Biztonságpiac

A televízió felvételeket is közölt felsorakozott gárdistákról és az országúton haladó csapatszállító teherautókról és autóbuszokról. Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka kedden Szocsiban állapodott meg az orosz rendvédelmi erőkből álló “tartalék” feloszlatásáról.

Putyin augusztus 27-én jelentette be, hogy Lukasenka kérésére “tartalékot” hozott létre rendvédelmi erőkből, hogy “szükség esetén” segítséget nyújtson Fehéroroszországnak. Úgy fogalmazott, kettejük megállapodása szerint a beavatkozás csak akkor történik meg, ha a helyzet ellenőrizhetetlenné válik.

“Az orosz erőket mindaddig nem fogják bevetni, amíg a szélsőséges elemek politikai jelszavakkal takarózva nem lépnek át bizonyos határokat, és nem kezdenek banditizmusba, nem kezdenek el házakat, bankokat felgyújtani, és nem próbálnak meg közigazgatási épületeket elfoglalni, és így tovább” – hangoztatta Putyin.

Egy nappal később Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Putyin abból indul ki, hogy a “tartalékot” nem kell bevetni Fehéroroszország területén. Nem árulta el, hogy milyen létszámú és fegyverzetű erőkből állt ez a kontingens mint ahogy azt sem, hogy a hadsereg vagy a nemzeti gárda egységeiből hozták-e létre. Szavai szerint a “tartalék” kialakítása a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam létrehozásáról megkötött két szerződésből Oroszországra háruló kötelezettségvállalásból ered.

The post Megkezdődött az orosz nemzeti gárda visszavonása a fehérorosz határról appeared first on .

Peter Stano külügyekért felelős uniós szóvivő hétfői nyilatkozatában kijelentette, hogy az EU minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, amely elrettentő erővel nem hat, azonban szembemegy az emberi méltósággal. Hozzátette: az emberi jogok kérdése továbbra is központi elem az unió és Irán kapcsolataiban.

A 27 éves Afkarit gyilkosságért, illetve több más vád miatt kétszeresen ítélték halálra az ázsiai országban, melynek legfelsőbb bírósága is jóváhagyta a döntést. Afkari tárgyalásán bevallotta, hogy megölt egy biztonsági őrt, azután azonban azt állította, hogy vallomását kínzással kényszerítették ki.

A sportoló esete nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, többek között Donald Trump is az ítélet megváltoztatására szólította fel Iránt, ahogy a brit és a német kormány is. Egy, a sportolók érdekeit képviselő nemzetközi szervezet, a Játékosok Világszövetsége (WPA) korábban azt javasolta, hogy Iránt zárják ki a sport világából, amennyiben végrehajtják a  Afkarira kiszabott halálos ítéletet.

The post Az EU elítéli Navid Afkari iráni birkózó kivégzését appeared first on .

Szabó Ferenc közleménye szerint a két család között azért alakult ki konfliktus, mert az egyik család egyik tagja rosszul lett egy tudatmódosító szertől, amelyet a másik család egyik tagjától kapott.

Emiatt a korábban vásárolt szertől rosszul lett férfi családjának több mint tíz tagja vascsövekkel, kardokkal, késekkel, kapákkal, lapátokkal, vasvillával és gumilövedékes fegyverrel megjelent a másik család házánál. Erről értesülve a fenyegetett család környéken lakó tagjai is felfegyverkeztek, és majdnem húszan a helyszínre siettek.

Az utcán a két csoport között tömegverekedés alakult ki, amelynek az vetett véget, hogy a fegyverként használt tárgyak miatt több súlyos és életveszélyes sérülés történt – írta.

Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség húsz ember ellen a többi közt súlyos élet elleni bűncselekmény – emberölés kísérlete, életveszélyt okozó, illetve súlyos testi sértés kísérlete -, továbbá többszörösen minősített garázdaság, illetve kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat.

The post Húsz ember ellen emeltek vádat a ráckevei tömegverekedés miatt appeared first on .

Benkő Tibor kifejtette: míg tavaly 68 intézményben több mint kétezer diák vett részt a programban, idén már 76 intézmény a része ennek. A kadétprogram három szinten működik. Az első a középiskolákban folyó képzés. Itt a diákok megismerhetik az ország történelmét, katonamúltját, továbbá honvédelmi alapismereteket is tanulhatnak. A képzés végén eldönthetik, hogy katonai vagy polgári irányban tanulnak tovább.

A második szinten állnak a szakképzési centrumok, amelyeknek már eleve az a rendeltetésük, hogy a diákokat az altisztképzésre, a kiválóan végzetteket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen való továbbtanulásra készítsék fel.

A harmadik szinten működik a katonai középiskola és kollégium, amely a tisztképzés alapját adja. Itt katonai rendnek megfelelően folyik a képzés – mondta Benkő, megjegyezve: korábban 16 ilyen intézmény volt Magyarországon, jelenleg egy van, de terveik szerint legalább tíz lesz.

A miniszter kiemelte: az ország védelme nemzeti ügy, minden magyar állampolgárnak vannak kötelességei. Ha ezt a fiatalok értik és el is sajátítják, az csak az ország javát szolgálja.

The post Benkő: egyre több intézmény vesz részt a kadétprogramban appeared first on .

A Mabisz a közleményében azt írta, hogy Európában a közúti balesetek mintegy negyedét alkoholfogyasztás okozza.

Magyarországon az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek száma 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal, az ittasan okozott balesetek aránya 9,6-ról 8,4 százalékra csökkent. A halálos balesetek aránya a 2015-ös 4,5 százalékról 2019-re 3,3 százalékra javult. Tavaly 1394 ittasan okozott baleset történt, ebből 47 halálos volt.

Idén a korábbi évek javuló tendenciája nem folytatódott: a koronavírus-járvány okozta gépjárműforgalom mérséklődésével arányosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma, az ittasan okozott balesetek száma viszont lényegében nem változott – 899 volt a tavalyi 925-tel szemben -, így arányaiban 16,3 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest – ismertették.

A Biztonság hete célja, hogy akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. A programokhoz az évek során 27 partnerszervezet csatlakozott, hogy felhívják a figyelmet többi között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra és a munkahelyi balesetek megelőzésére. Az elmúlt három évben az országos rendezvénysorozaton mintegy ötvenezer gyerek vett részt.

A Mabisz idén a 9-14 éves korosztály figyelmét képregénnyel hívja fel a fiatalok buli utáni ittas vezetésének kockázataira, a középiskolásoknak pedig Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! nevű online társasjátékkal készült a biztosítási ismeretek és az önismeret fejlesztéséért – olvasható a közleményben.

The post Az ittas vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet idén a Biztonság hete appeared first on .

“Egy hiteles és átlátható vizsgálat keretében szükség van arra, hogy Oroszország tisztázza a helyzetet” – mondta a francia elnök az Elysée-palota szerint orosz kollégájának. Macron emlékeztetett arra, hogy “Franciaország a saját vizsgálatai alapján osztja több európai partnerének álláspontját arról, hogy Novicsok harci idegméreg használatával mérgezés történt”.

Macron először szólalt meg a kérdésben, Franciaország eddig csak az Európai Unió és a G7-es országcsoport keretében, külügyminiszteri szinten foglalt állást.

A francia elnöki közleményt megelőzően Steffen Seibert, a német szövetségi kormány szóvivője hétfőn közölte, hogy Svédországban és Franciaországban végzett vizsgálatok is a Novicsokot mutatták ki Navalnij mintáiban. Az újabb vizsgálatokkal már három, egymástól független laboratóriumban is kimutatták, hogy Novicsok típusú harci idegméreg egy fajtájával mérgezték meg az orosz ellenzéki politikust.

A német kormány is ismételten felszólította az orosz hatóságokat az Oroszországban történt mérgezés kivizsgálására, és folyamatosan egyeztet európai partnereivel a további lépésekről. Angela Merkel már egy héttel ezelőtt azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy leállíttatják az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 földgázvezeték építését, válaszul a megmérgezésre, a G7-es országcsoport külügyminiszterei pedig közös nyilatkozatban szólították fel Oroszországot a mérgezési ügyek mielőbbi kivizsgálására, míg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy interjúban kijelentette, hogy valószínűleg “magas szintű orosz vezetők” irányították a mérgezést.

Az orosz vezetés viszont elfogadhatatlannak nevezte a francia elnök által megfogalmazott “megalapozatlan vádakat”, és ismételten kérte a német hatóságokat, hogy juttassák el az orosz hatóságoknak azokat a vizsgálati eredményeket, amelyek alapján megállapították, hogy az ellenzéki politikust Novicsokkal mérgezték meg. Az orosz orvosok ugyanis korábban nem találtak méreganyagot Navalnij szervezetében.

Hírmagyarázók szerint az ügy erősen lefékezheti az Macron által kezdeményezett francia-orosz közeledést, amelyet egyébként Franciaország egyes európai partnerei rossz szemmel néztek.

The post Navalnij-botrány: Macron elítélte a “gyilkossági kísérletet”, és a helyzet tisztázásra kérte Putyint appeared first on .

A Charité egyetemi klinika közleménye szerint Navalnijt sikerült teljesen leszoktatni a mesterséges lélegeztetésről. A páciens egyre jobban képes mozogni, időnként már betegágyát is el tudja hagyni – tették hozzá. A mérgezéses tünetekkel ápolt politikust egy hete ébresztették fel a gyógyszerekkel fenntartott mesterséges kómából. A gépi lélegeztetésről is akkor kezdték leszoktatni.

A német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverek elemzésére szakosodott laboratóriumában kimutatták, hogy Novicsok típusú harci idegméreg okozta szervezetének összeomlását. A német kormány a Bundeswehr vizsgálati eredményeit értékelve szeptember 2-án közölte, hogy az orosz ellenzék vezére mérgezéses támadás áldozata lett a hazájában. Berlin a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, követeli az eset kivizsgálását az orosz hatóságoktól, és egyeztet EU-s, illetve NATO-partnereivel a válaszlépésekről – közölték.

A Der Spiegel című német hírmagazin a hét végi számában arról írt, hogy a német hatóságok szerint a Kreml lehet a mérgezés hátterében. A támadók arra számíthattak, hogy Navalnij Szibériából Moszkva felé, út közben, a repülőn életét veszti. Halálát csak az akadályozta meg, hogy a pilóta rögtön leszállt a legközelebbi repülőtéren, és az orvosok azonnal az atropin nevű ellenméreggel kezdték meg kezelését.

A német szövetségi kormány hétfőn közölte, hogy Svédországban és Franciaországban végzett vizsgálatok is Novicsokot mutattak ki  Navalnij mintáiban. Moszkva bizonyítékot követel a német féltől, és azt állítja, hogy az orosz vizsgálatok során nem találtak mérget Navalnij szervezetében.

The post Navalnij-botrány: tovább javult az orosz ellenzéki politikus állapota appeared first on .

Peszkov szerint az eszmecserének nincs kötött időkerete. A tárgyaláson a média nincs jelen. A két elnök nem tervezi dokumentumok aláírását és nem tartanak majd sajtótájokoztatót sem.

A Kreml korábbi tájékoztatása szerint Putyin és Lukasenka a kétoldalú stratégiai partnerség és szövetség továbbfejlesztésének kulcskérdéseit vitatja meg, különös tekintettel a jelentős közös projektek megvalósítására a kereskedelemben, a gazdaságban, az energetikában, valamint a kulturális és a humanitárius területeken, továbbá az integrációs folyamatok előmozdításának kilátásaira az orosz-fehérorosz Szövetségi Államban. A Rosszija 24 hírtelevízió azt közölte, hogy a tárgyalások középpontjában elsősorban az energiahordozók ügye és a fehéroroszországi helyzet moszkvai megítélése áll.

Lukasenka az első külföldi vezető, akit Putyin a járványhelyzet kezdete óta személyesen fogad, a fehérorosz államfő pedig először hagyta el hazáját a vitatott végkimenetelű, tömegtüntetéseket kiváltó augusztus 9-i elnökválasztás óta. A két vezető négy hónap alatt immár harmadszor találkozik egymással.

Orosz sajtójelentések szerint Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült volt ellenzéki elnökjelölt felhívással fordult Putyinhoz, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az új fehérorosz hatalom felül fogja vizsgálni az összes megállapodást, amelyet az “illegitim” Lukaneskával köt. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz vezető a “hatalombitorlóval”, nem pedig a “fehérorosz néppel” egyeztet.

The post Putyin négyszemközt tárgyal Lukasenkával appeared first on .

Macron azért hívta fel Putyint, hogy elmondja neki: a francia vizsgálat megerősítette, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen Novicsok típusú méreggel követtek el “gyilkossági kísérletet”, a vegyi fegyverekre vonatkozó normák megsértésével. A francia államfő vizsgálatot sürgetett a felelősök megállapítására.

Az orosz elnök rámutatott: a történtek valós körülményeinek tisztázásához arra van szükség, hogy a német szakemberek szolgáltassák ki a Navalnijtól vett biológiai mintákat és az azokkal végzett vizsgálatok hivatalos következtetéseit, valamint működjenek együtt az orosz orvosokkal. A Kreml szerint Macron és Putyin megállapodott: igyekeznek elősegíteni az európai partnerekkel való esetleges együttműködés paramétereinek meghatározását ebben az ügyben.

Miután a német kormány hétfőn bejelentette, hogy egy francia és egy svéd vizsgálat is megerősítette, hogy Navalnijt Novicsokkal mérgezték meg, Alekszandr Szabajev, Omszk megye főtoxikológusa a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva megismételte: az állítás nincs összhangban a páciensnek az omszki kezelésen megfigyelt klinikai képével, mert akkor nem voltak mérgezésére utaló adatok. Mint mondta, az ellenzéki politikustól vett mintákat “több szakértői osztályú laboratóriumban elemezték a legkorszerűbb berendezések és kutatási eljárások alkalmazásával”.

Putyin és Macron egyébként a telefonbeszélgetés során kifejezte érdekeltségét a fehérorosz helyzet mielőbbi békés, tárgyalásos úton való stabilizálásában. Az orosz elnök megerősítette: megengedhetetlennek tartja, hogy egy szuverén ország ügyeibe megkíséreljenek beavatkozni, és a legitim kormányra nyomást gyakoroljanak.

Ukrajnával kapcsolatban aggályok fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy nem történt haladás a 2015-ös, a rendezés alternatíva nélküli alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtásában. Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy Kijev szerinte megkísérli sajátos módon értelmezni és szelektíven betartani a minszki megállapodásokból fakadó kötelezettségvállalásait.

A felek egyetértettek abban, hogy a líbiai rendezés érdekében további közös erőfeszítésekre van szükség a januári berlini konferencián meghozott, az ENSZ BT 2510-es határozatában rögzített döntések végrehajtása érdekében.

The post Navalnij-botrány: Putyin szerint alaptalanok az Oroszország elleni vádak appeared first on .

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális migránsok bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Az Észak-Macedóniába induló 53. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el Észak-Macedóniában a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a “mélységi területek” útjain is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakasz védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc magyar rendőr saját szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából hazatérő magyar rendőri kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – járványügyi megfigyelés alatt maradnak, amíg nem érkezik meg a koronavírustesztjük negatív eredménye, ez időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség finanszírozza – olvasható a közleményben.

The post Ismét magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába appeared first on .

“Az Európai Unió sajnálatosan azt az utat választotta, hogy feláldozza geogazdasági és politikai érdekeit saját pillanatnyi kívánsága éredében, hogy ne maradjon el az Egyesült Államoktól Oroszország úgynevezett megbüntetésében. Már megszoktuk” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Oroszország ilyen körülmények között a jövőben csak “biztonsági háló” alkalmazása mellett fogja fejleszteni kapcsolatait az unióval. Kifejtette, hogy Moszkva nem kíván függeni Európa “szeszélyeitől”, és fejlődését úgy akarja biztosítani, hogy azt önerőből, vagy azokkal való partnerségben tehesse meg, akik készek erre az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva válaszol-e majd az ellene bevezetendő új szankciókra, Lavrov kijelentette, hogy “a nemzetközi ügyekben a kölcsönösség elvét még senki sem törölte el”.

Emlékeztetett rá, hogy a nyugati szankciók bevezetése már jóval az ukrán fordulat és a krími referendum előtt megkezdődött: Barack Obama amerikai elnök a folyamatot már akkor beindította, amikor Edward Snowden informatikus Oroszországba szökött. A tárcavezető elismerte, hogy a korábban a titkosszolgálatoknak dolgozó Snowden “megsérthette” ugyan az amerikai törvényeket, “de leleplezte az Egyesült Államok szervezeteinek abszolút jogellenes, illegitim és sok vonatkozásban bűnös tevékenységét” más országokkal szemben.

A külügyminiszter szerint Oroszország “hozzászokott a szankciókhoz” és megtanulta helyettesíteni az importot.

“Az elmúlt években meggyőződtünk nyugati partnereink megbízhatatlanságáról, beleértve sajnos az Európai Unió tagjait” – nyilatkozott Lavrov, hozzátéve, hogy az energetikától az éltechnológiák fejlesztéséig számos terv létezett Moszkva és az EU együttműködésére.

Rámutatott, hogy az EU és Oroszország ugyanabban a geopolitikai térben helyezkedik el, ami “nagyon komoly viszonylagos előnyt biztosít a számukra”, amit nem kihasználni súlyos hiba lenne a geopolitikai és geoökonómiai versenyben.

The post Lavrov: az EU Oroszország büntetésével saját érdekeit áldozza fel appeared first on .

Azt írták, a megalapozott gyanú szerint egy 26 éves nő és egy 20 éves férfi fiatal lányokat utaztattak, és Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megyében prostituáltként dolgoztatták őket, emellett az egyik nőt hónapokon keresztül mindszenti lakásukban tartották fogva. Hozzátették: a gyanúsított nő egy szintén mindszenti 34 éves férfival is közreműködött egy nő futtatásában, akit rendszeresen fenyegettek, előfordult, hogy bántalmazták is.

A prostitúcióval megkeresett jövedelmet részben vagy teljes egészében elvették a lányoktól, abból fedezték saját életvitelüket – írta a rendőrség.

A rendőrség a Terrorelhárítási Központ munkatársaival együtt péntek délelőtt több helyszínen, egyszerre fogta el a gyanúsítottakat, majd a házkutatásokon a bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó feljegyzéseket, bérleti szerződéseket, műszaki cikkeket, készpénzt, illetve személygépkocsikat foglalt le – tették hozzá. A rendőrség a három gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezte letartóztatásukat.

The post Emberkereskedelem és kényszermunka miatt vett őrizetbe három embert a rendőrség appeared first on .

A vártnál kevesebben vettek részt a francia utcákon a csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, vezető nélküli elitellenes mozgalom újabb tiltakozónapján. A rendőrség négy-ötezer sárgamellényesre számított Párizsban, de alig ezer, elsősorban a radikálisabb maghoz tartozó tiltakozó jelent meg két külön csoportban.

Délelőtt a XVII. kerületi Wagram térről indult egy menet, amelynek mentén többen összecsaptak a rendőrökkel. Többen kukákat borítottak, buszmegálló-tartozékokat, valamint gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták szét azokat, akik nem az engedélyezett útvonalon haladtak a békésen tiltakozókkal.

A közrend megzavarásának kockázatára hivatkozva Didier Lallement párizsi prefektus már előzetesen minden sárgamellényes gyülekezést betiltott a kormányzati hivatalok és a nemzetgyűlés közelében, valamint a Champs-Elysées sugárúton, ahol már számos alkalommal rendbontásba torkollott a tüntetők felvonulása. Ez utóbbi helyekre nagy számban vonultak ki a rendőrök, a kirakatokat pedig elbarikádozták a bolttulajdonosok.

“A mozgalom halott, kimondom egyértelműen, azért vagyunk itt, mert nincs vesztenivalónk” – mondta egy 43 éves tiltakozó a francia hírügynökségnek.

A rendőrök folyamatosan igazoltatták az embereket már a menet elindulása előtt. A rendőrség tájékoztatása szerint délután 4 óráig 222 embert állítottak elő, 35-en helyszíni bírságot kaptak, 84-et pedig őrizetbe is vettek azért, mert szúróeszközt, kést, csavarhúzót, nyilat, ollót, vágóeszközöket vagy a teljes arcot eltakaró maszkot találtak náluk. Egy második, a belvárosi Tőzsde térről induló pár száz fős menet “a hűtőszekrény méltányos megtöltéséért” és “az ég holnap sárga lesz” feliratú táblák alatt tüntetett.

“A mai megmozdulás egyben teszt is a folytatáshoz, de a mozgalom nem fulladt ki” – vélték a magukat antikapitalistának, rendszerellenesnek és volt hippinek mondó nyugdíjas sárgamellényesek, akik az ország keleti részéből érkeztek a tüntetésre.

A fővároson kívül Marseille-ben, Toulouse-ban, Lyonban, Lille-ben, Nantes-ban, Nizzában, Bordeaux-ban, Strasbourgban és több kisebb városban is szerveződtek megmozdulások, de a déli nagyvárosokban a rendőrség a koronavírus-járvány erősödése miatt betiltotta a felvonulásokat.

Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban. A mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat, majd a 2019. május végi európai parlamenti választások után a kormány módszerváltást, nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett. A tüntetések 2018 végi csúcspontjához képest, amikor mintegy 300 ezren vonultak az utcákra, jelentően leapadt a nemritkán erőszakba forduló megmozdulásokon a résztvevők száma.

The post A vártnál kevesebb sárgamellényes tüntetett, Párizsban incidensek történtek appeared first on .

Keleti 1946. május 18-án született Losoncon. Tanulmányait a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végezte.

Pályáját 1969-ben a váci híradóezrednél kezdte századparancsnokként. 1977-ben került a Honvédelmi Minisztériumba (HM). 1989 és 1992 között a HM szóvivője volt. 1992-ben ezredesként nyugdíjba vonult. 1994 és 1998 között, a Horn-kormányban töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot.

1969-tól 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), majd 1992-től a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagja. 1992 és 2010 között az MSZP országgyűlési képviselője. Több ciklusban volt elnöke, illetve alelnöke az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi bizottságának.

Keleti számos katonai publikáció szerzője, társszerzője, szerkesztője, társszerkesztője, lektora volt.

The post Elhunyt Keleti György volt honvédelmi miniszter appeared first on .

Lavrov kifogásolta, hogy a német kormányszóvivő azzal indokolta meg Berlin passzivitását az orosz főügyészség jogsegély-kérelmével kapcsolatban, hogy az a független német igazságszolgáltatáshoz érkezett meg, ám ezzel párhuzamosan nyomozást követelt Moszkvától a Navalnij-ügyben. Mint mondta, ez őt korábbi “precedensekre” emlékezteti. Felidézte, hogy a Szergej Szkripal átállt orosz hírszerzőtiszt és lánya ellen Salisburyben elkövetett mérgezés után mindent titkosítottak és Moszkva még támadás az orosz állampolgárságú célpontjairól sem tudott meg semmit. A malajziai utasszállító ukrajnai tragédiájával kapcsolatban nehezményezte, hogy Hollandia többször is az együttműködés megtagadásával vádolta meg Oroszországot, válaszul arra, hogy Moszkva több alkalommal is információigényléssel fordult a holland hatóságokhoz és kinyilvánította együttműködési készségét.

Lavrov alaptalannak nevezte azt a Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által megfogalmazott feltételezést, miszerint Navalnij megmérgezését “magas szintű orosz tisztségviselők” rendelhették el. Úgy vélekedett, hogy “az amerikai kollégák” a törvény felett állónak képzelik magukat, ha úgy vélik, hogy a szavuknak hinni kell.

“Amikor Arnold Schwarzenegger mondta azt (a Terminátor 2-ben), hogy Trust me! (Bízz bennem!), nagyobb volt az esélye, hogy megbízzanak benne, mint azoknak, akik a nemzetközi színtéren próbálják meg eljátszani Schwarzeneggert” – fogalmazott Lavrov.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pompeo-nyilatkozattal kapcsolatban “eleve hibásnak és elfogadhatatlannak” nevezte azokat a célozgatásokat, amelyek szerint orosz hivatalos személyeknek közük lehet az általa “berlini betegként” emlegetett Navalnijjal történtekhez, amit a német és több vele szövetséges kormány Novicsok idegméreggel elkövetett támadásként kezel.

A szóvivő “félreértésként” értékelte Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek az Il Foglio című lapnak tett azon kijelentését, miszerint Vlagyimir Putyin azt ígérte neki, hogy bizottságot állít fel az ügy kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy Oroszországban előzetes vizsgálat indult az ügyben, mert a bűnügyi nyomozáshoz bizonyíték kellene ahhoz, hogy Navalnijt valóban megmérgezték, de az orosz vizsgálatok nem találtak mérget a szervezetében, Berlin pedig nem bocsátja rendelkezésre vizsgálati eredményeit.

Peszkov ismét kifejezte Oroszország készségét a német féllel való együttműködésre. A TASZSZ szerint Putyin és Conte utoljára augusztus 27-én beszélt telefonon egymással.

Peszkov szerint Moszkva érdekelt a történtek okainak feltárásában. Közölte, hogy Moszkva semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott Navalnij állapotáról. Azzal a bejelentéssel kapcsolatban, hogy Berlin a történtekkel kapcsolatban adatokat adott át a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW), az elnöki szóvivő mondta, hogy Moszkva előnyösebbnek tartaná, ha közvetlenül kapná meg ezt az információt. Mint mondta, Oroszország az OPCW-től sem kapott tájékoztatást.

Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó OPCW-képviselője azt mondta, hogy a német anyagok még nem érkeztek meg a szervezethez. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy Moszkva, szigorúan a vegyifegyver-tilalmi egyezmény keretei között, kész a Navalnij körül kialakult helyzet mérlegelésére, ha Berlin ezt fogja kezdeményezni.

(Lavrovnak teljesen igaza van, hiszen mindhárom eset abban valóban hasonlít, hogy a bizonyítékok ellenére az oroszok makacsul tagadják az érintettségüket. A -szerk- megj.)

The post Navalnij-botrány: Lavrov szerint a német magatartás Szkripalék és a maláj utasszállító ügyére emlékeztet appeared first on .

Az emlékművet nem tudták eltulajdonítani, és nem is sérült meg, csupán a mellszobrot tartó csavarokat lazították ki. A helyi műemlékvédelmi intézet munkatársai a szobrot biztonsági okokból eltávolították a talapzatról, és új tartócsavarokkal helyezik majd vissza a helyére. Almási Gábor szobrászművész alkotása 1985 óta azon szabadkai gimnázium mellett áll, ahol az író édesapja, Kosztolányi Árpád is tanított.

A szoborlopási kísérlet hírére a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közleményben adott hangot felháborodásának. A legnagyobb délvidéki magyar párt szerint a mellszobrot színesfémtolvajok próbálták meg eltulajdonítani, tettüket anyagi haszonszerzés motiválta, tehát nem magyarellenes cselekedetről van szó. A VMSZ emellett felszólította a rendőrséget, hogy mihamarabb kerítse kézre a bűncselekmény elkövetőit. Közölte azt is, hogy az országos méreteket öltő szoborlopások miatt kezdeményezik a szobrok kamerával és riasztóval történő biztosítását.

The post Megpróbálták ellopni Kosztolányi Dezső szabadkai mellszobrát appeared first on .

A bocsánatkérés tényét Vucic jelentette be csütörtökön a szerb televízióban, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette azt a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy “nagyszerű telefonbeszélgetést folytatott” orosz hivatali partnerével.

“Putyin elnök sosem kért tőlem bocsánatot, és Szergej Lavrov sem. De emiatt (mármint Marija Zaharova posztja miatt) mindketten így cselekedtek. Méghozzá úgy, hogy nem is tettem erről említést, és mint jól nevelt ember sosem tettem volna. Úgy gondolom, hogy jók a kapcsolataink, és számomra ez egy múló és lényegtelen incidens” – nyilatkozta Vucic.

A szerb államfő múlt csütörtökön a washingtoni Fehér Házban járt, ahol Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel megállapodott a gazdasági kapcsolatok rendezéséről. Az aláírási szertartást megelőzően mindkettőjüket röviden fogadta Donald Trump. A washingtoni találkozót követően bírálatot váltott ki szerb vezetők részéről, hogy Zaharova külügyi szóvivő a Facebookon egy fotót és rosszul elsült megjegyzést fűzött ahhoz a felvételhez, amely Vucicot az íróasztala mögött helyet foglaló Trumppal szemben ülve ábrázolta.

“Ha önt meghívták az FH-ba, és úgy állították be az ön székét, mint hogyha kihallgatáson lenne, üljön úgy, mint a kettes számú fotón” – írta Zaharova, akinek a protokollkép alá helyezett felvétele az Elemi ösztön című amerikai filmnek azt a pillanatát ábrázolja, amikor a nyomozók előtt rövid szoknyában ülő Sharon Stone épp arra készül, hogy megcserélje a keresztbe vetett lábait.

Vucic “primitivizmusnak” minősítette a szóvivő bejegyzését, és más szerb politikusok is rosszallásukat hallatták az ügyben. Zaharova később elnézést kért, és azt írta, hogy a posztját félreértelmezték. Magyarázata szerint az amerikaiak arroganciáját kívánta elutasítani, akik rendszeresen protokolltrükkökkel próbálnak meg olyan látszatot kelteni, mint hogyha kivételezettek lennének.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy Szerbia fél évre felfüggesztett minden közös hadgyakorlatot, így nem vesz részt a szeptember 10. és 15. közötti orosz-fehérorosz-szerb közös tanmanővereken sem. A tárcavezető szerint az Európai Unió hatalmas nyomást gyakorolt Szerbiára a közös hadgyakorlat ügyében.

Peszkov csütörtökön közölte, hogy Moszkva tisztelettel viszonyul Belgrád döntéséhez. A szóvivő szerint a szerb lépés nem volt témája Putyin és Vucic telefonbeszélgetésének.

The post Putyin és Lavrov bocsánatot kért Vucictól az orosz külügyi szóvivő Facebook-posztja miatt appeared first on .

Egy ukrán-olasz kettős állampolgár 2020. szeptember 6-án a záhonyi közúti határátkelőhelyen akarta Magyarország területét elhagyni, azonban a határátlépéshez nem az érvényes olasz útlevelét, hanem a közel tíz éve lejárt ukrán útlevelét kívánta használni. Attól tartott, hogy az ukrán határrendészek olasz úti okmánya miatt a koronavírus veszélyhelyzetre figyelemmel megtagadják a beléptetését. Az ügyben megállapított tényállás szerint az idős nő a határforgalom-ellenőrzést megkezdő rendőrnek – azért, hogy a határátlépés feltételeinek hiányában, hivatali kötelességét megszegve engedélyezze az átkelést – úgy adta át a lejárt útlevelét, hogy abban két darab ötveneurós bankjegyet helyezett el.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség ügyésze lefoglalta a jogtalan előnyként a határrendésznek átadott vesztegetési pénzt, elrendelte az elkövető őrizetét, akit gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanúsított elismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, ezért az ügyészség – távmeghallgatás útján – bíróság elé állította.

A Nyíregyházi Törvényszék a külföldi vádlottat 2020. szeptember 8-án a vád szerint – kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt – egy év, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal a száz euróra vagyonelkobzást rendelt el. A döntés nem jogerős, az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a börtönbüntetés tartamának felemelése és Magyarország területéről történő kiutasítás elrendelése végett fellebbezett.

The post Korrumpálni akarta a rendőrt, persze megbűnhődik érte appeared first on .

Az eredeti tervek szerint szeptember 14. és 19. között zajlott volna a hagyományos rendezvénysorozat, de éppen a biztonságra tekintettel végül másképp döntöttek a program felelősei. Az online lehetőségek azonban ki is szélesítették a kínálati palettát, a világhálóra feltöltött tartalmak szélesebb körben és hosszabb időn át lesznek elérhetőek, mint a hagyományos módszerekkel publikált tudnivalók.

A Biztonság Hete programsorozat elsődleges célközönsége a fiatalokból áll, a rendezvény az ő figyelmüket igyekszik felhívni a rájuk leselkedő veszélyekre, és azok megelőzési lehetőségeire.

Az idei évben a két főszervező, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága úgy döntött, hogy a kapcsolatot az online térbe helyezi át, ez érinti természetesen a nyitó- és záróeseményeket, továbbá a megyei rendezvényeket is. Az online programokhoz a katasztrófavédelem is csatlakozott.

A szervezetek arra kérik a résztvevőket és az online érdeklődőket, hogy legyenek továbbra is a biztonság őrei. Tudatosan vigyázzanak magukra és társaikra azzal, hogy megtartják a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket, betartják a közlekedési szabályokat, sportoláskor, egyéb tevékenységeik közben maszkot, kesztyűt viselnek, és erre odafigyelnek egész évben, hiszen a Biztonság Hete célja továbbra is a mindennapok biztonságának erősítése, nemcsak a közlekedésben, hanem az élet minden területén.

The post A Biztonság Hete a világhálóra költözik appeared first on .

Az OLAF szeptember 10-én nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között.

Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben és 2016-ban még tíz-tíz ajánlás érkezett, 2017-ben már csak hat, 2018-ban négy, míg 2019-ben három. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – közölték.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a protokollnak megfelelően az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések ügyében a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki. Ville Itälä nyilvánosan is hangoztatta, hogy elégedett a találkozó eredményeivel – jelezték.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

The post Legfőbb Ügyészség: az EU-átlagnál nagyobb arányban emelünk vádat OLAF-ajánlás nyomán appeared first on .