Biztonságpiac

Tudatták, az orosházi tűzoltólaktanya az 1950-es évek közepén épült több ütemben, és eddig csupán kisebb, állagmegóvási felújításokat végeztek rajta. A beruházás során a helyi védettséget élvező épületet szigetelik, kicserélik a nyílászárókat, megújítják a teljes gépészeti, elektromos és közműrendszert, a tetőn napelemeket helyeznek el.

Emellett bővítik is az épületet, a laktanya tetejét egy méterrel megemelik, így a beépíthetővé váló tetőtérben kap helyet az orosházi katasztrófavédelmi kirendeltség. A forrásból speciális eszközöket, például riasztáskor automatikusan nyíló szertárkaput is biztosítanak – írják.

A Magyar Közlöny október 5-i száma szerint a beruházásra még idén csaknem nyolcvanmillió forintot biztosítanak. A tűzoltók – akik az építkezés idejére egy közeli mezőgazdasági épületben kapnak helyet – két héten belül átadják a munkaterületet a kivitelezőnek – közölte az OKF.

The post Nyolcszázmillió forintból újítják fel az orosházi tűzoltólaktanyát appeared first on .

Szabó Ferenc közleményében azt írta: egy Magyarországon pékséget üzemeltető albán férfi azzal bízta meg egyik – szintén albán – alkalmazottját és egy német állampolgárságú török férfit, hogy raboljanak ki egy másik albán péket. A két megbízott gázfegyverrel és késsel felfegyverkezve 2019. február 22-én este megjelent a pékségnél. A dolgozókat a fegyverekkel a hátsó udvarában található lakrészbe kényszerítették, kezüket összekötözték és pénzt követeltek tőlük.

Az egyik sértettnek sikerült kiszabadította magát, majd a többiekkel együtt a támadók ellen fordult. Az egyik rabló emiatt elmenekült, a másikat a rendőrök megérkezéséig visszatartották. A Pest Megyei Főügyészség a három férfi ellen jelentős értékre elkövetett fegyveres rablás kísérlete, személyi szabadság megsértése és súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

The post Rablókat küldött az egyik albán pék a másikra, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Közölte, hogy jelenleg a találkozó “aktív előkészítése” zajlik. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszűntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket, és péntekre meghívta Moszkvába Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, harmincezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

The post Hegyi-Karabah: Jereván és Baku megerősítette részvételét a moszkvai külügyminiszteri találkozón appeared first on .

Azt írták, hogy az 56 éves N. György autójában több mint száz gramm vákuumfóliázott amfetamint találtak, a lakásán pedig további 1,3 kilogramm – különböző méretű vákuumfóliázott műanyagzacskókba porciózott – kábítószer volt.

Ezen felül lefoglalták a kábítószer porciózásához használt tasakokat, digitális mérleget, vákuumcsomagoló gépet és több mint nyolcmillió forintot, valamint 1100 eurót.

A rendőrség szerint a lefoglalt amfetamin értéke megközelítőleg ötmillió forint. A férfi letartóztatását a bíróság elrendelte.

The post Másfél kilogramm amfetamint találtak egy budapesti kábítószer-kereskedőnél appeared first on .

“Emlékszünk arra, hogy a brit hatóságok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megmérgezte Szkripalékat (Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerzőt és a lányát 2018-ben) Salisburyben. Biztos vagyok benne, hogy így lesz ez majd ebben a történetben is” – nyilatkozott a Navalnij-botrányról Lavrov.

Mint mondta, nem lepődne meg azon, ha az EU “tárgyalás nélkül” ugyanúgy szankciókat vezetne be Moszkva ellen a Navalnij-ügy miatt, ahogy azt a Szkripal-ügy esetében tette.

Megismételte, hogy Oroszország tények hiányában nem tudja megkezdeni a tőle követelt bűnügyi nyomozást és felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz főügyészség immár négy ízben fordult eredménytelenül jogsegély-kérelemmel a német félhez. Lavrov azzal vádolta meg Németországot, hogy az adatok visszatartásával megsérti nemzetközi kötelezettségvállalásait, ami Oroszország és az EU kapcsolatainak megromlását okozta.

“Átlátható, átfogó és alapos vizsgálatot követelünk annak kiderítése érdekében, hogy ki próbálta megölni Alekszej Navalnijt, annak biztosítását, hogy az elkövetők ne maradhassanak büntetlenül. Mi természetesen csatlakozunk az ellenük bevezetendő szankciókhoz” – szögezte le Kofod. A dán diplomácia vezetője közölte, hogy Koppenhága határozottan elítéli a Navanij elleni merényletkísérletet.

A Le Monde francia napilap értesülése szerint Németország és Franciaország hétfőn kilenc, az orosz elnöki hivatal, a biztonsági szolgálatok és a “novicsok” harci idegmérget kifejlesztő kutatóintézet alkalmazásában álló személy szankcionálást fogja javasolni az EU-nak. A közlést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni.

The post Lavrov szerint Berlin nem fogja kiadni a Navalnij mérgezésére vonatkozó bizonyítékokat appeared first on .

A szűkszavú beszámoló szerint Cavusoglu és Déndiasz kétoldalú és regionális ügyekről, köztük a Földközi-tenger keleti medencéje és a Ciprus körül kialakult nézeteltéréseket illetően egyeztetett.

Törökország és Görögország már régóta vitában áll a tengeri határok miatt, de a Ciprus körüli tengerfenéken felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. Mindkét fél magának követeli a jogot ahhoz, hogy energiaforrások után kutasson és próbafúrásokat végezzen a térség ugyanazon részén.

Ankara 2018 őszétől kezdve indította útnak kutató- és fúróhajóit a vitatott területekre, amit Görögország mellett Ciprus is szuverenitása megsértésének tekintett. A helyzet valamelyest enyhült, mióta szeptember második felében Ankara és Athén jelezte, hogy hajlandó a tárgyalásos rendezésre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt csütörtökön Brüsszelben a görög és a török katonai képviselők technikai megbeszélése után azt közölte, hogy a két fél között konfliktuskezelési mechanizmus, úgynevezett katonai forródrót jött létre a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére.

The post A török és a görög külügyminiszter először találkozott a tengerjogi vita fellángolása óta appeared first on .

Keresztes Imre közleményében azt írta: a 35 éves férfi elhatározta, hogy megszökik, ezért felhívta a rendőröket, és azt mondta nekik, hogy megsérült, ezért kórházi ellátásra szorul. Ezután magához vett egy kést és mintegy egymillió forintot, majd – az orvosi ellátás után – útközben a rendőrautó hátsó ülésén mellette utazó rendőrt az ajtónak szorította, és kétszer nyakon szúrta.

Az autót vezető rendőr hátra fordulva elkapta a vádlott kezét, aki a szorításból kiszabadulva megvágta a sofőr ujjait. Őt is nyakon akarta szúrni, de a sértett elmozdult, ezért csak arcának jobb oldala sérült meg. Közben az ajtónak szorított rendőr elővette a fegyverét, amelyet a férfi megpróbált tőle elvenni, de nem járt sikerrel. A rendőr az autóból kiszállva csőre töltötte fegyverét, és felszólította a vádlottat, hogy hagyja abba a cselekvését.

A vádlott ellen – aki a nyomozás alatt nem tett vallomást – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előre kitervelten, hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és hivatalos személy elleni erőszak miatt emelt vádat. Indítványozta azt is, hogy a bíróság ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és rögzítse, hogy leghamarabb 35 év letöltése után bocsátható feltételesen szabadságra – olvasható a közleményben.

The post Rendőrgyilkossággal akart megszökni, életfogytiglani börtönbűntetést kaphat appeared first on .

Korcok szerint Szlovákia ezzel kívánja kifejezni szolidaritását Lengyelországgal és Litvániával, amelyek diplomáciai konfliktusba keveredtek Fehéroroszországgal. “A fehérorosz hatóságok lépései az Európai Unió tagállamai ellen elfogadhatatlanok” – írja a szlovák külügyek irányítója a Twitteren. “Az Európai Unió a fehérorosz állampolgárok támogatásában egységes” – szögezte le Korcok.

Szlovákiának jelenleg nincs nagykövete Minszkben. Jozef Migas volt nagykövet májusban lemondott posztjáról. A szlovák diplomáciai képviseletet jelenleg az ideiglenes ügyvivő vezeti.

Szerdán a Reuters hírügynökség a litván külügyminisztériumra hivatkozva azt közölte, hogy több európai uniós ország, köztük, Csehország is visszahívja nagykövetét Minszkből. A cseh külügyminisztérium ezt a hírt azonban nem erősítette meg. “Támogatjuk a fehérorosz polgári mozgalmat, a cseh nagykövet esetleges visszahívása jelenleg mérlegelés tárgya” – reagált a sajtójelentésekre Zuzana Stíchová, a tárca szóvivője.

Igor Matovic szlovák kormányfő csütörtökön Pozsonyban fogadta Szvjatlana Cihanouszkaját, a vitatott fehérorosz választások legfőbb ellenzéki elnökjelöltjét, és támogatásáról biztosította a fehérorosz polgári mozgalmakat. Matovic úgy vélte, hogy a fehérorosz válságot új és szabad elnökválasztással kellene megoldani.

A fehérorosz ellenzéki vezető a jövő héten Prágában látogat, ahol részt vesz a Fórum 2000 elnevezésű politikai vitafórumon. A rendezők közlése szerint Cihanouszkajával Tomás Petrícek cseh külügyminiszter folytat nyilvános pódiumbeszélgetést.

The post Szlovákia hazarendelte minszki nagykövetségének vezetőjét, Prága mérlegel appeared first on .

A gyanú szerint a 48 éves V. Gyula és az 52 éves K. József egy 38 éves cibakházi férfitől szerezte be a drogot, amelyet saját vevőiknek adagonként, máskor pedig – nagyobb tételben – egy tápiószelei családnak adtak el, amely aztán kiporciózva terjesztette tovább. A gyanúsítottak lakóhelyén 1,7 millió forintot, két személygépkocsit, 338 gramm kábítószert és az illegális szer használatához, adagolásához szükséges eszközöket foglaltak le.

Négy embert őrizetbe vettek. Egyikük bűnügyi felügyeletét, K. József, M. István és a “főellátónak számító” T. Imre letartóztatását kezdeményezték, ötödik társuk szabadlábon védekezhet. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés – bűnszövetségben elkövetett – bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik ellenük eljárás – áll a közleményben.

The post Drogdílereket fogtak el a rendőrök Pest megyében appeared first on .

A balesetet az okozta, hogy a környék füves területén tűz keletkezett, amelyet az erős szélben a csapatalegység tűzoltói nem tudtak eloltani, a lángok pedig átterjedtek a katonai objektumra. A környező falvakból öt kilométeres körben kitelepítettek több mint 2300 embert, és lezárták a Kaszpij szövetségi autópályát. A Gazprom elzárta 13 település és egy laktanya gázellátását.

Az orosz védelmi tárca szerint az oltásban csütörtök reggel 650 tűzoltó és katona mellett 194 egységnyi technika, köztük két tűzoltótank és több páncélozott autó vett rész. A helyszínre vezényeltek egy tűzoltóvonatot, valamint készültségbe helyeztek négy Il-76-os repülőgépet és három Mi-8-as helikoptert, és a tervek szerint robotokat is bevetnek a tűz megfékezésére.

A helyszínre érkezett egy 120 fős tűzszerészcsoport is. A környék megfigyelésére 17 drón szállt föl. Jelen van a rendkívüli helyzetek minisztere, Jevgenyij Zinyicsev. A jelentések szerint a felrobbant lőszerek repeszei a raktár három kilométeres körzetében szóródtak szét. A lökéshullám és a szanaszét repülő törmelék többtucatnyi lakóház ablakait betörte.

The post Rendkívüli állapotot hirdettek ki a kigyulladt lőszerraktár miatt Rjazany megyében appeared first on .

Geraszimov szerint a Cirkon, amelyet az Admiral Gorskov fregatt fedélzetéről, a Fehér-tengerről indítottak el, sikerrel semmisítette meg 450 kilométerre levő célját a Barents-tengeren. Átlagsebessége másodpercenként 1,6 kilométer, vagyis óránként 5700 kilométer volt, a csúcssebessége pedig meghaladta az óránkénti 9500 kilométert, vagyis megközelítette a 8 Machot. A repülés maximális magassága 28 kilométer, időtartama pedig 4,5 perc volt.

Az orosz vezérkari főnök közölte, hogy a hiperszonikus rendszert 2020-ban és 2021-ben állítják hadrendbe a haditengerészet hajóin és tengeralattjáróin. Putyin korábban említést tett arról, hogy kifejlesztés alatt áll a Cirkon szárazföldi változata. A RIA Novosztyi szerint a fegyver csúcssebessége kilencszeresen haladhatja majd meg a hangét.

Az indításról az orosz védelmi tárca videofelvételeket tett közzé. Putyin hangsúlyozta, hogy a hiperszonikus fegyver kifejlesztése nemcsak a fegyveres erők, de egész Oroszország számára fontos lépés. Mint mondta, a hadsereg és a flotta felszerelése a világban példa nélküli fegyverekkel szavatolja az állam védelmi képességeit.

The post Sikeresen tesztelték a hiperszonikus Cirkon rakétát az oroszok appeared first on .

Az ügyről azt írták, a Budapesten élő szír férfi irányítása alapján egy magyar férfi 2019 októbere és 2020 januárja között legalább 33 alkalommal szállított a szerb-magyar határt illegálisan átlépő bevándorlókat Szeged és Baja térségéből a fővárosba, illetve Ausztriába. A rendőrök még január 14-én az M5-ös autópálya jakabszállási lehajtójánál – egy ellenőrzés során – öt szír menekültet találtak a férfi kocsijában, akiket Nyugat-Európába akart szállítani.

A rendőrök a férfit őrizetbe vették és a bíróság letartóztatásba helyezte – tették hozzá.

A nyomozás során kiderült, hogy a szállításokat minden esetben az elfogott szír férfi szervezte, aki a bűnszervezet másik irányítója, egy budapesti nő közvetítésével telefonon adta az utasításokat a szállítónak arról, hogy hány embert kell elvinnie, illetve hogy hol és mikor vegye fel őket. A szír vezető utasítására a nő biztosította a szállítónak a csempészjárműveket is, az embercsempészek a telefonbeszélgetéseik során a lelepleződés elkerülése érdekében “kódnyelvet” használtak.

A nyomozók a szír férfire október 6-án csaptak le, őrizetbe vették és szervezőként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt hallgattak ki gyanúsítottként. A főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását, mert a bűncselekmény súlyossága, a kiszabható büntetés mértéke – 10 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés – és a férfi külföldi kötődése miatt tartani kell attól, hogy a hatóságok elől elszökne, elrejtőzne.

A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója csütörtökön elrendelte a férfi letartóztatását. A bíró végzése ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentettek be enyhébb kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet alkalmazása miatt – áll a közleményben.

The post Letartóztatták egy embercsempész bűnszervezet vezetőjét appeared first on .

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A másodfokon eljáró táblabíróság elutasította Darmanesti polgármesteri hivatala fellebbezését a hasonló első fokú határozat ellen.

“Innen egy új fejezet nyílik a temetővel kapcsolatos pereskedésben és ez csakis a mi javunkra fog szólni” – értelmezte a döntést videoüzenetében Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, aki azt is elárulta, hogy születésnapjára kapta ajándékul az ítéletet.
Darmanesti város tavaly augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen annak a 2007-es önkormányzati határozatnak a részleges érvénytelenítése céljával, amelyik a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette.

A per során – a Székelyhon portál korábbi tájékoztatása szerint – Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a moldvai kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelölte meg. Azt is érvként hozta fel, hogy az INSPIRE térinformatikai geoportál is Darmanesti területeként jelöli a temetőt.

A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.

A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a település területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek egyik csoportját Csíkszentmárton, másikat Darmanesti önkormányzata, harmadikat pedig Bákó megye prefektusa indította.

Darmanesti önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

The post Úzvölgye: a jogerős ítélet szerint Csíkszentmárton tulajdona a temető appeared first on .

Bartalné Mentes Judit közölte: a vádlott 2018 karácsonyán biztonsági őrként dolgozott egy zalaegerszegi szórakozóhelyen, ahova hajnalban érkezett a későbbi sértett a barátaival. Miután italt rendeltek, a férfi a tánctér felé indult, de a DJ-pulthoz érve a biztonsági őr kérdőre vonta, hogy “Mit akar más nőjétől?”.

A konfliktus elkerülése érdekében a férfi el akarta hagyni a helyiséget, de megbotlott és a földre esett. Ekkor a biztonsági őrök felsegítették a férfit, de a vádlott váratlanul két-háromszor ököllel megütötte. Végül a vérző sérültet visszakísérték a barátaihoz. A bántalmazás miatt a férfinak eltörött többek között az állkapocs- és arccsontja, valamint a szemgödörcsontja, sérülései maradandó testi fogyatékosságot eredményeztek.

A bíróság maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt egy év és kilenc hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a biztonsági őrt. Az ítélet jogerős.

The post Fogyatékossá verte a vendéget, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a biztonsági őr appeared first on .

Az egyik őrizetbe vett személy Nyika Nyikulsina – tájékoztatta a hírügynökséget a nő védője, Szergej Tyelnov. A másik tagot, Marija Aljohinát akkor vették őrizetbe, amikor éppen elhagyta a Dozsgy nevű független orosz televíziós csatorna épületét. A banda további két tagját, Vaszilij Andrianovot és Jelizaveta Gyigyerihet már szerdán őrizetbe vették.

A rendőrség megjelent a mozgalom egyik tagjának, Alekszandr Szofejevnek a házánál is. A rendvédelmi szervek munkatársai ezenkívül kimentek Marija Aljohina anyjának és Ljuszja Stejn önkormányzati képviselőnek a házához is.

Bár azt nem tudni, hogy a Pussy Riot tagjait miért vették őrizetbe, az Interfax beszámolójából kiderül, hogy Andrianovot és Gyigyerihet később elengedték az őrizetből azzal a feltétellel, hogy megjelennek a jegyzőkönyv felvételéhez, amelyet a gyülekezésre vonatkozó szabályok megsértése címén rögzítenek.

Facebook-oldalán a Pussy Riot tettüket “arányos válasznak” minősítette azzal szemben, hogy – állításuk szerint – az orosz állam beavatkozik az LMBTQ-közösség tagjainak (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és queerek) életébe. A mozgalom ennek igazolására megemlítette, hogy szerinte a kormány “meleg embereket gyilkoltat Csecsenföldön, transzfób törvényeket fogad el (a család intézményének kizárólagos erősítésével), és béranyától született gyerekek szüleit üldözi”. A Pussy Riot emlékeztetett arra, hogy Putyin korábban azt mondta: “Oroszországban semmiféle korlátozás nem fog érni senkit az orientáció alapján”. A mozgalom úgy fogalmazott: a szivárványzászlót ajándéknak szánta Putyinnak, a szeretet és a szabadság hiányának jelképeként.

The post Őrizetbe vették Oroszországban a Pussy Riot feminista mozgalom újabb két tagját appeared first on .

A tájékoztatás szerint a Ceglédi Rendőrkapitányság által koordináltan közel kilencven rendőr mintegy harminc szolgálati autóval szállt meg több helyszínt Pest, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A rendőrök 12 embert előállítottak és közülük két, kereskedéssel foglalkozó gyanúsított letartóztatását kezdeményezték. Két előállítottat kábítószer birtoklása vétségével, egy jászkarajenői család három előállított tagját értékesítéssel gyanúsították meg – fűzték hozzá.

A rajtaütés helyszínein új pszichoaktív anyaggal szennyezett tasakokat, alufóliákat, csomagoló anyagokat, tucatnyi mobiltelefont és okos eszközt, közel kilencmillió forint értékben gépkocsikat, laptopot, elektronikai berendezéseket és arany ékszereket foglaltak le.

Hat – köztük a két őrizetbe vett – gyanúsítottal szemben bűnszövetségben elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének, három gyanúsítottal szemben új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének, illetve két gyanúsítottal szemben kábítószer birtoklása vétségének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást a Ceglédi Rendőrkapitányság.

The post Új pszichoaktív anyaggal kereskedő bűnbandára csaptak le a rendőrök appeared first on .

Gabler Gergely jelezte: Magyarországon kimondottan alacsony a csalások száma, az MNB és a társhatóságok közös munkával szűrik ki az ilyen eseteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, az ügyfeleket célzó támadások elkerülése érdekében lényeges, hogy az érintettek tisztában legyenek a védekezés fontosságával.

Luspay Miklós, az MNB főosztályvezetője kiemelte: az Európai Központi Bank statisztikája szerint Magyarország a harmadik legbiztonságosabb ország az Európai Unióban, az elektronikus fizetések kapcsán nagyon kevés visszaélés történik, a bankszektor kellőképpen felkészült a csalások kivédésére. A legtöbb csalás az internetes kártyás vásárlásoknál fordul elő.

Kitért arra, hogy a bankoknak csalásmonitoring rendszert kellett kialakítani, korábban ilyen előírás nem volt. A fogyasztói oldalt is megerősítette a pénzforgalmi szabályozás; ha egy ügyfelet kár ér, akkor a banknak kell igazolnia, hogy az ügyfél csalást követett el vagy súlyosan gondatlanul járt el – tette hozzá.

Az adatszolgáltatási szabályok is változtak, a hitelintézeteknek jelenteniük kell minden esetet, amikor csalás történt vagy csalást hiúsítottak meg. Ezeket az eseteket az MNB mellett az európai bankfelügyeleti szervezetek is monitorozzák. Ha valamelyik tagállamban megjelenik egy új csalási módszer, arról Magyarország is tájékoztatást kap, hogy a bankszektor fel tudjon készülni – ismertette a főosztályvezető.

Luspay felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. január 1-jétől a webes felületeken történő kártyás fizetésnél nem lesznek elegendőek azok az információk, amelyek jelenleg megfelelőek egy-egy tranzakció kezdeményezéséhez, erős ügyfelhitelesítésre lesz szükség. A MNB a szeptember 14-i határidőt határozta meg a magyarországi hitelintézeteknek és webáruházaknak. A fejlesztés a hazai bankoknál megvalósult, hamarosan elkezdődik az ügyfelek tájékoztatása, hogy milyen módon változik az elektronikus kártyás fizetés az internetes vásárlásoknál.

Az MNB azt szeretné, ha már a karácsonyi vásárlásoknál is egyre több helyen megjelenne az új megoldás – mondta Luspay.

Biró Gabriella, az MNB főosztályvezetője ismertette: a jegybank ügyfélszolgálatához 2019-2020-ban érkezett jelzések alapján a leggyakoribb az online bankkártyás visszaélés, a második a számlaváltásos csalás, a harmadik pedig az adathalászat és SIM-cserés támadás.

A számlaváltásos csalásnál a kiszemelttel azt hitetik el, hogy üzleti partnerének számlaszáma megváltozott és azt kérik tőle, hogy új számlaszámra utaljon. A főosztályvezető szerint érdemes ilyen esetben a hivatalos kapcsolattartót felhívni és ellenőrizni, hogy tényleg történt-e változás.

Az adathalászok jellemzően egy hamis weboldalon keresztül próbálják megszerezni az áldozat banki adatait; ha sikerül, a csalók elutalják a számlán található pénzt másik számlákra vagy felveszik készpénzben. A módszert segít kiszűrni egyebek mellett a feladó és a webcím alapos ellenőrzése. Ha az áldozat átutalást tapasztal a számlájáról, azonnal értesíteni kell a bankot, akkor még jó esély lehet a pénz visszaszerzésére.

A SIM-cserés támadásnál az ügyfél azt hiszi, hogy szerződést köt, és megadja személyes adatait. Ezekkel a csaló új SIM-kártyát igényel a távközlési szolgáltatónál, majd az új kártyával banki tranzakciókat végez. Ha az ügyfél SIM-kártyája használhatatlanná válik, érdemes minél rövidebb időn belül értesíteni bankját – hívta fel a figyelmet Biró.

A sikeres csaláshoz minden esetben szükség van az áldozat adataira, ezért különösen fontos a körültekintés az adatok megadásakor – fogalmazott a főosztályvezető.

The post MNB: fejlettek a banki információbiztonsági rendszerek, de… appeared first on .



A Legfőbb Ügyészség Polt videoüzenete alapján szerdán kiadott közleménye szerint ezúttal “rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videoüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről”.

Az ügyészség 98,3 százalékos váderedményessége az utóbbi tíz év legmagasabb értéke – közölte Polt Péter. Kiemelte: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény szerinti eljárások “időszerű” befejezése, a “hagyományos” vádemeléstől elterelő, valamint a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új törvény legfőbb célkitűzései közé tartozott. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak- jelentette ki.

Tavaly a legfontosabb szervezeti változás az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába szervezése volt. A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, és az alárendeltségében működő járási szintű regionális nyomozó ügyészségek, valamint a fővárosra kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. A hivatali korrupciós bűncselekmények miatt iktatott eljárások száma egyenletesen növekedett, annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent – jelezte.

Bár az összes regisztrált bűncselekmény száma a korábbi évek tendenciáját követve csökkent, jelentősen növekedett az ügyészségi ügyiratforgalom, mivel az új büntetőeljárási törvénnyel bevezetett jogintézmények számos pluszfeladatot róttak az ügyészekre. Tavaly jelentősen csökkent az ügyészségi határozatok elleni panaszok száma. Az ügyészség a múlt évben is kiemelt figyelmet fordított az eljárások gyors és hatékony befejezésére, a vádemelések 73,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel – büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás – sikerült lezárni az ügyeket. Ez az arány az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladta – emelte ki a legfőbb ügyész.

A beismerésen alapuló terhelti együttműködés meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát. Az ügyészek tavaly 91 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, és 3984 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az előkészítő üléseken “a hatékony ügyészi tárgyalási jelenlétnek köszönhetően” a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékánál már első fokon jogerős elmarasztaló ítélet született – ismertette.

Polt külön kiemelte a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együttműködését. Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, és ennek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz. Az OLAF tavaly három igazságügyi ajánlást küldött, ezeket már folyamatban lévő nyomozásokban értékelték a hatóságok. A magyar ügyészség 2015 és 2019 között a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat – mondta el a legfőbb ügyész.

The post Polt: az ügyészség elismerésre méltó eredményeket ért el tavaly appeared first on .

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a kedden tartott, egynapos akció az al-Kaida, az Iszlám Állam és más terrorszervezetek, valamint az azokhoz kötődő csoportok tagjai és támogatói által terjesztett online tartalmak felkutatására irányult.

A részt vevő hatóságok dzsihadista toborzó- és propagandaanyagokat, például oktatóvideókat, illetve erőszakra buzdító tartalmakat, valamint a terrorszervezeteknek a közösségi média oldalaira feltöltött beszámolóit találták meg. Az összegyűjtött hivatkozások és az azokon tárolt tartalmak ügyében a hatóságok felvették a kapcsolatot az internetes platformok üzemeltetőivel.

Az akcióban az uniós Horvátország és Szlovénia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia szakosodott egységei vettek részt.

The post Nyugat-balkáni nyelveken elérhető dzsihadista propagandaanyagok százait azonosították az interneten appeared first on .

A helyszínen a TASZSZ jelentése szerint tíz másodpercenként robbannak fel tüzérségi lövedékek, a repeszek pedig három kilométerre is elszállnak. A lökéshullám és a szanaszét repülő törmelék több tucatnyi lakóház ablakait betörte. A balesetet az okozta, hogy a környék füves területén tűz keletkezett, és az erős szélben a csapatalegység tűzoltói nem tudták megakadályozni, hogy lángok átterjedjenek a katonai objektumra.

A raktárból és könyékéről evakuálták a katonákat. A környező falvakból is kitelepítettek több mint 1600 embert. Az oltásban több tucatnyi tűzoltó és katona mellet, két tűzoltótank és több páncélozott autó vesz rész. A helyszínre vezényeltek egy tűzoltóvonatot, valamit készültségbe helyeztek egy Il-76-os repülőgépet és két Mi-8-as helikoptert, s a tervek szerint robotokat is bevetnek majd a tűz megfékezésére.

A rendkívüli helyzetek minisztere, Jevgenyij Zinyicsev a helyszínre utazott.

The post Kigyulladt az orosz hadsereg egyik lőszerraktára Rjazany közelében appeared first on .