Biztonságpiac

A 26 évnyi bujkálás után Párizsban májusban elfogott férfit azzal vádolják, hogy pénzügyi támogatást nyújtott az annak idején mintegy 800 ezer embert meggyilkoló hutu milíciáknak. A fellebbviteli bíróság, amelynek feladata az elfogatóparancs érvényességének vizsgálata volt, júniusban rendelte el a 84 éves Kabuga átadását, de a gyanúsított fellebbezett a döntés ellen a semmítőszéknél.

A testület megállapította, hogy semmilyen jogi vagy egészségügyi akadálya nincsen az elfogatóparancs végrehajtásának.

A több mint két évtizede bujkáló férfi arra hivatkozva fellebbezett, hogy egészségi állapota miatt tart attól, hogy a tanzániai Arushába szállítsák, ahol a népirtások és az emberiesség elleni bűntettek ügyében ítélkező ENSZ-bíróság székel. Ügyvédje szerint a férfi nem élné túl az átszállítást és az ottani fogva tartási körülményeket.

A szerdai döntést követően Franciaországnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy átadja Kabugát. Kabuga első helyen szerepelt a ruandai körözési listákon, ötmillió dolláros (1,6 milliárd forintos) vérdíjat is kitűztek a fejére. A francia igazságügyi tárca szerint Kabuga hamis személyazonossággal élt egy lakásban a Párizshoz közeli Asnieres-Sur-Seine-ben, ahol május 16-án őrizetbe vették.

A férfi Németországban, Belgiumban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában és Svájcban is élt az elmúlt 26 évben.

A hutu üzletember olyan ruandai milíciáknak nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek 800 ezer tuszival és mérsékelt hutuval végeztek mindössze száz nap leforgása alatt 1994-ben. Kabuga hatalmas mennyiségű bozótvágó kést (machétét) és kapát vásárolt fel annak tudatában, hogy azokat gyilkosságra fogják felhasználni – írta egyik híroldalán az ENSZ. A világszervezet szerint emellett ő volt a hírhedt Radio Télévision Libre des Mille Collines (RTLM) rádióadó egyik társtulajdonosa. Ez a széles körben hallgatott hírforrás szólította fel a hutukat a tuszik meggyilkolására, és gyűlöletkeltő adásaival jelentős szerepe volt a népirtás kirobbantásában.

The post Franciaország kiadja a ruandai népirtás gyanúsítottját a nemzetközi törvényszéknek appeared first on .

A moszkvai diplomáciai tárca állásfoglalásában közölte, hogy felfigyelt a Maas által Oroszország címére kedden intézett “vádakra, fenyegetésekre és ultimátumokra”.

“Provokatívnak tűnik, hogy az Alekszej Navalnij (orosz ellenzéki politikus) állítólagos, a vegyifegyver-tilalmi egyezmény által betiltott harci vegyi fegyverrel történt megmérgezésével kapcsolatos alaptalan vádjainak megismétléséhez Németország ezúttal az ENSZ szónoki emelvényét használta fel” – hangzik az orosz külügyi kommentár.

Maas azt mondta, hogy Navalnij megmérgezése “probléma az egész nemzetközi közösség számára”. A német külügyminiszter elítélte a támadást mint a vegyifegyver-tilalmi egyezmény megsértését, és felszólította Oroszországot, hogy tegyen többet az ügy kivizsgálása érdekében. Mint mondta, az Európai Unió fenntartja magának a jogot arra, hogy a történtek miatt szankciókat vezessen be Moszkva ellen.

The post Navalnij-botrány: Moszkva szerint Maas provokatív vádakat hangoztatott az ENSZ-ben appeared first on .

A tárca tájékoztatása szerint Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország mind nemzeti minőségében, mind pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának társelnökeként kész közvetítői erőfeszítéseket tenni a hegyi-karabahi konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezése érdekében.

Az EBESZ-nek a karabahi konfliktus rendezésén 1992 óta dolgozó minszki csoportjában Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is társelnökök. Az orosz diplomácia vezetője azonnali tűzszünetet sürgetett a szemben álló felektől Hegyi-Karabahban, valamint azt, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, továbbá tartózkodjanak a provokatív és harcias retorikától. Egyben kifejezte mély aggodalmát a folytatódó nagyszabású hadművelet miatt.

Lavrov a nap folyamán telefonon tárgyalt Josep Borrellel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével is. A két vezető diplomata hangsúlyozta a teljes tűzszünet fontosságát, és maximális önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket.
Az unió részéről kezdeményezett eszmecsere során Lavrov és Borrell támogatásáról biztosította a minszki csoport társelnökeinek szeptember 27-i felhívását, amelyben a további eszkaláció leállítását kérték a konfliktus részeseitől. Kitértek rá, hogy mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának, mind az EBESZ állandó tanácsának keddi tanácskozásán hangsúlyt kapott a minszki csoport társelnökeinek központi szerepe a hegyi-karabahi rendezési folyamatban .

Az orosz külügyminisztérium szerda este írott állásfoglásban fejezte aggodalmát ki azon értesülések miatt, amelyek szerint külföldi fegyvereseket dobtak át Szíriából és Líbiából a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe. A tárca szerint ez nemcsak a konfliktus övezetében vezet a feszültség növekedéséhez, de hosszú távú fenyegetést is jelent a térség valamennyi országa számára.

“Felhívjuk az érdekelt államok vezetését, hogy tegyenek hathatós intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a külföldi terroristáknak és zsoldosoknak a konfliktusban való felhasználását, és hogy haladéktalanul kivonják őket a régióból” – áll a dokumentumban.

Jereván és Baku a konfliktus vasárnapi újabb kiéleződése nyomán egyaránt azzal vádolta egymást, hogy közel-keleti fegyvereseket vetettek be a hegyi-karabahi harcokban.

The post Hegyi-Karabah: Lavrov kész Moszkvában háromoldalú tárgyaláson fogadni az örmény és az azeri külügyminisztert appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletével gyanúsítják.

Csütörtökön délelőtt a járási hivatal három munkatársa jelent meg a megye egyik kistelepülésén élő férfinál, hogy környezettanulmányt készítsenek. A gyanúsított korábbról már ismerte a tisztviselőket, akik kitűzőt is viseltek. A férfi a kapunál állt, és így válaszolt a jegyzőkönyvet készítőknek. Az egyik kérdés után hátrament, egy vasvillát vett magához, majd a kapun kilépve szidalmazni kezdte a sértetteket.

A férfi és a két nő a szolgálati gépkocsijukhoz szaladt. Ezzel azonban a gyanúsított nem elégedett meg, a szerszámmal a gépkocsi tetejére ütött, majd a jobb oldali ablaküveget bezúzta, és a vasvillával vállon szúrta a jobb első ülésen ülő férfit. A tisztviselőnek a szúrás, valamint a szilánkok miatt nyolc napon belül gyógyuló, vérző sérülései keletkeztek. A gépkocsit vezető nőnek sikerült az autót elindítania, elmenekültek, megakadályozva a további, súlyosabb sérülések okozását.

A nyomozási bíró a bűnismétlés veszélye miatt látta indokoltnak a gyanúsított letartoztatását, mivel a férfi végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el tettét, s ellene egy másik bűncselekmény miatt is nyomoznak – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Vasvillával támadt kormánytisztviselőkre egy férfi Csongrád-Csanád megyében appeared first on .

A csendőrség nemzetközi terrorizmus elleni alakulata Szíria északi részén, egy kurd fennhatóságú fogolytáborban vette őrizetbe a 43 éves nőt.

A nőt az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), kurd fegyveres csoportok, valamint az olasz titkosszolgálatok együttműködésével sikerült azonosítani. Gyermekeire is sikerült rátalálni, együtt szállították vissza őket Milánóba: a nő jelenleg a San Vittore börtönben vár első meghallgatására. Gyerekeit védett közösségben helyezték el.

Alice Brignoli, aki “Mamma Isis” néven vált ismertté, 2015 szeptemberében gépkocsival tette meg az utat a lombardiai Bulciago kisvárosából Szíriáig marokkói férjével és akkor még három gyerekével. Szíriában az Iszlám Állam nem sokkal korábban kihirdetett “kalifátusához” csatlakoznak. A nő aktív szerepet vállalt az Iszlám Állam tevékenységében, a többi között fogolyként tartott asszonyokat felügyelt. Gyermekeit fegyveres harcra nevelte, a legnagyobb, aki most tizenegy éves, gyermekkatonákat nevelő táborban nőtt fel. A negyedik gyerek Szíriában született, a férj újabb házasságából. A férj néhány hónappal ezelőtt betegségben hunyt el.

Az idegen harcosnak számító nő és családja ellen Olaszországból távozásuk után elfogatóparancsot adtak ki. Nemzetközi terrorista tevékenységgel vádolják.

Alberto Nobili, a milánói ügyészség terrorizmus ellenes ügyészségének vezetője keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nő “fanatikus lelkesedéssel követte férjét, és büszkén posztolta közösségi oldalain, miként neveli az Iszlám Állam szolgálatára gyermekeit egészen kiskorúktól kezdve”. Többek között gyermekeiről fegyveres terroristaként ábrázoló fotókat közölt, valamint Olaszországban maradt anyját és más családtagot is megpróbált az Iszlám Államhoz csatlakoztatni.

Az ügyész megjegyezte, négy potenciális terroristát szállítottak vissza Olaszországba. Hozzátette, hogy a nő felszabadultnak tűnt, amikor értesült arról, hogy gyermekeit is visszaszállították hazájába.

“Ha hajlandó az együttműködésre, nem csak a terroristákról, hanem a szíriai táborok mindennapjairól is információkkal szolgálhat, például arról, miként lehet más olaszokat is megtalálni az Iszlám Állam kötelékében” – fejtette ki az ügyész. Hozzátette, hogy a gyerekekre kiemelt figyelmet fordítanak a Szíriában töltött öt év után.

The post Terrorizmus: dzsihadista nőt szállítottak vissza Szíriából Olaszországba appeared first on .

A vádirat lényege szerint az 54 éves férfi 2018 áprilisában-májusában vett részt az úgynevezett unokázós csalásokban. Idős budapesti sértetteket hívtak fel ismeretlen társával, és azt hazudták nekik, hogy hozzátartozóik közlekedési balesetet szenvedtek, ezért készpénzre van szükségük.

A férfi ezután elment a sértettek lakásához és magát rendőrnek kiadva több százezer, illetve több millió forintot, egy esetben ékszereket is vett át, majd vitt el. A negyedik alkalomnál a rendőrök elfogták a férfit. Az ügyészség négyrendbeli – nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és társtettesként elkövetett – csalás bűntette miatt emelt vádat ellene.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletében a többszörösen visszaeső – más ügy miatt letartóztatásban lévő – vádlottat hét év fegyházra és négyszázezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

The post Súlyosításért fellebbez az ügyészség egy hét évre ítélt unokázós csaló ügyében appeared first on .

“Felszólítunk minden országot, különösen az olyan partnerországokat, mint Törökország, tegyenek meg mindent a felek meggyőzése érdekében, hogy szüntessék be a harci tevékenységet, és térjenek vissza ennek az idült konfliktusnak a békés, politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezéséhez” – mondta Peszkov.

Közölte, hogy Moszkva különböző szinten folyamatos kapcsolatban áll Jerevánnal, Bakuval és Ankarával. Mint mondta, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belüli partnereivel közösen kíván fellépni a rendezés ügyében.

A szóvivő szerint az EBESZ-nek a karabahi konfliktus rendezésén dolgozó minszki csoportja társelnökeinek felelősségteljes, a kalandorságtól mentes álláspontra kell helyezkedniük, “mert csak ez nyújthat lehetőséget Moszkva számára, hogy valóban hatékonyan ajánlja fel közvetítői szerepét”.

A csoport társelnökei Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország.

Viktor Bijagov, Örményország állandó képviselője a moszkvai székhelyű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezeténél (ODKB) az állandó tanács keddi ülésén kijelentette: “A konfliktus földrajzi kiterjedése közvetlen fenyegetést hozhat létre Örményország biztonsága, területi épsége és szuverenitása számára”.

“Ebben az esetben működésbe hozzuk a külső agresszió elleni fellépéshez szükséges katonai és politikai mechanizmusokat” – idézte a jereváni diplomáciai tárca Bijagov felszólalását.

Peszkov azt mondta, hogy Putyin és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök hétfői, Szocsiban lezajlott tárgyalásainak nem volt tárgya az Örményországnak az ODKB-n keresztül történő segítségnyújtás.

A katonai szövetségnek Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja.

Polad Bülbüloglu, Azerbajdzsán moszkvai nagykövete a Komszomolszkaja Pravda című napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy nem folynak béketárgyalások Hegyi-Karabah ügyében. Elmondta, hogy Baku szempontjából jelenleg nem háború, hanem a “megszállt területek felszabadítása” zajlik, mert Örményoroszág Azerbajdzsán területének egyötödét tartja elfoglalva.

A misszióvezető kijelentette, hogy Baku azzal a feltétellel állítja le a támadást, ha az örmény csapatokat “maradéktalanul és feltétel nélkül” kivonják Hegyi-Karabahból. A távozás kényszere szerinte nem vonatkozik a békés lakosságra.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az EBESZ minszki csoportjában.

The post Hegyi-Karabah: Kreml szerint a biztatás helyett vissza kell téríteni a szemben álló feleket a tárgyaláshoz appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a megalapozott gyanú szerint szombat délelőtt Szegeden a Tisza árterében, a Felső-Tiszapart magasságában a pár egy rendszeresen ott tartózkodó ismerősükkel szóváltásba keveredett.

A gyanúsítottak többször fejen ütötték, és egy faléccel is bántalmazták a sértettet, majd a magatehetetlen férfit hátrahagyták. Járókelők találtak rá a sértettre kora délután, és értesítették a mentőket. Az áldozat azonban kórházba szállítása után életét vesztette.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a letartóztatás elrendelését – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Hajléktalant agyonverő szegedi pár ellen indult eljárás appeared first on .

A Pesti Magyar Színház, a Móra Kiadó és a nosalty.hu által szervezett játék október 1. és 22. között zajlik. A játék főszereplője az idén 75. születésnapját ünneplő Harisnyás Pippi, partnere a szintén Astrid Lindgren által megálmodott mesterdetektív, Kalle Blomkvist lesz, aki a nyomoknak személyesen jár utána, és a világ számos pontjáról videókban tudósít a nyomozás állásáról – olvasható a szervezők közleményében.

Mint írják, Harisnyás Pippi történetét 76 nyelvre fordították le, a szerző legkedveltebb hőse. A játék célja, hogy a játékban résztvevő csapatok által beküldött nyomok alapján megtalálják a mára nagymama korú Harisnyás Pippit.

“Történt ugyanis, hogy Harisnyás Pippi azon a napon, amikor betöltötte 18. életévét – és ekkor hivatalosan is nagykorú lett – egy éjjel fogta pöttyös lovát és a majmát Nilsson urat, a táskáját teletömte pénzzel meg néhány napra elegendő gyömbéres sütivel, majd eltűnt. Azóta látni vélték itt és ott, ekkor és akkor, de ő nem adott hírt magáról” – olvasható a közleményben.

A játék során a gyerekek segítségét kérik, hogy adjanak tippet Kalle nyomozónak, merre induljon felkutatni Pippit. Hogy nézhet ki most, merre élhet, mivel foglalkozhat, vannak-e unokái, van-e még lova, még mindig bőröndben tartja-e a pénzét, szokott-e gyömbéres kekszet sütni? Pippi néni köztünk él, de vajon ki ő? – teszik fel a kérdést a szervezők.

Mint írják, a sikeres nyomozás első lépése alaposan megismerni ezt a mindig vidám kislányt. Ehhez a szervezők közösen feldolgozandó, letölthető anyagokat is biztosítanak, illetve használhatók a Móra Kiadó Harisnyás Pippi kötetei is. A nosalty.hu közzéteszi Harisnyás Pippi kedvenc gyömbéres süteményének receptjét, hogy a családok együtt megsüthessék nyomozás közben.

A legjobb ötleteket a zsűri könyvcsomagokkal, színházjegyekkel, ajándékcsomagokkal, és “pippis” ajándékokkal jutalmazza. Az online eredményhirdetés november 2-án, hétfő délután lesz a Pesti Magyar Színház Facebook-oldalán. A pályázatról a http://pestimagyarszinhaz.hu/harisnyas-pippi-75/ linken olvashatók részletek.

The post Keressük meg együtt a 75 éves Harisnyás Pippit – Nyomozós játék indul kisiskolásoknak appeared first on .

Éves meghallgatásán Pintér Sándor rámutatott: többféle módon mérik a lakosság elégedettségét, az önkormányzatokon, az iskolákon és iskolai munkaközösségeken keresztül, de a múlt évben lakossági felmérést is végeztek, és azt a választ kapták, hogy a rendőrségben az emberek 73 százaléka bízik. Ezzel az eredménnyel az ügyészséget, a bíróságot, de még az Országgyűlést is megelőzi a rendőrség – tette hozzá.

A tavaly ismertté vált bűncselekmények száma 160 ezerre csökkent, ami 26 ezres mérséklődést jelent 2018-hoz képest, 2010-hez képest pedig 62 százalékost – sorolta a miniszter, aki szerint egyre erősebb a közbiztonság Magyarországon. Az embereket a közterületi bűncselekmények irritálják a legjobban – mondta a miniszter, hozzátéve: tavaly 52 393 volt a közterületi bűncselekmények száma, ez 4000-el kevesebb az egy évvel korábbinál. A tulajdon elleni szabálysértések száma 25 ezerre csökkent, Pintér reményét fejezte ki, hogy ez idén tovább mérséklődik.

A nyomozás eredményességének mutatója ugyan 68 százalékról 66 százalékra csökkent, de 2010-hez képest még mindig 20 százalékkal magasabb – mondta. A miniszter arról is beszélt, hogy a büntetés-végrehajtásban korábban 120 százalékos volt a telítettség, és bár tavaly ez még nem enyhült, idén a feltöltöttség 95-96 százalékra csökkent. A fogolyszökések, öngyilkosságok és a fegyelemsértések száma is mérséklődött – sorolta a miniszter.

Közölte: a nemzetközi migrációs helyzet megkívánta, hogy a korábbi bevándorlási hivatalt átalakítsák, azt rendvédelmi szervvé alakítva létrehozták az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot. A dolgozók száma 1016 maradt, mintegy felük ugyanakkor hivatásossá vált. Tavaly 150 ezer migrációs kérelmet bíráltak el, az illegális migráció megfékezésére pedig komplex mélységi ellenőrzéseket végeztek.

A katasztrófavédelemről szólva azt hangsúlyozta: jelentős emelkedést mutat a káresetek száma, tűzesetekhez és műszaki mentésekhez a tűzoltók 79 900 alkalommal vonultak ki. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy lazult az állampolgári fegyelem, amelyen 2020-ban szeretnének javítani. Nőtt az önkéntes tűzoltó egyesületek száma, ami azt igazolja, hogy egyre több fiatal szeretné megvédeni a közösségét a tűztől – tette hozzá. A katasztrófavédelem 2019-es tevékenységéből a hulladékszállítást, a kéményseprést és a szúnyoggyérítést is kiemelte.

The post Pintér: az emberek elégedettek a rendőrség teljesítményével appeared first on .

Emberölés kísérlete miatt emelt vádat egy fiatalkorú férfi ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség – közölte Miskolczi László főügyész. A vád szerint a fiatalember tavaly májusban egy hajnalon Miskolc belvárosában, vita közben megpróbálta elmetszeni egy férfi torkát. A sértett elhajolt, de a penge az arcán így is mély, metszett sérülést okozott. A vádlott ezután társaival együtt elszaladt a helyszínről.

A sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, amely akár maradandó sérüléssel is járhat. Ha a metsző mozdulat eléri a nyaki ereket, az akár közvetlen életveszélyt is okozhatott volna – közölte a főügyész. Az ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottra fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta – olvasható a közleményben.

The post Vádat emeltek egy zsilettpengés támadó ellen Miskolcon appeared first on .

A kedden megkezdődött kétnapos találkozón, amelyen magyar részről Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka van jelen, megvitatták a lengyel V4-es elnökség védelmi prioritásait, beszéltek a katonai képességek növeléséről, a közös hadgyakorlatok szervezéséről, valamint megosztották tapasztalataikat a hadsereg szerepéről a koronavírus-járvány kezelése terén – mondta el Andrzejczak.

Közlése szerint a vezérkari főnökök megvitatták az előkészületeket egy újabb V4-harccsoport összeállítására, mely egység az Európai Unió harccsoportjainak egyikeként 2023-ban fog ügyeletet teljesíteni. Az első visegrádi harccsoportot 2016-ban hozták létre, egy ilyen alakulat tavaly is teljesített rotációs ügyeletet.

Az értekezleten foglalkoztak továbbá a V4 szerepével a NATO Reagáló Erő keretében, amely – mint Andrzejczak mondta – kulcsfontosságú a szövetség keleti szárnyán. A kibervédelmet érintő témakörben Lengyelország megosztotta tapasztalatait a 2016 óta működő nemzeti kiberbiztonsági központról, megvitatták azt is, hogy a csoport országai e téren mily módon tudnak hozzájárulni a régió biztonságához.

Emellett a vezérkari főnökök a határokon átívelő katonai mobilitás fejlesztéséről is értekeztek.

A hadgyakorlatokat illetően a lengyel vezérkari főnök közölte: okulva a koronavírus-járvány elején szerzett tapasztalatokból, a visegrádi országok csapatai készen állnak a nemzetközi katonai gyakorlatokban való részvételre, a V4 műveleti és edzéstervével összhangban. Aláhúzta: az összes tervezett gyakorlat az átláthatóság elveit követi, és kizárólag defenzív jellegű.

Bejelentette: szerdán a V4 hadseregparancsnokai Ukrajnával kibővített formátumban folytatják egyeztetéseiket.

The post A V4 vezérkari főnökei megvitatták a lengyel elnökség védelmi prioritásait appeared first on .

A repülőtéri igazgatóság nyomozása alapján, a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség segítségével hat embert fogtak el. A gyanú szerint négyen közülük több száz alkalommal értékesített drogot. A két másik férfit kábítószer-birtoklással gyanúsították meg a rendőrök.

A nyomozók szerint az egyik gyanúsított – aki többszörösen büntetett előéletű – 181, másikuk – aki a bűncselekményt felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követte el – 11, harmadik társuk 14, a negyedik pedig 133 alkalommal kereskedett kábítószerrel. Utóbbi két férfi a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren dolgozott rakodóként.

A kábítószer-kereső kutyával tartott kutatásokon eladásra előkészített, kiporciózott kábítószert találtak és foglaltak le, amelyről a szakértők megállapították, hogy kokaint tartalmaznak. Ezen kívül a nyomozók nagy értékű autót, készpénzt, műszaki cikkeket, órákat és ékszereket is lefoglaltak.

A közlemény szerint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság hatáskörébe tartozik a repülőtéri dolgozók védelmi háttérellenőrzése. A légiközlekedés területén kizárólag olyan munkavállalók dolgozhatnak, akik nem követnek vagy követtek el bűncselekményeket, mert a bűnös életvitel a légiközlekedésre nézve súlyos biztonsági kockázatot jelent. Folyamatosan és visszatérően figyelemmel kísérik a repülőtéri munkavállalók feddhetetlen életvitelét, és intézkednek a bűncselekmények megszakítására, valamint az elkövetők eltávolítására a repülőtérről – írták.

The post Kábítószer-kereskedelem miatt tartóztattak le repülőtéri alkalmazottakat appeared first on .

Fahrettin Altun, a török államfői hivatal kommunikációs igazgatója közölte, hogy az örmény állítás “teljességgel igaztalan”. Altun hozzátette: “Örményországnak, ahelyett, hogy olcsó propagandatrükkökhöz fordul, inkább ki kellene vonulnia az általa megszállt területekről”. Az azerbajdzsán védelmi minisztérium szintén tagadta, és hazugságnak nevezte, hogy egy F-16-os lelőtt egy örmény SzU-25-öst.

Az örmény katonai tárca előzőleg arról is beszámolt, hogy a lelőtt örmény gép pilótája életét vesztette. Jereván tájékoztatott továbbá: a török F-16-os az azeri Gjandzsa repteréről szállt fel, hogy fedezze az azeri harci gépeknek és drónoknak az Örményország területén lévő Vardenisz, Mec, Maszrik és Szotk településekre mért csapásait, és az örmény légtérben lőtte le az örmény gépet.

Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással.

A harcok vasárnap lángoltak fel ismét. Törökország Bakut támogatja, Jereván pedig a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja. Örményország hétfőn azzal vádolta meg Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Az örmény külügyminisztérium közleménye szerint török katonai szakértők harcolnak vállvetve az azeriekkel, akik török fegyvereket, drónokat és harci repülőgépeket vetnek be.

Jereván hétfőn kilátásba helyezte, hogy beveti Iszkander hadműveleti-taktikai rakétarendszereit, ha Törökország F-16-osokat alkalmaz Hegyi-Karabahban. Örményország moszkvai nagykövete pedig azt közölte hétfőn, hogy Törökország Észak-Szíriából dobott át mintegy négyezer katonát Azerbajdzsánba, hogy részt vegyenek az enklávéban folyó harcokban. Azerbajdzsán ezt határozottan tagadta.

Az örmény kormány és az orosz sajtó is azt állította, hogy már négyezer szíriai van jelen Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsán ezt az állítást teljes képtelenségnek nevezte.

The post Ankara tagadja, hogy a török légierő lelőtt egy örmény SzU-25-öst appeared first on .

A Remington az idén júliusban másodszor folyamodott csődvédelemért, hogy adósságának átütemezéséről tárgyalhasson hitelezőivel. A hitelezők azonban már nem akartak pénzt fektetni a cégbe, amelyet ezért meghirdettek eladásra és a hét legnagyobb ajánlatot tevő között osztanak fel.

A hét ajánlattevő együttesen 155 millió dollárt fizet, amit a Remington adósságának a törlesztésére fordítanak. A legnagyobb ajánlattevő a Vista Outdoor Inc. volt, amely 81,4 millió dollárjáért megkapja a Remington Arkansas állambeli Lonoke-i lőszergyártó gyárát.

A kétszáz éves múlttal rendelkező Remington két éve tavasszal egyszer már kért csődvédelmet. A cég akkori meggyengülését az okozta, hogy a newtowni Sandy Hook iskolában 2012. december 14-én elkövetett, húsz diák és hat felnőtt életét követelő ámokfutás után megszigorították a fegyverhez jutás feltételeit. Az elmúlt években bekövetkezett újabb hasonló esetek miatt pedig a kiskereskedelmi cégek saját maguk is szigorú korlátozást vezettek be a fegyvereladás területén, sokan pedig törölték a fegyvereket a kínálatból.

A Remington értékesítésből származó bevétele tavaly 437,5 millió dollár volt, ami mintegy a fele a 2016. évinek. A cég adóssága meghaladja a 250 millió dollárt, ebből 12,5 millió dollárral az alabamai Huntsville városának tartozik, ahol a cég székhelye található.

The post Feldarabolják a csődbe jutott amerikai Remington fegyvergyárat appeared first on .

“Úgy gondoljuk, hogy a harctevékenységet haladéktalanul be kell szüntetni és a konfliktust politikai-diplomáciai mederbe kell terelni. Jelen pillanatban minden felet, elsősorban a konfliktusban részt vevő feleket maximális visszafogottságra és katonai rendezésről való lemondásra hívjuk fel, valamint arra, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely az amúgy is lényegében a katonai összeütközés stádiumában lévő helyzet további súlyosbodását provokálhatja ki” – mondta.

Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin, aki vasárnap fogadta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hívását, szükség esetén tárgyal majd az azeri féllel is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter alig néhány órával a harcok vasárnapi kitörését követőn mind az örmény, mind az azeri hivatali partnerével kapcsolatba lépett. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy most elsősorban a harcok befejezésével kell foglalkozni, nem pedig azzal, hogy ki kezdeményezte a konfliktus kiújulását.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke Facebook-bejegyzésben szintén azt hangsúlyozta, hogy a konfliktust kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel kell megoldani. Nyugalomra intette a szemben álló feleket.

The post Hegyi-Karabah: Moszkva a harcok haladéktalan beszűntetését sürgeti appeared first on .

Erdogan egy isztambuli konferencián felszólalva úgy vélte, hogy Jereván ezen lépésével a térség újból békére találna. A török államfő közölte: országa “továbbra is minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Majd aláhúzta, hogy immár eljött az ideje véget vetni annak a válságnak, amely Hegyi-Karabah örmény megszállásával kezdődött.

Röviddel Erdogan előtt Hulusi Akar, a török védelmi tárca vezetője a minisztérium ankarai épületében arra is felszólította Örményországot, hogy azonnal állítsa le támadásait, valamint küldje vissza a “külföldről hozott zsoldosokat és terroristákat”.

Azerbajdzsánnak és Örményországnak, a két egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaságnak régóta területi vitája van egymással: még Sztálin csatolta a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabahot Azerbajdzsánhoz. A Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben a térség kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, ám az örmények csúnyán elpáholták a támadókat. A felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, ám ennek ellenére gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással.

A harcok vasárnap robbantak ki ismét, és hétfőn is folytatódnak. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban. Ilham Alijev azeri elnök hétfőn reggel részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az elnöki rendelet értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket.

The post Minden lében kanál: Erdogan szerint Örményországnak el kell hagynia a korábban Azerbajdzsánhoz csatolt területeket appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletével gyanúsítják.

Csütörtökön délelőtt a járási hivatal három munkatársa jelent meg a megye egyik kistelepülésén élő férfinál, hogy környezettanulmányt készítsenek. A gyanúsított korábbról már ismerte a tisztviselőket, akik kitűzőt is viseltek. A férfi a kapunál állt, és így válaszolt a jegyzőkönyvet készítőknek. Az egyik kérdés után hátrament, egy vasvillát vett magához, majd a kapun kilépve szidalmazni kezdte a sértetteket.

A férfi és a két nő a szolgálati gépkocsijukhoz szaladt. Ezzel azonban a gyanúsított nem elégedett meg, a szerszámmal a gépkocsi tetejére ütött, majd a jobb oldali ablaküveget bezúzta, és a vasvillával vállon szúrta a jobb első ülésen ülő férfit. A tisztviselőnek a szúrás, valamint a szilánkok miatt nyolc napon belül gyógyuló, vérző sérülései keletkeztek. A gépkocsit vezető nőnek sikerült az autót elindítania, elmenekültek, megakadályozva a további, súlyosabb sérülések okozását.

A nyomozási bíró a bűnismétlés veszélye miatt látta indokoltnak a gyanúsított letartoztatását, mivel a férfi végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el tettét, s ellene egy másik bűncselekmény miatt is nyomoznak – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Horror: vasvillával támadt kormánytisztviselőkre egy férfi appeared first on .

Két gyanúsított Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusának a dolgozója, Sultan Yahya A. helyettes konzul és Yasir Halit M. attasé. Rájuk előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett szándékos emberölés vádjával súlyosbított életfogytiglani börtönt kért az ügyészség. Négy másik embert hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnének a bizonyítékok megsemmisítése, elrejtése és meghamisítása miatt.

A vádirat szerint a főkonzulátus két dolgozója benne volt a gyilkosságot végrehajtó “halálosztagban”, az eset után pedig elhagyták Törökországot. A másik négy ember több mint egy héttel a bűncselekményt követően érkezett a helyszínre, hogy eltüntesse a bizonyítékokat, majd ők is távoztak az országból.

Az ügyészség a Hasogdzsi-gyilkosságra vonatkozó két vádirat egyesítését kérte az illetékes isztambuli bíróságtól.

A húsz szaúdi állampolgárt érintő per július 30-án a vádlottak távollétében kezdődött meg Törökországban. A vádlottak között szerepel Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasa, volt tanácsadója is. Minden vádlottra súlyosbított életfogytiglanit kértek, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Az érintettekkel szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A per második tárgyalása november 24-én lesz.

Dzsamál Hasogdzsit 2018. október 2-án minden valószínűséggel egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a hatvanéves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek és megfojtottak, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették. A The Washington Post című amerikai napilap szaúdi királyi körökben bennfentesnek számító, de rendszerkritikus újságírója azért ment az isztambuli külképviseletre, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Akkori menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz, kint várakozott, de már nem látta kijönni a vőlegényét.

Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg Mohamed bin Szalmán adta ki a parancsot. A koronaherceg tavaly úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot.

Egy szaúd-arábiai bíróság szeptember 7-én az ügyben nyolc embert ítélt másodfokon héttől húsz évig terjedő börtönbüntetésre, míg az elsőfokú verdiktben még öt halálos ítélet szerepelt. A bíróság az után hozta meg a “véglegesnek” nyilvánított ítéletet, hogy Hasogdzsi fiai májusban közölték, megbocsátottak a gyilkosoknak.

Az ENSZ szerint az ítéletnek nincs “sem jogi, sem erkölcsi legitimitása”, ugyanis azokat olyan folyamat keretében hozták meg, amely sem méltányos, sem igazságos, sem átlátható nem volt.

The post Hasogdzsi-botrány: Törökországban vádirat készült további hat szaúdi gyanúsított ellen appeared first on .

Az ügyészség szerint az egyik vádlott, egy negyvenhárom éves férfi, aki az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatali rendszerben dolgozott vezető beosztásban, 2011-től a támogatások jogosulatlan megszerzéséért bűnszervezetet épített ki. Célja azoknak a területalapú támogatásoknak a megszerzése volt, amelyekre jogszerű földhasználók nem terjesztettek elő igényt. A férfi 2012-ben bevonta a bűnszervezetbe egy hatvanéves, vezető beosztású kollegáját, aki később maga is kialakított egy külön, szervezett elkövetői kört. A két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint ötszázmillió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte a bűnszervezetet.

A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen száztizennyolc ember ellen. A Fővárosi Törvényszék nagyrészt a vádnak megfelelően hétfőn megállapította a 118 vádlottból 115 bűnösségét, egy vádlott az eljárás során elhunyt.

A törvényszék elsőfokú ítéletében a hatvanéves férfit hét és fél év börtönre, nyolc év közügyektől eltiltásra és hatmillió forint pénzbüntetésre, a negyvenhárom éves férfit nyolc év tíz hónap börtönre, hárommillió forint pénzbüntetésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte, és sok további vádlottat ítélt letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy sújtott pénzbüntetéssel, továbbá több mint százmillió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el. Az ügyészség három nap gondolkodási időt tart fenn a perorvoslati nyilatkozata megtételére, így az elsőfokú ítélet nem jogerős – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Sajtóhírek szerint az eljárás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz köthető.

The post Többéves börtönbüntetések félmilliárdos uniós támogatás elcsalása miatt appeared first on .