhetetlenné vált – tették hozzá.

A 19 féle antibakteriális hatásúként árult szappan és tusfürdő közül négy folyékony szappan nem hozta az ígért hatást a laborvizsgálat alapján. A felületfertőtlenítők még jobb arányban teljesítették vállalásaikat, 21 típusból összesen két termék esetében találtak problémát a szakemberek, az egyik a gombaölő hatás szempontjából, a másik pedig csak az ajánlott hígításban nem felelt meg az ellenőrzésen.

A vizsgált árucikkeket és az eredményeket termékcsoportonként, tételesen bemutató táblázatok a fogyasztóvédelmi honlapon elérhetőek. Az ígért fertőtlenítő hatást csak részben teljesítő termékek a csomagoláson, címkén olvasható információk valósághű módosítása után forgalmazhatók – közölték. Az ITM a vizsgálati eredményeket megküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amely piacfelügyeleti hatóságként eljár a jogsértő vállalkozásokkal szemben.

A tárca a veszélyhelyzet meghirdetése óta figyeli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztő tájékoztatás megvalósulását, indokolt esetben határozottan fellép a magyar családok védelme érdekében. A fogyasztóvédelmi eljárások folyamatban vannak, az e-kereskedelemben kapható kézfertőtlenítők ellenőrzése folytatódik – írták.

Kitértek arra is, hogy a túlzott kézfertőtlenítés akár káros is lehet, kiszárítja a bőrt, amely kirepedezve könnyebben fertőződik. A járvány terjedésének lassítását akkor segíthetjük a leghatékonyabban, ha betartjuk a kijárási korlátozást, és kizárólag alapos indokkal mozdulunk ki otthonról – áll a közleményben.

Ennek azért van jelentősége, mert minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb lesz később a kifejlett szúnyog. A katasztrófavédelem által felkért szakértők ezért hetekkel ezelőtt elkezdték felmérni a rovarok tenyészőhelyeit. Az egyre tavasziasabb időjárás hatására a nagyobb tavainknál a napokban megindult a lárvák fejlődése, ezért indokolt a védekezést megkezdeni. Elsőként a Velencei-tó nádasaiban végeznek biológiai szúnyoggyérítést.

A biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt, fehérjét tartalmazó folyadékot juttatnak a vízbe, ahol a lárvák fejlődnek. A szer kizárólag a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, a felhasznált dózisban minden más élőlényre teljesen ártalmatlan. Ezt a folyadékot repülőről juttatják a Velencei-tó nádasaiba.

A katasztrófavédelem kiemelt célja, hogy nagyobb arányban történjen biológiai szúnyoggyérítés. Ehhez arra van szükség, hogy a szakértők feltérképezzék a szúnyogok kifejlődési helyeit, hogy célzottan és hatékonyan lehessen védekezni.

— Amerikában éveken át azon tevékenykedett, hogy emberek százai biztonságban tudhassák otthonaikat és családjaikat. Azonban, ha jól tudom, az ön karrierje nem éppen a legbiztonságosabb szakmában indult el?
— Annak ellenére, hogy soha nem éreztem azt, hogy veszélyben lenne az életem, el kell ismernem, hogy az aknamentesítés valóban nem tartozik a legnyugodtabb szakmák közé.

— Miért döntött úgy, hogy mégis ezt a foglalkozást választja?
— Egész életemben kerestem a kihívásokat. Már kisgyermekként eldöntöttük a barátommal, hogy egyszer katonák leszünk. Az iskola elvégzése után nem találtam jó munkalehetőséget, ezért úgy határoztam, hogy a barátomhoz hasonlóan én is sorkatona leszek. Akkor azonban még nem töltöttem be a 18. életévemet, így csak úgy lehettem katona, ha erre a szüleim írásos engedélyt adnak. Noha nem lelkesedtek az ötletemért, mégis aláírták. Így kerültem Pápára a sorkatonák közé, innen pedig Szentendrére, az Altiszti Akadémia műszaki szakára. Ennek elvégzése után, 1995-ben ismét Pápán szolgáltam. Ekkor jelent meg egy pályázat, miszerint felkérték hazánkat, hogy egy műszaki kontingenssel támogassa a délszláv válsághelyzetet. Remek lehetőségnek gondoltam, így a többezres túljelentkezés ellenére én is beadtam a kérelmemet. Végül csupán 350 embert vettek fel, köztük engem is. A kiképzést követően, 1996 januárjában az IFOR-ral (többnemzetiségű béketámogató haderő) már Boszniában találtam magam. Egy évet töltöttem itt, majd ismét Pápa következett. 1999-ben aztán Koszovóba (KFOR, a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő) kerestek katonákat, akikre a műszaki raj csapatában volt nagy szükség. Felvételt nyertem én is, így lettem aknamentesítő. Főleg területátvizsgálásokat végeztünk, de volt, amikor hatástalanítási feladatokat is el kellett látnunk. Nagyon sok külszolgálatos katonával ismerkedtem meg, akik sokat meséltek Amerikáról.

— Ekkor határozta el, hogy Amerikában próbál szerencsét?
— Pontosan. 2000-ben már neki is vágtam a nagy kalandnak.

— Egyedül?
— Igen. De egyáltalán nem aggódtam emiatt, mert ahogyan kiértem, szinte azonnal találtam is munkát. Egy hotelben voltam konyhai kisegítő.

— Akkor ez nagy váltás volt a korábbi munkáihoz képest.
— Hatalmas különbség volt, de ez is csak egyre jobban megerősített, hogy elérjem a kitűzött céljaimat. Nem én voltam az egyedüli, aki egy beindult karriert hagyott maga mögött. Mellettem a csapnál például egy egyiptomi légitársaság pilótája dolgozott, akivel a mai napig nagyon jó barátságot ápolok. Noha nem sokáig maradtunk együtt a konyhában.

— Gyorsan sikerült váltania?
— Viszonylag igen, mert pár hónap alatt sikerült jelentkeznem egy másik szállodához, amely a Starwood Hotellánchoz tartozott Fort Lauderdale-ben. Itt indult el a hotel security officer-pályafutásom. Ez lényegében egy magasabban kvalifikált őrmunkát jelent. Ők kifejezetten arra specializálódnak, hogy egy hotelben teljesítsenek szolgálatot. A személyzetet és a látogatókat egyaránt védelmezik, és nagyon magas szintű megfigyelői képességgel rendelkeznek. Három hónap elteltével supervisorré, később pedig, amikor a szálloda teljes egészében átalakult, menedzserré léptem elő.

— Mit takart ez az átalakulás, és ez mennyiben érintette a munkáját?
— Annak a szállodának, ahol én dolgoztam, lett egy társ­hotele is. Így lényegében két szálloda biztonsági szolgálatáért kellett felelnem. Nagyon komplex munkát jelentett, hiszen már nemcsak a vendégek biztonságáért feleltem, hanem hozzám tartozott az épület teljes biztonsági szolgálatának koordinálása. Nyolc év után aztán a Starwood eladta mind a két hoteljét a Hiltonnak. Ekkor kerestek meg egy dél-floridai magánbiztonsági cégtől, hogy szeretnék, ha náluk dolgoznék területi vezetőként. Ez teljesen más volt, mint a korábbi munkám, noha két rokonszakmáról beszélünk.

— Miben volt más?
— Ennél a cégnél szállodák helyett toronyházakat kellett biztosítani. Ez azt jelentette, hogy legalább 30-40 emelet teljes biztonsági szolgálatért mi voltunk a felelősek. Úgy kell elképzelni, mintha egy kisebb város működne egy-egy ilyen toronyházban. Vannak tulajdonosok, akik 4-5 fős csoportokat alkotnak, mint közös képviselők. Az ő feladatuk, hogy ellenőrizzék az épületet menedzselő céget, hogy megfelelően végzi-e a munkáját. A menedzselő cégek feladata pedig az, hogy különböző vállalkozásokat alkalmazzanak, amelyek biztosítják, hogy az egész épület megfelelően tudjon működni. Ők veszik fel például a biztonsági szolgálatot, a takarító személyzetet, a karbantartókat, a kertészeket, de még a medencetisztítókat is. A mi biztonsági cégünknek így az volt a célja, hogy minél több ilyen épületeket menedzselő vállalathoz be tudjon jutni.

— Ezt hogy kell elképzelni? Mi kell ahhoz, hogy egy cég elnyerje egy komplett épület biztonsági vezetését?
— A bejutás viszonylag könnyű, a munka megtartása a legnehezebb. Nyilván ha látja egy cég, hogy mennyi szakmai tapasztalat van az adott biztonsági szolgálat mögött, és milyen jó munkát végez egy másik hozzájuk tartozó épületben, nyert ügye van. Amerikában például ha egy önéletrajzban feltűnik, hogy az illető katonai múlttal rendelkezik, szinte azonnal állást kínálnak számára. Ez is pozitív dolog volt annál a cégnél, ahol dolgoztam. Fontos, hogy olyan pluszdolgokat tudjunk kínálni, amit más cég nem. Nálunk nagyon magas volt a szakmai tapasztalattal rendelkezők aránya, és nem csak az alkalmazottakat illetően. A cégtulajdonos például éveken keresztül több neves sztár személyi testőre volt, ami sok menedzselő cég számára már önmagában is garancia volt.

— Említette azt is, hogy nem árt, ha az adott biztonsági szolgálat tud valamilyen pluszt is nyújtani. Az önök esetében ez mi volt?
— Ezekben az épületekben általában olyan emberek laktak, akik a felső tízezerhez tartoztak. Számukra így elengedhetetlen volt a totális biztonság fenntartása. Az épületek mindegyike emiatt hermetikusan zárt. Csak kulcskártyával vagy kóddal lehetett bejutni, adott esetben a lift is ekképpen működött. Mi azonban úgy véltük, hogy a biztonság nem csak ily módon garantálható. Hasonlóan fontos – ha nem jobban – a személyzet „kiképzése” is. Így lett például nálunk a takarítónő vagy éppen a karbantartó maga a szem és fül. Rádióval szereltük fel őket, különböző kódokat tanítottunk nekik. Volt, aki azt jelezte, hogy gyanús alakot lát, de volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy baleset történt. Ezt a módszert mi vezettük be elsőként a biztonsági cégek között. Persze ezt az új rendszert már sikeresen alkalmaztuk a hotelekben is.

— Ha egy ilyen épületet és egy szállodát veszünk alapul, melyik esetében volt nehezebb a biztonságot garantálni?
— Toronyházak esetében a legszűkebb keresztmetszet a garázs. Hiába van ugyanis kamera minden szegletben, nem lehet kivédeni, hogy a lakó után ne hajtson be valaki. Gyakori volt, hogy a betolakodók leszerelték az autók kerekeit, de autók és nagyon drága motorkerékpárok is tűntek el így. Betörés azonban sohasem volt, hiszen az épületbe már nem tudtak bejutni. Hotelek esetében a legtöbb bűnöző a nyilvános éttermen vagy a tengerparton keresztül jutott be. Noha a lift, ahogyan említettem, kártyával működik, a hackereknek nem volt nehéz egy hamis kulcskártyát készíteni. Szállodák esetében a takarítónők is könnyű célpontok lehetnek. Például ha valaki nem viszi vissza a kártyáját, hanem eldobja valahol, ez a kulcs könnyen rossz kezekbe kerülhet. A személyzet, mivel sok esetben nem beszéli a nyelvet, meg sem kérdezi, miért megy be utána az illető, hiszen nála van az elhagyott, felelőtlenül eldobott kártya. De az is előfordult már, hogy csak bekopog a csaló, akit a gyanútlan takarítónő beenged, mert azt hiszi, a vendég az, csak ottfelejtett valamit. Hotel esetében így azt kell mondanom, sokkal több olyan pont van, ahol a biztonság fenntartása nehezen garantálható. Ezért nagyon fontos volt, hogy a más munkakörökben dolgozókat is felkarolva oktatásban részesítsünk mindenkit, aki elsődlegesen érintkezik a vendégekkel vagy gyakran járja a hotel szintjeit és más kieső területeit. Ezáltal elértük azt, hogy a hotel majdnem egész területe fedettebbé és biztonságosabbá vált.

— Területi képviselőként ön hány toronyház védelméért volt felelős?
— Nagyjából húsz épület tartozott hozzám, amelyek biztonságát kicsivel több, mint kétszáz emberrel tudtam kiszolgálni. Emellett persze még ott voltak a különböző rendezvénybiztosítási feladatok is. Például volt szerencsém három éven keresztül a PitBull’s New Year’s Revolution elnevezésű szilveszterikoncert-sorozatot teljesen az alapoktól biztosítani, akárcsak a Baywatch című film forgatását, továbbá több neves koncertet, mint például a Fort Lauderdale-ben minden évben megrendezett Tortuga fesztivált.

— Könnyen talált megfelelő biztonsági őröket?
— Amerikában sajnos futószalagon megy a biztonsági őrök képzése. Akár már egy nap alatt megszerezhető a képesítés. Így nehéz megtalálni az ideális csapatot, mert igen nagy a fluktuáció. Az USA-ban napi nyolc órában dolgoznak az őrök, nem fizetik nekik a szabadságot, a betegállományt, így ha egy másik cég 25 centtel többet kínál, gyorsan odébb is állnak. Velem is előfordult egyszer, hogy az egyik őröm hajnali egy órakor felmondott, és nekem kellett éjszaka beállnom, mivel egy toronyház portája nem működhet őr nélkül. Ha azonban az őr megszereti a munkáját, akkor marad. Nekem szerencsém volt, mert minden emberem szerette a hivatását, és tiszteltek, mert emberszámba vettem őket. Azt már régen megtanultam, hogy úgy bánj a beosztottjaiddal, ahogy te is elvárnád. Az én ajtóm mindig nyitva állt előttük. Sok menedzser ott rontja el, hogy az általa megszerzett szakmai tapasztalatokat nem osztja meg a közvetlen beosztottjaival, így megakadályozza őket az előrelépésben.

— Ön szerint mi a legnagyobb kihívás egy biztonsági szolgálat számára?
— A fegyelem, az éberség, a többrétűség és a szakmai tudás is egyre nagyobb szerepet kap. A biztonságot bizonyos eszközökkel könnyű ugyan megteremteni, de fenntartani már sokkal nehezebb. Ehhez pedig elengedhetetlen egy jól szervezett, felsőfokon képzett csapat.

— Jelenleg mivel foglalkozik?
— A Nevada Security Kft.-nél vagyok hotelbiztonsági szolgálatokért felelős ágazatvezető. Nagyon szeretem a munkámat és az új kihívásokat, ami ezzel a beosztással jár. Próbálom a legjobb tudásom szerint segíteni a cég fejlődését és kamatoztatni azt a magas szintű és sokrétű tapasztalatot, amit ez alatt a közel húsz év alatt szereztem.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A minisztérium közlése szerint Brett E. Croziert, a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó kapitányát nem azért mentették fel, mert levelet írt feletteseinek, hanem mert ezt a levelet eljuttatta a sajtóhoz.

Crozier, akinek levelét először a San Francisco Chronicle hozta nyilvánosságra kedden, azt kérte a minisztériumtól, hogy a hajó ötezer fős legénységéből négyezer embert mentsenek ki és szigeteljenek el, mert a napokban már többeknél diagnosztizálták az új típusú koronavírust. “Nem állunk háborúban, a matrózoknak nem kellene meghalniuk. Ha nem cselekszünk azonnal, elveszítjük legértékesebb kincsünket: tengerészeinket” – írta.

Szerdán este Modly miniszter újságíróknak nyilatkozva már nem zárta ki a kapitány felelősségre vonását abban az esetben, ha kiderülne, hogy ő szivárogtatta ki a levelet. Csütörtökön a Pentagonban tartott sajtóértekezletén Thomas Modly úgy fogalmazott: a kapitány “válságos időszakban nagyon rossz helyzetfelmérő képességről tett tanúbizonyságot”.

A hadihajón a személyzet ezer tagját már kimenekítették, és az elkövetkező néhány napban további 2700-at mentenek ki, de a többieknek – 1300 főnek – a hajón kell maradniuk. Modly még szerdán közölte azt is, hogy az eddig elvégzett vírustesztek közül 93 pozitív lett, de 593 embernél nem mutattak ki fertőzést.

A közlemény szerint a 29 éves orosházi B. Szabolcsot még pénteken fogták el Salgótarjánban, majd átadták a V. kerületi nyomozóknak, akik üzletszerűen elkövetett csalás vétsége, üzletszerűen, közveszély színhelyén elkövetett csalás bűntette, valamint jogtalan elsajátítás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

A rendőrség még januárban indított nyomozást. Többen internetes apróhirdetésen keresztül vettek koncertjegyeket egy férfitől, aki azonban a vételár kifizetése után nem küldte meg azokat.

A nyomozók a feltételezett elkövető azonosítása után megállapították, hogy koncertjegyeken kívül egészségügyi maszkokat és fertőtlenítőket is árult az interneten. A férfi ezekben az esetekben sem küldte el a kifizetett termékeket, hanem elérhetetlenné vált.

Házi 2000 és 2008 között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, 2008 és 2010 között az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója volt. A tábornok 38 éven át szolgálta hazáját a testületnél.

Jens Stoltenberg aláhúzta, a katonai szövetség a krízishelyzetek megoldására jött létre, ezért képes segíteni. Megtesz mindent a koronavírus okozta helyzet és hosszútávú hatásainak leghatékonyabb kezelésére. Tanul a jelenlegi válságból, és felkészül egy esetleges jövőbeli, akár más természetű krízis kitörésére és kezelésére is. A katonai szövetség emellett folytatja a béke és a biztonság hosszútávú megőrzése érdekében végzett munkáját – közölte.

Elmondta, a NATO felhasználja képességeit a koronavírus-járvány terjedése ellen vívott harc sikeréhez. Koordinációs központot hoz létre többek között az egészségügyi szakemberek tudásának megosztására, kórházi ágyak, létfontosságú orvosi eszközök elosztására. A NATO légierejének igénybevételével részt vesz az alapvető gyógyszerek, a létfontosságú eszközök, valamint az orvosi és ápolói személyzetet szállításában. Felhasználja a tagállamok orvosi, tudományos és technológiai ismereteit és erőforrásaikat a megfelelő válaszlépések biztosításához. A szövetségesek együtt dolgoznak a hamis információk leküzdésében a világjárvány leküzdése érdekében – mondta.

Mivel összehangolt és átfogó megközelítésre van szükség, a NATO együttműködik más nemzetközi szervezetekkel is, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), annak szakosított intézményével, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), továbbá az Európai Unióval – tette hozzá.

A főtitkár kiemelte, katonai szövetség a járvány okozta krízis ellenére is folytatja a béke és a biztonság hosszútávú megőrzése érdekében végzett munkáját.

A tagállamok külügyminiszterei a tanácskozáson ezzel összefüggésben a terrorizmus ellen vívott harc fokozása mellett érveltek, amely egyebek mellett szorosabb együttműködést jelent a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található partnerországokkal. Elkötelezték magukat az iraki kiképző misszió munkájának további támogatása mellett annak érdekben, hogy az Iszlám Állam vagy más terrorszervezet ne tudjon újra megerősödni a régióban. Afganisztánnal összefüggésben azt monda, noha az országban szolgáló szövetséges katonák száma csökken, a NATO törekvése nem változott ez erőszak felszámolására, és a hosszantartó béke megteremtésére.

Tájékoztatása szerint a tanácskozó szakminiszterek a Georgiával és Ukrajnával kialakított partnerség elmélyítése mellet érveltek, amelynek egyebek mellett része a radaradatok megosztása a légtér biztonságosabbá tételére.

Végezetül elmondta, a miniszteri ülésen első alkalommal vett részt Észak-Macedónia, a balkáni ország ugyanis a napokban vált a katonai szövetség 30. tagországává.

A munkabiztonsági kultúra vizsgálata nem új keletű, az 1979-ben történt, emberáldozatot nem követelő, de jelentős pánikot okozó Three Mile Island-i atomerőmű üzemzavara, majd az 1986-os, több ezer áldozattal járó csernobili katasztrófa után kezdődött el. A történtek után érthető, hogy épp az atomenergiai ipar indította el a biztonsági kultúrával kapcsolatos felmérések és az EHS-kultúra alapjainak kidolgozását. Azokat a közös értékeket, amelyek meghatározzák, hogyan gondolkodnak és cselekszenek az emberek a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatban – mutat rá Tolvaj Borbála munkavédelmi szakmérnök, az Alemona Hungary Kft. tanácsadója. Ennél azonban sokkal összetettebb, többrétegű a kérdés. Az EHS-kultúra talán legnyilvánvalóbb, legkézzelfoghatóbb rétegét például a rendszert alkotó írásos dokumentumok, a munka- és környezetvédelmi plakátok, szlogenek, az EHS-politika, az EHS-riportok és -mutatók alkotják.

A következő réteg a közös értékeké, amelynek elemei viszont már kevésbé láthatók, de még könnyen felfedhetők. Ilyenek például hogy milyen módon kommunikálnak a vezetők a munkabiztonságról, hogyan reagálnak a munkavállalók munkabiztonságot érintő kérdésekre.

Az EHS-kultúra harmadik része egy láthatatlan, tudatalatti réteg, amely nehezen megfogható és megfogalmazható, de befolyásolja, hogy az adott szervezetnek milyen lesz a megítélése. Például az, hogy a dolgozók szerint a balesetek elkerülése a szerencsén múlik-e, vagy a termelési célok eléréséért vállalt plusz munkabiztonsági kockázatokon.

Létezik egy negyedik terület is, amely már az öröklött tulajdonságok kutatásának irányába mutat, vagyis hogy bizonyos veleszületett tulajdonságok befolyásolják az egyének kockázatvállalási hajlandóságát. Kívánatos lenne, ha a közeljövőben kialakulna egy egzakt módszertan ennek kimutatására, így a született kockázatvállalókban rejlő képességeket a megfelelő munkakörökben biztonsággal aknázhatnák ki a munkáltatók.

Erre már létezik olyan komplex felmérési rendszer, amely többféle megközelítést használ annak érdekében, hogy minél szélesebb, pontosabb és mérhető képet kapjunk egy adott szervezett EHS-kultúrájáról – fejtette ki Tolvaj. A pontos menetrend a megrendelővel együtt, az ő igényeit, valamint a terület sajátosságait figyelembe véve alakítható ki. Általánosságban a folyamat része egy rendszerátvizsgálás, egy terepi megfigyelés és bejárás, egy finomra hangolt kérdőíves felmérés, továbbá személyes interjúk a dolgozókkal és vezetőkkel.

Elsőként a felső vezetők látható és kinyilvánított EHS iránti elkötelezettségét érdemes kiemelni, de idetartozik az ISO szabványok által megkövetelt EHS-politika is – hívja fel a figyelmet Géczi Rudolf. Az Alemona Hungary Kft. vezető tanácsadója szerint egy összekovácsolódott EHS-kultúrában a felső vezetők döntéseibe, kommunikációjába, mindennapi munkájába beépülnek a munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos megfontolások, továbbá a vezetés is aktívan részt vesz a vállalat EHS-feladataiban. E működésnek már alapvető eleme a vezetői példamutatás. Elképzelhetetlen egy olyan – de sajnos világszerte még elég gyakori – helyzet, hogy egy vezető a biztonsági előírásokkal ellentétes viselkedésével legitimáljon szabályszegéseket.

Egy hatékony szervezet létrehozásánál további fontos elem a rendszeres kommunikáció. Gyakori hiba az egyirányú – jellemzően „fentről lefelé” zajló – információáramlás, különösen, ha a tartalmuk és hatásuk ellenőrzésére nem jut kellő figyelem. Ha a munkavállalók számára is egyértelmű, hogy közléseik célba érnek, a munkabiztonsági problémák és a javító, fejlesztő ötletek felvetésekor is bátrabbak lesznek.

Egy összekovácsolódott szervezet létrehozásáig, vagyis a kultúraszintek legmagasabb fokának eléréséig azonban hosszú az út, aminek éppúgy állomása a dolgozók bevonása, a látszatintézkedések „kigyomlálása” vagy valóságos cselekvéssé fejlesztése.

Egy szervezet EHS-kultúrájának nagyszámú, ugyanakkor egyértelműen meghatározott mutatója alapján a vizsgált szervezetek (vagy azok egységei külön-külön is) elhelyezhetők egy ötfokozatú skálán, ami segíti a vezetőket és a dolgozókat, hogy lássák, milyen szinten állnak, megértsék, hogy a rendszert és kultúrát építő elemek milyen hatást gyakorolnak a dolgozók megítélésére – magyarázza Géczi. A kapott információk egy konkrét intézkedési tervhez nyújtanak szilárd alapot, ami éppúgy érinti az EHS-tevékenységeket is meghatározó irányítási rendszereket („hard” elemek), mint a legfontosabb szereplők – a munkavállalók és vezetők – hozzáállását, döntéseit és cselekvéseit („szoft” elemek).

Ugyanakkor a két pillér – a működtetett rendszer és a szervezeti, illetve EHS-kultúra – viszonya sajátos, hiszen egy nem megfelelően működő EHS-rendszer esetében képtelenség bármilyen szintű kultúra kialakítása, ám egy jól működő rendszer önmagában még nem teremti meg „maga mellé” a munkahelyi biztonságot értékén kezelő szervezeti kultúrát, csupán annak egyes alapfeltételeit. Sőt az is előfordul, hogy bár megfelelő forrásokkal és képviselettel ellátott EHS-rendszer működik egy szervezetnél, de nem ismerik fel a benne rejlő fejlesztési, motivációs pontokat, illetve a termelési eredmények javításának lehetőségét.

Erre érdekes példa, amikor a feltárt biztonsági problémákat szinte csak a védőeszközök rendelésével és kiosztásával próbálják megoldani, és kialakul egy „minél biztonságosabb (vastagabb, erősebb, tűzállóbb, keményebb stb.) védőeszközöket” biztosító szemlélet. Ebben a helyzetben a munkavállalók, vagyis mondjuk a védőcipők viselői sohasem a kényelmesebb, könnyebb, de elegendő védelmi képességű cipőt kapják, hanem a mindentállót, a szorosat, a nehezet, szupererős acélbetéttel. Ők nyilván a mindennapi viselésből szerzett rossz tapasztalataik alapján fognak gondolkodni a munkavédelemről. Holott a veszélyek megszüntetésével, mérséklésével, kollektív műszaki védelem kialakításával vélhetően létre lehetne hozni olyan optimális megoldást, amely a munkáltató számára gazdaságosabb, a dolgozók számára pedig komfortosabb lenne.

Hasonló „rutin”, amikor egy már bekövetkezett baleset látszólagos okára fókuszálva, tulajdonképpen visszamenőleg fognak fejlesztésekbe az EHS munkatársai, akik a balesetért felelősnek kikiáltott eszköz vagy eljárás cseréjére/átdolgozására fordítják erőforrásaik nagy részét, de az alapok feltárására, kezelésére már nem jut se figyelem, se forrás.

Mindez elkerülhető, ha a szervezet alapos felmérésével, a részterületek mélyreható megismerésével, lépésről lépésre hangolják össze az EHS-felelősök tevékenységét, kiemelten a munkavállalók és vezetőik veszélyekkel kapcsolatos ismereteit, a munkahelyi biztonsághoz fűződő viszonyukat.

Géczi mindezt úgy összegzi, hogy egy sikeres EHS-felmérés alapvető feltétele a felső vezetés támogatása és akarata a további lépések megtételére, a vezetők és dolgozók részvétele és elkötelezettsége a folyamatban. Fontos továbbá, hogy a részvétel önkéntességét és anonimitását garantálni kell a munkavállalók részére, ugyanakkor meg kell adni számukra az eredmények megismerésének és megvitatásának lehetőségét. A szervezet egésze, de elsősorban a vezetők részéről szükség van a hibákkal való szembenézés képességére és a változtatásra való hajlandóságra. Ha a felmérés eredménye csupán irattárba kerül, akkor nem beszélhetünk sikerről.

A riportok, a felmérés, az értékelés elkészültek, a kultúrafejlesztésre szerződtetett szakemberek túl vannak feladataik nagy részén, ám a szervezet részéről itt kezdődik csak a valódi munka és kihívás.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az Eho Moszkvi rádióadónak adott nyilatkozatában Liszenko azt mondta, hogy az alkalmazás teljes értékű változata csütörtöktől lesz letölthető. Azoknak, akiknek nincs mobiltelefonjuk, az önkormányzat biztosít készüléket. A többi moszkvai lakos egyéni, alkalmanként frissülő QR-kódot fog kapni, hogy az “önizoláció” időszakában igazolni tudják magukat a hatóságok előtt, ha elhagyják otthonaikat.

Moszkva és Moszkva megye lakosai számára hétfőtől kötelező házi karantént rendeltek el határozatlan időre. Az emberek csak sürgős orvosi probléma miatt, közvetlen életveszély vagy egészségük fenyegetettsége esetén, a munkahelyükre való elkerülhetetlen utazás, a legközelebbi üzletben való bevásárlás, legfeljebb száz méterre háziállat-sétáltatás, illetve a háztartási hulladék eltávolítása céljából hagyhatják el otthonaikat.

Mozgásukat a Kommerszant szerint arcfelismerő rendszerrel összekapcsolt köztéri kamerákkal, telefonos geolokációs és fizetési adatok követésével fogják figyelni. A szükséges kód beszerzéséhez az érintetteknek lakcímmel, telefonszámmal és fényképpel kell regisztrálniuk a polgármesteri hivatal honlapján. A mobiltelefonon vagy kinyomtatott formában hordozott kódra minden alkalommal szükség lesz, ha valaki bevásárolni, szemetet levinni, kutyát sétáltani megy, vagy a telekre indul az otthonából.

Az orosz fővárosban megkötés nélkül közlekedni csak a rendvédelmi szervek, a kormány, a polgármesteri hivatal és a parlament igazolványával rendelkező személyek tudnak. A munkába járáshoz szükséges QR-kódok biztosításához a munkaadónak kell bejegyeztetniük alkalmazottjaikat a polgármesteri hivatal honlapján, igazolványszámmal és fényképpel. A munkába autózáshoz használt gépkocsi rendszámát is előre le kell jelenteni.

A főváros egészségügyi alkalmazottai automatikusan megkapják a számukra szükséges QR-kódokat.

Egy hétfőn hatályba lépő szabályozás értelmében a karantén területén bevezetett szabályok legenyhébb megsértése esetén 3 ezer rubelig terjedő bírság szabható ki. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) Oroszországban a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma egy nap alatt 440 fővel 2777-re emelkedett. A halottak száma 24-re, a gyógyultaké 190-re nőtt. A fertőzöttek közül 1880-an Moszkvában élnek.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán közölte, hogy az országban naponta 95 laboratóriumban mintegy 36 ezer koronavírus-szűrést végeznek el, kizárólag hazai előállítású tesztkészletekkel.

Az orosz régiók több mint kétharmadában rendeltek el szerdára a moszkvaiakhoz hasonló, vagy még azoknál is szigorúbb kijárási korlátozásokat a SARS CoV-2 koronavírus terjedése miatt. Az “önizolálás” körülményei között egyébként a Kommerszant szerint megnőtt az italozási kedv Oroszországban, ennek ellensúlyozására alkohol Hakaszföldön és Karéliában 10 és 15 óra, Baskírföldön 10 és 18 óra között kapható, Jakutföldön pedig teljes szesztilalmat vezettek be.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin a napokban tartott első alkalommal videokonferenciát a kormánnyal. Egy nappal korábban kimutatták a SARS-CoV-2 koronavírust az új-moszkvai Kommunarka 40. klinikai kórházának főorvosánál, Gyenyisz Procenkónál is, aki múlt héten védőöltözetben végigvezette Putyint az elkülönítő részlegen.

Peszkov ezzel kapcsolatban szerdán azt mondta, hogy a novo-ogarjovói rezidenciáján tartózkodó elnök áttért a távmunkára, és mindenkit rendszeresen tesztelnek, aki vele együtt volt a kórházszemlén. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Putyin változtatott-e azon, ahogy az embereket üdvözli, a szóvivő azt mondta, hogy “természetesen mindenki betartja a társadalmi távolságot”.

Az orosz szövetségi idegenforgalmi ügynökség (Roszturizm) közölte, hogy gyakorlatilag – 109 ember kivételéve – az összes szervezett külföldi turistaútra elutazott állampolgárt sikerült visszahozni Oroszországba. Ez két hét alatt 160 ezer ember hazaszállítását jelentette, 43 országból.

Mihail Volokin, az orosz külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője szerint még mindig 25 ezer olyan orosz állampolgár van, aki vissza szeretne térni hazájába. Oroszországban a seremetyjevói repülőtér maximum napi ötszáz, a többi város repülőterei pedig legfeljebb kétszáz hazaérkezőt fogadhat. Misusztyin kormányfő közölte, hogy minden hazatérőnek önkéntes karanténba kell vonulnia, naplót kell vezetnie az állami szolgáltatások portálján az egészségi állapotáról, és igazolnia kell, hogy otthon tartózkodik.

Az öt – lakberendezési tárgyak alkalmi árusításával foglalkozó – vádlott rokona egymásnak, közülük hárman férfiak, ketten nők. Ők 2019. június 29-én hajnalban egy furgonnal érkeztek a Jászságból a hevesi piacra azért, hogy ott árusítsanak. Miközben kipakolták az árujukat, észrevették, hogy a közelükben egyikük lánya és annak férje szintén elfoglalt egy standot. Mivel a vádlotti társaság hosszabb ideje haragban állt a párral, rövid időn belül szóváltás támadt a kereskedők között. Ennek során a terheltek szidalmazták a sértetteket, majd az egyre durvább vita hevében rájuk támadtak. Közrefogták a két embert, akiket közösen ütöttek és rugdaltak, miközben egyikük a védekező fiatalasszonyt ököllel orrba vágta, aminek következtében a nőnek eltörött az orrcsontja. A férj próbálta védeni a házastársát, de az apósa – azért, hogy megakadályozza ezt – kivette a kocsijából a motoros fűkaszája fémből készült nyelét, és azzal leütötte a férfit. Földre került rokonát ezután tovább akarta bántalmazni, ám ekkor a sértettek két segítője odaugrott és megpróbálta lefogni őt, azonban ez nem sikerült nekik, mert a vádlott erőteljesen forgatta az alumínium nyelet, amivel többször is eltalálta a körülötte állókat.

A bántalmazás következtében – melynek csak a rendőrség kiérkezése vetett teljesen véget – a leütött férfi életveszélyes koponyasérülést szenvedett, a többiek részben súlyos, részben könnyebb sérülésekkel kerültek ki a verekedésből.

A Heves Megyei Főügyészség a jelenleg bűnügyi felügyelet alatt álló I. rendű vádlottat – a családfőt – életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, emellett két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, míg társait súlyos testi sértés bűntettével és csoportosan elkövetett garázdaság bűntettével vádolja.

Vádiratában az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság az I. rendű vádlottal szemben főbüntetésül végrehajtandó, két további elkövetővel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, a bántalmazásban tevőlegesen részt vevő nőkkel szemben pénzbüntetést szabjon ki, emellett kötelezze a terhelteket az eljárásban felmerült csaknem 1,8 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is.

A napokban kezdődött a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezlete videokonferencia keretében.

Ezt megelőzően a tárcavezető kifejtette: most, a világjárvány idején, rendkívüli mértékben megnő a NATO terrorellenes akcióinak, fellépésének jelentősége, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs hullámoknak. Így a terrorizmussal szembeni fellépés segít az illegális migrációs hullámok féken tartásában is, aminek azért van most nagy jelentősége, mert ezek nemcsak biztonsági, kulturális kockázatot jelentenek, hanem rendkívüli egészségügyi veszélyt is hordoznak, hiszen “a nagy számban illegálisan, ellenőrizetlenül áramló migrációs folyamatok nyomán” a koronavírus-járvány terjedési sebessége jelentősen felgyorsulhat azokon a területeken, azon útvonalak mentén, amelyeket a migránsok használnak – magyarázta.

Hangsúlyozta: ezért most különösen szükséges, hogy a NATO erősítse a terrorellenes fellépését.

Szijjártó kitért rá: az Egyesült Államok és Afganisztán által kötött megállapodás értelmében csökken a NATO-erők létszáma Afganisztánban, “így nekünk is lesznek felszabaduló kapacitásaink, amelyeket más NATO-akciókba készen állunk átcsoportosítani annak érdekében, hogy fenntartsuk Magyarország hozzájárulását” a szövetség terrorellenes törekvéseihez.

Kiemelte: ezért Magyarország támogatja az iraki NATO-misszió kapacitásának és tevékenységének kiszélesítését is, és készen áll arra, hogy részt vegyen ebben a folyamatban.

Közölte: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben a NATO is szerepet játszhat, hiszen a szövetségnek van egy katonai egészségügyi kiválósági központja Budapesten, így magyar orvosok, infektológusok vezető szerepet játszanak a NATO koronavírus-járvány elleni küzdelmének egészségügyi területén.

A Gyulai Törvényszék a 2019. október 14-én hozott ítéletében a terhelteket emberkereskedelem bűntette és kitartottság bűntette miatt három év hat hónap valamint három év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vagyonelkobzást rendelt el velük szemben.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlottak az ismeretségi körükbe tartozó, szűkös anyagi helyzetben lévő két nőt jó kereseti lehetőséggel arra bírták rá, hogy huzamosabb időn át prostitúciós tevékenységet végezzenek, melyhez lakást is biztosítottak. Egyik sértettnél egyes esetekben a rábírás erőszakkal illetve sanyargatással történt. A terheltek a prostitúciós tevékenységből származó bevétel döntő részét ígéretüktől eltérően elvették a sértettektől.

Az elsőfokú ügyészség a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás súlyosítása érdekében fellebbezett, amit a másodfokú ügyészség fenntartott. A vádlottak és védőik felmentésért illetve a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete döntően megalapozott, azonban a tagadó vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás enyhe, ezért a bűncselekmények jelentős tárgyi súlyára és az elkövetés összes körülményére figyelemmel velük szemben legalább az irányadó középmértéket – amely hét év szabadságvesztés – elérő büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása indokolt. Az ügyben másodfokon a Szegedi Ítélőtábla jár el.

Dobson Tibor tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány miatt Magyarországon kihirdetett veszélyhelyzetben a szövetség együttműködik az állami és önkormányzati szervezetekkel. A mintegy hétszáz tagszervezetéhez tartozó közel tízezer önkéntes tűzoltóval folyamatosan részt vesz a kockázatok csökkentésében országszerte.

A hagyományos tűzoltási- és műszaki mentési segítségnyújtás mellett, lehetőségeik szerint heti hét-nyolcszáz alkalommal, több ezer munkaórával közreműködnek a fertőtlenítési, lakossági-ellátási és tájékoztatási, anyag-eszköz szállítási munkákban – közölte.

Minderről a szervezet honlapján és közösségi oldalán is folyamatosan tájékoztatást adnak és megyei bontásban is összesítik milyen munkákkal járultak hozzá a védekezéshez – tette hozzá az elnök.

A szakember az alább felvázolt szempontrendszert több évtizedes beruházói és üzemeltetői tapasztalatainak összegzésével alakította ki. Az elvárások azonban többszörösen is megalapozottak, azokban az üzemeltetői megközelítés mellett a tulajdonosi érdekeket is képviselő nézőpont tükröződik. Gyalay-Korpos ugyanis korábban 11 évig Európa egyik legnagyobb ingatlan- és bevásárlóközpont-fejlesztő cégének, a német tulajdonú ECE Projektmanagement Budapest Kft.-nek a magyarországi ügyvezetője volt.

— A kiválasztás értékrendje
— Egy új bevásárlóközpont megnyitása vagy egy lejáró szerződés megújítása előtt hogyan választják ki a tenderre meghívandó cégeket?
Mielőtt egy üzletközpont szerződést kötne egy őrző-védő vállalkozással, házon belül egyeztetjük, hogy milyen nagyságú és milyen referenciákkal rendelkező cégeket tartunk alkalmasnak a feladatok elvégzésére. Bár nem lenne kötelező, de a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének tagjai az esetek döntő többségében tendert írnak ki.

— Ha a tenderkiírás előtt találkoznak a meghívandó cégek képviselőivel, mire figyelnek?
— Van egy olyan kritériumrendszer, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján állt össze. Ez tulajdonképpen egy értékrend, ami azt foglalja össze, hogy a beruházó vagy az üzemeltető mit várjon el egy biztonsági cégtől, amellyel három-öt évre köt szerződést, és amelynek később évente több tíz- vagy akár százmillió forintot fizet a szolgáltatásokért. Az első és legfontosabb szempont a megbízhatóság. Legyen megbízható az első számú vezető, akivel tárgyalok, és legyenek megbízhatóak és képzettek az emberei. Fontosnak tartom, hogy a cég jól strukturált és átlátható legyen. Ezen azt értem, hogy amikor a velem tárgyaló vezetőt megkérdezem, hogy mekkora és milyen összetételű csapattal dolgozik, akkor pontosan tudja azt is, hogy az alkalmazottai milyen feladatok elvégzésére képesek. Természetesen referenciákat is kérünk, bár azok általában benne vannak a pályázati anyagokban.

— Hogyan lehet megállapítani, ellenőrizni a megbízhatóságot?
— Alapvető, de önmagában nem elégséges feltétel, hogy a tárgyalópartner jól öltözött, ápolt legyen. Fontos szempont, hogy a cég alkalmazottai jól kiképzett, vizsgákkal is rendelkező biztonsági őrök legyenek. Az épületben dolgozó saját munkatársainktól és főleg a vásárlóktól kapunk visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan végzik a biztonsági emberek a munkájukat.

Létszám, árak, bérek és feketemunka

— Mit vizsgálnak még?
— Még a szerződéskötés előtt tisztázni kell, hogy összesen hány ember szükséges az adott objektum védelméhez. Egy profi pályázó képviselői a helyszíni bejárás után pontosan meg tudják mondani, hogy az adott bevásárlóközpontban szintenként hány ember kell, és összesen hány fővel tudják megoldani a feladatot. Ha például azt mondja egy 20-30 ezer négyzetméteres eladói felülettel rendelkező bevásárlóközpontra, hogy hozzávetőleg 12 fő szükséges, akkor mehetünk tovább, de sem a három, sem a harminc vagyonőrt kínáló céggel nem érdemes tovább tárgyalni, mert egyértelmű, hogy nem jól mérte fel a feladatot vagy nincs ilyen jellegű tapasztalata.

— Ez azt is jelenti, hogy a kis létszámmal dolgozó cégeknek nem érdemes elindulniuk ilyen tendereken?
— A cég mérete egyáltalán nem meghatározó. Ha képes kiállítani tíz-húsz jól képzett, vizsgákkal rendelkező minőségi vagyonőrt, valamint az adott projekthez szükséges váltást, akkor jó eséllyel indul. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden indulónak gondot okoz a létszámhiány, ami 2018 óta már ezen a területen is tapasztalható. A képzettebbek közül sokan elmentek Nyugatra vagyonőrnek, vagy más szakmában keresik a boldogulásukat, ez a tendencia már a bevásárlóközpontokban is érezhető. Nem létszámban, hanem minőségben. Nehezebben találni olyan kulturált megjelenésű és fizikailag erős, érettségizett embereket, akik alkalmasak erre a feladatra, és vállalják is, hogy ezen a területen képzelik el a jövőjüket.

— A tenderek elbírásánál mennyire fontos szempont a vállalási díj?
— Nyilván fontos tényező, de a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének 22 tagja soha nem tartotta elsődleges céljának, hogy indokolatlanul lenyomja a megbízási díjat. Bátran kijelenthetem, hogy a szövetséghez tartozó 35 bevásárlóközpont és két hipermarketlánc nagy többsége elfogadja és kifizeti a kötelező rezsióradíjat. Előfordul azonban, hogy egyes őrző-védő cégek bejelentés nélkül is foglalkoztatnak alkalmazottakat. Ezt mindenki sejti. De elvárom, és nagyon fontosnak tartom, hogy a megbízást elnyerő cég senkit ne foglalkoztasson feketén! Az általános forgalmi adó nélküli 2253 forintos minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj már van olyan magas, hogy a biztonsági cég csakis bejelentett alkalmazottakat közvetítsen hozzánk. A szövetség tagjai minden tekintetben jogkövető magatartást tanúsítanak, megadjuk az előírt rezsidíjat, de cserébe minőségi szolgáltatást kérünk és várunk el.

Prevenció, szakmaiság

— Mit várnak el a vagyonőröktől?
— Biztos szakmai tudást, bizalomgerjesztő, megnyerő megjelenést, és adott esetben higgadt, de magabiztos intézkedést. Egy bevásárlóközpontnak nyugodtságot, biztonságot kell sugallnia. Fontos, hogy a biztonsági őr helyismerettel rendelkező, kommunikatív, udvarias személy legyen. Ha egy vásárló megkérdezi, akkor tudjon válaszolni, hogy hol található a keresett üzlet, tehát alaposan ismerni kell az épületet, hiszen az a munkahelye. Legyen tiszta az egyenruhája és a cipője, legyen kitűzője, cégazonosítója, legyen intelligens, hogy a különleges helyzetekben is önállóan tudjon dönteni vagy rádión segítséget kérni. Szerencsére ma már a jelentősebb cégeknél nagyon odafigyelnek a vagyonőrök megjelenésére is.

— Mit tegyen a biztonsági őr, ha intézkednie kell?
— Ezt nem nekünk kell előírni, a mindenkori feladatokat a kiképzés során kell elsajátítania. Tisztában kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és a tennivalóival – de természetesen vannak üzemeltetői szempontok is. Elvárható, hogy képesek legyenek a bűnesetek megelőzésre is. Egy rátermett őrnek legyen „antennája”, legyen érzéke arra, hogy észrevegye a rendellenes helyzeteket, tudjon udvariasan reagálni, közbelépni, cselekedni. A jó biztonsági őr egy idő után felismeri azokat, akik rossz szándékkal lépnek be az épületbe, esetleg korábban már lefülelték őket egy áruházi lopás után. Ha például a főbejáratnál álló őr gyanús alakokat lát, akkor kövesse őket, értesítse rádión a kollégáit, sőt ha szükséges, udvariasan távolítsa el őket az épületből. Ha pedig a helyzet úgy kívánja, azonnal értesítse a rendőrséget.

— Mit kell tenniük kivételes helyzetekben?
— A szerződések azt is tartalmazzák, hogy a mi a teendő speciális helyzetekben. Tűz- és bombariadó esetére minden objektumban van egy olyan cselekvési és kiürítési terv, amelynek végrehajtását a teljes őrző-védő csapatnak aktívan segítenie kell. Minden bevásárlóközpontban évente tartanak tűzvédelmi gyakorlatot, amelyben részt vesz a tűzoltóság is – szerencsére komolyabb tűzeset még nem volt. Hamis bombariadó azonban már többször is előfordult, olyankor azonnal cselekedni kellett, függetlenül attól, hogy később kiderült, vaklárma volt. Speciális esetnek számít az is, ha egy vásárló rosszul lesz, sajnos erre is volt már példa. Fontos tudni, hogy ma már minden bevásárlóközpontban van újraélesztő berendezés, és elvárás, hogy a biztonsági cég emberei is tudják kezelni. Azt azért végezetül kihangsúlyoznám, hogy a követelmények a bevásárlóközpontok alkalmazottaival szemben is hasonlóan szigorúak: a villanyszerelőtől kezdve a centermenedzserig a saját üzemeltető személyzetünktől is elvárjuk, hogy ismerjék a defibrillátor használatát.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az orosz kormány felhatalmazást kapott arra, hogy “az egységes államrendszer koordinációs szervévé alakuljon” a rendkívüli helyzet megakadályozása és felszámolása érdekében, a Covid-19 betegség terjedése miatt az országban vagy annak egy részében fokozott készültséget vagy rendkívüli állapotot hirdessen ki, valamint ennek megfelelő magatartási szabályokat léptessen életbe.

A kabinet egyebek között jogosult lesz a gyógyszerek kis- és nagykereskedelmi forgalmának 90 napos korlátozására, a kiemelt fontosságú készítmények alkalmazásának szabályozására, az egyetlen beszállítótól való közbeszerzésre 2020 folyamán, a szerződések feltételeinek módosítására, valamint kivételes esetekben a csődmoratórium elrendelésére.

Putyin aláírta azt a törvényt is, amelynek értelmében egyebek között hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők azok, akik a karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák. Egy ember halálának okozása vagy fertőzésveszély szándékos okozása esetén a kiszabható szabadságvesztés öt évig terjedhet. Ha a karantén megsértése gondatlanságból tömeges megbetegedést okoz, a felelős egymillió rubeles bírsággal, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel, továbbá bizonyos beosztásoktól, illetve foglalkozásoktól való háromévi eltiltással sújtható. A karantén egyszerű megsértése félmillió és 700 ezer rubel közötti bírsággal vagy kétévi szabadságvesztéssel, továbbá beosztásoktól és foglalkozási köröktől való háromévi eltiltással büntethető. (A rubel jelenleg mintegy 4,15 forintot ér.)

Az állampolgárok életének és biztonságának fenyegetettségére vagy a katasztrófaelhárításra és hatósági biztonsági intézkedésekre vonatkozó, tudatosan hamis információ terjesztéséért 300 és 700 ezer rubel közötti bírság szabható majd ki. Hivatalosnak álcázott, a társadalom szempontjából fontos hamis információk terjesztése, egészségkárosodás okozása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 700 ezertől 1,5 millió rubelig terjedő bírsággal sújtható. Ha ugyanez gondatlanságból halálhoz vagy más súlyos következményekhez vezet, az elkövető büntetése öt évig terjedő börtön vagy 1,5-2 millió rubeles bírság lehet.

Megnőtt a hamis híreket tudatosan terjesztő tömegtájékoztatási eszközökre kiróható bírság is. Ennek felső határa – halál vagy egyéb súlyos következmények okozása esetén – elérheti az ötmillió, ismételt elkövetés esetén pedig a tízmillió rubelt.

Putyin jogszabályt írt alá a gyógyszerárdrágítás bírságolásának bevezetéséről is. Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője szerdán azt javasolta, hogy a vasárnapra tervezett lejárta utánra is hosszabbítsák meg a Putyin által elrendelt, az egész országra kiterjedő egyhetes kényszerszabadságot. Az elnök televíziós beszédben jelentette be az intézkedést a március 28-tól április 5-ig tartó időszakra.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Oroszországban június 29-én hatvan önkéntes bevonásával kezdik majd el a koronavírus-vakcina klinikai kutatásának első szakaszát. Közölte, hogy Oroszország 85 régiója közül már csak tíz maradt, ahol még nem találtak fertőzöttet.

Mihail Misusztyin miniszterelnök azt jelentette Putyinnak a szerdán videokonferencia formájában megtartott kormányülésről, hogy a kabinet 1400 milliárd rubelt csoportosított át a válságellenes intézkedések második csomagjaként, egyebek között a régiók gazdaságának, valamint a kis- és közepes vállalatok támogatására.

Alekszej Kudrin, az orosz számvevőszék elnöke szerint az ország gazdasága három-öt százalékkal zsugorodhat majd de nem zárta ki, hogy az orosz GDP akár nyolc százalékot zuhanjon, mint 2009-ben, a legutóbbi válság idején. Putyin a kabinetülésen elmondta, hogy újabb gazdaságtámogató lépések vannak előkészületben. Oroszországban a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma egy nap alatt 440 fővel 2777-re emelkedett. A halottak száma 24-re, a gyógyultaké 190-re nőtt. A fertőzöttek közül 1880-an Moszkvában élnek.

Nagy port vert fel a sajtóban, hogy a Komi Köztársaságban, Sziktivkar egyik kórházában több mint ötvenen fertőződtek meg. Sajtóértesülések szerint a kórt a páciensek egy orvostól kaphatták el, akinek gyerekei egy európai országból tértek vissza.

Makszut Sadajev távközlési miniszter levélben közölte az orosz régiók vezetőivel, hogy az általa irányított tárca kidolgozott egy rendszert, amelynek segítségével a mobilszolgáltatóktól kapott adatok alapján le lehet követni azokat az embereket, akik koronavírus-fertőzöttekkel kerültek érintkezésbe. Moszkvában egyébként néhány nap múlva már mobilalkalmazás figyeli majd a karanténra kötelezett fertőzöttek mozgását, az egészséges polgároknak pedig az utcára lépésükhöz személyre szóló QR-kódot kell beszerezniük.

A nap folyamán Putyin telefonon beszélt Tayyip Recep Erdogan török elnökkel a koronavírus elleni harc és a Törökországban rekedt orosz állampolgárok hazatérésében való együttműködés lehetőségéről. Szó esett a szíriai és a líbiai helyzetről is.

Stoltenberg elmondta, a tanácskozás középpontjában a járvány elleni védekezés és a lehetséges válaszok áttekintése szerepel, egyebek mellett annak biztosítása érdekében, hogy a NATO eleget tudjon tenni alapvető küldetésének: hiteles és hatékony elrettentő és védelmi feladatainak. A külügyminiszterek megvizsgálják, hogyan lehetséges a katonai kapacitást és infrastruktúrát még hatékonyabban felhasználni, valamint felgyorsítani a tagországok védekezés terén kifejtett tevékenységének segítését.

A NATO már eddig is több területeken kivette részét “a láthatatlan ellenség ellen vívott világméretű harcból”, egyebek mellett légi ereje számos országba szállít szükséges orvosi felszereléseket, segít a határvédelmi feladatok ellátásában, valamint rendelkezésre bocsátja a koordinációs központjait – mondta.

“Világjárvány okozta krízis csak közösen győzhető le. Ha közösen cselekszünk, reagálásunk még hatékonyabb lesz” – fogalmazott.

A főtitkár kiemelte, egy esetleges biztonságot is érintő válság megelőzése érdekében a tagállamok külügyminiszterei a terrorizmus ellen vívott harc eredményeit is áttekintik. Napirenden szerepel egyebek mellett az iraki misszió munkájának támogatása annak érdekben, hogy az Iszlám Állam, vagy más terrorszervezet ne tudjon újra megerősödni a régióban. Afganisztánnal összefüggésben azt monda, noha az országban szolgáló szövetséges katonák száma csökkent, a NATO törekvése nem változott a hosszantartó béke megteremtésére.

Végezetül elmondta, a miniszteri ülésen első alkalommal vesz részt Észak-Macedónia képviselője, a balkáni ország ugyanis a napokban vált a katonai szövetség 30. tagországává.

“Az ország NATO-taggá válása azt jelenti, hogy a szövetség “még a nehéz időkben is előre tekint. Egységes marad, ugyanis erőnk az egységben rejlik” – fogalmazott.

A NATO 70 éves történetében a csütörtökre tervezett külügyminiszteri ülés lesz az első olyan tanácskozás, amelyet nem személyesen, hanem videókonferencia keretében tartanak meg – tette hozzá Stoltenberg.